Javulóban a digitális alapkészségek az EU-ban
Ez a cikk fordítás. Az eredeti hírt a Lifelong Learning Platform töltötte fel angolul.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentést adott ki a digitális készségek helyzetéről az EU-ban. A digitális évtized és a készségek európai éve keretében megfogalmazott célkitűzések jegyében ezek a statisztikák arra hívják fel a figyelmet, hogy 2023-ban a 16–74 év közötti uniós népesség valamivel kevesebb mint 56%-a rendelkezett (legalább) alapszintű digitális készségekkel. Ez kismértékű emelkedést jelent 2021-hez képest, amikor az EU lakosságának nem egészen 54%-a rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel.
De hogyan definiálja az Eurostat a „digitális készségeket”? A digitális készségek öt területre vonatkoznak: ezek az információs és adatismereti készségek, a kommunikációs és együttműködési készségek, a digitális tartalomkészítési készségek, a biztonsági készségek és a digitális környezetben való problémamegoldási készségek. Ahhoz, hogy valaki digitális készségekkel rendelkezőnek minősüljön, mindegyik területen tudnia kell, hogyan végezzen el legalább egy, azzal kapcsolatos tevékenységet.
Mely országok teljesítenek jobban? A legjobb, kiemelkedően magas arányt Hollandia (83%) és Finnország (82%) érte el, ezeket Dánia (70%) követte. A skála másik végén a legalacsonyabb arányokat Romániából (28%), Bulgáriából (36%) és Lengyelországból (44%) jelentették.
Ezek az adatok folyamatos javulást mutatnak a digitális készségek mutatója, a digitális évtized egyik fő teljesítménymutatója terén, amellyel kapcsolatban 2030-ra azt a célt tűzték ki, hogy az uniós polgárok 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel.
Digitālo pamatprasmju līmenis
Kā liecina Baibas Brusbārdes raksts (https://www.makroekonomika.lv/raksti/digitala-nevienlidziba-latvija-cik-butiska-un-vai-mazinas ) Latvijas iedzivotāju digitālās prasmes ir zemes un motivācijas tās pilnveidot - zema. Gandrīz pusei (49%) Latvijas iedzivotāju nav digitālo pamatprasmju - tās ir tikai 51 % Latvijas iedzīvotāju. Šis rādītājs nesasniedz ES vidējo. Progress ir lēns. Jāmin, ka digitālo pamatprasmju trūkums traucē virzīt digitālo attīstību uzņēmējdarbību un valsts pakalpojumu jomā. Piemēram - Latvijā ir ļoti pensijas vecuma cilvēki, kuri pensiju vēljoprojām saņem ar pasta pakalpojumu starpniecību! Tiem nav bankas konta un nav ne mazākās izpratnes par internetbanku. Tikpat nevienlīdzīgi ir digitālo pamatprasmu pasniegšanu mācību iestādēs - daļā to pasniedz jau no pirmās klases, citās - no trešās, ceturtās..