Család a ló szeretetével
Sarkad városának pezsgő civil életében is különös helyet foglal el a Szabó Sándor elnök nevével fémjelzett Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub. Igazi nagycsaládként élnek, s stílszerűen a ló szeretete kovácsolta össze a csapatot.
Utólag visszagondolva, így vall Szabó Sándor, a Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub elnöke: “Borbély Laci bácsi, az utcánkban lakott kocsis a bűnös, amiért egy életre megszerettem a lovat”. Már kisgyermekkorában az iskola utáni időszakot – ha csak tehette – mindig az öreg kocsisnál töltötte, s ma is nosztalgiával említi, hogy: “…bármennyi dolga is volt Borbély Laci bácsinak, mindig megállt, s felvette a kocsira a gyerekeket…” Bár Debreczeni dédapjának, Szabó nagyapjának még voltak lovai, a téeszesített világban a család olyan szegény lett, hogy a disznó és a kecske volt a legnagyobb jószág náluk.
A “lóbetegség” viszont már ekkor megfertőzte. Igaz, évtizedeket kellett várnia, amire harminchat esztendős korában a nagycserkeszi kisbéri félvér lótenyészetből megvásárolhatta élete első pár csikóját, két sárga választási csikót, Tündit és Nellit. Azóta mindig van az istállóban ló, s a kocsiszínben hintó is akad. Sőt, a tenyésztéssel is próbálkozott, s tizenöt esztendő alatt legalább 25 csikó látta meg a napvilágot istállójában. – Négy-öt esztendeje azonban felhagytam a tenyésztéssel – mondja keserűen, hogy már az sem a régi.
Jelenleg egy 10 éves, Szultán névre hallgató herélt, s egy hatéves kanca, Mónika gyeplőjét foghatja Esterházy-hintója bakján. Idestova lassan tizenöt esztendeje a sarkadi lovasklub elnöki tisztségéből adódó feladatokat is ellátja, s jogos büszkeséggel említi, hogy: “…mintegy két tucat fogattal, gálában, tisztességgel hadra foghatók vagyunk”. Boldog Gergő, Debreczeni István, illetve Zoltán, Váczi Lajos (Savanyú), Juhász Imre, Szabó Sándor (Tüdő), Sugár Sándor, Kovácsné Borbély Anikó (valamennyien sarkadiak), Szabó László (Mezőgyán), Hízó Zoltán, Varga András (Vésztő), Ökrös László, Kovács László (Okány) fogatait említi, s rögvest hozzáteszi: ezen fogatok már a határon túl is ismertek, hiszen Nagyszalontával, Árpáddal, Simonyifalvával és Krasznával egyaránt baráti kapcsolatot ápol a klub.
Jogos elégedettséggel említi ugyanakkor, hogy immáron csikós különítménnyel is büszkélkedhetnek. Tíz okányi, méhkeréki és sarkadkeresztúri csikós legény teszi színesebbé programjaikat. Legalább ennyire büszke a határon túli klubtagokra. Prezsmer Károly, Cik Sándor (Árpád), Kenéz Lajos, Major Imre, Farkas Sándor és Bántó József (Nagyszalonta) nevét sorolja, ezzel is igazolva, hogy a lovasbarátság nem ismer határokat. S bár az anyagiak mindig szűkösek, hála az önkormányzatnak, a legszükségesebbekre eddig mindig elő tudták teremteni a pénzt. Nemzetközi amatőr fogathajtó-versenyeket szerveznek – A Sarkadi Szabadidő-, Sport- és Lovasklub aktív résztvevője a település életének.
Részt vesznek a városi rendezvényeken, szükség esetén önzetlenül állnak az önkormányzat rendelkezésére is. Hintójaikon államfő, testvértelepülési delegációk, s miniszterek sora utazott már – méltatta a civil szervezet közéleti szerepvállalását Tóth Imre polgármester. Azt már Szabó Sándortól tudtuk meg, hogy kis jóindulattal minden év május 1-jén az Anti úti sportpályán nemzetközi, amatőr fogathajtó-versenyeket szervezek, hiszen ilyenkor a határon túli klubtagok és vendégek egyaránt részt vesznek rendezvényeiken.
Forrás: Békés Megyei Hírlap 2007-12-13
Frissítve: 2023.05.02.
Fotó: Canva
A lovak egy végtelenített futószalagra állnak, amely elindul, a ló pedig kénytelen futni. Mozgás közben gyógyvizet pumpálnak a kádba. Tetszőleges magasságba. Olyan ez, mint a vízitorna. Ahogy mozog a ló, gyógyul a sérülése. Vizsgálják a porc- vagy csontelvátozásokat, az izmok működését.
2003-ban már kevesebb, mint 10.000 cowboy dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, ez a szám mára tovább csökkent. Harmaduk rodeókon, cirkuszokban, bemutatókban dolgozik, míg a többiek továbbra is a pusztákon lovagolva keresik meg a betevőre valót.
