Gnatológia:

n A TMI mozgásainak tanulmányozása, azok szelektív mérése, reprodukálása, és mindezen jellemzők felhasználása az okklúziós diagnosztika és terápia során

n Az okklúziós kapcsolat lehető legtöbb fog közötti szétosztása

n egyéb területek is ide tartoznak, úgymint: testtartás, egyensúlyi rendszer, fejfájás, (angol posturology ).

Craniofaciális biológia

A gnatológia a rágókészülék anatómiájával, működésével, funkcionális elváltozásaival és ezek gyógyításával foglalkozó tudomány.
/Szentpétery/

Articulatio Temporomandibularis

A: eminentia articularis S: arcus zygomaticus

L: m. pterygoideus lat. D: discus

C: caput mandibulae R: bilaminaris zóna

E: fülkürt külső nyílása

A koponya egyetlen valódi izülete

Páros korlátolt szabadizület (anatómiai képletek, izületi tok, izületi szalag szab határt)

Az izületek ízvápája és ízfeje ua a szilárd konstrukcióhoz tartozik így a két izület nem független egymástól, hanem egymással összehangoltan, egységes mechanizmussal működik.

Rágóizület

Articulatio Temporomandibularis Ízfelszínek

ÍZVÁPA

fossa mandibularis (halánték csont)

ÍZFELSZÍN

rostos porc borítja mely ráterjed a tuberc. Articularera

ÍZFEJ

caput mandibulae

Discus articularis (izületi korong)

Rostos kötőszövet

Rés kitöltése

Sapkaként ül a caput mandibulaen

Dorzálisan két köteg : alsó-kollagén rost

felső-elasztikus rost

két réteg között arterio-venozus sönt (genu vasculosa)-mozgás közbeni térfogatváltozás kiegyenlítése

Discus: erős, de rugalmas szerkezete az állkapocsmozgások során alkalmazkodik a condylus és a tuberculum felületi egyenetlenségeihez

Discus articularis (izületi korong)

Egybeolvad az ízületi tokkal és szabadon kapcsolódik a condylus medialis és lateralis felületéhez

Izületi tok (capsula articularis)

Külső réteg-fibrosus

Belső réteg-szinoviális

A szinoviális folyadék teszi lehetővé a súrlódásmentes sikló mozgást

Izületi szalagok

Ligamentum laterale-valódi tokszalag gazdag beidegzése van-

fontos szerep az izület müködésében

Ligamentum sphenomandibulare -járulékos szalag

Ligamentum stylomandibulare-járulékos szalag

Articulatio Temporomandibularis nyitó mozgása

Iniciális fázis

A fejecs rotáló mozgást végez.

A discus a forgás miatt relatíve a fejecs mögé kerül.

A m. pterygoideus lateralis alsó hasa az egyedüli aktív izom.

v Köztes fázis

A fejecs kifejezett haladó mozgást végez.

A discus előremozdul.

A bilamináris zóna felső rétege és az ízületi tok alsó első fala megfeszül.

A plexus venosus kitágul, negatív nyomást okoz, vérrel telítődik

v Terminális fázis

A fejecs maximálisan elfordult és elülső pozícióban van.

A transzláció a discust passzívan előremozdítja, míg a rotáció a fejecs mögé helyezi.

Maximális feszülés a tokban.

A retrocondyláris tér vérrel telített.

Zárás Incizális fázis

A fejecset a m. pterygoideus lateralis felső hasa inicializálja.

A discus a felső réteg feszülése miatt passzívan hátra mozdul.

Köztes fázis

A felső réteg feszülése csökken, a discus hátrébb vándorol.

A genu vasculosum afiziológiás nyomásemelkedése előre irányuló erőt gyakorol a discusra.

Ez megnöveli az alsó réteg feszülését és ellaposítja a discust

Terminális

Amint az állkapocs zár, az elasztikus rostok ellazulnak.

