You are on page 1of 577

VILÁGSZERTE TÖBB MILLIÓ PÉLDÁNYBAN ELADOTT SIKERKÖNYV

JOHN „LO Y” W ISEMAN

Hogyan maradjunk életben a vadonban


bármilyen éghajlaton, szárazföldön és vízen

ALEXANDRA
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
John „Lofty" Wiseman: SASSurvival Handbook
HarperCollins Publíshers, 2003
77-85 Fulham Piacé Road
Hammersmith, London W6 8JB

Szöveg copyright ©John Wiseman, 1986, 2003


Illusztráció copyright €> HarperCollins, 1986, 2003
Borítókép © Hans Wolf/Getty Images

Hungárián translation © Király Róbert, 2005

Minden jog fenntartva.


Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben
tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a kiadóval történt előzetes
megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle összefűzésben,
borítással és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került

Kiadja a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2007


7630 Pécs, Üszögi-kiserdő u. 1.
Telefon: (72) 777-000
e-mail: info@alexandra.hu
www.alexandra.hu

Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója


Felelős szerkesztő Orosdy Dániel
A kiadvány magyar változatát a CAD Bt. tördelte
Nyomta: Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen
Felelős vezető: Bördős János
Megjelent 36,14 (A/5) iv terjedelemben

ISBN 978 963 370 217 8

KÖZREMŰKÖDŐK
A színes ábrákat Norman Arlott festette. A többi illusztrációt Steve Cross,
Chris Lyon, Andrew Mawson és Tony Spalding rajzolta.
A kötetet Paul Collins tervezte.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A szerkesztők köszönetét mondanak Howard Loxtonnak
és Christopher McLehose-nak.
Apámnak,
T. C. H. WISEMAN IMEK,

aki megmutatta nekem az éiet értékét,


és akinek mások segítése iránti elkötelezettségét
követni próbálom
FIGYELMEZTETÉS
kiadványban részletezett túlélési technikák olyan
A szorongató helyzetben használatosak, amelyben az
egyének biztonsága veszélyben van. Ennek megfelelően
a könyv kiadói nem vállalják a felelősséget olyan vádért
vagy eljárásért, amely a leírt technikák helytelen hasz­
nálata vagy az ebből adódó veszteség, sérülés, kár m iatt
indult bármely személy, illetve szervezet ellen. A túlélési
technikák gyakorlása és tökéletesítése során figyelembe
kell venni mindenekelőtt a földtulajdonosok jogait, továb­
bá minden olyan jogszabályt, amelyek bizonyos állat- és
növényfajok védelmére, valam int a lőfegyverek és más
fegyverek használatának szabályozására vonatkoznak.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 8

1. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK 12

2. STRATEGIA 50

3. ÉGHAJLAT ES TEREPVISZONYOK 62

4. ELELEM 108

5. TÁBOROZÁSI TECHNIKA 244 A


6. ELIGAZODÁS A TÉRKÉPÉN
348
ÉS A TERMÉSZETBEN

■■ 0

10. MEGMENEKULES 504

11. KATASZTRÓFAHELYZETEK 528


/
UTÓSZÓ 572
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 573
BEVEZETÉS
A b b a n a kivá ltsá g b a n részesültem , h o g y 2 6 éves hivatásos k a to n a i p á -
/ x ly a f u t á s o m a la tt a K ülönleges Légi S zo lg á la tn á l, a S pecial A ir S ervicé­
nél (SAS) szo lg á lh a tta m . Ez a b rit hadsereg e lita la k u la ta , am elynek fe la d a ­
ta, hogy a vilá g b á rm e ly részén - gya kra n e lszig e te lte n , a hagyom ányos
h a d e rő k tő l tá v o l - b o n y o lu lt h a d m ű ve le te k h ajtson végre. A k a to n á k kis
csoportokban, sokszor ellenséges te rü le te n dolgoznak, a h o l s a já t m aguk
orvosának, fogorvosának, n a v ig á to rá n a k és szakácsának k e ll lenniük.
G yakran a la k u l úg y a helyzet, h o g y nem részesülhetnek u tá n p ó tlá sb a n , így
m a g u kn a k ke ll g o n d o sko d n iu k az e llá tá sró l, m éghozzá o te rm é sze ti k ö r­
nyezetben. M eg k e ll o ld a n iu k m in d e n p ro b lé m á t, tu d n iu k ke ll keze lni a fe l­
m erülő helyzeteket - a ká r az emberek, o k á ra term észet e rő i okozzák a nehéz­
s é g e t B iztonságos kö rü lm é n ye ke t k e ll te re m te n iü k és olyan képességekre
k e ll sze rt ten n iük, am elyek segítségével b á rh o l életben tudn ak m aradni.
M iu tá n szo lg á lta m m á r a világ m in d en részén, én le tte m a S/45 tú lé lé si
kiképzője, és az én fe la d a to m le tt ann ak biztosítása, h o g y az egység m in ­
den egyes ta g ja a lk a lm a z n i tu d ja ezeket az is m e re te k e t Erre a - kiképzés
során és élesben e g y a rá n t - k ip ró b á lt tudásanyagra é p ü l ez a könyv.
A tú lé lé si kiképzés irá n ti ig én y m ég soha nem v o lt ilyen je le n tő s. Egyre
egzotikusabb nyaralásokon, egyre nagyobb kih ívá st je le n tő expedíciókon
és egyre kockázatosabb k ü lfö ld i vállalkozásokban veszünk részt, ráadásul
az e lm ú lt 12 év is különösen b izo n yta la n v o lt 1989-ben le o m lo ttá b e rlin i
fal, a m e lye t az öbölháb orú, m a jd a Boszniában, Koszovóban, S ierra Leoné­
ban és A fg a n is z tá n b a n k ia la k u lt krízisek követtek. M in dezen tú lte tte k
azonban a 2001. szep te m b er 11- i események, a m i m in d e n kire hatással v o lt
- é le tü n k soha nem lesz m á r olyan, m in t előtte.
Alapvető fontosságú, hogy felkészüljünk minden eshetőségre. A túlélé­
si kiképzés a legjobb biztosítás, a m it csak köthetünk. A vilá g o t azzal tehet­
jü k biztonságosabbá, ha alkalm azzuk az életben maradás alapvető techni­
káit, és tudjuk, m i a teendő vészhelyzetben.
A világ b árm ely részén m e g tö rté n h e t, hogy m agunkra m aradunk: a sark­
vid é ktő l kezdve a sivata g ig , a tró p u s i e sőerd őktől a n y ílt óceánig. A ka to n á k
és a civile k túléléssel kapcsolatos p ro b lé m á i alap vetően nem különböznek.
Az eltérés le g fe lje b b annyi, hogy a k a to n á kn a k esetleg re jtő z k ö d n iü k kell,
m íg a civile k (m egm enekülésük érdekében) fe l a karják h ív n i m agukra a f i ­
gyelm et. M in d e n kö rn yeze t speciális tú lé lé si te c h n ik á t igényel. A hegyek,
a dzsungel, a n y ílt síkság és a m ocsá r m in d -m in d veszélyesnek tű n ik a tú l­
élő szám ára, u g ya n a kko r m in d e g yik r e jt m agában va la m ilye n lehetőséget,
és k ín á lh a t ételt, tü ze lő a n ya g o t, v iz e t és m enedéket - de csak ha tudjuk,
hogyan hasznosítsuk a rendelkezésre á lló forrásokat. A z é g h a jla t hatása
sem e lh a n ya g o lh a tó . Tudnunk kell, hogyan birkózzunk m eg a szélsőséges
8
BEVEZETÉS

hideggel, és hogyan m a ra d ju n k életben a perzselő hőségben - ezek k ü lö n ­


féleképpen teszik p ró b á ra a tú lé lő t. A z életben m aradás azon m úlik, hogyan
alkalm azzuk az alapelveket, és hogyan ü lte tjü k á t a z o k a t a g y a k o rla tb a -
a d o tt környezetben.
A túlélés a la p fe lté te le i p ira m is alakban á b rá zo lh a to k: a ta n u lá s i fo ly a ­
m a to t a lk o tó elem ek egym ásra épülnek.

A n n a k ellenére, ho g y e lein te n a g y fiz ik a i erő fe szíté st kö ve te lh e t a ve­


szé lyh e lyze tb ő l való m enekülés, a túlé lés elsősorban agym unka. M iu tá n
a v á ra tla n esem ény okozta izga lom m egszűnt, és az a d re n a lin s z in t lecsök­
kent, ko m o ly sze lle m i elhatározás k e ll a folyta tásh oz. Ilye n ko r a leggyak­
rabban „é ln i a ka rá s”-n a k n e ve ze tt ele m i ö sztö nü nk h a jt m inket. Ez je le n ti
a biztos a la p o t, am elyre az egész kiképzés épül, e zt p ró b á lju k folya m atosan
tá p lá ln i és erősíteni. A te s t felkészültsége, fittsé g e szabad szem m el is jó l
lá th a tó , a le lk i felkészültség s z in tjé t viszo n t nagyon nehéz m e g á lla p íta n i.
M in é l c iv iliz á lta b b a k vagyunk, a n n á l gyengébb bennünk az é ln i akarás
elem i ösztöne, ezért fontos, hog y tökéletesítsük képességeinket és felkészül­
jü n k m inden eshetőségre.

Élni akarás
Az é ln i akarás a z t je le n ti, hogy - a h e ly z e ttő l fü g g e tle n ü l - sosem adjuk fel.
Igazán m e g n y u g ta tó a tuda t, hogy nincs a világon olyasm i, a m ive l ne tu d ­
nán k m egbirkózni, és nincs a vilá g o n olyan hely, a h o l ne m a ra d h a tn á n k
életben. Ha kö ve tjü k az alapelveket, felké szítjü k ö n m a g u n k a t és használjuk
az é ln i akarásunkat, b o ld o g u ln i fogunk. Egyeseknek erősebb, m ásoknak
gyengébb az a kara ta , de m in d a n n y iu n k é fejleszthető.
Vannak olyanok, akik a m egpróbáltatások során a valláshoz fordulnak vagy
a szeretteikre gondolnak. A kudarc m ia tt é rz e tt félelem és a rettegés, hogy a
bajtársainknak csalódást okozunk, m in d -m in d erősítik az é ln i akarást. A m eg­
m enekülésekről szóló igaz tö rté n e te k olvasása szintén segíthet.
H iába rendelkezünk a vilá g m inden tu dá sáva l és felszerelésével, az é ln i
akarás n é lkü l könnyen k u d a rc o t va llh a tu n k.
9
BEVEZETÉS

Tudás
Az ö sztö n e in k o d to alapon nyugszik a tudás. M in é l tö b b e t tu d u n k, a n n á l
könnyebben m a ra d u n k életben. A tudás e lű zi a fé le lm e t Ez a könyv re m é l­
he tő le g e llá tja az o lva só t a szükséges in fo rm á c ió k k a l, de i t t m ég nem á ll­
h a tu n k meg. A dd ig ke ll g y a k o ro ln i a m egszerzett ism ereteket, am íg teljesen
el nem s a já títju k a z o k a t! Nézzük m eg a környezetünkben lévő ket, és fig y e l­
jü k m eg, hogyan m a ra d n a k é le tb e n ! Beszélgessünk olyan em berekkel, akik
m á r tú lé lte k v a la m it, ta n u lju n k a ta p a s z ta la ta ik b ó l!

Felszerelés
P iram isunk csúcsán helyezkedik el a felszerelés. Törekedjünk rá, h o g y m in é l
kisebb legyen, és fo n to s, ho g y a h a s z n á la tá ró l ille tv e az á lta la n y ú jto tt
lehetőségekről m egfe lelő ism ereink legyenek! Van néhány alapvetően fontos
tá rg y a m e ly n é lk ü l sosem in d u lh a tu n k útnak. Ilyen a túlélőcsom ag, a kés,
az irá n y tű , és a rá d ió a dó -vevő készülék (vagy telefon).

Az olvasónak m a g á n a k ke ll d ö n te n ie a könyvben le írt m ódszerek a lk a lm a -


zásáról. Pl. a n ö vé n yi ételek fo g y a szth a tó sá g i vizsgálata az egyetlen m ód
arra, hog y m e g bizo nyo so d ju n k ró la : az a d o tt gyüm ölcs vagy levél e h e tő -e .
Ha e lővigyázatosan a lka lm a zzu k a m ódszert, kicsi a valószínűsége, hogy
b á rm i b ajunk esik. Ez azonban m ég nem je le n ti azt, hog y a helyzet ne re jte ­
ne veszélyt m a g á b a n ! A z em berek eltérően re a g á ln a k a m érgekre - von,
akire a legkisebb m ennyiségű m érgező anyag is nagyon veszélyes le h e t
A könyvben le írt csapdák ném elyikének alkalm azása is kockázatos le h e t
Sose h a g yju k c sa p d á in ka t fe lü g y e le t nélkül, ha m ásoknak sérülést okoz­
hatn ak, vagy g o n d a tla n u l kezelve ő ke t m agun k is m e g sé rü lh e tü n k!
Az i t t le írt m ódszerek e lsa játítása közben az olvasónak fig ye le m m e l ke ll
lennie a kö rn ye ze t védelm ére, és k e rü ln ie ke li az á lla tk ín z á s t. Tekintetbe
k e ll vennie a z o k a t a jo g sza b á lyo ka t, a m e lyeke t egyes m ódszerek a lk a lm a ­
zásával m egszeg. G on doljunk arra, h o g y ez egy tú lé lé si kézikönyv, és azok­
ra a helyzetekre vonatkozik, am elyekben az ö n fe n n ta rtá s a legfontosabb.
Ilyen kö rülm én ye k k ö z t fe lm e rü lh e t olyan kockázat, a m e ly e t a h é tkö zn a p i
életben butaság lenne vá lla ln i. A kocká za tok m érlegelése szintén a tú lé lé si
s tra té g ia része. A végső d ö n té s t m in d ig m a gu n kn a k k e ll m eghoznunk, és
senki m á st nem o ko lh a tu n k, ha m égis a rossz u ta t v á la szto ttu k.
Ez a könyv ugyan nem h iva ta lo s kiadvány, ám azzal, h o g y leírom a m a­
gam és ko llé g á im á lta l s ze rze tt tú lé lé si ism ereteket, az a célom , hog y segít­
sek helyes d öntése ket hozni. Ezek a m ódszerek és ism eretek korábban m á r
h o z z á já ru lta k a m i túlé lésü nkh ö z - se g íte n i fogn ak abban is, hog y az o lv a ­
só szintén tú lé lő vé váljék.

10
BEVEZETÉS

Végül köszön eté t m ondo k az S A S -a la ku la tn a k, a m ié rt hozzásegítettek


azokhoz a ta p a s z ta la to k h o z , am e lye k a könyv a la p já t képezik. Köszönet
ille ti m ég H o w a rd L o x to n t és Tony S paldinget, akik a kiadásban v o lta k a
segítségem re. Kem ény m u n ká ju k és elszántságuk n é lk ü l a könyv nem j ö t t
volna létre.

JOHN WISEMAN
Túlélési Iskola, H e re fo rd
- 1-
■■
ALAPVETŐ r

ezdjük azzal, hogy felkészítjük magunkat a túlélő­


K szerepre. Ez felkészülést je le n t minden értelemben.
A fejezet célja annak biztosítása, hogy minden expedí­
cióhoz a megfelelő felszerelés álljon rendelkezésünkre.
Segít megbarátkoznunk annak gondolatával, hogy ma­
gunkkal hordjunk egy alapvető elemekből álló, gondosan
összeállított, zseb méretű túlélési eszköztárat, amelynek
minden esetben velünk kell lennie.
A legfontosabb túlélési eszközünk a kés. Körültekintéssel
• •

válasszuk ki és használjuk! Ügyeljünk rá, hogy mindig tö ­


kéletes állapotban legyen!
Ugyanilyen fontos a személyes felkészültség, vagyis
hogy testileg és lelkileg egyaránt készen álljunk a tú l­
élési körülmények megpróbáltatásainak és veszélyeinek
elviselésére. Teljesen tisztában kell lennünk a túlélés szük­
ségleteivel, különösen a víz és só iránti igénnyel, illetve
azok megszerzésének módjaival.

12
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI 14
Felkészülés 16
Információgyűjtés 17
Tervezés 18
Felszerelés . 19
A váratlan 27
TÚLÉLÖCSOMAG 28
TÚLÉLŐTÁSKA 32
KÉSEK 35
SZEMBESÜLÉS A KATASZTRÓFÁVAL 38
Alapvető szükségletek 39
VÍZ 40
Víznyerés 41
Lepárlás 43
Víz nyerése növényekből 46
Víz nyerése állatokból 48
SÓ 49
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI
z em beri fa j a Föld szinte m inden szegletében m e g te le p e d e tt. Még
A olyan te rü le te ke n is m e g ta lá lh a tju k az erőforrások hasznosításának
m ódjait, ahol a körülm ények túl zordak a hétköznapi o tth o n m egterem tésé­
hez. Vadászattal vagy a fö ld ja va ina k kiaknázásával boldogulunk, és gyak­
ran mindössze sa já t kedvtelésünkre m érjük össze e rő n ke t a te rm é sze tte l.
A term észet te h á t szinte m indenhol m e g te re m ti az életben m aradás
feltételeit. Van, ahol bőségesen áll rendelkezésre élelem, míg máshol szegé­
nyesek a készletek, és józan észre, tudásra, leleményességre van szükség
a források kihasználásához. Még ennél is fontosabb azonban az élni akarás.
Nők és férfiak töm ege b izo n yíto tta m ár be, hogy a legkedvezőtlenebb kö­
rülm ények m e lle tt is életben lehet maradni, ám ehhez szilárd elhatározásra
van szükség. Enélkül a könyvben leírt ism eretek és tudás m in d -m in d hasz­
n á lh a ta tla n n a k b izo n y u lh a t egy igazán kemény helyzetben.
A túlélés az életben maradás művészete. Ilyen helyzetben m inden ren­
delkezésre álló eszköz ajándéknak m inősül. Ism ernünk kell a term észet
adta lehetőségek hasznosításának m ódját, és képesnek kell lennünk ezek
teljes kiaknázására; tu d n u n k kell m agunkra vonni a figye lm et, hogy a m en­
tőcsapatok ránk találhassanak; tu d n u n k kell visszatalálni a civilizációba
ism eretlen te rü le te n keresztül, ha nagyon úgy fest, hogy nem m entenek
meg m inket; tu d n u n k kell tájékozódni térkép és irá n ytű nélkül. Tudnunk
kell azt is, hogyan m aradhatunk egészségesek, és hogyan g y ó g y íth a tju k
meg m agun kat vagy m ásokat betegség, sérülés esetén. Képesnek kell len­
nünk lelki tartásunk megőrzésére és sorstársaink m oráljának fenntartására.
A felszerelés hiánya korántsem je le n ti azt, hogy nem rendelkezünk
semmivel, hiszen a tudás és ta p a szta la t m indig velünk van. Arra azonban
ügyelnünk kell, hogy ez a tudás és ta p a sz ta la t az évek során ne rozsdásod­
jon meg, és ism ereteinket folyam atosan bővítsük.
Hazai pályán m indannyian képesek vagyunk a túlélésre (még ha nem
is ebből a szem pontból te k in tü n k m indennapi életünkre), de az igazi t ú l ­
élőnek akkor is tu d n ia kell életben m aradni, ha nem a m egszokott környeze­
tében van, illetve ha környezetét az em ber vagy a term észet drasztikusan
m egváltoztatja. Bárki (legyen fia ta l vagy öreg, éljen bárm ilyen társadalm i
körülm ények kö zö tt) ta lá lh a tja m a g á t túlélésre kényszerített helyzetben.
M ivel egyre többen repülnek, vitorláznak, szelik át a te n g e rt kis hajókkal
(vagy éppen nagyobbakkal), túráznak, hegyet másznak, és tö ltik a nyaralá­
sukat egyre egzotikusabb helyeken, fo lya m a to sa n egyre változatosabb
lesz, és egyre inkább szélesedik a veszélyes helyzetek köre.
A túlélési képességek azonban nem korlátozódnak olyan szélsőségekre,
m in t am ilyen egy hegycsúcson bekövetkező rep ülő gép-katasztrófa , a tr ó ­
pusi hajótörés vagy a kocsi lerobbanása egy sivatag kellős közepén. M in ­
14
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

den egyes alka lo m m a l, a m iko r b e kö tjü k a biztonsági ö vé t az autóban,


növeljük saját túlélési esélyeinket. Körülnézünk, m ie lő tt átkelünk az úton,
vagy ellenőrizzük a kandalló tüzét, m ie lő tt lefekszünk a lu d n i: ezek m in d ­
mind ösztönösen v é g re h a jto tt túlélési technikák. E szokásokat kell kész­
séggé fe jle sztenü nk!
A túlélés leg fő b b elem ei: táplálék, tűz, menedék, víz, tájékozódás,
gyógyszer. Ezek fontossági sorrendbe rendezésére a M E N T rö vid íté st
használjunk. Bárhol ta rtó z k o d ju n k is a világon, ez soha nem változik, le­
gyünk akár a sarkvidéken, a sivatagban, a dzsungelben, a tengeren vagy a
teng e rp a rto n .

ÉVI - mint menedék


Bizonyosodjunk meg róla, hogy védve vagyunk a további veszélyektől, pl.
fenyegető lavinátó l, e rd ő tű ztő l vagy üzem anyag-robba nástól! M ara djun k
a baleset helyszínén, amíg az biztonságos, majd gondoskodjunk a term észet
elemeivel szembeni védekezésről! Ez a n n y it je le n t, hogy m enedéket készí­
tü n k m agunknak, és tü z e t g yújtunk. A helyszínen m aradásnak számos oka
van:

1. A roncsot használhatjuk m enedékül, jeladásra, stb.


2. A roncs nagy, könnyen észrevehető jel a földön.
3. Valószínűleg vannak nem m o zd íth a tó sérültek.
4. Energiát ta rta lé ko lu n k , ha egy helyben m aradunk.
5. M ivel tu d n a k rólunk és nem té rtü n k le az ú tvo n a lró l, a m entés így
lehet a lehető leggyorsabb.

E - mint elhelyezkedés
A menedék építését követő lépés a segélykérő jelzések elhelyezése. Hívjuk
fel mások fig y e lm é t a helyzetünkre! Tegyük a lehető leggyorsabban, így
se g íth e tjü k a m entőcsapatok m u n ká já t!

N - mint nélkülözhetetlen táplálék beszerzése


A m entésre várva keressünk vize t és élelm et, hogy takarékoskodjunk a
vésztartalékkal!

T - mint tájékozódás
A m egfelelő tájékozódás a helyes úton m aradni, és akár meg is akadályoz­
hatja az igazán szo ru lt helyzetek kialakulását. Ha azt vesszük észre, hogy
eltévedtünk, ne m enjünk tovább!
15
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Orvoslás
Saját orvosunkká kell válnunk, állandóan fig ye ln ü n k kell m a g u n ka t! A hó­
lyagokat m ár kialakulásukkor kezeljük, ne hagyjuk, hogy elfertőződjenek!
Figyeljünk társainkra is, és a m in t szokatlan problém a m erül fel, azonnal
oldjuk meg! Ha a társaink sántítanak, lem aradnak vagy furcsán viselked­
nek, á llju n k meg, és rögtön kezeljük őket!

FELKÉSZÜLÉS!
A cserkészek je lm o n d a ta a legjobb: „Légy fe lké szü lt!" M in denkin ek, aki
útnak indul vagy expedíciót tervez, ehhez kell tartania magát, mégpedig úgy,
hogy a lehető legtöbb in fo rm á c ió t g y ű jti össze az esetlegesen előford uló
helyzetekről, és az azok á lta l m e g k ö v e te lt ism eretekről és eszközökről.
M agától értetődőnek kell lennie, hogy felkészültek vagyunk, m egfelelő fe l­
szerelést á llítu n k össze, és a lehető legnagyobb gondossággal tervezünk!
A kudarc vagy siker akár a felszerelésen is m ú lh a t Túrázás során gyakran
előfordul, hogy első alkalom m al az ember tú l sok d o lg o t visz magával, és a
saját kárán tapasztalja meg, mi az, am ire tényleg szüksége van, és mi az, a m it
nélkülözni tud. Nem valam i felem elő érzés hatalm as, felesleges tárgyakkal
teli csomaggal szenvedni, m iközben arra vágyunk, bárcsak lenne nálunk
efemlámpa vagy konzervnyitó. Nem könnyű m e gta lálni az egyensúlyt.

FELSZERELESUSTA_________________
Mielőtt útra kelnénk, vagy expedícióra indulnánk, készítsünk listát, és te­
gyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- M ennyi ideig leszek távol? M ennyi élelmiszerre lesz szükségem
ebben az időszakban? Vigyek m agam m al vizet?
- Van az éghajlatnak megfelelő ruhám és elég lesz annyi? Elegen­
dő egy pár csizma, vagy a felszíni viszonyok és a sok gyaloglás
m ia tt vigyek tartalékot?
- M ilyen különleges felszerelésre lesz szükségem a terepen7
- Milyen egészségügyi felszerelésre lesz szükség?

Győződjünk meg róla, hogy elég jó erőnlétben vag yu n k-e a tervezett


fe la d a th o z! M inél jo b b a kondíciónk, annál könnyebb és élvezetesebb lesz
az út. Ha pl. tú rá z n i készülünk, végezzünk e lő tte rendszeresen te stgyakor­
latokat, és tapossuk ki a túrabakancsu nka t! M unkába m enet és hazafelé
vigyünk m agunkkal hom okkal teli táskát, hogy form ába hozzuk az izm a ­
in ka t! A szellemi fitts é g m ár más kérdés. Biztosak vagyunk benne, hogy
készen állunk a feladatra, elég felkészültek vagyunk, és rendelkezünk a fe­
16
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETÉLMÉNYÉI

ladat végrehajtásához szükséges felszereléssel? Űzzünk el m agunkból


m inden g yö trő kételyt, m ie lő tt útnak indulnánk!
M in d ig készítsünk vésztervet arra az esetre, ha valam i nem úgy alakul,
ahogy terveztük! A dolgok a legritkább esetben m ennek tervszerűen. M it
fogunk tenni, ha valam i megakadályoz m inket a célunk elérésében? M it fo ­
gunk tenni, ha lerobban a já rm ű v ü n k , vagy ha az időjárási és talajviszo­
nyok sokkal rosszabbnak bizonyulnak, m in t amivel szám oltunk? Ha csopor­
tosan in d u lu n k útnak, de különválunk, hogyan ta lá lu n k újra egymásra? M i
tö rté n ik, ha valaki megbetegszik?

Egészségügyi vizsgálatok
Végeztessünk teljes körű egészségügyi vizsgálatot, és bizonyosodjunk meg
róla, hogy m inden o ltá s t m egkaptunk, am ely az utazással é rin te tt te rü le ­
teken szükséges! Létezik oltás a sárgaláz, a kolera, a tífusz, a hepatitisz,
a him lő, a gyerm ekbénulás, a d ifté ria és a tuberkulózis ellen, a te ta n u s z ­
injekció pedig egyenesen kötelező. H agyjunk elegendő id ő t az injekciókra
- a tífusz elleni teljes védelem három in je k c ió t és fél évet igényel! Ha m a-
láriás te rü le te n akarunk áthaladni, v ig y ü n k m agunkkal m egfelelő m e n n yi­
ségű m alária elleni ta b le ttá t! Ennek szedését kezdjük meg már két héttel
az utazás előtt, hogy a szervezet ellen álló képessége még a kritikus te rü ­
letre érkezés e lő tt kialakuljon, és folytassuk a ta b le tta k ú rá t a hazatérést
követő egy hónap során!
M e n jü n k el fogorvoshoz és vizsgáltassuk meg a fo g a in k a t! Az egyéb­
ként egészségesnek tű n ő fog hideg éghajlaton kom oly fá jd a lm a t okozhat.
Legalább az induláskor legyenek jó k a fo g a in k !
r

Á llítsu n k össze olyan egészségügyi felszerelést, am ely m inden lehetsé­


ges igényünket kielégíti, ha pedig csoportosan utazunk, bizonyosodjunk
meg róla, hogy m indenki a saját igényeinek m egfelelően el van látva! Ha
valam elyik társun k nincs m egfelelő erőnlétben, nem kellene-e esetleg ki­
hagynunk a csapatból? Nehéz döntés ez barátok között, de a felvállalalása
hosszú távon jó t te h e t a csoportnak. G ondolkodjunk el azon is, hogy a cso­
port m inden egyes tagja meg tu d -e birkózni a fe lm e rü lő nehézségekkel,
vá lla ljá k -e a kockázatot és a kihívásokat, elég k ita rtó a k -e ! Stressz hatása
a la tt az emberek gyakran ism eretlen oldalukról m u ta tko zn a k meg, ezért a
csoportos expedíciót tervezve, az úti társak kiválasztásakor a szűrés bizo­
nyos fo rm á ja elengedhetetlen.

INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
Sosem tu d h a tu n k eleget a helyről, ahova m enni készülünk. Beszélgessünk
olyanokkal, akik m ár ismerik, olvassunk róla könyveket, tanu lm ányozzuk
az atlaszokat, és győződjünk meg róla, hogy m egbízható és naprakész
17
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

térképet viszünk m agunkkal! Derítsünk ki m inél tö b b e t a helyi em berekről!


M i a valószínűbb? Hogy barátságosak és segítőkészek, vagy éppen b iza l­
m a tla n o k az idegenekkel szemben? Léteznek helyi szokások és tabuk?
M inél szélesebb körű tudással rendelkezünk az em berek életm ódjával
kapcsolatosan (különösen a nem nyugati típusú társadalm akat illetően, ahol
az élet sokkal szorosabban kötődik a természethez), annál tö b b szükséghely­
zetben felhasználh ató túlélési ism eretünk lesz. A helyi m enedéképítési és
tűzgyújtási módszerek, a vadon te rm ő táplálék, a gyógynövények és a víz­
források felfedezése m in d -m in d a környezet alapos ism eretét feltételezik.
Tanulm ányozzuk behatóan a térképeinket, m ár a megérkezés e lő tt le­
gyen képünk a vidékről, és gyűjtsünk m inél több ism eretet a te rü le trő l (pl.
a folyók folyásirányáról és folyási sebességéről, a vízesésekről, a zugokról, a
veszélyes áram latokról)! M ilyen magasak a dombok és a hegyek, mi jellem zi
a hegyoldalakat, hó fe d i-e a m agaslatokat? M ilyen irányba fu tn a k a hegy­
gerincek? M ilyen növényzettel szám olhatunk, m ilyen fa fa jo k jellem zőek, és
főleg merre? M ilye n a hőm érséklet, mekkora a nappali és az éjszakai h ő ­
m érséklet közötti eltérés? M ik o r van napkelte és napnyugta? M ilyen a Hold
állása? Mekkora a dagály mérete, és m iko r következik be? M ilyen az u ra l­
kodó szélirány és mekkora a szélerősség? M ilyen időjárásra szám íthatunk?

TERVEZÉS
Csoportos expedíció esetén gyakran hívjuk össze a ta g o k a t az utazás c é l­
ja iv a l kapcsolatos megbeszélésre! Nevezzünk ki egy-egy szem élyt egy-egy
konkrét fe la d a tra : orvos, tolm ács, szakács, speciális felszerelésért felelős
személy, já rm ű k a rb a n ta rtó , sofőr, navigátor, és így tovább! Bizonyosodjunk
meg róla, hogy m indenki ismeri a felszerelések használatát, és m egvannak
a szükséges ta rta lé k o k - különösen az akkum ulátorok, az üzem anyag és
az izzók!
Osszuk a p ro je k te t szakaszokra: indulás, célok elérése és visszatérés.
Egyértelm űen határozzuk meg az egyes szakaszok célját, és dolgozzunk ki
időbeosztást! Készüljünk fel olyan vészhelyzetek kezelésére, m in t a já rm ű
lerobbanása, m egbetegedés vagy sebesültek elszállításai
A haladási te m p ó eldöntésekor (főleg ha gyalogosan közlekedünk) ne
szabjunk szűk h a tá ro k a t! Jobb, ha alábecsüljük a telje sítm é nyü nke t, m e rt
így legfeljebb kellemesen csalódunk a terv a túlteljesítésekor. A tú lfe s z íte tt
ü te m te rv okozta nyom ás nemcsak feszültséghez és kim erültséghez, de
hibás döntésekhez és indokolatlan kockázatvállaláshoz is vezethet. Ezek a
leggyakoribb okai annak, hogy a helyzet egyre rosszabbá válik. Nem v ih e t­
jü k m agunkkal a teljes szükséges vízm ennyiséget, utazás közben kell m in ­
dig fe ltö lte n ü n k a készleteket! Az ú t tervezésében te h á t a vízlelöhelyek
m eghatározó szerepet tö lte n e k be.
18
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

Ha m ár m egte rve ztü k az ú tvo n a la t, és m indenki e g y e té rte tt vele, g on­


doskodjunk róla, hogy mások is m egism erjék, így baj bekövetkeztekor jo g ­
gal v á rh a tju k a m e n tő a la k u la to t. Ha tú rá zn i indulunk, tájékoztassuk a
rendőrséget és a helyi hegyim entő k ö z p o n to t! Ismertessük meg velük a
tervünket, és adjuk meg az indulás és a vá rh a tó érkezés id ő p o n tjá t! Autós
túra esetén je le n ts ü k be ú tv o n a lu n k a t az illetékes a u tó k lu b n á l! V itorlázás
esetén egyeztessünk a parti őrséggel és a kikötői hatóságokkal!
G ondoskodjunk róla, hogy m in d ig legyen valaki, aki tudja, m ikor és
mire készülünk, és tájékoztassuk ezeket a személyeket az előre megbeszélt
szakaszokról, így ha nem jelen tke zün k, egyfajta vészjelzést adunk le szá­
mukra. Ebből a szem pontból a hajók és a repülőgépek állnak igazán szigo­
rú ellenőrzés a la tt: késedelem esetén azonnal m e g in d u lh a t a keresés és az
útvonal átvizsgálása, lehetővé válik a mentés. Szokjunk hozzá, hogy m eg­
osztjuk másokkal, hova készülünk, és m ik o r tervezzük a visszatérést, vagy
m ikor érünk a következő állom ásra!

FELSZERELÉS
Ha gyalog vagyunk és az összes szükséges d o lg o t m agunknak kell c ip e l­
nünk, szinte lehetetlen felkészülni m inden eshetőségre. G ondoskodjunk
róla, hogy m inden, a m it viszünk, m egfeleljen a feladatnak, sokoldalúan al­
kalm azható és erős legyen! Meg kell ta lá ln u n k az egyensúlyt a dolgok kö­
zött, am elyek tényleg szükségesek, és azok között, am elyeket szívesen v i­
szünk. Bárm ilyen kalandra készülünk, figyelem be kell vennün k a veszélye­
ket és azok elhárításának m ó d ja it! Ezt nevezzük a váratlan eseményekre
tö rté n ő felkészülésnek.
Az éghajlat, az időjárás és az évszak egyaránt segítségünkre van annak
eldöntésében, hogy m it vig yü n k m agunkkal, de te n n ü n k kell róla, hogy
m inden ú títá rs u n k képes legyen használni és k a rb a n ta rta n i az á lta lu n k
összeállított speciális felszerelést! Az in fo rm á ció g yű jté s során szerzett is­
m eretek segítségével kiválasztha tjuk felszerelésünk darabjait, hozzáren­
delve őket az a d o tt célokhoz és körülm ényekhez.

Ruházat
A ruházat helyes megválasztása nagyon fontos. Ha gondosan végezzük, jó
eséllyel já ru n k sikerrel. Az em ber trópusi á lla t: csak úgy tu d u n k életben
m aradni, ha úgy teszünk, m in tha a trópusokra s zü le ttü n k volna. Abban a
pillanatban, hogy elhagyjuk ezt a te rü le te t, testünk számára trópusi kör­
nyezetet, vagyis ruh át kell bizto sítani. A ruházat önm agában nem fű t,
mindössze a te s tü n k által k ib o c s á to tt h ő t ta rtja meg.
A m érsékelt égövben a szél és az eső, a szélsőséges éghajlatú te rü le ­
teken (m in t a sarkvidékek) a hideg a legveszélyesebb term észeti elem az
19
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

em ber számára. Ha a ruházatunk rétegeiben ra k tá ro z o tt hő a széí és eső


m ia tt fo lya m a to sa n cserélődik, fe n n á ll a kihűlés veszélye. Hideg é g h a jla ­
ton m indennek a kulcsa a réteges öltözködés: ha hidegre fo rd u l az idő,
vegyünk fel pulóvert, ha pedig esik, viseljünk esőkabátot! U gyanakkor ha
nehéz hátizsák cipelésekor a n o rá k o t viselünk, fe nn áll a veszély, hogy a
kabát kifyukad a vállunknál és deréktájékon, a bekerülő víz pedig á tn e d ­
vesíti a te stü n ke t. Ilyenkor a legközelebbi m egállás során á t kell öltö zn ü n k
és további meleg ru h á t kell felvennünk.
M eleg ég h a jla to n nem könnyű m egte rem teni az egyensúlyt a kénye­
lem és a praktikus viselet között. M in d ig fe n n á ll a veszély, hogy a meleg
ruhák viselése és a fizikai tevékenység szélsőséges körülm ények k ö z ö tt
túlhevüléshez vezet. Mozgás közben m inél kevesebb ru h á t viseljünk, és ha
m elegünk van, ne legyen ra jtu n k esőkabát, m ert izzadságunk á tá z ta tja az
alsóbb ruharétegeket!
A ruházatnak m egfelelő védelm et kell nyújtania, és jó l kell illeszkednie
testünkhöz anélkül, hogy akadályozna! Melegen és szárazon kell ta rta n ia
m inket, de jó szellőzést is kell b izto síta n ia a tú lh e vü lé s m egakadá lyo­
zása m ia tt (ha hidegebbre fo rd u l az idő, bárm ikor fe lve h e tü n k egy újabb
ruhát).
A szövetgyártásban az e lm ú lt években végbem ent áttörések m ia tt kü­
lönösen érdem es m egism erni az egyes term ékek m e lle tt és ellen szóló
érveket. A G ore-tex^1 pl. kiváló anyag, hiszen szinte lélegzik, így a test szel­
lőztetésével m elegen és szárazon ta rtja a bőrt, ugyanakkor m egvannak
a maga korlátai. Az ilyen anyagok ugyanis csak akkor „lélegeznek” , ha tisz ­
tán ta rtju k őket. A m in t sár kerül rájuk, és összegyűlik ra jtu k a por, veszíte­
nek a hatékonyságukból. A Gore-tex™ nem erős és strapabíró, ezért vigyázni
kell rá. A Gore-tex™ legjobb használati m ódja: csak akkor vegyük fel, ha
pihenünk, egyébként széldzsekiben gyalogoljun k vagy másszunk.
A szin te tiku s anyagok nagyon népszerűek, és bizonyos körülm ények
közö tt jobbak, m in t a gyapjú, a to ll vagy a pam ut. A cipzáras elejü szövetka­
bátokat könnyű fe l- és levenni, viseletűk kényelmes. Széltől védő fa jtá t vá­
lasszunk, m e rt leggyakrabban erre lehet szükség! Ha hidegebbre fo rd u l az
idő, esőkabát a la tt is hordható, így kiváló hőszigetelést biztosít. Létezik
olyan ruházat is, am ely a bölények m ódszerét követve á lla ti bőrként visel­
kedik. A mesterséges rostszál belsőt széltől védő külső borítja, és ha vizes,
búvárruhaként viselkedik. Ezek alkalm asak a hideg-nedves környezetben
gyalogláshoz, v a la m in t kiválóak csónakázáshoz, kenuzáshoz és barlan gá-
száshoz is.
A term észetes anyagokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a
gyapjú kiváló pulóveranyag, m ert még akkor is m e g ta rtja a m eleget, ha
nedves. Hátránya azonban, hogy kinyúlik és nehézzé válik, ezért zokninak
nem a legjobb. A to ll a legm elegebb és legkönnyebb term észetes szigetelő-
anyag, de a m in t nedves lesz, teljesen elveszíti hőm egtartó-képességét.
20
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

A pam ut olyan, m in t a géz, felszív m inden nedvességet. Kiváló viselet lehet


a trópusokon, de nem célszerű a hideg, nedves területeken.
A lábbeli kiválasztása nagyon fontos, hosszú gyaloglás esetén lábunk
kényelmének elsőbbséget kell élveznie. Az új bakancsot fokozatosan tö rjü k
be! B őrünket orvosi szesszel eddzük! M in d e z t indulás e lő tt legalább két
héttel kezdjük meg]
Rajongók esetében a ruhakiválasztás legfőbb szem pontja az ár. A ka­
tonai boltok főleg a fia ta l kalandorok körében népszerűek, m ert elsősorban
ők szeretik m agukat terepruhában m u to g a tn i. Bár az (ex-)katonai felsze­
relés tényleg jó és olcsó, nem korszerű. A terepszínű vagy sötét ruhák v i­
selésének hátránya az, hogy ha elveszünk, nem vesznek észre bennünket.
A katonák azért ily e t viselnek, hogy ne legyenek fe ltű n ő e k, ez azonban
éppen ellentétes azzal, a m it c iv ilk é n t bajba kerülve el akarunk érni. A leg­
több tú ra ru h a kék vagy narancssárga, ném elyik ki is fo rd íth a tó , így bárhol
ta lá lju k m agunkat, m indig rendelkezésünkre áll egy a környezettől elütő
színű viselet. Lehetőségeinkhez m érten a legjobb ru h á t vásároljuk meg, és
kérjünk tanácsot a szakboltban!

Ne feledjük: sosem az időjárás rossz, hanem a ruhánk!

Hálózsák
Két típusa vásá rolható meg: az egyik üreges tö ltő a n y a g o t, m űro stokat
tartalm az, a másik (és drágább) to lla l van m egtöltve. A to ll nagyon könnyű,
és jo b b hőszigetelést biztosit, ha száraz marad. Ha viszo n t nedves lesz,
teljesen elveszti hőszigetelő képességét, és nagyon nehéz m egszárítani.
Ennélfogva nedves környezetben a m ű ro s to t ta rta lm a z ó hálózsák a jo b b
választás. Ü gyeljünk rá, hogy a hálózsákot ne érje nedvesség, m ert ez az
alvást is megnehezíti.
Lehet kapni kiváló, szabadban használható G o re -te x ,u hálózsákokat.
Ezek sá to r hiányában is szárazon ta rtjá k az em bert, hosszú távon azonban
nem h e ly e tte s íth e tik a főzésre és közösségi tevékenységekre is alkalm as
sátort. A hálózsákot m indig rakjuk a védőzsákba és csom agoljuk be a ta rtó ­
táskába, hogy a lehető legkisebb helyet fo g la lja ! Tartsuk a hálózsákot tisz­
tán, feküdjünk hálóm atraco n vagy esőkabáton!

Hátizsák
A ruházat és a felszerelés szállításához erős és kényelmes hátizsákra van
szükségünk. Anyagi lehetőségeinkhez mérve a legjobbat válasszuk! Erős és
szabályozható hevederrel kell rendelkeznie, am ely m egfelelően rögzítve
van a zsák keretéhez vagy anyagához. A nehéz csomag könnyen k ila zít­
hatja a gyenge hevedereket. Kényelmes derékövnek is lennie kell a h á ti­
zsákon. A viselés titka , hogy a súlyt a csípőn - testünk legerősebb tá m a ­
szán - vigyük, ne pedig a vállunkon vagy a hátunkon, m ert az könnyen
21
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

m eghú zód hat és elfáradhat. Belső vagy külső keretes hátizsákot válasz-
szunk? A belső keret könnyebb, az ilyen hátizsákba egyszerűbb pakolni is.
A külső keret viszo n t erősebb, és a súly sokkal egyenletesebb elosztását
biztosítja, ami igazán hasznos a problém ás vagy nehéz csom agok esetén
- beleértve a beteg vagy sérült em ber szállítását is a vészhelyzetekben.
A m egfelelő külső keret a hátizsákot a te st felső részére helyezi, csökkent­
ve ezzel a csípő és a vállak terhelését. Olyat válasszunk, am ely helyet hagy
a levegőnek a hátizsák és a hát között, csökkentve ezzel az érintkezés ki­
v á lto tta izzadást! A keret további sú lyt jelent, e m e lle tt könnyen beleakad
a sziklanyúlványokba és ágakba, kissé nehezítve az előrehaladást a sürü
növényzetű te rü le te ke n ; előnyei azonban m in dezt ellensúlyozzák.
Végezetül olyan hátizsákot válasszunk, am ely erős, vízálló anyagból
készült! A belső rész lehetőleg összehúzható legyen, így megakadályozza
a víz befolyását és a hátizsák ta rta lm á n a k kiesését! Az oldalzsebek m indig
hasznosak, de biztonsági cipzárral kell rendelkezniük, nem pedig szíjjal
vagy zsinórral, m e rt az utób bia k nem ta rtjá k erősen a felszerelést.

A felszerelés elrendezése
Ha arra szám ítunk, hogy vizesek leszünk, csom agoljunk m in d e n t polietilén
tasakokba! Úgy pakoljunk, hogy tu d ju k , mi hol ta lá lh a tó , és ügyeljünk a r­
ra is, hogy a legelőször szükségessé váló dolog ne a csomag legaljára ke­
rü ljö n ! Valószínűleg a hálózsákra lesz legkésőbb szükségünk, ezért ezt
tegyük alulra! A sátor kerüljön a csomag tetejére, de rakjuk felülre a nehéz
d o lg o ka t is (pl. a rádió a d ó -v e v ő t)P ezeket sokkal könnyebb o tt vin n i.
••

Ügyelnünk kell azonban arra is, hogy a csomag ne legyen tú l magas, m ert
erős szélben a magas hátizsákkal sokkal nehezebb egyensúlyozni, és m ár
puszta egyenesen tartása is rengeteg energiát igényel.
A tű z h e ly e t és a főzőfelszerelést valam elyik oldalzsebbe helyezzük, így
m egálláskor könnyen hozzáférhetünk. Ü gyeljünk rá, hogy a könnyen ösz-
szenyom ódó vagy m egolvadó ételek m egfelelő tárolódobozban legyenek!
Meleg é g h ajlaton hideg é lelm e t fogyasszunk, és sok meleg ita lt készít­
sünk! Hideg égh ajlaton ügyeljünk, hogy sok zsírt és c u k ro t fogyasszunk!
A pontos é le lm is ze rfa jtá t saját ízlésünk határozza meg, de összeállításakor
m egfelelő egyensúly legyen a v ita m in , ásványi anyag, zsír, fehérje és szén­
h id rá t közö tt! Vegyük számításba azt az időszakot is, am íg az a d o tt te rü le t
n y ú jto tta é le lm e t fo g y a s z th a tju k ! Olyan élelm iszereket ta rta lé k o lju n k ,
am elyek valószínűleg nem lesznek elérhetőek helyben!

