A siker gyökere a megfelelő palánta

Számos termesztett kultúrnövény technológiája a palántázással kezdődik. De miért is palántázunk, miért nem magról vetünk, mint annyi más növényt? Honnan ered a palántázás, milyen előnyökkel jár és mire kell odafigyelnünk?

A palántázást elsősorban a tenyészidőszak lerövidítése érdekében, a gyorsabb kezdeti fejlődésért, a korábbi termőre fordulásért és a szaporító anyag irányíthatóbb, hatékonyabb, gazdaságosabb előállításáért alkalmazzuk.

A palántázás, ahogyan helyrevetés esetén is, a magvetéssel kezdődik. Ilyenkor azonban általában klímaszabályozással, öntözéssel és célzott növényvédelemmel megfelelő szaporító anyagot tudunk előállítani, mely az adott tenyészidőszak egészét képes befolyásolni pozitív és negatív irányba egyaránt. A palánták között megkülönböztetünk szálas, tápkockás és földlabdás palántákat.

Hogy melyiket választjuk, az rajtunk múlik, érdemes azonban odafigyelni a növény igényeire és a stressztűrő képességére. A tápkockás palánták előnye, hogy a gyökérzet jobban védve van a kiszáradástól, az UV-sugárzástól, valamint részben vagy egészben a gyökér-talaj kapcsolat folyamatos és a hasznos mikroorganizmusok így továbbra is segítik a növényeket a gyökeresedésben, tápanyagfelvételben.

Szabadföldi vagy hajtatott talajos termesztés esetén ügyeljünk a megfelelően aprómorzsás, ülepedett talaj kialakítására. A termesztő közeg kiválasztásánál fontos szem előtt tartani a nevelendő palánta igényeit. Legelterjedtebb megoldás erre a tőzeg, melyből fontos, hogy jó minőségűt válasszunk, különben nem lesz megfelelő a növények fejlődése. Javasoljuk a Kekkilä DSM3W és DSM3W25D alkalmazását, melynek megfelelő rostszerkezete, valamint előre bekevert burkolt NPK-tartalmának köszönhetően biztosítja a csírázó magvak és a kis palánták indulásához a tápanyagot.

Ugyanakkor nevelhetünk palántát kókuszrostban, kőzetgyapotban, homokban vagy laza szerkezetű földben is. Mindenképp ügyeljünk rá, hogy a termesztő közeg lehetőleg steril legyen a kártevőktől, kórokozóktól. A fertőtlenítést elvégezhetjük kémiai, biológiai úton és fizikai gőzöléssel egyaránt.

A palántanevelés időszaka és időtartama növénykultúrákként eltérő. Alapvetően a palántanevelő technológiai adottságai és a kultúrnövény hasznosításának célja, ideje, a termesztés technológiája határozza meg a palántanevelés idejét.

Fontos szem előtt tartani, hogy a megfelelő kondíciójú, egészséges palánta elengedhetetlen a sikeres, gazdaságilag is rentábilis termesztéshez.

A kezdeti fejlődéshez szükséges tápanyagokat részben vagy egészben fedezi a tőzegekben található, folyamatosan, lassan feltáródó NPK. A gyakorlat a legtöbb esetben azonban azt mutatja, hogy a 3. héttől kezdve a megfelelő összetételű vízoldható műtrágyával kiegészítő tápoldatozást szükséges végezni.

A tápoldatkészítés során a bekeveréshez 1-1,5 kg/1000 l műtrágyát javaslunk felhasználni. (Ez a dózis az EC-érték figyelembevételével módosulhat.) Továbbá alkalmazzunk 0,5 l/1000 l Radifarm-ot is beöntözéssel. Amennyiben bármilyen kezelés szükséges, azt alapvetően lombon keresztül permetezve vagy beöntözve érdemes elvégezni. Leggyakrabban gomba- és rovarvédelmi beavatkozás szokott történni, ezt kiegészíthetjük lombtrágyák, növénykondicionálók alkalmazásával.

A lombon keresztül történő növény-kondicionálásra tökéletes párosítás a Kendal és a Megafol 0,3 l/100 l dózisban egymással keverve, beöntözve vagy kipermetezve. Ezzel a kezeléssel csökkenthetjük a palántaneveléskor oly gyakran jelentkező fényhiányos környezet okozta negatív hatásokat, továbbá erősíthetjük a növények bőrszövetét és javíthatjuk a vigorukat. Ennek köszönhetően egy homogén, ellenálló állomány lesz az eredmény.

