Szinte naponta dőlnek meg a negatív vízállási rekordok a Dunán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ma déli tájékoztatása szerint Budapestnél 41 centiméter az új rekord, miközben idén október előtt ez 51 centiméter volt.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindössze ilyen mély a folyó, ezeket az értékeket a vízrajzi állomás 0 pontjához viszonyítják. A vízmérce 0 pontját a meghatározása előtt mért legkisebb, a Duna esetében az 1834-es vízállás jelöli ki.
Sokatmondó, hogy ezen a skálán a valaha mért legnagyobb vízszint a fővárosnál 891 centiméter, amelyet 2013. június 10-én mérték. Az I. fokú készültséget 620 centiméternél, a II. fokút 700-nál, a III. fokút pedig 800-nál rendelik el. Az alsó rakpart az Országos Vízjelző Szolgálat ábrája szerint 645 centiméteren helyezkedik el.
A szolgálat oldalán található táblázat szerint a Duna budapesti vízhozama másodpercenként jelenleg 915 köbméter – ennyi víz áramlik keresztül a folyó egy meghatározott keresztmetszetén egy másodperc alatt. (Egy négytagú család körülbelül 20 köbméter vizet használ fel egy hónapban.) Az átlagérték mintegy 2300 köbméter/másodperc, a 2013. júniusi nagy árvíz idején viszont körülbelül 9500 köbméter/másodperc volt.
Azaz most tizedannyi vizet sem szállít a Duna, mint az ellentétes előjelű rekord idején.
Az előrejelzések szerint a Duna vízgyűjtőjén a következő napokban folytatódik a csapadékszegény időjárás, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság arra számít, hogy a következő napokban a vízszintek a jelenlegi alacsony szinten stagnálnak. A jövő hét második felében az Ausztriában várható 20-25 milliméter csapadéknak köszönhetően emelkedhet a Duna vízszintje néhány centimétert.
Ez valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy újraindulhassanak a teherhajók, amelyek közlekedését szerdán tiltották meg. A BKV szintén leállította több hajójáratát, a Paksi Atomerőműnél pedig elkezdték telepíteni a biztonsági rendszerek folyamatos hűtővíz-ellátásához szükséges kisegítő szivattyúkat.
Élet
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