A discus alsó rétegének növekvő feszülése informál az esetleges túlzott fejecs hátrahelyeződésről.

A discus előrehelyeződése csak túlfeszített állapot miatt jöhet létre

előre-hátra mozgás

v A caput mandibulae a discussal együtt lefelé domborodó ívben csúszik előre illetve hátra.

Mozg. Tg.:

for. mand. összekötő haránttengely

Normálisan illeszkedő fogazat esetén tiszta előremozgáskor (nyitás nélkül) kb. 1 cm re toljuk előre a mandibulát.

Hátrafelé irányuló mozgás kisfokú kb. 1 mm, mert az ízfej beleütközik a külső hallójáratba.

Őrlő mozgás

v Összetett, soklépcsős folyamat

v A mozgás tengelye folyamatosan változik a mandibula fejek nem párhuzamosan mozognak

v A mandibula függőleges tg. körül forog

( a két mandibula fejet összekötő vonalra merőleges és a mozgás irányától függően a vonal bármely pontjára helyezhető)

v Szélső helyzetben: a tg. az egyik mandibula fejen megy át—ilyenkor csak függőlegesen forog az izületben. Ez a MUNKAOLDAL.

v A másik oldal a BALLANCE OLDALON a mandibulafej ívben előre mozog.

v Eg. Embernél az folyamatosan változik hol az egyik hol a másik oldalra.

v A valóságban legtöbbször a két szélső helyzet között mozog a mandibula és természetesen nyitó-csukó mozgásssal is bonyolódik a helyzet.

Fogas és fogatlan mandibula

Minél előrébb helyezkedik el egy fog, annál kevésbé befolyásolja a TMI-t, de annál erősebben a frontvezetést.

Rágóizmok és mimikai izmok

Musc. Buccinator – pofát alkotja

Összefoglalás

A kivehető fogpótlások határait ezen izmok eredése és tapadása valamint mozgathatóságuk határozza meg.

Metszők

Hátsó okklúzió

TMI

Discus

Izmok

Szalagok

A frontális síkban végzett határmozgások

A Bennett mozgás (oldalra csúsztatás): A mandibula testes csúsztatása oldalmozgás során a munkaoldal felé

Coldylus

Fossa glenoidalis

Szalagok

A fogak dőlése

Metszőfogvezetés

 az alsó és felső frontfogak kontakt felületeinek a mandibula mozgásaira gyakorolt hatása

10^O

Házidolgozat: Alsó fogak

1. Alsó metszők:
• nevei: Dentes incisivi inferiores, dens incisivus inferior mesialis primus (első alsó metsző), dens incisivus inferior lateralis secundus (2. alsó metsző)
• jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:

Haderup szerint: 1 - - 1 2- -2

USA szerint: 24, 25 23, 26

FDI szerint: 31, 41 32, 42

· felszínek: vestibularis (labialis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis)

· korona: véső alakú, jóval kisebb, mint a felső, és az 1-es kisebb, mint a 2-es.

· vestibularis (labialis) felszín: axialisan alig, harántul kifejezetten domború. A 2-es: mesio-distalis irányban erősen domború, hosszában alig.

· oralis (lingualis) felszín: kifejezett tuberculum dentis foramen nélkül efölött a felszín élig ferde. A 2-es: függőlegesen vájt, nyaknál kivehető tuber, harántul lapos.

· approximalis felszín: a 3szögletesek középen alacsonyabbak, a margo cervikalis erős ívelése miatt.

· nyak: oro-vestibularisan vastagabb, mint mesio-distalisan.

