Kifejtették: a csalók a magánszemélyektől sürgős intézkedést kérnek és például "vírusirtó" programot ajánlanak nekik az állítólagosan "megtámadott" bankszámlájuk elleni védekezéshez. Az MNB nevében telefonálók arról érdeklődnek, hogy az ügyfél indított-e utalást bankszámlájáról, mert csalás gyanúja merülhetett fel. Ha a hívott fél nem működik együtt, a csalók a bankszámla "befagyasztásával" fenyegetőzhetnek - fűzték hozzá.
A jegybank nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási vagy adminisztrációs tevékenységet, így nem vesz részt a banki utalásokban, és nem kezdeményez telefonhívásokat
- szögezték le. Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas azonosítóit - húzták alá.
A megkeresett vagy megkárosított állampolgároknak azt tanácsolták, hogy jelezzék az esetet az MNB-nek és forduljanak a rendőrséghez. Ha egy ügyfél esetleg küldött pénzt a csalóknak, érdemes haladéktalanul bejelenteni a bankjának is az összeg visszaszerzése reményében.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy
a kibercsalók telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat - például belépési azonosítójukat, jelszavukat, PIN-kódjukat, telekódjukat.
Előfordulhat, hogy a csalók e-mailben vagy akár egy csevegőprogramon keresztül hamis banki honlapra irányítják az ügyfélt.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzése érdekében az MNB és több egyéb hatóság, a Magyar Bankszövetség és a pénzpiac szereplői nemrég KiberPajzs néven közös oktatási kampányt indítottak el - idézték fel a közleményben.
