A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban és az emberi testnedvekben – a könny vagy a nyál – elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik.

Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében.

Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály, összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.

Az ilyen piezoelektromos anyagokat már számos alkalmazásban használják, mobiltelefonokban rezgés- és hangtovábbításra vagy a mélytengeri szonárokban, ultrahangkészülékekben. A csontról, az ínról és a fáról régóta köztudott, hogy piezoelektromossággal bír.

– idézte Aimee Stapletont, az Applied Physics Letters tudományos folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Természetes forrásokból könnyű előállítani lizozim fehérjekristályokat. A kristály pontos szerkezete 1965 óta ismert. Ez a második fehérjeszerkezet és az első enzimszerkezet, amelyet feltártak kutatók. De mi vagyunk az elsők, akik kimutattuk a piezoelektromosságot a lizozim esetében – tette hozzá Tewfik Soulmine professzor, a tanulmány társszerzője.

A felfedezéssel szélesedhet a piezoelektromosság használata, a jövőben alkalmazható lesz a testben történő gyógyszerkibocsátásra oly módon, hogy a lizozimot fiziológiai pumpaként használják, amely a környezetéből gyűjt energiát. Mivel biokompatibilis és piezoelektromos, alternatívája lehet a hagyományos piezoelektromos energiatermelőknek, amelyek közül sokban mérgező anyagok – például ólom – vannak.