A halászat globális lábnyoma – annak tér- és időbeli mintái és mértéke – eddig kevéssé volt mérhető. A műholdas technológia és a nagy adatelemző rendszerek használata azonban mostantól lehetőséget ad arra, hogy a kutatók átfogóan vizsgálják a tengeri halászat hatásait. Öt ország uralja a világ tengereit, a piaci részesedésük összesen 85 százalék.
A halászat négyszer akkora területet érint a világban, mint a mezőgazdaság. Az emberiség több, mint 42 ezer éve halássza a tengereket, ez az egyik legelterjedtebb tevékenység, amellyel a természeti erőforrásokat kiaknázzuk. Eközben a vadon élő halak fogyasztása messze nem járul hozzá ilyen mértékben a Föld népességének élelmezéséhez – derül ki a Science tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányból. Az ipari halászatban 5 ország – Kína, Spanyolország, Tajvan, Japán és Dél-Korea – tevékenysége meghatározó, a piaci részesedésük összesen 85 százalék. A témát az NRGreport dolgozta fel.
Százszor nagyobb felbontás a tengeri halászat megfigyelésére
A Global Fishing Watch, a Santa Barbara-i Egyetemmel és partnereivel – National Geographic Pristine Seas-szel, a Dalhousie Egyetemmel, a Stanford Egyetemmel és a Google-lel – soha nem látott felbontású képet adott a globális halászterületekkel foglalkozó kutatási munkák elvégzéséhez. Az együttműködés eredményeként rendelkezésre álló rendszer felbontása százszor nagyobb, mint ami eddig volt. Több, mint 70 ezer hajó mozgásának megfigyelését teszi lehetővé, beleértve a 36 métert meghaladó ipari halászhajókat is. Ezeket az adatokat pedig szabadon hozzáférhetővé tették, bízva abban, hogy az átláthatóság javításával hozzájárulnak a fenntarthatóbb gazdálkodáshoz. Az adatok elemzésével kiderült, hogy a halászat az óceánok több mint felét – 55 százalékát – érinti. Ez a terület négyszer akkora, mint amit a mezőgazdaság használ. 2016-ban 40 millió alkalommal indult el a kikötőkből halászhajó, a tevékenységük során 460 millió kilométert tettek meg, amely 600-szorosa a Hold és a Föld távolságának.
Lehetőség a fenntarthatóbb tengeri halászat kialakítására
A kutatás egy érdekes megállapítása, hogy a kulturális és politikai események erősebben befolyásolják a tevékenységet, mint az időjárás, vagy épp a halak vándorlása. A karácsonyi ünnep, vagy az általában három hónapos kínai halászati tilalom nagyobb hatást gyakorol annak lábnyomára, mint bármilyen természeti esemény. Erre figyelemmel a jelentés készítői kiemelték, hogy azok a nagy felbontású információk, amelyek a munka eredményeként rendelkezésre állnak a globális halászati tevékenységről, lehetőséget adnak majd egy jobb óceángazdálkodás kialakítására. Lehetővé teszik a kormányok, az irányító testületek és a kutatók számára, hogy hozzáférjenek olyan információkhoz, amelyek az átlátható és tájékozott döntések meghozatalához szükségesek. Ezzel tehetnek a halászati tevékenységek szabályozása és fenntarthatósági célok elérése érdekében. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy vannak az óceánokon olyan területek, amelyeken nem, vagy jóval kevesebbet halásznak. Ezek pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan pufferzónákat hozzanak létre, ahol a természetvédők segítenek a tengeri fajok regenerálódásában.
