Egynapos operációk - Nem zökken a páciens életritmusa, kényelmesen gyógyulhat a családja körében

A gyors és hatékony egynapos sebészet egyre elterjedtebb. Bár a gyógyulás tovább is tarthat, a beteg nem tölt huszonnégy óránál többet a kórházban, nem igényel szoros kontrollt, elérhető telefonon, probléma esetén harminc percen belül kórházba szállítható. Korszerű és kímélő módszer: nem zökken a páciens életritmusa, kényelmesen gyógyulhat a családja körében.

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a műtétek 60-80, Kanadában 84 százaléka „egynapos”. Így Angliában rövidültek is a várólisták.

Nálunk szintén emelkedőben van az egynapos műtétek száma. Az OEP 2015 nyarától ugyanis finanszírozási ösztönzőt vezetett be: az aktív kórházi osztályokon minden egynapos operáció elszámolható, nincs úgynevezett teljesítményvolumen- korlát. Az egészségpénztár több száz különféle beavatkozást finanszíroz ekképpen. A leggyakoribb műtétek: szemlencse- beültetés, terhességmegszakítás, vesekőzúzás, szívkatéterezés, ízületi tükrözés, sérvműtétek, visszérműtétek.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a várólistás betegek egy részét ellátják „egynaposban”, az intézmények a beavatkozások 180 ezer forintos alapdíjának plusz 10%-át is megkapják: – A kormányzat minden esztendőben elkülönít erre a célra 5 milliárd forintot. Az egészségügyi szolgáltatók a múlt évben alig, viszont az idén már jobban kihasználták ezt a keretet. Ugyanakkor itthon a műtéteknek még mindig csak tíz-tizenöt százaléka „egynapos”, pedig többszörösére lehetne növelni az arányt.

– Akár ötven százalékra is! Csakhogy számos kórházban úgy gondolkodják: nem éri meg vesződni az egynapos operációkkal, amelyekhez külön műtő kell, nincs elég sebészük és ápolójuk, s az adminisztráció is szigorú – magyarázza Sinkó Eszter.

Nem mellesleg: a hálapénz is gátolja az egynapos beavatkozások elterjedését. Hány olyan esetről hallottunk már, amikor a paraszolvenciás  beteget napokig a kórházban marasztalták, holott erre semmi szükség nem volt? Viszont a páciens ily módon azt érezheti, hogy érte mindent megtesznek. Voltaképp a feleslegesen bent töltött idő „váltható meg" a zsebbe adott plusszal.

– Az egynapos sebészet célja: a leggazdaságosabban elvégezni a műtéteket úgy, hogy a beteg biztonsága se sérüljön. A valódi egynapos sebészeteken, amelyeknek saját műtőjük és személyzetük van, nincs fertőzésveszély – mondja dr. Göböl Zsolt sebész főorvos, a budapesti Szent Rókus Kórház főigazgatója. A kórház főként Pest megyéből fogadja a pácienseket, 2007-től az intézmény – mivel az aktív ágyait elvették – egynapos sebészeti centrumként működik. Azóta több mint 35 ezer műtétet végeztek: általános sebészeti, szemészeti, nőgyógyászati, gasztroenterológiai, fül-orr-gégészeti, urológiai, szájsebészeti beavatkozásokat. Jelenleg több mint 70 orvos jár oda operálni, 45 ágyuk, 5 műtőasztaluk van, és hotelszolgálatot is kialakítottak: ha valaki távolabbról érkezik a műtétre, utána napi 5 ezer forintért ottmaradhat. Göböl főorvos tagja az Egynapos Sebészeti Szakmai Kollégium vezetőségének. Megemlíti: a beteg számára a tervezhetőség is előny, kigondolhatja, mikor megfelelő számára az operáció. Ráadásul az egynapos sebészeteken nincs akut ellátás, így sosem marad el műtét. Ellenben az aktív kórházakban az „egynapos” páciens elé sorolhatják a súlyos beteget, ha éppen akkor szállítja be a mentő. Ily módon az egynapos sebészeti központok „tehermentesítik” az aktív kórházakat.