Dévaványa Város Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

5510 Dévaványa , Hősök tere 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (66) 483100

E-MAIL CÍM:

polgarmester@devavanya.hu

WEBHELY:

www.devavanya.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/https://www.facebook.com/DevavanyaVaros/

Bemutatkozás

Dévaványa város a megye északi részén, a Dévaványai-sík déli peremén terül el.

Története

Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik.
1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről.
1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.
1970-ben nagyközségi rangot kapott.
1989 – 1999 A dévaványai középfokú oktatás megvalósítása
2000. július 1.: Dévaványa ünnepélyes keretek között városi címet kapott

Látnivalók, nevezetességek

A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.

Épületek, régiségek
Kopjafa a Körösladányi út mellett
Kopjafa Dévaványa határában, Gabonáspusztában, Vitéz Bilkei Lipcsey Márton emlékére
Tőkerészi iskola és kút
Állomási "iskola"
Kossuth úti iskola
Hajós úti iskola és kút
Eötvös úti óvoda épülete
Református templom, stílusa neoklasszicista
Katolikus templom műemlékjellegű épület, késő barokk, klasszicizáló stílusban
Parókia épülete, plébánia
Vágóhíd épülete
Jéggyár
Állomás - víztorony
Kéthalom - iskola
Szőnyegszövő
a régi malom épülete
Világháborús Hősök Emlékműve
Kádár Ferenc a Népművészet Mestere népművész szobra 2003.
Természeti értékek
Öreg tölgyek a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben)
Zrínyi utcai gesztenyefák
Kossuth utcai hársfák az iskola előtt
Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfák a baglyokkal
Templomkertek
Szérüskert és Vágásszél közötti „bágergödrök” (szerkők költőhelye, a nádasban más vízimadarak)
Túréri-tó
Tókert-régészet
Turisztikai adottságok
Református Templom - a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma
Az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is
Dévaványai Strandfürdő- és Gyógyászat
Ifjúsági Tábor
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont (Túzokrezervátum)
Lógató Horgásztó

Híres emberek

Makra Dávid -
MMA Magyar Bajnok Amatőr [2013]
IKF Kempo Világkupa MMA II. helyezett [2014]
Amatőr MMA Világbajnokság I. helyezett [2015]
IKF Kempo Európabajnokság: submission III. helyezett [2016]
IKF Kempo Világbajnokság: submission III. helyezett [2018]
IKF Kempo Világbajnokság: kempo MMA III. helyezett [2018]
Dévaványáért kitüntetésben részesültek
U. Nagy László - nyugalmazott református lelkipásztor [1995]
Dr. Bereczki Imre - nyugalmazott régész, néprajzkutató [1995]
Dr. Pallaghy Sándor - nyugalmazott állatorvos [1996]
Seres István - nyugalmazott ÁFÉSZ elnök [posztumusz] [1996]
Dr. Pallaghy Sándorné - nyugalmazott könyvtárvezető [1997]
Nagy József - nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök [1997]
Ugrai Sándorné - a Borostyánkert Szociális Otthon igazgatója [1998]
Vizéli József - nyugalmazott tanár [1998]
Epres József - nyugalmazott tanár [1999]
Mesterházy Jenő - nyugalmazott tanító [1999]
Dr. Gaál József - orvos [posztumusz] [2000]
Havancsák Ferenc - nyugalmazott ÁFÉSZ elnök [2000]
Manyák Lajos - nyugalmazott iskolaigazgató [2001]
Dr. Puskás György - háziorvos [2002]
Schwalm Gyula - nyugalmazott Művelődési Ház igazgató [2002]
Dr. Lengyel Sándor - nyugalmazott tanár [2003]
Kondacs György - nyugalmazott tanár [2003]
Valánszkiné Tóth Erzsébet - könyvtárvezető [posztumusz] [2004]
Kántor János - órásmester [2004]
Saly Erika - tanítónő [2005]
Gellai Béla és felesége Gellai Béláné - pedagógusok [posztumusz] [2005]
Kiss Ferenc - lakos [2006]
Dr. Szilágyi István - volt alpolgármester [posztumusz] [2006]
Szél Antal - lakos [2007]
Dr. Szilágyi Gézáné - volt önkormányzati képviselő, óvodavezető [posztumusz] [2007]
Tóth Istvánné - nyugdíjas pedagógus [2008]
Oláh Pál és felesége Oláh Pálné - volt pedagógusok [posztumusz] [2008]
Dr. Pallaghy Ádám - állatorvos [posztumusz] [2009]
Hajdú József - történész [2009]
Berczi Lajos Benedek [2010]
Havancsák László [2010]
Somogyi-Tóth Dániel [2011]
Árkus Péter [2011]
Dr. Bagi Károly - háziorvos [2012]
L. Papp Zsigmondné [2012]
Erdős Csaba [2012]
Papp József János [2012]
Tóth Auguszta - színművésznő [2013]
Szűcsné Horváth Margit - Polgármesteri hivatal gazdasági irodavezetője [2013]
Pap Tibor - nyugalmazott polgármester [2014]
Kádár Ferenc - népzenész [2015]
Szalai Károly - Vízközmű Társulat elnöke, Dévaványa Közszolgálatáért cím [2011]
A városban élő művészek, népi iparművészek, ismert emberek
Kádár Ferenc – 1891–1983 - pásztor – juhász, kanász; Népművészet Mestere 1958., nádsíp, furulya, klarinét, tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.
Nácsa János - (1908–1986) Földműves, a Népművészet Mestere (1978), Citerakészítő, citerás-énekes és híres vőfély. Külföldi szerepléseivel több országban bemutatta szülőhelye népi kultúráját. 1970-ben meghívást kapott a Röpülj páva népdalverseny margitszigeti gálaműsorába, ahol nagy sikerrel szerepelt. Tanítványai 1972-ben bejutottak a televízió KI MIT TUD elődöntőjébe.
Erdős Csaba - újságíró, MÚOSZ-tag
Faragó Imre - festő
Giriczné Gyányi Mária - költő
Gyányi Mariann - író, költő
Hajdú Ildikó - fazekas, népművész
K. Nagy Imre - festő
Kovács Zsolt - festmények, rajzok
Kovács Gyuláné - pergelt torta
Kónya András - fémmegmunkálás, restaurálás, másolatkészítés, kertépítés, öntözőrendszerek
Ladányi Mihály - író, költő
Laskai Tibor - festő
Mályi Sándor - író, költő
Molnár Antal - festő
Papp Erzsébet - író, költő
Pappné Kulcsár Ilona - festő
Sándor László - festő
Simon Christopher Metcalfe - művész
Tóth Bálintné - kosárfonó
Tóth Auguszta- színművész
Tóth Róbert - bőrdíszműves
Vad Zsigmond - költő
Dr. Ágoston Sándor történész – tanár
Vitéz Bilkei Lipcsey Márton

Keresőszavak

Önkormányzat,

Képek

Waze Navigáció Indítása Térkép megnyitása