GPS
A GPS (m űh olda s helym e g h a tá ro zó rendszer) kiváló eszköz, sok te rh e t
levesz a n a v ig á to r válláról. A rendszer tulajdonképpen rádiójeleket fogad
a m űholdakról, am elyek segítségével meg tu d ja állap ítani aktuális helyze­
tünket, bárhol is legyünk a világon. Viszonylag könnyű használni is. Fontos
22
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

megjegyezni, hogy á llító la g 95 százalékos pontossággal m űködnek, ez


azonban csak úgy érhető el, ha a m űholdas v é te lt nem akadályozza sem mi
[pl. egy faág vagy saját mozgásunk). A jel tisztasága érdekében m aradjunk
egy helyben, n y ílt téren! Arra is g o n d o ln u n k kell persze, hogy ha kizárólag
a technikára hagyatkozunk, to m p u ln i fognak alapvető tájékozódási képes­
ségeink, és te h e te tle n e k leszünk, ha az eszköz elro m lik vagy elveszik. Ezért
nem szabad e lfe le jte n ü n k az ala p o ka t! Nézzük a térképet és tájékozódjunk
a hagyom ányos módon, a GPS-t csak saját iránym eghatározásunk helyes­
ségének megerősítésére vagy korrigálására használjuk!
Ha GPS-t akarunk vásárolni, számos d o lg o t figyelem be kell vennünk:
m ilyen célra kívánjuk használni (ha gyalogtúrá ra készülünk, a lehető leg­
könnyebb és legtöm örebb felépítésű berendezést válasszuk); hol kívánjuk
használni; szükségünk van-e arra, hogy vízálló legyen (ez általában a ne­
hezebb, extra funkció kkal e llá to tt m odellek jellem zője). Vegyük szám ítás­
ba az a k ku m u lá to ro k é le tta rta m á t is! A GPS-ek eltérő bonyolultságúak,
ezért válasszuk a szám unkra legm egfelelőbb m odellt. A legtöbb készülék
képes m egjelölni az ú t során felbukkanó tájékozódási p o n to k a t (vízen ez
a keleti és az északi koordináták, szárazföldön tábo rhelye k vagy hegy­
csúcsok bevitelét jelenti). Léteznek kényelmesen kezelhető, kézben ta rth a tó
modellek, sőt, ném elyiket óra fo rm á jú ra tervezték.
Az áram m al m űködő berendezések állandó veszélye, hogy akkor hagy­
nak m in ke t cserben, am iko r a legnagyobb szükségünk lenne rájuk. Az ak­
k u m u lá to ro k és elemek ham arabb lem erülnek a hidegben, és m inél régeb­
biek, annál kevésbé tartósak. Az a k ku m u lá to r újratöltése nagyon nehézkes
a vadonban. Ha m enet közben h e lyte le n ü l használjuk őket, a hibás
működés kom oly veszélyt je le n th e t!
A GPS-t nyakunkba akasztva, kabátunk a la tt h o rd ju k! Ezzel csökkent­
he tjü k a károsodás kockázatát, és m egvédhetjük az időjárás viszontagsá­
gaitól. Soha ne te g y ü k a hátizsákba és ne hagyjuk a fö ld ö n heverni!
Az útvonal térképes m egtervezésekor je lö ljü n k ki szem betűnő helye­
ket, am elyek vészhelyzetben találkozási p o n tk é n t szolgálhatnak! Szabá­
lyos időközönként határozzunk meg ilyeneket, lehetőleg a túra minden egyes
órájában. Vigyük be ezeket a GPS-be is, am ely ezután m indig a helyes
irá n yt fogja m u ta tn i! Ha b e v ittü k az adatokat, a GPS in fo rm á c ió t fog szol­
g á lta tn i arról, hogy hol vagyunk ezekhez a pontokhoz viszonyítva, illetve
m e g m u ta tja , hogy m elyik irányban találhatóak.

Rádió adó-vevö
A tá vo li helyekre te rve z e tt hosszú expedíciók során nélkülözhetetlen a rá­
dió adó-vevő. Á lta lá b a n drágák, de m egérik az árukat. Ha nem engedhe­
tü n k meg m agunknak adó-vevőket, m agát az expedíciót sem engedhetjük
meg. Olyan m o d e llt válasszunk, am elynek - igényeinkhez igazodva - a le­
hető legkevesebb csatornája van.1 A több csatornás készülékeknél ugyanis
23
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

fe n n á ll az a veszély, hogy a használója összezavarodik és sorozatosan


rossz csatornát választ. Válasszunk egy csatornát az általános fe la d a to k ­
kal kapcsolatos beszélgetésekhez, am elyet m indenki m e g h a tá ro z o tt idő­
beosztás szerint használ. Válasszunk ki egy sürgősségi c sa to rn á t is, a m e ­
lyet csak vészhelyzetben használunk, így senki nem fogja zavarni a vételt.
Ha a parti őrséggel, erd őfelügyele ttel stb. fogu nk e g y ü ttm ű kö d n i, e lő tte
ellenőrizzük, hogy az adó-vevőnk k o m p a tib ilis -e az ő készülékeikkel, és
jegyezzük meg, m elyik a vészhelyzetben használatos csatorna (a 16-os).
A BBC W orld Service frekvenciájának ism erete szintén hasznos lehet. T art­
suk adó-ve vőn ket biztos helyen: ideális esetben vih e ti egy útitársunk, de
hátizsákba lehetőleg ne tegyük!
Különösen nagy csoportok esetén fontos, hogy előre m egtervezzünk
egy reggeli és esti bejelentkezésből álló jelentkezési ütem tervet. A bejelent­
kezési ü te m te rv m eghatározza a bázison adó -ve vő t kezelő személyeket is,
így könnyen m egvalósítható a kétirányú kapcsolattartás. Bizonyosodjunk
meg róla, hogy a k iv á la sz to tt frekvenciák m űködnek azon a területen, a h o ­
va készülünk, és arról is, hogy a csapatban van legalább két olyan ember,
aki ismeri az adó-vevő használatát! A terepen mozgó összes csapatnak
kapcsolatban kell állnia a bázissal. M in d a n n y iu kn a k kapniuk kell egy hívó­
jelzést és frekvenciát, továbbá a hívások id e jé t m eghatározó tá b lá za to t.
Beszéljük le a csapatokat arról, hogy a bázist kikerülve k o m m u n iká lja ­
nak egymással, m e rt ellenőrzés hiányában nagy zavar keletkezhet! H agy­
ju n k szüneteket az üzenetek leadása között, hogy ne zavarjuk egy másik
állom ás adását! M in d a n n yia n szóm enést kapunk, ha adó-vevőn beszélünk,
úgyhogy 2 kapcsolat létesítése e lő tt írjuk le, a m it m ondani szeretnénk.
Legyen nálunk ceruza és papír, hogy jegyzeteket készíthessünk, utasításo-
$

kát adhassunk! így le rö vid íth e tjü k az adást és kím élhetjük az akku m u lá to rt.

NE F E D J Ü K : ÜTEM_____________
••

Ütem - Ne beszéljünk úgy, mint egy robot!


Tempó - Beszéljünk lassan!
Erősség - Beszéljünk halkan!
Magasság - A hétköznapinál magasabb hangon beszéljünk, és foneti-
kusan betűzzük a hefyneveket!

Esténként a d ju n k h e lyze tje le n té st a bázisnak pozíciónkról, te lje s ítm é ­


nyü n krő l és későbbi te rve in k rő l. Reggelente kérjünk naprakész időjárás­
jelentést, óraegyeztetést és egyéb in fo rm á c ió k a t a bázistól. Egy déli hívás­
sal pozíciónkat erő síth etjü k meg.
24
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

Az expedíció veszélyes sza­


kaszaival birkózva bizonyára NE FELEDJÜK:
szeretnénk, ha a bázis további
A Jelek gyengék a meredélyeken és
hívásokat is fogadna, hiszen igy
völgykatlanokban, jó vétel magas
vészhelyzetben segítséget kér­ területeken és vízparton érhető el.
hetünk, am elyre azonnali v á ­
laszt kapunk.

NE FELEDJÜK:
Két egymást követő hívás elmaradása esetén vésztervnek kell életbe lép­
nie. Ezt a bázis akkor is veszélyként kezeli, ha minden rendben van, csak
egyszerűen nem tudunk kapcsolatot létesíteni. Térjünk vissza az utolsó
jelentett helyszínre (vagy maradjunk ott), és várjuk meg, míg újra létrejön
a kapcsolat. Ha tényleg bajba kerülünk, a bázis tudni fogja, hol voltunk
utoljára és hova szándékoztunk menni. Ezt az útvonalat követni tudja a
mentőalakuíat.

Mobiltelefon
A m o b ilte le fo n a század egyik legnagyszerűbb találm ánya. Vészhelyzetben
akár életet is m enthet. Ha az expedíció során a kedvezőtlen időjárás vagy
az áldozatok elszigetelt helyzete m ia tt az adó-vevő nem használható, a
m o b ilte le fo n segítségével még m in d ig lehet riasztani. Egyszer egy csapat
az Everesten a hegycsúcs elérését követő leereszkedés során bajba került.
Többször m e g p ró b á ltá k é rtesíteni az a la p tá b o rt, m in d a n n y isz o r si­
kertelenül. A csapatvezető m o b ilte le fo n o n fe lh ívta a feleségét H ongkong­
ban, és elm ondta neki a helyzetüket. A nő aztán riaszto tta K athm andut,
ahonnan ria s zto ttá k az everesti a laptáb ort, és m egkezdődhe tett a mentés.
N ém elyik telefon jo b b a többinél, ezért nem á rt utánanézni egy-két
dolognak. A lapvető, hogy kü lfö ld re indulás e lő tt ellenőrizzük az a d o tt
szolgáltató hálózatának le fe d e tts é g é t Egy te le fo n t m in dig hagyjunk az
autóban, hiszen szükség esetén nagyon értékesnek bizonyulhat, e m e lle tt
a szivargyújtóval fel tu d ju k tö lte n i az akkum ulátort, ha van m egfelelő adap­
terünk. A tö lté s a vadonban g o n d o t okozhat, úgyhogy okosan használjuk
a te le fo n t. A rád ióktól és te le fo n o k tó l kisebb te lje sítm é n yt igényel a vétel,
m in t az adás, ezért intézzük el a hívást, majd várjunk a válaszra! Akkor se
essünk kétségbe, ha nem hallunk s e m m it! M inden egyes elektronikus esz­
köznek ellensége a víz és a pára. Elképzelhető, hogy csak a vevő rész nem
m űködik, az adó rész viszont igen. M in d e n órában próbálkozzunk rövid
hívásokkal! Ne adjuk fel, bárm ikor veheti valaki a je lü n k e t! Ha megerősítést
25
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

kaptunk a m e n tő a la k u la t elindulásáról, tartsuk te le fo n u n k a t vé te lké szü lt­


ségben!

Magasságmérő
Hegyvidéki túrákra m agasságm érőt m agunkkal vinni igazán jó ö tle t. A m a­
gasság m eghatározása és rögzítése segítségünkre lehet annak m egállapí­
tásában, m ilyen v e rtiká lis szintvonalon vagyunk, és az m ilyen távol esik a
hegygerinctől vagy a csúcstól.

Vészhelyzetben sosincs elegendő felszerelésünk. Persze jó, ha van nálunk


GPS, telefon stb., de b o ld o g u lh a tu n k ezek nélkül is, ha tu d u n k rögtönözni
és alkalm azkodni. Sajátítsuk el az alapokat, a te c h n o ló g iá t csak megerősí­
tésként használjuk, teljes egészében ne hagyatkozzunk rá! A ka p cso la tta r­
tás a legfontosabb, kapjon elsőbbséget! M in d e n h o l biztonságban vagyunk,
ha tu d u n k a külvilággal kom m unikálni.
A legtöbb tú lé lő k rő l szóló tö rté n e t alapja a rossz tájékozódás: valaki(k)
eltéved(nek). M in d ig szám ítsunk a legrosszabbra, és kérdezzük meg m a ­
gunktól, vajon készen á llu n k -e !

NE FELEDJÜK:_____________________
A dolgok kedvezőtlen alakulása nem más, mint egy rossz helyzethez
vezető eseménysor. Az időjárás egyre rosszabb, a rádió adó-vevő össze­
tört, a mobiltelefon elveszett, két embernek sérülései vannak, elfogyott a
víz stb. Soha ne adjuk fel! Ha felkészültek vagyunk, biztos, hogy boldogul­
ni fogunk!

Jármű
A gépjárm üvek speciális beá llításokat és á ta la kítá so ka t igényelnek, ha
extrém körülm ényekkel és/vagy nagy magasságokkal kell m egbirkózniuk.
Teljes körű átvizsgálásra van szükség, hogy egészen biztosak lehessünk
benne: já rm ű v ü n k kiváló állapotban van. Kellenek pótalkatrészek, ta r tá ­
lyok a pótüzem anyagnak és a víznek, de sor kerülhet akár a já rm ű szerke-
zetének, m o to rjá n a k stb. m ódosítására is (lá s d G épjárm üvek az Éghajlat
és terepviszonyok fejezetben).

Hajó és repülőgép
Függetlenül a ttó l, hogy önállóan vagy kereskedelmi s zo lg á lta tá st igénybe
véve utazunk, a vészintézkedésekre fo k o z o tta n ügyelnünk kell. A hajózási
és repülési hatóságok m egkövetelik az utasok tájékoztatását ezekről. A sza­
bályok ismerete akár életm entő is lehet.
26
A TÚLÉLÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

A m ik o r felszállunk a fedélzetre, a repülőgép szem élyzete m egm uta tja


a vészkijáratokat, és elm ondja a teendőket vészhelyzet esetén. A hajón sor
kerülhet m entő csónak-gyakorlatra, és tá jé k o z ta tá s t kapunk arról is, szük­
ség esetén hogyan hagyjuk el a hajót.
A repülőgép legbiztonságosabb része a farok lehető legtávolabbi p o n t­
ja. Zuhanáskor ez gyakran letörik, a legtöbb tú lé lő mégis i t t szokott helyet
foglalni. Ha kisrepülőgéppel utazunk, m indig érdeklődjünk a p ilótánál az
útról: meddig fog tartani, milyen területek fe le tt repülünk. Ügyeljünk a rész­
letekre - vészhelyzetben fo n to sa k lehetnek!

A VARATLAN
Hogyan készülhetünk fel valam ire, am ire nem is szám ítunk? Még a vá rt
nehézségekre és veszélyekre is elég nehéz felkészülni: mekkora esélyünk
lehet akkor, hogy készen á llju n k egy teljesen ism eretlen csapásra? Ilyenek
a rögtön eszünkbe ju tó katasztrófák: a hajótörés, a repülőgép-szerencsét­
lenség vagy a kényszerleszállás egy ism eretlen és problém ás területen.
Nos, éppen e m ia tt készült el ez a könyv. Léteznek speciális szakköny­
vek (pl. a hegymászásról, a vitorlázásról, a barlangászásról, a sivatagról,
a dzsungelról, a sarkvidéki te rü le te krő l), amelyek elolvasása a te rü le tre
utazás e lő tti előkészületek fo n to s része lehet. Am i viszo n t ennél is fo n to ­
sabb, hogy olyan ism eretek egész skálája álljon a rendelkezésünkre, am e­
lyet m indenféle helyzetben alkalm azhatunk. Olyan gondolkodásm ódot kell
kialakítanunk, am ely lehetővé teszi, hogy ism ereteinkre hagyatkozva m eg-
t

ta lá lju k a m egoldást az a d o tt problém ára. így készülhetünk fel a váratlan


eseményekre.
Ez azonban még nem m inden. Felszerelkezhetünk ugyanis néhány ap­
ró tárggyal, am elyek m egsokszorozhatják esélyeinket, m ert bizto sítják
szám unkra a tú lé lé s néhány alapvető szükségletét, így akár a kudarcról a
siker javára is b ille n th e tik a mérleg nyelvét. Ezeket a tá rg y a k a t egy zsebbe
vagy táskába c s ú s z ta to tt apró ta rtó b a n bárhova m agunkkal vihe tjük. Ez a
mi túlélőcsom agunk. Vészhelyzetben igazán boldogok leszünk, hogy á lla n ­
dóan m agunknál ta rto ttu k .
Bár a kés és a túlélési táskába ta rto z ó tárgyak (lá sd később) nagyobb
m éretűek (te h á t sokkal nagyobb valószínűséggel hagyjuk őket o tth o n ),
azért még kellően praktikusak ahhoz, hogy utazáskor övre akasztva m a­
gunkkal vigyük ő k e t
Ezek a felszerelések olyan a la p o t biztosítanak, am ely nélkül ugyan rög­
tönözni még m indig tu d u n k, viszo n t a kezdeti előnyünk elveszik.

27
ÚLÉlüDCSO MAG
éhány kulcsfontosságú tá rg y teljesen m e g v á lto z ta th a tja a tú lé lé sé rt
N fo ly ta to tt h a r c o t G yűjtsük össze az it t fe ls o ro lt d o lg o ka t! Együtt is
könnyen elférnek egy kism éretű ta rtó b a n (m on djuk egy kism éretű, fém
dohánytárolóban), szinte észrevétlenül h ordhatjuk őket az anorákunk zse­
bében. Szokjunk hozzá, hogy ezek m in d ig nálunk vannak! Ne válasszunk
nagyobb tá ro ló t, hiszen az kényelm etlen lenne, és esetleg akkor hagyjuk
otth o n , a m iko r igazán szükségünk lenne rá! Sokaknak, akik m aguk sodor­
já k a c ig a re ttá ju k a t, van ilyen d o h á n y ta rtó ju k , a m iénk azonban sokkal
hasznosabb, m e rt akár az é le tü n ke t is m egm entheti.
Az összes tárgyn ak benne kell lennie csomagban (ezt igazolja a tapasz­
talat), de persze a d o tt helyzetben az egyik hasznosabb lehet, m in t a másik:
pl. a horog nagyon hasznos a dzsungelben, de a sivatagban haszontalan.
Fényesítsük ki a fedél belsejét, hogy tükörszerű, visszatükröződő fe lü ­
le te t kapjunk, m ajd - hogy vízálló legyen - tekerjük á t egy réteg ragasztó-
szalaggal (a), am elyet könnyen e ltá v o líth a tu n k és cserélhetünk! A későb­
biekben se feledkezzünk meg a dobozról! Ellenőrizzük rendszeresen a ta r ­
ta lm á t, cseréljünk ki m inden ro m la n d ó t (pl. a gyógyszereket és a g yufát)!
Az összes gyógyszerre írjuk rá a használatát, adagolási m ó d já t és a lejárati
idejét, hogy időben ki tu d ju k őket cserélni. A doboz üres helyeit vattával
béleljük ki! A v a tta megakadályozza a tárgyak zörgését, és tűzgyújtásnál is
hasznos le h e t Az életben maradás a la p fe lté te le a tűz, am elyet négyféle
eszköz segítségével g y ú jth a tu n k . •

Gyufa (1)
A vízálló gyufák hasznosak, de nagyobb m éretűek a hagyom ányos bárhol
m eggyulladó (azaz nem biztonsági) gyufáknál, am elyeket úgy te h e tü n k
vízhatlanná, hogy fe jü k e t olva d t gyertyaviaszba m ártjuk. Helytakarékos­
ságból tö rjü k le m inden gyufaszál végét! Sokkal könnyebb tü z e t gyú jta n i
g y u fá t használva, m in t bárm ilyen más módszerrel, de ne pazaroljuk őket:
csak akkor használjuk, ha más módszerek nem vezetnek eredm ényre! Egy­
szerre csak egyet vegyünk ki a dobozból, és azonnal zárjuk vissza a fe d e lé tl
A ta rtó t soha ne hagyjuk nyitva, és ne hagyjuk a fö ld ö n heverni!

Gyertya ( 2 )
Tűzgyújtásnál éppúgy m egfizethetetlen , m in t világításkor. A becsom ago­
láshoz faragju k négyzet alakúra. Ha faggyúból készült, vészhelyzetben zsír­
ként fogyasztható, vagy használható sütésre is - ilyenkor azonban előbb
bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban faggyú-e, m ert a paraffinviasz és
néhány más gye rtya fa jta nem ehető. A faggyú - különösen a meleg éghaj­
laton - rosszul viseli a tá ro lá s t
28
TULELOCSOMAG

Kovakő (3)
A kovakő nedvesen is jó l használható, és akkor is lehet vele tüzet gyújtani,
ha m ár k ifo g y tu n k a gyufából. M eg m u n ká lt, tűzesiholó acéllal e llá to tt ko­
v á t vásároljunk!

Nagyítóüveg (4)
A közvetlen napfény segítségével g y ú jth a tó vele tűz, de hasznos a szálkák
és csípések keresésekor is.

Tű és cérna (5)
Több tü t válasszunk, köztük legalább egy nagyon nagy lyukút, am elybe ín
és más durvább cérnák is belefűzhetőek! Erős cérnát válasszunk, és teker­
jü k a tű k köréi

Horog és horgászzsinór ( 6)
Különböző horgok gyűjtem énye kis dobozban vagy csomagban. Tegyünk
m ellé néhány h a s íto tt ólom nehezéket is! Ne feledjük, kis horoggal nagy-
és a kism éretű halakat egyaránt lehet fogni, nagy horoggal viszont csak
nagym éretűeket! Legyen nálunk m inél több horgászzsinór, m adárfogásnál
is hasznát v e h e tjü k l

Iránytű (7)
V ilágító zsebiránytűre van szükségünk. Ellenőrizzük, hogy le tu d ju k -e olvas­
ni róla az irányokat, m ert néhány kisméretű iránytű igen zavaros! A legjobb
a folyadékkal t ö lt ö t t válto za t, ellenőrizzük azonban, hogy nem szivárog,
nem buborékos, és tökéletesen m ű k ö d ő -e ! A m u ta tó könnyen rozsdásodik.
Bizonyosodjunk meg róla, hogy a forgócsapján van és szabadon m ozog!

Béta-fény ( 8 )
Mindössze apró pénzérme m éretű, fé n y t kibocsátó kristály, amely kiválóan
alkalmas a térkép tanulm ányozására a sötétben, de csaliként is hasznos
- drága ugyan, viszo n t szinte örök életű.

Csapdadrót (9)
Lehetőleg sárgaréz drót, megteszi egy 6 0 - 9 0 cm -es darab. Tartsuk meg
csapdának, de más túléléssel kapcsolatos probléma m egoldását is jelentheti.

Fürészszál(10)
Á ltalában a két végén fo g a n ty ú k é n t szolgáló nagy gyűrűkkel ellátva kap­
ható - ezek tú l nagy helyet fo g la ln a k el, úgyhogy tá vo lítsu k el őket! Ha
használni kell a fűrészt, a foga ntyúk fafogókkal helyettesíthetőek. Vonjuk be
zsírréteggel, hogy m egakadályozzuk a rozsdásodást és a törést! A fűrész­
szállal még viszonylag nagy fá k a t is ki tu d u n k vágni.
29
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

15

30
TÚLÉLÖCSOMAG

Orvosi felszerelés (11)


A felszerelésünk ta rta lm á t az határozza meg, m ike t tu d u n k használni.
A gyógyszereket légmentesen záródó ta rtó b a csom agoljuk, és béleljük ki
vattával, hogy a ta b le ttá k ne zörögjenek!
Fájdalomcsillapító: Gyenge, m érsékelt fá jd a lm a k enyhítésére. A kodein­
foszfát kiváló a fo g -, fü l- és fejfájásra. ADAGOLÁS: h a tó rá n ké n t egy ta b ­
letta, szükség szerint. M ellé kh a tá ské n t székrekedést okoz, így hasmenéses
esetekben is alkalm azható. Gyermekek, asztmások és m ájrendellenesség­
ben szenvedők nem szedhetik.
B é ln y u g ta tó : A k u t és krónikus hasmenés kezelésére. A legkedveltebb az
0

Im m odium . ADAGOLAS: kezdetben két kapszula, majd m inden laza széke­


lés után egy ta b le tta .
r

Antibiotikum : Á lta lá n o s fertőzések kezelésére. A Tetracyclin még p e n icil-


t

linérzékenység esetén is alkalm azható. ADAGOLAS: egy 2 5 0 m g-os tabletta


naponta négyszer, ö t-h é t napon át. Vigyünk magunkkal egy teljes kezelésre
elegendőt! Szedésekor kerüljük a tejet, a k a lc iu m - és vaskészítm ényeket,
v a la m in t más a lu m ín iu m -h id ro x id o t ta rta lm a z ó gyógyszereket!
A n tih is z ta m in : Allergiára, rovarcsípésekre és szúrásokra (gyógyszer által
k iv á lto tt kedvezőtlen reakció esetén is segíthet). N a g y-B ritann iáb an a P iri-
tont, az U SA-ban a B enadrylt javasolják. (M agyarországon a Claritine,
a Daedalon és a Zyrtec a legismertebbek - aszerk.) A P iriton mellékhatása
az álmosság, ezért gyenge a lta tó ké n t is hasznos. Ne haladjuk meg a javasolt
dózist, és ne szedjük a lko h o lla l!
V íz fe rtő tle n ítő ta b le ttá k : Szennyezett víz esetén használatos!
Malária elleni tabletták: N élkü iözhete tlen a m aláriás területeken.
mm

K á liu m -p e rm a n g a n á t: Ontsük a vízbe, és keverjük addig, amíg az elegy


élénk rózsaszín nem lesz! A mély rózsaszínű o ld a t fertőzésgátló hatású, a
piros pedig a gom bás betegségek, pl. a lábgom ba kezelésére szolgálhat.

Orvosi pengék (12)


Legalább kettő különböző m éretű szike, amelyekhez szükség esetén fából
készíthetünk nyelet.

Szárnyas kapcsok (13)


A sebek széleinek összetartására szolgálnak.

Sebtapaszok (14)
Lehetőleg vízálló fa jtá jú t vig yü n k m agunkkal több m éretben! Kisebb hor­
zsolásokhoz és vágások tisz tá n tartásá hoz használjuk. Elvágva szárnyas
kapocsként is használható (lásd Sebek összevarrása az Egészség fejezetben).

Óvszer (15)
Kiváló víztartály, 1 lite r víz tárolására alkalmas.
I 31
TÚLÍLŐTÁSKA
z autóba, a hajóra vagy a repülőre ne több részre választva csomagoljuk
A a felszerelésünket! Pakoljunk túlélőtáskába! Ez túl nagy ahhoz, hogy
túlélődobozunkhoz hasonlóan a zsebünkben hordjuk, de fontos, hogy olyan
helyen tartsuk, ahonnan könnyen elérhetjük. Ha gyalogolunk, ne a hátizsák­
ban, inkább övünkre csatolva vigyük! Tartalmaznia kell tüzelőanyagot, élelm i­
szert, túlélőzsákot és jelzőfelszerelést - m indezt egy csajkába csomagolva!
A csajka (amellett, hogy főzőedényként használható) védi a felszerelést. Ha
valam ilyen folyadékra vagy néhány falatra vágyunk, a túlélőtáska rögtön
kéznél van, szükséghelyzetben pedig a felhasználható első tartalékokat ta r­
talmazza. A lehető legham arabb p ó to lju n k m indent, a m it egy hétköznapi
túra során elhasználunk!

TÁSKA_______________
A táskának vízállónak kell lennie, és el kell férnie
benne egy csajkának. Biztos, ki nem oldódó kapocs­
csal, övön viseléshez pedig megfelelő, erős rögzítés­
sel kell rendelkeznie. Ne feledjük, a táska életmentő
eszközöket, gyufát, szilárd tüzelőanyagot és jelzőra­
kétákat tartalm az! Kezeljük odafigyeléssel!

Csajka
Könnyű és erős fém ből, alu m ín iu m b ó l készül. H asználható főzőedénynek,
de megvédi a belehelyezett felszerelést is.

Tüzelőanyag
Legjobb a saját ta rtó já b a n tá ro lt tö m ö r tüzelőanyag-kocka (1). Használjuk
takarékosan, ha a fatüzelés nem m egfelelő! Kiváló g y ú jtó s k é n t szolgál.
A ta rtó t szétnyitva á llíth a tó edényá llvá nyt a lk o th a tu n k (2). A s z é th a jto tt
ta rtó egyaránt védi az égő tü z e lő t és m inket.

Elemlámpa
Kisméretű, kevés helyet foglaló, ceruza fo rm á jú e le m lá m p á t pakoljunk be
(3)! Az elem eket tá ro lh a tju k benne, de a pólusokat cseréljük meg, így ha
az elem lám pa véletlenül bekapcsolódik, az elem akkor sem merül le! A lí­
tiu m e le m e k különösen tartósak.

Jelzőrakéta
A jelzőrakéta (4) különösen kis távolságból ke lth e ti fel mások figye lm ét.
Vigyünk m agunkkal piros és zöld m in ira ké tá ka t (5), v a la m in t egy gyutacsot

32
TÚLÉLÖTÁSKA

33
(6) (ne legyen nagyobb egy tö ltő to lln á l)! Ha szükséges, egyszerűen vegyük ki,
és csavarozzuk rá a rakétára (7)! Oldjuk ki a rakétát, és tartsuk karnyújtásnyi
távolságoan az ég felé! Húzzuk meg a ravaszt! Nagyon óvatosan használjuk,
és takarékoskodjunk velel A figyelem felkeltésére alkalm azzuk [lá sd M e g ­
menekülés).

Jelzőlap
Nagyjából 30 cm x 2 m nagyságú, fluoreszkáló anyagból készült szalag vagy
esik, amely vészhelyzetben figyelemfelkeltésre szolgálhat (/ósc/Jeladás o M eg­
menekülés fejezetben). Egy csík kihelyezése azonnali segítségkérést jelent.

Gyufák
C som agoljunk egy vízálló ta rtó b a m inél tö b b g yu fá t, hiszen soha nem
lehet nálunk elég belőle. Az egym ásnak dörzsölődés m e g g yú jth a tja a nem
biztonsági gyufákat, ezért azokat óvatosan csom agoljuk el!

FözőfeEszerelés
Egy meleg ita ln á l sem m i sem dobja fel jobban a társaságot. Csom agoljunk
teap ort, tejes- és cukroszacskókat (9)! A tea oltja, a kávé fokozza a szom ­
jú sá g o t!

Élelem
Ha közvetlenül a term észetből kell tá p lá lé k o t szereznünk, legnehezebben
a zsírhoz tu d u n k hozzájutni, am ely tö b b le tk a ló riá ja m ia tt is helyet érde­
mel felszerelésünkben. Tubusos vaj, zsír és speciális k is ü tö tt vaj (10) egy­
a rá n t kapható. A s z á ríto tt húsdarabok (11) táplálóak és laktatóak ugyan,
ízük viszont nem túl jó. A csokoládé (12) hasznos, viszo n t nehéz tá rolni.
Sót (13) m indenképpen v in n ü n k kell! Ennek leghatékonyabb m ódja a só­
ta b le tta , de az e le k tro litp o r (am ely v ita m in t, sót és egyéb szükséges ásvá­
nyi anyagokat is tartalm az) még ennél is jobb.

Túlélözsák
A nagym éretű, körülbelül 2 m x 60 cm nagyságú p o lie tilé n zsák hidegben
akár é le te t is m enthet. Vészhelyzetben bú jju n k bele, hogy csökkentsük a
hőveszteséget! Ugyan a páralecsapódás átnedvesíti, de azért melegen
ta rtja a testet. M ég ennél is hasznosabb a visszaverő anyagból készült
hőszigetelő zsák, am ely a m e lle tt, hogy melegen ta rt, a páralecsapódás
pro b lé m á já t is m egoldja.

Túlélési napló
Készítsünk írott naplót minden eseményről! Ne bízzunk az emlékezetünkben!
Jegyezzük fel, hogy melyek az ehető növények, és milyen más, fogyasztásra
alkalm as vagy a lka lm a tla n élelm et ta lá ltu n k !
34
KÉSEK
kés m e g fize th e te tle n eszköz a túlélésé rt fo ly ta to tt harcban. A kom oly
A túrázó m in d ig hord magánál legalább e g y e t A kés ugyanakkor veszé­
lyes, fegyverként is használható eszköz. Repüléskor m indig át kell adnunk
őket a személyzetnek, ez hozzátartozik a repülőgép-eltérítések m egelőzé­
séhez. Sose vegyük elő feszült vagy kínos helyzetben!

A kés kiválasztása
A többpengés, összecsukható kés hasznos eszköz, de ha csak egy kést v i­
szünk m agunkkal, m indenképpen erősebb, több célra használható pengét
válasszunk, am ellyel m inden fe lm e rü lő fe la d a t - a favágástól kezdve az
állatnyúzáson át a zöldségaprításig - hatékonyan és kényelmesen m eg­
o ld h a tó ! N ém elyik kés m arkolatába irá n y tű t építettek, de olyan is akad,
am elynek m arkolatában üreget a la k íto tta k ki a túlélési felszeretés szám á­
ra. Az ilyen késeket ki kell zárnunk, m e rt az üreges m a rk o la t eltörhe t, az
iránytű pedig könnyen elvesztheti pontosságát, ha a kést keményebb fa
vágására használjuk. Ha ilyen kést veszítünk el, egyben elveszítjük tú lé lő ­
felszerelésünket is! Sokkal jo b b te h á t, ha a felszerelést külön táskában, az
övünkön vagy a ta rtó já b a n visszük.

NE FELEDJÜK: CSAK ANNYIT ÉRÜNK, AMENNYIT A KÉSÜNK. A kés annyira


fontos túlélési felszerelés, hogy m in d ig élesen, használatra készen kell
tartanunk! Csak rendeltetésszerűen használjuk! Soha ne dobáljuk fába vagy
földbe! Tartsuk tisztá n ] Ha egy ideig nem akarjuk használni, tegyük olajjal
megkenve a tokjá ba!
Ha fe lfe d e z ő ú tra ind u lu n k a környéken, m indig ellenőrizzük a késün­
ket! Ennek m a g á tó l értetődően, reflexszinten kell tö rté n n ie , különösen
akadályokkal te li terep leküzdése u tá n ! Zsebeink és tá rg ya in k fo lya m a to s
ellenőrzésének a u to m a tik u s m űveletsorrá kell válnia.

Összecsukható kés
Az összecsukható kés igazán értékes lehet, feltéve, hogy összecsukott ál­
lapotban elég szoros és nem nyílik ki. M in d ig vigyünk egyet m agunkkal!
A fam arkolatú kés általában praktikusabb: nem csúszkál izzadt ten ye rü n k­
ben, sőt, ha a m a rko la t egyetlen fadarabból készült, kevesebb vízhólyagot
okoz, m in t a tö b b i m arkolattipus.

35
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az ideális markolat (a): egyetlen, lekerekí­


te tt fadarab. A kés markolattüskéje keresz­
tülmegy q fán, amely a markolattüske vé­
géhez von rögzítve. Ha a markolat esetleg
letörik, o markofottiiskét ruhába csavarhat­
juk, vagy madzagot tekerhetünk rá. A (b) tí­
pusú markolat mindössze szegecselve van
a markolattüskéhez, így könnyen vizhályagot
okozhat. A (c) típusú markolat nagy erőki­
fejtés m ellett eltörhet a szegecselésnél,
a rövid markolattüske pedig megnehezíti a
m arkolat helyettesítését. A tokon (d) lennie
kell egy erős kapocsnak és övhuroknak.

Parang
Ez a nagy, ívelt pengéjű, hosszú, éles kések m aláj neve. Ahhoz túl nagy, hogy
hétköznapokon is m agunkkal hordjuk, de a vadonban kiváló eszköz lehet.
A legjobb parang fam arkolatos, teljes pengehossza 30 cm, súlya leg­
feljebb 750 gram m , pengéje a legszélesebb pontján 5 cm. Az ívelt penge
favágáskor m axim ális e rő kifejtést tesz lehetővé. A penge bőven az ujjak
e lő tt ér véget, így v é d e lm e t.n y ú jt nekik. A paranggal nagy fá k a t is ki tu ­
dunk vágni, ami m enedék- és tu ta jé p íté sn é l különösen hasznos lehet.

A parang pengéje három részből á ll:a (b ) lá t­


ja el a fa és csont aprításának nehéz felada­
tat, az (a) finomabb, bőrnyúzásra használa­
tos, a (c) pedig még faragásra és más fin o ­
mabb munkákra is alkalmas. Az (a) és (c)

36
KÉSEK

A tokon a porong biztonságos tárolása


érdekében erős rögzítésnek és övhuroknok
kell lennie. Némelyik tok elején o fenőkő
tárolására szolgáló zseb található.

NE FELEDJÜK: M indig fennáll a veszély,


hogy a penge kivágja a tok oldalát! A pa-
rang tokbói történő kihúzásakor a tokot
SOHA ne az él felőli oldalán fogjuk (a)l Ez
nagyon veszélyes! A tokot a PENGE ÉLÉ­
TŐL TÁVOL ESŐ RÉSZEN FOGJUK MEG!

A kés élesítése
Eszközeinket bárm ilye n hom okkövei éle síth e tjü k - a legjobb a szürke,
agyagos hom okkő. A kvarc ugyan ritkább, de szintén jó. G rá n it is használ­
ható. D örzsöljünk össze két kődarabot, hogy simák legyenek! Kétoldalú -
az egyik oldalán durva, a másikon sima fe lü le tű - kő a legm egfelelőbb, ezt
tegyük a to k oldalán lévő zsebbe! Tüntessük el az egyenetlenségeket a
durva fe lü le tte l, majd a sima o ld a lt használva fin o m íts u k a felszínt! Olyan
élezést kell kialakítanunk, am ely hosszú ideig képes jó l vágni, és nem csor­
bul könnyen.

A penge élesítésekor tartsuk a m arkolatot


ajobb kezünkben. Körkörös, az óramutató
járásának megfelelő m ozdulatokat vé­
gezzünk, miközben bal kezünk ujjhegyei­
vel állandó nyomást fejtünk ki a pengére,
lefelé nyomva a kést! A szöget próbáljuk
m egtartani! A kő legyen nedves!A pengé­
re kerülő kődarabok jelzik az élezés aktuá­
lis szögét Miközben lenyomva tartjuk a
pengét, ne rántsuk magunk felé, ez ugyan­
is egyenetlenséget eredményez. A finom ­
élezéshez csökkentsük a kifejtett nyomást!
A penge másik oidalát az óramutató já rá ­
sával ellentétes irányban élesitsükl

A penge oldalnézetből: (a) túl hegyes,


ezért hamar elkopik, (b) megfelelő, (c) tú l
finom, ezért hamar kicsorbulhat
37
SZEMBESÜLÉS A KATASZTRÓFÁVAL
katasztrófával szembesülve könnyen elhagyjuk m agunkat, összeom-
A lunk, és e lm erülünk az önsajnálatban. Annak azonban semm i értelme,
hogy feladjuk, vagy hom okba d u g ju k a fejünket, remélve, hogy m indez
csak egy rossz álom , am ely nemsokára elm úlik. Nem fog elm úlni, sőt, ezzel
a hozzáállással m inden egyre rosszabb lesz. Csak a ko n stru ktív m agatartás
m e n th e t meg m in ke t!
Egy egészséges, jól tá p lá lt em ber teste nagyon sok gyűrődést elviselhet,
ha van önbizalm a. Az elszánt em ber még betegen vagy sérülten is meg
tu d ja valósítani a szándékát, és látszólag m e g o ld h a ta tla n helyzetekben is
felül tud kerekedni. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, számos d o lg o t le
kell küzdenünk!

MEGPRÓBÁLTATÁSOK___________
A túlélésért folytatott küzdelem mind testileg, mind lelkileg nyomás
tart m inket A következő megpróbáltatások némelyikén, akár mindegyikén
felül kell emelkednünk:
- félelem és kétségbeesés,
- fájdalom, betegség, sérülés,
- hideg és/vagy forróság,
- szomjúság, éhség, fáradtság,
- alváshiány,
- unalom,
- magány és elszigeteltség.
Vajon meg tudunk ezekkel birkózni? Mert meg keli!

Az önbizalom m egfelelő gyakorlat és stabil tudás eredménye. M ég a


kényszerhelyzet (azaz „túlélési helyzet") e lő tt fel kell építenünk m agun k­
ban. Maga a tény, hogy olvassuk ezt a könyvet, már je lzi az önm agunk
felkészítésére t e t t elhatározás vala m ilyen szintű m e g lé té t - és ez az igazi
kezdet. Az önb izalom lehetővé teszi szám unkra a félelem , az unalom , az
elszigeteltség és a m agány elviselését
A fizika i e rő n lé t fo n to s szerepet kap. M inél fitte b b e k vagyunk, annál
valószínűbb, hogy életben m aradunk. Eleinte talán nem lesz időnk aludni,
m ert előbb biztos menedéket keli terem tenünk, de az is megeshet, hogy ve­
szélyes körülm ények közt kell hosszasan m enetelnünk. Ne akkor derüljön ki,
hogy alvás nélkül nem bírjuk, am ikor m ár rá vagyunk kényszerítve! M ár most
bizonyítanunk kell önm agunk e lő tt, m égpedig gyakorlás segítségével. Fej­
lesszük m agunkban a fáradtság és az alváshiány leküzdésének képességét
38
KÉSEK

A víz és élelem megszerzéséért meg kell dolgoznunk: így tu d ju k csak


elűzni az éhséget és a szom júságot! A megszerzésük viszo n t nagyon k ifá ­
raszthat m inket, így szükségünk lesz m egfelelő menedékre, ahol pihenhe­
tünk és erőt gyűjthetünk.
A fá jd a lo m és a láz olyan jelzések, am elyek sérülésre vagy a fizikai
••

erőnlétünkkel kapcsolatos problém ára hívják fel a fig ye lm ü n ke t. Ö nm agá­


ban még egyik sem veszélyes, ugyanakkor m in dkettő zavaró és kellem etlen.
A fájdalom irá n yíth a tó és legyőzhető, m ert ez mindössze egy biológiai fu n k ­
ció, amelynek célja a sérült testrész védelme, használatának m egakadályo­
zása. Ezt a jelzést azonban képesek vagyunk figyelm en kívül hagyni a veszély,
a további sérülés és a halál megelőzése érdekében.
Többszörös tö ré s t elszenvedett emberek - akik bizonyára m eghaltak
volna, ha a külső tényezőkben bízva egy helyben fekszenek - nagy távolsá­
gokat voltak képesek vánszorogva m egtenni az elszigetelt te rü le trő l odáig,
ahol segítségre ta lá lta k .
A koncentráció és az intenzív törekvés egy időre tényleg képes m egszün­
tetni vagy csökkenteni a fájdalomérzetet. Ugyanakkor fontos, hogy a sérülése­
ket a lehető leghamarabb ellássuk. Ne feledjük, akár egy kisebb seb vagy hó­
lyag figyelmen kívül hagyása is súlyos gondokhoz vezethet a későbbiekben!

ALAPVETŐ SZÜKSÉGLETEK
A fennmaradás, a túlélés legfontosabb fe lté te le i: ételem, tűz, menedék, víz.
A fontossági sorrendet az határozza meg, éppen hol vagyunk. A sivatag­
ban a víz áll az első helyen, míg a sarkvidékeken a menedék és a tűz je le n ti
a legfőbb problémát. A fontossági sorrend felállítása az első lépés az életben
maradáshoz.
Egy egészséges em ber nagyon hosszú idő a la tt hal éhen, m ert a szerve­
zet fel tu d ja használni a ta rta lé k a it. A szél, az eső és a hideg azonban még
a m érsékelt övi ég h a jla to n is végzetes lehet, a sarkvidékek jeges vizében
pedig percek a la tt beáll a halál. A legritkább esetben lesz az étel elsődleges
szempont. A szélsőséges égh ajlaton vagy hőm érsékletben a menedék szá­
m it a leggyakoribb szükségletnek - nemcsak a fagyos sarkvidékeken, vagy a
perzselő sivatagban, de a hegyoldalon köd fogságába esett túrázók szá­
mára is. Ehhez szorosan kapcsolódik a tű z irá n ti igény.
A vizet a modern világban legtöbben m agától értetődőnek vesszük. A ny-
nyira m egszokott és m agától értetődő a csap megnyitása, hogy el sem g on­
dolkodunk rajta egészen addig, amíg a szélsőséges szárazság vízkorlátozásra
nem kényszerít b e n n ü n k e t A túlélők a tengeren vagy árvizet követően - an­
nak ellenére, hogy víz veszi őket körűi - kétségbeesetten kutatnak ivóvíz után.
Számos olyan hely létezik, ahol - hacsak nem esik az eső - nem áll rendel­
kezésre vízforrás.
39
víz
víz az é le t alapja. M indenki élete e ttő l függ, m inden élőlényben meg­
A található. Egy átlagos ember étel nélkül három hétig képes életben m a­
radni, folyadék nélkül azonban mindössze három napig. A víz a legfontosabb
dolog. Keresésével soha ne várjunk készleteink kiürüléséig! Rakjuk el a meg­
lévő vizet, és a lehető legham arabb keressünk vízlelőhelyet, lehetőleg édes
folyóvizet (bár minden víz fertőtle níthető forralással vagy vegyi tisztítással)!
Az emberi test 75 százaléka víz. H űtőfolyadé kként szolgál (állandó hő­
m érsékleten ta rtja a testet), szüksége van rá a vesének a káros anyagok
m egsemm isítéséhez, egyben - valam iképpen - vezetője vagy m otorja az
idegingereknek is. A testben tá ro lt folyadék mennyisége azonban véges.
Az elve sztett fo ly a d é k o t p óto lni kell, ellenkező esetben az egészségünk
károsodik, a te lje sítm é n yü n k rom lik.

Vízveszteség
Az em ber átlagosan napi 2-3 liter vizet veszít - az árnyékban pihenő ember
vízvesztesége kb. 1 liter. Csupán a légzéssel is vesztünk folyadékot, a lég­
zés és verejtékezés m ia tti veszteséget csak fokozza az erőkifejtés mértéke
és a hőm érséklet. A hányással és hasmenéssel já ró betegségek tovább nö­
velik a veszteséget. A kiem elkedően fo n to s vízegyensúly m egtartása érde­
kében ezt vagy vízzel, vagy az élelem ben tá ro lt folyadékkal póto lni kell.

MIT TEGYÜNK, HOGY NE VESZÍTSÜNK


FOLYADÉKOT?___________ __________
A folyadékvesztés minimalizálása érdekében kövessük a következő óvintéz­
kedéseket:
- Kerüljünk minden erőkifejtést) Csak pihenjünk!
- Ne dohányozzunk!
- Ne hevüljünk túl! Maradjunk az árnyékban! Ha nincs árnyék, feszítsünk ki
árnyékoló felületet!
- Ne ~eküdjünk meleg talajon vagy átforrósodott felületen!
- Ne együnk, vagy csak a lehető legkisebb mennyiséget! Ha nem áll a rendel­
kezésünkre víz, a folyadékot a létfontosságú szerveinktől vonjuk meg az
étel megemésztéséhez, tovább fokozva a kiszáradást. Legnehezebben a zsír
emészthető, lebontásához rengeteg folyadék szükséges.
- Ne igyunk alkoholt! Ennek lebontásához szintén a létfontosságú szervektől
vonjuk meg a folyadékot.
- Ne beszéljünk, az orrunkon lélegezzünk, ne a szánkon keresztül!
Vajon meg tudunk ezekkel birkózni? Mert meg kell!

40
VÍZ

VÍZNYERÉS
Legelőször a völgyek alján keressük, hiszen a víz term észetes körülm ények
között ide folyik. Ha nincs szembetűnő vízforrás vagy tó, keressünk zöld nö­
vényzetet, és p ró báljunk meg o tt ásni! Valószínűleg közvetlenül a felszín
alatt találunk vizet, amely a kiásott üregben összegyűlik. Még a vízmosások­
ban és kiszáradt folyóágyakban ásva is felfedezhetünk felszín a la tti fo rrá ­
sokat, különösen, ha kavicsos területről van szó. Hegyekben a sziklák között,
hasadékokba s zo ru lt vizet keressünk!
Tengerparton ássunk a te n g e r m axim ális vízszintje fö lé (különösen ott,
ahol homokdűnék is vannak), m ert jó eséllyel találunk 5 cm vastagságú édes­
vízréteget, am ely leszivárog, és a nehezebb, sós víz tetején úszik. Elképzel­
hető, hogy kicsit sós, de azért iható. Ahol a parti sziklák a tengerbe to rk o ll­
nak, kutassunk buja növényzet - akár páfrány vagy moha - után a sziklák
törésében, és valószínűleg ta lá lu n k vízesgödröt vagy forrást.
Ha nem ta lá lu n k édesvizet, a sósvíz még m indig lepárolható (lásd Le­
párlás a Nap segítségével és Deszíillálás ebben a fejezetben).

rFIGYELEM!
Legyünk óvatosak az olyan tavak mentén, amelyeket nem vesz körbe zöld
növényzet, vagy állatcsontok szegélyeznek! Elképzelhető, hogy vegyi anyag
szennyezte a földet a felszínhez közel. Keressünk a tóparton olyan ásvá­
nyokat, amelyek, a lúgosság jeleit mutatják! A TAVAK VIZÉT MINDIG FOR­
RALJUK FEL! A sivatagokban előfordulnak lefolyás nélküli tavak, amelyek
sós vizűvé váltak. Vizüket fogyasztás előtt le kell párolni!
v ' J

A harmat és az eső összegyűjtése


A ta la jt szennyező, fe jle tt ipari országok okozta savas esőtől nem kell fé l­
nünk, az esővíz m indenhol iható, csak össze kell gyűjteni. Használjunk minél
nagyobb g y ű jtő te rü le te t, és m inden lehetséges tárolóba vezessük le a vizet!
Földbe ásott és agyaggal kib é le lt üregben hatékonyan fo g h a tju k fel, de
ügyeljünk arra, hogy m indig le legyen fedve! Ha nincs víz tárolására alkal­
mas anyag nálunk, összegyűjtésére fé m la p o t vagy fakérget is használhatunk.
Ha kételkedünk az ö sszeg yűjtött víz tisztaságában, fo rra lju k fel!
A napközben meleg, éjjelente hideg levegőjű égh ajlatokon nagy m eny-
nyiségű harm atra szám íthatunk. A fé m tá rg ya kra lecsa p ó d o tt h a rm a to t
lenyelhetjük vagy lenyalhatjuk.
A ruházatunk segítségével fe lita th a tju k a vizet, majd szükség esetén
kifacsarhatjuk az anyagból. Ennek egyik módja, hogy lábunkra és bokánkra
tiszta ru h á t tekerünk, majd keresztülgyalogolunk a nedves növényzeten.
A vizet aztán kiszívhatjuk vagy kicsavarhatjuk a ruhákból.
41
I# •»
ALAPVETŐ KOVETELMENYEK

AZ ALLATOK MINT A VÍZ JELZŐI


Emlősök
A legtöbb állat rendszeresen igényli a vizet. A legelő állatok általában
a vízhez közel tartózkodnak (bár olyan is akad köztük, amely több ezer ki­
lométert tesz meg a száraz évszak elöl menekülve), mert hajnalban és al­
konyaikor inniuk kell. A vadcsoportok útvonala gyakran a vízhez vezet,
kövessük őket! A húsevő állatok hosszú ideig kibírják ivás nélkül. Az elejtett
állatokból folyadékot is nyernek, igy nem feltétlenül jelzik a vízlelőhe-
lyeket.

