Amikor a NAV sifríroz... Mi, az adóhatósággal rendszeresen levelező szerencsések gyakorta tapasztaljuk, hogy a NAV a kritikus, mondjuk elévüléssel fenyegetett időszakban kiküldött elektronikus iratai tárgymegjelölését változatos módokon kódolja, elősegítve annak letöltését. Így lesz egy másodfokú ellenőrzési határozat tárgya "egyéb adóhatósági irat", esetleg "84567234682. bárkódszámú" fantázianevű irat. Egy friss Kúria döntés alapján az adóhatóság mindezt új szintre emelte, mikor fordított helyzetben saját magát is sikerült megtévesztenie. Történt ugyanis, hogy az elsőfokú adóhatóság letöltési igazolása alapján a másodfok elkésettség miatt kérte a keresetlevél visszautasítását, mert a másodfokú határozat megküldését jelölő levél letöltési időpontja alapján annak benyújtására 30 napon túl került sor. Az elsőfokú bíróság ennek helyt is adott, a keresetet visszautasította. Aztán a fellebbezés során a Kúria előtt tisztázódott, hogy a "másodfokú határozat megküldése" kísérőlevéllel megküldött csatolmány egy teljesen más iratot tartalmazott, a másodfokú határozatot később kézbesítették ténylegesen, melyhez képest a kereset határidőben ment be, ezért a Kúria új eljárást rendelt el. A NAV becsületére legyen mondva, hogy a fellebbezés hatására már jobban utána nézett a történteknek, hozzájárult a tényállás tisztázásához és így a felperesre nézve kedvező döntés meghozatalához. Gyakorló ügyvédként azonban el tudom képzelni, hogy mennyi álmatlan éjszakát okozott mindez már eddig is a felperesi képviseleti oldalon. Tanulság emellett különösen egy nagy szervezet esetén, amely százas-ezres nagyságrendben folytat levelezést a hatóságokkal, hogy a tárgymegjelölés-csatolmány összhangra sem árt odafigyelni, hiszen a letöltések után, hónapokkal később adott esetben a történteket már nem lehetett volna rekonstruálni.
Dániel Bajusz’s Post
More Relevant Posts
-
Behajthatatlan követelések áfája – további finomhangolásra szorul a magyar szabályozás? Az EUB közelmúltban hozott ítéletet egy olyan bolgár ügyben (C-314/22), melynek során a részleges vagy teljes nemfizetés esetén visszajáró áfa feltételrendszerének lebontását újabb „ecsetvonásokkal” egészítette ki. Az már eddig is tisztázott volt, többek között magyar ügyeknek köszönhetően is, hogy a kérelem előterjesztésének (jogvesztő) határidejét a behajthatatlanná válástól kell számítani, itt az EUB arra mutatott rá, hogy az adós elleni fizetésképtelenségi eljárás bevárása is indokolt lehet még akkor is, ha ez extrém hosszú (10 évet meghaladó) időtartamot ölel fel. Az sem újdonság, hogy a meghitelezett és visszajáró összeg után kamat jár, és annak kezdő időpontja is egybevág (most már) a hazai rendelkezésekkel. Azonban az EUB egy olyan felperes ügyét vizsgálta, melyet a kérelem benyújtása előtt már töröltek az adónyilvántartásból. Ezért a hazai szabályozásban is létező előzetes értesítési kötelezettség előírását - mivel az lehetetlennek bizonyult - az adott tényállás mellett az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette, mert a nemfizetés miatti adóalap csökkentés lehetőségét véglegesen elvonta. Márpedig a hazai szabályozás szerint kizárólag adóalany bevallás (önellenőrzés) útján érvényesítheti az adóalap csökkentést, mely ezek szerint nem is annyira magától értetődő. És bár az analógiákkal nagyon óvatosan kell bánni a jogértelmezés során, mégis felmerül, hogy a hazai szabályozás azon eleme is megkérdőjelezhető, ami szerint kizárólag a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás időpontjában fizetésképtelenségi eljárás alatt nem álló adóalany terjesztheti elő igényét. Az EUB következtetéseit - szokás szerint - megszorításokhoz kötötte, de érdemes az uniós jog alapján is megvizsgálni, hogy olyan helyzetekben is visszajárhat-e az áfa, mikor az adóalany felszámolás, csődeljárás alatt áll, vagy adószámát valamilyen okból már törölték.
-
Remek cikk, korábban kevésbé hangsúlyozott aspektusokat domborít ki.
Hogyan jutott el több elbukott próbálkozás után a megvalósításig a globális minimumadó koncepciója, és hogyan alakította végül a saját érdekei szerint ezt az USA? Ennek hátterét elemzi a HVG-ben megjelent cikkében Richard Kocsis, az EY New York-i irodájában működő közép-kelet-európai adózási csoportjának igazgatója. #EYHungary #Globálisminimumadó
-
🚨 Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot. 💡 Jöhet egy új kutatás-fejlesztési támogatás ⚡ Szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezmény szabályai ⏱️ Érvényben marad a reklámadó felfüggesztése 💻 Érkezhetnek az előre elkészített és kiajánlott áfa bevallás tervezetek A változások mellett egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak. 🌎 Az EY szakértői összeállították a legfontosabb változásokat. 👇 #EYHungary
EY: közel 100 milliárd forint költségvetési többletbevételt vár a Kormány a globális minimumadótól
ey.com
-
Az adócsomag K+F fronton is új lehetőségeket tartogat
Új kutatás-fejlesztési adókedvezmény várható a társasági adóban A kedden beterjesztett év végi adócsomag alapján a jelenleg elérhető K+F adóalap-kedvezmény mellett egy új, az adózó választása szerint alkalmazható K+F adókedvezmény bevezetésére kerülne sor 2024-től, amely alternatívája lehet az eddigi adóelőnyöknek. Globális minimumadóban törvényileg elismert visszatérítendő adókedvezménynek lesz tekintendő, mértéke a legfeljebb 5 éven át tartó projektek közvetlen K+F költségeinek 10 százaléka, és szűkebb költségkörre vehető igénybe az eddigiekhez képest (így például az igénybe vett K+F szolgáltatások nem képezik alapját). Akár a teljes társasági adóval szembeállítható, illetve kvázi készpénztámogatássá konvertálható, mivel az adózó kérheti a fel nem használt összegek utólagos megtérítését.
-
Lefedett adók a hazai globális minimumadó szabályozásban A kedden beterjesztett adócsomag alapján végleg eldőlni látszik, hogy - a magyar szabályozás legalább is - lefedett adónak tekinti a helyi iparűzési adót, és emellett a társasági adót, energiaellátók jövedelemadóját és innovációs járulékot is.
-
Jelentős változás a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában A kedden beterjesztett év végi adócsomag alapján úgy tűnik a BVK-hoz kötődő 2023. szeptemberi személyi jövedelemadó változtatást átalakítja a jogalkotó. A bemeneti oldal értékesítésként történő jövedelemadóztatása helyett eszközérték-növekményt kell megállapítani. Így adóztatási pont a kimeneti oldalon és csak akkor keletkezik, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli vagyonátadás történt. Az ilyen kifizetés osztalékként adózik. Az új szabályozást a magánalapítványokra is alkalmazni kell és 2023. szeptember 12-ére visszamenőleg alkalmazható.
