A tajgán biztos jó nagyok az általános fékutak Nemcsak tajgából áll az a pármillió négyzetkilométer... :)
Azért Európában van gyorsabb tehervonat is A kivételek mindig kivételes célok miatt vannak. A tömeget nem befolyásolják. (Amellett persze a kivételes célok műszakilag kivételesen érdekesek is tudnak lenni.)
Szerintem egy fék annál jobb, minél előbb meg lehet vele állítani a vonatot... Akkor a legjobb fék a közúti motorizáció. Elég gyorsan és hatékonyan megállította Európában a vasutak térnyerését. :)
Meglepően gyorsak arra a tehervonatok! A tajgán biztos jó nagyok az általános fékutak:)
Azért Európában van gyorsabb tehervonat is: A DB PIC vonatai LZB-vel felszerelt pályán 160-al, más pályán 140-el mehetnek. A franciáknál 200-al visznek néhány tehervonatot, de erről nincs pontos infóm (a 200 az biztos).
Szerintem egy fék annál jobb, minél előbb meg lehet vele állítani a vonatot...
Itt kisebb tehervonatok vannak ott meg nagyobbak :)
gyorsabban mehetnek vagy nem (A PTE szerint rakott normál elegy 90, üres normál elegy 100...120, konténer 100...120, hűtő 120...140. 6 ezer tonna felett elvileg alkalmazható 10%-kal kisebb sebesség, de ez persze elsősorban forgalomfüggő.)
"jobb" fékek kellenek Miben nyilvánul meg a "jobb"? Szerintem inkább azt lehet mondani, hogy mindkét változat a saját specifikumai szerint van optimalizálva. Ugyanis a saját világában mindkettőnek normális üzemet kell biztosítania. A két világ azonban nem kompatibilis (csak igen erős megszorításokkal átjárhatók), így nem is érdemes egymás között összehasonlítani. Ebből következően például ha a műanyag féktuskó ott "bevált", abból itt még semmi sem következik (és viszont).
Más nyomtáv, egészen más világ. Nekem az európai vasút a mérvadó (1435, csavarkapocs). Itt kisebb tehervonatok vannak, gyorsabban mehetnek, "jobb" fékek kellenek. (Remélem tényleg így van, mert fogalmam sincs, h pl. Ororszországban mi a helyzet...)
Abból indulok ki, hogyha valami új dolog beválik, akkor azt használni kezdik.
Néha igen, néha nem. Sokszor van, hogy azért nem válik be, mert az ötlet valamely része nem meggyőző, vagy mert ahhoz, hogy meggyőzővé váljon, valaminek még változnia kell. Például az emberi munkaerő árának, vagy valamilyen termék árának, stb. stb. Ha a változás megtörténik, a dolgot egyből használatba veszik. (Vagy épp ellenkezőleg, messzire eldobják.)
Hogy a műanyag féktuskó mennyire vált be, arról is szerintem sokat lehetne pro-kontra vitázni. Az biztos, hogy pl. az 1520 mm-es világban teherkocsikon leginkább műanyagot használnak. Márpedig ez nem kevés, hiszen az oroszországi teherkocsi állomány jelenleg 1 millió körüli (650 ezer RZsD, 350 ezer magán). Ehhez jönnek még az ukránok valami 200 ezerrel, a kazahok nem tudom, mennyivel, meg a többiek, szóval azért elmondható, hogy alkalmazgatják a műanyagot.
Ha ez a technika régóta ismert, akkor nekem ez azt jelenti, h fékezés szempontjából nem jobb az öntött vas tuskóknál. Miért? Csak az lehet jó, amit nem ismerünk régóta? :)
Ennyit számít a zaj? Alapesetben semmi sem számít semmit. Aztán jönnek érdekcsoportok, és kialakítanak egy állapotot, amelyben adott esetben vagy az öntöttvas, vagy a műanyag féktuskó lesz a nyerő. De ez térben és időben bármikor megváltozhat, bármilyen irányban. Attól még nem lesz se "jobb", se "rosszabb".
Jövő? carszkojeszelóban évtizedek óta használják. Csakhogy ott alacsonyabb a megfékezettség, így pl. a hőterheléssel kapcsolatos probléma egy része elenyészik. Bár a súrlódási tényező problémái miatt ott is sok kísérletet folytattak és többféle kompozit keletkezett az idők során, pl. fémforgácsot tartalmazók is.
A tárcsásfék teherkocsikon akkor terjedhet el, ha tud valami olyat, amire egy teherkocsinak egyszercsak nagy szüksége lesz, és a tuskós fék azt a dolgot nem tudja. Szerintem ilyen "tudásra" általános esetben jelenleg nincs szükség. (A b.) verzió: a tehervonati tárcsásfékből a gyártók sikeresen csinálnak divatirányzatot. Ez viszont bármikor bekövetkezhet, de csak akkor, ha a gyártóknak lesz valami komoly gazdasági kényszerük ilyen irányban.)
Aha, köszi. Ami az eltérő súrlódási tényezők összehangolását illeti, ahogy elnézem a szélesnyomtávú teherkocsik rudazatát, az áttétel változtatható (a 16 jelű összekötőt a 12 furatokba helyezett csapokkal rögzítik műanyag tuskók esetén, és a 13 furatokat használják öntöttvas tuskók esetén).
Biztos voltam benne, hogy a cirill betűs szöveg Neked nem fog gondot okozni:-))
4-es: öntöttvas tuskó 120 N/cm2 fajlagos nyomóerővel. (Viszont akkor az 1-es nem 20, hanem 200, gondolom én...)