Madarak
A maggal táplálkozó madarak (mint a pinty vagy a galamb) soha nem tar­
tózkodnak távol a víztől. Hajnalban és alkonyaikor isznak. Ha egyenesen és
alacsonyan repülnek, vizet keresnek. Éppen ivásból visszatérve tele vannak
vízzel, ezért fáról fára repülve, gyakori pihenőket tartva haladnak. Kövessük
a madarak irányát, és mi is találni fogunk vizet.
A vízimadarak nagy távolság megtételére képesek anélkül, hogy megáII-
nának enni vagy inni, ezért jelenlétük nem feltétlenül jelent közeli vizlelö-
helyet. A héja, a sas és más ragadozó madarak szintén nyernek folyadékot
áldozataikból, így nem tekinthetőek megbízható kalauznak a vizforrások
keresésekor.

Hüllők ••

Nem jelzik a vizet Összegyűjtik a harmatot, illetve a zsákmányukból nyernek


folyadékot, de anélkül is sokáig bírják.

Rovarok
Megbízhatóan jelzik a vizet, különösen a méhek: legfeljebb 6,5 kilométerre
távolodnak el fészküktől vagy kasuktól, viszont nem isznak rendszeresen.
A hangyák élete is a vizen alapul. A fán felfelé haladó hangyacsoport azt
jelzi, hogy a közelben kis mélyedésekben összegyűlt víz található. Hasonló
kis vízgyűjtők még a száraz területeken is fellelhetőek. A legtöbb légy (kü­
lönösen a színjátszó, zöld testű európai légyfajta) a víztől legfeljebb 90 m
távolságban tartózkodik.

Emberi nyomok
Általában kúthoz, fúrólyukhoz vagy vízgödörhöz vezetnek. Elképzelhető,
hogy ezeket cserjék vagy sziklák borítják a párolgás csökkentése érdekében.
A „fedőt" mindig helyezzük vissza!

42
víz
NE FELEDJÜK: INKÁBB A FELESLEGES VEREJTEKEZEST KERÜLJÜK, NE
A VÍZZEL SPÓROLJUNK!
Fia be kell osztanunk a vizet, csak kortyolgassunk! Ha m ár hosszú ideje gya­
logolunk szomjasan, és hirtelen vízre találunk, ne legyünk m ohók! Először
csak kortyolgassuk! A tú l nagy ko rty o k tó l egy kiszáradt em ber hányhat, így
akár tö b b e t is veszíthet az értékes folyadékból!

LEPÁRLÁS
Á fá k és növények a fö ld b ő l g y ű jtik a nedvességet, ám egy fa gyökere akár
15 m -re vagy még mélyebbre is lenyúlhat, ez pedig m ár elérhetetlen a szá­
munkra. Ne is próbálkozzunk vele, hagyjuk, hogy a fa szivattyúzza fel ne­
künk a vizet: kössünk m űanyag zacskót egy leveles ág végére! A levelek
párologtatása a zacskóban cseppfolyósodáshoz vezet.

Egészséges nővényzetet, sűrű ogot válasszunk1


A fán o zacskó szója legyen magasabban, egyik
sarka pedig lógjon (efelé, hogy összegyüjt-
hesse a cseppfolyósodon kipárolgást!

Bármilyen növényzet fölé helyezett polietilén


sátor a párolgás m iatt folyadékot gyújt össze,
amely ahogy lehűl, cseppfoiyósodika műanya­
gon. Függesszük fei a sátor csúcsát, vogy tá­
masszuk meg egy kipárnázott bottalI Ne enged­
jük, hogy o levélzet hozzáérjen a sátor oldalaihoz,
mert ez elterelné a vízcseppeket, amelyeket alul,
műanyag barázdás csatornákban keli össze­
gyűjtenünk.

Még a levágott levéizet is bizonyos fokig ni! Köveket használva feszítsük ki! A te­
használható, ha nagy műanyag zacskóba tejét kipórnázott bottal támasszuk meg!
helyezve feimeiegítjük. Kövek segítségévei A zacskót helyezzük enyhébb lejtőre, hogy
akadályozzuk meg, hogy a levélzet érint­ a lepárlás eredménye lecsoroghasson a
kezzen a zacskó aljúval, de ne hagyjuk a le- gyűjtőhelyre! Ha a levelek mór nem ter­
vélzetet magával a zacskóval sem érintkez­ melnek folyadékot, cseréljük ki őket frissre!
43
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Lepárlás a Nap segítségével


#

Ássunk egy körülbelül 90 cm á tm érőjű és 45 cm m ély árkot* Tegyünk egy


dobozt a közepére vízgyűjtőnek, majd fedjük be a g ö d rö t kúp form ában egy
műanyag lappal! A nap hője megnöveli a levegő és az alatta lévő talaj hő­
m érsékletét, így pára képződik. A hogy a levegő te lítő d ik , víz csapódik le
a műanyag alsó oldalára, am ely végül a tárolóba csöpög. Ez különösen a
sivatagban hatékony, de a lka lm a zh a tó m indenhol, ahol napközben meleg,
éjjel hideg van. A m űanyag a levegőnél sokkal gyorsabban hűl, erős csepp-
folyósodást indítva meg. Ennek a lepárlónak 24 óra a la tt legalább 55 cm 3
vize t kell összegyűjtenie!
A lepárló csapdaként is működik. A rovarokat és a kisebb kígyókat vonzza
a műanyag. Lecsúsznak a kúpon, vagy bemásznak alá, beleesnek a gödörbe,
és nem tu d n a k onnan kimászni.
A nap segítségével m űködő lepárló arra is alkalmas, hogy tiszta vizet
d e sztillá lju n k a mérgező vagy fe rtő z ö tt folyadékból.

A műanyag közepére tegyünk követ, hogy


o cseppek szabadon csordogálhassanak az
óljára. Kő vagy más nehezék segítségével rög-
zitsük a széfeket, és tartsuk meg a kúp form át!
Rögzítsük o dobozt hogy a csapdába esett
élőlények ne tudják feldönteni!

Ho ven rá lehetőség, vezessük el a vizet egy


csővei alacsonyabb szintre a lepárló mozga­
tása nélkül.

/ ""
FIGYELEM!
VIZELET ES TENGERVÍZ
Egyiket se igyuk meg, soha! Ugyanakkor desztílláfás útján mindkettőből
nyerhető ivóvíz, sőt, a tengervíz maradéka sóval is ellát minket.
^ J
44
víz
B^sztillálás
A desztillálóeszközök részei a m en tőtuta jo k felszerelésének, de magunk is
készíthetünk h a s o n ló t Folyadékok desztíllálásához valam i laboratórium i
lombikhoz hasonlót kell készítenünk! Rakjunk csövet egy vízzel teli, fe d e tt
tartóedény tetejére, majd tegyük az edényt a tűzre! A cső ellenkező végét
vezessük egy zárt gyűjtőedénybe, amelyet egy másik tárolóedényben helyez­
zünk e l! így hideg borítást képezünk a kifolyó pára köré, gyorsítva a lehűlést
és a gőz lecsapódását Bármilyen csőből - akár a csomagok merevítőele­
meiből is - elkészíthetjük ezt az eszközt A vízpára vesztés elkerülése érdeké­
ben a csatlakozásokat vegyük körbe sárral vagy nedves hom okkal!

Vezessünk ki csövet egy szennyezett vagy sós


vízzel - akár vizelettel - teli fedett edényből,
mojd kezdjük ef forralni! A másik végét ve­
zessük a nap segítségével működő lepárló
alá! Esetleg nehezékkel ellátott fémlemezzel
vagy fokéreggel is le fedhetjük az edén yt! Még
a vizeseaény fölött elhelyezett, levélből készült
tölcsér is segíthet a gőzt a csőbe irányítani.

Víz nyerése jégből vagy hóból


Jobb jeget olvasztani, m in t havat, m ert a jégből nagyobb mennyiségben,
gyorsabban, kevesebb hő felhasználásával nyerhetünk vizet: kb. kétszer
annyit, fele annyi hővel. Ha mégis havat vagyunk kénytelenek melegíteni,
az edénybe eleinte csak kis mennyiséget helyezzünk, majd fokozatosan ad­
junk hozzá egyre tö b b et! Ha ugyanis túl sok havat teszünk az edénybe, az
alsó réteg elolvad, de ezt rögtön magába szívja a fe le tte lévő hóréteg.
Az alsó réteg helyén pedig üreg képződik, amely aztán elégeti az e d é n y t
A hó alsóbb rétegei szemcsésebbek a felszínen lévőnél, jo b b minőségű vizet
eredményeznek.

Víz nyerése tengeri Jégből


A tengeri jég - legalábbis amíg el nem öregszik - sós, te h á t alkalm atlan
a fogyasztásra. M inél frissebben fa g y o tt meg, annál sósabb. Az új tengeri
jég egyenetlen körvonalú, színe tejfehér. A régi jég kékes, sarkai az erózió
hatására lekerekedtek.
Jó víz a kék jégből nyerhető: minél kékebb és simább, annál jobb. Óva­
kodjunk azonban az olyan régi jégtől, am elyet akár a legkisebb mennyiség­
ben is só borít!
45
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

VÍZ NYERÉSE NÖVÉNYEKBŐL


Vízgyűjtők
A kehely alakú növények, v a la m in t a trópusi fákon parazitaként élő bromé-
liák (az utóbbiak a leveleik közti hézagokban) gyakran képesek összegyűjteni
a vizet.
A bambusz is sokszor raktároz vizet üreges csomóiban. A régi, sárga haj­
tások nagyobb valószínűséggel ta rta lm a z n a k folyadékot. Rázzuk meg eze­
ket, és ha halljuk bennük a v iz e t ejtsünk m inden csomó alján bem etszést
és ürítsük ki a bennük lévő fo lya d é k o t!

A húsevő növények szoktok a leggyakoribb pél­


daként szerepelni a vizet feifogó és megtartó
növényekre. Szűrjük meg a vizet a tartály fog­
ságába esett rovarok és szennyeződések eltá­
volításához!

A banánfák családjába tartozó uutazók fája u


(vagy„utazókpálm ája“), azaz o Ravenaía mo-
dagascariensis akár 1-2 liter vizet is raktározhat
levélszárai tövében.

Kúszónövények
A kúszónövények érdes kérge és kb. 5 cm vastag hajtásai hasznos vízfor­
rások lehetnek. A z t azonban m agunknak kell kitapasztalnunk, hogy melyik
kúszónövény ta rta lm a z vizet, m ert nem m indegyik leve iható, sőt - néme­
lyik nedve kifejezetten mérgező lehet! A mérgező fa jtá k száruk elvágásakor
ragadós, tejszerű fo lya d é k o t bocsátanak ki, úgyhogy legközelebb biztosan
nem kísérletezünk velük. Igazán csak folya m atos próbálkozás és sok kudarc
után érh etünk el eredm ényt, ezért érdemes az utunkba akadó összes fa jtá t
letesztelni.
N ém elyik kúszónövény bőrrel érintkezve irritá c ió t okoz, ezért jobb, ha
a folyadékot a szánkba csöpögtetjük, és magából a hajtásból nem próbálunk
kiszívni sem m it. A legjobb egy tárolóba gyű jte n i a fo ly a d é k o t
46
víz
Vizet nyerhetünk a kúszónövényből, ha kiválasztjuk egyik szárát és kö­
vetjük felfelé: érjük el a lehető legnagyobb magasságot, majd ejtsünk rajta
mély vágást! Ezután vágjuk le a szárat a fö ld h ö z közel, és csepegtessük
a vizet a szánkba vagy a tárolóedénybe! Ha már nem csöpög belőle több, vág­
junk le egy részt az aljából, fe jtsü k le ism ét a folyadékot, és ezt m indaddig
folytassuk, am íg a szár teljesen ki nem ü rü l! Elsőként ne a szár a ljá tv á g ju k
e, mert így a folyadék a hajszálereken keresztül felszökik a szárba!

Gyökerek
Az Tetracera a ln ifo lia (a „vízifa " A usztráliában), az Acacia coriacea („siva­
tagi tölgy") és az Eucalipytus opaca („vérfa") gyökerei a felszínhez közel
helyezkednek el. Húzzuk ki a gyökeret a földből, és vágjuk fel 30 cm-es da­
rabokra! Távolítsuk el a kérget! Szívjuk ki a gyökérből a nedvességet, vagy
hántsunk le belőle darabokat, és ezeket összeszoritva tartsuk a szánk fölé!
A leghasznosabb sivatagi gyökereket nem könnyű m egtalálni tapasztalt
személy segítsége nélkül. Az ausztrál bennszülöttek fe lism e rik pl. a f u t ­
ball-labda form ájú, hagymaszerű gyökerekből kihajtó apró gallyakat, amelyek
akár életm entőek is lehetnek - ha viszont senki nem m u ta tta meg, hogyan
lehet rájuk ta lá ln i, nem érdemes a keresésükre vesztegetni energiánkat és
eszközeinket

Pálmák
Az ernyő-, a kókusz- és a nipapálm a egyaránt könnyen iható, édes fo ly a ­
dékot tartalm az. A folyadék kinyeréséhez hajlítsunk le egy virágos szárat,
és vágjuk le a végét. Ha kellően keskeny d arabot v á g tu n k le, a szárban
a folyadék 12 óránként megújul, lehetővé téve ezzel több m in t napi egy liter
összegyűjtését. A nipapálm ák (vagy m angrovepálm ák) tő rő l hajtanak, ezért
a földön állva tu d u n k dolgozni, viszont a többi fa jta k ife jle tt egyedeire fel
kell másznunk a virágzó levél eléréséhez.
A kókuszdióban lévő tej je le n tő s mennyiségű vizet ta rta lm a z, ugyan­
akkor az é re tt kókuszdió nedve erős hashajtó, am elyből ha tú l sokat iszunk,
a bevittnél akár tö b b fo lya d é k o t is veszíthetünk.

Kaktuszok
A kaktusz gyüm ölcse és törzse egyaránt ta rta lm a z vizet, de nem m indegyik
kaktusz fo ly a d é k á t biztonságos elfogyasztani: az óriáskaktusz, más néven
r

Saquarro pl. kife je ze tte n mérgező. Ó vakodjunk a kaktusz tüskéinek é rin té ­


sétől, mert azok eltávolítása nagyon nehéz (különösen a finom , hajszálvékony
tüskéké), a bőrben maradva pedig gennyedző sebet eredményeznek.
Az Echinocactus grusoni, azaz az óriás sünkaktusz [fásd Sivatagi nö-
*

vények oz Eleiem fejezetben) akár a 120 cm -es m agasságot is elérheti, és


*

az Egyesült Á lla m o k déli részétől egészen D él-A m erikáig m egta lálható.


Nagy erőfeszítést igényel á tvágni kemény, tüskékkel b o r íto tt külsejét.
47
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A legjobb megoldás, ha levágjuk a tetejét, és a belsejéből kihasítunk egy


darabot, majd kiszívjuk a ta rta lm á t. N yom kodjuk a húst a növényben, majd
kanalazzuk ki a folyékony nedvet. Az íze változó: lehet semleges, de akár
keserű is. Az átlagosan 100 em-es hordókaktuszból kb. egy lite r tejszerű
nedv nyerhető (ez természetesen kivé te lt je le n t a tejszerű folyadékot
term elő növények elkerülésére vonatkozó szabály alól).

A Mexikóban, Arizónóban és Kaliforniában


honos Soquarro vagy Szaguarokaktusz
(Carnegiea gigantea) 5 m magasra nő, és
nagy mennyiségű, ám mérgező folyadékot
tartalmaz. A folyadékot gyűjtsük össze, és
helyezzük o nap segítségével működő le­
párlóba, hogy a hideg éjszaka a la tt páro­
logni kezdjen és összesűrüsödjön!

Az Opuntián (más néven fügekaktuszon)


nagy, fülszerű kidudorodások találhatóak,
ovális alakú gyümölcse éretten piros vagy
aranyszínű. Nagy tüskéitől - a többi kak­
tuszhoz képest - könnyen megvédhetjük
magunkat. Mind gyümölcse, mind „fülei”
torta imaznak folyadékot

víz n y e íe s e á l l m o k b ó l
Az állatok látószerve vizet tartalm az, am elyet a szem kiszívásával vonha­
tu n k ki.
M inden hal tartalm az iható nedveket. Különösen a nagy halak gerince
mentén található jelentős mennyiségű édesvíz. Ezt úgy csapolhatjuk le, hogy
a halat vízszintesen tartva kibelezzük, és e ltávolítjuk a gerincét. Ezután
- ügyelve rá, hogy ki ne lö ttyin tsü k - igyuk meg a folyadékot!
Ha ilyen nagy szükségünk van a vízre, vigyázzunk, hogy a hal húsában
lévő többi folyadékot ne szívjuk ki, m ert az fehérjében gazdag, így meg­
emésztéséhez szervezetünk vizet fog elvonni.
A sivatagi állatok szintén folyadékforrásként szolgálhatnak. Ausztrália
északnyugati részén a nagy aszályok idején a bennszülöttek sivatagi békát
keresve beásnak a száraz, sekély mélyedésekbe, mert a sivatagi béka is azért
ássa be oda magát, hogy hűvösen tartsa testét és életben maradjon. Ezek
az állatok testükben vizet tárolnak, am elyet ki lehet préselni belőlük.
48

só az em ber életben maradásának másik alapfeltétele. Az átlagos tá p ­
Á lálkozás napi 10 gram m só b e vite lé t je le n ti. A baj akkor kezdődik, ha
gyorsabban ürül ki belőlünk, m in t ahogy pótolni tudjuk. Testünk az izzadság
és a vizelet távozásával sót veszít, ezért minél melegebb égh ajlaton ta rtó z ­
kodunk, annál nagyobb a veszteség. A testm ozgás tovább növeli a veszte­
séget.

TUDNIVALÓ_______________________
A sóhíány első tünetei az izomgöres, a szédülés, a hányinger és a fáradt­
ság. Ezeket úgy orvosolhatjuk, ha fél liter vízben feloldunk egy csipetnyi sót
Túlélési csomagunknak tartalmaznia kell sótablettát. Törjük össze, majd
oidjulc fel megfelelő mennyiségű vízben! Ne nyeljük le egészben a tablettát,
mert gyomorpanaszt okozhat és károsíthatja a veséket.

Mi történik, ha nincs nálunk só, vagy k ifo g y o tt a készletünk? A te n g erpar­


ton vagy a tengerben rengeteg sós víz áll rendelkezésünkre, fél lite r sós víz
pedig kb. 15 gram m sót tartalm az. Ebben a form ában azonban ne igyuk meg!
Bőven hígítsuk édesvízzel! A tengervíz lepárlásával sókristályt nyerhetünk.
A só utánpótlása szárazföldön ennél sokkal nehezebb. Azokon a te rü ­
leteken, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, elképzelhető, hogy ta lá lu n k
szarvasmarhák számára kihelyezett ún. nyalatókat - ebben az esetben vi­
szont valószínűleg közel vagyunk a civilizációhoz, és nem alakul ki sóhiány.
Minden állatnak szüksége van sóra, ezért m egfigyelve őket akár term észe­
tes sóforrásra is bukkanhatunk. Afrika egyik részén pl. az e le fá n to k a sötét
barlang veszélyes mélységével is m egküzdenek csak azért, hogy sót nyal­
janak le az oldalairól.
Só nyerhető bizonyos növényekből is. Eszak-Am erikában a legjobb só-
r

forrás a hikorifa gyökere, Délkelet-Azsiában pedig a nipapálm áé használha­


tó hasonló célra. Főzzük a gyökereket, míg az összes víz el nem párolog, és
fekete sókristály csapódik ki!
Ha közvetlen sóforrás nem áll rendelkezésünkre, k ö zve te tt m ódon kell
beszereznünk, m égpedig az á lla to k véréből. A vért soha ne pazaroljuk el,
jelentős ásványianyag-forrás.

49
2 - - ______

STRATÉGIA

egyen szó akár kisebb balesetről vagy óriási kataszt­


L rófáról (m indkettő terem thet életveszélyes helyze­
tet), mindig ugyanazok az elvek és a gyors gondolkodás
lehet csak a segítségünkre.
Mivel általánosan alkalmazható, alapvető túlélési
stratégiákról van szó, először a különfajta kisebb autó­
balesetek során követendő eljárásmódokkal fogjuk őket
szemléltetni.
Ugyanezzel a megközelítéssel vizsgáljuk később a na­
gyobb szerencsétlenségeket is, konkrétan egy hatalmas
légikatasztrófa példáján keresztül. Ilyen körülmények
között a túlélő sokkal nagyobb valószínűséggel találja
magát ismeretlen környezetben, miközben hosszabb
időt kénytelen eltölteni nagyobb közösségben.

50
STRATÉGIA 52
AUTÓBALESET TÚLÉLÉSE 53
A fék meghibásodása 53
Autó a víz alatt 54
Autó a vasúti síneken 55
LÉGI KATASZTRÓFA 55
Menedék 57
Elhelyezkedés 58
Nélkülözhetetlen élelem és víz beszerzése 59
Tájékozódás 60
Emberek 61
STRATÉGIA
jó tervezés és a m egfelelő előkészületek m elle tt tú lé lő ké n t képesek
A lehetünk az életünket fenyegető nehézségek és veszélyek leküzdésére.
Az életünket veszélyeztető legtöbb eshetőségre fel tu d u n k készülni, min­
dennel azonban nem szám olhatunk. Készen kell állnunk a gyors reakcióra
váratlan veszély esetén, de közben ésszerűen és reálisan kell kezelnünk
a lehetséges katasztrófákat. Nem szabad pánikba esnünk, pedig ilyen körül­
mények között ez könnyen megesik az emberrel. M indig a helyzetnek meg­
felelően kell eljárnunk!
Néha az ütközés (vagy más baleset) minden előjel nélkül tö rté n ik meg
- a ttól a p illa na ttó l kezdve viszont, hogy tu d a to su lt bennünk, valam i tö r­
ténni fog, az ösztönös reakciók akár életm entöek is lehetnek. Bizonyos hely­
zetekben egészen hosszú idő telik el a lehetséges katasztrófa észlelése és
bekövetkezte között. A pánik talán ekkor a legveszélyesebb.
Ahogy a köd - szinte megszüntetve a látótávolságot - körülvesz minket
a hegyoldalon, könnyen elveszíthetjük a tájékozódóképességünket. A leg­
többen pánikba esnek, mert úgy érzik, csapdába kerültek. Meggondolatlanul
kezdenek el cselekedni, és ezzel növelik a veszélyhelyzetet, pedig már rég
a lehetőségeket kellene mérlegelniük, és megfelelő menedék után kellene néz­
niük, ahol várakozhatnak a körülmények kedvezőbb alakulásáig. Mi azonban
maradjunk nyugodtak annak biztos tudatában, hogy képesek vagyunk ke­
zelni a helyzetet! Ezzel nemcsak arra leszünk képesek, hogy átlássuk a szituá­
ciót, de m eglátjuk az esetlegesen kínálkozó egyéb megoldásokat is!
Vannak előre jelezhető helyzetek, amelyek megoldásának ismerete csök­
kenti a veszélyt. Jegyezzük meg ezeket a módszereket, m ert életmentöek le­
hetnek! Nagy lélekjelenlétet igényelnek (pl. a vízben süllyedő autóban várni
legjobb pillanatot a meneküléshez), de tapasztalaton alapuló, biztos alapel­
vek. A legtöbb veszélyhelyzet megoldása azonban rögtönzésen alapul, amely­
hez a körülmények megfelelő ismeretére van szükség.
A katasztrófa olyan helyzetet terem thet, am elyet egyedül kell megol­
danunk, de esetleg annyira komoly szerencsétlenség is történhet, amelyben
egy kontrolálh atatla n tömeg közepén ta lá lju k magunkat.
Jelentős különbség van a gépjárműbalesetek és a légikatasztrófák kö­
zött, de a szélsőséges esetek jó l szem lélteik: bármekkora is a katasztrófa,
m indig ugyanarra a találékonyságra és ismeretet-készséget előhívó képes­
ségre van szükségünk. MINDKÉT helyzettipus élet és halál kérdése - füg­
getlenül attól, hány em bert érint!

52
AUTÓBALESET TÚLÉLÉSE

A FÉK MEGHBBÁSODÁSA
Ha a fék vezetés közben meghibásodik, váltsunk sebességet, és használjuk
a kéziféket. Több dolgot kell egyszerre csinálnunk: vegyük le a lábunkat
a gázpedálról, kapcsoljuk be a vészvillógót, nyom kodjuk gyorsan a féket
(hátha érintkezik), kapcsoljunk vissza a sebességváltóval, és használjuk
a kéziféket! Ne rántsuk meg a kéziféket finom mozdulatokkal kezdjük, majd
fokozatosan húzzuk be egyre erősebben, amíg meg nem állunk!
Ha minderre nincs időnk, vegyük le a lábunkat a gázpedálról, és kap­
csoljunk vissza a sebességváltóval, majd húzzuk be a kéziféket - de NE
TELJESEN, hacsak nem vagyunk biztosak abban, hogy nem csúszunk meg!
Keressünk vészútvonalat, találjuk meg a helyet, ahol letérhetünk az ú t­
ról! Ez lehetőleg puha földsánc, vagy emelkedőben végződő kanyar legyen!
Ha így sem uraljuk a sebességünket (pl. egy meredek lejtőn), a sebesség
csökkentése érdekében irányítsuk az a u tó t oldalról korlátnak vagy falnak!
Használjuk az e lő ttü n k haladó a u tó t önm agunk megállítására, de menjünk
a lehető legóvatosabban! Használjuk a vészvil lógót, dudáljunk, és v illo g ­
tassuk fényszórónkat, hogy az e lő ttü n k haladó já rm ű vezetőjét figyelm ez­
tessük a veszélyre!

Ütközés
Ha az ütközés elkerülhetetlen, m aradjunk a helyzet urai, és igyekezzünk
másokban és magunkban is a lehető legkevesebb kárt tenni! Próbáljuk meg
úgy elkerülni a hirtelen megállást, hogy valam i rugalmasnak ütközünk!
A falnál jobb a kerítés, a fánál jo b b néhány facsemete. Végállomásnak
mindegyik megteszi, de a fa és a fal talán életünk utolsó állomása is lehet
egyben.
A biztonsági öv (amely számos országban kötelező) megakadályoz m in ­
ket abban, hogy kirepüljünk a szélvédőn. Ha viszont NEM vagyunk bekötve,
jobb, ha nem próbálunk meg ellenerőt kifejteni az ütközéskor. Néhány kivé­
teles esetben m űködik ugyan az ellentartás, általában azonban nem je le n t
mást, mint hogy ütközéskor testünk akkor is halad tovább, amikor az autó már
megállt. Ilyenkor az ellentartás még több sérülést okozhat, m in th a hagyjuk
magunkat becsapódni, mert a karambolkor bekövetkező sebességcsökkenés
még erőteljesebb hatást gyakorol a testünkre. Kulcsoljuk karunkat a fejünk
köré, hogy meg tudjuk védeni, és hajoljunk el oldalra a kormány elől, m iköz-
ben az ütközési p o n t FELE lendítjük m agunkat! M indezt nehéznek tű n ik
végrehajtani, de ütközéskor a kormánykerék olyan, m int egy mellkasunk felé
tartó faltörö kos.
53
STRATÉGIA

A hátsó ülésen helyet fo g la ló utasok hasonlóan védjék a fejüket, és


tám aszkodjanak az első ülések h á ttá m lá já h o z !

Kiugrás az autóból
NE ugorjunk ki m ozgó autóból, hacsak nem szikla vagy nagyobb szakadék
felé tart, és a becsapódást nem élnénk tú l! Nyissuk ki az a jtó t, kapcsoljuk ki
a biztonsági övét, majd göm bö lyödjünk össze, fe jü n k e t irányítsuk erősen a
m ellkasunk irányába, szorítsuk össze a lábunkat és a térdünket, könyökün­
ket nyom juk erősen az oldalunkhoz, kezünket a fülünkhöz, majd hajlítsuk be
a derekunkat! Guruló m ozd u la tta l hagyjuk el az a u tó t! Ne fejtsünk ki e llen­
erő t a ta la jja l szemben, ne védekezzünk a végtagjainkkal, fö ld e t érve m a­
radjunk összegöm bölyödve és guruljunk, amíg meg nem állunk!

AUTÓ A VÍZ ALATT


Lehetőleg a süllyedés e lő tt hagyjuk el az a u tó t, hiszen a kocsi nem merül
el azonnal - e lta rt egy ideig, amíg m egte lik vízzel. Az autó ra kívülről ható
víznyomás m ia tt az a jtó t nagyon nehéz kinyitni, úgyhogy ha tudjuk, inkább
tekerjük ie az ablakot, és másszunk ki azon! Nagy lélekjelenlétet igényel vég­
rehajtani m in d e zt a „csobbanás" k iv á lto tta sokk és döbbenet állapotában,
de ha gyerekek is vannak az autóban, lehet, hogy ki tu d ju k őket segíteni az
t

ablakon. Értékeinket ne próbáljuk meg kim e n te n i!


Ha nem v o ltu n k elég gyorsak, m inél ham arabb HÚZZUK FEL az ablakot,
állítsuk fel a gyerekeket, a csecsemőket pedig tartsuk a te tő felé! Kapcsoljuk
ki a biztonsági övét, és figyelm eztessünk m in d e n k it az a jtó k m e lle tt, hogy
a kezüket ta rtsá k a kilincsen! Az esetleges a uto m ata vagy központi zárakat
azonnal kapcsoljuk ki! Elképzelhető ugyanis, hogy a víztől nem m űködnek
m egfelelően. Ekkor még ne próbáljuk k in y itn i az a jtó k a t!
A hogy vízzel te lik meg a belső tér, a levegő a te tő a la tt reked. A benti
víznyomás szinte kiegyenlíti az autóra kívülről ható víznyomást. Ha az autó
már nyugalomba került és csakhamar m egtelik vízzel, figyelmeztessünk m in ­
denkit, hogy vegyen m ély lélegzetet, nyissa ki az a jtó t, és ússzon felfelé,
m iközben engedi ki a levegőt! Az ugyanazon az a jtón á t távozóknak meg
kell fo g n iu k egymás kezét! Ha e lő ttü n k száll ki valaki, tartsuk vissza addig
a levegőt!
0 t t

0V1NTEZKEDES: M in dig a vízzel párhuzam osan, ne merőlegesen parkol­


ju n k ! Ha mégis a víz irányába kell parkolnunk, hagyjuk az a u tó t h á tra m e ­
netben és húzzuk be a kéziféket (ha a víznek há tta l kell parkolnunk, egyes
sebességben hagyjuk a sebességváltót és húzzuk be a kéziféket)!

54
AUTÓBALESET TÚLÉLÉSE

AUTÓ A VASÚTI SÍNEKEN


Ha az autó nk a u to m a tiku sa n m ű k ö d te te tt vasúti átkelőhelyen robban le,
tegyük az a u tó t sebességbe, és az in d ító m o to r segítségével rángassuk biz­
tonságos helyre! Ez a módszer kézi váltóval m űködhet, autom atával viszont
nem. Ha vonat közeledik, hagyjuk el az autót, vigyük a gyerekeket és a gyen­
géket biztonságos helyre.Tartsunk kellő távolságot (kb. 45 m bőven elegendő),
m ert ha a vonat nagy sebességgel közlekedik, nagy távolságra rö p íth e ti az
a u tó darabjait.
Ha viszont nem lá tu n k v o n a to t, vagy nagyobb tá vo lsá g o t is belátunk,
meg kell próbálnunk m egakadályozni az ütközést! Ha az a u tó t meg lehet
m ozdítani, to lju k le az összes sínről, hiszen nem tu d h a tju k , m elyiken jö n
vo n a t! Ha van vészjelző te le fo n , figyelm eztessük a v á ltó ke ze lő t a kia la ku lt
helyzetrőlí Ha nincs telefon, induljunk el a vonat irányába a sin mentén! Biz­
tosan álljunk a talpunkon (a nagysebességű vonatoknak erős a menetszele),
és a vonat vezetőjét figyelmeztessük egy rongyot, vagy bármilyen színes ru­
hadarabot lengetve! Ha a vonat vezetője megfelelően végzi a munkáját, tudni
fogja, hogy olyan kereszteződéshez közelít, ahol fo k o z o tta n kell figyelnie!

LÉGIKATASZTRÓFA
repülőgép-szerencsétlenség, illetve a problémás terepre tö rté n ő kény­
A szerleszállás eredm ényezi a legszörnyűbb katasztrófahelyszínt. Ilyen
bárhol m e g tö rté n h e t, ezért nem tu d u n k felkészülni a konkrét helyzetre.
A repülőgép személyzete ismeri az eljárást az ilyen vészhelyzetek keze­
lésére, kövessük te h á t az utasításaikat! A p iló tá k m egpróbálnak a le h e tő ­
ségekhez m érten a íegbiztonságosabban leszállni - nekünk nincs m it tenni,
csak nyugodtnak maradni, és segíteni a személyzetet a többi utas m egnyug­
tatásában.
A kényszerleszállásra úgy készüljünk fel, hogy szorosabbra állítju k a biz­
tonsági övét, belekarolunk a m ellettünk ülőkbe, állunkat erősen mellkasunkra
hajtjuk, ráh ajo lunk az ölünkbe te t t párnára, összetekert takaróra vagy ka­
bátra, és ha az ülőhelyek lehetőséget adnak rá, összefonjuk lábainkat szom ­
szédainkéival, m iközben vá rju k a becsapódást.
A m ik o ra repülőgép megáll (sem m iképpen sem korábban), a felszállás
e lő tt elhangzott tájékoztató szerint hagyjuk el a gépet! Ha szárazföldön lan­
dolunk, gyorsan tá vo lo d ju n k el a repülőgép közvetlen közeléből, m ert nagy
a tű z - és robbanásveszély. Akkor is ta rtsu k a távolságot, ha nem keletkezett
tűz! Várjuk meg, amíg a m otorok lehűlnek, és a kiöm lött üzemanyag elpárolog!
Ha vízen tö rté n ik a kényszerleszállás, a gum icsónakok autom atikusan fe lfú ­
55
STRATÉGIA

jódnak és rögzülnek a szárnyakhoz. Addig ne fújjuk fel a mentőmellényünket,


amíg a repülőgépen vagyunk, ellenkező esetben akadályozhat minket a me­
nekülésben. Várjuk meg, amíg a vízbe kerülünk, majd rántsuk meg a m en tő ­
m ellényt fe lfú jó kart vagy zsinórt, végül másszunk be egy mentőcsónakba!
Ha a re p ü lő g é p süllyed,
azonnal oldjuk el a m entöcsó-
nakot a szárnytól, a m in t az u ta ­ MEGJEGYZÉS
sok beszálltak. A gép elhagyása­ Ha a repülőgépből ejtőernyővel
kor a lehető legtöbb felszerelést ugrunk ki a vadonba, a roncs felé
vigyük m agunkkal, de sem m i­ irányítsuk magunkat, mert a men­
képpen se a személyes tárgyakat tőalakulatoka roncsot sokkal köny-
és a poggyászt gyűjtögessük! Ek­ nyebben veszik észre, mint egyetlen
embert vagy egy ejtőernyőt.
kor fogjuk csak igazán értékelni,
hogy túlélőcsom ag lapul a zse­
bünkben!

A katasztrófa után
Bármekkora is legyen az önfegyelm ünk, mindenképpen megrázó, váratlan
és bizonytalan érzés lesz ebbe a helyzetbe kerülni. Sokkot kaphatunk és
a pánikba esés határára kerülhetünk. Ha tűz tö r ki, vagy tű z - és robbanás-
veszély áll fenn, tartsunk kellő távolságot, amíg a veszély el nem m úlik!
A biztonság megkívánta távolságot azonban ne lépjük tú l! Ne engedjük, hogy
bárki is dohányozzon, ha k iö m lö tt az üzemanyag! Ne kószáljunk el isme­
retlen területre, különösen ne éjszaka! Tartsunk kapcsolatot a többi t ú l­
élővel!
A sérülteket vigyük biztonságos helyre, és próbáljunk meg figyelni m in ­
den egyes érintettre! A sérültek azonnali kezelése elsőbbséget élvez. Az ese­
teket súlyossági sorrend szerint kezeljük! M indenkinél elsőként a légzési
nehézségekkel foglalkozzunk, ezt kövesse - sorrendben - a súlyos vérzés,
a seb, a törés és a sokk kezelése!
Lehetőleg különítsük el az élőket és a holtakat! A halál az esemény ré­
m ítő szokatlanságára em lékeztetheti a túlélőket, könnyebben m egnyug­
szanak tehát, ha nem látják elhunyt társaikat.
Ha volt is tűz, nem biztos, hogy minden megsemmisült. Kutassunk a ron­
csok és a maradványok között mindenféle felszerelés, élelem, ruházat és víz
után! Ne kockáztassunk, ha még mindig fennáll az üzemanyagtartály berob-
banásának lehetősége! Óvakodjunk a roncsokból terjedő fü sttő l, a mérges
gázoktól!
Amíg várunk a tűz kihunyására, mérlegeljük a helyzetünket!
#
M indenkép-
pen ez legyen a következő lépés a stratégiánkban! Érdemes és biztonságos
a jelenlegi helyünkön maradni? Ha ism ert a gépünk tervezett útvonala (ami
repülőjárat esetén bizonyos), szám íthatunk valam iféle kereső- és m en tő ­
alakulatra, számos előnye van te h á t az egy helyben maradásnak. A keresők
56
LEGIKATASZTROFA

már nagyjából tisztában vannak az elhelyezkedésünkkel, és akkor is ismerik


utolsó je le n te tt pozíciónkat, ha le ke lle tt térnünk az útvonalról. A roncs
vagy a földre kényszerült repülőgép a levegőből sokkal jobban észrevehető,
különösen fával sűrűn b o ríto tt vagy erdős területen, ahol a fák még nagy
csoportnyi em bert is eltakarhatnak.
Ha úgy látjuk, hogy nagyon veszélyes vagy az időjárás szeszélyeinek
k ite tt területen tartózkodunk, szükség esetén m enjünk védettebb helyre!
9

Éjjel ne induljunk útnak, kivéve ha az életveszély nagyobb, m in t a sötétben,


ismeretlen terepen tö rté n ő áthaladás kockázata.

M E G J E G Y Z É S ___________________
Hagyjunk a roncson utalást az útirányunkra, így a mentőalakulatok
fogják, hogy vannak túlélők, és melyik irányban kell keresni őket!

Az azonnali helyváltoztatás leggyakoribb oka, hogy olyan hegyen vagy


hegyoldalon kerültünk veszélybe, amely nem nyújt védelm et az elemektől,
vagy kőomlással és egyéb veszélyekkel fenyeget. Lejtő esetén ne felfelé, ha­
nem lefelé haladjunk, mert a körülmények alacsonyabb magasságban kisebb
valószínűséggel jelentenek veszélyt
Ne induljon el m indenki biztonságosabb helyet keresni! Küldjünk előre
felderítőket, ők vizsgálják át óvatosan a környező te rü le te t! A felderítőknek
együtt kell maradniuk, párokban kell dolgozniuk, nem indulhatnak önálló fel-
$

derítésre! Beszélgetve kapcsolatban tudnak maradni egymással. Útvonalukat


jelöljék meg előrehaladás közben, hogy könnyen visszataláljanak!

MENEDÉK
A legelső szükséglet minden bizonnyal valam ilyen ideiglenes menedék ki­
alakítása lesz, hogy védve legyünk a természet erőitől - ez különösen a se­
besültek m ia tt fontos. A biztos hely megteremtését egy még alaposabb fe l­
derítés kell hogy kövesse a megfelelő táborhely kiválasztása m ia tt Próbál­
juk a lehető legtöbbet kihozni a természetes menedékből és tökéletesíteni
minden rendelkezésre álló anyaggal!
Ha a sebesültek súlyos állapotuk m ia tt nem m ozdíthatóak, számukra
a helyszínen kell valam iféle menedéket biztosítani.
Ha nem áll rendelkezésünkre hasznosítható felszerelés vagy roncsdarab,
egyetlen dolgot tehetünk a kopár földön - ásunk.
Lehetőség szerint keressünk valamilyen természetes üreget és mélyítsük
ki! A kiásott földből készítsünk peremet, ez legalább a szél elől védelm et
fog nyújtani! Rakjunk tüzet, hogy meleg legyen - így ja v u lh a t a hangulat
57
STRATEGIA

és segít megőrizni a lelki tartást is! A tüzelőanyaggal takarékoskodjunk, ezért


a hő erejének fokozására használjunk visszaverő felületeket!
Hasonlóan járjunk el, ha a körülmények szükségtelenné vagy lehetetlenné
teszik eredeti helyünk elhagyását! Ha nem áll a rendelkezésünkre te rm é ­
szetes menedék, kövekből, roncsdarabokból és egyéb felszerelésből készítsünk
magunknak szélárnyékos helyet! Ha a csoport összebújik, csökken a test hő­
vesztése. Ilyen körülmények között a súlyos sérültek túlélési esélyei megle­
hetősen csekélyek, csak a gyors mentésben reménykedhetünk. A jó erőnlétben
lévők induljanak víz, tüzelőanyag, menedék és élelem keresésére - ezt azonban
m indig - legalább párokban tegyék! A figyelem felkeltése érdekében minél
több jelzést helyezzünk el!
Ne feledjük, a naptól éppúgy menedéket kell keresnünk, m int a szél­
től és a hidegtől! Kiszolgáltatva lenni az időnek nem csak a kihűlést je le n t­
heti.

ELHELYEZKEDÉS
Ha van rádió adó-vevőnk vagy m obiltelefonunk, tudunk segítséget kérni.
Em iatt azonban ne térjünk vissza a repülőgép sérült, vagy esetleg robba­
násveszélyes fedélzetére! Várjunk, amíg egyértelm űvé válik, hogy minden
biztonságos! A m entőalakulat tu d n i akarja majd a pozíciónkat. A száraz­
földön utazók viszonylag pontosan ismerik helyzetüket (még ha ideiglenesen
el is tévednek), és térkép segítségével még pontosabb tájékoztatást tudnak
adni. Ha viszont vízi vagy légikatasztrófa áldozatai vagyunk, nagy segítséget
jelent, ha ismerjük a tervezett útvonalat, és van elképzelésünk róla, hogy
mi volt a pozíciónk a szerencsétlenség bekövetkeztekor. Ugyancsak jó, ha
ismerjük az uralkodó szél- és áramlási irányokat.
Legtöbbször tüzet kell gyújtanunk - három különálló tüzet gyújtva egyez­
ményes nemzetközi segélykérő jelzést adunk le! Rakjunk minél nagyobb
tüzet! A figyelem felkeltése érdekében helyezzünk ki jelzéseket! Ha tudjuk,
hogy már közel a segítség, alkalmazzuk pirotechnikai eszközeinket! Ha a se­
gítség már nagyon közel jár, csapjunk zajt! Ekkor örülünk csak igazán, hogy
értesítettük tervünkről az illetékes hatóságokat, és hogy pontosan ta rto ttu k
m agunkat az útvonalunkhoz. Csak idő kérdése, és meg fog érkezni a m en­
tőalakulat. Addig is próbáljunk meg minél kényelmesebb körülm ényeket
terem teni m agunknak!
Ugyanakkor persze a legalaposabb tervek is félre tudnak siklani. A navi­
gációs eszközök elrom olhatnak. A vihar, a nagy szél vagy a köd m in d -m ind
letéríthetnek bennünket útvonalunkról, és tessék, egyszer csak o tt ta lá lju k
m agunkat biztonságban a menedékünkben, de senki nem tudja, merre le­
hetünk. Elképzelhető, hogy a tervezettnél tovább kell maradnunk, erre fel
kell készülnünk!
58
LÉGI KATASZTRÓFA

M inél pontosabban meg kell állapítanunk az elhelyezkedésünket! Tanul­


m ányozzuk a te rü le te t m inden lehetséges szem pont alapján! Azonban nem
elegendő csak a helyzetünk pontos m egállapítása (ha ez egyáltalán le h e t­
séges): azt is meg kell vizsgálnunk, hogy nem kínálkozik-e biztonságosabb és
kényelmesebb táborhely, tüzelőanyag-, élelem - és vízlelőhely. Hosszú távon
azt is végig kell gondolnunk, hogyan tu d u n k átvágni a területen.
Ha tengeren vagyunk, ne m aradjunk egy helyben: figyeljük olyan száraz­
föld jelét, amely elég közel van ahhoz, hogy - szemben jelenlegi helyzetünk
tartásával - növelje túlélési esélyeinket! Ki vagyunk téve azonban a szélnek
és a hullám zásnak. Sodródásunkat viha rhorg onnyal késleltethetjük.

MEGJEGYZÉS
Szárazföldön a legritkább esetben bizonyul ésszerűnek, ha a mentőcsapatra
várakozás helyett azonnal biztonságos helyre megyünk. Bizonyos esetek­
ben azonban (ha tudjuk, hogy senki nem fog minket keresni; ha a terep
olyan sivár, hogy nem kínál számunkra élelmet, vizet vagy menedéket; ha
biztosak vagyunk benne, hogy elegendő energia- és élelemtartalékunk van
ahhoz, hogy visszajussunk a civilizációba, vagy olyan helyre, ahol életben
tudunk maradni a természet nyújtotta forrásokból) dönthetünk úgy, hogy
- ha már elég világos van és a többi körülmény is kedvező - nekivágunk.

NÉLKÜLÖZHETETLEN ÉLELEM
ÉS VÍZ BESZERZÉSE
A továbbhaladás lehetőségét várva egy elszigetelt sziklafalon, a dagálytól
elzárva, esetleg a v ih a r vagy köd fogságában nem sok alkalom kínálkozik
9

arra, hogy kiaknázzuk a term észet n y ú jto tta forrásokat. É lelm iszer-tartalé­
kunknak azonban ne lássunk neki azonnal! Lehet, hogy o tt időzünk még
egy darabig. Később is leszünk még éhesek, ezért az élelm et be kell osztani.
Rendezkedjünk be annál is hosszabb időre, m in t am i a legpesszim istább
várakozásainkban szerepel! Még ilyen helyzetben is lehet elérhető közel­
ségben víz és élelem .
Elkülönítve tároljuk a vésztartalékot arra az esetre, ha majd nem áll sem­
mi egyéb a rendelkezésünkre! Először a term észet fo rrá s a it aknázzuk ki!
Nem elég egyféle é te lt találnunk. Többfajta növényt keressünk, am elynek
elfo g ya szth a tju k a levelét, gyüm ölcsét, m agját, gyökerét vagy más ehető
részét! Kutassunk csapdába ejthető vagy levadászható állatok nyomai után!
Ha m ár az é le tü n k forog kockán, nem lehetünk kényesek rá, hogy m it
eszünk meg és m it nem, és arra sem, hogyan szerzünk m agunknak élelm et.
Az élővilággal és a környezettel azonban ilyenkor is törődnünk kell! Ha bővé­
ben vagyunk egyéb tápláléknak, sem m i okunk arra, hogy veszélyeztetett
59
STRATÉGIA

á lla t- vagy növényfajok egyedeit fogyasszuk. Nem indokolt ez esetben olyan


csapdák felállítsa sem, amelyek révén több húshoz ju tu n k , m in t am ennyit
frissen el tudunk fogyasztani vagy félre tudunk rakni (a kelepcék ugyanis nem
válogatnak az állatok között, amelyeket elfognak vagy megnyomorítanak).
A term észet erőforrásainak legjobb kihasználása nem azonos a kizsákm á­
nyolással. A tú lz o tt m értékű kiszipolyozással saját m agunknak okozunk
kárt, ha még hosszú ideig kell azon a te rü le te n m aradnunk.
Ne feledjük azt sem, hogy a legkönnyebben megszerezhető élelem sok­
ban különbözhet a ttó l, a m it általában enni szoktunk. Ha a felkészülés során
m ár fogyasztattunk szokatlan élelmet, sokkal könnyebben fogunk tudn i tá p ­
lálkozni, és képesek leszünk arra is, hogy a tö b b ie ke t b áto rítsuk hasonló
dolgok elfogyasztására.
Tüzelőanyagra még akkor is /
szükségünk van, ha a magas hő­ MEGJEGYZES
mérséklet m ia tt a testünknek nincs Rövid távon az életben maradás­
szüksége a lángok melegére - itt hoz a víz sokkal fontosabb, mint
elsősorban a vízforralásra kell gon­ azélelem. Még akkor is vannak le­
dolni. Ne higgyük azonban, hogy hetőségeink, ha nem áll a rendel­
a meleg nappalt mindig meleg éj­ kezésünkre édesvíz. A talált vagy
előállított vizet azonban mindig
szaka követi! A világ egyes ré­ fertőtlenítsük vagy forraljuk fel,
szein nagy a különbség a nappali hogy tisztasága felől teljesen bizo­
és az éjszakai hőmérséklet között. nyosak legyünk! A vízkeresés le­
gyen az elsődleges szempont!

