„Eléggé szokatlan és a politikai kultúrával nem összeegyeztethető, hogy két hónappal az európai parlamenti választások előtt ez az intézmény elfogad egy nagyon átfogó, szerteágazó törvényt. Ez egy megosztó téma, hiszen szembeállít egymással európai vezetőket, embereket és tagállamokat is” – mondta Berényi.
Az új parlamentre kellett volna hagyni
Ezt mindenképpen későbbre kellett volna hagyni: az újonnan megválasztott parlamentre kellett volna bízni, hogy ilyen fontos kérdésben, mint a „migránscsomag” állást foglaljon és döntéseket hozzon.
A döntés pozitív elemei
A döntésben vannak pozitív elemek is, például elfogadtak egyfajta „folyamat-felgyorsítást”, ami azt jelenti, hogy aki a bevándorlási feltételeket teljesíti, az gyorsabban megkapja az engedélyt, hogy Európában maradhasson, aki pedig nem, azt gyorsabban ki lehet toloncolni.
Szintén pozitívum, hogy az embercsempészekkel szemben határozottabb fellépést ígér a most elfogadott szabályzat. Az Európai Bizottság szakértői szerint az utóbbi kilenc év alatt az embercsempészek csaknem ötmilliárd eurós haszonra tettek szert.
Nem kötelező mindenkit befogadni
Berényi József kifejtette, hogy az Európai Unió most határozottabban kinyilvánította azt is, hogy nem fog mindenkit befogadni. Ez azt jelenti, hogy különbséget kell tenni a valódi menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ebből kifolyólag csak a menekültek kaphatnak menedékjogot, míg a gazdasági bevándorlók esetében ez nem lesz természetes.
Az ő befogadásukról az adott tagállamok dönthetnek majd, a többiek ki lesznek toloncolva, abba az országba, ahonnét jöttek.
Az egyértelmű negatívum
A tagállamok, illetve annak szervei, a parlament, a kormány vagy a megyei és helyi önkormányzatok nem dönthetnek a migránsok befogadásáról, hanem ezt majd Brüsszel határozza meg. Ez pedig egyértelmű negatívum. Amelyik tagállam pedig ezt nem teszi meg, bírságot kap, vagy pedig kötelezően technikai segítséget nyújt az EU határain fekvő országoknak, ahol a legnagyobb a migrációs nyomás. Ezek elsősorban a Földközi-tenger országai.
A technikai segítségről sem önállóan dönthetnek a tagállamok, hanem az Európai Bizottság szabja meg, mennyi adminisztratív erőt vagy technikát kell küldeniük, ami lehet, még drágább lenne, mint a kötelező kvóta befizetése.
Mennyi az annyi?
Brüsszel szerint Szlovákiának évente 285 migránst kell befogadnia, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor évente kb. hatmillió euro az éves befizetendő összeg.
Az ukrán menekültek
Az ukrán menekültek nem tartoznak ebbe a kategóriába. Ők más elbírálás alá esnek. S hogy miért? „Én magam is rákérdeztem a régiók bizottsága ülésein és nem kaptam rá értelmezhető választ” – mondja Berényi József. „Pedig az ukránok éppen úgy háború elől menekülnek, mint az afgánok vagy a szírek: gondoskodást, szállást igényelnek. Amennyiben az ukránok is ebbe beletartoznának, messze teljesítjük a kvótákat” – magyarázza a Magyar Szövetség európai listavezetője.
Az ideiglenes védelem az ukránok esetében
Létezik egy másik jogszabály, ami az ukránokra vonatkozik. Rájuk az ideiglenes védelemről szóló jogszabályok érvényesek.
A kerítés
Az Európai Unió többé nem kritizálja, tehát felvállalja a külső határokon a kerítésépítést. Minden ország építhet kerítést, sőt uniós támogatásban is részesülhet ennek kapcsán. Magyarországnak komoly károkat okozott a déli határon megépített kerítés. Mostantól viszont a kerítésépítés az uniós politika része.