A palántanevelés során a táptalajon, a tápanyagpótláson és a növénykondicionáláson kívül ugyanakkora hangsúlyt kell fordítani a higiéniára, a megfelelő hőmérsékletre és az öntöző víz EC értékére is.

A biztonságos palántanevelés érdekében érdemes mindenekelőtt a neveléshez használt öntözővíz paramétereit bevizsgálni. Az öntözővíz abban az esetben alkalmas palántanevelésre, amennyiben önmagában nem haladja meg a 0,6-0,7 EC-értéket.

Ha nem megfelelő a higiénia, a fertőzött állomány lemarad, nem tudjuk időben kiültetni, s ez munkaszervezési, értékesítési, gazdasági problémákat vonhat maga után. A nem megfelelő hőmérséklet növényegészségügyi és fejlődési rendellenességeket okozhat.

Bizonyos növényfajok kifejezetten érzékenyek a „megfázásra”, ilyen például a dinnye. Ha túl is éli, soha nem lesz teljes értékű állomány belőle. A kiegyenlítetlen, ingadozó hőmérséklet kedvez a kórokozóknak, könnyen felszaporodhatnak, ami akár végzetes is lehet a palántanevelés szempontjából: egész tenyészidőszakban jellemző lesz rá a gyenge fejlődés, kevés virág, kis termésmennyiség. A másik fontos paraméter az EC-érték, melyet palántanevelés időszakában érdemes 1,8-2,2 közötti értéken tartani. Ez az érték a nevelő közeg és a növénykultúra függvényében némileg eltérhet, vigyázzunk azonban, mert a túlzottan magas EC perzselést okoz. A perzselésből adódóan pedig gyökérvesztés, súlyosabb esetben tőpusztulás is következhet. Az EC- és a pH-érték mérésére kaphatók könnyen kezelhető mérőberendezések, amelyek segítik a pontos értékek elérését, betartását.

A palántanevelés utolsó szakasza az edzetés, amikor kiültetés vagy a végleges helyre való áttelepítés előtt vagyunk. Ilyenkor igyekszünk a leendő környezet sajátosságaira felkészíteni a növényeket, ezt általában vízelvonással, hőmérséklet-csökkentéssel és káliumtúlsúlyos tápoldattal végezzük. Ennek az a célja, hogy kiültetést követően minél ellenállóbb, gyorsan gyökeresedő és a megváltozott környezethez megfelelően alkalmazkodó szaporítóanyaggal rendelkezzünk.

Rendkívül fontos, hogy a kiültetett palánták megfelelő mélységben, stabilan legyenek kiültetve akár kézzel akár géppel történik a kiültetés.

Az optimális talajszerkezet kialakítása érdekében ajánlott az ásógépes, rotátoros vagy forgó boronás művelés.

A kiültetés/palántázás történhet kézzel vagy palántázó géppel. Ez általában birtokmérettől függ, hogy érdemes-e gépet alkalmazni vagy a termesztés-technológia infrastruktúrája lehetővé teszi-e.

A megfelelő géptípus kiválasztását alapvetően a termesztett növényfaj és a palánta mérete, továbbá a termőhelyre jellemző palántázáskori időjárás és talajállapot befolyásolja. A kiültetést megelőzően alkalmazzunk 0,5 l/100 l dózisú Radifarm-os vagy 0,5-0,5 l/100 l dózissal Radifarm+Viva-s bemártást! Még intenzívebb gyökeresedés elősegítése érdekében kiegészítésként használjunk Master 13.40.13-as öntöző műtrágyát 20-30 dkg/ 100 liter dózisban.

Gyakran fel szokott merülni a kérdés, hogy bemártáskor ehhez a kombinációhoz rovarölő szert lehet-e keverni? A gyakorlat azt igazolja, hogy minden további nélkül alkalmazható az előírt dózisban, engedélyezett hatóanyaggal.

Az itt említett kezelésekkel megfelelő eredési százalékot érhetünk el. Ennek köszönhetően a kiültetett növényeket kevésbé veti vissza a fejlődésben a gyökérvesztéssel, új klímával és esetleges kisebb mechanikai sérülésekkel járó palántázás. A Viva-val történő kiegészítés hatásmechanizmusában kiválóan támogatja a Radifarm-ot. Elsősorban a növények tápanyagfelvételét serkenti, valamint a cukrok szintézisét, a benne lévő poliszacharidok pedig táplálják a talajban is hasznos mikroorganizmusokat. Kiválóan puffereli a talajban lévő esetleges magas EC-t vagy a korábbi évekből visszamaradt növényvédőszer-maradványok káros hatását.

