Botrányok és befőttek (Egy megyei propagandakiadvány cukisága, elhallgatásai és szolgalelkűsége)

"A kötegyáni polgármester elismerte, hogy valóban nem öt perc a befőzés, a lekvárkészítés, mindig este, a munkahelyi teendők után látott munkához. Elmondta, hogy a gyorsan romló gyümölcsökkel és zöldségekkel kezdett, hiszen például a cékla eláll egy ideig a kamrában a feldolgozása előtt, ott nem sürgeti az idő. Úgy véli, a munkafolyamatok remek családi programnak is beillenek, hiszen együtt lehetnek, nagyokat beszélgethetnek, miközben egyszerre három meggymagozó gép üzemel" – így fejeződik be a Békés Megyei Hírlap január 16-i, hétvégi számának lelkesülten emberközeli „írása” a kötegyáni fideszes polgármesterről, Hajdu-Szűcs Mária Kornéliáról. Már a cikk címe sokat mond: „Több száz üveg befőtt, lekvár sorakozik polcain.”

De a kíváncsi olvasó megtudja azt is, hogy a mindenféle adalékanyagoktól és tartósítószerektől mentes befőttekből, lekvárokból és savanyúságokból akár hétszáz is sorakozhat a fiatal, de lám, milyen házias, egyben hagyománytisztelő és egészséges életmódot folytató polgármester asszony spájzában, szép, takaros rendben. A viharsarki napilap olvasója kap egy kis családtörténetet (a nagybirtokos apa és rokonok említése nélkül), benne a nagyszülőkkel, szülőkkel, de hall az egészséges táplálkozásról is. S nem utolsósorban ott van az anyai intelem, hogy „Amit eszel, azzá leszel!”

A régi termelési riportok modernebb változatát olvassuk, amelyben olyan közelbe kerül a község első embere, hogy kiderül, milyen remek háziasszony és anya, aki nagyszerűen megállja a helyét a konyhában is, de vigyáz a maga és családja egészségére, s a fárasztó hivatali munka, a falu ügyeinek felelősségteljes intézését követően lám, otthon még mi minden jó és hasznos dologra van energiája. Ha nem a politikai propagandának egy nagyon átlátszó és olcsó változatával állnánk szemben, s nem tudnánk, hogy mi mindent hallgatott el, nem tárt fel, vagy egyszerűen csak súlyosan féloldalas beszámolóban közölt a KESMA zsoldjában lévő Békés Megyei Hírlap Kötegyánnal és annak polgármesterével összefüggésben, akkor nem szólnánk egy szót sem. Ám mondanivalónk számos.

Rasszizmus, cigányok és „félcigányok” tudatos elkülönítése, az alsóbbrendűség kinyilvánítása – mondta az egyik oldal. Politikailag motivált zavarkeltés, tudatos balhé, "vannak, akiknek semmi sem jó, csak hőbörögnek" – így értékelt a másik fél a kötegyáni művelődési házban és könyvtárban 2019-ről 2020-ra tartott szilveszteri és újévi mulatság után.

„Nem tudtam személyesen kifejezni a »nem tetszésem«, így hát itt írnék egy pár mondatot. A mai estét azért vártuk a családommal, és azért fizettük be a belépőt, hogy tudjunk egy jót bulizni és jó hangulatban eltölteni az év utolsó napját. Ehelyett a nem megfelelő szervezés miatt szégyenszemre nagyobb előnyben részesültek a nem ide való lakosok, mint a kötegyáni falubeliek, hiszen mi romák vagy félig romák külön lettünk ültetve, teljesen elkülönítve, mintha nem ugyanolyan rendűek lennénk, mint mások. (Nem hiszem, hogy a puszta véletlen, hogy elszigetelve könyveket bámulva kellett ülnünk.)” – írta Facebook-bejegyzésében az egyik vendég a szilveszteri mulatság után.

