Mégsem volt zsákutca a Neander-völgy

2 perc

2010.05.06. 18:55

Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.

A lipcsei Max Planck Intézet vezetésével zajló kutatások során hat neandervölgyitől származó csontok setjmagjait szekvenálták. Az eddigi elemzések csak a mitokondrium örökítőanyagát érintették. Ezek nem támasztották alá a modern ember és a 30 ezer éve kihalt neandervölgyiek közötti rokonságot. A legújabb eredmények viszont azt mutatják: az ismert ősember a mai európai és ázsiai lakosság génjeinek 1-4 százalékát hordozta - írják a tudósok.

"Most már világos, a neandervölgyiek mégiscsak elődeink voltak" - fogalmazott Ralf W. Schmitz, a kutatás egyik vezetője, a Bonni Egyetem munkatársa.

Az viszont még a szakemberek számára is meglepetés volt, hogy a neandervölgyiek génjeit kínai és pápua-új-guineai emberekben is kimutatták, noha ezeken a távoli tájakon soha nem fordult meg az előember. Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj - archeológiailag is bizonyítottan - ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult további vándorútjára Európába és Ázsiába.

"Közülünk mindenki, aki nem Afrikában él, hordoz magában egy kevés neandervölgyi örökséget" - mondta Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós genetikával foglalkozó részlegének igazgatója. Egy már kihalt faj genomjának elemzése különösen nehéz kihívás elé állítja a tudósokat - mutattak rá a kutatásban részt vevők. Az idők folyamán a DNS parányi részekre esik szét, egy részük kémiailag meg is változik. Emellett a szennyeződés is komoly gondot jelent. Ennek ellenére a lipcsei szakemberek a következő években DNS-analízis révén szeretnének többet megtudni a neandervölgyiek anyagcseréjéről, agyuknak fejlődéséről vagy éppen beszédképességeikről.

Svante Pääbo korábbi felfedezései

Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban. A svéd génkutató az evolúciós biológiára szakosodott. A lipcsei Max Planck Intézet előtt az Uppsalai Egyetemen tanult. Pääbo nevéhez fűződik az FOXP2 gén azonosítása, amelyet az emberi nyelv és beszéd kialakulásához kapcsolnak a kutatók a 2002-es tudományos közlemény óta. Pääbo 2006-ban jelentette be, hogy megpróbálja a neandervölgyi ember teljes genetikai anyagának az azonosítását. Idén márciusban szintén fontos hír látott napvilágot Pääbo tevékenységével kapcsolatban. Egy ujjcsontból kinyert genetikai anyagból arra következtetett kutatócsoportja, hogy egy eddig ismeretlen Homo-ágra bukkantak az ember törzsfejlődésében, a szibériai Gyenyiszova-barlangban. A gyenyiszovai ember így a hominidák egy ismeretlen ágának lehetett az egyik képviselője.

Pääbo tagja a Királyi Svéd Akadémiának, 2000-ben választották be a tekintélyes testületbe.

Borítókép: Neandervölgyi ember Forrás: Princeton University