Gyökössy Endre és az európai pasztorálpszichológia címmel rendezett emlékkonferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara a közelmúltban a református lelkész, pszichológus születésének 100. évfordulója alkalmából.

Bandi bácsi
Gyökössy Endre (1913-1997) világhírű protestáns teológusok, Karl Barth és Emil Brunner tanítványa volt. Kálvin téri szolgálatát követően Ravasz László javaslatára megalapította az Újpest-Újvárosi Református Egyházközséget. Budapest ostroma alatt feleségével karitatív tevékenységet folytatott, saját lakásukon szegénykonyhát működtettek. Gyökössy Endrét bölcsészeti és pszichopedagógiai doktorrá avatták, ám mivel a Rákosi-rezsim alatt osztályidegennek nyilvánították, tanári pályafutását fel kellett, hogy adja - ismertette előadásában a Hittudományi Kar dékánja.
- Lelkipásztorként templomépítésbe fogott, csakhogy a háború alatt a szenvedők fillérjeiből összeszedett pénz az infláció miatt 5 kiló zsírra volt elég, amit kenyérre kenve osztottak ki a gyülekezet tagjai között. Gyökössy Endre evangelizációs sorozatot indított, amelyet úrvacsorai előkészítő néven hirdettek meg. A hagyománnyá váló igehirdetés-sorozatokon mindig zsúfolásig megtelt a gyülekezet. Otthona és parókiája tanácsadó központ lett, a lelkigondozó-lelkipásztor idővel sokak szeretett Bandi bácsija lett. Magyarország első telefonos lelkigondozói szolgálatának is ő lett a vezetője a Danubius rádióban - számolt be Zsengellér József. A dékán hozzátette: Gyökössy Endre „homo christianus" volt, elfogadó és befogadó. Bár református lelkészként szolgált, életművét a katolikus Szent Gellért Kiadó jelentette meg.

Ha nincs megoldás
- Vannak, akik sebzettségükből adnak választ az élet kérdéseire, mások a sebzettségükre adnak valamilyen életválaszt - hívta fel a figyelmet Pál Ferenc katolikus plébános, mentálhigiénés szakember előadásában.
- Kik maradnak együtt és kik válnak el? Azok maradnak együtt, akik megtanultak megoldhatatlan problémákkal együtt élni. A problémára sokszor nincs megoldás, de a probléma lehet a válasz része. Így ha megoldást nem is, de választ adhatunk rájuk. Egy asszony, akinek a családját kiirtották Auschwitzban, azt mondta, azért tud árvaházat alapítani, mert ez a válasza Auschwitzra - magyarázta Pál Ferenc. A spirituális dimenzió szoros összefüggésben és árnyalt rendszerben van a lélektanival, azonban az egyik a másikat nem pótolja - tette hozzá a szakember, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatásokban egyre nagyobb szerephez jut a hála kérdése; kimutatták, hogy különböző mértékben depressziós betegek állapota javul, ha naponta öt olyan dolgot lejegyeznek, amiért hálásak.

A labda
Gyökössy Endre, a pasztorálpszichológia meghonosítója Karl Gustav Jung pszichológiáját vette alapul. Jung a lelket mint létező valóságot vizsgálta, a psziché szerinte a tudatos és a tudattalan pszichikai folyamatok összessége - ismertette előadásában Kaszó Gyula református lelkész, a Károli egyetem oktatója.
Isten Jung elképzelésében egyfajta archetípus, helye a legnagyobb részt feltárhatatlan kollektív tudattalanban van, amely az emberiség tipikus reakciómódjainak lecsapódásait tartalmazza. Jung pszichológiáját úgy képzelhetjük el, mint egy labdát - tette hozzá.
- Jung a megismerhetőről mond valamit, nem a megismerhetetlenről, utóbbit ugyanis annál többre becsüli. A labda kerekségét tanulmányozta, és nem azt, hogy ki tartja azt a kezében, míg Gyökössy Endre a labdán levő szelepet is megpróbálta kívülről megközelíteni - mondta Kaszó Gyula.

