Azt mondják egy hosszú, boldog házasságért meg kell küzdeni. Kell hozzá sok megértés, alkalmazkodás, kommunikáció, empátia, türelem, tisztelet, szeretet, szenvedély, kitartás, elfogadás, megbocsájtás, nagylelkűség, megbecsülés, támogatás, törődés, gondoskodás, áldozat, erőfeszítés, ööö kitartás már volt, lássuk csak… na végül is, szerintem már sokan erre is azt mondanák, legyen az ördögé, ez túl kemény meló. Nade, azt senki sem mondja, hogy konfrontálódni is kell. Építőleg háborúzni. Szeretve csesztetni. Mert ha meg is volt a fenti sorozat (hahaha), nem elég, mert a megfelelő időben, alkalommal, és hévvel, veszekedni is kell, mert másképp az emberek elkényelmesednek, illetve, a finom szeretetteljes jelzéseket egyszerűen picsafüstnek nézik, elengedik a fülük mellett, oszt a szerelmes párjuk igényeit, elhanyagolják, semmibe veszik, elfeledik. Szoktam én is zördülni a férjemmel hiába tagadnám, aztán pár év után rájöttem, hogy -a durcik vagyunk kicsit és megpróbáljuk kilelkizni mi fáj-, meg néma mártírkodunk (én, a passzív agresszív) , semmit sem ér. De egy szívből, zsigerből jövő „mindennek van határa te kibaszott fattyú!” több kibaszott tiszteletet eredményez, mint száz könnytől ragyogó, ártatlan, fájdalmas tekintet. A múltkor nem tudom, mér jutott eszembe, pont a kocsiba ültünk kettesbe, s mondtam neki, nem vagyok elég hárpia, azok a jó asszonyok akik úgy beszólnak az uruknak meg helyre teszik, hogy: „Teeeee, te barom, te élhetetlen, te bamba, te széllelbélelt, nyúl Béla, béna Béla, méla Béla (bocsi Bélák!!!!), liphec, kófic, nyápic, nyamvadék, lustaság, nímand, tétova teve, nyomorék, istenbarma, fattyú (a kedvencem), teszetosza, bárgyú, nyikhaj, semmirekellő, balfasz, kétbalkezes, haszontalan, frájer, idióta, degenerált, tetü, pondró, féreg és társai, mocsok, söpredék, szemét, kretén, málészájú, szarházi, eszetlen, agyatlan éésatöbbi! Ennyi! Nem mondhatom, hogy a teljesség igénye nélkül, mert az igény az megvan.
A helyzet az, hogy az édes uram, már kb. az ötödiknél szólt, hogy : „Jóvanmán, hallgassámán!” Ilyen egy alak, nem érti, hogy a kapcsolatunk érdeke az egész!
C.)