A kancsalságra jellemző tüneteket bizonyára mindenki ismeri: szemből nézve a szemek tengelye nem párhuzamos, az egyik szem nem követi a másik irányát. A kancsalsággal kapcsolatos egyik fő tévhit, hogy csupán esztétikai okból jelent problémát, a kancsalság azonban a látás zavarával is jár.

A kétszemes együttlátás azt jelenti, hogy a látott dolgokról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik egy kép. Ezt a két képet azonban csak akkor tudjuk egynek látni, ha mindkét szem ideghártyáján megfelelő pontra vetül. Kancsalság esetén a kép kétszemes együttlátása nem lehetséges.  Gyermekek agya a gyengébb szemből jövő jeleket kikapcsolja, hogy a kettős képet kiiktassa. Felnőttek agya erre már nem képes, ezért felnőttként kancsallá vált személyek kettőslátásról panaszkodnak.

A kancsalság lehet veleszületett és szerzett is. Legtöbb esetben a kancsalság összefüggésbe hozható a szem egyéb betegségeivel (közel- és távollátás, tompalátás). Más esetekben a szemmozgató apparátus agyvérzés, baleset, stb. miatti sérülése nyomán következik be szemtengely-ferdülés.

Létezik úgynevezett rejtett kancsalság is. Mivel ennek az állapotnak nincsenek látható jelei, sokszor csak a következmények miatt derül rá fény. A gyakori migrén, szédülés, fáradékonyság, a térlátás hiánya, valamint gyermekek esetében az olvasási és tanulási nehézségek adhatnak gyanút a rejtett kancsalság fennállására.

Hogyan kezelhető a kancsalság?

A legfontosabb az idejében megkezdett terápia. A kezelés a szemüveg viselése mellett rendszeresen végzett szemtornából áll. A lusta szem jelenség akkor alakul ki, ha az agy egy idő után figyelmen kívül hagyja a gyengébbik szem felől érkező jeleket. A jelenség megelőzése és kezelése miatt szokták bekötni az erősebbik szemet, hogy a ’lusta’ szem is képes legyen dolgozni. Egyes esetekben a fenti módszerek mellett műtéti korrekcióra is szükség van.

A kancsalság típusai:

• Csecsemőkori kancsalság: A szemizmok beidegződésének nem megfelelő fejlődése okozza leggyakrabban. Hat hónapos kor előtt jelentkezik.
• Befelé kancsalítás: 2-3 éves kor körül alakul ki, leggyakoribb oka a távollátás, ami szemüveggel korrigálható.
• Átmeneti kifele kancsalítás: 4 éves korig alakul ki és akkor észlelhető, ha a gyerek a távolba néz, közelre nézéskor nincs panasz.
• Összenézési gyengeség: 10 éves kor után jelentkezik. Olvasáskor fejfájás, homályos látás jelzi.
• Bénulásos kancsalság: sérül a szemizmokat ellátó idegköteg.