TÁJÉKOZÓDÁS
9

Á ltaláb an a legjobb, ha a baleset helyszínéhez közel m aradunk, hiszen


a repülőgép vagy a já rm ű (illetve ezek roncsai) hasznosítható anyagokat és
felszerelést biztosítanak, és valószínű, hogy a m e n tő a la ku la to k is ismerik
ezt a helyet. Ha viszont valam i m ia tt mégis a továbbhaladás m e lle tt d ö n ­
tünk, a te rü le te n tö rté n ő biztonságos áthaladáshoz szükségünk lesz a tá ­
jékozódás és iránykeresés képességére.

MENTSÜK MEG MAGUNKAT!


Ne feledjük, ezek egyszer talán megmentik az életünket!

M menedék
E elhelyezkedés
N nélkülözhetetlen dolgok beszerzése
T tájékozódás

60
LÉGIKATASZTRÓFA

EMBEREK
Egy expedíciónál a tervezéshez hozzátarto zik az egymással összeférő sze­
mélyek gondos kiválogatása, te k in te tte l arra is, hogy alkalm asak-e az a d o tt
vállalkozásra - m ind az erőnlét, m ind a gyakorlat, mind pedig a felkészültség
szem pontjából. K atasztrófahelyzetben, nyomás a la tt azonban bárki visel­
kedhet kiszám íthatatlanul. Egy átlagos szerencsétlenség után kialakuló cso­
port pedig nagyon különböző em berekből áll. Férfiak, nők, gyerekek, idősek
és csecsemők. Lehet köztük terhes asszony és beteg vagy testi fogyatékos
személy - őket m egkülönböztete tt figyelem ben kell részesítenünk. A sokféle
tú lé lő b ő l álló c so p o rto t é rin tő vészhelyzet esetén valószínűleg nagyobb
a sérülések kockázata, m in t a felké szü lt és kiváló erőnlétben lévő emberek
v á lo g a to tt csapatánál.
A csecsemők nagyon törékenynek tűnnek, pedig valójában nagyon szí­
vósak. M indenesetre fontos, hogy melegen tartsuk őket. A gyerekeket nyug­
ta tn u n k és viga sztalnunk kell, különösen ha elvesztették va la kijü ke t vagy
fájdalm aik vannak. Gyakran lefoglalja őket a helyzet kalandossága, és nem
nyugtalankodnak; nem hagyhatjuk azonban, hogy elcsatangoljanak, a tű z ­
zel játszanak, vagy bárm ilyen más veszélynek tegyék ki m agukat! Az idő­
seknek általában erős a tartása, és képesek lelket önteni a fiatalabbakba.
Fontos azonban, hogy ne fázzanak és rendszeresen kapjanak enni! Gyakran
bebizonyosodik, hogy a nők sokkal jo b b a n kezelik a vészhelyzeteket a fé r­
fiaknál, és könnyebben tu d já k v á lla ln i a felelősséget is mások iránt.
Hajó vagy légitársaság já ra ta esetén a hajó tisz tje i vagy a repülőgép
személyzete (ha m aguk is tú lé lő k) vá rh a tó a n átveszik az irányítást, de
a szervezett csop ortokat jellem ző katonai felépítés, a vezetők elfogadása
és a felelősségvállalás sosem fog kialakulni. A döntéshozatal, a lépések m eg­
tervezése és a h a n g u la t fenn tartása érdekében meg kell pró bálnunk beve­
zetni a dem okratikus e ljá rá s o k a t Az esemény okozta tra u m a m ia tt néhá-
nyan lelkesen követnek bárm ilyen rem ényt adó vezetést, de az ellentétek és
az előítélet is m egjelenhetnek. Ezeken mindenképpen felül kell emelkedni!
A lé g i- vagy vízi katasztrófa különböző ku ltú rá jú és hátterű em bereket
kényszerít azonos helyre és olyan helyzetekbe, am elyeket társadalm i t ila l­
m aik egyébként nem engednének. A probléma leküzdése m egfelelő ta k tik á t
igényel. U gyanakkor a túlélésnek kell elsőbbséget kapnia.
M inél alaposabbak az orvosi ism ereteink, annál jobb. Az is fo n to s azon­
ban, hogy m egtanítsuk a többieket az élni akarásra, am ely nagyrészt az o r­
vosokra jellem ző „ágyvégi udvariassággal", azaz egyfajta magabiztos, meg­
nyugtató, kom oly hangnem használatával tö rté n h e t - az m ár fél siker, ha
azt a benyom ást keltjük, hogy tu d ju k , m it m ié rt teszünk!
N yugalm unk és m agabiztosságunk ösztönzően hat mások önbizalmára
és együttm űködési készségére. M inél szélesebb körűek az ismereteink, annál
jo b b a n tu d ju k kezelni a h e ly z e te t
61
t

________________ - 3 -

ÉGHAJLAT ÉS
TEREPVISZONYOK

nnak ellenére, hogy az alapvető túlélési stratégiák


A és technikák bárhol alkalmazhatóak, a körülmények
a világ különböző részein nagyban eltérnek egymástól.
Lényeges, hogy a lehető legtöbb ismerettel rendelkez­
zünk annak a területnek a viszonyairól, ahova utazni
akarunk. Ha vannak általános ismereteink az egyes ég­
hajlatok körülményeiről és hatásairól, nagyobb eséllyel
maradunk életben még akkor is, ha egy baleset m ia tt
teljesen ismeretlen területre vetődünk.
E könyv néhány oldala természetesen nem tud az
egész világra kiterjedő földrajzi ismereteket nyújtani.
Csak a főbb éghajlati és környezeti típusokat tudja be­
m utatni, és csak a felm erülő problémák megoldásának
legalapvetőbb módszereit kínálja.
Más fejezetekben is található bizonyos témakörökre
(pl. az élelemre vagy a menedékre) adott körülmények
között alkalmazható tanács, amely kiegészíti az itt is­
m ertetett információkat.

62
t \

ÉGHAJLATI ÖVÉK 64
SARKVIDÉKI TERÜLETEK 68
Haladás 68
Ruházat 70
Menedék 71
Tűz 72
Víz 72
Élelem 73
Egészségünk megóvása 76
HEGYEK 77
H ó -é s jégmezők 80
Lavinák 82
TENGERPART 84
Víz 86
Élelem 87
Veszélyek 91
SZIGETEK 92
SIVATAGOS TERÜLETEK 94
Víz 95
Menedék és tűz 96
Ruházat 97
Élelem 98
Egészség 99
TRÓPUSI TERÜLETEK 100
Menedék 103
Tűz 103
Élelem 103
Veszélyek 104
GÉPJÁRMŰVEK 106

63
ÉGHAJLATI ÖVÉK
okan az idegen környezetre ellenségként tekintenek, és úgy érzik, harcol­
S niuk kell ellene. Csakhogy nem ez az életben maradás módja - ha har­
colunk, veszíteni fogunk! Vannak ugyan veszélyek, amelyekre bizonyos óvin­
tézkedésekkel fel kell készülni, maga a term észet azonban semleges. Tanul­
ju k meg, hogyan kell élni az egyes éghajlatokon, és hogyan kell kihasználni
am it nyújtanak! Az éghajlatot nem csak a szélességi fok határozza meg; a szá­
razföldi elhelyezkedés és a te n g e rszin t fe le tti magasság éppolyan fontos.

Sarkvidéki éghajlat
Sarkvidéki te rü le te kn e k azokat te k in tjü k , am elyek az északi
szélesség 60° 33' fe le tt és a déli szélesség 60* 3 3 ’ a la tt helyez­
kednek el. A hideg időre vonatkozó tu d á s azonban nagy magasságokban
is szükséges lehet. Pl. az Egyenlítőhöz közel, az Andokban a h óh atár csak
500 0 m éternél kezdődik, de a pólusokhoz közeledve egyre alacsonyabban
húzódik - D él-A m erika legdélebbi csücskét mindössze néhány száz m é te ­
res m agasságban is állandóan hó borítja. Az északi sarkvidék viszonyai
egyaránt érvényesülnek Alaszka, Kanada, Grönland, Izland, Skandinávia és
Oroszország je le n tő s részén.

■ftiffieüra
Az északi jégsapkától délre a föld állandóan fagyott, a növények
satnyák. A hó nyáron elolvad, a gyökerek azonban nem tu d n a k
mélyen m egkapaszkodni a földben. Nagy magasságban is ehhez hasonló
körülm ényekkel találkozunk.

Tajjga
Az északi sarkvidéki tu n d rá s vidék és a m érsékelt övi te rü le te k
közt 1300 kilom éteres sávban húzódó, erdős öv ta rto z ik ide.
Oroszországban néhány szibériai fo ly ó m entén az erdő az északi sarkkörtől
akár 1650 kilom éterre is benyúlik északra, míg Kanadában, a H udson-öböl
térségében a sáv a sarkkörtől délre ugyanekkora távolságban húzódik.
A tél hosszú és kemény, a föld az év tú ln y o m ó részében fa g y o tt, a nyár
rövid. A talaj mindössze az év 3 -5 hónapjában enged fel annyira, hogy a víz
elérje a fák és növények gyökerét. A növényzet az Északi- és a Jeges-tenger­
be torkolló folyók mentén gazdagabb. A tajgát számos vadállat jellem zi; jávor-
szarvas, medve, vidra, hiúz, coboly, mókus, kisebb élőlények és sok madárfaj.
Nyáron az o lv a d t hó nem tu d felszívódni, ezért vízzel e lá ra szto tt te rü ­
letek, mocsarak alakulnak ki. K időlt fák és sűrű tőzegm oha nehezíti az elő­
rehaladást. A szúnyogok kellem etlenek lehetnek, viszont nem terjesztenek
m aláriát.
64
ÉGHAJLATI OVEK

A haladás télen könnyebb, feltéve, hogy melegen vagyunk öltözve. A fo ­


lyók m entén m enjünk (o tt lehet halászni, horgászni), a töm érdek le h u llo tt
faágból pedig készítsünk tu ta jt!

Mérsékel!! övi éghajlatok


Az északi fé lg ö m b m érsékelt égöve, v a la m in t a déli félteke hasonló é gh aj­
latú terü le te i kínálják talán a legkedvezőbb körülm ényeket a különleges
ismeretek vagy tudás nélküli életben maradáshoz. Ezek azok a helyek, am e­
lyeket az olvasó m inden bizonnyal a legjobban ismer. Az erős urbanizáltság
m ia tt nem valószínű, hogy a túlélési megpróbáltatások hosszú ideig tartanak.
Egy jó erőnlétben lévő, egészséges, alapvető túlélési ismeretekkel rendelkező
em ber nem lehet úgy elvágva a k ü lvilá g tó l, hogy néhány napos vándorlás­
sal ne érjen la k o tt területre. Kemény hidegben a sarkvidékkel kapcsolatos
ismeretekre szükség lehet.

Óceáni éghajlat (lombhullató erdők)


Ahogy az éghajlat egyre melegebb, a tél pedig fokozatosan eny­
hül, a tűlevelűek helyét egyre inkább a lo m b h u lla tó k veszik át.
Amerikában a tölgy, a bükk, a ju h a r és a hikori a legjellemzőbb, míg Európá-
#

bán és Ázsiában a tölgy, a bükk, a gesztenye és a hársfa terjedt el a legjobban.


A humuszban gazdag föld számos növény és gombafaj otthona. Könnyű élet­
ben maradni, kivéve a nagy magasságokat, ahol akár tundrára jellem ző viszo­
nyok vagy hóm ezők is lehetnek. A te rü le te k nagy részét az em ber művelés
alá vonta.

Kontinentális éghajlat (mérsékelt övi füves puszták)


Nagyrészt belső, ko n tin e n tá lis területek, am elyeket meleg nyár,
hideg tél és közepes csapadékmennyiség jellem ez. Ezek váltak
a föld legnagyobb élelm isze r-te rm e lő területeivé: gabonaterm elés és ál­
lattenyésztés a jellem ző. Nyáron a víz, télen a menedék je le n th e t gondot.

Mediterrán területek
A Földközi-tenger vidéke m érsékelten száraz jellegű, errefelé
hosszú, meleg nyár és rövid, hideg tél váltja egymást. Az év leg­
nagyobb részét napsütés és száraz szél jellem zi. Egykor a te rü le te t tö lg y -
erdők b o ríto ttá k, amelyek kivágása után a talaj erodálódott, majd örökzöld
cserjék n ő tté k be. A k a lifo rn ia i száraz bozótosokéhoz („chaparral") hason­
líth a tó ez az éghajlat. A te rü le t fákban szegény, a víz g o n d o t okoz. Nagy
magasságban más viszonyok uralkodnak.
r n 1h i \ \

A V W W N W V
k V W W W W V
AW SW W W
Itópusi éghajlat (esőerdők)
A \\\\\\\N \
A tró pusok vidéke m üveiés alá v o n t terü le te ke t, hatalm as m o ­
csarakat és sivatagokat egyaránt tartalm az, harm adát azonban
65
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

é rin te tle n erdő teszi ki: egyenlítői esőerdő, szubtrópusi esőerdő és hegyi
erdőség. A csipkézett hegyekből lecsorduló csapadék nagy, gyors mozgású
folyókká áll össze. A parti és más alacsonyabban fekvő te rü le te k gyakran
m ocsárvidékké alakúinak.

Szavanna
A szavanna tró pusi füves puszta, általában a sivatag és a tró pusi esőerdő
között terül el. Az erdő közelében a fű magas, akár a 3 m -t is elérheti, és gya­
koribbak a fák. A hőm érséklet egész évben magas. Szavanna b o rítja A frika
tö b b m in t egyharm adát, va la m in t Ausztrália nagyobb te rü le te it (az u tó b ­
biakon helyenként eukalip tuszfák ta lá lh a tó k ). A szavannához hasonlóak
Venezuela és Kolum bia J lla n ó i" (síkságai, alacsony dom bos vidékei) és
Brazília „cam pói" (azaz mezői). Általában nem könnyű vízhez ju tn i, ahol vi­
szont van, o tt buja növényzet és gazdag á lla tvilá g jellem ző. A frikában nagy
állatcsordák uralják a szavannát.
ÉGHAJLATI ÖVÉK

Sivatagok
A Föld fe lü le té n e k egyötödét sivatag, azaz száraz, kietlen te rü le t borítja,
ahol nehéz életben maradni. Sivatagok o tt alakulnak ki, ahol az Egyenlítő
m entén keletkező és nedvességüket m ár e lve szte tt légáram latok leszáll-
nak, m ajd a föld közelében újra felm elegednek, m agukkal szállítva a kevés
o tt lévő nedvességet A lig van felhő, am ely vé d e lm e t n yú jth a tn a a nap elöl
vagy m egőrizné a h őt éjjelente, ezért igen nagy a hőingadozás a nappal és
az éjszaka k ö zö tt (a nappali, árnyékban m ért legmagasabb hőm érséklet a
Szaharában 58 °C is lehet, éjjel a hőm érséklet viszont akár fa g y p o n t alá is
süllyedhet). A föld sivatag jainak csak kis részét alko tja hom ok (a Szahará­
nak is csak egytizedét), legnagyobb részük kiszáradt folyó m ederb ől (vádi­
ból) származó kavics. A szél e lfú jja a hom okot, majd az alacsonyan fekvő
területeken lerakja. Máshol szél ko p ta tta hegyek, kiszáradt lapályok és id ő ­
szakos fo ly ó k is találhatóak.

67
SARKVIDÉKI TERÜLETEK
Az A n ta rk tis z t jé g ré te g borítja. Az Arktiszon a sa rk p o n to t tengeren úszó
vastag jég fedi, és az erd ö h a tá rtó l északra m inden fa g y o tt. Csak két évszak
van (hosszú tél és rövid nyár), a n a p palt a tél közepén uralkodó teljes sö­
tétség és a nyáron tipikus, 24 órán á t ta rtó világosság jellem zi.
Az Arktiszon a hőm érséklet nyáron akár a 18 cC -o t is elérheti, kivéve a
gleccsereket és a fa g y o tt tengereket, télen azonban - 5 6 °C-ig is süllyedhet,
a fa g y p o n to t viszont sohasem haladja meg. Az északi erdőkben nyáron akár
37 °C is lehet, télen azonban a magasság m ia tt a hőmérséklet még az Arktiszon
#

jellem zőnél is alacsonyabb. Eszak-Szibériában, Verho-janszknál m értek m ár


-6 9 ° C -o t is! Az Antarktisz hőmérséklete még az Arktiszénál is alacsonyabb.
Az A nta rktiszo n m értek m ár 177 km /h -s sebességű szelet isr az A rk ti­
szon az őszi és té li szelek hurrikánerősségűek is lehetnek, 30 m -es m agas­
ságba korbácsolva fel a havat a levegőbe (ez még akkor is hóvihar hatását
kelti, ha még csak nem is havazik). Az alacsony hőm érséklet m ia tt a szelek
hűtő hatása nagyon je le n tő s - sokkal hidegebbnek érezzük a levegőt, m in t
a m it a hőm érő m u t a t Pl. egy 32 k m /h -s szél a - 1 4 DC-os hőm érsékletet
- 3 4 °C-ra csökkenti, a 64 km /h-s pedig - 4 2 *C-ra. A hőmérséklet-csökkenés
mértéke annál nagyobb, m inél hidegebb van. A 64 k m /h -s sebesség fe le tti
szelek m ár nem okoznak további nagy v á lto z á s t

HALADÁS
A tapasztalatok azt m utatják, hogy legjobb, ha a repülőgép vagy az e lro m lo tt
já rm ű közelében m aradunk. Ha a hely veszélyesnek bizonyul, a lehető leg­
közelebb készítsünk biztonságos m e n e d é ke t Csak akkor döntsünk az útnak
indulás mellett, ha közel van a civilizáció és valószínűleg a m entőalakulat is.
Gyorsan döntsük el, m it csinálunk - amíg még tisztán tu d u n k g o n d o l­
kodni. A hideg to m p ítja g o n d o lk o d á s t
Meg se forduljon a fejünkben hóviharban elindulni! A sík jégen és a tu n d ­
rán m indig nehéz a tájékozódás. A jég mozgása barázdákat hoz létre, bizony­
tala n n á téve a haladást. A nyáron m egolvadó jég a tu n d rá t mocsarassá,
a tengeri je g e t pedig kásássá v á lto z ta tja a ta lp u n k alatt.
A sarkvidéken nyáron a szúnyog, a tripsz, a kullancslégy és a muslica
okozhat k e lle m e tle n s é g e t Lárváik a vízben élnek - m e lle ttü k ne készítsünk
menedéket. Ruhánk ujját lehúzva, gallérunkat feltűrve viseljük, fejünkön hord­
ju n k szúnyoghálót, és égessünk zöld fá t és leveleket - a fü s t ugyanis távol
ta rtja ő k e t A hogy hidegebbre fordul az idő, a rovarok kevésbé aktívak, é j­
je lre pedig teljesen eltűnnek.
Alaszkában, Kanada északnyugati és északkeleti területein, Grönlandon,
Izlandon, Skandináviában, a Novaja Zem lján, a Spítzbergákon és néhány
68
SARKVIDÉKI TERÜLETEK

szigeten találhatóak olyan hegyek, amelyek jégszirtjei, gleccserei, gleccser-


szakadékai és lavinái kom oly veszélyt jelentenek. Az A rktisz partjai köze­
lében májustól augusztusig gyakori a néha távoli belterületre is behatoló köd,
amely tovább nehezíti a tájékozódást.

Tájékozódás
Az iránytű m egbízhatatlan a sarkvidékeken. A csillagképek biztosabban m u­
ta tjá k az irányt, az éjszakák pedig elég világosak a haladáshoz. Napközben
alkalm azzuk az árnyékcsúcsmódszert [lásd Eligazodás a térképen és a te r­
mészetben).
A tengeri jégen haladva az irány m eghatározásához NE használjunk
jéghegyet vagy tá v o li tájékozódási p o n to t! Az úszó jé g tá b lá k állandó m oz­
gásban vannak, viszonylagos pozíciójuk könnyen változik. Készüljünk arra is,
hogy könnyen meghasadnak, kettéválnak! Ha á t kell szállnunk az egyik úszó
jégtábláró l a másikra, ugorjunk a jégtábla szélétől legalább 60 cm -es tá v o l­
ságból indulva és érkezve!
KERÜLJÜK a jéghegyeket! Tömegük legnagyobb része ugyanis a víz a la tt
van. Ahogy elolvad, a jéghegy minden előjel nélkül átfordulhat, különösen ha
saját súlyunk is nehezíti.
KERÜLJÜK a jé g fa la kh o z közeli hajózást! A gleccserekről hatalm as tö ­
megű, gyakran tö b b ezer tonnányi jég válh at le a tengerbe zuhanva, minden
előjel nélkül.
A m adarak m egfigyelése segítheti a tájékozódást. A vándorló v iz im a -
darak olvadáskor a szárazföldre repülnek.
Az égről visszatükröződő fo rm á k segíthetnek a távoli te rü le te k m egha­
tározásában. A nyílt víz, a fák és a hómentes terület feletti felhők feketén ve­
rődnek vissza, a tengeri jég vagy hómező fe le tti felhők pedig fehéren. A friss
jég tükröződése szürke, a fo lto s tükröződés úszó je g e t vagy hófúvást jelez.

Hótalpak
A sarkvidéken előrehaladni kimerítő, csak jó erőnlétben lévő személy próbál­
kozzon vele. Bár nehezen rög tönözhető , a kem ény havon a sítalp a legjobb
közlekedési eszköz. A mély, laza hóban a síelés nagy erőfeszítést igényel, hó­
talppal könnyebben boldogulunk. A hótalpban úgy lépkedjünk, hogy lábun­
kat a szokásos járással ellentétben hajlítás nélkül emeljük meg, mégpedig úgy,
hogy a h ó ta lp a t a földdel a lehető legpárhuzam osabban tartsuk!

Hajlítsunk egy hosszú, friss faágat hurok formájúra, a vé­


geit pedig rögzítsük erősen l Egészítsük ki keresztágakkaf,
és kössük össze (minél több keresztágat rakunk rá, ónnál
jobb), de ügyeijünk rá, hogy o hótalp ne legyen túl nehéz,
így ugyanis nem tudunk nagyobb távolságot komoly fá ­
radtság nélkül megtenni. A közvetlenül a lábunkra csa­
tolt középső részt készítsük erősebbre.
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

Kövessük a folyókat!
A folyásiránynak m egfelelően haladjunk (nyáron tu ta jja l, télen a jégen),
kivéve Szibéria északi részét, ahol a folyó k észak felé fo lyn a k!
B efagyott folyón m indig a szélen lévő sim ább jégen, illetve a kanyarula­
tok külső ívén m enjünk! Két folyó találkozásánál a külső szélen vagy a külső
parton haladjunk! Ha a folyó nak sok a kanyarulata, hagyjuk el a je g e t, és
a magasabb parton folytassuk az u tu n k a t!

(T
FIGYELEM!
A JEGHIDEG VÍZ HALALOS
Jeges vízbe esve kikészülünk. A test összerándul, megszűnik az izmok feletti
kontroll, ezt heves remegés követi. A végtagok kb. négy perc alatt elfagynak,
az eszméletvesztés 7, a halál 15-20 perc múlva következik be.
TEGYÜNK ELLENE! Vízbe esés után azonnal cselekedjünk! Induljunk el
a szárazföld felé, és hemperegjünk a hóban, hogy felszívja a vizet! Ezután
keressünk menedéket, és azonnal vegyünk fel száraz ruhát!
V________________ _________ = J
RUHÁZAT
Az erős hidegben és szélben fedetlen testrészeink percek a la tt elfagyhatnak.
Védjük egész testünket, beleértve kezünket és lábunkat is! Viseljünk szo-
rítóm adzagos kapucnit, hiszen így - részben - a rcunkat is be tu d ju k fe d n i!
A szőrmeszegély m egakadályozza, hogy a kilégzett pára az arcunkra fa g y ­
jo n és felsértse a bőrünket.
R uházatunk felső rétege védjen m in k e t a széltől. Szövete legyen olyan
sűrű, hogy megakadályozza a hó bejutását, ahhoz azonban legyen elég á t­
eresztő, hogy a vízpára e lilla n jo n - ne legyen vízálló, m e rt az lecsapódást
eredm ényezhet. A bőr kiváló külső viselet.
A nyílásokon keresztül a hő ki tud áram olni, mozgás közben így kiszö­
kik a levegő. Ha ruhánknak nincs szorítómadzagja, tekerjünk va la m it az ujja
köré, nadrágunk szárát pedig tű rjü k be zokninkba és bakancsunkba!
Ha izzadni kezdünk, lazítsuk meg a ruhánkat néhány helyen (gallér, ruha­
ujj)! Ha még m indig melegünk van, vegyünk le egy réteget! Akkor is ezt tegyük,
ha valam ilyen m u n k á t végzünk, pl. fá t vágunk vagy m enedéket készítünk!
Csak repülőgép-katasztrófa vagy kényszerleszállás esetén találhatjuk m a­
gunkat olyan helyzetben, hogy sarkvidéki területen nincs megfelelő felszere­
lésünk. A repülőgép elhagyása e lő tt próbáljunk meg megfelelő ruhát szerezni
m agunknak!
G yapjút viseljünk, m ert nem nyeli el a vizet, és még nedvesen is meleg!
A k ö tö tt ruha kiváló belső réteget képez, hurkai ugyanis m e g ta rtjá k a hőt.
A pa m u t gézként viselkedik, felszívja a nedvességet.
70
SARKVIDÉKI TERÜLETEK

Lábak
Legjobb a m ukluk (eszkimó csizma), ez a vízálló vászonból készült, szege­
cselt g u m ita lp ú csizma, am elyet a m egfelelő illeszkedés érdekében szorí-
tóm adzaggal látnak el. Lehetőleg legyen benne hőszigetelő bélés is!
A lábakat három réteg zoknival szigeteljük! A zoknik m érete sorban nö­
vekedjen, így egymásra illeszkednek és nem gyűrődnek fe l!
A láb akkor fagyhat el, ha hosszú időn keresztül vízben van, pl. a mocsaras
tundrán a nyári hónapok a la tt (lásd A hideg é gh ajlat veszélyei az Egészség
fejezetben}.

Hóvakság
Szemünket védőszemüveggel, illetve a szem számára kis réssel e llá to tt ru­
hával vagy kéregcsíkkal védjük! A hóról visszatükröződő napsugarak ereje
hóvakságot okozhat! Szemünk alját sötétítsük be faszénnel, csökkentve ezzel
a további tü kröződé st!

TI.SZ.TU.L.
így tarthatjuk magunkat MELEGEM:
Tartsuk ruhánkat TISZTÁN! - A kosz és piszok megakadályozza a ruha
légcseréjét!
Tartsuk ruhánkat SZÁRAZON! - Kívül és belül egyaránt!
Kerüljük a TÚLHEVÜLÉST! - Szellőzzön a viseletűnk!
Viseljük ruhánkat LAZÁN! - Hagyjuk, hogy keringjen a levegői

MENEDEK
Nem pihenhe tünk a szabadban! NE TARTÓZKODJUNK SZÉLBEN! Keressünk
»a ••

továbbtökéletesíthető természetes m enedéket! KERÜLJÜK viszont a szirtek


szélárnyékos oldalát, m ert o tt a hó fe lto rn yo s u lh a t és betem etheti a m ene-
#

dékünket! Kerüljük a sziklaomlással vagy lavinával fenyegető helyeket is! Óva­


kodjunk a h ó b o ríto tta fáktól, m ert a súly letörheti a fa g y o tt ágakat (hacsak
az alacsonyabbakat nem tám asztja ki a hó). Az ág a la tt talán m ár készen áll
számunkra egy menedék (lásd Menedékkészítés és táborverés a Táborozá­
si technika fejezetben).
mm

NE FELEDJÜK: A huzat ellenére se zárjuk el az összes nyílást! Szükség van


a szellőzésre - különösen, ha a m enedékünkben tü z e t is rakunk. Ellenkező
esetben akár meg is fu lla d h a tu n k .
71
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

TŰZ
Alapvető fontosságú a sarkvidéken az életben maradáshoz. A roncsból szár­
mazó gázolaj segítségével h ő t nyerhetünk: a lehető legham arabb vezessük
a földre a k iö m lö tt és ta rtá lyb a n lévő o la ja t! Ha az olaj lehűl, besűrüsödik,
olyankor m ár lehetetlen elvezetni. A magas oktánszám ú üzem anyag las­
sabban fa g y meg, ezért hagyjuk a ta rtá ly b a n !
Az A rktisz és az A n ta rktisz jegén a fóka és a m adárzsír az egyetlen
egyéb tüzelőanyag-forrás. A vízparton alkalm anként g y ű jth e tü n k uszadék­
fá t - a g rö n la n d ia k régen a szibériai folyó król az Arktíszra úszó fából épí­
tetté k házaikat. A tundrán alacsony, terebélyes fűzfa, az erdőkön túl alacsony
növésű nyírfa és boróka is található. A nyírfa ága kiváló gyújtós, m ert maga
a fa anyaga olajos. Háncsoljunk meg egy ágat, és még nedvesen is lángra
fog kapni.
A Cassiope tetragona egy másik alacsony, terebélyes, hangaszerü növény,
am elyet az eszkim ók tü z e lő a n ya g ké n t hasznosítanak. Ez az apró levelű,
fehér, harang fo rm á jú virágot hozó örökzöld növény mindössze 1 0 -3 0 cm -re
nő. A nnyi g y a n tá t ta rta lm a z, hogy még nedvesen is m eggyullad.

Cossiope tetrogórta

VÍZ
Még hidegben is tö b b m in t napi egy lite r vízre van szükségünk a vízveszte­
ség pótlására. Nyáron a tundra tavai és fo lyó i révén bőségesen áll a ren­
delkezésünkre víz. Elképzelhető, hogy a kis tavak vize barnás színű és kel­
lem etlen ízű, a benne élő növényzet azonban tisztán ta rtja . Kétség esetén
FORRALJUK FEL!
Télen olvasszunk havat és je g e t! NE együnk összetört jeget, m ert fe lsé rt­
heti az ajkunkat vagy szánkat, és fokozhatja a kiszáradást. Olvasszunk ele­
gendő havat, hogy go lyó t tu d ju n k belőle fo rm á ln i, csak ezután próbáljuk
meg kiszívni belőle a vizet!
• •

NE FELEDJÜK: Ha m ár fázunk és fá ra d ta k vagyunk, a hóevés csak tovább


fogja hűte ni a te stü n ke t.
72
SARKVIDÉKI TERÜLETEK

ÉLELEM
A n ta rk tis z : Az északi partok sötét, hőelnyelö szikláin élő zuzm ók és mohák
az egyedüli növények. A tengerek gazdagok planktonokban és krillekben, ezek
a bálnák, fókák és számos tengeri m adár táplálékául szolgálnak. A legtöbb
m adár ősszel elköltözik, csak a repülésre képtelen pingvinek m aradnak,
amelyek viszont kiváló élelem ként szolgálnak. Az év legnagyobb részében
a veszély első jelére a vízbe m enekülnek, ha viszont a tojásaikat költik, nem
m ozdulnak o d ú ju k tó l vagy fészküktől.

A rk tis z : A jég nem bizto sít élőhelyet sem m ilyen növény vagy szárazföldi
á lla t számára, még a jegesm edve is csak o tt bukkan fel, ahol zsákmányra
lelhet. Jegesmedvére vadászni nehéz és veszélyes. Ahol víz van, a tengeri
madarak, a halak és a fókák je le n tik a lehetséges élelm et. A rókák - közülük
a sarki róka télen fehér színűre változik - néha követik a tenger jegén a je ­
gesmedvéket, hogy megegyék a zsákm ányuk m ara dékát Az északi állatvilág
v á n d o rló je le n lé te évszakfüggő.

Tundra és e rd ő : Télen és nyáron egyaránt ta lá lh a tó a k it t növények és á l­


latok, az északi erdőkben pedig még ennél is nagyobb állatvilág él. A tundra
növényfajai megegyeznek Oroszországban és Alaszkában. M indegyik kisebb
a m elegebb égh ajlatokon fe lle lh e tő növényeknél. A földön elterülő fűzfa,
a nyírfa és a bogyós növények v ita m in ta rta lm a azonban magas. A sok helyen
előforduló moha és zuzmó - különösen a rénszarvaszuzmó - értékes élelem­
fo rrá st je le n t.

Mérgező (növények
Az arktiszi növények többsége ehető, KERÜLJÜK azonban a vízi bürköt,
m ert ez a legmérgezőbb. KERÜLJÜK a békabogyó gyüm ölcsét! KERÜLJÜK
a kism éretű, sarkvidéki bog lárkát! Sokkal északabbra ta lá lh a tó még más
mérsékelten mérgező növény is, így a farkasbab, a sisakvirág, a szarkaláb,
a csüdfű (bókafű), a fehér zászpa (vagy fehér hunyor, „álhunyor") és a zász-
pafélék közé ta rto z ó Zygadenus n u tta llii. Legjobb, ha a g o m b á t is kerüljük!
Fontos, hogy meg tu d ju k k ü lö n b ö z te tn i a zu zm ó któ l! Nem létezik olyan
arktikus növény, am elynek érintése mérgező lenne.

Állati táplálékforrások
A fákról le n y ú z o tt fakéreg és leszakított lom b annak a jele, hogy arra á lla ­
to k táplálkoznak. A karibu (rénszarvas) Alaszkától Grönland nyugati részéig
jellem ző, de éppúgy m e g ta lá lh a tó Észak-Skandináviában és Szibériában is.
A bozontos pézsmatulok Grönland északi részén kószál, a kanadai szigetvilág
szigetein pedig (kanadai) jávorszarvas található (főleg ahol az erdő és a mező
keveréke jellem ző).
73
ÉGHAJLAT ES TEREPVISZONYOK
*

A farkasok gyakoriak Eszak-Kanadában, Alaszkában és Szibériában


(viszont ritká k és védettek a legtöbb európai országban). A róka nyáron a
tundrán, télen a n y ílt erdőségben él. Jelenléte jelzi, hogy a közelben vannak
más, kisebb méretű állatfajok, m in t a hegyi nyúl, a mókus és egyéb olyan rág­
csálók, amelyek beássák m agukat a hó alá magvak után kutatva. A lem m in-
gek a hó a la tt já ra to k a t építenek. Az Arktiszon m e g ta lá lh a tó a hód, a vidra,
a rozsomák és a m enyét.
A medvék a kopár északi te rü le te ktő l az erdőkig m indenhol előfordulnak.
Veszélyesek lehetnek. Tartsunk tő lü k kellő távolságot!
Az életben maradásra a legnagyobb esélyt a te n g e rp a rt kínálja, m ert
a teng er biztos é le le m fo rrá st nyújt. Fókák ta lá lh a tó a k a parton, a jé g tá b ­
lákon és a n yílt vízen.
A rozmár nehézkes mozgásúnak tű n ik ugyan, de valójában nagyon veszé­
lyes. FEGYVER NÉLKÜL NE KÖZELÍTSÜK MEG!

Vadászat és csapdaáliítás
A hóban a nyom ok jó l láthatóak és könnyen követhetőek, de azért hagyjunk
m agunk után a roncsból kim e n te tt anyagból készített színes, lobogó zászló­
k a t m iután elindultunk, hogy biztosan visszataláljunk a menedékhez! A zász­
lókat elég magasra helyezzük, hogy ne lepje be őket a le h u llo tt hó!
A rénszarvas nagyon kíváncsi: még négykézláb, ru h á t lengetve is m a­
gunkhoz csalogathatjuk. Négylábú á llatoka t utánozva azonban a farkasokat
is odavonzhatjuk, m ert zsákmánynak hisznek m inket. A ürge és a m orm ota
könnyen belénk ütközik, ha az á llat és az odúja közé állunk. Néhány á lla tfa jt
magunkhoz csalogathatunk, ha a kézfejünket csókolgatjuk, ez a hang ugyanis
#

a sebesült egér vagy m adár hangjára h a s o n lít Álcázzuk a helyzetünket és


á llju n k hátszélbe! Legyünk türelm esek! Ne adjuk fel!
A lesből vadászni nehéz a nyílt Arktiszon. Ha van lő - vagy hajítófegyve­
rünk (puska, íj, csúzli, parittya stb.), am ellyel a föld rő l is tu d u n k lőni, fe k ü d ­
jü n k egy hóbucka mögé. A könnyebb mozgás érdekében készítsünk ruhákból
falat, és lassan to lju k m agunk e lő tt!
Télen a bagoly, a holló és a hófajd (az északi m adarak) általában „szelí­
dek": lassan, kerülve a hirtelen m ozdulatokat, meg lehet közelíteni ő k e t Sok
sarkvidéki m adár ké t-h á ro m héten á t h u lla tja el a to lla it. Ilyenkor képte­
lenek a repülésre, könnyű elkapni őket. A tojás az egyik legbiztonságosabb
élelem, az em briófejlődés m inden szakaszában fogyasztható.

Fókák
Ez az á lla t a legfőbb élelem forrás a sarkvidéki jégen, néhány fa jtá ja még
télre is o tt marad. A déli sarkhoz legközelebb élő emlős, a W eddel-fóka képes
15 percig a víz a la tt m aradni anélkül, hogy levegőt venne a jég a la tti leve­
gőüregekből vagy a szélek leharapásával nyitva ta r to tt kis lyukakból. A leg­
tö b b fóka nem bírja ennyi ideig a víz a la t t Kevés olyan nagym éretű van,
74
SARKVIDÉK! TERÜLETEK

m in ta tám adás vagy védekezés közben kétem bernyi magasságra emelkedő


elefántfóka.
A fóka akkor a legvédtelenebb, a m iko r kölykeivel van az úszó jé g tá b lá ­
kon (fa jtá tó l fü g g ő e n az A rktiszon m árcius és jú n iu s k ö zö tt születnek). Az
újszülött fókák nem tu d n a k úszni, könnyű elkapni őket - évente több ezret
mészárolnak le belőlük a vadászok, míg mások az állom ánycsökkentés ér­
dekében egyszerűen közéjük gyalogolnak a jégen, és agyoncsapják őket.
A párzási időszakot kivéve a fókákat legkönnyebb a jégen kialakított lég-
zőlyukaiknál elkapni. A légzőlyukat kúp alakjáról ism erhetjük fel (a felső
részén keskenyebb). Vastagabb jég esetén a nyílást v é g ta g - és fogn yom o k
veszik körbe, ami azt jelzi, hogy a fókák nem engedték befagyni a lyukat. Tü­
relmesnek kell lennünk és készenlétben kel! állnunk, m ert a fókák csak rövid
időt tö lte n e k a lyukaknál. Üssük le az á lla to t, majd szélesítsük ki a lyukat,
hogy a felszínre húzhassuk a te s te t!
A fókák élelmet, ruházatot, lábbelit és tűzhöz használható zsírt egyaránt
biztosítanak. A fe ln ő tt hímek az év elején erős szagot bocsátanak ki m a­
gukból, ez azonban nem befolyásolja húsuk m inőségét.
Együk meg az egész fó k á t a m ája kivételével, am ely az év bizonyos
9

részeiben VESZELYES m ennyiségben ta rta lm a z A -v ita m in t! A trich in ó zis


elkerülése érdekében főzzük meg húst!

JEGESMEDVE
Az Arktisz legészakibb részére szorult (Európában csak a Spitzbergákon élő)
állat szaglása kifinomult, a tenger jegén és a tengerben egyaránt fáradha­
tatlanul vadászik. Leginkább fókával táplálkozik, de halat is fogyaszt. Kiválóan
úszik, két percig képes a víz alatt maradni. Ritkán található meg a száraz­
földön - bár nyáron kénytelen bogyókkal és lemmingekkel táplálkozni. Szá­
mos, hideg éghajlaton jellemző állathoz hasonlóan nagyobb méretű mele­
gebb éghajlaton élő rokonainál. Többségük kíváncsi, és közel megy az em­
berhez. Kezeljük tisztelettel ezt az erős állatot, és legyünk vele óvatosak!
Húsát mindig főzzük meg: izmai trichínózist terjesztő férgeket tartalmaz­
nak! SOHA ne fogyasszuk el a jegesmedve máját, mert végzetes mennyiségű
A-v'tamint tartalmaz!

A hús elkészítése
A kivéreztetést, a kibelezést és a nyúzást addig végezzük el, amíg a tetem
még m eleg! A b ő rt még a te s t megfagyása e lő tt nyúzzuk le! Osszuk a húst
m egfelelő adagokra, és hagyjuk m egfagyni! Ne m elegítsük fel újra a hús­
darabokat: ha egyszer m ár m egfőztük, hidegen fogyasszuk el a m aradékot
(ezért d a ra b o ltu k fel a húst)! A fóka kivételével m inden á lla to n hagyjuk
rajta a zsírját! A zsír alapvető fontosságú a hideg területeken, ha viszont
sokat fogyasztunk belőle, elegendő folyadékkal kell rendelkeznünk! A fóka
75
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

zsírját a szélsőségesen hideg .....................................

időjárás kivételével (am ikor HOGYAN ELŐZZÜK


m egfagy) m indig tá v o líts u k
el és süssük ki, m ie lő tt még
MEG A FAGYÁST?
avassá válna! - Grimaszoljunk az arcunkkal, hogy ne
Ha kevés a táplálék, az alakulhasson ki rajta dermedt terület!
Mozgassuk izmainkat minden irányba!
á lla to k el fo g já k lopni tő lü n k Mozgassuk a kezünket is!
az élelm et, ezért alaposan
- Figyeljük meg saját magunkon és
rejtsük el! Ha lehetséges to l­ társainkon is, hogy nem vált-e a bőr -
vajok je le it fedezzük fel, le­ különösen az arcon, fülön és a kézen -
gyünk résen, hiszen ők szolgál­ viaszsárgává, vörössé vagy feketévé!
hatnak következő eleségül! - KERÜLJÜK a szoros ruházatot, mert
A rágcsálók - különösen lassítja a keringést.
a mókusok és a nyulak - ragá­ - A hálózsákunk melegében öltözköd­
lyos n yú lp e stist (tu la ré m iá t) jünk!
h o rd o z h a tn a k m agukban, - Soha, még a legrövidebb időre se
amellyel kullancscsípés által menjünk sehova megfelelő ruházat nél­
kül! Kerüljük az izzadságtól vagy víztől
vagy fe rtő zö tt állatokkal érint­ nedves ruházatot! Ha ruhánk mégis ned­
kezve fe rtő z ő d h e tü n k meg. ves lesz, minél hamarabb szárítsuk meg!
Nyúzás közben viseljünk kesz­ - Verjük le a havat magunkról, mielőtt
ty ű t! Húsukat főzés után nyu­ bemegyünk a menedékbe, vagy a felső
godtan fo g ya szth a tju k. réteg ruhánkat hagyjuk kint, a bejárat
előtt! A hó ugyanis elolvad a melegben,
ami még több szárításra váró ruhát
EGÉSZSÉGÜNK eredményez.
- Viseljünk kesztyűt és tartsuk szára­
MEGÓVÁSA zon! Puszta kézzel SOHA ne érintsünk
fémet!
Legfőbb veszélyt a fagy, a k i­ - NE fröccsenjen benzin a fedetlen bő­
hűlés és a hóvakság jelenti, bár rünkre! Nulla fok alatti hőmérsékleten
az is oxigénhiányhoz és szén- szinte azonnal megfagy, alacsonyabb
monoxid-mérgezéshez vezet­ olvadáspontja révén pedig még a víznél
het, hogy m egpróbálju k m e­ is nagyobb károkat okoz.
legen ta rta n i m a g u n ka t vagy - Legyünk különösen óvatosak, ha ke­
ményen dolgoztunk és elfáradtunk! Ha
m egszüntetni a huzatot.
betegek vagyunk, PIHENJÜNK!
Könnyen e ltá v o lo d h a tu n k
J
a valóságtói, gondolkodásunk
is lelassul, nem vesszük észre az egyértelm ű dolgokat. M a ra d ju n k aktívak,
kerüljük a fá ra d tsá g o t, és ene rg iá n ka t a hasznos fe la d a to k elvégzésére
ta rta lé k o lju k ! A lu d ju n k annyit, a m e n n y it csak tu d u n k - m ie lő tt m e g fa g y ­
nánk, úgyis felébreszt m inket a hideg. A keringés serkentése érdekében m oz­
gassuk ujjainkat és lábujjainkat! Ne halogassuk a székelést, hiszen a szorulás­
nak éppen ez a leggyakoribb kiváltó oka. Próbáljuk meg a menedék elhagyása
előttre időzíteni, hogy székletünket e g y ú tta l kivihessük m agunkkal!
76
HEGYEK
hegycsúcsok erős szélnek vannak kitéve és gyakran borítja őket hó.
A Sem élelm et, sem m enedéket nem biztosítanak. A sziklamászás, a
jé g - és a hóm ezők leküzdése speciális tu d á st igényel, am elyet legjobb, ha
első kézből, hegymászóiskolában sa já títu n k el, és fe lü g ye le t m e lle tt gya­
korlunk. Tapasztalatlan személy meg se próbáljon kimerészkedni valódi
hegym ászóterületre, hacsak nem ta n u ló ké n t vág neki egy jó l szervezett cso­
porttal. Katasztrófa után azonban könnyen egy hegyoldalon ta lá lh a tju k
m agunkat, vagy arra kényszerülhetünk, hogy biztonságos hely után k u ta t­
va átvágjunk egy hegyi szakaszon.
Ha nem v á rh a tó m entő alakulat, nappal a legelső célunk az élelm e t és
m enedéket n y ú jtó völgyekbe tö rté n ő leereszkedés legyen. Éjjel vagy rossz
látásviszonyok kö zö tt azonban ez tú l veszélyes. A látási viszonyok ja v u lá ­
sáig a hegyen kell va la m ifé le m enedéket találnunk.
Ha nincs a sziklák közt menedék vagy fede let adó roncs, ássuk be m a­
gunkat a hóba. A hóhatár a la tt be kell takaróznunk, hogy megvédjük m agun­
kat. Ha nincs túlélőcsom agunk, egy műanyag zsák is megteszi hálózsáknak.
M entsük ki a ta k a ró ka t és az üléshuzatokat a lezuhant repülőgépről, vagy
bárm ilyen más ruha segítségével takarjuk be m agunkat a lehető legjobban!
A ruhákat ne tekerjük tú l szorosan m agunk köré, m ert a ruharétegek közt
rekedt levegő kiváló hőszigetelő.
Lejtőn úgy aludjunk, hogy a fe jü n k legyen feljebb; durva vagy köves
földön a nagyobb kényelem érdekében hasunkon fe kü d jü n k!

A terület megítélése
A hegyoldalon lefelé ereszkedve gyakran nehéz m egállapítani, mi van a la t­
tunk. Tudunk úgy haladni a völgyben vagy egy hegynyúlvány m entén, hogy
lássuk, am i korábban a la ttu n k volt? A völgy tú lo ld a la is segíthet eldönteni,
mi lehet a saját oldalunkon.
Legyünk óvatosak, ha az előtérben lévő meredek sziklafalon túl le jtő t
látunk, m ert valószínű, hogy nagy közöttük a szintkülönbség. Az omladékos
lejtők különösen m egtévesztők lehetnek, m ert teljesen folyam atosnak t ű n ­
hetnek, amíg egészen közel nem ju tu n k egy sziklafalhoz.

