Mit tehetünk az iskolai zaklatás ellen? – A szülői kapcsolat a kulcs

Az utóbbi években végzett felmérések szerint a világon minden hetedik serdülő küzd valamilyen diagnosztizálható mentális problémával, ez a leggyakrabban szorongás, vagy akár depresszió. Az öngyilkosság a világon a negyedik, Európában már a második leggyakoribb halálok a 15-19 éves korosztály körében, Magyarországon évente egy osztálynyi gyerek esik ennek áldozatául. 

Már az iskolába lépéssel elkezdődik

A magyar fiatalok 66 százaléka volt már áldozata rendszeres kortárs zaklatásnak az iskolában, aminek már az iskolába lépés küszöbén ki vannak téve: nagyon sokan ugyanis 6–10 éves kor között tapasztalták meg először a bullyingot. A felmérés szerint 58 százalékban lelki bántalmazás történik. Jármi Éva, a Hol A Helyem Központ pedagógiai szakpszichológusa kiemelte: az áldozatok sokszor nem mernek beszélni erről, ha mégis a szülőhöz fordulnak, és az iskola érzéketlenséget mutat, elkeserednek, végül más iskolába viszik a gyereket. Gyakran a másik iskolában is ugyanaz történik, amit Máté Gábor azzal magyarázott, hogy az áldozatnál sem megfelelően támogató az otthoni közeg.

Jármi Éva elmondta, hogy a legtöbb probléma azokban az osztályokban van, ahol az osztályfőnök gyakran cserélődik, vagy alig találkozik az osztályával, nem érzi felelősségének, hogy normaképző szereppel bírjon. Kiss Virág, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kísérője szerint a nap mint nap a gyerekekkel lévő felnőtteknek kell normákat felállítani, és jelezni a közösségnek, ha valami bántó. 

Nem csak csúfolódás

Balatoni József középiskolai történelemtanár hangsúlyozta: nem jó az a hozzáállás a felnőttek részéről, hogy őket is csúfolták. „Annak idején mi biztonságos környezetbe léptünk vissza, az online világban azonban a nap 24 órájában ki vannak téve ennek a veszélynek”– fűzte hozzá. Az UNICEF felmérése is ezt támasztja alá: az iskolában bántalmazottak 49 százalékát az online térben is zaklatták. A pedagógus éppen ezért úgy véli, hogy már a nulladik pillanattól kezdve minden közösségben és minden osztályban kellene ezzel a témával foglalkozni, akár osztályfőnöki órák keretében. 

„Az iskolapszichológusok rettenetesen túlterheltek, a budapesti intézményekben 500 gyerekre jut egy szakember, vidéken gyakoribb, hogy a pedagógiaszolgálattól járnak ki óvodapszichológiai feladatokat elvégezni”– emelte ki Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus. Aki azon a véleményen van, hogy a prevenciót, edukációt, a mentális támogatást mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára az alapszintű ellátás részévé kellene tenni, ugyanis egy kialakult krízishelyzetet már jóval nehezebb kezelni. „Az ilyen esetben a közösséget kell megoldani, a zaklató is általában bántalmazás alatt van” – jegyezte meg Balatoni József. Máté Gábor is ezt támasztotta alá: a zaklató saját családjában nem érzi magát fontosnak, ezért a közösségben erőt mutatva, másokban félelmet keltve szerzi meg ezt a pozíciót. „A bántalmazó a másik sebezhető énjének kizsákmányolásából él” – tette hozzá.

A bántalmazó is traumatizált

Máté Gábor szerint a helyzetet csak szeretettel lehet kezelni, mivel mindkét oldalon traumák állhatnak a háttérben. „A családban fizikális, szexuális, verbális erőszak, szenvedélybeteg, alkoholista, börtönbe került szülő vagy a szülő halála is ejthet a gyerekben életre szóló sebeket, de már magzatkorban a kismama által átélt stressz is kihatással lehet a későbbi viselkedésre, egészségre. Ha a szülővel való kapcsolat sérül, egyre inkább azzal fog foglalkozni, hogy mit gondolnak, mit hordanak, hogyan viselkednek a barátai”– fejtette ki a kanadai–magyar orvos, addiktólógus. 

Táler Orsolya a Kék Vonal Gyermekvédelmi alapítvány ügyvezetője, pszichológus is úgy látja, a gyereket nem lehet önmagában értelmezni. A nyáron közzétett újpesti felmérés szerint minden ötödik tanulónak alkoholista egyik közvetlen hozzátartozója. „Amíg a felnőtt helyzetét nem oldjuk meg, addig a gyerekét sem lehet” – emelte ki. Péterfy Bori leszögezte: a gyerekek a mi tükreink, nincs gonosz, rossz, beteg gyerek, azok mi vagyunk. Az énekesnő az UNICEF „Ne nézz félre!” iskolai bántalmazás elleni kampányában is szerepel, amely a szemtanúkat szólítja meg. 

A közöny sokszor nagyobb trauma

Mint korábban is írtunk róla a bullyingnak három szereplője van: a bántalmazó, a bántalmazott és a szemlélő. „Az áldozat számára sokszor az is traumát jelent, hogy társai nem segítenek neki, környezete felől problémája iránt érzéketlenséget tapasztal. Miközben sokszor arról van szó, hogy együtt éreznek vele, de a retorziótól félve nem mernek közbelépni” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója az Indexnek. A fiatalokkal közösen fejlesztett ingyenes HelpApp új funkciója az áldozatok és a szemtanúk számára is hasznos információkkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak. 

Aáry-Tamás Lajos, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala vezetője, oktatási jogok biztosa arról beszélt, iskolatípusonként eltérő mértékben és módon van jelen a bullying. A szakiskolában mindennapos a verbális agresszió, addig ez a gimnáziumban már sértésnek számít, míg az előbbiben a főnök szava szent, addig a másikban nem feltétlenül tekintélyelvűek a diákok. „Nem mindegy, hogy fiúkról vagy lányokról van szó, a fiúk agresszívabbak, lányokra jellemzőbb a kiközösítés” – mondta. A kutatás szerint a bántalmazottak 57 százaléka tapasztalt már kiközösítést. 

Szél Dávid pszichológus szerint sokszor a bántalmazó gyerek sincs tisztában vele, hogy mit okoz viselkedésével. A szakember hangsúlyozta, hogy az ilyen eseteket az iskola felé kell jelezni, nem szabad a másik gyereket vagy szülőjét megkeresni, különben eszkalálódhat a helyzet. 

(Borítókép: Index)