A 3000 forintos belépőjegyet 130-an vásárolták meg. A zenekar mellett a színpadra, az ezzel egy légtérben lévő művelődési ház nagytermébe és a mindezt ajtóval elválasztó könyvtári részbe állítottak fel asztalokat és székeket a szervezők, akik névjegykártyákkal jelezték, kinek, hol lesz a helye a vidámnak tervezett mulatságon. A kinti, leválasztott helyiségben kaptak helyet a romák.

Borbély József, a művelődési ház igazgatója, egyben a település fideszes alpolgármestere a Narancs.hu kérdésére nem tagadta, hozzá is eljutottak a kirekesztésről és rasszizmusról szóló vélemények, amiből szerinte „semmi sem igaz”. Elmondta, sokan fizettek be a kötegyáni művelődési házban és könyvtárban tartott szilveszteri rendezvényre, így a színpadon, a nagyteremben és az ettől ajtóval elválasztott könyvtárban állították fel az asztalokat és a székeket. Hozzátette, némi tanakodás után úgy döntöttek, névjegykártyákat tesznek ki az asztalokra, ezzel jelezve, kinek hol lesz a helye. Szerinte nem különítették el a romákat.

A teljes igazság valószínűleg kideríthetetlen. Mindenesetre hasonló jellegű roma-nem roma ellentét nem volt még Kötegyánban. Ám erről az egész községet felbolygató eseményről a Békés Megyei Hírlap nem számolt be.

Ungvári Mihály neves festőművész és fafaragó az ország legnagyobb kopjafagyűjteményét állította fel a viharsarki Kötegyán temetőjében és környékén. Özvegye felháborodott, hogy a szakrálisnak tartott műalkotás-együttes mellé később egy oda nem illő emlékoszlopot helyezett a fideszes polgármester rokonának családi alapítványa.

„A mai napon komoly felháborodást váltott ki bennem a temetőbe fogadott kép! Mint volt kötegyáni jegyzem meg, itt semmi sem szent! A Kötegyánba eltöltött hosszú évek bebizonyították, hogy itt sincs másként, mint a világban! Ha netán »valaki szembe megy az árral«, netán politikai nézete más, vagy van véleménye, s bizonyítottan tesz is a közösségért, szeretjük elgáncsolni, sőt nehogy már Ő...! A férjem, Ungvári Mihály megboldogult mellett megtapasztaltam, nem számít, hogy mit tesz le az asztalra az ember! Semmibe vesszük, nem tiszteljük! Nem számít, hogy országosan, vagy nemzetközileg, vagy helyileg értéket teremt, csak a »Magunk« fontosak!” – írta posztjában a 2014-ben elhunyt művész özvegye, Ungváriné Spiegel Julianna.

A felháborodást az váltotta ki, hogy az ügyben az emlékoszlop ötletgazdái, a megvalósításban részt vevő alapítvány és az azt erkölcsileg támogató önkormányzat nem egyeztetett Ungvári Mihály özvegyével, és nem kérték ki egyetlen szakember és művész véleményét sem. A Békés Megyei Hírlapból minderről semmit sem tudhatott meg az olvasó.

Lelkendező cikkben beszámolt viszont arról, hogy új közösségi teret alakítanának ki a "nagykocsmaként" ismert, Kötegyán központi részén lévő épületből. Erre ad be pályázatot – 30 millió forintos támogatást remélve – Kötegyán a Magyar Falu Program keretében – nyilatkozta Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester a Békés Megyei Hírlapnak. Aki mindebben a fiatalok helyben maradásának zálogát látta. De a megyei napilap nem nézett utána az ügylettel kapcsolatos részleteknek, amelyek merőben más megvilágításba helyezik a tervezett projektet.

