AJÁNLÓ
AKorábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca)
a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-es évektől
egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), később Herminenplatz (Hermina
tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között
Maurergasse (Kőmíves utca).
A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól
Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956. októberétől Magyar Ifjúság útja,
1957-től Népköztársaság útja, 1990-től Andrássy út.
Terézváros fő ütőere a XIX. századig a Király utca volt, s ez kötötte
össze a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. Bár a
Király utcán még villamos is közlekedett, keskeny vonalvezetése miatt a
század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom
kiszolgálására. Ezen kívül Terézváros zsúfolt beépítettsége elzárta a
természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is
egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.
A Sugárút Feszl Frigyes rajzán, 1870-ben
A problémák orvoslására vetette fel gróf id. Andrássy
Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét. Eleinte néhány
képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem
kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870 decemberében a
képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a
Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére
6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát
szavazott meg, mely utóbbi összeg az újonnan kialakítandó telkek
eladásából visszafizetendő volt.
Bár a Sugárút építése 1871-ben elkezdődött, a kivitelezéshez szükséges
pénzügyi háttér megteremtésére csak 1872. március 9-én sikerült a
hitelszerződéseket megkötni.
Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a
Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor
még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott.
Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés
kezdetén a korábbi zegzugos környéken leromboltak számos házat, így
mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg.
Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től 5 éven belül
el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására 10 évet
szántak. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és
Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes
eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak,
hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.
Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sőt 1876-ra
több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták
időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési
hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a
felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első
telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér
Mihály, gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél,
gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben
építkeztek.
A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt,
mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült
azt a telket is kisajátítani. Az út utolsó telkét 1885-ben építették be.
Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között.
Eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy
Gyuláról. Az út a lovak patáit kímélendő fakockás borítású volt.
A Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a
tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor Balázs Mór
(a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az
Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két
év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.
A Sugár út (1872)
Andrássy Gyula grófnak az utókorral nem volt igazán szerencséje. Halála után, 1890-ben még jó ideig méltánylást kapott: Pest legszebb sugárútjának névadója lett, alakját a parlament mellett felállított lovasszobor örökítette meg.
A Horthy korszak igazából nem tudott mit kezdeni
vele. A liberalizmus, amelyet személye reprezentált, ebben az időszakban
minden volt, csak nem a nemzeti pantheonba szóló ajánlólevél. A második
világháborút követő közel fél évszázad során elsősorban a szlávellenes
és németbarát politikust látták benne, ezért határozottan elutasították.
Olyan hevességgel, hogy még a nevével összefüggő emlékeket is
eltörölték. Az Andrássy útról eltávolították a névtáblákat, szobra pedig
olvasztókemencébe került. Sírját nem koszorúzták, nevét még az
emlékezetből is majdnem kitörölték. Államférfiúi teljesítménye csak az
utóbbi időben kezdi megkapni a megérdemelt méltánylást.
AJÁNLÓ
A külső Sugár út, 1877 körül
A Sugár út eleje, balra a Fonciére-palota (1880)
Oktogon 1887 körül a Nagykörút villamosaival
Díszkapu az Andrássy út elején, amelyet Alfonz spanyol király budapesti
látogatása alkalmával állították fel
(1908. október 1. - Lásd: Alfonz, spanyol király Budapesten)
AJÁNLÓ
