Az álruhás istállófiú ma este ismét megleckézteti a rátarti arisztokratákat

Az operett első szegedi bemutatóját követően negyvenhárom év után most harmadszor tűzi műsorra a Szegedi Nemzeti Színház Szirmai Albert legismertebb operettjét, a Mágnás Miskát. A színházi örökzöldet most Peller Károly állította színpadra. Az előadás érdekessége, hogy a Kossuth-díjas Oszvald Marika nagymamaszerepben tér vissza Szegedre. Bemutató ma este a Nagyszínházban.

2019. december 14. 08:50

Az eredeti darabot 1916 februárjában mutatták be a fővárosi Király Színházban Rátkay Mártonnal és Fedák Sárival a főszerepekben.

Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjéből 1948-ban film is született. Az 1949. február 10-én bemutatott Mágnás Miska fekete-fehér, magyar zenés vígjáték, amit Keleti Márton rendezett.

A Latabár Kálmánnal, Gábor Miklóssal, Németh Marikával, Sárdy Jánossal és Gobbi Hildával forgatott filmet közel 10 millióan látták a mozikban, így a mai napig minden idők legnépszerűbb magyar filmjének számít.

Az operettet 1976. szeptember 25-én mutatták be először Szegeden, akkor Szász Károly állította színpadra, olyan művészekkel, mint Poór Péter, Herczeg Zsolt, Máriáss József, vagy a Nemzet Színésze, Király Levente.

Marcsát, a tenyeres-talpas mosogatólányt akkor a fiatal, feltörekvő tehetség, Oszvald Marika játszotta. Most, negyvenhárom év után Kossuth-díjas művészként nagymamaszerepben tér vissza, a kettős szereposztásban Vajda Júlia lesz a partnere.

A történetben Baracs Iván vasútmérnök bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Segédlovászát, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti az úri társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz.

Itt senki sem az, akinek látszik, a bájos parasztlány álruhás grófkisasszony, az ünnepelt mágnás pedig álruhás istállófiú, aki kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat.

A tündérmese úgy tűnik, minden korban aktuális. Az elmúlt évtizedek alatt a cselekményt a színházak és íróik a maguk képére formálták, más-más hangsúlyokkal és ízekkel alakítva a figurákat és a mondanivalót.

Most Peller Károly a Békeffy István által 1953-ban átdolgozott verziót vette elő. A szegedi előadásban így kaphatott szerepet Oszvald Marika és Vajda Júlia, akik felváltva játsszák a nagymama szerepét. Az eredeti, 1916-os darabban ilyen szerep ugyanis nem volt, ezt később, Békeffy írta bele.

– Operettes operettet szeretnék csinálni! – mondta Peller Károly a próbák kezdetén, ami azt jelenti, tiszteli a műfaj hagyományait, ezért látványos, színes-szélesvásznú előadásban gondolkodott, de mai, modern színészi játékot kért a szereplőktől.

A három felvonásos darabot két részben állították színpadra. Az operett hagyományaihoz híven egy-egy felvonást végig azonos díszletben vittek színre. Az első rész a Korláthy-kastély kertjében, míg a második a kastély belsejében játszódik a Túri Erzsébet tervezte díszletek között, Pattantyus Dóra jelmezeiben, ám két álomképben egy vásári forgatag képe is megjelenik.

Ma este a nagyszínházban olyan ismert slágerek csendülnek fel, mint a Szeretnék boldog lenni, a Hoppsza Sári, vagy a Csiribiri-csiribiri kék dolmány és persze a Cintányéros cudar világ.

A péntek esti bemutatót követően az operettet január végéig még tizenöt alkalommal láthatják a szegedi nézők.

Szereplők