A palántázás során fontos a megfelelő talajnedvesség, ezért szükség szerint alkalmazzunk előtte feltöltő öntözést a megfelelő talajállapot elérése érdekében. Ezzel megkönnyítjük magának a palántázásnak a munkaműveletét is és a növények is gyorsabban gyökeresednek az új helyen. Kevésbé lesznek érzékenyek a biotikus és abiotikus stresszekre, s ez által az állomány koraiságát tudjuk fokozni, ami gazdasági szempontból komoly előnnyel, többletbevétellel kecsegtet.

Fontos figyelni továbbá arra is, hogy ne öntözzük túl sem a kiültetett palántákat, mert akkor levegőtlenné tesszük a gyökérzónát, túlságosan vissza hűthetjük a növényeket, ami szintén gátolja a kezdeti fejlődést.

A kiültetést követően az első és legfontosabb dolog a megfelelő gyökeresedés és a dinamikus kezdeti fejlődés. A korábban leírt készítményekkel elő tudjuk segíteni, hogy az éppen akklimatizáló kis palántákat a lehető legrövidebb időn belül megindítsuk a növekedésben és a kiültetéskori stresszek hatásait minimalizáljuk.

A gyökeresedés első kritikus fázisa az, ameddig létre jön a megfelelő növény-talaj kapcsolat, amikor már stabilan kapaszkodik a talajban és a tápanyagokat, valamint a vizet is nem kizárólag a tápkockából veszi fel. Azok a növények, amelyek gyorsabban erednek, kevésbé fogékonyak a különböző kórokozókra és az esetleges kártevők károsításait is jobban tudják pufferelni (hamarabb kinőnek a kártevők foga alól). A jelenlegi alkalmazott, kiélezett és végletekig kifeszített csúcs fajták, hibridek esetén fontos, hogy elfogadni és szem előtt tartani azt a tényt, hogy csak a precízen, kellő minőségben és mennyiségben kiszolgált növények tudják a fajtaleírásban szereplő eredményeket elérni! A kezdeti állományt javasolt preventíven, megelőző jelleggel erősíteni a különböző gombás fertőzésekkel szemben.

Erre nyújt lehetőséget a Kendal (2 l/ha) vagy a rézzel kiegészített, ökológiai termesztésben is engedélyezett Kendal TE 2 l/ha dózissal. Ez a két termék a növények védekező rendszerét erősíti, ellenállóbbá teszi a levél felületét a környezeti hatásokkal, kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezt a kezelést javasoljuk kiegészíteni Megafol-lal 1,5-2 l/ha-os dózissal és  Plantafol 20.20.20-szal a növények vízháztartásának javítása és a megfelelő sztóma-működés érdekében.

A gyökerek folyamatosan képződnek és folyamatosan pusztulnak is természetes úton, mert elfáradnak és már nem tudják funkciójukat ellátni. Előfordulhat, hogy teljes terhelés mellett a növény nem képes elegendő vizet, tápanyagot felvenni, ilyenkor ellenőrizzük a gyökérzet állapotát! Amennyiben nem megfelelő a gyökérzet mérete, vagy kevés az egészséges, fehér hajszálgyökér, alkalmazzunk Radifarm-os kezelést 3-5 l/ha dózisban csepegtetve és Mastert 13.40.13-as öntöző műtrágyát 50 kg/ha dózissal, egy menetben kijuttatva. A stabil tápanyagfelvétel záloga a folyamatosan jelenlévő, vékony, fehér hajszálgyökér-hálózat.

Ez kihatással van a növény fejlődésére, termőképességére, betegségekkel és stresszekkel szembeni ellenálló képességére. Éppen ezért teljes tenyészidőszakban figyeljünk a megfelelő gyökérzetre, mely kívánt funkcióját maradéktalanul képes ellátni a legmagasabb minőségben. Amennyiben a fent említett vagy egyéb okok miatt gyökérvesztést tapasztalunk, és ez nem a növényre jellemző élettani lezáró szakasszal van összefüggésbe, akkor azonnal reagáljunk és támogassuk a növényt!

Összegezve látható, hogy a hosszútávú versenyképesség egyik eszköze az intenzitás növelése és fenntartása lenne, a termesztés-technológia minden területén. A növények gyökérrendszerének folyamatos üzemben tartása ennek az egyik legfontosabb elemét jelenti.

A pontos, gyakorlatban használható technológiák kidolgozásában a Malagrow szaktanácsadó kollégái készséggel állnak rendelkezésre, keressenek minket bizalommal!

Sikeres indulást kívánunk minden gazdálkodónak!