Leereszkedés
S zikla fa la t kötél nélkül m egm ászni rendkívül veszélyes. A legm erede­
kebb sziklák m entén a fal felé fo rd u lva kell leereszkednünk, ezért nagyon
nehéz látni, hogy hova lépjünk. Ha társunk a szomszédos lejtőn ta rtó z ­
kodik, fig y e lh e t és u ta sítá so ka t adhat. R ep ü lő g é p -ka ta sztró fa esetén
valószínűleg nagyobb kockázattal já r hegyet mászni, m in t a m e n tő a la ku ­
latra várni.
77
ÉGHAJLAT E5 TEREPVISZONYOK

Kevésbé meredek, de mélyebb szegélyű szikláról lemászva oldalazva


haladjunk, belső kezünket kapaszkodásra használva! A könnyebb sziklákon
kifelé nézve, te s tü n k e t behajlítva is m ászhatunk! Ha lehetséges, a súlyt
tenyerünkre helyezzük!

Felmászás
Felfelé mászva a kapaszkodókat könnyebb észrevenni, biztonságosabb azon­
ban - ha nem ismerjük az útvonalat - inkább átmászni az akadályokon, m in t
megkerülni ő k e t Előfordulhat, hogy elakadunk, és leereszkedni sem tudunk.
M in d ig a hegy lábától kezdve g o n d o lju k végig az ú tv o n a la t! Próbáljuk
meg fe lső te stü n ke t a sziklától távolabb ta rta n i, és nézzünk fe lfe lé ! Egy­
szerre csak egyik kezünket vagy lá b u n ka t m ozdítsuk meg - m indig legyen
három érintkezési p o n tu n k ! S úlyunkat egyenlően osszuk el a lábainkon, ne
csak a kezünkkel függeszkedjünk! Ne erőltessük tú l m agun kat!
Míg lábunkkal biztosan állunk a sziklán és egyik kezünkkel erősen kapasz­
kodunk, másik kezünkkel keressünk fogá st pontosan a fejünk fe le tt! Próbál­
ju k ki, hogy jó -e , m ajd keressünk újabb fogá st a másik kéznek vagy lábnak!
Közbeeső, kis fogásokkal dolgozzunk, ne terpeszkedjünk szét békaszemen,
a munka nagy részét lábunkkal végezzük! Lábunkat a lehető legjobban szo­
rítsuk a sziklához, hogy miné! nagyobb te rü le te n érintkezzen!
Függőleges hasadékok megmászásakor használjuk a kéménymódszert: tá ­
masszuk a hátunkat az egyik falnak, majd a lábunkat a hasadékon át a másik
falnak feszítve ékeljük ki a testünket! Lassan induljunk el felfelé! Ha a hasa-
dék kiszélesedik, nagyon nehéz lesz á tv á lta n i hagyom ányos mászásra: az is
lehet, hogy ism ét le kell ereszkednünk.

Leereszkedés kötéllel
Még a legm eredekebb szikláról is le lehet ereszkedni egy fe lü l erősen rö g ­
z íte tt kötél segítségével. A hegym ászók módszeréhez („abseilin g" vagy
„ra p p e lin g ”) szükség lehet speciális ülőhevederre és karabinerre, am elyen
á tfu th a t a kötél. Az alapm ódszerhez azonban egy d u p lá z o tt (fé lb e h a jto tt)
kötél is elegendő. A kötél nem mozog - mi m ozgunk lefelé a segítségével.
Ez még a test helyes tartása m ellett sem kényelmes, viszont így a legbiztonsá­
gosabb leküzdeni a meredek vagy
nagyon csúszós lejtő ket. A súrló­
dás fe lsé rth e ti a ru h á za tu n k a t és TUDNIVALÓ
a bőrünket, ezért lehetőleg pár­ A kötél leengedése előtt ügyeljünk
názzunk ki v á lla in k a t és lágyék- rá, hogy biztos helyzetben álljunk
hajlatunkat, viseljünk kesztyűt! (a kötél súlya hirtelen kibillenthet
minket az egyensúlyunkból), és
A kötél hossza határozza meg mindig tervezzük meg a következő
a leereszkedés m é rté k é t Fontos, lépésünket! Ha a kötél fent van,
hogy biztos rö g z ítő p o n to t ta lá l­ talán már késő változtatni.
junk, pl. egy sziklát vagy fát, amely
78
HEGYEK

elbírja súlyunkat és nem vágja el a kötelet. Ha több erős rö g zítö p o n to t kí­


náló párkány van, a lejtön szakaszosan is leereszkedhetünk (ha azonban so­
kan vagyunk, elég helynek kell lennie minden párkányon ahhoz, hogy a többiek
várakozhassanak).
Földet érve a k ö te le t le h ú zh a tju k m agunk után. Ha valaki fe n t m aradt,
hogy kioldja a kötelet, vagy nem akarjuk a kötelet m agunkkal vinni, a lk a l­
m azhatjuk a s zim p la kö té l-m ó d s ze rt is - így ugyanazzal a kötéllel kétszer
ugyanolyan hosszan tu d u n k leereszkedni. A peremen á tju tn i talán a leg­
nehezebb. Elképzelhető, hogy lejjebb kell ereszkednünk egy keveset a jó
pozíció elérése érdekében (és hogy közben ö n b iz a lm a t is nyerjünk).

KÖTÉLEN LEERESZKEDNI
(AZ ABSEIU NG-TECHNI KA)
Hurkoljuk a kötelet egy biztos rögzítő pont köré
(előtte teljes testsúlyunkkal ellenőrizzük)! Kerüljük
az éles peremeket, amelyek elvághatják a kötelet!
A kötél mindkét végét húzzuk lábaink közé elölről,
aztán vigyük tovább testünk bal oldalától mellka­
sunkon át jobb vállunkig, majd le a hátunkon! A kö­
telet bal kézzel magunk előtt, jobb kézzel o hátunk
mögött tartsuk!Lábunkat helyezzük egymástól 45 cm
távolságra, és tornásszuk ki biztosan a lejtön! Dől­
jünk hatra! A testünk köré tekert kötél tartsa a sú-
J

lyunkatfNe próbáljuk megtartani magunkat a fent


lévő kézzel! Óvatosan lépjünk lefelé! A lent lévő kéz­
zel szabályozhatjuk az ereszkedés sebességét. Egy­
szerre csak egyik kezünkkel engedjük el a kötelet!
FIGYELEM: Kötélen leereszkedni ezzel a módszerrel \W
veszélyes lehet. Ha korábbon nem gyakoroltuk a módszert, ne is próbálkozzunk vele,
hacsak nincs velünk szakember, vagy nem kerültünk életveszélybe!

Hurok használata
Akadálym entes, függőleges leereszkedés esetén a kettős derékhurok (lásd
Csomók a Táborozási technika fejezetben) segítségével engedhetjük le, vagy
húzhatjuk fel a többieket. Ezt a m ódszert alkalm azzuk a szakadékba zuhant
emberek m entésekor is!

Felmászás kötéllel
A vízi já rm ü ve k kötél elvezetésére használt ta rto z é k á t utánozva, azaz „k ö ­
té lb a k k é n t" is segíthetünk m ásoknak felm ászni. Először valakinek fel kell
másznia (ő a „segítő"), és vin n ie kell magával egy derékhurokkal rö g zíte tt
kötelet (ez lehet egy vékony zsinór is, amellyel a későbbiekben felhúzhatjuk
a kötelet). M inden szakasznál lennie kell párkánynak vagy peremnek, ahol
m indenki elfér, és hogy stabil rö g z ítő p o n to t biztosítson a kötél számára.
Nagyobb csapat és tö b b kötél esetén egyszerre többen, tö b b szakaszon is
haladhatnak.
79
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

Ellenőrizzük, hogy biztos-e a rögzítőpont, am ely lehet fa, sziklakiszö-


gellés vagy kötélvezető (lyuk a sziklában, vagy egy résbe szorosan beé­
ke lő d ö tt kő, illetve kis kődarab)! A k ö te le t nyolcas kötéssel vagy egyszerű
csom óval rögzítsük!
A KÖTÉL KI FESZÍTÉSE
A kötél hátunk m ögött történő elvezetéséhez hasz­
náljuk mindkét kezűnket (jobb kézzel húzzuk, bal
kézzé! toljuk el magunktól)! Jobb kezünket csúsz­
tassuk kifelé a kötélen! Tegyük össze a kezünket és
a köté! mindkét részét jobb kezünkben fogjuk össze,
miközben bal kezünkkel testünk irányába gyűtjük a
laza kötélrészeket! Folytassuk:jobb kézzel magunk
felé, bal kézzéI pedig testünk körül húzzuk a kötelet!
Mindig álljunk készen a kötél megfékezésére, ha eset­
leg a mászó leesne! A kötelet úgy tarthatjuk szoro­
san testünk körül, hogy összefogjuk a kezünket!

A segítő rögzíti m agát egy vagy két hurokkal saját teste m egtartása
érdekében. A feje fe le tt elvezeti a m ászókötelet egészen a csípőjéig, közben
a rögzítő pontho z közelebb lévő kezére csavarja, végül kifeszíti. A mászó a
dereka köré köti a kötelet és megkezdi a mászást. A segítő erősen, élő kötél­
bakként ta rtja a kötelet, hogy folyam atosan feszüljön. A rögzítésnek, a segí­
tőnek és a m ászónak egy vonalban kell lennie. Ha sziklakiszögellést hasz­
nálunk rögzítésként, magasabban
kell lennie a segítő fejénél. Ha ez r
állva nem lehetséges, a segítőnek FIGYELEM!
biztos ülőhelyzetből kell húznia. A LEHULLÓ SZIKLAK
Az idősebbeket és a gyerekeket ÉLETVESZÉLYESEK!
m ellkasuknál kel) m egkötni. A kis­ Lazának tűnő sz'kía esetén mindig
gyerekeket indián gyerekek m ó d ­ végezzünk óvatosan próbafogást, és
jára, a mászó hátán kell szállítani. ha tényleg lazának találjuk, soha ne
M egjegyzés: Rögzítés nélkül ez húzzuk kifelé!
Legyünk óvatosak, kötelünk ne
a módszer kockázatos és nagyobb
mozdítsa ki a szikladarabokat! Még a
e rő t igényel. Ekkor a kötél csak kis kődarabok is komoly sérüléseket
a segítő ujjai kö zö tt haladjon át, okozhatnak. Ha mégis lelöktünk va­
ne a hátán körbe, különben a m á­ lamit, azonnal kiáltsunk alattunk
szó könnyen leránthatja a segítőt! lévő társainknak!
V J
W 9

filO- £§ JEGMEZOK
Léteznek ugyan fin o m a b b eszközök is a h ó - és jégm ászáshoz, de hóban
a hegymászók jégcsákányt alkalmazó módszereinek ném elyikét erős bottal is
u tán ozh atju k. A fo g a n ty ú s sétabot jo b b fogást biztosít, m in t egy egyszerű
80
HEGYEK

rúd. Ha nincs m egfelelő jégcsákányunk, illetve mászóvasunk, vagy nem


tudjuk, hogyan kell azokat használni, kerüljük a hegyi je g e t!
A mászás közben a hóba szúrt csákány vagy b o t bizto sítja a s ta b ilitá ­
sunkat. Meredek lejtőn cikcakkban másszunk, erős lépéseket tegyünk, a b o to t
pedig o ld alirányban szúrjuk a hóba! Kisebb lejtőn nyom juk sarkunkat a
hóba, és használjunk b o to t is! Enyhe lejtőn használjuk a sarkunkat, a b o to t
pedig sé ta b o tké n t alkalm azzuk! M eredek lejtőn hátrafelé ereszkedjünk le!
A b o to t tám asztékként szúrjuk a hóba! Megcsúszva fékként is használhatjuk.
Havas lejtőn lecsúszni fe lvilla n yo zó ugyan, de veszélyes.
Sebességünk irányításában segít, ha a sarkunkat erősen belenyom juk
a hóba, a hóba szúrt b ot pedig további fé kké n t szolgálhat - arra azonban
m indig van esély, hogy nem veszünk észre egy közeledő szakadékot! Lavi­
naveszélyes helyeken soha ne alkalm azzuk ezt a m ódszert!

Biztonsági kötelek jégen


A gleccseren áthaladó csoport m inden tagja szorosan - egymástól legalább
9 m távolságban - legyen egymáshoz kötve. A vezetőnek a havat le kell el­
lenőriznie botjával, m ert a legkisebb mélyedés is gieccserszakadékot ered­
m ényezhet
A m indkét végén szilárd rög zitöponthoz erősített kötelek biztosítják ha­
ladásunkat a jeges felületeken. A k ö te le t kézi kapaszkodóként használjuk,
vagy tekerjünk egy rövid kötelet hurokban derekunk köré, és pruszikcsomóval
biztosítsuk! Ez végigcsúszik a kötélen és lehetővé teszi az ereszkedést, ha
pedig megcsúszunk, meg is fékezi az esést Ez a módszer jól használható
om ladékos vagy laza ta la jo n gyerekek és kevésbé ügyes fe ln ő tte k leeresz­
kedésekor is.

Jég- és hérögzítöbak
Ha nincs elég szilárd szikla a kötél kikötéséhez, a jégből fa ra g h a tu n k felső
rö g z ítő p o n to t Ha a természetes jégképződm ény alkalm as rá, vágjunk bele
#

g o m b a fo rm á t! Á tm é rő je legalább 40 cm, mélysége legalább 16 cm legyen!


A rö g z ítö p o n to t hagyjuk o tt és készítsünk helyette újat, ha a legkisebb
repedés is m egjelenik a jégen!
A hórögzitőbaknak sokkal nagyobbnak kell lennie: mélysége legalább
30 cm, szélessége pedig kem ény hóban 1 m, puha hóban legkevesebb 3 m
legyen! Rakjunk köré felszerelést és csom agokat, hogy a kötél ne tudja
á tvá g n i!

Gleccserszakadékok
Gleccserszakadék o tt alakul ki, ahol a gleccser völgyfalnál kezdődik, de irányt
vált vagy szélesedő völgyben folytatódik. Ilyen helyeken lassan, a ta la jt elle­
nőrizve haladjunk! Ha a csoportból valaki a havon keresztül beesik a sza­
kadékba, a kötél m egta rtja és ki tu d ju k húzni.
81
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

A kötél a m ellkason megfeszülve fulla dáshoz vezethet. Lezuhant tár­


sunknak dobjunk le egy hurokban végződő kötelet, am elybe beakaszthatja
lábát, és így eloszthatja a súlyát! Ha lezuhant társunk elvesztette az eszmé­
letét, három másik em ber szükséges a kimentéséhez. A p illangó hurok lehe­
tővé teszi, hogy a mentésre indulók egyszerre húzhassák a k ö te le t A gleccser-
szakadékban nagyon alacsony a hőmérséklet, az áldozat gyorsan legyengül.
Fontos a gyorsaság!

LAVINAK
A lavina kom oly kockázatot je le n t m inden hegyi területen, főleg a hóesést
követő 24 órában jellem ző a 2 0 c és 60° közötti lejtőkön (különösen a 30° és
45° közöttieken).
A lavinát sok m inden kiválthatja, különösen a hőmérséklet, a terepviszo­
nyok és a hang. Ha lavinaveszélyes te rü le te n ta lá lju k m agunkat, ügyeljünk
ezekre! Lehetőleg kerüljük azokat a területeket, ahol frissen h u llo tt hó a me­
redek lejtő re! Nagy hóesés esetén segíthet, ha 24 ó rá t várunk, hogy a hó
m egszilárduljon. A lavinát általában éppen az áldozatai szokták elindítani!
Az eső vagy a hőmérséklet emelkedése hóesés után nagyra növeli a koc­
k á z a to t Az olvadási folya m at ugyancsak hozzájárul a hótöm eg csúszásához.
Az alacsony hőm érsékleten esett nagy hó is lezúdulhat, m e rt nincs elég
ideje m egszilárdulni.
A szabálytalan felszínű lejtők a legbiztonságosabbak, de a fás lejtők is
stabilak. A lejtők csúcsán lévő meredek sziklák szintén mozgásba hozhatják
a lavinát az onnan leeső hó, sziklák és jégcsapok révén. Domború lejtő ese­
tén a g ra vitáció az alsó szakaszon összetöm öríti a havat, a felső szakaszon
pedig húzóerőként hat, fokozva így a teljes hótöm eg m egindulásának lehe­
tőségét. A legkisebb háborgatásra is m egindulhat lefelé a hó a rá ható húzó­
erő m iatt, ha a hegyhát fedett, szélárnyékos részén, vagy egy vízmosás m e­
redek tetején gyűlik össze. A sziklás kiemelkedésekkel és fákkal ta rk íto tt lejtő
biztonságosabb, m in t a puszta felszínü. Óvatosan válasszuk ki az átkelésre
leginkább m egfelelő helyet, és m ie lő tt elindulnánk, ellenőrizzük a havat!
Szúrjuk bele botunkat vagy jégcsákányunkat, és vizsgáljuk meg, hogy töm ör-e
vagy réteges! Dobáljunk köveket, csapjunk zajt, próbáljunk meg csuszamlást

- Hófödte, domború hegyoldal. A hóra itt húzóerő h a t


- Szélárnyékos hegyoldal, ahol a hó felhalmozódik. M ;nd labilis.
- Mély, hóval teli vízmosások.
V

82
HEGYEK

előidézni - így ellenőrizhetjük, valóban védett helyen ta rtó zko d u n k-e ! M in ­


den veszélyes terepen a legjobb, ha egymáshoz kötözzük m agunkat és kötél­
bakos módszerrel ereszkedünk. A súly elosztása érdekében tartsunk egymástól
legalább 50 lépésnyi távolságot! Ha megoldható, először csak egyvalaki vágjon
át a legveszélyesebb területen, m enet közben kiengedve a kötelet! A m in t
átér, kösse ki m agát, m ie lő tt a következő e lin d u ln a !

Biztonságosabb
Domború Homorú
hegyoldal hegyoldal
/

Soha ne táborozzunk domború hegyoldal szélárnyékos oldalán, a homorú hegyoldal


biztonságosabb!

Elővigyázatosságból m in dig legyen nálunk he lyje la d ó i Ez az eszköz


olyan jeleket bocsát ki, am elyeket a m e n tő a la k u la t keresésünkkor fel tud
használni! V ig yün k m agunkkal lavinaszalagot is, am elyet veszély esetén ki
tudunk húzni! Ez egy fényes műanyag szalag, am ely m egkönnyíti a kutatást,
ha a hó maga alá te m e t m inket.

f .
OVINTEZKEDESEK
- A havat érő napsugár lavinát okozhat, ezért délelőtt árnyékos területeken
haladjunk - tartsuk magunkat távol a napsütötte területektől!
- Délután azokon a lejtőkön haladjunk, amelyeket már nem süt a nap, és
kerüljük azokat, amelyekre akkor süt először a nap!
- Kerüljük a kis vízmosásokat és a meredek oldalfalú völgyeket!
- Maradjunk a lavina útvonala feletti hegyhátakon vagy lapos területeken!
Nagyobb ugyan a valószínűsége, hogy csuszamlást okozunk, de ebben az
esetben nagyobb is rá az esélyünk, hogy az orrladék tetején maradunk,
vagy egyáltalán nem is visz minket magával a lavina.
- Mindig figyeljük a lavinákat, még akkor is, ha a csuszamlást magát nem
táljuk! Állapítsuk meg, hogy honnan ndult, milyen volt az iránya, és mikor
történt! Ez segít megállapítan a többi lavina valószínűsíthető helyét

Asárcsuszamlás nagyon hasonló a lavinához, a többtonnányi hó helyett


azonban hatalmas sártömeg zúdul le vízen, hogy maga alá temessen
m in d e n t ami az útjában áll. Kerüljük az alacsony fekvésű területeket
és a folyóm edreket! M aradjunk a hegynyúlványon és a hegygerincen!
Ha magával ragad bennünket egy csuszamlás, úszó mozdulatokkal ma­
radjunk a felszínen, és lábunkkal előre csússzunk!

83
TENGERPART
legtöbb te n g e rp a rt bőséges é lele m forrá st és kiváló túlélési esélyeket
A kínál. M ég o t t is van élelem, ahol m inden kopárnak és kietlennek tűnik.
A tengerparti víz számos életform a o tth o n a - m egtalálhatóak o tt a moszat,
a hal, a fóka, a madarak, a puha testű állatok és a planktonok, amelyek a ví­
z iá lla to k élelm é t képezik. A belső tavak és csatornák m inden v á lto za tá n a k
gazdag az élővilága, ez alól csak a H o lt-te n g e r és más szélsőségesen sós,
v a la m in t em ber á lta l erősen szennyezett te rü le te k je le n te n e k kivételt.
A te n g e rp a rt a meredek szirtektől a hosszú, lankás p artig sokféle lehet.
A tengerből magasan to rn yo su ló szikla nem n y ú jt m enedéket a víz elől.
Még a lábánál lévő partszakasz is könnyen elzáródhat dagály idején, de
néhány órás pihenést azért kínál, m ie lő tt másik partra úszási helyet keresve
továbbm ennénk. M inden parttípuson vannak kiaknázható források. Szinte
nincs is kellemesebb, m in t te n g e rp a rtra vetődni.

Homokos tengerpart
A hom okos part lankás és lejtős. Az árapály nagy szakaszt érint, hatalm as,
üreglakó fa jo k lakta te rü le te k e t fedve fel a hom ok a la tt. Ez számos hernyó
és üreglakó á lla t élőhelye is, am elyek vonzzák a tá p lá lé k o t kereső m a d a -
i

rakat. Kutassunk e lte m e te tt puha testű á lla to k u tán ! Á lta lá b a n könnyebb


észrevenni a ta la j alá b ú jt kéthéjúak légzőcsövét a teng er szélénél, a sekély
víz a la tt.
Ahol a h o m o k o t nem árasztja el az árapály és a szél d ű n é t fo rm á z be­
lőle, elképzelhető, hogy ta lá lu n k édesvizet, és növények is terem nek.
A szél nagyon könnyen e lfújja a hom okot, am ely m indenhova behatol.
A dűnék á ltalában tele vannak idegesítő rovarokkal, úgyhogy ha tovább
tu d u n k m enni, ne válasszuk tábo rh e lyü l vagy m enedékül!

Iszapos partok és folyótorkolatok


Ahol lassú folyású folyó torkollik a tengerbe, élelemben gazdag, nagy, isza­
pos lapályt kialakító üledék rakódik le. Számos lárva és p u h atestűfaj él itt,
ennivalóban gazdag te rü le te t biztosítva a m adaraknak és az állatoknak.

Sziklás partok
Ha a szirtek nem tú l meredekek, a sziklás partokon az ár levonulása vízzel
fe ltö ltö tt medencéket hagy maga után. Ezek a kis „tavak" tele lehetnek élet­
tel. A sziklákon olyan réteg alakul ki, amelybe az egyhéjú kagylók bele tu d ­
nak kapaszkodni, de kapaszkodót b izto sít a vízinövényeknek és a te n g e ri­
sünöknek is. A sziklák közti hasadék polipok és más fejlábúak otthona lehet.
A lágy kőzetek, m in t a krétakori mészkő, a márga és az egyéb m észkö­
vek gyorsan kopnak, felszínük sima, a kem ény sziklák viszo n t nagy dara-
84
TENGERPART

bokban törnek, így m egfelelő fészekrakó helyet biztosítanak a m adarak


számára.

Kavicsos partok
Általában a hom okos és sziklás partszakaszok kö zö tt ta lá lh a tó a kavicsos
partszakasz. Itt a legritkább az élet, m ert a kavics folyam atos mozgása a leg­
több növény és á lla t számára nem te re m t m egfelelő körülm ényeket.

Árapály
Az árapály a fö ld ra jz i elhelyezkedés és az évszak függvényében nagyon
eltérő lehet, mivel a Nap és a Hold ellentétes irányú gravitációs ereje váltja
ki. A beltengerek - pl. a F ö ld kö zi-te n g e r - esetén a vízszint eltérése m in d -
össze néhány méteres. Az U j-Skócia és New B runsw ick közt elhelyezkedő
Fundy-öbölnél viszont m ár 16 m-es a vízszintkülönbség az apály és a dagály
között.
A part m enti törm elék, a hosszú, száraz homokszakasz megjelenésének
és szerkezetének változása a víz kiöntése után, a vízinövények, a kagylók
és a függőleges sziklák felszínén a színek változása m ind-m ind segítenek meg­
határozni azt a szintet, am eddig a víz valószínűleg em elkedni fog.
M in d ig ellenőrizzük a be- és kiju tá s lehetőségét hom okos vagy sziklás
part esetén! Figyeljük az em elkedő vízszintet: ne kockáztassuk meg, hogy
a dagály elzár m in ke t!
Az árapály nemcsak mossa a partot, de értékes, vízben hánykolódó tö r­
m eléket is partra vet. Ez tü ze lő a n ya g o t bizto síth a t számunkra, és az is el­
képzelhető, hogy a hullám nagyobb halakat vet a sziklamélyedésekben lévő
vizekbe, a hagyom ányos élővilág mellé.

PARTI BIZTONSÁG__________________
- Soha ne becsüljük alá a tenger erejét és veszélyeit! Figyeljünk, mikor
érkezik a dagály, ismerjük meg a sajátosságait! így kevésbé valószínű, hogy
az érkező dagály elzár, vagy az apály elsodor minket Az utóbbi könnyen
magával ragadhatja az embert, ha a parthoz közel tartózkodik.
- A szirtek a megközelíthetőség szempontjából jelentenek gondot. Ha csak
egy lefelé vezető út van, bizonyosodjunk meg róla, hogy vissza tudunk
térni oda!
- Figyeljük az erős áramlásokat, különösen a földnyelveknél! A homokos
partok és az elárasztott sziklák szintén veszélyesek lehetnek. Ahol a ten­
gerpart meredeken torkollik a mély vízbe, ott erős a parton megtörő hul­
lámok visszaáramlása. Ha a vízbe kényszerülünk valaki-valami megmenté­
se miatt, kössünk biztonsági kötelet a derekunkra, és legyen valaki a parton,
aki tartja (vagy kössük egy erős tárgyhoz)!

85
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

Úszás
Ha nagy h u llá m o k felszín a la tti visszaáramlásában rekedünk, lökjük el m a­
gunkat alulról, és ússzunk a felszínre! A hullám völgyben ússzunk a part felé!
Ha újabb nagy hullá m érkezik, fo rd u lju n k felé és m e rü ljü n k alá! Hagyjuk,
hogy elhaladjon, és a következő hullám völgyben ússzunk tovább a part felé!
Ha nem úszunk tökéletesen, halászat vagy úszás közben m indig fig y e l­
jü n k a víz mélységére! Ü gyeljünk a nagy hullám okra, ezek le d önth etnek a
lábunkról és továbbvihetnek m inket! Ha mégis elragadnak m inket, ne essünk
pánikba! Az emberek általában akkor esnek pánikba, ha nem tudják, m ilyen
m ély a víz - ha viszont tudják, m egnyugszanak. A vízmélység nem igazán
számit, hiszen a 10 cm-es vízbe éppúgy belefulladhatunk, m in t a 10 m-esbe.
Ha meg akarjuk tu d n i, hogy m ilyen m ély a víz, nyújtsuk karunkat fe jü n k
fölé, hajlítsu k le lábfejünket, és lábunkkal lefelé m e rü ljü n k el! Lehet, hogy
nem is olyan mély, m in t g o n d o ltu k!
Ha egy erős áram lás a n yílt tengerre sodor m inket, NE próbáljuk meg «•

m egakadályozni, úgysem sikerül! Oldalúszásban ússzunk rajta KERESZTÜL,


és a part tá vo la b b i részén ússzunk ki a partra! Az oldalúszás ugyan nem a
leghatékonyabb és leggyorsabb úszásnem, viszont ez a legkevésbé fárasztó.
Ha a tengerben úgy látjuk, neki fo g u n k ütődni egy sziklának, fo rd u lju n k
a part felé, vegyünk fel ütőhelyzetet és a lábunk legyen elöl! Lábunk felfogja
az első ütődést, és lehetővé teszi, hogy m egkapaszkodjunk, majd a partra
másszunk. Ez a módszer akkor is hasznos, ha olyan vízben kutatun k, am ely
felszíne a la tt nem lá th a tó sziklák vannak. V iseljünk c ip ő t és legalább egy-
rétegnyi ru h á t!

Lebegés a vízen
Legjobban az ella zu lt test lebeg, ezért próbáljuk megőrizni a nyugalm unkat!
A sós vízben nehéz elsüllyedni. A legveszélyesebb, ha vizet nyelünk, és saját
hányadékunkban fuldoklu nk.
A nők könnyebben úsznak, m in t a férfiak, számukra háton lebegni te r­
mészetes. A fé rfia k n a k viszont arccal lefelé lebegni term észetes - de leve­
gővételnél azonnal em eljük ki fe jü n k e t a vízből!

víz
A te n g e rp a rto n édesvizet kis fo rrásokb ól nyerhe tünk. Ha a hom okos
teng erpartokon nincsenek édesvizü források, elképzelhető, hogy a dünék
k ö z ö tt tóra bukkanunk. Eredményes lehet bárm ilyen p a rto n a d a g á ly-
é

szint fe le tt ásni - különösen, ha növényzetet is látunk. Ássunk egészen


addig, amíg nedves h o m o ko t nem ta lá lu n k ! Hagyjuk, hogy összegyűljön
a víz! Az édesvíz a sós víz tetején úszik. Kanalazzuk le a felső, könnyebb
réteget!
86
TENGERPART

A sziklamélyedésekben összegyűlő víz valószínűleg nem édesvíz - még


a dagályszint fölé is kicsaphatnak a hullám ok. Az édesvizet azonban fel
ism erhetjük a zöldm oszattenyészetröl, am elyet it t nem fogyasztanak el a
puha testű állatok, ellentétben minden más hellyel a tengerparton (a sós vízi
puha testű á llatok ugyanis nem élnek meg alacsonyabb sótartalm ú vízben).
Keressünk sziklarétegek között szivárgó vizet (különösen ott, ahol a ré­
sekből páfrányok és m ohák nőnek ki), m ert valószínűleg ih a tó ! Ha sziklás
kiszögellésű te n g e rp a rto n ju tu n k partra, az egyetlen m egbízható vízforrás
maga a tenger. V izét azonban SOHA ne igyuk meg lepárlás nélkül! Azon
túl, hogy nem oltja szomjunkat, értékes testnedveket von meg létfontosságú
szerveinktől, míg végül a vesénk fe lm o n d ja a szolgálatot.
A sós víz alkalm as főzésre. A ddig azonban ne együnk sem m it, amíg nem
áll rendelkezésünkre m egfelelő m ennyiségű édesvíz! A d e s z tillá lt te n g e r­
vízből m egm aradt só felhasználh ató a hús és a hal tartósítására.

ELELEM
A te n g e rp a rti növények az é g h a jla ttó l függően eltérőek lehetnek, de m in ­
dig rendelkezésünkre állnak, ha az időjárás vagy a dagály nem teszi lehe­
tővé, hogy a tengerből gyűjtsü nk m agunknak élelm et. A vízben m in d e n ­
képpen ta lá lu n k valam ilyen tengeri m oszatot arra, ahol a sziklák kapaszko­
dót nyújtanak számukra, a víz pedig elég sekély ahhoz, hogy a napfény elérje
őket. A tengeri m oszat (helyesebben alga) igazán értékes élelem. A világ
számos részén az étrend fontos részét képezi, sok fa jtá ju k igazi csemegének
számít a japán ételektől kezdve egészen a tenger gyüm ölcseiből készült
walesi ételig. A tengeri m oszat szá ríth a tó és hónapokig tá ro lh a tó .

Tengeri táplálék
A halakra és tengeri moszatokra FIGYELEM!
legjobb apálykorvadászni, m ert A tengeri moszat értékes kiegészítője
ilyenkor a sziklatavak könnyen lehet, étrendünknek, de ne együk meg
átvizsgálhatóak, és az eltem etett az édesvízi tavakban található kékes-
puha testű állatok, illetve más ^ zöld algákat - nagyon mérgezóek! ^
élőlények is kiássák m a g u ka t a
part hom okjából.
A kétkagylósok veszélyes koncentrációban gyűjthetnek össze magukban
mérgező anyagokat az ipar vagy a szennyvíz szennyezte területeken, m ert
táplálkozás közben em észtőrendszerükön keresztülszűrik a vizet.
A trópusi övekben az éti kagylók nyáron - különösen ha a tengerek vö­
rösesek vagy erősen foszforeszkálnak - mérgezőek lehetnek. Az Arktiszon
a fekete éti kagyló az év bárm ely szakában mérgező lehet. Ismerjük fel kúpos
héjáról, amelyből mérgező tüskét bocsát ki - ez egyes fajoknál elég erős ahhoz
87
ÉGHAJLAT E5 TEREPVISZONYOK

is, hogy e m bert öljön ! Több m in t 400 fajta kúpkagyló létezik, amelyek tö b b ­
sége az In d ia i- és a Csendes-óceán térségében ta lá lh a tó , de az Egyesült
9

Államok délkeleti részén és a karibi-térségben is él 12 fajtája. M indegyik jól


felism erhető az alakjáról. Egyes tengericsigafajoknak (Tenebra- illetve Tur-
rid-félék) mérges tüskéje van. M érgük nem veszélyes az emberre, szúrásuk
viszont fájdalm as lehet.
A puhatestűeket csak élve fogyasszuk! A kétkagylósok (m in t az osztrigák)
és az éti kagylók fin o m érintésre is szorosan összecsukódnak. A haslábúak
(különösen a parti csigák és a kürtcsigák) „csapóajtóval" (héjfedő) védekez­
nek, amely lezárja a héj bejáratát. A kagylót megrázva ez szorosan bezáródik.
A tengeri tapadókagyló és a kaliforniai ehető kagyló (más haslábúakhoz
hasonlóan) nem rendelkezik héjfedővel, viszont szorosan a sziklához rögzíti
magát. A héj aljánál kést használva feszítsük le őket! Ha nehéz kimozdítani,
biztosan ehető. Ha könnyen leválik, valószínűleg már halott vagy beteg. A da­
gály után még a sziklához tapadó tengeri tapadókagyló m egfelelő élelem,
m ert a hullám ok lemossák a beteg vagy h a lo tt egyedeket.
A kagylót dob juk fo rró vízbe, és főzzük legalább ö t percig!
Ha nyersen fogyasztjuk a kagylóhúst, kitesszük m agunkat a parazitáik
és szennyező anyagaik okozta veszélynek.

Halfogás
A halak és tengeri kígyók elfogása ennél azért több et kíván. Néhány hal ve­
szélyes, a tengeri kígyók pedig mérgezőek. A kígyókat m éretük és széles, lapos
9

farkuk alapján különböztetjük meg egymástól. Á llítólag az úszó em bert nem


tá m a d já k meg. Az e lőford uló (ritka) harapások legtöbbje akkor esik meg,
am ikor a halászok kiveszik a halakat a hálóból, amelybe tengeri kígyók is bele­
keveredtek.
A legtöbb tengerparton a halászatra legalkalmasabb idő két órával a da­
gály után kínálkozik. Ha akkor halászunk, a m iko r még árad a tenger, á lla n ­
dóan h á trá ln u n k kell, és akár vizesek is lehetünk. Ne feledjük, a sós víztől
a lábbeli és a ruha rothadásnak in d u l!
A tengeri horgászathoz nagyobb horog kell, m in t az édesvízihez. Többféle
csali használható: a tengeri tapadókagyló pl. m e g ta lá lh a tó a sziklákra ta ­
padva, a tengeri gyű rű sfé rg e t [A ren icola, hom okféreg) pedig ki lehet ásni
a te n g e rp a rt hom okjából vagy iszapjából. A pálykor keressünk tekervényes
gilisztafúrásokat, amelyek je lzik L alakú föld a la tti já ra ta ik a t!
Fogjunk az árapály segítségével halat: építsünk cölöpökből és sziklákból
nagy, nyílszerű halcsapdát! Ezek iránya ne a part felé m utasson! A dagály
visszahúzódásával a halak fennakadnak a csapdán.

Polip és tintahal
A polip ot éjszaka e jth e tjü k el, am ikor áldozatára vadászik. Vonzzuk m agunk­
hoz fény segítségével, majd szúrjuk le! Napközben az üreg körül heverő üres
88
TENGERPART

héjak jelzik, hogy o t t valószínűleg polip tartózkodik. Dobjunk be egy csalival


felszerelt horgot, várjunk, am ig ráakad, majd gyorsan rántsuk ki! A p o lip o t
úgy tu d ju k legkönnyebben m egölni, ha k ifo rd ítju k : egyik kezünket tegyük
húsos fejébe, ragadjuk meg belső szerveit, majd erősen húzzuk kifelél Elő­
ször csak kisméretű polipon próbáljuk k i! A m űvelet gyakorlást igényel, ezért
amíg já rta ssá g o t nem szerzünk, csak szúrjuk ler vagy vágjuk neki egy szik­
lának!
M inden polipnak kemény, papagájéhoz hasonlító csőre van. Ném elyik
polip harapása mérgező. A legrosszabb a kele t-ausztráliai kékgyürüs polip,
•• ••

amelynek mérge akár halálos is lehet. KERÜLJÜK!


A polip húsa kemény és rágós, viszont tápláló. Passzírozással kissé m eg­
puhíthatjuk. A te s te t főzzük meg, a kisebb karokat sütve fogyasszuk!
A nyílt tengeren a tin ta h a l hatalm as méretű, partközeiben azonban fe l­
bukkan néhány kisebb példány is. Keressük őket sziklamélyedésekben, tengeri
#

m oszathoz tapadva! Éjjel fo g ju k meg őket, erős fé n y t fo rg a tva k ö rü lö ttü k !


A szépia nem jön ugyan partközeibe, de ezzel a módszerrel az is megfogható.

Tüskésbőrűek
A tüskésbőrűek - amelyek közé a tengerisünök és a tengeriuborkák is ta rto z­
nak - szintén hasznos táplálékforrást jelentenek (a tengericsillaggal viszont
nem érdemes vesződni, ha é lele m kén t akarjuk hasznosítani). A te n g e ri­
uborka a tengerfenéken kúszik, vagy beássa m agát a hom okba. Varacskos
külsejű fekete uborkának tűnik, hossza legfeljebb 20 cm. Létezik féreg alakú
tengeriuborka is, am ely hom okba á s o tt üregekben él. A te n g e riu b o rká t
evés e lő tt ö t percig főzzükl
A tengerisün általában sziklára ta p a d t tüskés golyónak tűnik, és nem
sokkal az apályszint a la tt ta lá lh a tó . V annak azonban föld a la tt élő rokonai
is, m in t a pénzsünök és a szív­
sünök, v a la m in t a ten g e rib u r­ MM MM

gonyának is nevezett E chino- TENGERISUNOK


cardium co rd a tu m . Az u tó b ­ Óvatosan bánjunk velük! Tüskéik fáj­
biak a hom ok a la tt élnek. Fo­ dalmas sebet okozhatnak, különösen
gyaszthatjuk nyersen, de meg ha puszta lábbal lépünk beléjük. Ha
is fő z h e tjü k őket. KERÜLJÜK megszúrt minket egy tüske, amely le
azonban ezeket az á lla to ka t, is tört a sünről, ne próbáljuk meg
kinyomni, mert lehet, hogy még mé­
ha a tüskéjü k érintésre nem lyebbre fúródik! Szerencsés esetben
m ozdul, vagy ha fe ln y itá s k o r a tüske néhány napon belül magától
rossz szagot árasztanak! távozik a testünkből.

Rákfélék
Idetartozik a rák, a homár, a garnélarák és a fürészes garnélarák - ezek mind
sziklamélyedésekben élnek. A tengeri rák általában az apályszint a la tt fordul
elő, alkalm anként azonban m egtalálható a mély lyukakban és hasadékokban
89
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

is. Nézzünk be a kövek és tengeri m oszatok alá! Gyorsnak kell lennünk, ha


el akarjuk kapni a rákokat! Hálóval könnyebben boldogulunk. H álót ruhából,
drótdarabból vagy facsem etéből készíthetünk.
A trópusok bővelkednek úszó tarisznyarákban. Az éjszaka aktív á lla to t
a parton vissza tu d ju k kergetni odújába, majd ki tudjuk ásni onnan. Némelyik
még fára is mászik, ahonnan könnyen leüthetjük.
Az édesvízi rák, a hom ár és a garnélarák a világ számos részén m egtalál­
ható. Kisebbek, m in t a hom oki rák, és általában sekély vízben élnek.
A rákfélék gyorsan m egrom lan ak és sok p a ra z itá t ta rta lm a zh a tn a k.
A lehető legham arabb fogyasszuk el őket! Amíg nem főzzük meg, élve tá -
0

roljuk őket a vízb e n ! Elve is főzzük meg ezeket az á lla to k a t: vagy forrásban
lévő vízbe dobva őket (ettől azonnal elpusztulnak), vagy hideg vízbe téve
őket, és ezt felforralva (ettől állítólag elvesztik az eszm életüket és nem érez­
nek fá jd a lm a t). 2 0 percig főzzük a rákokat!
A ráknak mérgező részei vannak, am elyeket el kell tá v o líta n u n k : csa­
varjuk le az o lló it és a lábait, majd tegyük hüvelykujjunkat a hátára fo rd íto tt
rák farkvége alá, és nyom juk azt felfelé! Húzzuk a farkvéget felfelé a testtől
távolodva, majd távolítsuk el! így m egakadályozhatjuk, hogy a rák gyom rá­
nak ta rta lm a érintkezzen a hússal. Ezután h ü v e lyk u jju n ka t nyom juk a száj
irányába, le- és kifelé! így a száj és a gyom or egyszerre tá v o líth a tó el. Egész­
ségünkre káros tüdeje ekkor m ár könnyen kivehető és eldobható.
A hom ár elkészítése ennél sokkal egyszerűbb. V ágjuk végig a h á tá t
a fej irányában, m ajd nyissuk szét! A gyom or közvetlenül a száj a la tt he­
lyezkedik el - a szájjal és a belekkel e g y ü tt tá vo lítsu k el!

Teknősök
A teknős húsa igazán tápláló, tojása újabb kiváló táplálékforrás - ha akkora
a

szerencsénk van, hogy a teknős kijön a partra, (lásd H üllők az Eleiem feje­
zetben).

Tengeri madarak
A legtöbb óceánp art te lis -te le van teng eri madarakkal, am elyekre „h o r­
gászva" vadásszunk! Helyezzünk csalival e llá to tt h o rg o t a lapos sziklákra
te tt halbelsőségre, de akár fel is dobhatjuk a csalival e llá to tt horgot a leve­
gőbe, a szélbe! Rögzítsünk csalikat kövek köré! A hirtelen súlyváltozás m ia tt
a m adarak „ba lesetet szenvedhetnek".
A fö ld ö n fészkelő m adarak sok tojással lá th a tn a k el m inket. Könnyen
összegyűjthető tojások után kutassunk, m ie lő tt a sziklaszirten lévő fészkek
kifosztásával próbálkoznánk! Azzal is m egpróbálkozhatunk, hogy éjjel kap­
ju k el m agát a m egtelepedett m adarat - sziklamászás azonban eszünkbe se
jusson!

90
TENGERPART

VESZÉLYEK
A combunknál m agasabb víz m ár tú l sötét ahhoz, hogy átlássunk rajta -
hacsak az időjárás nem teljesen nyugodt. Megeshet, hogy a vízben valam i
kellemetlen dologba lépünk, vagy a hullám ok a szikláknak, illetve a korai­
aknak sodornak m inket.
Ha a tengerben ku ta tu n k, m in d ig viseljünk c ip ő t! Ha csak rö g tö n z ö tt
lábbelink van, v a la m ifé le talpra akkor is szükségünk lesz! A tüskék ellen
nem n y ú jt védelm et, ha mindössze ruhába tekerjük lábunkat.
- A medúza v ih a r után gyakran a partra sodródik. Néhány fa jtá já n a k - kü­
lönösen a tró pusoko n - a csípése súlyos következm ényekkel já rh a t. A lég-
t

veszélyesebb az Eszak-Ausztráliában található kockamedúza (másnéven ten­


geri darázs). A legnagyobb példányok harang form ájú teste sem haladja meg
a 25 cm -t, csápjuk viszont akár a 9 m - t is elérheti. A szinte átlátszó, nehe­
zen észrevehető élőlény csápján m illió n yi csalánsejt van. Bár ezek mérge
a leghalálosabbak közé tartozik, és a csalánsejtek nagyobb koncentrációban
felsértik a bőrt, m ajd h a lá lt okoznak, az em ber számára általában csak az
igazán nagy m ennyiségű méreg halálos. Létezik nem mérgező medúza is, de
vigyázzunk: a m éret nem függ össze a veszélyességgel! Ha az á lla t megcsí­
pett bennünket, ne próbáljunk meg letépni magunkról a csápjait, vagy a ke­
zünkkel le tis z to g a tn i a vá la dékot bőrünkről - így csak még több csípést
szerzünk. A hom okkal leszórt csípést tengeri m oszattal vagy ruhával stb.
tisztítsuk m eg!
- A hólyagm edúza (azaz „p o rtu g á l gálya") nagyon hasonlít a medúzára,
de valójában polip fé lé k társulásába ta rto zik. Bár ennek az álla tn a k szintén
lehetnek akár 9 m -es csápjai, és a csípése több napig ta rtó b ő rirritá ció t okoz,
ritkán halálos. A m edúzához hasonlóan bánjunk vele!
- A m érgespókhal Európa, N y u g a t-A frik a és a Földközi-tenger partján él
a homokban. Csípése mérgező. A csípés okozta sebet nagyon meleg vízzel
enyhítsük!
- A közönséges mérgesrája a partközeiben bárhol előfordulhat, de leginkább
a meleg vízben jellem ző. Az elektrom os rája a m elegtől a m érsékelt te rü le ­
tekig m indenhol felbukkanhat. Kiválóan álcázzák m a g u k a t Nem csak a ho­
mokban rejtőzködnek, némelyik a sziklás, kavicsos helyeket kedveli. Próbáljunk
minél biztonságosabban m ozogni! Haladás közben b o tta l böködjük a te n ­
gerfeneket! A ráják csípése okozta sebet nagyon meleg vízzel enyhítsük!
- A m uréna sekély vízben jellem ző. Harapása erős és vad, o d ú já t kitartóan
védelmezi. Ha ilyen á lla to t fedezünk fel, tartsunk tőle távolságot! Ne dugjuk
kezünket a hasadékokba!
- A trópusok sziklahá tain fe lle lh e tő óriá ska g yló elég nagy ahhoz, hogy
összecsapódó héjai csapdába ejtsék a végtagjainkat.

91
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

- A m érgező tü s k é jű halak leggyakrabban a nagyon sekély vizekben élnek.


A leggyakoribb és legveszélyesebb fa jo k a trópusokon találhatóak, de azért
a m érsékelt égöv vizeiben is fe lle lh e tő néhány. Legnehezebben a te n g e rfe ­
néken lakók vehetők észre, kiválóan álcázzák magukat. A zebrahalat viszont
am ilyen könnyű észrevenni, annyira veszélyes m egérinteni. Bot segítségével
keverjük fel az e lő ttü n k lévő h o m o k o t és köveket!
- A te n g e ri k íg y ó k gyakran felbukkannak a Csendes- és az Indiai-óceán
trópusi partvidékein. Ezek az á lla to k általában nem tám adnak, ritka, hogy
b á rkit is m egharapnának - a teng eri kígyók mérge azonban a legveszélye­
sebb az összes létező kígyóméreg közül! Tartsuk m agunkat távol a vízben lévő
kígyóktól! Ha viszont a parton ta lá lu n k egy példányt, szorítsuk le villás végű
bo tta l, m e rt élelem nek kiváló.
- A k o ra llo k többsége éles, könnyen m egvághat m inket. N ém elyik - így
a tűzkoraJI - érintésre megszúrja ez em bert. A z á to n y t m indig óvatosan
közelítsük meg! Először m indig m erítsük ki egyéb éielem forrásainkat! M ind
a zátony, mind a lakói - köztük a kúpkagylók - komoly veszélyt jelenthetnek.
- A cápák többsége a mély vizekben táplálkozik, de azért néhány fa jtá ju k
gyakran megjelenik a sekély vízben is, felúszik a folyókon, és az is elképzel­
hető, hogy a partközeibe lá to g a t könnyű élelemszerzés reményében. A leg­
több cápa nagyon sekély vízben tám ad az emberre. Legyünk körültekintőek!
- Lagúna: A trópusi szigetek körül vagy a parton túl gyakran alakulnak ki
korallzátonyok, amelyek h u llá m tö rő g á tk é n t szolgálnak, így állóvizet hagy­
nak a lagúnában. A lagúnában ta lá lh a tó halak gyakran mérgezőek. A nyílt
tengeren egyébként ehető barrakudát és a vörös c s a tto g ó h a la t kerülnünk
kell, ha a lagúnában rekedt, m ert táplálékuk m ia tt m aguk is mérgezővé
válnak. A ko ra llzá to n y te n g e r felé n y ito tt oldalán halásszunk!

