Józsefvárosi pénzbeli ellátások átalakítása – a társadalmi véleményezés összefoglalója

Utolsó frissítés: (Létrehozva: )

Józsefvárosi pénzbeli ellátások átalakítása – a társadalmi véleményezés összefoglalója

A társadalmi véleményezés folyamata során július 10. és augusztus 10. között vártuk az írásos visszajelzéseket az Önkormányzat honlapján közzétett koncepció-tervezettel kapcsolatban. A tervezetet külön is megküldtük szakmai, civil és érdekképviseleti szervek részére.

Az alábbi 6 szervezet küldött 5 írásos véleményt:

– Habitat for Humanity Magyarország

– Periféria Központ

– Utcajogász Egyesület

– Szigony-útitárs Nonprofit Kft

– C8 és az Akadályok nélkül csoport közösen.

Ezen felül egy lakossági vélemény is beérkezett. A szakmai szervezetek felvetéseit egy műhelyalkalom során vitattuk meg, ahol számos további ponton fogalmaztak meg véleményt a résztvevők.
A véleményezési folyamat számos ponton hozzájárult a Koncepció véglegesítéséhez, több elemmel is kiegészítettük, illetve részben módosítottuk az eredeti elgondolásunkat. Összességében elmondható, hogy a szakmai szervezetek üdvözölték a koncepcióban megfogalmazott célokat és jórészt támogatták a megfogalmazott javaslatokat. Több szervezet hangsúlyozta a szervezeti kapacitások megfelelő mértékű bővítésének, valamint az új rendelet utánkövetésének fontosságát.

A legtöbb észrevétel az alábbi témákhoz kapcsolódóan érkezett:

1. A rendelet hatálya

A hozzászóló szakmai szervezetek támogatták a Koncepció azon javaslatait, amelyek a bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel nem rendelkező, de a kerületben élő rászoruló háztartások támogatásokhoz való hozzáférésének növelését célozzák. Élénk szakmai párbeszéd alakult ki ennek lehetséges eszközei kapcsán. Nagyon hasznosnak gondoltuk és be is építettük a rendelet-tervezetbe a Szigony-útitárs Nonprofit Kft. azon javaslatát, hogy ne csak az Önkormányzat saját intézményei, hanem az önkormányzati feladatot szerződés keretében ellátó szervezetek is igazolhassák a velük kapcsolatban álló, illetve az általuk gondozott személyek esetében a kerületi lakóhelyet.

2. Infláció-követés

Mind az írásos véleményekben, mind pedig a szakmai fórumon felmerült a támogatások összegének, valamint a jövedelemhatárok éves kiigazításának szükségessége annak érdekében, hogy a támogatások elérése, illetve értéke ne csökkenjen az infláció következtében. Egy automatikus infláció-követési mechanizmus beépítését mindenképpen megfontolandónak tartunk a jövő év folyamán. Ezt megelőzően azonban az új rendelet megalkotását követő egyéves periódusban szeretnénk kivárni, hogy az új jövedelemhatárok, illetve támogatási összegek milyen elérést eredményeznek, illetve mekkora költségvetési terhet jelentenek.

3. Jövedelem számítás módja, illetve lakhatási támogatás képlete
A lakhatási támogatással kapcsolatban több véleményező is felvetette, hogy a támogatás kiszámításának módja, valamint a jövedelemhatárok megállapítása nehezen átlátható. Ezt erősíti, hogy több olyan visszajelzés is érkezett, ami a támogatási szabályok vagy a koncepció szövegezésének félreértésén alapszik. Ezek alapján igyekeztünk a Koncepcióban kiegészíteni és egyértelműsíteni a szöveget. A támogatási konstrukción viszont alapvetően nem változtattunk. Véleményünk szerint a támogatási összeg, valamint a jövedelemhatárok kiszámítási módjának bonyolultsága független attól, hogy a jövedelemhatárok, illetve maga a konstrukció milyen formában kommunikálható a potenciális igénylők felé.

Megfontoltuk, ám visszautasítottuk a javaslatot, hogy a támogatási összeg meghatározása, illetve a jövedelem számítása során vegyük figyelembe a kérelmező által lakott lakás jogcímét – tehát, hogy egy magánbérlő esetében vonjuk le a bérleti díj összegét a jövedelemből, vagy esetleg magasabb lakásköltséget ismerjünk el. Egyetértünk, hogy a magánpiaci bérlők többségében valóban jóval magasabb lakásköltségeket kénytelenek viselni, de azt gondoljuk, hogy egy ilyen szabályozás túl sok visszaélési lehetőségre ad okot a jelenlegi „szürke” lakásbérleti piac esetében.

4. Munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettség a bejelentett munkahellyel nem rendelkező kérelmezők esetén

A szakmai műhelyen vita alakult ki a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban. Több megszólaló is felvetette, hogy a bejelentett munkahellyel nem rendelkező kérelmezők esetében ez a kitétel olyan plusz feltételt jelent, ami egyrészt kizár egyes kérelmezőket, akik önhibájukon kívül nem tudnak együttműködni a munkaügyi kirendeltséggel, másrészt pedig szükségtelen, aránytalan és egyes esetekben megalázó terhet ró a kérelmezőkre.

Ezzel szemben viszont mi fontosnak gondoljuk, hogy az igazolható jövedelemmel nem rendelkező háztartások esetén a munkaügyi központtal való együttműködés a TB jogviszony létesítésének is lehet feltétele. A jelenlegi gyakorlatunk szerint is minden olyan kérelmezőt, aki nem rendelkezik igazolható jövedelemmel kötelezünk a munkaügyi kirendeltségen történő regisztrálásra és a munkaügyi központtal történő együttműködésre. Azt gondoljuk, hogy a munkaügyi központtal való együttműködés kötelezettsége a bizonytalan munkaerő piaci viszonyokra (ahol a lakáspiachoz hasonlóan nagyon gyakoriak a nem bejelentett, szerződés nélküli, bizonytalan helyzetek) adott tökéletlen válasz, azonban nem találunk jobb alternatívát.

Természetesen azzal mi is egyetértünk, hogy a munkaügyi központtal való együttműködéshez képest a családsegítő sokszor hatékonyabb segítséget tud nyújtani a háztartások számára helyzetük megváltoztatásban – ezt a lehetőséget természetesen biztosítjuk, és igyekszünk szorosabbra fűzni az egyes Önkormányzati szervezetek közötti együttműködést, azonban kapacitás okokból sem tudja kiváltani a szociális szolgáltató igazolása a munkaügyi központos regisztrációt.

5. Pontosítások

A Koncepció tervezet szövegezését javítottuk, illetve több ellátási formára vonatkozó javaslatot pontosítottunk a beérkezett visszajelzések alapján.

Ezen túl a következő nagyobb módosítások kerültek még a szövegbe:

– alpolgármesteri javaslatra új elemként jelenik meg a Koncepcióban a kapcsolattartási támogatás, amely a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekekkel való kapcsolattartást segíti elő

– az első javaslathoz képest megemeltük az egyes támogatások jövedelemhatárait.

A beérkezett vélemények tételes összefoglalóját a csatolt táblázat tartalmazza.

Kapcsolódó dokumentumok
  1. Vélemények összefoglalása Utolsó frissítés: 2023. szeptember 19.
    206 KB PDF dokumentum

Weboldalainkon sütiket és egyéb internetes technológiákat használunk azért, hogy jobbá tegyük a böngészési élményt. Kérjük, hogy olvassa és fogadja el adatvédelmi tájékoztatónkat.!