Emelőhálóval halászó férfit fényképezett le egy horgász, a fotót nyomban fel is töltötte a közösségi oldalára, mire elindult a találgatás a horgásztársak között, vajon miként lehetséges ez, amikor 2016-ban betiltották a kereskedelmi célú halászatot Magyarországon. A Duna hazai alsó szakaszán a dobóháló használata szokott megütközést kiváltani, és az is előfordul, hogy ismeretlen személyek megrongálják vagy kiteszik a varsát a partra, mert azt hiszik, orvhalász helyezte azt a folyómederbe. Konyár Zoltán ezzel együtt rendszeresen kiveti a hálóját Bajánál, miközben az Országos Kishalász Érdekszövetség (OKÉ) elnökeként tudomása van a hatósági bejelentésekről is, amelyek azt firtatják: mégis mit művelnek?!
– Felháborodott horgászok néha nekem szegezik a kérdést a vízparton, ami tudatlansággal vegyes törvénytiszteletből fakadhat – véli Konyár Zoltán. – Ilyenkor elmondom, hogy 2013-ban megalapítottuk az Országos Kishalász Érdekszövetséget – részben ennek köszönhető, hogy egyáltalán beszélgethetünk kisszerszámos halászatról ma. 2016-ban felvételt nyertünk a Magyar Országos Horgász Szövetségbe, így napjainkban ugyanazokkal a feltételekkel foghatunk halat, mint a horgásztársak. Ugyanazon tilalmi időszakok, mennyiségi és méretbeli korlátozások vonatkoznak ránk is, a különbség csupán annyi, hogy mi a magunk készítette eszközökkel fogjuk a halat. Amikor ezt így elmondom, csillapodnak a kedélyek, onnantól horgász és halász között nincs harag.
Miért is lenne? Aki ma halászik, az gyerekkorában biztosan horgászott – közös a szenvedély alapja –, ám miközben a horgásztársadalom átlépte a nyolcszázezres taglétszámot, addig alig ezerötszáz kishalászengedélyt váltanak ki hazánkban évente. A hagyományőrző tevékenység többféle néven fut, hívják rekreációs, sport- és kisszerszámos halászatnak is, egy biztos: szemléletében, eszközhasználatában értékőrző – bizonyság erre, hogy a hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán 2013-ban felkerült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére. Újabban pedig A dobóháló – kisszerszámos halászat Baján című dokumentumfilm került a figyelem középpontjába, s nyert Via Europa díjat az Etnofilm Cadca nemzetközi fesztiválon.
Halászat dobóhálóval
– Díjazott kisfilmünk jelenleg a Néprajzi Múzeum Megérkeztünk című kiállításában látható – meséli Koltay Erika muzeológus, miközben magunk mögött hagyjuk az új épület végeláthatatlan lépcsősorát. – A díjátadó ünnepségen elhangzott: az élő örökség megőrzésének vizuálisan is kiemelkedő ábrázolásáért kaptuk az elismerést, szóval Rácz Balázs operatőr kollégánk remek munkát végzett. Együttműködésünk a dunai halászokkal ezzel épp csak elkezdődött, gyűjteményünkben ugyanis viszonylag kevés a dunai halászathoz köthető tárgy. Már készül a Néprajzi Múzeum állandó kiállítása, ahol kisfilmünkkel együtt látható lesz egy XX. század eleji és egy napjainkban készült dobóháló, népi nevén: rokolyaháló vagy szoknyaháló. A két tárgy közötti különbség szembetűnő, a korral haladva ugyanis új anyagok váltják fel a régit, a kenderzsinórt például a perlon, de a jó bevált forma nem változik.
A jól bevált forma a rokolyaháló elnevezéssel is összefügg, amelyről Herman Ottó A magyar halászat könyvében megemlíti, hogy vidékenként változott a megnevezése, Szegeden régente pöndörhálónak, más helyeken pöndöly- vagy pendelyhálónak hívták, Baján a szoknyaháló nevet viseli. Hogy mi köze a női ruhához? A természettudós így magyarázza ezt 1887-es alapművében:
ha e háló alakját és vetésének módját tartjuk szemünk előtt, rámondjuk, hogy ez a legjobb neve. Mikor a falu apraja, úgy vasárnaponként, kicsődül a gyepre, hogy a verőfényen cicázással, kifordítóval, farkas-bárány űzéssel elmúlassa a délutánt, […] mindég akad egy pár kis lány, a ki magának mulat, rendesen avval, hogy egy helyben gyorsan forog. Rokolyája meglebben, mint a nyitott esernyő, mire a kis lány hirtelen leguggol, a földuzzasztott rokolya pedig rikít, mint valami kinyílt, megfordított mákvirág. Majdnem ugyanezt teszi a pöndörös is: ráveti a hálót köpenyszerűen a félvállára – a balra –, azután az ólmos ín egy darabját fogával, egy alsóbb darabját jobb kezével fogja, hogy a sodrás belékaphasson; a […] tartókötél ekkor a balkéz csuklójára van hurkolva; mikor minden rendben van, a pöndörös helyben egy erőset fordul s a megsodorintott hálót ellöki, mely estében, mint a kis lány rokolyája, szétterjed s egész lapjával a víz színére esik.
A többit elvégzi a háló szerkezete: a sok kis ólomgolyó, amely a háló kerületét, úgynevezett inát terheli, hirtelen lesüllyed, majd elzárt burkot alkot, amelyből a hal nem menekülhet.