A lovasok gyakran találkoznak ezzel a jelenséggel. Az ithacai Cornell Egyetem Állategészségügyi Diagnosztikai Központjában, Linda Mittel egyre több hívást kap olyan tulajdonosoktól, akik lovát ez a lázzal járó betegség fertőzte meg. Mittel az egyes esetekből arra következtet, hogy a nehezen diagnosztizálható betegségért a kullancsok lehetnek a felelősök.
A Lone Ranger című western bő egy év múlva kerül az amerikai mozikba, a főbb szerepekben Johnny Depp mellett Armie Hammert, Ruth Wilsont, Helena Bonham Cartert, Barry Peppert, James Badge Dale-t, Tom Wilkinsont és James Fraint láthatjuk majd. A film rendezője Gore Verbinski.
Tereplovaglásra lehetőleg ne menjünk egyedül, fiatal csikóval pedig soha. Bármikor történhet olyan esemény, kisebb (netán nagyobb) baleset a legtapasztaltabb lovassal és a legmegbízhatóbb lóval is, amikor segítségre lenne szükség, ami esetleg életet is menthetne.
Ha országutat kell kereszteznünk, rendkívül nagy figyelemmel és határozottan, gyorsan tegyük meg. Szükség esetén az éllovas karjelzéssel kérje a forgalom leállását, amíg a csapat áthalad. Ha egy-egy szakaszon közúton kell lovagolnunk, akkor a Kresz szabályai érvényesek ránk is. Ilyenkor az út jobb szélén, egyes oszlopban kell lovagolni. Ha vélhető, hogy esetleg nem érünk vissza a terepről sötétedés előtt, feltétlenül legyen a bal lábszárunkon a kerékpárosokéhoz hasonló villogó, hátrafelé piros, előrefelé fehér, és szürkület kezdetekor kapcsoljuk is be. Ha autó közeledik a csapathoz, akkor a vezető oldalra kinyújtott karjának lassú le-fel mozgatásával kéri az autóst, hogy lassítson, amit a legtöbbjük megért, és megáll vagy lelassít. Sajnos kivételek is vannak, ami veszélyes a lóra és a lovasra nézve is, de a karosszériásnak is okozhat komoly munkát.
A szitálás az, amikor a ló a boxban vagy az állásban állva egyik első lábáról áll a másikra, dülöngél. Ez azért nagyon káros, mert az első lábak idő előtti elhasználódását segíti. Kialakulásában nagy szerepe van a tulajdonosnak, mert általában ezt a szokást is unalmában veszi fel a ló. Mindenesetre nem kiegyensúlyozott idegrendszerre utal. Kialakulása után roppant nehéz leszoktatni róla a lovat, szoktak próbálkozni a ló előtti fal csíkosra festésével, hogy hátha elszédül és abbahagyja, vagy a béklyóval. Ezekkel lehet kísérletezni, de jobb megelőzni a kialakulását. A rossz szokásokat a lovak igen hamar eltanulják egymástól, ezért nem célszerű ilyen lovat társas istállóban tartani.
Hátrányai is vannak persze. Időigényes a lóhoz kijárni, mert lehet, hogy csak kissé messzebb találunk megfelelő helyet lovunk tartására. Vegyük alapul, hogy egy rendes lovaglás öltözéssel, ápolással, nyergeléssel együtt legalább 2 óra, és ha mondjuk a lovarda, ahol a lovunkat tarjuk nem a közvetlen közelünkben van, akkor az odaút és a visszaút újabb egy óra, azaz 3 órányi egybefüggő szabadidőre van szükségünk egy-egy lovagláshoz. Nem mindig egyszerű megtalálni a megfelelő helyet sem, ahol a szolgáltatás minősége megfelel a lovunknak, az ára pedig nekünk.
Másrészt ne legyen balesetveszélyes éles széle, illetőleg belül se legyen sarka, hogy a ló “tisztára tudja nyalni”, és ne maradjon takarmány benne. A legkülönbözőbb alakú, sarokba és egyenes falra felszerelhető etetőcsészéket gyártanak már különböző anyagból (műanyag, fém, beton, műkő), ezek általában jól beváltak. Kiválóan megfelel viszont egy kiselejtezett mosogató is, aminek alakja és mérete is pont a fenti célt szolgálja, és igen olcsó megoldás. Természetesen a lefolyó helyét be kell dugni úgy, hogy a ló a dugót ne tudja kihúzni (a dugó karika-tartó kiálló részét levágjuk, így egy síkba kerül az edény aljával.) Azoknál a lovaknál, amelyek hajlamosak az abrakot kiszórni az etetőt be szokták pálcázni olyan sűrűn, hogy az orrát közzé tudja dugni, és tudjon enni, de ne tudja oldalirányba kilökni a tápot vagy abrakot. Az etetőcsészék elhelyezésénél fontos szempont, hogy azok egymástól minél távolabb legyenek, és a lovak ne zavarják egymást evés közben.