SZIGETEK
szigetek - különösen a kism éretűek vagy a forrásokban szegények -
A kom oly kihívást jelen tenek a tú lé lő k számára. Másszunk fel a legm a­
gasabb pontra, hogy legyen elképzelésünk a helyről, és készítsünk v á zla to t
a terepviszonyokról! Fedezzük fel a te n g e rp a rt összes völgyét, hasadékát,
öblét és partszakaszát! Ezután belülről is fedezzük fel a te rü le te t, míg egé­
szen meg nem ism erkedünk a szigette l!
Elképzelhető, hogy a sziget egykor la k o tt volt, és az épületm aradványok
m enedéket biztosíthatnak. A kerítésoszlopok és a d ró t csónakunk m egjaví­
tásában vagy tutajépítésb en lehet haszos. Elképzelhető, hogy valahol még
mindig terem zöldség, és a patkányok mindenhova követik az em bert - néha
ez az állatfaj az egyetlen, amely hosszú távon a területen tartózkodik.
92
SZIGETEK

A menedék ja vítja az életkedvet, de még a legkisebb földbe vájt vaeok


is nyújt valam iféle védelmet. Ha barlangot találunk, használat e lő tt bizo­
nyosodjunk meg róla, hogy a tenger nem önti el dagálykor! Ne feledjük, még
a biztonságosnak tűnő barlangot is elöntheti és elzárhatja a megszokottnál
magasabb szökődagály!
Kopár sziklakiszögellésen menedéket lelni egyszerűen annyit tesz, hogy
9

széltől véd e tt helyet találtunk. Élelmünk lehet minden sziklára kapaszkodó


élőlény, madár (vagy tojás, ha szerencsénk van), illetve bármi, a m it kifo ­
gunk a tengerből.

Rendelkezésre álló források ■•

Egy kis szigeten a rendelkezésre álló források mindig korlátozottak. Ügyeljünk


rá, hogy ne merítsük ki őket! A víz gyakran okoz gondot, sok sziget lakatlan­
ságának a vízhiány az oka. A buja növényzet forrást vagy patakot jelezhet.
Ha a dagályszint fe le tt ásunk, elképzelhető, hogy találunk vizet. Gyűjtsük
össze az esővizet is!
A tengervíz lepárlás útján történő sótalanítása sok tüzelőanyagot igényel,
ennek azonban híján lehetünk. Csak akkor rakjunk tüzet, ha valóban szük­
ségünk van rá! A tengerpartot a dagály után minden alkalom mal vizsgáljuk
át, de ne csak fá t keressünk! A tú lé lő számára bármi hasznos lehet.
Ha már megismertük szigetünket, kalandozzunk el éjszaka is, mert akkor
több á lla to t is észrevehetünk, és a kutatás eredményesebben végződhet.

Kókuszdió
A trópusi szigetek ritkán sivatagosak - általában mind a vízparton, mind
a vízben rengeteg élelmet kínálnak. A kókuszpálma a trópusi és a szubtrópusi
területeken egyaránt m egtalálható, és számos form ában hasznosíthatjuk:
a levelét menedékkészítéshez, a külsejét kötélnek, káposztaízű hajtását, tejét
és húsát élelemnek, a kókuszdió héját pedig csészének vagy tárolóedénynek.
A kókuszdió szálas héjának eltávolításához nyomjuk a diót kiélezett ka­
róba, vagy kézibaltával törjük ketté! A te je t úgy nyerhetjük ki, hogy kilyu­
kasztjuk sötét „szemei“ valam elyikét, és csak ezután tö rjü k fel a húsáért.
A kókusztej biztonságos és frissítő ital - a nagyobb kókuszdiók egy
lite rn y it is tartalm azhatnak. Ne igyunk azonban nagyon éretlen (zöld)
vagy tú lé re tt (sötétbarna) kókuszdióból, m ert nedve hasmenést o ko z h a t
M agát a húst szervezetünk nagy mennyiségben nem tudja megemészteni,
ezért egyszerre csak keveset fogyasszunk belőle.
A kókuszdió olaját kétféleképpen nyerhetjük ki: ha a nap vagy tűz által
hőnek tesszük ki fe ld a ra b o lt fehér húsát, és összegyűjtjük kicsorduló olaját,
vagy pedig felforraljuk a kókuszdió részeit, és lekanalazzuk a felszínre kerülő
olajat! Kenjünk belőle magunkra, mert megvéd a leégéstől és a sós víz okozta
bőrirritációtól, elűzi a rovarokat, kenőcs formájában sebekre és hólyagokra
is alkalm azható, fahamuval keverve pedig szappanként használható.
93
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

A pálm afák megmászása: Ha a kókuszdió nem hullik a lábunk elé, vagy nem
tu d ju k leverni a földre, esetleg el szeretnénk érni néhány magasan lévő
banánt, ne a kötél mászáshoz hasonló módszerrel próbáljunk meg felmászni
rá! Inkább készítsünk erős, szorítókötélszerü kötést, és tekerjük a bokánkra!
Lábunkat ezzel ta rtsu k a fatörzshöz közel, majd ta lp u n ka t befelé fordítva
erősen szorítsuk össze!

A MENTŐALAKULAT FIGYELMENEK
FELKELTÉSE__________________________
- A keresőcsapat figyelnének felhívása érdekében helyezzünk ki jeleket szik­
lákat tengeri algát, vagy a környezettől elütő bármilyen dolgot használva!
- A homok kiválóan fényesíti a fémet, segítségével jelzéshez használható
tükröt készíthetünk.
- Ha hajót látunk, megpróbálhatunk vele kapcsolatba lépni URH-rádió se­
gítségével.

Továbbhaladás
Ha szigetcsoporton vagyunk, első forrásaink kimerülése után tovább tudunk
menni egy másik szigetre. Ha nincs semmi, amiből tu ta jt építhetnénk, ke­
ressünk olyan tárgyat, ami fenntart m inket a vízen - akár egy üres doboz
vagy sok kókuszdió is megteszi!
Ha a szigetünkön fókák élnek, felhasználhatjuk őket a tu ta j készítéshez.
Tavasztól őszig - am ikor a fókák testükben sok zsírt tárolnak - a fókatete­
mek lebegnek a vízen. Ha néhány te te m e t egymáshoz erősítünk, el fogják
bírni a súlyunkat.
Figyeljük meg alaposan a szigetek közti árapályt és áramlásokat, mert
ezek megtévesztőek lehetnek. Helyezzünk a vízre egy könnyen figyelemmel
követhető tárgyat, és nézzük ahogy távolodik! Úgy időzítsük az átúszást,
hogy az apály kivigyen m inket a korábbi szigetről, a dagály pedig átvigyen
m inket az új szigetre!

SIVATAGOS TERÜLET E K ____________


sivatagok többsége egykor te rm ő te rü le t volt, a már akkor o tt élő élőlé­
A nyek némelyike pedig alkalm azkodott a m egváltozott körülményekhez.
A túlélőnek hozzájuk hasonlóan meg kell tanulnia a legjobban kihasználni
az árnyékot, védelm et találni a nap elől, a lehető legkisebbre csökkenteni
a folyadékveszeséget, és a fe la d a to kat a nap végén vagy éjszaka végezni.
Némelyik sivatagban, különösen a Szaharában, a Közel-Kelet sivatagai­
ban, Peruban, Chile északi részén és a Góbi-sivatag bizonyos területein, Mon-
94
SIVATAGOS TERÜLETEK
§

góliában nagy a hőingadozás az éjszakák és a nappalok között. Éjszaka a le­


vegőből lecsapódó bármilyen nedvességből egy kevés vizet nyerhetünk. Afrika
dél részén, a N am íb-sivatagban a tenger felől érkező köd gyakran az életben
maradáshoz szükséges folya dékot biztosítja. A nyugat-ausztráliai, az észak­
mexikói, az USA d é ln yu g a ti részén fekvő M ojave-, és az ezekhez hasonló
sivatagokban a hőm érséklet ingadozása nem jelentős, ezért alig csapódik le
nedvesség - ennek m egfelelően a nö vé n y- és álla tvilá g is nagyon szegé­
nyes. Néhány helyen - pl. a Kalahári-sivatagban - szórványosan fü és tö v i­
ses bokrok találhatók.
Az év bizonyos részeiben por- és hom okviharok fordulhatnak elő, nullára
csökkentve a látótávolságot. A testnyílásainkba ju tó homok ellen maximálisan
védekeznünk kell! A portölcsérek (tornádóhoz hasonló sivatagi forgószél)
meglehetősen gyakoriak.
Az eső (amelyre egyes területeken éveket is várni kell), zuhogó felhősza­
kadás form ájában ér a talajra. H irtelen árasztja el a te rü le te t, majd a vizet
gyorsan felszívja az aszott föld. Ez a növények rövid virágzását és a fajok
- m int az arizonai varangyos ásóbéka - gyors szaporodását eredményezi.

Sivatagi csapadék és hőmérséklet


A sivatagra je lle m ző szélsőséges körülm ények kiváló példája a dél-arábiai
••

Rub al-Khali, vagyis az „Üres Negyed". Az év legnagyobb részében alig van


nyoma esőnek, télen aztán egyetlen nap a la tt akár 30 m m -n y i is eshet.
Júliusban a hőm érséklet m e g h a la d h a tja a 48 °C-ot, viszo n t éjjelente
15 °C-ig is süllyed. A decem beri szélső értékek 26 °C és - 6 ,6 °C közt v á l­
takoznak.

VÍZ
A víz elsődleges fontosságú, az é le te t je le n ti! Ha m ár szereztünk, azonnal
adagoljuk! Ha a sivatagi utazás közben gép járm ű -m eghibásodás m ia tt
elakadunk, valószínű, hogy u tu n k a t az oázisok, kutak és egyéb vízlelőhelyek
figyelembevételével terveztük meg. A vádik mélyén található víztartalm ú
üregek általában időszakosak. Gyakran kövek vagy ágak fe d ik őket.
Ha nem ism erünk sem m ilyen víztároló üreget, próbáljunk meg a száraz
folyóágy külső ívének legalacsonyabb, vagy a dünék legmélyebb pontján le­
ásni! Ne a nappali hőségben ássunk, m ert a feladat túl sok folyadékot vesz el
tölünk, amelynek pótlására végül talán nem találunk semm it. Meg kell ta lá l­
nunk a folyadékveszteség és a lehetséges pótlás közti egyensúlyt!
Alkalmazzuk vízforrásként a kaktuszt és a gyökereket! A sivatagban hasz­
náljuk ki, hogy nagy a különbség a nappali és az éjszakai hőmérséklet között,
és nyerjünk vizet a lecsapódásból (lásd Víz oz Alapvető követelmények fede­
zetben)!
95
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

Várható életkilátások
9

Életünk várható alakulása a rendelkezésre álló víz és azon képességünk függ­


vénye, hogy mennyire tu d ju k védeni szervezetünk a naptól az izzadás m ini­
malizálása érdekében. Enyhén negatív egyensúlyt alakítsunk ki! M inden két-
liternyi folyadékvesztésre fogyasszunk 1,5 liter vizet, majd a test izzadásának
megfelelően igyunk! Teljesítményünk így kevésbé csökken, és nem veszítünk
vizet. A kevesebb folyadék bevitele nem je le n t csökkentett izzadást: az izza­
dás a szervezet hűtőm echanizm usa, nem a folyadékvesztés egyik módja. Ha
a szükségesnél tö b b folya dékot fogyasztunk, testünk kiüríti, vagyis céltalan
v o lt az egész.
Víz nélkül 48 °C-on két és fél napig m aradunk életben, ha az egész időt
árnyékban pihenéssel tö ltjü k . Ha viszont a hőm érséklet 21 °C a la tt van, 12
napig is bírjuk.
Ha kénytelenek vagyunk m ozogni biztonságunk megőrzése érdekében,
a m e g te tt távolság a rendelkezésünkre álló víz függvénye lesz. Ha nincs vi­
zünk, 48 °C m e lle tt éjjel gyalogolva és nappal pihenve 40 k ilo m é te rt tudunk
megtenni. Ha nappal is gyalogolni próbálunk, legjobb esetben is csak 8 kilo­
m é te rt tu d u n k haladni, m ie lő tt összeesünk. Ha ugyanilyen hőmérsékleten
2 lite r víz áll rendelkezésünkre, 3 nap a la tt 56 k ilo m é te rt tu d u n k m egtenni.
Esélyeink m indaddig nem nőnek je le n tő s m értékben, am íg a rendelkezésre
álló víz m ennyisége el nem éri a szem élyenkénti 4,5 lite rt, bár a képzettség
és az élni akarás m egcáfolhatja a szám ításokat.

MENEDEK ES TŰZ
Ne m a ra d ju n k a fém já rm ű b e n vagy a repülőgépen, m e rt az gyorsan fe l­
melegedhet. Inkább menedékkészítésre használjuk, vagy a repülőgép szárnya
a la tti árnyékba heveredjünk! Fordítsuk előnyünkre a sziklakiszögelléseket
és a vádi szélei b iz to s íto tta á rn yé ko t! A hűtés elősegítéséhez alkalm azzuk
a d u p la ré te g -m ó d sz e rt (/ósdTrópusi te rü le te k)!
Hom oksivatagban a roncsot akár arra is használhatjuk, hogy a menedé­
ket annak segítségével a hom ok alá építjük. Sok sivatagi élőlény él a felszín
alatt, m ert o tt a nappali hőm érséklet alacsonyabb, az éjszakai pedig m aga­
sabb, m in t kint.
Ha m ár árnyékos helyre ju to ttu n k , m enedékünket az e n e rgia- és fo ly a ­
déktakarékosság érdekében az esték hűvösében építsük! Kövekből alakítsunk
ki szélárnyékot, de használjuk a vádi fa la it is (kivéve ha esik az eső, és ezért
hirtelen áradás valószínű).
Ha szövetet használunk, annak alsó széle nappal ne érjen a földre, m a-
#

radjon laza, így is növelve a légáram lást! Ejjelente a szövetet kövekkel rög­
zítsük a fö ld h ö z ! Lehetőleg ne közvetlenül a meleg földön fe k ü d jü n k ! Ha
m a g a s íto tt á gyat készítünk, a levegő a la ttu n k is tud áram lani.
96
SIVATAGOS TERÜLETEK

Az éjszakai fűtéshez és a vízforraláshoz tűzre lesz szükségünk. A fü s t


nagyon könnyen észrevehető, ezért hasznos jeladó. A sivatagi bozótos szá­
raz, könnyen ég. Ha a földfelszín teljesen kopár, a já rm ű üzemanyagának és
olajának homokkal a lk o to tt elegye is jól ég valam ilyen tartályban (más tüzek
gyújtásának is ez az egyszerű módja), de használhatunk ehelyett kanócot is.
A teve, a szam ár és más állatok ürüléke szintén kiválóan ég.

RUHÁZAT
A ruházat segít csökkenteni a folyadékveszteséget, és védelm et nyújt a nap­
égés ellen éppúgy, m in t az éjszakai hideg ellen, v a la m in t m egakadályozza
a rovarcsípést és a tüskék bőrbe hatolását. A sivatagban a ruházat könnyű
és laza legyen! U tánozzuk az arab világ lebegő, réteges ruházatát! Fedjük
be a fejünket és lá b u n k a t is!

MINDENHOL LEGYElíl RAJTUNK RUHA!


Ne vegyük le a ruháinkat! Azon kívül, hogy fennáll a súlyos napégés veszé­
lye, a fedetlen test lehűtése :öbb izzadást :s igényel. Ruhankat a lehető
leglazábban viseljük, hogy egyen hely az áramló (hűtő hatású) levegőnek!
így az 'zzadás sokkal hatékonyabban hűt majd minket.

Fejfedő
Bármilyen, h á tu ljá n ruhadarabbal e llá to tt kalap védelm et n y ú jt a fejnek és
a nyak hátsó részének, de legjobb, ha a sivatagi emberek fe jfe d ő jé t után oz­
zuk. Egy kb. 120 x 120 cm -es nagyságú anyagra és egy kisebb ruhadarab­
ra (pl. zsebkendőre), v a la m in t - a rögzítéshez - egy madzagra vagy ruha­
darabra lesz szükségünk.
A zsebkendőt hajtogassuk össze, és tegyük a fejünk tetejére! Hajtsuk á t­
lósan félbe a nagy ruhadarabot, tegyük a zsebkendőre a hosszabbik oldalával
előre! Ezek rögzítéséhez tekerjük a m adzagot vagy ruhadarabot körbe a fe ­
jünkön!
Az akadálytalan esésű fejfedő megvéd a naptól, légüregeket alakít ki,
kihasználja a fu v a lla to k a t, és m egóv a hom okvihartól. Ejjelente tekerjük
a fejünk köré, hogy m elegítsen!

Szemünk védelme
A napszemüveg vagy védőszemüveg segíthet ugyan (bár többségüket a m ér­
sékelt éghajlatbeli használatra tervezték), mégsem nyújtanak elégséges vé­
delmet. Kenjük a tű z h a m u já t szemünk alá, csökkentve ezzel a bőrről vissza­
97
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

verődő sugarak erejét! Ruhacsíkkal védjük szem ünket a napsugártól és a


s zé lfú tta h o m o k tó l! Vágjunk rajta keskeny rést, hogy kilássunk!

Lábbeli
Am íg a lábunk nem e d ző d ö tt meg, ne gyalogoljunk m ezítláb a homokban,
m ert a hom ok m egégeti a ta lp u n k a t és hólyagok képződnek rajta. Ne visel­
jü n k olyan szandált, am ely a lábfejet fe de tlen ül hagyja! Ha nincs más meg­
oldás, helyettesítsük valahogy a lá b b e lit! A lábszárvédő nem engedi, hogy
hom ok kerüljön bakancsunkba, és használható n y ito tt szandállal a lábfe­
jü n k re tekerve!

ÉLELEM
A hőség általában csökkenti az étvágyat, ezért ne kényszeresük m agunkat
evésre! A fehérjedús ételek növelik az anyagcserével járó hőt, a vízveszte­
séget és az emésztéshez szükséges folyadék m ennyiségét Ha alig van vizünk,
próbáljunk meg zöldséget vagy gyü m ö lcsö t fogyasztani!
Az étel nagyon gyorsan m e g ro m lik a sivatagban, ezért ha egyszer neki­
lá ttu n k valam inek, vagy m in d e t együk meg, vagy fe d jü k le a m aradékot, és
helyezzük árnyékos helyre! A legyek b á rm iko r előbukkanhatnak, és azonnal
ellepik a fe d e tle n ü l h a g y o tt élelm et.

Növények
Az oázisoktól és vizes üregektől távol eső növényzetet valószínűleg m in d ­
össze a bozót és a fű je le n ti még a félsivatagban is. A fű ehető, és a bozó-
••

tosban növő akác term ése fogyasztható. Ü gyeljünk a növény tüskéjére, de


összes lágy részét m egkóstolhatjuk: virágát, gyüm ölcsét, m agját, kérgét és
fia ta l hajtásait is!
A Szaharában és a G óbi-sivatagb an élő füvek sem táplá ló n a k, sem
ízletesnek nem nevezhetőek. A Szaharában és az ázsiai sivatagokban ta ­
lá lh a tju k a tö k fé lé k családjába ta rto z ó sártököt. Indái a fö ld tő l s zá m íto tt
4,5 m -es m agasságot is elérik. Rágcsáljuk v ízta rta lm ú hajtásait, és együk
meg virágait, v a la m in t narancs m éretű gyüm ölcseit, am elyek m agja sütve
és főzve egyará nt fogyasztható!
A mexikói sivatag agávé kaktusza (a mezcal nevű ital alapanyaga, amely
nagyjából azonos a tequilával) vastag, durva, éles hegyü levelek csokrát hoz­
za. Középső szára gyertyaként em elkedik ki, és virágzó fejben végződik - ez
a rész ehető. Vágjuk le levelei végét és szívjuk ki belőlük a nedvet!

Állatok
A sivatag é lőhelyet bizto sít számos élőlény számára, am elyek napközben
a homokba ássák magukat, vagy árnyékba vonulnak. Találhatóak itt rovarok,
98
SIVATAGOS TERÜLETEK

hüllők, kis rágcsálók és különleges m ódokon alkalm azkodó emlősök (m in t


az észak-afrikai sivatagi róka, az ausztrál bandikut, a gób i-siva ta g b e li sün
és az észak-am erikai mezei nyúl, am elyeknek m in d -m in d - a hűtés előse­
gítése érdekében - nagym éretű a füle).
Élnek erre még gekkók, gyíkok és kígyók is. A teknősök és a kétéltűek
még abból az időből származnak, am ikor a sivatagok vízzel jó l e llá to tt te rü ­
letek voltak. A Szaharában él fu tó e g é r és sivatagi patkány, a Közel-Keleten
9

sivatagi hiúz és hiéna, az Újvilágban pedig erszényes patkány és prérifarkas.


A K alahári-sivatagban ta lá lh a tó olyan m ókusfaj, am ely sa já t fa rk á t hasz­
nálja árnyékként. Léteznek olyan gazellák is, amelyek a levelekben lévő nedv­
ből nyerik az összes szükséges fo ly a d é k o t A legtöbb nagy emlős je le n lé te
azonban azt jelzi, hogy a legelőterületektől egynapi távolságra víz található.
A m adarakat to llú k jó l védi a forróságtól. Sok madár a víztől nagy tá v o l­
ságra él és költ.

EGESZSEG
A legtöbb sivatagi m egbetegedés oka a tú lz o tt napfény és a hőség. A be­
tegségek m egelőzhetők, ha elfedjük a fe jü n k e t és testünket, v a la m in t nap­
nyugtáig árnyékban m aradunk.
- Gyakori a székrekedés és a vizelés közben é rze tt fá jd a lo m . A sóhiány
görcsöket is o k o z h a t
- A folyam atos, fo k o z o tt izzadás és a ruházat bőrhöz dörzsölődése az iz­
zadságm irigyek elzáródásához vezethet, am ely a kö le sh im lő ké n t vagy
hőkiütésként ism e rt kellem etlen b ő rirritá c ió t eredményezi.
- A hő okozta görcs és következménye, a teljes kimerülés, valam int a hőguta
és a súlyos napégés m ind veszélyt je le n t. Ha fokozatosan növeljük a te s t­
mozgást és a napon e ltö ltö tt időt, k ia la k u lh a t egyfajta ellenállás, feltéve,
hogy nagy m ennyiségű víz áll rendelkezésünkre.
- Sokféle m ikroorganizm us tá m a d h a tja meg testünk nedves részeit (a hó­
naljat, a lá g y é kh a jla to t és a lábujjak közét). E területek tisz tá n és szárazon
tartása egyszerre megelőzés és kezelés.

/
FIGYELEM - SIVATAGI SEBEK________
A sivatagban a legapróbb seb is elfertőződhet, ha nem kezeljük azonnal.
A tüskéket - amelyek könnyen bőrünkbe szóródhatnak - húzzuk ki! Ha
megsérül a bőrünk, könnyen nagy és fájdalmas seb alakulhat ki, amely akár
a mozgásban is akadályozhat minket. Minden vágást kössünk be tiszta
ruhával, és alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló orvosi eszközöket!
v J
99
TRÓPUSI TERÜLETEK
dzsungelben m inden jó l megél, beleértve a kórokozókat (a b a ktériu­
A m ok gyorsan szaporodnak) és a parazitákat is. A term észet n y ú jt szá­
m unkra vizet, é le lm e t és számos menedéképítéshez szükséges anyagot.
A bennszülöttek m á r évezredek óta vadászatból és gyűjtögetésből ta rtjá k
fenn m agukat, az idegennek viszont hosszú időbe kerülhet, amíg hozzá­
szokik a körülm ényekhez és az állandó tevékenykedéshez.
A helyiek a díszeiket leszámítva kevés ruhát viselnek, az újonnan érkező
azonban nincs hozzászokva az átkeléshez a dzsungel sűrű növényzetén,
v a la m in t a rovarokhoz és piócákhoz, ezért a lehető legnagyobb felü le te n
fedjük be m agun kat ruhával. A ru h á za to t átnedvesítheti ugyan az izzadság,
de ez még m indig jobb, m intha az em ber csípésekkel, karcolásokkal és hara­
pásokkal van tele. Az átnedvesedett ru h á t ne vegyük le egészen addig, amíg
meg nem állun k, m e rt a 8 0 -9 0 százalékos p á ra ta rta lo m m e lle tt sem mi
értelm e nincs kiakasztani száradni, mindössze a tűz és a napfény s e g íth e t
Az izzadsággal tartósan átnedvesedett ruhák rothadásnak indulnak.
A nagy m agasságokat kivéve m ind az egyenlítői, m ind a szubtrópusi
te rü le te ke t a magas hőm érséklet, a nagy esőzések és a fu lla s z tó pára je l­
lemzi. Az alacsonyabban fekvő helyeken a napi hőingás ritkán haladja meg
a 10 °C-t, a hőm érséklet pedig gyakran 37 °C-os. Az 1500 m fe le tti helyeken
éjszakai fagyok jellem zőek. Az esőnek ugyan van egy kis hűsítő hatása, ha
viszont eláll, a hőm érséklet ism ét magasba szökik.
A csapadék erőteljesen érkezik, gyakori a vihar és a villám lás. A hirtelen
j ö t t eső rázúdul a lom bozatra, az erecskékből to m b o ló fo ly a m o k a t hoz
létre, a folyók szintje ijesztő gyorsasággal emelkedik, majd mindez éppen ilyen
gyorsan el is m úlik. Vad viharok is előfordulnak, különösen a „nyári" hónapok
végén. A tenger fe le tt hurrikánok, ciklonok és tá jfu n o k alakulnak ki, am e­
lyek a szárazföldre érve szökőárt és hatalmas pusztítást okoznak. A táborhely
kiválasztásakor ellenőrizzük, hogy a lehetséges ár szintje fe le tt vagyunk-e!
Az uralkodó szelek télen és nyáron váltakoznak, m egkülönböztetve egy­
m ástól a száraz évszakot (napi egyszeri esőzés) és a m onszunt (folyam atos
#

esőzés). Délkelet-Azsiába az Indiai-óceán felől érkező szél m onszunt hoz,


Kína fe lő l viszo n t száraz levegő érkezik.

Egyenlítői esőerdők
Az időjárás nem tú l változékony azokban az erdőkben, amelyek az Egyenlítő
m entén, az Am azonas és a Kongó medencéjében, Indonézia egyes részein
és számos csendes-óceáni szigeteken találhatóak. Az 1,5-3,5 m-es csapadék
az év során egyenletesen h u llik le. Az éjszakai hőm érséklet 2 0 - 3 0 °C közt
változik.

100
TRÓPUSI TERÜLETEK

Az civilizációtól érintetlen helyeken a tám asztógyökerek ta rto tta dzsun­


gelbeli fák 60 m -es magasságig em elkednek, és szétterülő lom bozatban
végződnek. Az a latta élő kisebb fák olyan sűrű lom bozatot hoznak létre, hogy
a dzsungel ta la js z in tjé t alig éri fény. A ta la jo n fia ta l növények küzdenek a
fényért, indák és liánok tö rn e k a magasba. Páfrányok, m ohák és füszerü
növények tö rik át m a g u ka t a vastag levél-szőnyegen, a leveleken és a ki­
dőlt fatörzseken sokféle gom ba tenyészik.
A je lle m z e tt elsődle­
ges dzsungelben elég h ű ­ jr jr

vös van, és kevés a m oz­ SEGELYKERO JELZESEK


gást akadályozó a ljn ö ­ A füstöt elnyeli a fák lombozata, ezért élképp
vényzet, a lá tótávolsá g zelhetó, hogy egyáltalán nem lesz látható,
azonban mindössze 50 m. főleg ködös időben. A jelzéseket tisztásokra
Könnyű irányt téveszteni, (amelyek általában folyókanyarulatoknál talál­
a levegőből pedig nehéz hatóak), vagy a folyóra helyezett tutajokra
helyezzük - az utóbbi a legcélszerűbb!
bárkit is észrevenni.

Másodlagos dzsungel
A növényzet o tt burjánzik, ahol a napfény eléri a dzsungel alját, különösen
a folyópartokon, a dzsungel szélén, és ahol az elsődleges dzsungelt irtá -
sos-égetéses földműveléssel k iirto ttá k . Ha a földműveléssel felhagynak,
a te rü le te t ism ét kusza növényzet lepi be.
A másodlagos dzsungel füvei, páfrányai, cserjéi és indái m ár egy év a la tt
elérik a 2 - 3 m -es m agasságot A haladni lassan le h e t-g y a k ra n machetével
vagy paranggal kell m agunknak u ta t vágni. A dzsungel növényzetét tüskék
és tövisek borítják, a bam buszerdő á th a to lh a ta tla n akadályt képez.
Néha - m in t a közép-am erikai Belize-ben - a dzsungel fái alacsonyak.
A fény eléri a term ékeny ta la jt, és még az elsődleges dzsungelben is buja
aljnövényzetet hoz létre.

Szubtrópusi esőerdők
Az egyenlítőtől a 10. szélességi fokig húzódó közép- és dél-am erikai, m a-
dagaszkári, nyugat-indiai, burmai, vietnam i, délkelet-ázsiai és fülöp-szige-
teki területek erdői alkotják a szubtrópusi esőerdőket. Ezekre a még szá­
razabb, kevesebb esőt hozó évszak, és a ciklikusan hulló eső - a monszun
- jellem ző. Több elkülöníthető évszak esetén sok a lom bhullató fa, ezért
több fény éri az erdő talaját, ami sűrű aljnövényzet eredményez.

Hegyi esőerdők
Ha a trópusokon és az azt határoló területeken a magasság eléri az 1000 m -t,
a trópusi esőerdő átadja helyét a hegyi esőerdőnek. Valódi hegyi erdővé
1240 m körüli magasságban változik, amelyre példa a kameruni M onts Gotel,
az etióp A m h a ra -fe n n sik vagy a közép-afrikai R uw enzori-térség. A R uw en-
101
ÉGHAJLAT E5 TEREPVISZONYOK

zori-hegység (vagyis a „H old hegyei") igen jellegzetes: a jégsapkás csúcsok


k ö zö tt m ohával b o ríto tt, kráterszerű tá ja t létrehozó, erősen kö rvo n a la zo tt
lejtők ta lá lh a tó a k.
A növényzet gyér, a fák satnyák és görbék, ágaik alacsonyak, ezért ne­
héz a la ttu k haladni. Az éjszakák hidegek, a nappali hőm érséklet magas, de
gyakori a köd és a huzamosabb ideig felhős é g b o lt Ilyen terepen nehéz élet­
ben m aradni. Hagyjuk ott, m enjünk le a hegyoldalon a trópusi esőerdőbe!

Sós vizű mocsarak


A m angrovefák o tt burjánzanak, ahol a te n g e rp a rti te rü le te k erős árapály­
nak vannak kitéve. Akár a 12 m -es m agasságot is elérhetik, b o n y o lu lt gyö­
kérzetük akadályt képez a víz fe le tt és a la tt egyaránt. A látótávolság kicsi,
az átkelés b o n y o lu lt - 900 m m egtétele 12 órá t is igénybe vehet. A csa­
tornák néha elég szélesek a tutajozáshoz, de haladni tö b b n yire csak gya­
logosan lehet.
M angrovem ocsarak ta lá lh a tó a k N y u g a t-A frik á b a n , M adagaszkáron,
M alajziában és a csendes-óceáni szigeteken, Közép- és Dél-Amerikában, va­
la m in t a Gangesz torkolatánál. Az Orinico, az Amazonas és a Guyana folyók
to rko la tá n á l ta lá lh a tó m ocsarakat büzlő iszap és kevés árnyékot n y ú jtó fa
jellem ez. Dagálykor a víz akár 12 m -re l is m egem elkedhet.
A m angrovem ocsarakban m inden ellenséges, a vízipiócáktól és a rova­
roktól kezdve a kajm ánokon á t a krokodilig. Ha tudjuk, kerüljük ezeket! Ha
valam ilyen szerencsétlenség folytán mégis odakerülünk, próbáljunk mielőbb
k iju tn i! A m ocsarat átszelő fo lyó csa to rn á k környékén készíthetünk m a­
gunknak tu ta jt.
A pálykor ta lá lh a tu n k rákot, puh atestűeket, (törpe)harcsát és iszap-
halat. A fán és vízben élő á lla to k közé ta rto z ik a vízioposszum , a vidra,
a tapír, a ta tu és - szilárdabb ta la jo n - a pekari; nem fo g u n k éhezni.
A m angrove belsejében gyakori a nipapálm am ocsár. A pálm ák m indegyik
hajtása ehető.
Ha a m ocsárban kell m aradnunk, határozzuk meg a fá ko n lévő sót és
hordalékot megvizsgálva a dagályszintet! A dagályszint fölé készítsünk meg­
e m e lt ágyat! Takarjuk be m agunkat a hangyák és szúnyogok elől!
M indenféle mocsárban csak állványon tudunk tüzet rakni.Tüzelőanyagnak
még álló, száraz fá t használjunk!

Édesvízi mocsarak
Az alacsony fekvésű belföldi területek sűrű, tövises aljnövényzete, nádja, füvei
és időnként m egjelenő alacsony pálm ái m egnehezítik a haladást, a lá tó tá ­
volságot pedig mindössze néhány m éterre csökkentik - az állatvilág viszont
gazdag, ami m egkönnyíti az életben m aradást. Az édesvízi m ocsár nem is
olyan rossz, ha m ár hozzászoktunk. Gyakoriak a hajózható csatornák, és
bővelkedik tu ta jé p íté sh e z használható anyagokban.
102
TRÓPUSI TERÜLETEK

MENEDÉK
A legtöbb trópusi területen bőségesen áll rendelkezésre a menedéképítéshez
szükséges anyag [lá sd Menedékkészítés és táborverés crTáborozási technika
fejezetben). O tt készítsünk te tő t, ahol a hőmérséklet nagyon magas és a me­
nedéket közvetlenül süti a nap. A te tő két rétegből álljon, hogy a köztük lévő
légréteg segítse a lehűlést! A hő nagy része a felső rétegre érkezve szét­
oszlik, az alatta áram ló levegő pedig csökkenti az alsó réteg hőm érsékletét.
A rétegek közti távolság 2 0 -3 0 cm legyen! M egfelelő elhelyezés esetén még
a vízáteresztő ruhákból készített dupla réteg is m egvédhet m inket az esőtől
[lásd Táborozási technika).

TŰZ
Valószínűleg m inden nedves. Keressünk még álló, száraz fát, és válasszuk le
külsejét, majd a kérget használva gyújtsunk tüzet! Kiváló tüzelőanyag a száraz
bambusz (rakjuk félre va la m e n n yit) és a term esz vár is.

ÉLELEM
Gyümölcsök, gyökerek és levelek széles skálája áll rendelkezésünkre. A ba­
nán, a papaya, a m angó és a füge könnyen felism erh ető. (A papaya egyike
a kevés fehé r nedvű, de ehető növénynek.) A délkelet-ázsiai nagy, tüskés
levelű durián szaga ugyan undorító, maga a gyüm ölcs azonban ehető.
Ehető a pálm ák hajtása is. A rnanióka nagy g u m ó k a t növeszt, ezeket
evés e lő tt m in d ig meg kell fő z n i! A táró, a vadburgonya és néhány ja m -
gyökérfajta mérges részeit el kell tá v o líta n u n k ! Sok trópusi növényt azon­
ban nehéz felism erni.

Állati táplálék
A helytől függően vadászhatunk, ille tv e csapdába e jth e tü n k szarvast, disz­
nót, m a jm o t és számos más á lla to t is (lásd Csapdák és az á lla t csapdával
történő elejtése fejezetben).
Az elsődleges dzsungelben a m adarak a nap legnagyobb részét a fák
lombozatában, gyümölcsök és bogyók között töltik. Helyezzünk ki csapdákat
a tisztásokra, és gyüm ölccsel csaljuk oda a m adarakat! N ém elyikük - m in t
az ázsiai szarvcsőrű m adár - gyíko ka t és kígyókat fogyaszt. A fo lyó k köze­
iében á llíth a tu n k halcsalis csapdát, de kira kh a tu n k haldögöket, belsősé­
geket is a halászsas és egyéb olyan m adarak számára, am elyek a folyók
körül zsákm ányra vadászva cirkálnak.
A trópusok bővelkednek a papagájokban és rokonaikban - fü lsü k e títő
rikácsolásuk m ár kora reggel elárulja je le n lé tü ke t. Ravasz á lla to k: először
szoktassuk rá őket a csali elfogadására, csak utána á llítsu n k csapdát!
103
ÉGHAJLAT ÉS TEREPVISZONYOK

A kígyókat könnyebb elkapni, és nagyon ízletesek (a nem mérgező óriás­


kígyókat keressük). Villás bot használatával fo g ju k el őket [lásd Vadászat
az Eleiem fejezetben)!

Élelem a foiyókból
A folyók m indenféle élőlénynek - halnak, növénynek, állatnak és rovarnak -
o tth o n t adnak. Ha nem áll rendelkezésünkre halfogásra alkalmas felszerelés,
zárjuk le a kisebb tavacskákat, majd ta rta lm u k a t merőedénnyel ürítsük ki: az
iszapban pl. meglepően nagy mennyiségű halat és teknőst találni. Próbáljunk
meg csapdát á llíta n i, vagy m orzsoljunk össze bizonyos gyökereket és indá­
kat, hogy elkábítsuk a halakat (lásd Hal és halfogás az Élelem fejezetben)I
A halak könnyen emészthetők és nagy mennyiségű fehérjét tartalmaznak.
Tisztítsuk meg alaposan, dobjuk ki beleit és a lehető leghamarabb fogyasz-
szuk el! Ne tartósítsuk se füstöléssel, se szárítással! A lassú folyású vizek
halain nagyobb valószínűséggel élnek élősködők. Ha erre gyanakszunk,
főzzük őket 20 percig! Az olyan területeken, ahol a helyiek a szennyvizet
a folyókba és a tavakba engedik, a halak galandférget és más emberre ve­
szélyes parazitákat hordozhatnak, a víz pedig talán vérhast okozó amőbákkal
lehet fe rtő z ö tt. M in d ig fo rra lju k fel!
A fo lyó k is veszélyesek lehetnek. A d él-am erikai Amazonas, Orinoco és
Paraguay folyórendszerekben pirája (piranha) található. Burmában is él ha­
sonló halfajta. A villamos angolna lassú mozgású és egyáltalán nem agresszív,
viszont nagyon nagyméretű, és akár 500 v o lto t (vagy többet) is kibocsáthat.
**

Néhány dél-amerikai és nyugat-afrikai folyóban mérgesrája is előfordul. Ügyel-


jü n k a krokodilokra, aligátorokra és vízikígyókra, de óvakodjunk a (törpe)
harcsától is, am ely éles hátúszójával és a k o p o lty ú fe d e lé t borító tüskékkel
sérülést okozhat! Az elektrom os harcsa erős áram ütéssel védekezik.

VESZÉLYEK
Fedjük be a lábunkat!
A megfelelő lábbeli és a lábak védelme alapvető fontosságú, hiszen lábunkat
piócák, hom oki bolhák és százlábúak veszélyeztetik. Tekerjünk lábunkra
kérget vagy ruhadarabot, csinálju nk belőlük lábszárvédőt!

Rouartámadás!
A dzsungelén átvágva m egzavarhatjuk a méheket, a darazsakat vagy a lóda­
razsakat. Ezek a rovarok (különösen a lódarázs) meg is tám adhatnak minket.
A lódarázs csípése rendkívül fájdalm as. M inden szabadon h a g yo tt testré­
szünk - beleértve arcunkat is - ki van téve a támadásnak. Fussunk! A szem­
üveg ta lá n megvédi a szem ünket.
Az izzadás kom oly gondot okozhat, m ert a sókedvelő rovarok megtámad­
já k te stü n k legnedvesebb részeit, és persze csípnek is.
104
TRÓPUSI TERÜLETEK

Vigyázat, betolakodók!
M ie lő tt fe lve n n é n k a ruhánkat, rázzuk meg, bakancsunkat pedig e lle n ­
őrizzük le! Legyünk óvatosak, ha zsebre tesszük a kezünket! Felébredéskor
is fig ye ljü n k : a százlábúak m eleget keresve rámásznak te s tü n k in tim ré­
szeire.

Óvakodjunk a hernyóktól is!


Ha nem lenne elég a vérünket szívó szúnyog és pióca, a százlábú fájdalm as
harapása, a skorpió és a kígyómarásveszély [lá sd Harapások az Elsősegély
fejezetben), o tt van még a szőrös hernyó is! Ügyeljünk rá, hogy m enetirányuk­
nak megfelelően söpörjük le magunkról őket, ellenkező esetben ugyanis kicsi,
irritá c ió t okozó szőreik bőrünkben m aradnak, és viszkető kiüté st okoznak,
amely a melegben akár el is gennyesedhet.

Védelem a szúnyogok ellen


Fejünkön viseljünk hálót, vagy kössünk rá körbe egy pólót vagy trik ó t - kü­
lönösen hajnalban és a lko n ya iko r! Még jobb, ha a fejünk köré tekerünk egy
ruhadarabot, am ely 45 cm hosszúságban lelóg - ezt vágjuk fel úgy, hogy
a szalagról függőleges csíkok lógjanak az arcunk és a nyakunk felé, ruhánkat
és táskáinkat pedig itassuk á t ro va rirtó va l!
Bambuszból vagy facsem eték segítségével készítsünk m agunknak sá t­
rat ruhákból, felsőtestünkre helyezzünk nagy leveleket! Segíthet a szúnyogok
távol tartásában, ha olajat, zsírt, esetleg iszapot kenünk kezünkre. Tábor­
ban a füstfelhő segít távol ta rta n i a szú n yo g o ka t Ha mégis megcsíp m inket
valamelyik, ne va ka rju k a helyét, m e rt fertőzést viszünk a sebbe!

Piócák
A piócák (különösen a nyirkos helyeken) a földön vagy a növényzeten fek­
szenek, és arra várnak, hogy az állatokra - vagy emberre - tapadhassanak,
és vérükkel táplálkozhassanak. Harapásuk nem veszélyes, viszont olyan
természetes a lva d á sg á tló t bocsátanak ki, am ely kellem etlenné teszi a ha­
rapást Ha már teleszívták m agukat vérrel, m inden további nélkül leesnek,
de ha teljesen elleptek m inket, te n n ü n k kell v a la m it! Ne rángassuk le őket
magunkról, ugyanis fennáll a veszély, hogy leesik a pióca feje, de szája a ha­
rapás helyén marad, és a te rü le t elfertőződik. Egy kevés sóval, alkohollal,
parázzsal vagy lánggal e ltá v o líth a tju k őket!

Óvakodjunk a candirutól!
Ez a mindössze 2,5 cm-es, vékony, szinte átlátszó amazonasi harcsafajta más
halak kopoltyúján keresztül szívja ki a v é rü k e t Képes a vízben vizelő ember
húgycsövén felúszni, o tt azonban - tüskés háta m ia tt - beszorul. Ennek való­
színűsége csekély ugyan, de borzalm as következm ényekkel já r! Fedjük el
nemi szervünket, és ne vize ljü n k a vízben!
105
GÉPJÁRMŰVEK
a sivatagi útra készülünk, szereljünk fel hosszú távra elegendő üzem ­
H anyagot tá ro ló ta rtá ly o k a t és vigyünk m agunkkal ivó vízta rta lé ko t] Az
üzemanyagból és az ivóvízből egyaránt vigyünk további ta rta lé ko t m arm on-
kannában is! Az em előrúdnak lágy hom okban semmi hasznát nem vesszük,
ezért inkább kipufogógázzal fe lfú jh a tó légpárnát vig y ü n k ! A b e n zin - és
levegőszűrőhöz extra szűrőkre lesz szükségünk. Rakjunk fel hom okgum it,
és vigyünk m agunkkal hom okban használható kerékcsatornát, hogy akkor
is el tu d ju n k indulni, ha m egfeneklünk a laza hom okban!
Nagy m agasságoknál a k a rb u rá to rt is át kell állítani. Cserjés te rü le te ­
ken a tüskevédő b u rko la t csökkenti a defekt kockázatát. Hóban és jégben
fagyállóra, m egfe lelő kerekekre és hóláncra lesz szükségünk. A m o to r spe­
ciális beá llításokat igényel, hogy m egfeleljen az időjárási feltételeknek.
M egfelelő alkatrészekre is szükségünk lesz. A pótkerék és a szerszámkészlet
alapkövetelm ény!