Nem ismerjük a bárányokat
A lélektant és a teológiát nem használják ki egymás ellen egy olyan korban, amikor mindkettő kétesnek számít - vont párhuzamot Németh Dávid, a Károli egyetem Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének vezetője Gyökössy Endre és Jung munkatársa, Otto Haendler munkássága között.
- Amikor teológiát művelnek, pszichológusok, amikor pszichológiát művelnek, teológusok. A végső segítség szerintük minden ember számára Istentől érkezik, és tőle fogadható el. Mindketten tapasztalták, hogy a pszichológusok teologizálással, határsértéssel vádolják őket, és fordítva - fogalmazott. „A legelőt ismerjük, de a bárányokat nem" - idézte Gyökössy Endrét a teológus.
- Elemezgetjük a lelki eledel minden összetevőjét, de nem tudjuk, milyen helyzetben van a lelkileg éhes ember. Gyökössy Endre szerint azonban egyszerre és egyformán kell jó kapcsolatban lenni Istennel, a teremtett világgal, embertársainkkal is és önmagunkkal.

Megcsendül a csend
- Spirituális űr keletkezett a kilencvenes évek elején, sokan nem kapták meg az egyházaktól, amit vártak, vagy nem olyan tartalommal. Pótlékot kerestek, de az űr tovább mélyült, ekkoriban szaporodtak el a szekták és az önjelölt tanítók. Ragályosan terjed a pszeudospiritualitás, ma már roskadoznak a boltok az ilyen könyvektől. Meg kell fogalmaznunk, mit is gondolunk valójában az emberi lélekről - mondta Tóth János református lelkész. A Gyökössy Intézet igazgatója szerint a lelkigondozottak a lelkigondozó istenkapcsolatát is megszólítják.
- A keresztyén lelkigondozás spirituális alapja a türelem, a figyelem, az együttlét és a várakozás. A hallgatás művészet, a csendben mindig történik valami, „megcsendül a csend" - ahogy Gyökössy Endre mondta. A várakozás a lelkigondozás spirituális alapgesztusa, a beszélgetésre időt kell szánni, és ez szeretet nélkül nem megy. Aki nem tud hallgatni, csendben lenni, nem tud jelen lenni. Aki nem türelmes önmagával szemben, másokkal sem tud az lenni. „Aki tenni akar, annak időnként lennie is tudni kell" -- idézte Gyökössy Endrét a szakember.

Máig is tabu
- Hogyan lehet az evangéliumot továbbadni a modern embernek, aki az egyház fogalomrendszerét nem ismeri? Az embereket inkább foglalkoztatja a jelen és a jövő, mint a múlt értékei, ezért válaszokat kell adni valós kérdéseikre. Ez állt Farkas József igehirdetői szolgálatának fókuszában - idézte fel Steinbach József dunántúli püspök a lelkigondozó és református lelkipásztor alakját. Farkas József Gyulai Pál utcai gyülekezetében református keresztyén szellemi műhely működött, ahol keresztyén és nem keresztyén értelmiségiek is megfordultak - emlékeztetett a püspök.
- Az ige üzenetére figyelve teológiai, szellemi értékekre is vágytak, nemcsak sablonok ismétlésére. Farkas József maga is a gondolkodás fontosságát hangsúlyozta a gyülekezetben. Gyökössy Endrével együtt vallja, hogy az ige gyógyító hatalom, az igehirdetés célja Isten valóságos szeretetének átadása, de az nem fejezhető ki emberidegen teológiával. Isten a teremtésben kapott lelki adottságot veszi igénybe, hogy az embert megmentetté tegye.
Farkas József naprakészen felhasználja az egyes tudományterületek újabb és újabb felfedezéseit, barátja Buda Bélának, Freudra, Jungra, Franklre, Rogersre egyaránt hivatkozik igehirdetéseiben.
- Klasszikus példája annak, hogy a lélektani ismereteket hogyan lehet igeszerűen felhasználni a prédikációban. Meglátásai közelebb visznek az igéhez, nem elvisznek tőle - adott hangot véleményének Steinbach József. - Farkas József mélyszántást végez, olyan kényes kérdéseket mer református szószékre felvinni, amelyeket azóta sem merünk tematizálni - tette hozzá.

Csupán meghallgatni
„Életeket ápolni erőteljesen csak a szeretet dimenziójában, erőterében lehet" - idézte Gyökössy Endrét Kocsev Miklós egyetemi tanár, lelkigondozó. A Gyökössy Intézet szupervizora szerint a pasztorálpszichológia meghonosítója az életértelmezésben segített a nyomorúságos körülmények között élő embereknek.
- Gyökössy Endre együtt dolgozott gyógyító szakemberekkel, szeretett tanulni másoktól és tanítani másokat is, orvosok, pedagógusok, pszichoterapeuták vették körül. Míg a terapeuta a szimptómákkal foglalkozik, a jó lelkigondozó az Istennel, önmagával, másokkal bajba jutó embert erősíti, segíti; gyakorolja a paraklézist. Gyökössy Endre önmagát pasztorálpszichológusként határozta meg, és felhívta kollégái figyelmét a lelkigondozás fontosságára egy olyan korban, amikor nincs is többre szükség sokszor, mint meghallgatni a másik embert.

