7. A diverzitás csökkenése

Korábban már volt szó arról, hogy jelen pillanatban is folyik a földtörténet egyik tömeges kihalása (holocén kihalásnak is nevezik). Arról is beszéltünk, hogy ennek az elsődleges oka az emberi tevékenység. Most egy kicsit részletesebben foglalkozunk azzal, hogy milyen élőlények és miért vannak veszélyben.

Ahogyan ezt már korábban megállapítottuk, az élő közösségek egyik fontos jellemzője a sokféleség, diverzitás, másképp kifejezve biológiai sokféleség, biodiverzitás. A diverzitás több szempontból is lényeges. Egyrészt hozzájárul az ökoszisztémák stabilitásához, másrészt segít abban, hogy az ökoszisztémák önszabályozó rendszerekként tudjanak működni. Korábban már volt szó a Gaia elméletről és bemutattuk azt a modellt is, amiben az élő rendszerek járultak hozzá a stabilitáshoz. A további, bonyolultabb modellek azt mutatják, hogy minél sokfélébb egy életközösség, annál jobban képes a saját létéhez szükséges feltételek megtartására. A biodiverzitás az ökoszisztémák stabilitásának is fontos kérdése, az összetettebb rendszerek jobban ellenállnak a zavarásnak, a betegségeknek, a külső fajok betelepülésének is. A nagyobb diverzitású ökoszisztémák ráadásul hatékonyabban használják fel az energiát ami a napból érkezik.
Fontos lehet a biodiverzitás azért is, mert a biológiai sokféleség egyfajta természeti erőforrás, amit a gyógyszerek kutatásakor, a mezőgazdaságban új fajták létrehozásakor használhatunk ki. Sokak szerint a biodiverzitás olyan kincs, amin osztoznunk kell az eljövendő nemzedékekkel, felelősségünk tehát, hogy megőrizzük azt számukra.

A biodiverzitás nem egyenletesen oszlik el a Földön. A szárazföldi területeken a sarkoktól az egyenlítő felé növekszik (a sivatagok kivételével), míg a tengerekben jellemzően fordítva, a sarkok felé növekszik. Az előbbit a nagyobb napsütés, az utóbbit a víz magasabb oldott oxigén tartalma okozza. A magasabb biodiverzitású ökoszisztémákban jellemzően több a specialista, míg az alacsony biodiverzitásúakban a generalisták a jellemzőek. A Föld biodiverzitása több úgynvezett forró ponthoz köthető, olyan helyekhez, ahol nagyon gyors a fajok kialakulásának sebessége. Ezek láthatók az alábbi térképen:

Itt érhető el a forró pontok térképe interaktív formában is.

Földünkön több hatás is hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez és ezek mindegyike emberi eredetű.

A legfontosabb az élőhelyek pusztulása. Az ember mezőgazdasági tevékenysége, városok építése miatt pusztítja az élőhelyeket, de a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása is élőhelyek pusztulásához vezet. Ez elsősorban azokra az élőlényekre veszélyes, melyeknek vagy nagy területre van szüksége (jellemzően ilyenek a nagyragadozók) vagy csak nagyon speciális élőhelyen képesek kizárólag megélni. Gyakran elég, ha csak egy autópálya vág ketté egy természetes területet és az már alkalmatlan lesz arra, hogy bizonyos fajok ott megéljenek. A mezőgazdasági tevékenység mindig jelentős diverzitás csökkenéssel jár, különösen, ha nagyüzemi, monokulturális termelésről van só. A  mezőgazdaság a környező területek diverzitására is hatással lehet, hiszen a rovarölőszerek hatnak máshol is, a talaj szennyeződése terjedhet, a műtrágyázás pedig felgyorsíthatja a szukcessziót. A méreganyagok különösen veszélyeztethetik a ragadozókat, mivel ezekben az elfogyasztott táplálékkal sokszoros dózis halmozódhat fel. Az ilyen közvetett hatásokon túl a vadászat/halászat is okozhatja egy-egy faj eltűnését. Súlyos gondot jelent a már amúgy is veszélyeztetett fajok számára az állatkereskedelem, az orvvadászat, a hagyományos orvoslás is.

Természetesen a biodiverzitás csökkenése szoros kapcsolatban van a korábban tárgyalt témákkal (elsivatagosodás, túlnépesedés, erdőírtás) és a jövőben előkerülőkkel is (légszennyezés, klímaváltozás).

biodiverzitás