A tudósításból kimaradt, hogy a kötegyáni „nagykocsma” épületének tulajdonosa Hajdu János, aki nem csupán a polgármester asszony közeli rokona, hanem egyben a község képviselő-testületének tagja. S persze arról sem beszélt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia, hogy rokona, Hajdu János már hosszú évek óta nem működteti az épületben lévő kocsmát, mert nem éri meg. Régóta próbálta eladni, ám ez piaci alapon nem sikerült. Arról sem esett szó, hogy a pályázat kapcsán közpénzből vásárolhatja meg az önkormányzat az üres és pusztuló ingatlant, ezzel aligha jár majd rosszul a képviselő és rokon. Helyben sokan nem értették az ötletet sem, hiszen nemrégiben pályázati pénzből felújították önkormányzati művelődési központot, de a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületnek is van egy tágas közösségi háza. Ezek sincsenek kihasználva. A fiatalok pedig nem másért, mint a munkahely, s ezzel együtt a megélhetés hiánya miatt hagyják el a román határ melletti kistelepülést.

„Mit foglalkoztok vele? Ő egy senki és az is volt és az is lesz (...) Hátra vinni fejbe lőni! Ennyi.” Erre a következő hozzászólás érkezett: „Jól beszélsz Le a fejét ki a belét.” Míg egy harmadik kommentelő azt javasolta: „jelen helyzetben elég lenne csak hátra vinni, és leköhögni”. (A kommentek írásmódján nem változtattunk – B. T.) Hajdu-Szűcs Mária Kornélia fideszes polgármester is írt egy kommentet, akinek a megöléssel való fenyegetésre csupán annyi mondandója volt: „És akkor mi is van azzal a teóriával, hogy mindenki azt ír a saját oldalán, amit szeretne? jaaaj, értem, ez megint csak rájuk vonatkozik.”

Egy kötegyáni Facebook-csoportban folyó vita fajult idáig néhány hónappal ezelőtt. Itt egy ellenzéki aktivistát ért durva verbális támadás, aki később feljelentést is tett az ügyben. Az érintett, Susánszki Imre a Narancs.hu-nak elmondta, hogy a szólásszabadságot védelmező, jogi diplomával rendelkező faluvezetőnek tudnia kell, hogy a fenyegetőzések, a rágalmazások, a gyűlöletkeltés mind bűncselekménynek számítanak, és ez már nem a szólásszabadság kategóriája. Minderről az olvasók Békés Megyei Hírlapból nem értesülhettek.

Arról a roppant kínos esetről ugyan beszámolt a Békés Megyei Hírlap és online felülete, a beol.hu, hogy még az átadás előtt több helyütt szétrepedt a közel 250 millió forintért épített, alig másfél kilométeres kerékpárút Kötegyánban, de a mögöttes már nem érdekelte a lapot. Ha néhány adatnak utánanéztek volna, akkor kiderül, hogy a kivitelezést az erre tökéletesen alkalmatlan gyulai székhelyű Rowell Terra Kft. nyerte el, amelynek fő tevékenységeként a mérnöki tevékenység és műszaki tanácsadás, hatfős munkavállalói létszám mellett.

Az alvállalkozói munkát végül a környéken szinte mindent elnyerő Futizo Kft. végezte, amelynek tulajdonosa birtokolja azt a céget is, amely ezen a projekten vesztes lett. Ám a cégtulajdonos vesztesként mégis nyert, mert a pályázati pénz nagy része alvállalkozóként és valódi kivitelezőként hozzá folyt be. Mindez jól mutatja, hogyan működik a minden gyanún felül álló közbeszerzés ebben az országban. A történet hullámai végül eljutottak a parlamentig is, ahol írásbeli kérdés lett az ügyből. Ám a közbeszerzés furcsaságairól és a törvényhozásig eljutó fejleményekről a viharsarki napilap nem közölt semmit.

