Ádáz,
Ádáz, ádázó fű, ádázó bürök, kutyapetrezselyem, ebzeller (Aethusa L.), mérges növény, az ernyősök (Orthospermae, Seselineae) családjában. Gallérja nincs. Kelyhe elenyésző apró, szirma visszás szívalaku, különnemü; az ernyőcske külső szélén levők nagyobbak. Gyümölcse tojásdad gömbölyü, bordája egy-egy oldalon 5-5, vastag és élesen kiemelkedő, a bordák között levő völgyecskékben egy-egy, az ikergyümölcs érintkező lapján pedig két-két olajcsatorna. Az Á. a petrezselyemhez csalódásig hasonlít (l. ábra), de nem fűszeres illatu. Az összetévesztésre az is alkalmat nyujt, hogy az Á. mint gyom veteményes kertben is alkalmatlankodik. Megkülönböztethető a petrezselyemtől az által, 1. hogy gallérja nincs, gallérkái pedig féloldaluan lefelé lógnak; a petrezselyem gallérkái az ernyőcskék sugarai alatt maradnak; 2. az A. virága tiszta fehér, nem zöldes sárga; 3. levele fényes és kivált az alsóbbak sallangja keskenyebb, a sallangok széle érdes. Ezenfelül az Á. gyökere csak egynyári 🞊, tehát sokkal vékonyabb mint a kétnyári petrezselyemé, az Á. tehát gyorsabban nő, s a vele együtt termő petrezselyemnél gyakran magasabb (egész 1 m.). Kétes esetben, kivált virágzás előtt, legjobb a növény levelét szétdörzsölni s a kellemetlen foghagymaszaga az Á.-t könnyen elárulja. Az Á. bódító, csipős, mérges fű. A has, mint a csomorikától meg a büröktől, feldagad tőle; szédülést, bódulást, őrjöngést, heves hányást, sőt halált is okoz. Ellenszernek savanyu anyag (ecet, cserzősav, savanyu tej), különösen pedig hánytató v. hashajtó (ricinus-olaj manna) jó. A kecske ártalom nélkül megeszi, de azt mondják, hogy ilyenkor a teje ártalmas. Az Á. nyáron virágzik. Két faja van. Tőalakja a mérges. Á. (Ae. Cynapium L.), ennek a gallérkái az ernyőcskénél hosszabbak, s az A. e. segetalis Boenn, és Ae. agrestis Wallr. mint törpébb alakok ide tartoznak. Az Ae. Cynapoides M. Bieb. gallérkái csak akkorák mint a kis ernyő. Művelt talajon mind a kettő nálunk is elég gyakori.
Ádázó-fű
