Bevezető rész: Ismétlés: Miért méretezzük a rajzokat? Hányféle méretezést ismersz? Mikor használunk metszeteket a műszaki rajban?
Amikor összetettebb a tárgyunk, akkor a vetületek mellett térbeli rajzokat is készítünk.
Ma megismerkedünk a térbeli rajzok szabályaival.
Az óra másik részében bővebben megismerjük Az ötlettől a megvalósításig algoritmusát.
Fő rész: Térbeli ábrázolás – axonometrikus vetület
Ahhoz, hogy a három kiterjedésű tárgy vetületét a kétdimenziós síkba bemutassuk, legalább az egyik kiterjedését valamilyen szög alatt kell megrajzolni. Ezt nevezzük axonometrikus vetületnek.
A főtengelyek helyzetétől és az irányukba történő rövidülésektől függően megkülönböztetünk:
- Izometrikus ábrázolást – az elülső és az oldalél is 30o–os szöget alkot a vízszintes tengellyel. Nincsenek rövidítések.
- Dimetrikus ábrázolás – a tárgy oldalélei 42o-os, az elülső élek 7o-os szöget alkotnak, az oldalélek rövidülése ½.
- Trimetrikus ábrázolás – mindegyik tengely hajlásszöge különböző, a rövidülés is eltérő.
- Ferdeszögű ábrázolás – az oldalélek hajlásszöge 45o vagy 60o, a rövidülés ½ vagy 1/3 a valódi hosszhoz viszonyítva. Az elülső oldalt valós méretben rajzoljuk.
Az ötlettől a megvalósításig
A technikában az ötletet vázlatrajzzal mutatjuk be.
A vázlatrajz szabadkézi rajz, amelyet rajzfelszerelés nélkül készítik.
Ha elégedettek vagyunk a vázlattal, akkor kidolgozzuk a rajzot, műszaki rajzot készítünk, amely tartalmaz minden méretet.
Az algoritmus tartalmazza a gyártási folyamat minden lépését, amely elvezet a megvalósításig:
Befejező rész: Ismétlés: Mi nevezünk axonometrikus vetületnek? Hány fajta axonometrikus vetületet ismertek? Mi a különbség az izometrikus- és ferdeszögű ábrázolás között? Sorold fel Az ötlettől a megvalósításig algoritmus lépéseit.
Műszaki és technológiai ismeretek 