Az 1-es görbéhez a 20N/cm2 tuskónyomás jól van feltüntetve. Így jól látható, hogy az öntöttvas féktuskó súrlódási tényezője erősen függ a fajlagos tuskóerőtől is. A fajlagos tuskóerő növelése a súrlódási tényezőt csökkenti.
Az LL típusú műanyag féktuskó alacsony súrlódási tényezővel rendelkezik (0,17-0,1 között). Előnye az, hogy éppen ebből adódóan az öntöttvas féktuskót helyettesíti, így annak helyére a fékrendszer változtatása nélkül beépíthető (nem kell csökkenteni a fékrudazat áttételét vagy a fékhenger méretét).
Az öntöttvas féktuskó LL műanyag tuskóra történő cseréjét az esetleg szóba kerülő járműtípusokon minden esetben kísérletek előzik meg, hiszen a műanyag féktuskók pontos anyagösszetétele nem ismert, így ugyanazon típusú műanyag féktuskó az egyik járműsorozaton megfelelhet, míg a másikon nem.
A K jelű műanyag féktuskó magasabb súrlódási tényezővel rendelkezik (0,3-0,22 között). Ezeket inkább új gyártású járműveken használják. Ha régebbi, eddig öntöttvas tuskóval üzemelő járműveket akarnak ilyen tuskóval felszerelni, akkor a fékrendszert minden esetben át kell alakítani (pl. fékhenger átmérő csökkentése vagy/és fékrudazat áttételének csökkentése) a túlzott megfékezettség (kerékcsúszás) elkerülésére.
A 4-essel jelölt görbe milyen tuskó? vmilyen öntött vas?)
Az is öntöttvas féktuskó, csak az 1-jelű görbéhez képest magasabb (120N/cm2) fajlagos nyomóerővel.
Miért kell ez az LL jelű tuskó? Az orosz nyelvű lapon lévő táblázat szerint rosszabb surlódási tényezővel rendelkezik az egész sebességtartományban, mint a K jelű, v az öntött vas tuskó. (persze, ha jól értelmeztem a táblázatot... A 4-essel jelölt görbe milyen tuskó? vmilyen öntött vas?)
Az IP-vel egy befejezett oldási folyamat után kisebb sebességről (30-40km/h) "katasztrófa" volt ezekkel megállni. E sebesség felett nem sok gond volt a fékhatással.
Biztos hogy másképp kell(ett) vele fékezni. Lényegében jóval később is elég oldani a féket, hiszen a megállás előtt nem "keményedik fel" a lassulás.
(Tehát mondjuk 100ról fékezve egy normál személyvonattal, teljes üzemi fékből kb 50-40km/ónál megkezdve az oldást áll meg szépen zökkenés nélkül a vonat. (ekkor a megállás pillanatában szinte már nincsen fékhengernyomás. Műanyagnál ha 20 körül kezdesz oldani, akkor is szépen áll meg a szerelvény, ekkor /nem nyomásmódosítós fékrendszer esetében/ akár 1,5-2 bar is lehet még a fékhengerben a megállás pillanatában)
80 ill. ennél nagyobb sebesség esetén a fékút megegyezik, vagy rövidebbre adódik mint öntöttvasnál.
Előnyei: kisebb zaj, tisztább, ...
Környezetkímélőbb is? Nagyon nem vagyok benne biztos!
Sokkal halkabb.
Sokkal kevesebb por termelődik, (ha 3-5x nagyobb a futásteljesítmény, akkor ennyiszer kevesebb) ami ha porát tekintve esetleg kevésbé környezetbarát akkor is azért sokkal jobb, mert a kocsi oldalába, az ablakokba nem ég bele a vaspor, így sokkal gyengébb vegyszerekkel is tisztán tartható a kocsi.
(Az öntöttvas esetében -talán a magas hőmérséjlet miatt- ózon (is) termelődik a vaspor mellett. Nos tudvalevő az alacsonylégköri ózon nem épp egészséges.)
A műanyagok összetétele eléggé üzleti titok, ezért nem lehet tudni mi is van banne.
Aztbeszt már nincs, tehát a legveszélyesebb összetevő lilőve.
A szaga pedig hasonló a tárcsafék szagához.
(Igaz jelenleg a tárcsafékes kocsik többségén az ablakokat nem lehet lehúzni, ezért az utasok kevesebbet éreznek belőle) A BDV ami elg sokat fékez is azért kicsit szagos.
A műanyag tuskó szaga esetleg picit azért érezhető jobban, mert az jobban kiáramlik a kocsi alól, mert a menetszél miatt könnyebben kerül ki oldalra, mint a tárcsafék esetén...
Nem kimondottan. Nagyon felpolírozták a futófelületet. Csúszásra még hajlamosabbak lettek a könnyű kocsik és motorkocsik.
Az IP-vel egy befejezett oldási folyamat után kisebb sebességről (30-40km/h) "katasztrófa" volt ezekkel megállni. E sebesség felett nem sok gond volt a fékhatással.
Előnyei: kisebb zaj, tisztább, ...
Környezetkímélőbb is? Nagyon nem vagyok benne biztos!
Műanyag féktuskós ismeretem nincs túl sok, de úgy tudom, h kis sebességeknél gyengébb fékhatás érhető el velük, mint az öntöttvas tuskókkal. A Bz-ken is volt műanyag tuskó, de visszacserélték őket... miért?
Miért alkalmaznak műanyag tuskókat? (A zajterhelés csökkentésére pl. jók, ezt tudom.)
