A Gru-trilógia első részei a család megszületéséről szóltak. Arról, hogyan alakulnak ki az apai érzések egy férfiban, és arról, hogyan alakul át egy vagány, emancipált nő anyává, miközben persze életben próbál maradni egy nem túl barátságos világban. A legújabb rész is tartogat erkölcsi tanulságot, mert a kiskamaszok azzal szembesülhetnek, hogy kitartás nélkül semminek nincsen eredménye, a hőn áhított medaliont csak temérdek és kitartó biciklizés révén lehet megszerezni, valamint csapatban lehet igazán győzedelmeskedni, viszont, ha csapatban küzd az ember, akkor elengedhetetlen az együttműködés. Mindegyik rész szólt arról eddig is, hogy Gru és a Minyonok között barátság van, amelynek színes természetrajzát a temérdek Minyon révén remekül lehetett ábrázolni. A barátságnak ugyanis sokféle megnyilvánulása létezik. A Gru-filmeknek fontos tanulsága, hogy megeshet egy ember életében, hogy kihasználja a barátai jóindulatát, de azt is látjuk, a boldogsághoz vezető út csak az együttműködés, az egymás iránti elköteleződés, az egymásról való gondoskodás révén valósulhat meg. Éncentrikus, önző világunkban mindez nagyon fontos üzenetértékkel bír.

A negyedik részben viszont már háttérbe szorul a történetmesélés, bár azt nagyon helyesen bemutatja a film, milyen kalandokat képes kitalálni magának egy gyerek, ha használja a fantá­ziáját. A filmtörténet gyökereihez nyúlnak vissza az alkotók, a klasszikus burleszkfilmekre jellemző gegeket látunk, amikor a Minyonok kalandjai kerülnek a figyelem középpontjába. Tudjuk jól, hogy minden családi mozifilm igyekszik a felnőtteket is szórakoztatni, a Minyonok: Gru színre lép úgy, hogy temérdek jelenetet idéz meg a filmtörténetből, persze humorral és némileg kifordítva önmagából. A film cselekménye a Gru korábbi részeihez képest sekélyesre sikeredett, ám valószínűleg most nem a történetmesélés volt a cél, hanem a nevettetés.

Legújabb podcastunkban egy könnyed reggeli beszélgetés során két filmkritikus, Oszlányi Gyöngyvér és Csejk Miklós beszélget a filmről.

Borítókép: Minyonok: Gru színre lép (Fotó: UIP-Duna Film)