MELEG ÉGHAJLAT csökken ugyan a h ű tő fe lü le t nagysága, de ha


Még akkor is szem besülhetünk problém ákkal, folyam atosan és egyenletesen vezetünk, fo ly­
ha elvégeztük já rm ű v ü n k ö n a szükséges á t­ ta tn i tu d ju k az u tu n ka t.
alakításokat a meleg é g h a jla ti viszonyokhoz. Fém felheviilése: Vigyázzunk! A já rm ű összes
A sivatagon átkelve a nappalok és az éj­ fém alkatrésze képes a n n yira felhevüfni, hogy
szakák kö zti je le n tő s hőingás m inden fém e t érintése sebeket okozhat.
9 M

m egterhel és nö ve li a szivárgás kockázatát. Óvintézkedés homokos terepen: üzem ­


anyagtöltéskor hom ok és p o r k e rü lh e tő tank­
FIGYELEM: M eleg éghajlaton, de napos idő­ ba. Helyezzünk szű rő t a tank nyílása fölé, vagy
ben m ég a m érsékelt ö vi területeken se hagy­ m agóba a nyilasba!
ju n k soha alvó vagy s é rü lt embert, illetve bár­
m ilyen á lla to t az a u tó b a z á rv a !M in d ig húzzuk
le az a b la ko t a m egfelelő szellőzés érdekében HIDEG ÉGHAJLAT
(a hőguta végzetes is lehet), még okkor is, ha ár­ Az alacsony hőm érséklet nem csak a vezetést
nyékban parkoltunk, m e rt a nap m e g fo rd u lh a t nehezíti meg, de az in d u lá s t és az üzemben
ta rtó s t e g ya rá n t nehézzé és veszélyessé teszi
Túlhevülés: Á llju n k m eg és hagyjuk le h ű ln i
a m o to rt! Ha különösen nehéz terepen h a la ­ Indulás: Lehetőleg le jtő n parkoljunk, hogy
dunk, és o m egállós szóba sem jö h e t, kapcsol­ begurulva segíthessük az in d ítá s t! Ha a m otor
ju k be c fű té s t! E ttő l ugyan sokkal m elegebb elindult, ne állítsuk le, de ellenőrizzük a kézifé­
lesz az utastérben, a hű tővíz azonban g y o r­ ke t! Soha ne hagyjunk gyerekeket és állatokat
sabban hűl, m iközben a m o to r is. Ha m eg­ felügyelet nélkül já ró m o to rú já rm ű b e n !
felelőek a körülm ények, álljunk meg, és nyissuk Páramentesítés: Nem vezethetünk a párás szél­
fel a m o to rh á z te tő t! Ne vegyük le a vízhűtő védő egy apró, tiszta fo ltjá n kinézve! Ha a
sapkáját, am íg le nem h ű lt a viz! Vizsgáljuk szélvédő belsejére h a g ym á t vagy nyers burgo­
meg, nem szivárog-e a vízhűtő, vagy b á rm i­ n y á t dörzsölünk, m egakadályozzuk a bepárá­
lyen esel Ha szivárog a hűtő, a kisebb lyu ka ka t sodást. A szélvédő és az obiokok külsejét fed­
e ltö m íth e tjü k tojásfehérje beöntésével. N agy jü k be újságpapírral, h o g y n e képződjön rajtuk
lyuk esetén lapítsuk össze a réz cső vezeték fagyréteg! A nedves papír viszont ragadni fog.
lyukas részét, hogy lezárju k a n y ílá s t! Ezzel Óvjuk a m o tort: He ta k a ró t csavarunk am o-

106
GÉPJÁRMŰVEK

to r köré, ta lá n m egakcdályozzuk a fogyást. ho gy o segítség nagyon közel van), állítsunk


Indítás e lő tt azonban m indenképpen tá v o lít­ fe l je lz ő tá b lá t (ez (ehet egy botra tűzött, élénk
suk el a ta k a ró t! A h ű tő alacsonyabb részeit színű sál vagy ruhadarab is), hogy könnyebben
fedjük be kartondobozzal vagy fával, hogy ne visszataláljunk!
fagyjanak meg m enet közben! N agy hidegben Ha m egszűnik a h ó vih a r és nappal van,
ne is vegyük le, m ás körülm ények k ö z ö tt v i­ érdemes gyalog elindu ln i, he az u ta t egyér­
szont a túlhevülés elkerülése érdekében tá v o ­ telm ű útjelzők szegélyezik (pl. telefonoszlopok).
lítsuk e l! Sötétben v is z o n tv á rju k meg a reggelt!
Fedjük be a fém eket: Sem m ilyen fé m e t ne Ho m in d e n tő l több k i főmé te rnyi távolság­
érintsünk puszta kézzel! U jjaink ugyanis rá - ra, ism eretlen ú to n vagyunk, és a hó m á r olyan
fagyhatnak és le té p h e ti a bőrünket. A h o l a fém mogas, ho gy nem sokára e lte m e ti az a u tó t,
alkatrészek elérése kesztyűvel nehézkes, teker­ jobb, ho kiszállunk, és építünk egyhóborlongot.
jünk ujjaink köré rag asztószalag ot! A h ű tö - Ő rt sokkol melegebb lesz, m in t az autóban, és
sapka fedelét és a n ivó p á lcá t tekerjük be ra ­ akár napokig is ü ldö gélhe tün k benne. Ha vé­
gasztószalaggal, ezzel is m egkönnyitjük a na p i g e t é rt a hóvihar, keszitsünk nagy jelzéseket
ellenőrzés fe la d a tá t! a h a va t felhasználvat és minőién m ódon p ró ­
Dízelm otorok: A d íze lo la j vizet tartalm az, báljuk meg fe lh ív n i m ag u nkra a fig y e lm e t!
amely alacsony hőm érsékleten megfagy. M in ­
dig fedjük be a m o to r ólját, de ügyeljünk a tú l-
hevülésre is! A m o to rt éjjelre vagy leálláskor ÁLTALÁNOS TANÁCSOK
szintén m indig fedjük be l N éhány teher a ü té ­ Csúszik a tengelykapcsoló: A problém át gyak­
se fór kis tüzet rak a b e fa g y o tt tank alá. Ezzel ran o kuplu ngtárcsá ra ke rü lt o la j vagy zsír
csak akkor próbálkozzunk, ha érdemes vá lla ln i okozza. A tárcsákat a túzoltókészülék segítsé­
a kockázatot! gévei zsírta la n ítsu k! A n y ito tt ellenőrző n y itá ­
son keresztül fecskendezzünk be a p o ro ltó v a l!
9

Ékszíjak: H elyettesíthetjük h a risn ya n a d rá g ­


A HÓ FOGSÁGÁBAN gal, nyakkendővel, de akár m adzaggal is.
Ha elakadunk a hó viharban, m a ra d ju n k az Nagyfeszültségű vezetékek: Ha elszakad egy
autóban! Ha á lta lá n o s közlekedési ú tvo n a lo n nagyfeszültségű vezeték, a ká r fű z fa á g g a l is
vagyunk, ha m a ro sa n kim entenek m in k e t helyettesíthetjük. M inden víztartalm ú növény­
ilyenkor tú l kockázatos fenne segítségért in ­ szár alkalm as rá, hogy á ra m o t vezessen a te­
dulni. kercsből az elosztóhoz. K öpjünk az ág végeire
Ha van üzem anyagunk, járassu k a m o to rt és helyezzük be a tolóilfesztésekbe! Figyelem!
o fűtéshez! Fedjük be o m oto rt, hogy a lehető Ha bekapcsoljuk, 1300 v o ltn y i áram aiá kerül.
legkevesebb hő távozzon - arra azonban Ne érintsük m eg !A z á g o t rendszeresen cserél­
ügyeljünk, hogy a kip u fo g ó ele ne kerüljön jü k, m iu tá n kiszáradtI
semmi! Ne kockáztassuk, h o g y kip u fo g ó g á z Lem erült az akku m u láto r: Nincs szükség
kerüljön az u ta sté rb e ! Ha álm osak leszünk, akkum ulátorra, ha kellően be tu d ju k gyorsíta­
állítsuk le a m oto rt, és húzzuk le az egyik a b la ­ n i a járm űvünké t. A von totós vagy egy meredek
kot! Ne aludjunk el já r ó m o to r m e lle tt! le jtő is m egoldást nyú jth a t. Négysebesség es
A m in t felm e le gede tt az utastér, kapcsol­ outó esetén a m ásodik vág y a harm adik sebes­
ju k ki a fű té st! A kkor kapcsoljuk be újra, ho ségben engedjük fe l a kuplungot, és pró b á lju k
a hőmérséklet visszaesett! Ha nincs üzem ­ m eg e lin d íta n i a já rm ű v e t!
anyagunk c m o to r elindításához, tekerjük m a ­ Féltengelytörés: Első vagy hátsórneghajtású
gunkra az összes ruhaanyagot, szőnyege: stb., a u tó esetén nincs m it tennünk, négykerék-
és próbáljunk m o zo g n i az a u tó belsejében! m eghojtcsos a u tó esetén azonban távolítsuk
Ha el kefl h a gynunk az a u tó t egy rövidebb el a fé lte n g e ly t! Kössük le a m eghajtásról, és
távolság m egtétele m ia tt (pl. m e rt tudjuk, a m ásik h a jtó te n g e fy t ha szn áljuk!

107
r

ontos testünk táplálékigényének pontos ismerete.


F Ugyanilyen fontos, hogy szükségleteinkről gondos­
kodni is tudjunk. Az esetek többségében legkönnyebben
a növényekhez jutunk hozzá, tudnunk kell azonban, me­
lyik növényeket kerüljük. A később látható színes ábrák
kis növényhatározóul szolgálnak, és bem utatják a leg­
hasznosabb növényeket. A növényekre vonatkozó tudá­
sunkat ezekből kiindulva bővíthetjük.
Szinte az összes állat táplálékul szolgálhat. Hozzá
kell szoknunk a kevésbé megszokott fajták, pl. a könnyen
elérhető hernyók és rovarok fogyasztásához. Növények és
víz gyűjtésén, valamint egyéb túlélési módszerek alkalma­
zásán kívül hatékony csapdák segítségével is terem the­
tünk magunknak táplálékot.
A vadászathoz elsőként fegyvert kell készítenünk. Ta­
nuljuk meg ezek elkészítési és használati módját!
A hús előkészületet igényel a megfelelő kezelés és biz­
tonságos főzés miatt. Tanuljuk meg, hogyan tartósíthatjuk
a többletet!
A hal szintén hasznos élelemforrás. Az it t leírt mód­
szerek nagyon egyszerűek, nem igényelnek semmiféle
horgászati-halászati előismeretet.
ELELEM ES TAPERTEK 110
Energiaszükséglet 110
NÖVÉNYI TÁPLÁLÉK 112
Új növények fogyaszthatósági vizsgálata 113
Növénygyűjtés 114
Kerülendő növények 116
Növények felismerése 117
ÁLLATI TÁPLÁLÉK 118
Zsákmánykeresés 118
Emlősök 122
Hüllők 129
Madarak 130
Rovarok 131
Csigák és giliszták 134
Veszélyek 135
EHETŐ NÖVÉNYEK 136
GYÖKÉR ÉS GUMÓ 144
GYÜMÖLCS 148
HÉJASOK 152
MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK 154
FÁK 157
MÉRGEZŐ FÁK 159
GOMBÁK 160
A galóca felismerése 161
EHETŐ GOMBÁK 162
MÉRGES GOMBÁK 166
ÉSZAKI, ÉSZAKI SARKVIDÉKI NÖVÉNYEK 168
SIVATAGI NÖVÉNYEK 170
TRÓPUSI NÖVÉNYEK 172
MÉRGEZŐ TRÓPUSI NÖVÉNYEK 182
TENGERPARTI NÖVÉNYEK 184
HÍNÁROK ÉS ALGÁK 9 99
186
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLAT CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTESE 188
Hurkok 190
Dorongcsapdák 197
Szúrócsapdák 201
Madárcsapdák 205
VADÁSZAT 208
Fegyverek 209
Madárfogás 215
Veszélyes állatok 216
A ZSÁKMÁNNYAL KAPCSOLATOS TEENDŐK 218
A zsákmány elkészítése 219
Belső részek 224
HAL ÉS HALÁSZAT 228
Horgászat 229
Halcsapdák 234
Egyéb módszerek 237
Halkábítók 239
Sarkvidéki halászat 241
A hal elkészítése 243

109
ÉLELEM ÉS TÁPÉRTÉK
estünknek táplálékra van szüksége a hő és energia termeléséhez, vala­
T m in t az új - növekedést, gyógyulást vagy újra te rm e lő d é st szolgáló -
szövetek anyagának m egterem téséhez. Az egészséges szervezet képes egy
ideig életben m aradni saját ta rta lé ka i felhasználásával, a táplálék hiánya
azonban egyre nehezebbé teszi a testhőm érséklet megőrzését, a nehéz m un­
ka kipihenését, a sérülések begyógyulását vagy a betegségek leküzdését.
Az ember szerencsére mindenevő, az állatoktól kezdve a növényekig szinte
b á rm it képes elfogyasztani és m egem észteni. Kis odafigyeléssel könnyen
e lke rü lh e tjü k a mérgező vagy veszélyes d o lg o k a t Szeretünk enni (a finom
étel kiváló hangulatjavító), ezért ha nincs fontosabb dolgunk, érdemes
m egfőzni az élelm et, így ízletesebbé is tehetjük. Fedezzünk fel érdekes ízű
ételeket is!
Ne érjük be a legkönnyebben megszerezhető táplálékkal, m ert a ki­
egyensúlyozott táplálkozás hosszú távon éppolyan fo n to s a tú lé lő számá­
ra, m in t az elegendő m ennyiségű élelem. Pl. nyúlcsaládok közelében tá b o ­
rozva az ebéd szinte m agától ugrik az edénybe - de akár bele is halhatunk
a nyúlhús fogyasztásával nem b iz to s íto tt tápanyagok hiányába. Táplálko­
zásunknak széles körűnek kell lennie! M egfelelő m ennyiségű tápanyagot
és elegendő energiát kell biztosítania egész napra! Táplálékunknak fehérjét,
szénhidrátot, zsírt, ásványi anyagokat, egyéb nyom elem eket és v ita m in t
kell ta rta lm a zn ia .

ENERGIASZUKSEGLET
Az embernek m indenféle fizikai tevékenység nélkül, teljes nyugalm i állapot­
ban is ó ránként 70 kalóriára van szüksége ahhoz, hogy fen n ta rtsa alapvető
anyagcseréjét - a légzéshez és vérkeringéshez kapcsolódó önkéntelen
működéseket, amelyekre még csak nem is szoktunk gondolni. A kalória a hő
mértékegysége (az a mennyiség, am ely 1 lite r víz hőmérsékletének 1 °C-kal
növeléséhez szükséges), a táplálkozással összefüggésben pedig az energiát
fejezzük ki vele.
Az ételek nem egyform a m értékben ta rta lm a z n a k k a ló riá t Az alaptí­
pusok energiaértéke a következő:

S z é n h id rá to k : 1 gram m 4 ka ló riá t á llít elő


Zsír: 1 gram m 9 ka ló riá t á llít elő
Fehérje: 1 gram m 4 kaló riá t á llít elő

110
ÉLELEM ÉS TÁPÉRTÉK

Az átlagos napot kitevő legegyszerűbb o tth o n i tevékenységek - m in t


a felállás, leülés, kandalló meggyújtása stb. - óránként további 45 kalóriával
9

növelik a szükségletet. így m inden munka vagy fontosabb tevékenység nél­


kül testünk összesen 2040 kalóriát igényel, amely minden nap akár további
3500 kalóriával is növekedhet M ivel nemcsak a fizikai erőfeszítés, de a szel­
lemi megterhelés és az idegesség is fogyasztja a kalóriát, őrizzük meg nyu­
g a lm u n ka t és lazítsunk! Ha híján vagyunk az élelemnek, ne pazaroljuk az
energiánkat!

Szénhidrátok
A szénhidrát teszi ki é trendünk legnagyobb részét. Ez az energia legfőbb
forrása, am elyet nemcsak fizikai erőfeszítésekhez, de testünk belső m ű kö ­
désének ellátásához és az idegrendszer m űködtetéséhez is használunk.
A szénhidrát szénből, hidrogénből és oxigénből áll, a növények szintetizáló
m echanizm usával jön létre. Testünk nagyon könnyen energiává tudja a la ­
kítani, és nem igényel nagy vízbevitelt sem. Megakadályozza a ketózist (éhe­
zés közben a test zsírjainak tú lz o tt lebontása okozta emésztési zavar, hányás
és émelygés kíséri), ugyanakkor két hátránya is van: nem ta rta lm a z B -v i-
ta m in t és székrekedést o k o z h a t

A szénhidrátnak két fa jtá ja létezik:


A cukor, am ely a háztartási cukorban, a szirupban, a mézben, a m e­
laszban és a gyüm ölcsben ta lá lh a tó .
A ke m é n yítő , am ely a gabonafélékben, gyökerekben és a gum ókban
található. A kem ényítőszemcsék hideg vízben nem oldódnak, melegben
viszont igen, ezért kell m in dig m egfőzni a gyökereket és g u m ó k a t

Zsírok
A zsírok ugyanazokat az összetevőket tartalm azzák, m in t a szénhidrátok,
csakhogy más a szerkezetük. K o n ce n trá lt e n e rg ia fo rrá ské n t szolgálnak,
m ert a szénhidrátoknál kétszer több kalóriát biztosítanak, am elyet a test
zsírrétegként raktároz a bőr a la tt és a szervek körül. A zsír nem oldódik
a vízben. Hosszú, sok vizet igénylő emésztési fo ly a m a t kell ahhoz, hogy a
test elnyelje. Fűti és szigeteli a testet, védi a szerveket, nedvesíti a tápcsa­
to rn á t és e n e rg ia ta rta lé k o t hoz létre. A zsír m e g ta lá lh a tó az állatokban,
a halakban, a tojásban, a tejben, a héjasokban, néhány zöldségben és a gom ­
bákban.

Fehérjék
A fehérje az élő anyag alapvető kémiai összetevője. Ez az egyetlen nitrogé n-
tartalm ú ételösszetevő, ezért alapvetően szükséges a te s t növekedéséhez
és gyógyulásához. A protein (azaz fehérje) összetett kémiai szerkezet, amely
111
ÉLELEM

ezernyi különféle módon egymáshoz kapcsolódó, am inosavnak nevezett ele­


m ekből áll. J
A legfőbb fehérjeforrás a hús, a hal, a tojás, a tejtermékek, valam int a nö­
vények a héjasok, a gabona és hüvelyesek form ájában. Kis mennyiségben
a gum ósok és a zöldségek is tartalm azzák. A gom ba fo n to s fehérjeforrás
lehet. Az á lla ti fehérje tartalm azza az em ber számára szükséges összes
am inosavat, szemben a kizárólag növényi táplálékkal, am elyből a szükség­
leteink fedezésére nagyobb m ennyiséget kell fogyasztani.
Ha étrendünkből hiányzik a szénhidrát és a zsír, a szervezet a proteinből
hoz létre energiát. Ezt azonban te s tü n k többi szükségletének kárára teszi,
így az éhezés során saját szöveteinket égetjük el.

Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok egy részéből nagy mennyiségre van szükségünk (kalcium,
foszfor, nátrium , klór, kálium, kén, m agnézium ), másokból viszont testünk
kisebb m ennyiséget igényel (a vas, a flu o r és a jód). A kalcium a csontok
és fogak számára nélkülözhetetlen, de szerepe van az izomműködésben
és a véralvadásban is. Az ásványi anyagok elemi fontosságú ak a test
működéséhez.

Nyomelemek
A nyomelemek közé ta rto zik a kis mennyiségű stroncium , alum ínium , arzén,
arany és más vegyi anyagok. Pontos fu n k c ió ju k még nem teljesen ismert.

Vitaminok
A vitam inok alapvetően szükségesek az egészséghez, de nemcsak a test fenn­
tartásában, hanem a betegségekkel szembeni védelem ben is fo n to s sze­
rephez ju tn a k . M in te g y negyven különböző v ita m in létezik, amelyek közül
tucatnyi kiemelkedően fontos. V ita m in t számos élelem tartalm az kis meny-
nyisécben. A napsugarak segítségével bőrünk D -v ita m in t képes előállítani,
míg a beleinkben lévő baktérium ok K -v ita m in t szintetizálnak. A többi vi­
ta m in t külső forrásból kell beszereznünk. A v ita m in h iá n y következménye
lehet a beriberi, a skorbut, az an g o lkó r és a pellagra. Az A -v ita m in javítja
a látást és m eggátolja a szembetegségek kialakulását.

NÖVÉNYI TÁPLÁLÉK
evés olyan hely van a világon, ahol ne venne m in ke t körül a táplálékot
K n yú jtó növényzet - bokrok, indák, kúszónövények, virágok, füvek, zuz­
mók. Csak Európában 10 0 0 0 ehető növény él. Ezek felhasználásához csak
a n n y it kell tu d n u n k , hogy m ilyenek és hol tu d ju k őket m egta lálni. Létezik
112
NÖVÉNYI TÁPLÁLÉK

néhány ehető növény, amelynek nagyon alacsony a tápértéke, ezért meg kell
tanulnunk azt is, hogy melyik tartalm azza a legtöbb tápanyagot. Önma­
gunk védelme m ia tt azt is meg kell jegyeznünk, melyek mérgezőek.
A növények alapvető v ita m in o ka t és ásványi anyagokat tartalm aznak,
továbbá gazdagok proteinben és szénhidrátokban. Némelyik növény még
zsírt is tartalm az, de mindegyik biztosít a test megfelelő állapotának fe n n ­
tartásához szükséges nyersrostokat
Semmilyen növényből ne együnk egyszerre nagy mennyiséget! Ha nem
vagyunk hozzászokva a növényevéshez, a frissebbek rágcsálásával kezdjük,
és a főzött ételhez adjuk hozzá a zöldségeket - csak lassan, fokozatosan nö­
veljük a bevitt mennyiséget! Ha hagyunk időt rá, hogy gyom runk hozzá­
szokjon az új ételhez, el fogja fogadni és nem löki ki magából.
Ne higgyük azt, hogy csak azért, m ert a madarak, az emlősök vagy a ro­
varok megesznek egy bizonyos növényt, az az ember számára is fogyaszt­
ható! A m ajm ok étrendje fogódzót adhat, hogy a d o tt növény alkalmas-e
emberi fogyasztásra, de garanciát ez sem je le n t

ÚJ NÖVÉNYEK
FOGYASZTHATÓSÁGI VIZSGÁLATA
Az itt leírt eljárást minden lehetséges új növényi élelem fogyasztása e lő tt
alkalmazzuk! Egy növényt csak egyvalaki vizsgáljon meg! Ne egyszerűsítsük
le a m ű ve le te t m indig végezzük el a teljes vizsgálatot! Ha bármi kétségünk
támad, NE együk meg a növényt! Ha gyomorpanasz lép fel, igyunk sok me­
leg vizet; a fájdalom elmúltáig azonban ne együnk semmit! Ha nagyon súlyos
a helyzet a torok hátsó részének ingerlésével idézzünk elő hányást! A szén
hasznos hánytatószer. Egy kevés szén lenyelése hányást idéz elő, és felszívja
a mérget. A vízzel péppé kevert puhafa enyhíti a g yo m o rfá jd a ím a t

Szemügyre vétel
Próbáljuk meg beazonosítani a növényt. Ellenőrizzük, nem nyálkás vagy
féregrágta-e! Ha igen, a legjobb része már hiányzik: a tápérték többségét
a rajta ta lá lh a tó lárvák vagy férgek adják. Némelyik öreg növény m egvál­
toztathatja kémiai összetevőit és mérgezővé v á lh a t

Szaglás
Zúzzunk össze kis mennyiséget a növényből! Ha olyan a szaga, m int a keserű
mandulának vagy a baracknak, DOBJUK EL!

Bőrirritáció
Dörzsöljünk finom an egy keveset valamelyik puha testrészünkre (pl. a hónalj
és könyök közti területre)! A növényből préselt lével is elvégezhetjük ezt
113
ÉLELEM

a p ró b á t Ha bármilyen kellemetlen érzés, bőrkiütés vagy duzzanat je le n t­


kezik, dobjuk el, és kerüljük a jövőben is!

Ajkak, nyelv, száj


Ha nem je le n tk e z e tt bőrirritáció, hajtsuk végre a következő lépéseket!
Az egyes lépések közt várjunk öt percet, hogy biztos legyen, anövény nem
v á lto tt ki semmilyen kellemetlen reakciót!

- Helyezzünk egy kis adagot a szánkra!


- Helyezzünk egy kis adagot a szánk sarkába!
- Helyezzünk egy kis adagot a nyelvünk hegyére!
- Helyezzünk egy kis adagot a nyelvünk alá!
- Rágjunk meg egy kis adagot!

Ha bárm elyik esetben kellemetlen érzés lép fel (pl. torokfájdalom , irritáció,
szúró vagy égető érzés), DOBJUK EL a növényt és kerüljük a jövőben is!

Nyelés
Nyeljünk le egy kisebb m ennyiséget és VÁRJUNK ÖT ÓRÁT! Ezalatt ne
együnk és ne igyunk sem m it!

Evés
Ha semmilyen reakció nem lép fel (pl. fájdaiom a torokban, ismételt böfögés,
hányinger, rosszullét, gyomorfájás, hascsikarás) és nem je le n tke ze tt sem­
miféle nyugtalanító tünet, a növény fogyasztását biztonságosnak te k in t­
hetjük.

NÖVÉNYGYÜJTÉS
Igazán egyszerű ugyan innen-onnan összegyűjteni néhány növényt, de jobb,
ha ezt valam ilyen rendszert követve végezzük.

kát, zsákformába h a jto g a to tt ruhadarabot, nyírfaháncsból készített ta rtó t


vagy egymáshoz ille szte tt nagy leveleket! így a b e g y ű jtö tt élelem nem
nyom ódik össze és nem rom lik meg olyan gyorsan.

Levél és szár
t

Általában a világosabb zöld, fiatalabb hajtások ízletesebbek és puhábbak.


Az idősebb növények keményebbek és keserűbbek. Tépjük le a leveleket
a szárhoz közel! A könnyen leszakítható levelek könnyen tönkrem ennek.
Megeshet, hogy még azelőtt elfonnyadnak és megromlanak, hogy beleke­
rülnének az edénybe.
114
NÖVÉNYI TÁPLÁLÉK

Gyökér és gumó
Nagyobb növényt válasszunk! Ném elyiket nehéz kihúzni a földből. Körbe-
ásással csökkenthetjük annak az esélyét, hogy elszakad vagy eltörik - a már
kilazított növényt egy hegyes b otta l kiem elhetjük.

Gyümölcs és héjasok
Nagyobb növényt válasszunk! Csak érett, színes gyüm ölcsöt vegyünk le!
A kemény, zöldes bogyók még hosszas főzés után is íztelenek maradnak.
Különösen a trópusokon sok gyüm ölcs héja kemény és keserű. Hámozzuk
meg az ilyen gyüm ölcsöket! A fa a la tt heverő héjasok biztosan érettek.
A tö b b it le tudjuk rázni, ha a fa elég alacsony. A maradékot az ágakat bottal
dobálva g yü jth e tjü k össze.

Mag és gabona
• t $

OVINTEZKEDES: Némelyik halálosan mérgező. Ezek megízlelése még nem


tesz kárt bennünk, de ne nyeljük le! Végezzük el a fogyaszthatósági vizs­
gálatot! Ne fogyasszuk el a rossz ízű, keserű vagy csípős, égető ízű magokat
(hacsak nem á lla p íto ttu k meg biztosan, hogy paprika vagy fűszer)!

Némelyik gabona fején a megszokott ma­


gok helyett fekete színűek találhatóak. Ezek
anyarozsmérgezést kaptok, amely a gabo­
naszemet megnagyobbodott, fekete, bab­
szerű maggá alakító gombás megbetege­
dés. Az ilyen szem hallucinogén anyagot
tartalmaz és nagyon mérgező - esetleg
halálos is lehet
NE FOGYASSZUNK AZ ILYEN
NÖVÉNYRŐL SEMMIT!

Gomba
A legkönnyebben a közepes méretű gombák ismerhetők fel, és ezeknél a leg­
kisebb a valószínűsége annak is, hogy a bogarak megkárosították őket. Szed­
jük le az egész gom bát! Ha a tö n k ö t elhagyjuk, később nehezebb lesz felis­
merni az összegyűjtött gom bát. Az egyes gom bákat egymástól elkülönítve
9

tá ro ljuk! így elkerülhetjük, hogy az esetleg leszedett mérgező gom bafajta


fogyaszthatatlanná tegye a tö b b it is!

115
ÉLELEM

KERÜLENDŐ NOVENYEK
FIGYELEM!
MEREG! A növényvilágban leggyakrabban két méreg fo rd u l elő, ám
m in d k e ttő könnyen fe lis m e rh e tő :
HIDROGÉN-CIANID-SAV (kéksav): íze és szaga a keserű mandulára
vagy a barackra hasonlít. A legismertebb példa savtartalm ú növényre
a babérmeggy (Prunus laurocerasus), amelynek babérszerű levelei na­
gyon hasonló m érget tartalm aznak. M orzsoljuk össze a leveleket és
jegyezzük meg a szagot! Kerüljük az összes ilyen szagú levelet!
OXÁLSAV: Sója (oxalát) néhány növényben, pl. a vadrebarbarában
(általában a levelében) és az erdei m adársóskában (O xalis a ce to -
sefla) term észetes fo rm á b a n m e g ta lá lh a tó . A bőrre vagy nyelvre
kerülésekor az éles, száraz, szúrós, vagy égető érzésről ism erhető
fel. K erüljünk m inden olyan növényt, am elyre illik ez a jellem zés!
• • • •

- K E R U U U N K m inden tejes nedvű növényt, hacsak egyértelm űen


b izto n sá g o sn a k nem m in ő s íte ttü k (m in t pl. a p ity p a n g o t, azaz
g ye rm e k lá n c fü v e t)!
- KERÜLJÜK a vörös növényeket, különösen a tró pusoko n, hacsak
egyértelm űe n biztonságosnak nem m in ő s íte ttü k ! A vadrebarbara
vörös csíkos szára ehető, levele azonban mérgező. A bürök szárán
vöröses-Iiíás fo lto k ta lá lh a tó a k .
- KERÜLJÜK a lá th a tó a n ö t részből álló g yü m ö lcsö ke t, hacsak
e gyértelm űen biztonságos fa jtá n a k nem m in ő s íte ttü k az a d o tt nö­
vé n yt!
■• • •

- KERÜLJÜK a szárukon vagy levelükön apró szőrökkel b o ríto tt


fü v e k e t és egyéb növényeket! N agyítóval vizsgálva nem egyenes,
hanem inkább horog alakú szőröket lá th a tu n k , am elyek a szerve­
zetbe kerülve irritá ln á k szánkat és bélrendszerünket.
■• • •

- KERÜLJÜK a régi és fo n n y a d t leveleket! N ém ely fa levele fo n y -


nyadás közben halálos h id ro g é n -c ia n id -sa va t term el. Ilyen a szeder,
a m álna, a cseresznye, a barack és a szilva. Fiatalon, frissen és
szárazon v is z o n t m indegyik biztonságosan fo g y a s z th a tó .
- KERÜLJÜK az é re tt saspáfrányt (P teridium a q u ilin iu m )! M egsem ­
m isíti a szervezetben lévő B -v ita m in t és sajátos v é rá lla p o to t hoz
létre, am ely akár h a lá lt is okozhat. Kizárólag szorosan összecsava­
ro d o tt „h e g e d ű fe jé t" fogyasszuk! Az északi m érsékelt övi te rü le te ­
ken élő 250 p á frá n y fa j m indegyike ehető fia ta l korában, bár ném e­
lyik tú l keserű és rossz ízű, vagy ingerlő szőrök ta lá lh a tó k rajtuk,
am elyeket fogyasztás e lő tt el kell tá v o líta n u n k . A te te jü k e t o t t té p ­
jü k le, ahol még puhák, majd fo g ju k meg a p á frá n y le v e le t a szára
fe le tt, és húzzuk rajta végig a kezünket, hogy e ltá v o líts u k a szőrt!
V J

116
NÖVÉNYI TÁPLÁLÉK
■a 9

NOVENYEK FELISMERÉSE
E könyv a világ számos növénye közül csak néhányat tud egy kis összeállítás
keretében bem u ta tn i és ábrázolni. Kizárólag a botanikusok képesek a világ
távoli helyeiről származó növények közül felismerni egy maroknyinál tö b b e t
Azokat a növényeket ta n u lju k meg először, amelyek a legtöbb területen és
az év legnagyobb részében m egtalálhatóak! Akár egy-két növény tökéletes
ismerete is eldöntheti, életben m aradunk-e vagy éhen halunk. Ezeket ta ­
nuljuk meg elsőként és legalaposabban!

Mérsékelt övi te rü le te k : pitypang, csalán, lórom, útifű.

Szubtrópusi és tró p u si te rü le te k : pálma, vadfüge, bambusz.


Száraz és sivatagos területek: meszkálkaktusz (agávé], fügekaktusz, m ajom -
kenyérfa, akác (kivéve Észak- és Dél-Amerika).
Sarkvidéki te rü le te k : lucfenyő és fűzfa (északon), zuzmó (északon és délen).
Nyáron az északi területekre a mérsékelt övi jellem zők vonatkoznak.
Partvidék: tengeri hínár és tengerisaláta.

/
SEGÍTSÉG A NÖVÉNY FELISMERÉSÉHEZ:
- Elhelyezkedés: A növények csak a nekik megfelelő körülmények
közt élnek. Ha ismerjük élőhelyüket és földrajzi eloszlásukat,
máris csökken a kockázat
- Forma és méret: Magas és fához hasonló a növény? Vagy ala­
csony és lágy szárú? Bokros és ágas, vagy csak néhány ága
van?
- Levelek: Nagy vagy kicsi? Lándzsa alakú, kerek vagy szalagszerű?
Csipkézett vagy karéjos? Levéikékböl all? Egyszínű?
- Virágok: Szezonálisak ugyan, de ha látjuk, jegyezzük meg a szí­
nét, méretét, alakját, hogy a növény egyedül vagy fürtökben
hozza-er és hol helyezkedik el.
- Gyümölcs és mag: Húsos, kemény és diószerű burka van, vagy
kicsi és kemény, m in t a mag? Jegyezzük meg a színét, a fo rm á ­
ját, a méretét, hogy egyedül vagy fürtökben terem -e, hüvelyes
vagy toktermésü?
- Gyökerek: A felismerésben ritkán segítenek, egyedi eseteket
kivéve.
— ^
117
ÁLLATI TÁPLÁLÉK
inden á lla t élelemforrás. Néhányat közülük (m in t a hernyókat és bo­
M garakat) különösebb hozzáértés nélkül is össze tu d ju k gyűjteni,
a legtöbb á lla t elfogásához azonban csapdát kell készíteni, vagy el kell
azokat ejteni - m indkettő feltételezi mind az állat, m ind a módszer isme­
retét.
M inél többet tudunk az állatról, annál jobb, ám az általános természet­
rajzi tudást a természetben te tt megfigyelésekhez kell felhasználnunk, hogy
még pontosabb ismereteket szerezzünk. Nem tehetünk mást, m in t próbál­
kozunk és a hibákból ta n u lu nk!
Ismerkedjünk meg az egyes fa jtá k szokásaival! Derítsük ki, hol alszanak,
m it esznek, hol isznak! Rá kell jönnünk, hogyan lehet őket a legkönnyebben
leöfni, és milyen csapdát kell állítani nekik! Találjunk egyensúlyt az ösz­
tönös kímélet és a túléléshez szükséges igényeink között!
Iz és húsmennyiség szem pontjából a k ife jle tt nőstények a legmegfe­
lelőbbek. M inél fiatalabb az állat, annál soványabb a húsa. A fe ln ő tt hím
közvetlenül a párzási időszak e lő tt (amely fajoktól és éghajlattól függően
változik) a legkövérebb. A párzási időszak során a hím egyre soványabb
lesz, eltűnik róla a zsír - ez a periódus még az egyébként dús csontvelőt is
megviseli. Az állatok azért raktároznak zsírt, hogy átvészeljék a telet, majd
a zsírt a nyárra leadják. M inél öregebb az állat, annál több zsírt raktároz és
annál keményebb a húsa.

ZSÁKMÁNYKERESÉS
Nagyon kevés olyan szeglete van a világnak, ahol nincs vadon élő állat.
Jelenlétük azonban néha távolról sem egyértelm ű. Ha képesek vagyunk
felism erni az á lla t hagyta jeleket és azonosítjuk az á lla to t, tu d n i fogjuk,
hogy milyen módszerrel ejtsük vagy fogjuk el, milyen csalétket használ­
junk, milyen csapdát állítsunk.
A legtöbb emlős csak hajnalban és alkonyaikor mozog. Csak a legna­
gyobbak és legerősebbek kalandoznak egész nap. A nagyobb növényevők­
nek étvágyuk csillapításához egész nap legelniük kell. Némelyik apró á llat­
nak olyan gyakran kell ennie, hogy kisebb megszakításokkal egész nap aktív.
A kisebb emlősök (m in t pl. a nyúl) többsége azonban általában csak éjjel
táplálkozik, és ezen csak rossz idő esetén változtat. A másik állattal táplál­
kozó állat akkor vadászik, amikor prédája aktív. Nekünk is ezt kell tennünk, ha
el akarjuk ejteni őket. De úgy is sikerrel járhatunk, ha nem látjuk az állatot,
csak csapdát á llítu n k neki.
118
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

Nyomok és jelek
A legtöbb állatnak állandó szokásai vannak és állandó útvonalon közle­
kednek vízlelőhelyeik, táplálékszerzőhelyeik és o tth o n u k k ö z ö tt Kutassunk
ilyen ösvények nyom ai után! A nyomok nedves terepen, hóban és vizes
homokban könnyebben észrevehetőek, de akadnak olyan jelek is, amelyekre
a sűrű növényzetben figyelünk fel a legkönnyebben. A földön ta lá lt láble-
'syomat mérete arányos az állatéval. A lábnyom korát pontosan m egálla­
píthatjuk annak élessége és folyadéktartalm a alapján. Beleszivárgott-e már
a víz, esetleg m e g tö ltö tte -e már az eső? Elkenődött? M inél tisztább a nyom,
annál nagyobb valószínűséggel új.
A kora reggeli nyom okat talajszintről figyelve vehetjük észre. Ha az állat
leverte a h a rm a to t vagy elszakította a pókhálót, a nyoma legfeljebb pár
órás lehet. Némely állat (köztük a nyúl) soha nem tesz meg nagy távolságot,
ezért minden nyoma azt jelzi, hogy valószínűleg a közelben van. Néhány
állat alagutat fú r a sűrű aljnövényzetbe. Az alagút magassága az állat mé­
retét m utatja. A nyom mentén letört ágak magassága szintén az állat mére­
tére utal. Vizsgáljuk meg, mennyire frissek a le tö rt ágak! Elszáradtak már
a letaposott levelek? Még mindig zöldek és rugalmasak a le tö rt ágak? Hasz­
nos még a fákon és fatönkökön található nyom, a táplálkozás jelei és a meg­
hagyott étel. Az ürülék m egm utatja, milyen állat hagyhatta.

Táplálkozás nyomai
A fáról letépett kéreg, a héjasok m egharapdált külső felülete, a részben
elfogyasztott gyümölcs, a le rá g ott hajtások, a húsevő á lla t prédájának
maradványa, a zsákmányul e jte tt fészek m in d -m in d azt jelzi, hogy a kö­
zelben állatok élnek vagy vadásznak.
Az elhagyott gyümölcsök és héjasok o tt a leggyakoribbak, ahol bősége­
sen áll rendelkezésre élelem, ezért az állat a neki nem tetsző darabokat el­
dobhatja, hogy egy másikat kóstoljon meg. Ezek nemcsak az állat je le n lé ­
tére utalnak, de segítenek m eghatározni a csalétket is, am elyet a csapdába
kell helyeznünk.
A tapasztaltak már arról is felism erik az állatot, hogy milyen fo g - vagy
csőrnyomokat h a g yo tt a héjason, vagy hogyan vágta fel a magokért a fe ­
nyőtobozt.
Különösen a fia ta l fák és bokrok kérge, ága vagy rügye képezi fontos
részét számos á lla t - köztük a szarvasok és kecskék egyes fajtái, a mezei
nyúl, a mókus és számos kisméretű rágcsáló - étrendjének. Az állat fogának
nyomai általában tökéletesen látszanak a kérgen.
Sok szarvas a törzshajtásokat úgy rágja le, hogy tom pa, kopott széleket
hagy maga után. (Míg a mezei nyúl pl. tiszta körvonalú harapásokat hagy
hátra.) A szarvasra utaló másik jel a nyáron hosszú foszlányokban, teljesen
lehúzott fakéreg - télen a kéreg sokkal erősebb, ezért az állat csak foltokban
tudja leenni, így általában csak a fatörzs egyik oldalán (ott is csak részletekben)
119
ÉLELEM

fogyasztja, és nagy, jó l látható fognyom okat hagy maga után. A szarvas


nekidörzsöli agancsát a fának, hogy leszedje agancshártyáját és megjelölje
te rü le té t - ezáltal agancsával lekoptatja a kérget és összekarcolja a fát.
A ju h o k és kecskék szintén a fák kérgét fogyasztják. Fognyomuk ferde,
míg a szarvasoké függőlegesek. Az alacsony rágcsálásnyomok valószínűleg
rágcsálóktól származnak, a kitépett gyökerek pedig pocokféle állatokra utal­
nak. A hódok favágó munkájának eredményei a kúpos csúcsok és a levágott
tuskók - olyanok, m intha kisbaltával lennének kifaragva.
A mókusok magasabban eszik le a fáról a kérget, amelynek darabjai gyak­
ran leesnek a földre. A földön heverő tobozdarabok szintén mókusok nyoma­
ira utalnak. A fa a la tti fe ltö rt héj szintén m ókust jelez: elképzelhető, hogy
a magasban van az odúja. Az azonban makkevő madarak munkájára utal, ha
a héjas és a toboz a fakéreg közé van ékelve. Az üres héjak közelében föld
a latti rágcsálóodúra is akadhatunk.
Ha a fia ta l fák m intha sövényszerűen, vízszintesen le lennének nyírva,
vagy egy bizonyos magasság a la tt a fák alsó ágai le vannak kopasztva,
egelésző állatok, pl. szarvas nyomaira bukkantunk.

Ürülék
Az á lla t fa jtájáról ürüléke adja talán a legpontosabb tájékoztatást. Az állat
méretére ürüléke méretéből és mennyiségéből következtethetünk, az ürülék
szárazsága pedig azt jelzi, milyen régen já r t o tt az állat. Az ürülékre a le­
gyek hívhatják fe l figyelm ünket.

Em lősök: Számos emlős ürüléke a végbélnyílás mirigyei m ia tt erős illa t­


anyagokat tartalm az. A szag lényeges szerepet játszik a te rritó riu m kijelö­
lésében és fontos párzási jel. Ez a tudás csapdaállításkor is jól használható.
A növényzettel táplálkozó állat (m int a szarvasmarha, a szarvas és a nyúl)
ürüléke kerek és szalmaszerű részeket tartalm az. A húsevők - köztük
a vadmacska és a róka - ürüléke hosszú és vékony. Némely állat, pl. a borz
és a medve vegyesen táplálkozik. Nyissuk szét az ürüléket, így kiderül, m it
evett az állat, és ennek megfelelően tehetünk ki neki csalétket!

M adarak: Szintén két csoportjuk van, ami az ürülékükből is megállapítható:


a húsevők és a m ag-, illetve gyümölcsevők. A kisebb, magevő madarak ürü­
léke kicsi, többnyire folyékony, míg a bagoly és a héja köpetet öklendez vissza,
amely az e lfogyasztott hús - legyen az hal, madár, bogár, pocok vagy rág­
csáló - meg nem emészthető részeit tartalm azza. A laza ürülék azt jelzi,
hogy elérhető távolságban víz van, m ert a kisebb madarak mindig ahhoz közel
tartózkodnak. A ragadozó madaraknak nem kell a víz m elle tt tartózkodniuk.
Az alvó- és fészkelőhelyet a faágakon és az a la ttu k lévő földön található
bőséges mennyiségű ürülék jelzi. A madarak általában az idősebb, korhadó
fákból táplálkoznak, m ert o tt sok lárva él.
120
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

Földtúrásnyomok
Néhány á llat bogarakat vagy gumós gyökereket keresve feltúrja a földet.
Különösen a disznók forgatnak fel nagy fö ld darabokat Ha a föld még omlós
és friss, valószínűleg nemrég még tevékenykedett o tt valam ilyen állat.
A nagy, sáros pocsolya egyértelm űen disznókra utal. A kisebb karcolások
ott jellemzőek, ahol a mókus hajtás után k u ta to tt.

Szagok
Figyeljünk a hangokra és szagokra! Egészen biztos, hogy állatok nyom ait
jelzik, és ahol él egyfajta állat, o tt másfajta is előfordul - ahol van zsákmány­
állat, o tt felbukkan a ragadozó is. A legtöbb ember elhanyagolja a szaglá­
sát - mi inkább tökéletesítsük! Néhány állat, különösen a róka szaga nagyon
erős. Szemünket is tartsuk nyitva! Hidegben pl. a nagy állatok légzése
párafelhőt képez. H a jó helyről figyelünk, észrevesszük ezt a „füstöt".

Vacak és odú
Sok á lla t él odúban, főleg a víztől tá vo li magasföldeken. Némelyikük (m in t
a nyúl és az ürge) nem törődik odúja elrejtésével, de azért egy-két kijáratot
még ezek is fenntartanak vész esetére. A nyulak vészkijáratát könnyű ki­
ásni, de belenyomhatunk tüskebokrot vagy szögesdrótot is, hogy kihalásszuk
a lakót.
A ragadozó állatok általában elrejtik odúikat, amelyek legtöbbször fás
területeken találhatóak. A közelben lévő nyomok és ürülék azonban el­
árulja odúik helyét, és azt is jelzi, hogy használatban vannak-e (bár né­
hány á lla t - m in t pl. a borz - az odújától távol eső állandó mellékhelyiséget
használ).

121
EMLŐSÖK
MEGJEGYZES: A lábnyom ábrázolása m e lle tt semmilyen m éretarány nem
található. Legtöbbjük az á lla t egész családjára jellemző, de m éretük fajon­
ként változó. Az 1. lábnyom a jobb első, a 2. lábnyom a jobb hátsó láb
képét m utatja.

9 t

MACSKAFELEK sziget kivételével) m in d e n h o l elterjedt. A fa r­


A h á z i m a c s k á tó l a tig ris ig te rje d a skála. kas élőhelye m ára szinte csak Észak-Amerikó-
A u s z trá liá t és az A n ta rk tis z t kivéve m inden ra, v a la m in t Észak- és Közép-Ázsióra korlá to ­
kontinensen fellelhetőek, de sehol sem g yako­ zódik. K ifin o m u lt érzékeik m ia tt a ku ty a féléket
riak. Rejtőzködnek, á fia id b a n éjszaka aktívak lehetetlen közelről becserkészni, kíváncsisá­
és kerülik az e m b e rt Lá th a tu n k oro szlá nt pl. guk azonban csapdába csalja őket. Ha négy­
a vadrezervótum ban, de m áshol nem g ya k­ kézláb mászunk, m ag unkh o z csalogathatjuk,
ran akadunk össze nagym acskákkal. M inden m e rt lehetséges élelem nek g o n d o l MINKET!
m acska féle lehetséges táplálék - de azért ne a Húsa rágós. Távolítsuk el végbélnyílását!A ku­
legnagyobbakkal próbálkozzunk.1A nagyobb tya Távo(-Keleten Ínyencségnek számit.
m acskák fe lü g ye le t n é lkü l h a g y o tt zsá km á ­ Csapda: A rókáknak fe írá n tó h u ro k-csa p d ó t
n y á t meg tu d ju k szerezni, de legyünk ÓVATO­ készítsünk! P róbáljuk k i a lépcsőzetes csalé­
SAK, m ert tu la jd o n o sa valószínűleg a közel­ tek-kioldósos vagy csa (étekrúd-kioldásos fd -
ben ta rtó z ko d ik I Húsuk á lta lá b a n inas, ezért rá n tó h u ro k -c sa p d á t v o g y a csalétkes vermet
jó l meg keli főzni. A kisebb macskák húsa in ­ siklóhurkos csapdával! A területen m inél ke­
kább a nyúléhoz hasonlít, inuk erős, kiváló Ij- vesebb em beri szag n yo m o t h a g y ju n k !
h ú r készíthető belőlük. Lábnyomok és egyéb jelek: Lábujjhegyen köz­
Csapda: A lka lm a zzu n k erös fe lrá n tó h u ro k - lekedik. Lábnyom a négy ujjbegyet és a karmok
csapdát, talpkiold ásos fe lró n tó h u ro k -c s a p - hegyét m u ta tja . Külső ujjbegyei rövidebbek a
d á t vagy csalétkes verm e t siklóhurokcsopdá- belsőknél és a fő, hátsó ujjbegynél. Hosszú,
v a l! Csaléteknek ha sználjunk belső részeket vékony ürülékében tá p lá lé k á tó l függően szór
vé rt vagy h ú s tIA vadm ocska nagyon hirtelen vagy bo gárm a radván yok találhatóak. A róka
reagál, néha gyorsabb a dorongcsopdánai. ürüléke fö ld o d ú ja h o z hasonlóan orrfacsaró.
Lábnyomok és egyéb jelek: Lábujjhegyen Puha ta la j esetén az o d ú t akár k i is áshatjuk.
jár, lábn yom a négy kisebb és egy nagyobb
(hátsó) ujjbegyből áll. K arm ait (a gepárd kivé­
telével) já rá s közben visszahúzza. Ürüléke
hosszúkás és keskeny de á lta lá b a n elássa.
Vizelete erős szagú.

