|
Az izmok működése |
||||||||||||||
| 1. | Az izom nyugalmi állapota: | |||||||||||||
| - | normotonus: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
a nyugalomban levő izom kisfokú feszessége, amely nélkülözhetetlen a működéshez |
||||||||||
| - | atónus: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
izomtónus teljes hiánya (bénulás) |
||||||||||
| - | hypotonus: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
az izom feszesség csökkenése |
||||||||||
| - | hypertonus: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
az izom nagyfokú feszessége - izomvédekezés (musculus dèfense) |
||||||||||
| 2. | Az izmok ingerlése: | |||||||||||||
|
|
|
- |
hatására összehúzódás következik be |
|||||||||||
| - | küszöb alatti inger: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
amely nem vált ki összehúzódást |
||||||||||
| - | küszöb inger | |||||||||||||
|
|
|
|
|
amely már összehúzódást vált ki |
||||||||||
| - | küszöb feletti inger | |||||||||||||
|
|
|
|
|
a küszöb ingernél erősebb inger, ami az inger nagyságával arányos összehúzódást vált ki |
||||||||||
| - | inger maximum | |||||||||||||
|
|
|
|
|
amely maximális összehúzódást vált ki |
||||||||||
| - | inger összegződés (summatio) | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||
|
|
|
|
|
az egyidejűleg ható küszöb alatti ingerek összegződve összehúzódást vált ki |
||||||||||
| 3. | Izomösszehúzódások (contractio) típusai: | |||||||||||||
| - | izomertiás contractio | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
megrövidülés nincs, de a fesszesség növekszik |
||||||||||
| - | izotoniás contractio | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
a megrövidülés alatt a feszesség és a tónus állandó |
||||||||||
| - | tartós (tetanusos) összehúzódás: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
az ingerek olyan gyors egymásutánban (30 inger/sec) érkeznek az izomhoz, hogy az elernyedés nem megy végbe |
||||||||||
| - | refrakter stádium: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
az izomműködés azon szakasza, amelyben hiába kap ingert az izom összehúzódás nem következik be |
||||||||||
| 4. | Az izomműködés molekuláris mechanizmusa | |||||||||||||
| a) | az izom szerkezeti egysége: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
a sarcomer, amely actinból és myozinból áll |
||||||||||
| b) | összehúzódás: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
energia + Ca + actin + miozin »» actomyozin »» a sarcomer megrövidül |
||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
| c) | elernyedés: | |||||||||||||
|
|
|
|
|
actomyozin »» actin + miozin |
||||||||||
| 5. | Az izomműködés energiaforgalma: | |||||||||||||
| a) | energiaszolgáltatás | |||||||||||||
| - | adenozin-trifoszfát »» ADP + energia | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
| - | a foszfát molekula lehasadása mekroerg energia felszabadulást eredményez | |||||||||||||
| b) | energia helyreállítódása: | |||||||||||||
| - | glikogén (vércukorból képződő poliszacharid) »» biológiai oxidáció »» CO2 + víz + energia »» creatininfoszfát képződik | |||||||||||||
| - | elégtelen oxidáció »» tejsav (izomláz) | |||||||||||||
| - | creatininfoszfát lebomlásából szárazó energia »» beépül az ADP-be és átalakul ATP-vé | |||||||||||||
| 6. | Az izomok energia és oxigénellátása | |||||||||||||
| - | nyugalomban a hajszálerek 30 %-a nyitott | |||||||||||||
| - | működés közben a hajszálerek megnyílnak | |||||||||||||
| - | maximális teljesítménynél a hajszálerek megnyílnak (bemelegítés) | |||||||||||||
| készítette: Fodor © | ||||||||||||||
|
módosítva: 2008. július 09. |
||||||||||||||
