Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
E heti iratminta-cikkeink, a bérleti szerződések általános szabályairól, illetve a lakásbérletről után most a haszonbérleti szerződésekkel foglalkozunk.
A haszonbérleti szerződés nem annyira gyakori a vállalkozások, illetve magánszemélyek napi üzleti folyamataiban/életvitelében, mint a hét elején bemutatott bérleti szerződések, ezért nem is annyira ismertek a megkötésekor alkalmazott jogszabályi rendelkezések.
Ugyanakkor, ha megnézzük pl a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv-t (Földforgalmi törvény), azt tapasztaljuk, a haszonbérlet kifejezés 72 alkalommal is előfordul és a törvény a haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. Melyek a fő jellegzetességei tehát ennek – az ugyancsak használati szerződések között szabályozott, jellegzetesen a mező-erdőgazdaságban használt – szerződés-típusnak?
A Ptk.-ban a használati szerződéseket a Hatodik Könyv, Harmadik Részének XVII. Címében találhatjuk, a haszonbérleti szerződésekre vonatkozó szabályozás ezen belül, a XLV. fejezetben kapott helyet. Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A bérlet alaptípusaként tartjuk számon, haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására, valamint hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. [Ptk. 6:349. §] Tehát a haszonbérlet nemcsak a dolog használatára, hanem hasznainak szedésére is feljogosítja a haszonbérlőt.
Tárgya
A szerződés tárgya lehet valamely hasznot hajtó ingó, ingatlan vagy jog. A hasznot hajtó jog tekintetében a rá vonatkozó speciális részletszabályokat külön törvények tartalmazzák, mint a termőföldről szóló 1994. évi LV. (a továbbiakban: Tft.), vagy a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.évi LV. tv. (a továbbiakban Vtv.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (a továbbiakban: Evt.), illetve a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. tv. (a továbbiakban: Hhtv.).
A szerződés kellékei
A szerződés érvényességének elengedhetetlen feltétele az írásbeliség, illetve, hogy az annak tárgyául szolgáló dolgot vagy jogot pontosan meghatározzuk, pld. ingatlan esetén úgy, hogy a földterület beazonosításra alkalmas legyen. Továbbá fontos a haszonbérleti időtartam kikötése, haszonbérleti szerződést általában hosszabb időtartamra kötjük, és feltétel valamely hasznot hozó gazdasági tevékenység folytatása. A Ptk. az ellenszolgáltatás módjának meghatározását a felekre bízza, ez történhet természetben, pénzben vagy a kettő együttes formájában.
Haszonbérbeadó az lehet, aki a haszonbérleti szerződés tárgyát képező dolog felett rendelkezési joggal, jog felett jogosultsággal bír, tehát általában véve a tulajdonos, de akár a haszonélvező vagy a dolog felett rendelkezési joggal bíró más személy.
Előhaszonbérlet
A Ptk. 5:81. §-a alapján a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben előhaszonbérleti jog illeti meg, amely jogukat a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatnak. Abban az esetben, ha egyszerre több, a haszonbérleti szerződés megkötése céljából egyedül fellépő tulajdonostárs is van, közülünk a tulajdonos választhat. A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot. Ezen jogát a tulajdonostárs végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
Szerződés időtartama
Haszonbérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre is köthető, azonban a részletszabályok bizonyos esetekben korlátozásokkal élnek. A Tft. kimondja, hogy belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével – a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kötheti meg.
A leghosszabb időtartama maximum 10 év lehet, de erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig, illetve szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg ezek telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény kiegészítésként hozzáteszi, hogy „a Magyar Nemzeti Földalap Kht., mint haszonbérbeadó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet.”
A Vtv. szabályai alapján vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés határozott időre köthető, amely a vadászterületre vonatkozó, a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási ütemterv időtartamára szólhat, legfeljebb 2037. február 28-ig.
Az Evt. szerint, amennyiben „a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.”
A Hhtv. 13.§ (2) bekezdése is kimondja, hogy a halászati jogra vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kell megkötni.
Alhaszonbérlet
A haszonbérletre vonatkozó speciális szabályok között nem esik szó az alhaszonbérbe adásról, így a bérletre vonatkozó általános szabályok alapján a bérbeadó hozzájárulásával a haszonbérlő alhaszonbérletbe adhatja a haszonbérlet tárgyát, amelyet írásba kell foglalni.
A bérbeadó hozzájárulásával alhaszonbérbe adott dolog esetén a haszonbérlő úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna, míg abban az esetben, ha hozzájárulás nélkül, jogtalanul adja azt alhaszonbérletbe, azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
A rendes gazdálkodás követelményei
A Ptk. 6:350. §-a alapján „haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult”, a rendes gazdálkodás követelménye pedig az állag megóvásából, a dolog rendeltetésszerű használatából, valamint hasznosításából áll.
Termőföld haszonbérlőjét terheli a föld megművelésének kötelezettsége, valamint törekednie kell a termőföld termőképességének fenntartására.
Költségviselés
Haszonbérlet esetén a dolog fenntartásához szükséges felújítási és javítási költségeket, továbbá a dologgal kapcsolatos terheket a haszonbérlő viseli, míg a rendkívüli felújítás és javítás, pld. egy tűzvész esetén felmerülő költségek a haszonbérbeadót terhelik.
A haszonbért időszakonként utólag köteles megfizetni, tekintettel arra, hogy a haszonbérlő általában a hasznosítás eredményeként keletkezett haszonból finanszírozza a haszonbérbeadóval szemben fennálló költségeit. A Ptk. rögzíti, hogy arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, a haszonbérlő kérheti a méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést, melyet a termés betakarítása előtt kell a haszonbérbeadóval közölni.
Zálogjog
A haszonbérlő haszonbérelt területen lévő dolgain, valamint a dolog hasznain a haszonbérbeadónak zálogjoga van, a haszonbér biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a „bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, a terjedelmét, vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó 8 napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni.” Ennek elmulasztása esetén a zálogjoga megszűnik. [6:337§ (3) bekezdés]
Felmondás
A haszonbérleti szerződés felmondása írásban érvényes, és a bérlethez képest lényeges különbség, hogy a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással, a gazdasági év végére lehet megszüntetni. [Ptk.6:354. § (1) bekezdés].
Fontos megjegyezni, hogy „a haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.” [Ptk.6:354. § (2) bekezdés].
Határozott idejű mezőgazdasági haszonbérleti szerződés esetén a törvény lehetőséget biztosít az örökösök számára, hogy a gazdasági év végére 30 napon belül rendes felmondással felmondják a szerződést akkor is, ha a néhai haszonbérlő a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül hunyt el.
Visszaadás
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnésekor a termőföldet és egyéb haszonbérbe vett dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen, tehát állagsérelem, valamint a termőföld termékenységének csökkenése nélkül kell visszaszolgáltatni a haszonbérbeadó részére a haszonbérleti szerződés tárgyát.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Haszonbérleti szerződés 2019