· gyökér: erősen lapult, mesio-disto mérete kisebb, gyakran piskóta-szerű, 2oldalán hosszanti barázdák vannak, melyek sekélyek, szélesek, a distális mélyebb. A 2-es: elliptikus, vagy piskóta, oldalról lapított. Gyakran kifelé hajlott

· üreg: szűk, a fog alakjával párhuzamos. A koronában karcsú tetraéder alakú, esetleg 3diverticulummal az él felé. Fokozatos átmenet. Gyökércsatorna harántul lapított, gyakran osztott (labiális és lingualis fut párhuzamosan)

2. Szemfogak:

· nevei: Dentes canini, dens caninus inferior

· jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:

Haderup szerint: 3- -3

USA szerint: 22,27

FDI szerint: 33,43

· felszínek: vestibularis (labialis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis)

· korona: karcsúbb, magasabb, mint a felsőé.

· vestibularis (labialis) felszín: karcsú 5szög, vagy csúcsán álló rombusz. Közel függőleges állású.

· oralis (lingualis) felszín: alig kivehető tubeculuma van, kisebb a középső léc is, sőt az oldalsó lécek is kevésbé láthatók. Csücske tompább, mint a felsőé.

· gyökér: kifejezetten lapított. Lehet rajta 2 hosszanti barázda is. Átmetszete elliptikus vagy piskóta. Jól kivehető a gyökérhajlati és görbületi jel.

· üreg: párhuzamos a fog alakjára, csatornabemenet fokozatos. Oldalról lapult, néha 2ős csatorna, csúcson lehet delta is. (A gyökér is a végén elágazódhat).

· kopás: a csücsök vestibuláris felszínén, a distalis éle hamarabb kopik.

3. Alsó kisőrlők:

· nevei: Dentes praemolares (kisőrlők), dens praemolaris inferior seu primus (első alsó kisőrlő) dens praemolaris inferior seu secundus (2. alsó kisőrlő).

• jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:

Haderup szerint: 4 - - 4 5 - -5

USA szerint: 21, 28 20, 29

FDI szerint: 34, 44 35, 45

· felszínek: vestibularis (buccalis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis).

· korona: hengeres alakú, a 2 csücsök között jelentős különbség van, a belső inkább csak tuberculum, kisebb, mint a külső. Az 5-ös: is hengeres, kúpszerű, mert a nyaktól a csücsök felé szélesedik is. A belső csücsök nem sokkal kisebb, mint a külső.

· occlusalis (rágófelszín): majdnem az egész felszínt elfoglalja a vestibularis csücsök, a harántbarázda is sokkal közelebb van a belső felszínhez. A csücskök lécei gyakran egybefolynak, amitől a barázda megszakad középen. A fissura mesialis szakasza kisebb és magasabb helyzetű. Néha a lingualis csücsök 2felé osztott, nagyobb mesio-lingualis db-bal. Az 5-ös: 2 kb. egyforma csücsök, a lingualis valamivel kisebb, és mesialisabban ül, ez a csücsök gyakran osztott egy kis oro-vestibularis barázda által. A mesio csücsök itt is nagyobb.

· vestibularis (buccalis) felszín: harántul nagyon domború, függőlegesen, pedig befele dől. A csücsök hegye kb. a fog tengelyébe esik. Az 5-ös: hasonlít a 4-eshez, 2szer domború.

· oralis (lingualis) felszín: keskeny, 2szer domború, alacsonyabb, mint a külső felszín. Az 5-ös: jóval keskenyebb felszín, de kb. ugyanolyan magas, mint a vestibularis.

· approximalis felszín: nyak felé erősen konvergálnak. alakjuk jellegzetes, a külső felszín magasabb volta miatt. A külső szél hosszú és megtört, az oralis pedig rövid és ívelő. Az 5-ös: approximalis felszínek széttérnek.

· gyökér: egységes, kúpos, körkörös átmetszettel, esetleg enyhén lapított. Hosszbarázda nincs, vagy igen sekély a 2oldalán, ha megvan mind2 akkor a mesialis kifejezettebb. A csúcs elágazhat, sőt lehet 3ágú is. Az 5-ös: hosszabb, mint a 4-esé. Ritkán ágazódik el, nincs oldalbarázdája. Metszete, és a benne lévő csatorna is kör.

