kondenzáció / lecsapódás (fizika)
Az halmazállapotváltozás, amelyben a víz vagy bármely vegyület gázállapotból (vízgőz) folyékony halmazállapotúvá válik.
Az ábrán
a hideg felületen folyadék formában lecsapódó vízgőz látható.
Ez akkor következik be, ha a gőz telítetté
válik vagy a harmatpont alá hűl.
A lehűlés lehet sugárzási lehűlés egy csendes, felhőtlen éjszakán, vagy adódhat
a gőz hidegebb felülettel való érintkezéséből.
Ilyen esetekben a gőz kondenzációs magok,
pl. a levegőben levő só, por vagy füstszemcsék
köré csapódik ki.
Ha a lecsapódás nagy magasságban zajlik, akkor felhő
keletkezik, ha a talaj közelében, akkor köd
vagy harmat.
Ez a jelenség
figyelhető meg pl.
- amikor hideg téli időben leheletben lévő vízgőz
kicsapódik (a képen),
- amikor a hideg utcáról meleg helyiségbe lépve bepárásodik a szemüveg,
- amikor a gépkocsi hideg ablaka a benn ülők lehelete miatt bepárásodik, stb.
Amikor a légkör egy adott térrészben
a levegő túltelítetté válik, a telítésen
felüli páramennyiség kicsapódik.
Ha a kondenzáció a magasban következik be, felhő, ha a talaj mentén,
akkor köd keletkezik.