Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. április 19.
Legyen bármilyen is az élet Kárpátalján, a legfontosabb a hitünk, nyelvünk, hagyományaink és kultúránk megőrzése, ápolása. Szerencsére vannak emberek, akik felvállalják, hogy mindezt elsajátítják és átadják a fiataloknak, akik aztán továbbadhatják az azt követő nemzedéknek.
A festői szépségű Felső-Tisza-vidéken élő viskiek mindig is élen jártak a hagyományok megőrzésében, továbbadásában. Közülük is kiemelten a Pál család, hiszen Pál Lajos és neje, Katalin évtizedekkel ezelőtt kezdték el tanítani a népzenét és néptáncot a gyerekeknek, nem csoda, hogy saját csemetéik is ezen az úton indultak el és értek el sikereket. Pál István Szalonnát és bandáját gyakorlatilag az egész világon ismerik, és most már István is azon fáradozik, hogy segítse a szülőfalujában tevékenykedőket. Tette ezt legutóbb Becske Adrienn népzenésszel, népművelővel, hiszen nagykövetként jelölte a Highlights of Hungary megmérettetésre.
De mi is az a Highlights of Hungary? Egy non-profit kezdeményezés, amely évente, kategóriák nélkül díjazza a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket. Céljuk, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerjék és széles körben megismertessék a leginspirálóbb történeteket, valamint közösséget szervezzenek azok alkotói és alakítói köré. Becske Adrienn egyedüli kárpátaljaiként került be a Kárpát-medencei szinten megrendezett programba a legjobb tíz közé.
– Hogyan kezdődött? – kérdeztük Adriennt, aki évek óta a Viski Folkműhely koordinátoraként tevékenykedik.
– Tizenhat évig Budapesten éltem, de valahogy mindig éreztem, hogy nem ez az én helyem, ezért hazajöttem, és magyar nyelvű könyvesboltot nyitottam Visken. Egy ideig ez jó is volt, de még mindig nem az igazi. Aztán Erdélybe, Zsobokra kerültem Petőfi-ösztöndíjasként, és ott felvetődött bennem, hogy gyerekekkel, a hagyományőrzéssel, a magyar identitás erősítésével szeretnék foglalkozni. Ebben az is megerősített, amikor Pál István Szalonna és csapata nálunk is népzenei tábort tartott. Akkor képeztettem át magam klasszikus brácsásból népi brácsássá. „Adri, itt ez a hegedű, és annyi lesz, amennyi kell, csak csináljátok!” – ezekkel a szavakkal indította útjára Pál István Szalonna a Viski Folkműhelyt öt évvel ezelőtt, amikor átadta azt a kis hegedűt, amivel közel 60 gyereket toboroztam. Ezek voltak azok a bizalommal és hittel teli szavak, melyek máig erőt adnak.
Néptáncoktatás már ezelőtt is zajlott Visken, és 2018-tól ehhez kapcsolódott a népzenei oktatás, így heti rendszerességgel vannak hegedű-, brácsa-, nagybőgő-, furulya-, klarinét-, harmonika-, cimbalom- népi ének és citeraórák is. Mostanra ez közel 80 gyerek egyidejű foglalkoztatását jelenti. Adrienn hol a Hagyományok Háza Kárpátaljai Hálózat munkatársaként, hol a Viski Folkműhely koordinátoraként és vonós hangszer oktatójaként, hol a Viski Fricskák Népi zenekar vezetőjeként és brácsásaként próbálja nap mint nap végezni ezt a nem könnyű, de felemelő feladatot.
– Az egyéni foglalkozások mellett arra törekszem, hogy a gyerekeket minél előbb kis zenekarokba rendezzem, hogy megtapasztalhassák a közös muzsikálást és az egymásra való figyelést – jegyzi meg Adrienn. – Az idősebb diákokat a tanításba is bevonom, így ők is belekóstolhatnak a pedagógiai munkába, amelyet a későbbiekben, reményeim szerint, hivatásul is választhatnak.
– A sok-sok munka meghozta a gyümölcsét, ha fogalmazhatunk így, hiszen Pál István Szalonna a Highlights of Hungary egyik nagykövetének jelölt téged a végvárakban végzett közösség-összetartó és -formáló munkádért. Pontosan így fogalmazott:
„Elismerésre és kiemelésre méltónak tartom Becske Adrienn áldozatos munkáját, amelyet a végvárak kultúrája, megőrzése érdekében a külső körülményektől függetlenül végez nap mint nap. Iskolapéldája ez annak, amikor a küldetéstudat fáradhatatlan tenniakarással párosul”.