· üregrendszer: 1séges, a kamra kissé lapított, rendesen csak egy diverticulumot bocsát a külső csücskökbe, a gyökércsatorna 1séges, hengeres, kör metszetű. Az 5-ös: Tág üregrendszer, kúposan szűkül a csúcs felé. A kamra észrevétlen, fokozatos átmenetű.

4. Nagyőrlők:

· nevei: Dentes molares (nagyőrlők), dens molaris inferior primus (első alsó nagyőrlő), dens molaris inferior secundus (2. alsó nagyőrlő), dens molaris inferior tertius (3alsó nagyőrlő).

• jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:

Haderup szerint: 6 - - 6 7 - -7 8- -8

USA szerint: 19, 30 18, 31 17, 32

FDI szerint: 36, 46 37, 47 38,48

· felszínek: vestibularis (buccalis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis).

· korona: lekerekített tégla alakú, M-D irányban hosszabb, mint O-V-ben. A 7-es: alig szélesebb M-D-san, mint O-V irányban. A 8-as: 3-6 csücske lehet, általában 4 van, ennek megfelelő barázdarendszere van. Kisebb, mint az előző 2.

· occlusalis (rágófelszín): barázdarendszere van, amely kereszt vagy talpas kereszt alakú, aszerint hogy 4 v 5 csücske van. A barázda fő része M-D irányban halad, két végén zárólécek vannak a főbarázdától ki és befelé más barázdák futnak, elválasztva 2-2 csücsköt. A 4barázdarész találkozásánál mélyedés van, a fossa centralis, központi árok. Az O ill. V irányba „kihajló” barázdák a felszín 1/3ig érnek, és gödröcskében végződnek. Ha van 5. D-V helyzetű csücsök, az ő barázdája sekély, és nem tér át a V felszínre, és ritkán van gödre. A 7-es: 4, kb. egyforma csücsök van, amit egy kereszt alakú barázda. à császárzsemle. A M-D irányú a főbarázda, ez a mélyebb, a zárólécek előtt a 2végén elágazik. A másik 2 barázda-ág lenyúlik az O és a V felszínre, a V gödröcskében (foramen caeum) végződik a felszín felénél. A 8-as: 3-6 csücske lehet, általában 4 van, ennek megfelelő barázdarendszere van.

· vestibularis (buccalis) felszín: M-D-san erősen görbült, O-cervikalisan kevésbé, viszont erősen ferde, befelé dől. Kifejezett görbületi jel. A 7es: 2szer domború.

· oralis (lingualis) felszín: mind2 irányban görbe felület, kisebb és kevésbé tagolt, mint a külső felszín. A 7es: 2szer domború.

· approximalis felszín: 4zetes, nyak felé csökken a görbület, a distalis domborúbbà D-jel. A 7es: hasonlít a 6-oshoz.

· gyökér: 2gyökér, közös tőből M-D irányban nagyon lapult, akár piskóta alakú is lehet. àhosszában futó barázdái lehetnek. M.gyökér: széles, mind2 felszínén van hosszbarázda, a mesialis mélyebb. Elhajlik a másik gyökér felé. 2csatorna van benne, O és Virányba divergálnak, majd a csúcsnál egymáshoz közel végződnek. D.gyökér: egyenes lefutású, distális irányú, hajlású. Egy lapos csatorna van benne. A 7es: 2 van, alakja, lefutása csatornaszáma ugyanannyi min a 6-osnál, gyakran zárt-gyökerűà a 2 gyökér csúcsa egymás felé hajlik. A8-as: általában 2, de lehet 1, 3, 4 gyökere is. Változatos gyökércsatorna száma van. Gyakran hátrahajlik a gyökere.

· üregrendszer: a kocka alakú pulpakamra a legtágabb része, diverticulumok mennek a csücskök felé, ellenkező irányban, pedig 3csatorna bemenet vezet a gyökércsatornákba.

Vissza