Új lelki problémák
Gyökössy Endre pasztorálpszichológiai és lelkipásztori attitűdje legalább tizenöt, de inkább harminc évvel haladta meg korát - mondta Szarka Miklós református lelkész az emlékkonferencián. A családterapeuta előadásában európainak, ugyanakkor sajátosan magyarnak nevezte a honi pasztorálpszichológia atyját.
- Gyökössy Endre a magyar ugaron végzett mélyszántást, noha élhetett volna Svájcban is. Életének legnehezebb, de szakmailag legszebb időszaka 1946 és 89 közé esett, amikor az akkori kultúrpolitika szemében a tűrt személyek közé tartozott. Szűrő szerepet töltött be, meghatározta, mi maradjon kint, és mit lehet a magyar talajba ültetni.
Szarka Miklós ismertette: Gyökössy Endre átvette Theodor Bovet Erikssontól kölcsönzött elméletét, miszerint az ún. életciklus-szemlélettel követhető végig egy-egy család története.
- Minden krízis magában hordja - ha megharcoljuk - az új életciklusba való átmenet lehetőségét - magyarázta a családterapeuta, majd hozzátette: noha a nemi identitászavar, a posztabortív krízis, a lelkészek körében is fellelhető szuicid hajlam, a lelkészválások és a fiatalok kóros szorongásai új keletű problémák, a Gyökössy-hagyomány ezekre a kérdéskörökre is tovább bontható és segítségül hívható.

Az élő Istenről beszélni
Hittanóráink, gyermekfoglalkozásaink azzal a tematikával épülnek fel, amit Gyökössy Endre hozott be a katechézisbe. A református egyház 2012-ben elfogadott egy új kerettantervet, amelyben a hatvan-hetven évvel ezelőtt Gyökössy Endre által megfogalmazott szemléletmód mutatkozik meg - hívta fel a figyelmet Jakab-Szászi Andrea.
A hittanoktató-katechetikai szakértő elmondta, a második világháborút követő államosítás révén mindössze négy református gimnázium maradt az országban, az iskolákból kiszorult a katechézis, 1952-re pedig az állami általános és középiskolában alig néhány gyermek választotta a fakultatív hittant. A gyermekek hitre nevelését a gyülekezetek vették át, a gyermekmunkásoknak pedig segítségre volt szükségük. Gyökössy Endre írt számukra alkalmazott gyermeklélektant, módszertani könyveket, valamint konfirmációs felkészítő segédkönyvet.
- A gyermekeket csak Krisztuson át lehet igaz szeretettel szeretni, Krisztushoz pedig a gyermekszerető szolgálaton át visz az út Gyökössy Endre szerint. A katechéta feladata, hogy lepattintsa a gyermekekről a torz istenképet. Statikus istenkép helyett dinamikusat kell átadnunk, az élő Istenről kell beszélnünk a gyerekeknek. Gyökössy Endre hívta fel a figyelmet arra is, hogy inkább kevesebbet, de mélyebben tanítsunk, a tananyag pedig emészthető legyen a gyerekek számára. Olyan, amiről átsüt, hogy nemcsak a templom falain belül érvényes, hanem életre való és használható kincs.

Jakus Ágnes
Videó: Dobó Márti

Kapcsolódó cikkeink:

Az egyház szemében okkult tudománynak számított, az állam pedig nem is akart tudni az emberi lélekről. Mégis több ezren érezték úgy, végre emberükre találtak. Olyan emberre, aki tudott hallgatni és meghallgatni. Gyökössy Endre ma lenne száz éves.
Hallgatni és meghallgatni

Így nevezte magát, mert tudta, az igazi megoldást nem ő adja. Sosem mondta, hogy gyógyítani tudja a lélek betegségeit, mégis különleges utat talált az emberek szívéhez.
Isten öreg bojtárja

A Gyökössy Endre és az európai pasztorálpszichológia címmel rendezett konferencia előadásairól készült felvételek folyamatosan bővülő listáját itt találhatja meg.