Tavaly ősszel tragikus eset történt a kötegyáni idősek otthonában, ahol egy 73 éves asszony lángosevés közben félrenyelt és meghalt. Azt azonban, ellentétben más médiumokkal, csak a Narancs firtatta, hogy a rendkívüli haláleset kapcsán miért nem rendelt el a fenntartó belső vizsgálatot, ezt miért nem követte hatósági ellenőrzés és rendőrségi vizsgálat. Noha ennek indokoltságáról az esetről tudomást szerző Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese a parlamentben írásban kérdezte Rétvári Bence Emmi államtitkárt.

Rétvári azt válaszolta, mind a hatósági eljárás, mind a rendőrségi vizsgálat elkerülhetetlen. Ugyanis fel kell tárni, hogy bárki hibázott vagy sem az ügyben, így terhel-e valakit büntetőjogi felelősség. Az esetet úgy ahogy van elhallgatta a Békés Megyei Hírlap. Egyetlen szót nem írt a történetről, miközben a fél magyar sajtót bejárta ennek a tragédiának a híre. A propagandalapnak alighanem fontosabb volt az intézményfenntartó önkormányzattal való jó kapcsolat, mint a tények és az olvasók tájékoztatása.

Bérgyilkosnak adta ki magát, s a gyilkolást leszámítva akként is viselkedett az a kötegyáni férfi, aki még 2019 augusztusának végén felhívott egy jómódú vállalkozót, majd a világ végén megbeszélt találkozón közölte vele, hogy valaki felbérelte, hogy megölje őt. Ehhez hozzátette, amennyiben aznap este 8 óráig fizet neki 500 ezer forintot, akkor eltekint a megbízástól. Az erélyes és komolynak ható fellépés megtette a hatását, a sértett a megbeszélt időre és helyszínre leszállította a pénzt.

Mindezek ellenére a bíróságon mindezt tréfának nevezte a vádlott, ám a Gyulai Törvényszék nem értette a „viccet”, ezért jogerős ítéletében végül 2 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztéssel büntette a férfit, aki korábban a kötegyáni cigány kisebbségi önkormányzat elnöke volt. Annak előtte pedig Nagy-Britanniában lánykereskedelem miatt állt bíróság előtt. Az ítélet és annak indoklása, ki tudja, miért, nem érdekelte a Békés Megyei Hírlapot.

Közel két év sem volt elég a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy befejezze a nyomozást a 2019 áprilisában, Kötegyánban kirobbant lépfene-botrány ügyében. Akkor 11 embert kezeltek fertőzéssel vagy annak gyanújával, közülük ketten kerültek kórházba. A nyomozás elhúzódását megerősítette, de annak okáról nem nyilatkozott a rendőrség a Narancs kérdéseire.

A betegség úgy terjedt át az emberre, hogy egy házaspár levágott beteg szarvasmarhákat dolgozott fel lakóhelyén, amelynek húsát értékesítették Kötegyánban és a környező településeken. A tanyát ekkor hermetikusan lezárták, fertőtlenítették, kis híján vesztegzár alá került az 1500 lakosú község. Ekkor nem csupán országos sajtóvisszhangot váltott ki az ügy, de a román lapok is részletesen beszámoltak a fejleményekről. Ennek ellenére a Békés Megyei Hírlap az azóta eltelt két évben nem látta szükségesnek, hogy tudósítsa olvasóit, hol áll az ügy, hogyan halad az ügyben elrendelt nyomozás.

Mindezen hiányosságok, elhallgatások és szolgalelkűség fényében – amelyek egyszersmind a tájékozódni kívánó olvasók botrányos lenézését és a hatalom feltétlen kiszolgálását jelentik – érdemes újraolvasni és megítélni a polgármester asszony befőttjeiről írott „gyöngyszemet” a Békés Megyei Hírlapban. Különös tekintettel a propaganda és a sajtó közötti éles műfaji és tartalmi különbségekre. Mindezek után talán az sem véletlen, hogy az önkormányzati kampányban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Bayer Zsolt Kötegyánban személyesen ajánlotta a választók figyelmébe Hajdu-Szűcs Mária Kornéliát.