5 pénztárcakímélő, környezettudatos szempont építkezésnél

Minden döntésünk évekre vagy akár évtizedekre is hatással van az életünkre és a környezetünkre, ezért érdemes időt szánni ezekre a kérdésekre. A Deceuninck szakértői összefoglalnak néhány fontos szempontot.

Számít a méret

A szakértők szerint a környezettudatos építkezés ott kezdődik, amikor összeszedjük az elképzeléseinket, és elkezdjük nagy vonalakban megálmodni az alaprajzot. Van, hogy szeretnénk sok évre előre kalkulálni, és úgy kialakítani a lakóteret, hogy ahhoz még húsz-harminc év múlva se kelljen hozzányúlni. Ebből születnek az olyan megoldások, hogy „ha már építkezünk, akkor kialakítunk külön lakrészt is, ahova a gyermekünk átköltözhet, amikor önállósodni akar”. Ám előfordul, hogy a csemetének addigra máshogyan alakulnak a tervei, a lakrész pedig kihasználatlanul áll. Célszerű ehelyett inkább belátható léptékekre és időszakokra tervezni, hiszen aranyszabály, hogy azzal feleslegesen terheljük a környezetet, ha nagyobb lakóteret építünk, mint amekkorára szükségünk van.

Fényes jövő

A tájolás szintén fontos, és nem csupán a kényelem, de az energiatakarékosság szempontjából is. Hiszen a világításon és a fűtésen vagy hűtésen, is spórolhatunk, ha az életritmusunknak és szokásainknak megfelelően alakítjuk ki a helyiségek tájolását. A keleti fekvésű szobákba délelőtt süt be a nap, a nyugati fekvésűekbe pedig délután. Ami pedig a hőmérsékletet illeti, a déli fekvésű helyiségek forrósodnak fel a leghamarabb, míg az északiak maradnak a leghűvösebbek a forró nyári napokon is. Ezekkel az információkkal érdemes sakkozni annak fényében, hogyan szeretjük élni az életünket.

Például aki szeret hajnalonként a nap simogató sugaraira ébredni, az imádni fogja a keleti fekvésű hálószobát. Sokan a konyha és az étkező esetében is a keleti fekvést preferálják, hogy fényözönben reggelizhessenek. Akinek szenvedélye a sütés-főzés az év minden szakában, annak egy északi fekvésű konyha a leginkább praktikus, hiszen tavasztól egészen őszig bőven elég neki, ha a sütő és a gáztűzhely melegíti fel az „alkotóműhelyét”. A nappalit sok helyen nyugati tájolásúvá alakítják, hogy a délutáni és esti órákban fürödhessenek a világosságban, hiszen ilyenkor vannak együtt otthon nyugalomban a családdal. Ha napelemekkel is tervezünk a jobb energiahatékonyságot szem előtt tartva, akkor a paneleket déli irányba érdemes állítani a legjobb működéshez a tetőn.

A tájolás kialakításánál a környező elemeket is érdemes figyelembe venni, különös tekintettel a szomszédos házakra és a fákra. Hiszen árnyékolásukkal ezek is befolyásolhatják, mennyi fény jut be az otthonunkba.

Akadályozzuk meg a hőszállingózást!

A hőveszteség legnagyobb része a falakon keresztül távozik. Ezt követik a nyílászárók és a tető, majd a padló. Ajánlott tehát mindegyik oldalt és szempontot megvizsgálni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a szigetelés javítására és a hőveszteség minimalizálására. Szerencsére napjainkban már nagyon korszerű, hatékony és egyúttal ízléses megjelenésű megoldások közül válogathatnak az építkezni vágyók, legyen szó akár a burkolatról, akár a nyílászárókról. A dizájndíjas Elegant ablakprofilok például olyan konstrukcióban is kaphatók, amelyek még a passzív házakkal szemben támasztott, szigorú elvárásoknak is megfelelnek.

Spóroljunk az erőforrásokkal!

A világításon és a fűtésen is tudunk tehát spórolni az átgondolt tervezéssel és szigeteléssel. Az villanyszámlán saját napelem telepítésével és használatával érhetünk el kedvezőbb összegeket, és a vízfelhasználás optimalizáláshoz is találhatunk hasznos megoldásokat az építkezés során. Például végiggondolhatjuk, érdemes-e gyűjteni és hasznosítani az esővizet egy vízgyűjtő segítségével, és a fürdőszobákba és mosdókba is építhetünk víztakarékos elemeket, például vécétartályokat és csaptelepeket.

Alapanyagi kérdések

Azzal is sokat enyhíthetünk a környezeti terhelésen, hogy az alapanyagok kiválasztásánál figyelmet fordítunk a zöld megközelítésre. Itt rengeteg tényező szerepet játszik onnantól kezdve, hogy milyen módszerekkel állították elő az adott matériát azon keresztül, hogy a szállítása mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után egészen odáig, hogy újra lehet-e hasznosítani majd, ha egyszer az épület elbontására kerül sor.