Anémia, avagy a vérszegénység

A vérszegénység

Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin mennyisége egy bizonyos értékhatár alá csökken, így ezek feladatukat már nem tudják megfelelően ellátni, nem képesek elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a sejtekhez. A romló oxigénellátás az egyes szervek működési zavarához vezet, végső esetben azok leállásához. 

A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is. Férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén (a férfias nemi jelleg kialakításáért felelős) hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken, és terhesség alatt, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.

A vérszegénység kialakulhat férfiaknál és nőknél, időseknél és fiataloknál egyaránt. Jellemzője, hogy nem önálló betegség, hanem egy tünet, aminek hátterében különböző okok állhatnak. Lassan alakul ki és a kezdetekkor nem okoz súlyos tüneteket, szövődményei azonban súlyosak lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük szervezetünk vastartalmát.

A vérszegénységet a legtöbbször a vashiánnyal kötjük össze, de a hátterében állhat B12-vitamin vagy folsav hiány is. A vérszegénység gyógyszerekkel kezelhető ám a megfelelően összeállított étrendnek is nagyon nagy szerepe van a betegség gyógyításában.

Vérszegénység tünetei

• sápadt, száraz bőr
• kimerültség, erős fáradtságérzet, levertség, gyengeség, tompaság
• emelkedett pulzusszám, gyors szívverés
• légszomj
• szédülés, ájulásérzés
• látási zavarok
• fejfájás
• fülzúgás
• alvászavar
• koncentrálási nehézség, csökkenő teljesítőképesség
• ingerlékenység
• hidegérzékenység
• hajhullás, törékeny, lapos köröm
• étvágytalanság, hányinger, hasmenés, puffadás, székrekedés

Leggyakrabban vashiányból alakul ki a vérszegénység, amely lassan fejlődik ki, és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Ha a fentebb felsoroltak közül bármelyik tünetet észleljük forduljunk vele szakorvoshoz. 

Vérszegénység okai

A betegség egyik oka lehet a vörösvértestek csökkent képződése, túlzott pusztulása vagy vérvesztés miatt fellépő hiánya. A csökkent képződés hátterében leggyakrabban a vashiány áll, de okozhatja még B12-vitamin- vagy folsavhiány is. Hiányt léphet fel csökkent bevitel, hiányos táplálkozás (éhezés, vegetáriánus étrend, alkoholizmus) vagy felszívódási zavar (krónikus bélgyulladás, lisztérzékenység) esetén. Terhességben, szoptatásnál a megnövekedett igény vezethet hiányállapothoz.

A fokozott lebontást okozhatja valamilyen sejtkárosító gyógyszer pl.: penicillin, fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás).

Kis mennyiségű, de folyamatos vérzés is okozhat anémiát. Ez előfordulhat gyomorfekélyeknél, aranyeres csomóknál, daganatos szöveteknél. Nők esetében különösen gyakori, amennyiben rendszeresen erős és hosszan tartó a menstruációs vérzés.

Vérszegénység diagnosztikája

A vérszegénység esetében a diagnózis felállításakor a kiváltó okot, a háttérben meghúzódó betegséget kell felderíteni. A diagnózis felállítása laborvizsgálatokkal kezdődik: vérvizsgálat, vizeletvizsgálat, székletvizsgálat. A vérvétel során több értéket is vizsgálnak. Készül teljes vérkép, ellenőrzésre kerül a B12, a folsav és a ferritin szint is. 

Amennyiben az orvosok a tünetek okaként rejtett vérzésre gyanakszanak elkezdik kutatni annak forrását.  Ekkor szóba jöhet gyomor- és vastagbéltükrözés, nőgyógyászati vagy urológiai kivizsgálás.

Vérszegénység kezelése

Vérszegénység kezelését a kiváltó ok határozza meg. Vérzés esetén annak megszüntetését követően elmúlik a vérszegénység. Felszívódási zavarok esetén speciális diétákkal normalizálható a helyzet.  (glutén- vagy laktózmentes étrend), ilyenkor nagy hangsúlyt kell fordítani a hiányzó tápanyagok, vitaminok, nyomelemek pótlására.

