A tavasz a természet ébredésének ideje: áprilisban kezdődik meg, és egészen júniusig tart az az időszak, melynek során többek között a madárfiókák, a kis sünök és az őzgidák is születnek. A Budakeszi Vadaspark szakemberei ezért arra kérik a természetjárókat, hogy az érintett periódusban fokozottan ügyeljenek.
Az anyák távollétében az emberek hajlamosak arra, hogy árvának vagy magukra hagyottnak véljék a várakozó kicsiket.
A kisállat elhagyatottságának megítélése a tapasztalt és kompetens szakemberek feladata.
Az őzeknél és a szarvasoknál például az anya csak rövid időre hagyja egyedül a gidát. Az emberi beavatkozás (például az óvatlan simogatás) utáni idegen szag miatt ugyanakkor előfordulhat, hogy a nőstény végleg elhagyja kicsinyét.
Hasonló módon a mókusokra is veszélyt jelenthet a meggondolatlan emberi jóhiszeműség. A rágcsálók kifejezetten kedvelik a zsúfoltabb városi környezetet is, de ha emberi közelséget éreznek, a fák aljánál keresnek menedéket, és rejtőzködő üzemmódjuk során elesettnek, elhagyatottnak tűnhetnek.
A vadmalacok esetében pedig biztosak lehetünk abban, hogy a harcias, védelmező koca mindig a közelben van – a vaddisznók esetében már csak ezért sem ajánlatos megközelíteni a kicsiket.
Bármennyire is úgy tűnhet, hogy emberi segítségre szorulnak ezek az állatok, álljunk ellen a kísértésnek! Az anyjától elszakított kisállat, főleg ha vadon élő állatról van szó, nem lesz visszaengedhető a természetbe, nem tanulja meg a fajtársaival való kommunikációt, sőt a természetes félelemérzet is elveszik belőle, így pedig könnyebben prédává válhat. Az első és legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk az árvának hitt kisállatokhoz, tartsuk tiszteletben a természet rendjét
– mondta Jóba Katalin, a Budakeszi Vadaspark állatgondozója.
A Budakeszi Vadasparkban jelenleg egy 4 hetes nyestet, egy 8 hetes mókust és egy 2 hetes vadmalacot nevelnek kézből. A kicsiknek még legalább 2-3 hónapig az anyjuk mellett lett volna a helyük.
A kisállatok a gondozók szakértelmének és elhivatottságának köszönhetően maradhatnak életben, megfelelő felkészültség nélkül viszont a kézből nevelés nem lehet sikeres.
A vadon élő állatok egyébként is sokkal több odafigyelést, törődést, nevelést és türelmet igényelnek a háziállatoknál – így gondozásuk gyakran a szakembereknek is kihívást jelent. A kézből nevelt élőlényekkel emellett folyamatosan foglalkozni kell, mert nehezen tűrik a bezártságot, ráadásul a vadállatok ivarérett korukban ösztönösen fel akarják fedezni a világot.
A meggondolatlan közbeavatkozás óriási károkat okozhat, az állatok otthoni nevelése szinte kivitelezhetetlen, a Budakeszi Vadaspark pedig csak rendkívüli esetben és korlátozott számban tud befogadni kisállatokat.
(Kiemelt kép: Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark)