– A Highlights of Hungary mottója: Hass, alkoss, gyarapíts! Ennek mentén próbálták kategorizálni a jelölteket is, engem a „hass” csoportba soroltak. Közel 300 jelölt volt, abból választottak ki ötvenet, akik felkerültek a honlapjukra, rájuk lehetett szavazni, s közöttük voltam én is. Már ez is nagy eredmény volt számomra, de amikor megtudtam, hogy a szavazatok alapján az első tízbe is bekerültem, az csodálatos meglepetésként ért. Persze vágytam erre, mert ez jelzi: nagyon, de nagyon sokan döntöttek úgy, hogy rám szavaznak, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem mozgósítottam az ismerőseimet, barátaimat határon innen és túl, kollégáimat, diákjaimat. Nagyon jó érzés volt, hogy több ezren tették le mellettem a voksukat.
– Adott ez egyfajta pluszt, inspirációt számodra a folytatáshoz?
– Persze. Nagyon hálás vagyok Pál Istvánnak azért, hogy nemcsak figyeli a ténykedésemet, hanem lehetőségéhez mérten tesz is azért, hogy a munkálkodásom Kárpátalja hírnevét is öregbítse. Én pedig nagyon igyekszem: a járvány ideje alatt online, légiriadóban óvóhelyen, áramszünetekben zseblámpával folytattuk a foglalkozásainkat. Csak azért sem adtuk fel… Valószínűleg a népi zenekarunk neve ezért is lett Viski Fricskák: megfricskázzuk a külső körülmények orrát.
Rendületlen munkánknak köszönhetően – amit hét oktatótársammal végzünk –, „hagyományőrzésügyileg” önjárók vagyunk: van népi zenekarunk, mellyel táncházakat, hangszersimogatókat, fellépéseket tartunk és táncosokat kísérünk. Öt településen tevékenykedtek helyi kézműveseink, az oktatással megoldjuk az utánpótlás-nevelést, a viski rendezvények, táncházak, fellépések mellett pedig az egész felső-tisza-vidéki régió rendezvényeinek színesítéséhez is hozzájárulunk zenekarunk, kézműveseink és táncosaink szolgálatával. Küldetésemnek tartom azt is, hogy a gyerekek számára táborozási lehetőségeket keressek, ahol új ismereteket szerezhetnek, új barátságokat köthetnek. Kiszakadhatnak az őket körülvevő háborús környezetből, hogy addig is olyan boldog gyermekkort éljenek, amit minden gyermek megérdemel. A diákjaink nem árva gyerekek, de mivel sok szülő szanaszét van a nagyvilágban, mi jelentjük számukra a lelki családot. Sajnos vannak olyan gyerekek, akik szüleikkel együtt elmentek, viszont a helyükbe jöttek újak.
A folkműhelynek olyan jó híre van, hogy a tagok gyakorlatilag húzzák egymást.
A konkrét oktatáson túl a Viski Folkműhelyhez tartozás a közösség összetartó ereje miatt kedvelt a gyerekek és szülők körében. Egy nagy család vagyunk. Ha esik a hó, együtt megyünk szánkózni, ha tavaszodik, együtt takarítjuk a Tisza-partot, nyáron együtt táborozunk, és ősszel táncházzal egybekötött kirándulást szervezünk, barátságokat kötünk más műhelyek diákjaival. A résztvevőkben szinte észrevétlenül erősödik az identitástudat, a gyökerekhez való ragaszkodás, ami elengedhetetlen a magyarságunk megmaradásához, főleg itt, Kárpátalján, különösképp ilyen nehéz időkben. Bár nagyon nehéz és folyamatos kihívásokkal teli misszió, mégsem tudnám elképzelni, hogy valahol és valami mást csináljak.
Hősünket, Ferencet egy idő óta állandó életveszély fenyegeti. Mármint az, hogy öngyilkossági kísérleteit a környezete folyton megakadályozza, rendre kihúzzák a Dunából, bármelyik hídról is ugorjon le. Tehát számára az az életveszély, hogy minduntalan életben marad. Éppen emiatt most taktikát változt...
Április 19–20-án Értékőrzés, értékteremtés címmel tartott kétnapos konferenciát a Magyar Újságírók Közössége. A jelentős találkozónak a Hungarikum Liget adott otthont, ahol a Lakiteleki Népfőiskola is működik.
Kiállítással emlékeznek a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesületet megalapításának tizedik évfordulójára. A „mesés tárlat” a Fonó Budai Zeneházban a hónap végéig látogatható.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Karrierkövetési Osztály, Öregdiák Szövetség és a Fodó Sándor Kulturális Központ szervezésében került megrendezésre a Karriernap és Öregdiák Expó a főiskola átriumában.