A vas pótlásakor figyelembe kell vennünk, hogy felszívódásának elősegítésére, és az erőteljesebb vérsejtképzés támogatásához fontos nagyobb mennyiségű C-vitamin bevitele. A vaskészítmények pontos dózisa mindig személyre szabott, és a vizsgálati eredmények függvénye.

A vaspótló készítményeket kúraszerűen, 3-6 hónapon át kell rendszeresen alkalmaznunk. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a C-vitaminban gazdag étrendre. Ugyan ez igaz akkor is, ha a vérszegénységet folsav és a B12-vitamin hiány okozza. Ebben az esetben is tudjuk emelni szintjüket tabletták segítségével. 

A vaspótlásra alkalmazott készítményeknek, tablettáknak jól felszívódónak kell lenniük és megfelelő adagban kell tartalmazniuk a vasat. Arra is figyeljünk, hogy az előírt ideig szedjük a szereket. Súlyosabb esetben injekciós kezelésre is szükség lehet. 

A patikában többféle gyógyszerformában találhatjuk meg a vaskészítményeket. Felnőttek esetében jó választás lehet a tabletta formájú változat, hiszen bevétele egyszerű és gyors. elérhetőek már rágótabletta formulák is, melyek bevételéhez más víz sem szükséges, így még könnyebben beiktathatóak a mindennapjainkba. 

Gyermekek és felnőttek esetében egyaránt jó választások lehetnek a vastartalmú szirupok vagy gyümölcslevek, melyek mindamellett, hogy nagy dózisban és jól felszívódó formában tartalmazzák a vasat, még finomak is. 

Mit egyen, aki vérszegény?

Vérszegénység esetén fogyasszuk rendszeresen az alábbi élelmiszereket:

Hüvelyesek

Rendkívül gazdagok vasban, különösen a szójabab. Már egyetlen csésze szójabab biztosíthatja a napi vasszükségletünk felét, emellett alacsony a zsír- és magas a fehérjetartalma, amelyek kifejezetten egészségessé teszik. Ha a babféléket felhasználásuk előtt egy éjszakára vízbe áztatjuk növelhetjük felszívódási képességüket.   

Vörös húsok

Nagyon jó vasforrás a marha-és a sertéshús. A vörös húsokban található vas a szervezetünk számára könnyebben hasznosítható, mint a növényi forrásokból származó. Az egyik legkiválóbb állati eredetű vasforrás a máj, melyben a vas mellett számos vitamin is nagy mennyiségben megtalálható. 

Tojás

A tojásban található vassal fedezhetjük napi szükségletünk akár 7-11%-át is. A vas mellett még fehérjét és zsírsavakat is tartalmaz nagy mennyiségben. Figyeljünk arra, hogy a vas felszívódását nagymértékben javítja a C-vitamin, így még jelentősebb eredményt érhetünk el, ha étkezésünk során a tojás mellett c-vitaminban gazdag zöldégeket és gyümölcsleveket fogyasztunk. 

Sötétzöld leveles zöldségek

A spenót, a kel, a vízitorma tartalmaz vasat A-, C-, B9- és E-vitamint, valamint béta-karotint, folsavat és rostokat is.

Cékla

Nagy mennyiségben tartalmaz vasat és mellette van benne kalcium, kálium, kén, rostok és számos vitamin is. A cékla hatásos ivólé formában, főzve, sütve vagy akár salátákba keverve is. 

Vérszegénység megelőzése

A vitamin hiányos vérszegénység könnyen megelőzhető, ha figyelünk étkezésünkre és azon belül a vasbevitelre. Az egészséges étrendnek tartalmaznia kell teljes értékű húst, halat, tejet, zöldségeket, gyümölcsöket. Fontos, hogy terhes vagy szoptató nőknek, illetve serdülőkorú gyermekeknek emelkedett a vasigényük, így még fontosabb esetükben a vasban gazdag táplálkozás betartása. 

Amennyiben valamely betegség okozza a vérszegénységet, fontos, hogy mielőbb vizsgáltassuk ki magunkat, hogy kiderüljön az anémia oka, és elkezdődhessen az oki terápia