Hiénák: E szak-A frikátó! In d iá ig m e g ta lá lh a ­


tó dög evő fa jta (nem ig a zi kutya). Nagyon
KUTYAFELEK veszélyes is lehet. A laposan főzzük meg az
A róka és a tö b b i ku tya fé le a s iv a ta g o k tó l az élősködők m ia tt.
A rktiszig (Új-Zéfond, M adagaszkár és néhány

122
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

Cibetmacskák: A tró p u si A frikában és Á zsió- fo ly ó p a rti od újukban tö ltik. Kiváncsi állatok,


bon élő dögevő fajta . A ku tyá h o z hasonlóan ezért m e g fo g h a tju k őket fo ly ó p o rti fe trá n tó -
ejtsük el! Főzés e lő tt távo lítsu k el végbei m iri­ hurok-csapda segítségével, friss h a /o t hasz­
g yeit! nálva csolétkül.
Lábnyomok és egyéb je le k : Ö tujjú, úszóhár­
MEDVÉK
» »
tyás lábnyom a szinte kör alakú, m érete 7,5x6
tszak-A m cnkábon, Európában, Ázsióban, és cm. Halszagú, hosszúkás ürü lé ket lá th a tó he­
Dél-Am erika egyes északibb területein m e g ­ lyeken, á lta lá b a n köveken találjuk.
található, egyedül élő állatok, am elyek le g in ­
kább a fá kka l sürün b e n ő tt területeket kedve­
lik (kivéve a jegesm edvéket). Erősek és gyorson
futnok, m ég az is Q lőforduihott hogy kifo szt­
já k a táborhelyet. A legtöbb m edve fa jta képes
fára mászni. Könnyen m eg tudják ölni oz em ­
bert. MESSZIRE kerüljük el őket! Ha csapdába
tudjuk e jte n i a m edvét, tá p lá ló zsírban g a z­
dag é te lt készíthetünk belőle. S a já t készítésű
fegyverrel azonban vakm erőség lenne va­
dászni rá ! Főzzük meg alaposan, hogy elpusz­
tuljan ak a p a ra z itá i! A jegesm edvék m á já t NE
együk meg, m ert halálos m ennyiségű A -v ita -
m in t tartalm az.
Csapda: D orong- ésszúrócsopdátkészítsünk, MENYÉTFÉLÉK
de utóbbiok közül csak a nagyobbak h a tá so ­ A m e n yé t a herm elin, a vidram enyét, a nyest
sak, a medvék ugyanis a legtöbb h u rk o t e lté ­ és o görény rejtőzködő á lla t - a messzi észa­
pik. Feltétlenül pu sztítsuk el vagy á rta lm a tla ­ kon viszont fo n to s tá p lá lé k fo rró s t jelentenek.

nítsuk, m e rt a m egsebzett medve nagyon ve­ Ó vakodjunk erős fo g a ik tó l!


szélyes! Csapda: C solétekrúd-kioldásos fe /re n tó h u -
Lábnyomok és egyéb je le k : Lábnyom a 5 ro k -cs a p d á r és d o ro n g csa p d á t á llíts u n k !
hosszú ko rm o t m uta t, m érete 3 Q xi8 cm . Láb- Csaléteknek belső részeket vagy m a d á rto já s t
ujjhegyei köze! vannak egymáshoz, karm a jó ! haszn áljunk!
kivehető. Hátsó talpa hosszúkás, könnyen ösz- Lábnyomok: A lig észrevehető, kivéve p u ha
szetéveszthetö az em beri lábnyom m al. A m ed­ rolojon. Lábán öt, egym ástó! na gy távo lsá g­
ve szinte m in d e n t megeszik. É lelm et keresve ban elhelyezkedő karom találh ató. A főpárnán
feltú rja a földet, széthasítja a fa tö n kö ke t; de !évö szőr á lta lá b a n piszkos. A fö ld h ö z ta p a d ­
betör a bogár fészkekbe is. va jár, ezért elülső és hátsó lábnyom a össze­
érhet. A m enyét lábnyom a a legkisebb.

1 2

ROZSOMAKOK
VIDRÁK Ezek a messzi északi területeken élő borz fo r­
Nehéz észrevenni vagy csapdába e jte n i őket, m ájú á lla to k még a rénszarvast is képesek le­
m ert idejük legnagyobb részét a vízben vagy té ri te ni, bőr fő k é n t d ö g ö t esznek. Sehol nem

123
ÉLELEM

gyakoriak. Csak fegyverrel tá m a d ju n k rá ju k ! BŰZÖS BORZOK


Csapda: H asználjunk erős csalétekkel e llá to tt A hosszú szőrös farkú, apró borzra hasonlitó
fe lrá n tó h u ro k -c s a p d á tv a g y csalétkes verm et bűzös borz (másnéven szkunk) Észok- és Dél-
siklóhurokcsapdáva! - ha egyáltalán ta ió ia n k A m erikcban él. Ha m egijesztik, végbele m iri­
csalétket a tu n d rá n ! gyeiből büdös fo ly a d é k o t bocsát ki. Inkább
Lábnyomok: Á lta lá b a n 8x7 cm. Öt lábujja és könnyebben megszerezhető élelem utó n néz­
erős körm e van. A fő p á rn á n lévő szőr nehe­ zü n k!
zen felism erhetővé teheti.
MAJMOK
Szinte csak a trópusokon, k ite rje d t családi
csoportosulósokban, á lta lá b a n fákon élnek.
M eg a legkisebb m ajm ok is képesek fájdalm as
ha rapást ejteni, Okos állat, nehéz becserkész­
n i (m á r jó v a l a ze lő tt üvöltem kezd, h o g ym e g -
közelitenénkj, viszont merész és kiváncsi, am i­
ből e lő n y t kovácsolhatunk. Kiváló táplálék.
Csapda: Ü lörudos vagy csolétkes rugós szúro-
csapdo, fe lrá n tó h u ro k-csa p d a v o g y s ik ló h u -
rokcsopda a lkai m az ha tó. Csalé teknek gyü m ö l­
csöt, vagy valam ilyen érdekes (kíváncsiságát
BORZOK felkeltő) d o lg o t használjunk.
Tömzsi éjszakai á lla tfa j, élőhelye Észak-Ame- Jelek: É letm ódjuk a legjobb n yo m : m eg sem
rika, A frik a , m e g ta lá lh a tó Európa és Ázsia pró b á ln a k elrejtőzni, legtö b bjük zajos.
keleti részeitől Indonéziáig. A hidegebb te rü ­
leteken té li á lm o t alszik. K ita p o so tt já ra ta és FÓKÁK
ürítési területe kiváló he ly a csapdának. A kár Lábnyom aik k ö z ö tt hasnyom ta lá lh a tó . M e­
tá m a d h a t is, harapása erős és veszélyes. Ne n e tirá n y u k a t a n y íl jelzi.
m enjünk hozzá közeli A fia ta l borz ize a disz­ (Lásd Sarkvidéki terü le te k az É ghajlot és te­
nóhúshoz h a so n lít repviszonyok fejezetben.)
Csapda: C salétek-kioldásos lóbfe lróntó huro k-
-csapda, dorongcsapda és siklóhurokcsap-
d c alkalm azható. A csapda legyen erős!
Lábnyomok és egyéb jelek: Ö t lá b u jj kinyúló
korm okkal és n a gy hátsó párnával. Könnyen
összetéveszthető egy kisebb medvéével. Á tla ­
gos lépéstávolsága 50 cm. Ürüléke iapos, ki­
k o to rt mélyedésekben talá lh a tó , és a kutyá é­
h o z hasonlít. A fe ltú rt fö ld és a k ib o n to tt ro­
v a r fészek borz n yo m a ira u ta lh a t.

DENEVEREK
A nagyon hideg é g h a jla t kivételével m inde n-
hol m egtalálhatóak. Éjszaka akt/vok. A m érsé­
ke lt égövi területeken té li á lm o t alszanak.
A húsevők rovarokat, halat, kisebb á lla to k a t
fog yasztana k (ilyen a veszettséget terjesztő
d é l-a m e rik a i vám pirdenevér isj. Jól ta ka rju k
be m ag unkat, ha ilyen á lla t területén, a bozó­
tosban alszunk! A növényevők (óriás g y ü ­
m ölcsévé denevérként vagy repülő rókaként
is ism ertek) nagyobbak, ném elyik kite rje szte tt
szcrnyszéíessége f m. A tró p usi A friká b a n es
a ttó l keletre, egészen A u s z trá liá ig és Á zsióig

124
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

m egtalálhatóak. Finom étel készíthető belő­ Csapda: Helyezzünk k i az ú tv o n a lá ra h u r­


lük, különösen a nagyobb növényevő denevé­ ko ka t és ru g ó scsa p d á t! Sziklás területeken
rekből. Távolítsuk el a s zá rn yá t és lábát, belez­ a term észetes akadályok kiváló lehetőséget
zük ki, m ajd an yú fh o z hasonlóan nyúzzuk m eg! biztosítanak a darongcscpda számára. Túl­
Csapda: Helyezzünk k i h á ló t arra a gyüm ölcs­ z o tt rem ényeink azonban ne legyenek!
fára, am elyről az ó riá s i gyüm ölcsevő denevér Lábnyomok és egyéb jelek: H a s íto tt pata,
táplálkozik! Napközben, a m iko r alszik, üssük két vékony, hegyes végű lábn yom , am elyek
feaz aívóhelyéről! nem érintkeznek. Hegye a ju h o k esetén m in ­
Jelek:^ m egtelepedett kolóniákat könnyű m eg­ dig, a kecskék esetén néha kiálló. A kecskéé az
találni, á lta lá b a n ba rlcn g b a n laknak - a g y ü ­ elején sokkal göm bölyűbb. Az első rész keske­
mölcsévé denevérek azonban fákon is élnek. nyebb a hátsónál. A következő ábra a rá n y o ­
san m u ta tja a h ó z iju h (baIra) és a zerge (jobb­
SZARVASMARHAFÉLÉK ra) lá b n y o m á t Ürüléke a házijuh éhoz hason­
A szarvasm arhafélék vízhez közel, csordában lóan golyó alakú.
élnek. A bölény és a tö b b i vadon élő szarvas-
m arhaféle Észak-Amerika, A frika és Dél-Ázsia
vadonjaiban találh ató. Az Európában és A m e­
rikában fe n n m a ra d t kisszámú bölény v é d e tt
A h o n o s íto tt ázsiai b iv e ly vadon él A u sztrá lia
északi részén. E lkóborolt házi szarvosm arha
különösen A friká b a n fo rd u l elő.
A nagy szarvasm arhafélék veszélyesek le h e t­
nek - különösen ravaszak az öreg, m agányos
bikák.
Csapda: A fic ta í á lla to k kivételével csak a leg­
erősebb hurkok, ru g ó s- és darongcsapdák
hatékonyak.
Lábnyomok és egyéb jelek: Két mély, kü lö n ­
álló\ tetején elkeskenyedő, h á tu ljá n kör alakú SZARVASOK/ANTILOPOK
patanyom . Ürüléke, a jó l ism ert tehénlepény A usztrália kivételével m inden kontin ens fáva l
kiváló tüzelőanyag. sűrűn b o ríto tt területem m egtalálhatóak. Az
északi jávorsza rva stó l a m indössze 45 cm-es
tró pusi szarvasig nagyon eltérőek lehetnek.
A z a n tilo p és a gazella e g ya rá n t e lő fo rd u l
A frik á b a n és onnan keletre, egészen In d ia -
ig. Eszak-Am erikában egyetlen fa jta , a villás
szarvú a n tilo p ta lá lh a tó . A félénk, ravasz, k ifi­
n o m u ltsza g lá ssa l es ho llóssa l rendelkező á l­
la t csoportokban él. Leginkább h a jn a lb a n és
a lko n ya tko r aktív, és a sivatagos területeken
élők kivételével a viz közelében m utatkozik.
Kiváló, jó l fü stö lh e tő húsa van. A szarvas bőre
különösen rugalm as, szarva és agancsa pedig
VADJUHOK/KECSKÉK hasznos szerszám lehet.
A ju h á lta lá b a n kis n yá ja kb a n él az alpesi
legelőkön és füves pusztákon Észak-Am erikó- Szarvára FEGYVERKÉNT tekintsünk! A na­
ban, Európa és (ritká b b a n ) Észak-Afrika egyes gyobb állatok agresszívak lehetnek. Jókora
részein, A ra b ia n keresztül egészen Közép- erővel képesek bökni és szúrni.
Ázsia hegységeiig. Éber, gyors állat, kedveli
a m egközelíthetetlen helyeket. Lehetetlen a Csapda: A kisebb fa jtá k n á l h u ro k- vagy d o -
közelébe kerülni. t
rongcsapdót helyezzünk ki, a na gyobbaknál
Kevés kecske él E urópában és E szak-A frikó- pedig Iáb felrán tóhu rok-csap d át, szúró- vagy
ban, többségük Közép-Ázsia hegyei k ö z t ta ­ d o ro n g csa p ő a t h a sz n á lju n k } Csaléteknek
lálható. Még a ju h n á l is biztosabb léptű, v i­ használjunk belső részeket [ezekhez a kívá n ­
szont finom é te lt le h e t belőle készíteni! csiság vonzza ő k e t)l

125
ÉLELEM

Lábnyomok és egyéb jelek: Hosszúkás, hasí­ Csapda: A z erős fetrán tó hurok-csa p dá t, do­
to tt paták. A rénszarvasé jellegzetesen kerek. rongcsapdát, disznóejtő szúrócsapdát az á lla t
A következő ábra m éretarányosan m u ta tja az útvonofába helyezzük, vagy rem énykedjünk
őz elülsö és hátsó pa tan yo m á t (fen t), va(am in t egy éppen arra ha la dó csopo rt megjelenésé­
a rénszarvas lá b n y o m á t (fent). Figyeljük m eg ben! A disznó m in d e n t megeszik, ezért ocsop-
a rénszarvas csülkszerű lá b n y o m á t! A sétáló d á t bárm ilyen csalétekkel elláthatjuk.
á lla to k első és hátsó lá b n y o m a i egybeesnek, Lábnyomok és egyéb je le k : H a síto tt p a tá já ­
a fu tó állato ké nem. Ürüléke lehet hosszúkás
s
val a szarvaséhoz hasonló n y o m o t h a g y Pu­
vagy kerek golyócska. Á lta lá b a n h a lo m b a n ha ta la jo n rövid, oldalsó lábujja különbözteti
találh ató. A m é rsé ke ltö vi területeken az ü rü ­ m eg a vaddisznót o szarvastól. A fia ta la b b
lék télen könnyebb és szálasabb. Az á lla tra á lla to k p a tá ja hegyesebb. Ü rülékük gyakran
u tolna k még a facsem etéken lévő karcolások, alaktalan, de sosem hosszú, szilárd vagyelvé-
a rág csált és leeve tt fakérgek. konyodó. Földtúrások és dagonyázóhelyek
je lz ik legbiztosabbon a je le n lé tü k e t A va rács-
kos disznó nagy, odúszerű alvólyukban alszik.

TEVÉK *

Vadon él Eszak-Afrika sivata g a ib a n és Közép-


t

Á zsiá tó l északra, de h o n o s íto ttá k A u sztrá liá ­


ban is. Elfogásához nagyon erósszúrócsapdc
vagy fö fegyver szükséges. A teve köp, és erő­
sen m eghoraphatja ez em ber kezét arcát vagy
te s té i

LÁMAFÉLÉK
VADDISZNÓK Az A n d o któ l egész P atagóntáig fellelhe tő alpa­
A sertés, a pekari és a töb bi sertésféle m érete k á i g u a c a n ó t és v ik u n y ó t az a n tilo p h o z h a ­
nagyon különöző (ehet. S okat közülük sűrű sonlóan ejtsük csapd ába! A lám a és alpaka
szőrzet jellem ez, de m indegyik m aloc form ájú, félig h ó z io s lto tt fa jta :je lz ik , h o g y emberek él­
o rru k hosszú, szájuk sarkában pedig két na gy nek a közelben.
fog fa g ya rj ta lá lh a tó . C soportot alkotó csa­
tádban, á lta lá b a n fá v a l sűrűn b o ríto tt t e r ü l ­
teken élnek, bár a varacskos disznó a szavan­ TAPÍROK
n á t kedveli. A nnak ellenére, hogy nem olyan A tró p u s i A m erika és D élkelet-Ázsia erdőiben
éber, m in to szarvas, nehéz elkapni. Erre okkor élő félénk á lta t leginkább egy nagy, lógó orrú,
von o legnagyobb esélyünk, ha a m elegben szörtelen disznóra h a s o n lít A z ösvényén ki­
kifekszik pihenni. Figyeljük rö fö g é sé t! A n a ­ helyezett hurokkal, szú ró - vagy dorongcsap-
gyobb kanok és ő z ö k e t kísérő fiata la bbak h a ­ dóval ejtsük e l!
m a r tám adnak, az em bert is le tudják férfién/.
A gyaruk súlyos sérü lé st okozhat, am e ly gyak­ ÜREGI (HÁZI) NYULAK/
ran a com bon tévő a rté riá h o z veszélyesen kö­ MEZEI NYULAK
z e le s ik Húsa jó , télen zsírban gazdag, viszont Az em ber sok helyen elterje sztette a nyulakot.
az élősködők m la tt o toposon meg kell fózni. M e g ta ló lh a jtu k őket jó v a l az Északi-sarkkör

126
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

fe le tt tha vasi vagy sarki nyúl) éppúgy, m in t a


sivatagban és a dzsungelben. A legtöbb te rü ­
leten ez legyen az az állat, a m e lye t elsőként VESZÉLY!
próbálunk meg csapdabo e jte n i! A sarki nyúl
és a mezei n y ú l a messzi északon akár m eg is NYÚLEVÉS MIATT ÉHEZNI
m e n th e ti oz életünket. A n yu la ka t a legköny-
nyebb elkapni. Legtöbbjük odúban, gyakran A nyulak nyújtják a le g k ö n ­
jó l k ita p o s o tt já ra to k b a n , sokad m agá va l él. nyebben megszerezhető élel­
A csapdát a já ra tb a helyezzük! A fia ta l nyula k met, húsuk ugyanakkor nélkü­
egészen nyug odta n fekszenek, akár te lis e iv é l­ lözi az ember számára alapvető
hetjük őket a földröi. A m ezei nyúl nem odúban zsírt és vitamint. A Hudson Bay
él, és rendszeres já ra ta i sincsenek. A m yxom a­
Company pl. feljegyzett olyan
tosis nevű nyúlbetegség még c fö ld fe le tt é/ó
nyulakhoz is e!jut.
eseteket, a mikor a vadászok an­
Csapda: Egyszerű h u rk o t is alkalm azhatunk, nak ellenére éhen haltak, hogy
bár a fe lrá n tó h u ro k-cso p d a a legjobb válasz­ étrendjük a bőséges, könnyen
tás, m e rt a levegőben ta rtja az áHatot, és ezzel megszerezhető nyúlhúsból állt.
csökkenti annak esélyét hogy egy m ásik á lla t
elvigye a zsá km á n yu n k a t Az ember a nyúl emésztésé­
hez saját vitaminjait és ásványi
anyagait használja fel, amelyek
aztán a székletben kiürülnek.
Ha ezeket nem pótolja a test,
gyengeség és más vitaminhi­
ánnyal járó tünetek lépnek fel.
Minél több nyulst fogyaszt az
ember, annál rosszabbá válik a
helyzet A vadászok szó szerint
halálra ették magukat, pedig a
növényi táplálék biztosította
volna életben maradásukat Ez
Lábnyomok és egyéb jelek: Szőrös ta lp a a helyzet akkor fordulhat elő,
nem sok n y o m o t hogy a p u h a fö ld ö n , hosszú ha a növényzetet eltakarja a
hátsó és rövid első lábának együttese azonban hó, és a túlélő kizárólag a nyűl-
jellegzetes. A m ezei n y ú l első lábán ö r lá b u jj húsra hagyatkozhat.
található, am elyek közül a belső rövid, és r it ­
kán hagy nyom ot. A há tsó láb keskenyebbr és A myxomatosis vírusos meg­
négy lá b u jj ta lá lh a tó rajto. Az üre gi n y ú l lá b ­ betegedés, amely különösen a fej
nyom a hasonló, de fr/s-eöö (4x2,5 cm). Futás nyáimirigyeinek megduzzadá-
közben a hátsó lábn yom a az első lábnyom o sával jár, és lomhává, sokszor
elé, nem pe dig m ögé esik. Ürüléke apró, ke­ vakká teszi a nyulst. A nyulak
mény, kerek golyócska. A fák kérgének a ljá t
ilyenkor taszítóan néznek ki, a
rágcsálva ra jta h o g y já k két m etszőfoguk n y o ­
mát. A n yú lo k á lta l k ia d o tt figyelm eztető je l­ betegség azonban nem veszé­
zés arra ha so nlít; m in t am ikor az em ber a p á r­ lyes az emberre. A nyúzás után
ná t ütogeti. a fertőzés egyetlen jele a má­
jon fellelhető fehér folt.
KISEBB RÁGCSÁLÓK
Azem lősök talán legnépesebb csoportja. A rá g ­ A nyúl és számos rágcsáló
csálókat a legkönnyebb elkapni, bár legtöbb­ tularémiát (nyúlpestist, nyúllá-
jü k tú l kicsi ahhoz, h o g y csapda fogságába zat) hordoz (fásóRágcsálók/
essen. Az egyes fa jtá k n y o m a it nehéz m egkü­
lönböztetni. A pa tkányok és egerek szin te m in - V ■■
■ - ■ -J
127
ÉLELEM

denhol előfordulnak. Csaljuk őket ketrec- vagy


d o ro n g csa p d á b c! A p a tk á n y o k betegséget
hordoznak: belezéskor ügyeljünk ró, hogy ne
sértsük meg belső szerveiket és alaposan főz­
zük m eg őket! Csők élelem ként iá tju k őket szí­
vesen: ha elözönlik táborhelyünket, fo g ju k el
m in d e t!
Tengerimalac és házi tengerim alacok: Erő­
sen há zi ásod tok fö élőhelyükön, az Andokban.
G yüm ölcsöt és leveles zöldséget csalétekként
használva könnyen csapdába csalhatju k őket. A hátsó ta lp úszóhártyás, kerek, nagyobb,
Kiváló élelm et je le n te n e k m in t 15x10 cm. Keressünk g á ta t és h ó d ia ko t
D él-am erikai vízidisznók: A kisebb birka k id ö n tö tt cs m e g rá g o tt facsemetéket, kérget
mérető, családokban élő á lla to k D él-A m erika és fa fo rg á c s o t a víz közelében!
trópusi, alacsonyan fekvő területein fo rd u l­
nak elő. Félig víziá lla tok: könnyen bekerget- SÜNDISZNÓK
h e tjü k őket a csapda sorba vagy a csapdába, Félénk éjszakai á lla t; Európában, Ázsiában,
ha elzárjuk a víz felé vezető m enekülési ú tv o ­ A friká b a n és onnan keletre, egészen Indoné­
n a la t Húsa sován y és ízletes. ziá ig m e g ta lá lh a tó . N apközben jó l e lre jte tt
N utriá k : A z előbb ih ez hasonló, de an ná l kisebb lakában fekszik. A m érsékelt égövi területeken
á lla t sz/nüér) D él-A m erikábon él. Európában té li ó lm o t alszik. Elég lassan halad, ezért köny-
vadon fo rd u l elő. ízletes. nyen le tudjuk rohanni. A z összegöm bölyödött
p é ld á n yo ka t a legkönnyebb elkapni. A sün
TARAJOS SÜLÖK élelem nek m egteszi, de óvatosan nyúljun k
Am erikában, A frik á b a n és Ázsióban sok vá lto ­ hozzá, m e rt á lta lá b a n p a ra zitákkal fe rtő z ö tt!
z a ta m e g ta lá lh a tó . N ém elyik fá ra mászik. B őrét tüskéivel e g yü tt le tu d ju k nyúzni. A la po­
Földön éló fa jtá ja ügyetlen - könnyen lerohan­ san főzzük m egl
h a tju k és leszúrhatjuk, tüskéje azonban sérü­ Csapda: A hu rok nem hatékony. Inkább do-
lést okozhat. ron g csa p d á t használjunk - a sündisznó szíve­
sen szaglászik az akadályok k ö rű i!
Lábnyom ok: Öt lá b u jj hosszú karm okkal,
am elyekből á lta lá b a n csak négy látszik.

HÓDOK
Vaskos, g á té p ítő víziá Ha tok, pikkelyes farkuk
evezőlapáthoz hasonlít. Észak-Am erikában,
ille tve Európa és Á zsia északi részén élnek. MÓKUSOK
A folyók m entén á lla n d ó já ra to k a t h a szn á l­ A m ókusok és a p ré ri ku ty á k c sarkvidéket,
nak, i t t le h e t ő ke t csapdába ejteni. Finom éle- A u s z trá liá t és Ú j-Z é ia n d o t kivéve m in d e n h o l
lem, különösen a farka. előfordulnak. A hidegebb területeken té li ó l­
Csapda: Helyezzünk erős h á ló t vagysiklóhur- m o t alszanak. Éberek és gyorsok. A leg tö bbjük
ko ka t a vízre! Tegyünk fe lrá n tó h u ro k - vagy é jje l-n a p p a l aktív. Többek k ö z ö tt héjasokkal,
dorongcsapdát arra a helyre, ah o l felem elked­ gyüm ölccsel, hajtásokkal, ném elyek m adarak
nek a fá k a t rá g n i! tojásá val táplálkoznak. Fiatal p é ld á n y o k a t
Lábnyomok és egyéb jelek: Ö t lá b u jj k a r­ keresve fosszuk ki fákban lévő o d ú ju k a t! Óva­
mokkal, am elyből gyakran csak négy látszik. kodjunk éles fogaiktól, ezekkel va d u l védekez-

128
ALL ATI TÁPLÁLÉK

evő óllatok. A u sztrá liá b a n és Ázsióban élnek


hasonló, de a z oposszum m al nem rokon á lla ­
neki Földön élő fa jtó ik odúbani, sokszor nagy tok. K iválóan m asznak fára. A zoposszum pás-
kolóniákban élnek. A m ókus többnyire kivófó tetom hagyom ányos a m e rika i étel.
elede!. Csapda. C saléteknek h a szn álju nk leveses
Csapda: Kism éretű csalétekrúd-kíoldcsos fe l- gyüm ölcsöt, to já st vagy bárm it, a m i rendel­
ró n tó h u ro k-csa p d ó t a lkalm azzu nk! Feldara­ kezésünkre á ll! Tolakodóan kiváncsi á lla t
bo lt gyüm ölccsel vogy m ad ártojássa l csalo­
gassuk oda az á lla to t! A fán éle m ókusoknak VOMBATOK
helyezzünk ki egy rú d m entén 5 cm -e n ké n t Kövérkés, borz m éretűf A usztráliába n élő á lla t
hurokcscpdákct, m a jd a ru d a t döntsük neki (egy fa jtá ja Tasmánia szigetén is előfordul).
o fa törzsének, am elyiken a m ókus él! A m ó k u ­ E ukaliptuszerdőben, száraz területeken él.
sok m ég akkor is azon fognak átvágni, ho m ó r Föld a la tti odúban lakik, ahon na n éjszaka bú­
egyikük csapdába esen: jik elő, hogy gyűjtögessen. A borzhoz hason­
Lábnyomok és egyéb jelek: N égy vékony, kar­ lóan ejtsük csapdába!
m okban végződő lá b u jj oz első, ö t a hátsó lá ­
bakon. M e g rá g o tt kérgek, rág csált dió, toboz MOSÓMEDVÉK
a fá k a la tt, ágakból re n d e tle n ü l összerakott A m ocska méretű, bozontos, csíkos torkú, fe ­
fészek a fán - m ind a m ókus jelenlétére utol. kete p o fá jú á lla t. É szak-Am erikában sűrűn
előfordul. Leginkább o v iz p a rti erdősegeket
KENGURUK kedveli. Észak-Európo egyes területein h o n o ­
A törpe keng u ru va l (w allaby) és egyéb ro ko ­ sították. Tolakodóon kiváncsi éjszakai állót.
naikkal e g y ü tt kizárólag A usztráliában, Tas- Éjjelente előbújik o fó ro i va g ya szikloüregéből,
m ániában és Pápua Ú j-G uinea egyes terüle­ hogy békára, puhatestűekre, bogarakra, k i­
tein élnek. N agyobb fa jtá ju k há tsó lá b á va l sebb em lősökre vadásszon, vagy bogyókat,
erőset tu d rúgni. N ém elyik ügyesen m ászik hé ja sokat gyűjtsön. Rokona az A m erika tró ­
fára. Túl gyorsok, nem tu d ju k őket lerohanni. p u si részein honos rákevö mosómedve.
Többségük éjszaka aktív, napközben b a rla n g ­ Csa p da: Csafétkes felrón tó hurok-csapdát hasz­
ban stb. húzzák meg m a g u k a t A vörös óriá s­ n á lju n k!
kenguru tá v o l m erészkedik a víztől. Ehető Lábnyomok: Ö t hosszú, kivehetően ka ro m ­
ugyan, de elkap ni nem kö n n yű ! ban végződő lábujj. Elülső lábo kicsi és kerek,
Csapda: D oron g- és fe lrá n tó h u ro k -c s o p d á t o hátsó pedig nagyobb és hosszúkás.
ha sználjunk annak ellenére, h o g y a na gy n y ílt
területen nem kínálkozik olyan ösvény, am ely­
re kihelyezhetnénk! A fán élő ke n g u ru t g y ü ­
mölccsel, levelekkel és gyökerekkel csalogas­
suk le!
Lábnyomok és egyéb jelek: M indössze két
lábnyom , am elyek óriási n yú llá kn yo m ra h a ­
so n líta n a k (az elülső labakro nem tám aszko­
dik rá es nem használja mozgásra).

OPOSSZUMOK
A z Egyesült Á llam ok dé li részétöl egészen Dél-
A m erikáig honos, kism éretű dög- és hulladék-

129
ÉLELEM

b o t segítségével fordítsuk a hátára, de vigyáz­


HÜLLŐK zunk, ne érjünk hozzá állkapcsához vagy
úszólóbáhcz! A h á tá n védtelenné válik. Vág­
KROKODILOK/ALIGÁTOROK ju k fel a hasát és távo lítsu k el beleit, a fe jé t és
£ c s o p o rt képviselői szinte az összes tró p u si es o n y a k á t (ném elyik nyakában méregzsák ta­
szubtrópusi területen m egtalálhatóak. Az 13 lá lh a tó )! Főzve a legjobb. Húsa nagyon dús,
m -n é l kisebbek lehetséges tá p lá lé ko t je le n te ­ ezért csők kis m ennyiségben fogyasszuk!
nek. A nagyobb p é ld á n yo ka t kerüljük el, m ert A vére még töményebb. A nőstényben ta lá lh a ­
g y a k o rla ti fog pá ncél b o ritje őket, és ném elyik tó tojások ehetőek. A teknős képes visszahúzni
- köztük o ravasz és agresszív in d o -a u s ztrá lia i fe jé t - ezért lehet; h o g y bele kell szúrnunk. Ká­
to rk o la ti kro ko d il - ha ta lm a s méretű. Élőhe­ belezés u tá n süssük m eg parázson! A m ikor
lyén M IN DIG feltételezzük, hogy a közelben a páncél kettéválik, elké szült
tartózkodik, m e rt kiválóan álcázza m a g á t; és Nyom ok: A tojásrakás m ia tt a p a rtra kim á ­
hosszú ideig képes a viz a la tt fe kü d n i arra szó nőstények traktorszerű n y o m o k a t h agy­
várva, ho gy figyelm etlen tápláléka a közelébe nak a hom okban. A nyom ok elvezetnek o
m erészkedjen! Farkával kaszáló m o z d u la to t tojásokhoz, am e lye ké rt m élyre kell ásnunk
tehet; a m i m ajdn em olyan veszélyes, m in t a Főzzük meg őket, így n é h á n y napig nem rom ­
harapósa. A legjobb fa la to k a farká ból készít­ la n a k m eg!
hetőek, ez a része sziiárd és nagyon ízletes.
Csapda: A kisebb kroko dilo k csapd áját viz KÉTÉLTŰEK
m ellé állítsuk, de ho rgászhatunk is rójuk csa­ Az összes béka ehető, az apró levelibékától
liba te tt b o t segítségével, am elyet ha lenyel az egészen az a frik a i óriásbékóig, am elynek ak­
óllat, beakad a nyelőcsövébe! Elpusztításához kora a lába, m in t a csibéé. N éhány azonbon
is a csaliba re jte tt hegyes p á lc á t ha szn áljuk! bőre a la tt m érget raktároz, úg yh ogy bőrüket
Úgy is m egölhetjük, h o g y éles eszközzel nagy főzés e lő tt távolítsuk e l! Éjszaka aktívak. Bre­
ü té s t m érünk a szem ei közé! kegésük elvezet tartózkodá si helyükhöz, am ely
m ind/g a viz közelében van. Vakítsuk el fénnyel
GYÍKOK - égő fadarab is m egteszi m a jd üssük őket
Az a rizo n a i ó ria sg y iko t (viperagyík) és a m exi­ a g yo n ! N appai vadásszunk rájuk horog, m a ­
kói viperagyíkot (gyöngyös gyík) könnyen e lle ­ dzag és rovarszerű csali segítségével! A nagy
h e t kapni, ám ezek m érgező?k (lásd Veszélyes békák lába különleges ínyencség, ize a csirké­
á lla to k és M érges kígyók az Egészség fejezet­ ére hasonlít.
ben). Viszont az összes kígyó ehető. A legtöbb A varangyosbéka a víztől tá v o l található,
gyík félénk, de néhány leguán és a vorónusz bőre varacskos, szemölcsös. Rossz íze van,
harapósa súlyos sebet okozhat, és a karm aik többségük erősen m érgező börváladékot ter­
is erősek. NE p ró b á lju k meg elejte ni a néhány mel. NE együk m eg!
indonézsztgeten honos hatalm as (2 m hosszú) A szalam a ndra és a g ő te a vízben vagy
kom o d ó i sárká n yg yíko t! a m e lle tt talá lh a tó . A békához hasonló m ód -
A gyíkokat fa rku k n á l fogva p ró b á lja k meg szerrel fogjuk meg ! Éppúgy fogyasztható, m in t
e lk a p n i!A ktsgyíkok gyorsan m ozognak. Néha a béka.
gödörben is csapdába e jth e tjü k ő k e t de ellen -
őrizzük a zt is, h o g y nem esett-e gyik a nap KÍGYÓK
segítségével m űködő lepárló fogságába! A n a ­ Küzdjük le a féle lm ü n ke t és ism erjük m eg szo­
gyobb gyíkoknak á llítsu n k csapdát! kásaikat! Ne próbáljuk m eg e lk a p n ia tú l nagy
m éretúeket vagy azokat, am elyekről tudjuk,
v íz it e k n ő s ö k / hogy különösen mérgesek. NE próbálkozzunk
SZÁRAZFÖLDI TEKNŐSÖK akkor se, ha nincs meg feleié felszerelésünk!
Ez a h ü llö fe jta kiváló táplálék. Többségük sós A n a g y óriáskígyók - így az A friká b a n ,
vagy édesvízben él, a h o n n a n csak tojásrakás­ Á zsiában és A u sztrá liá b a n élő p ito n o k és a
kor bukkannak elő, de okad néhány szárazföldi boák, m in t a d é l-a m e rik a i anakonda - nagyon
fa jtá ju k is. A szelenceteknős pl. még p á r záskor nagyra, akár lö m -e s re is m egnőhetnek. Á lta ­
sem m egy be a vízbe. N ém elyik teknős tá vo l a lában félénkek, és m ég legnagyobb pé ld ányuk
p a rto k tó l is felbu kkan, a m i igazi ajándék a ten­ is tú l nagynak ta lá lja az. em b ert ahhoz, h o g y
geri túlé lő szám ára. H á ló va l fo g ju k ki, vagy lenyelje. K önnyű ő ke t elkapni, o n a g y p é ld á ­
egyszerűen h ú /zu k ki a vízből! Száraz földö n nyo kka l azonban ne is pró b á lko zzu n kI Nem

130
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

mérgezőek, h ó tro h a jló fo g u k k a l azonban csapjuk oda m ég egyszer! Az összetekeredett,


erősen belénk m arhatnak. A m arás követkéz- fe jü ke t elrejtő kígyók g o n d o t okozh a tn a k Szo­
menye kevésbé lesz súlyos, ha a kíg yó t nem rítsu k le a kígyó t va la m e lyik vastag részén: e t-
letépjük m agunkról, hanem szétfeszítjük az tö l kitekeredik, és meg tu d ju k tá m a d n i a fe jé t!
állkapcsát.
A kígyók kiválóan álcázzák m agúkat, g ya k­
ran csak m ozgásuk leplezi le ő k e t Jó p ó r n a ­ SOHA ne em eljük fel a kígyót, és ne is m en­
p o t e ltö lth e tü n k anélkül, hogy észrevennénk jü n k hozzá közel addig, amig teljesen bizto­
a fo ly to n k ö rü lö ttü n k m ozgó p é ld á n y o k a t sak nem vagyunk abban, hogy már nem éli
A fón élő kígyót üssük le az ágról, m ajd csap­ Némelyek - a mérges fajták is - m eggyő­
ju k o földhöz, aztá n a biztonság kedvéért zően képesek m agukat halottnak te tte tn i!

MADARAK tagban és a havas területeken ugyanokkor


a lábn yom ok segítenek m e g ta lá ln i a közeli
búvóhelyen rejtőzködő m a d a ra t A hivó h a n ­
M inden m adár ehető, csak ném elyik ízletesebb gokra figyelés és c röppófyo követése sokkal
o m ásiknál. M in d e n h o l e lő fo rd u ln a k (a n y ílt célravezetőbb. A segélykérő hangok más á lla ­
tengeren, a sivatagban, m agasan a hegyek­ tok felfedezéséhez is vezethetnek. Az ürülék
ben és o sarkvidéki területeken), azonban n em éiszakai oívohclyüket jelzi.
m in d ig egyszerű elka p n i ő k e t A vad szárn ya­ Őszi vedlés: A m ad a ra k ősszel teljesen leved-
so ka !eg finom abbak (c fácán, a fájd, a fogoly, lenek, ezért képtelenek a repülésre, vagy csak
a fú rj a kacsa, a lú d és c tojó tyúk), viszon r óva­ nagyon kis Távolságokat tu d n a k m egtenni.
tosak is, sokuk pedig kiválóan álcázza m agát. N ém elyiket (különösen a kacsát, a lu d a t és
A ragadozó m a d a ra ka t alaposan főzzük m egf a többi vodszárnyast) ilyenkor sokkol könnyebb
h o g y húsuk m egpuhuljon, és elpusztuljanak elfogni. Ha nincsenek tú l messze, le tu d ju k őket
a p a ra z itá ik ! A te n g e ri m ad arak olajosak és ro h a n n i!
ha (ízűek (ehetnek. Madárfészek: A fö ld ö n fészkelő m odorok to ­
Csapda: Legkönnyebbo ragadozó m o d o ro ka t já s á t könnyen megszerezhetjük, sőt, több fa j-
(pl. a sast és a héját), a dögevőket (pl. a keselyűt) tá ju k egész k o ló n iá b a n fészkel. Ó vatoson
és a tolakodóon kíváncsi m ad a ra ka t (a v a rjú t közelítsük meg őket (kúszva, ne járva), íg y e l­
és o sirá ly t) elejteni. képzelhető, hogy sikerül kő h a jitá sn yiro vagy
A cső/éremre m ozduló m a d a ra ka t írefrec-, ütő távolságb a ke rü ln ü n k !
d o ro n g - és fe lró n tó h u ro k-csa p d á va f fo g h a t­ N ém elyik m a d á r (pl. a s irá ly j k ita rtó a n
ju k meg. Az alvó m a d a ra k a t siklóhurkos b o t­ őrzi o fészkét, Ha az ö ko ló n iá ju k felé megyünk,
ta l kapjuk el! Az erdős területeken a tisztások­ szám ítsunk a tám a dásra !
ra és a fo ly ó p a rtra helyezzük a csapd ákat! Odúban fészkelő m adarak: A vészmadár,
Csalétekként húst, g y ü m ö lc s ö t és bo gyókat a viharm adaré s néhány m ásik m o d or odúban
h a s z n á lju n k ! A m o d a ra k többsége könnyű, fészkel, ó fta iá b o n a sziklás p a rto k vagy kis
ezért érzékeny csapdái- h a szn áljunk! szigetek valam elyik m egközelíthetetlen részén.
A lkalm azzunk síklóhu rkokkol e d ó to tt bo­ Napközben o tengerből táplálkoznak, éjszaka
tot, csalétkes h o rg o k a t és nyelöcsöelzáró csa­ azonban k ih ú z h a tju k va gy k iá s h a tju k őket
lé tk e t is ! odúikból.
A kisebb m adarak nyakára könnyen h u r­ Repülésre képtelen m a d a ra k: A strucc (A fri­
k o t dobhatunk. Csalétek segítségével is odacsa­ kában), a nandu (D él-Am erikában), az em u és
lo g a th a tju k őket hatékonyabb azonban, ha a kazuár (A usztráliáb an) nagym éretű és kép­
m ű b a g ly o t készítünk, ugyanis a kisebb m ad a­ telen a repülésre, de azért óvatosan bánjunk
rak erre egyből rá tá m o d n a k (még a (egkezdet­ velük: főleg a strucc képes csonttörő rúgásokra.
legesebb változa tra is), hogy elüldözzék. Tojásuk ugyan ritka, de ha mégis találunk, sokon
Lábnyomok és egyéb jelek: Az úszóhártyás jó lla k h a tu n k belőle, elfogyasztása u tá n pedig
m a d a ra któ l eltekintve lábnyom aik na gyjából tárolóedé nyként h a szn osítha tjuk a h é ja t
eg yform ák, és n é hány k iv é te ltő l e lte kin tve
mindössze a m a d á r m é re té t á ru ljá k el. A siva­

131
ÉLELEM

term eszvárak legtöbbször m á r azonnal szem­


ROVAROK betűnnek.
Keressük a bogarak lá rv á it - ezek általá­
A rovarok könnyen o tú lé lő legm egbízhatóbb ban h a lvá n y színűek és három rö vid lábuk
á lla ti táplálékforrásává válhatnak. Többségük von! Az apró lá rv á k tó l egészen a nedves, 15,5
nagyon kicsi, viszo n t m in d e n h o l je le n vonnak, cm -es és 84 g ra m m o s „ kolbászig“ eltérőek
m égpedig sokszor o lya n na gy szómban, hogy lehetnek Fák lehá m ló kérgem és korhadó fa­
egy egész ebédre is elegendőek. tön kökön ta lá lh a tu n k ily e n e k e t Némelyik
Kism éretűk ellenére több tá p é rté ké t ta r­ tró pusi p á lm á t és bam buszt is elárasztják. He
talm aznak, m in t az azonos m ennyiségű z ö ld ­ van késünk, vágjuk le a felső részt, óm ig o fel­
ség. Gazdagok zsírban, fehérjében és szénhid­ szín a la tt rájuk nem bukka n unk!
rátban, ezért akár eletet is m enthetnek. Legin­ Csak élő p é ld á n y o k o t g yű jtsü n k össze!
kább lédús lárváju k táp lá ló. Gyorsan le kell KERÜLJÜK azokat, am elyek betegnek vagy
kuzdenünk viszolygásunkat, g o n d o lju n k arra, d ö g lö ttn e k tűnnek, büdösek, vagy érintéskor
hogy a rova r sokak szám ára Ínyencség! Egé­ b ő rkiü té st o koznak!
szen biztos, hogy tu d tu n ko n kívül m ó r fogyasz­ A rovorok gyűjtögetésekor legyünk óvato­
to ttu n k ro vo rt valam ilyen ételben. sakI R ejtekhelyükön élhe tnek ugyanis nem
szívesen lá to tt élőlények is, pl. skorpiók, pókok
ÖSSZEGYŰJTÉSÜK vogy a nagyobb üregekben kígyók.
Leghasznosabb a termesz, a hangya, o bogár­
félék, o szöcske, a sáska, a tücsök, a méh, a her­ ELKÉSZÍTÉSÜK
nyó és számos vízi rovar. A legtöbb rovar nyersen is fogyasztható, igy
A legtöbb ro va r nem a k tíva nap meleg id ő ­ általá ban táplálóbbak, viszont főzve izleteseb-
szakában, esőzéskor azonban előbukkannak, bek. A főzés azért is célszerű, m e rt elpusztítja
hogy összegyüjtsék o nedvességet. Fák z u g á ­ a káros b a kté riu m o ka t és élősködőket. Ho vi­
ban és hasedékában, kérgük m ög ött, o n ö ­ szont nincs kéznél m egfelelő edény, egysze­
vények szöveteiben és m aghüvelyében, b á r­ rűbb, ha m eg sütjük őket. Csak helyezzük ebe-
m ilyen nedves helyen, ille tv e fo ly ó - és tó ­ őu nket egy fo rró kőre vogy a tűz parazsára!
p a rto ko n k u ta th a tu n k utánuk. A h a n g ya - és A nagyobb rovarok - m in t a sáska, a szöcske
és a tücsök - lá b á t és s zá rn yá t távo lítsu k el!
A lábakon ta lá lh a tó szőrök izgath a tják, ső t el
is z á rh a tjá k em észtőrendszerünket. Néhány

FIGYELEM! hernyó finom szőre b ő rkiü té st okozhat. Ha sző­


rös h e rn y ó t akarunk enni, először préseljük
NE gyújtsunk olyan rovart, össze, hogy kinyerjük belső szerveit, de a bőrét
amely hulladékkal, döggel vagy soha ne együk m eg! A b o g a ra kró l távolítsuk el
külső páncélja k o t!
ürülékkel táplálkozik, mert elkép­
A ha ngyáho z va g y term eszhez hasonló,
zelhető, hogy fertőzést hordoz.
kisebb rova rokat péppé nyom hatjuk, ho gy az­
NE FELEDJÜK, az élénk színű tán m egfőzzük vogy p o rrá szárítsuk őket. Az
rovarok - beleértve a hernyókat u tó b b it h o zzá a d h a tju k más ételekhez, vagy
is - általában mérgesek! Élénk félretehetjük, egy ideig eláll. Ha valaki nem tud
színük figyelmeztetésül szolgál. hozzászokni a gondo lath o z, h o g y ro v a rt kell
ennie, könnyebben elfog ya sztja p o r fo rm á já ­
KERÜLJÜK a levelek alsó felén ban, különösen ha leveshez vogy m ás ételhez
élő lárvákat, mert gyakran mér­ keverve tálaljuk.
gező folyadékot termelnek. Bü­
dösek és nyálkásak lehetnek, TERMESZ
de halesalinak azért használ­ A világ m elegebb te rü le te in élő term eszek
hatjuk őket! táp lá lóok és ízletesek. Többségük növényekkel
táplálkozik, a nagyobbaknak azonban éles száj­
ÓVAKODJUNK a nagy bogarak­ szerve van, am ellyel m in d e n t m egharapnak.
tól, mert gyakran erős a szájszer- Ez a ká r előnyünkre is szol g ó l hot, ha a ter-
vük. Óvatosan bánjunk velük! m eszvárco g a lly a t lóga tunk, m ajd a beleka­
p a szko d o tt term eszekkel e g y ü tt kihúzzuk.

132
ÁLLATI TÁPLÁLÉK

.4 termeszek ráharapnak és rám ásznak ugyan, kor valószínű, ha a m éhek csak egyetlen n ö ­
de ezzel a m ódszerrel tú l sok term eszt nem v é n y fa jtá b ó l g yű jtö g e th e tn e k , am ilyen pl.
lehet összegyűjteni. a H im alája sűrű rododendronáliom ónya. Sza-
A szárnyas term esz és a szárnyas hangya ga segítségével eidönthetjük, hogy mérgező-e,
o viharos időben gyakran repül. Ilyenkor sokat ha viszont továbbra sem vagyunk biztosok o
összegyújthetünk azokról o g a llya kró l és (eve­ dologban, alkalm azzuk a növényekre v o n a t­
tekről amelyeken m egtelepedtek. kozó fog yaszth a tó sá g i vizsg á la to t!
A nagyobb term eszekről elfogyasztásuk A darázs sokkal veszélyesebb, m in t a kö­
előtt távolítsuk el a szám ya ka t! M e g fő zh e tjü k zönséges méh. A társas méhek egyéb, mézet
meg- vagy kisü th e tjü k őket, de nyersen o leg- nem term eié fa jtá iv a l e g y ü tt a m á r ism e rt
tóplálóbbok. Tojásaiknak is nagy a tápértéke. m ódszerrel szintén összegyűjthetőek, és lá r­
Összegyűjtésük: A term eszek nagy, gyakran váikkal eg yü tt fogyaszthotóak. Léteznek m a ­
0,5-1 m -n é l js m agosabb h a lm o k a t építenek, gányos, közös fészket nem építő m éhek és
amelyek já ra to k k a l és üregekkel vannak tele. darazsak is.
A term eszvőr kőkem ény ugyan, de szikla vagy Elhelyezkedésük: A dorázsfeszek á lta lá b a n
bot segítségével le tu d u n k tö rn i belőle egy- fő á g ró l lóg le. Gyakran fu tb a ll-la b d a m éretű
egy darabot, és a lyukba vizet engedve m ene­ és form ájú, de létezik körte olakú is. Bejárata
külésre kényszerithetjük a term eszeket az alján Található. A méhek fészke leggyakrab­
Ha a term eszvár egy d a ra b já t a tűzre ban fá k vagy sziklák üregében, esetleg kiálló
tesszük kellemes illa tú fü s t keletkezik, am ely sziklák alján találh ató.
távol to rtja a szúnyogokat és egyéb rovarokat.
A fü s t egész éjjel g o m o lyo g n i fog és o term esz­ LÓDARÁZS
vár a tüzet is sokáig Táplálja. Tulajdonképpen o társas darazsak egyik fa jtá ­
H alászatkor vagy horgászáskor lógassunk ja. Ha an é lkü l sike rül m e g ta lá ln u n k fészküket,
term eszvárdorabot a víz fő ié i A vízbe h u lló ho gy a fe ln ő tt egyedek észrevennének m inket,
termeszek kiváló csalikéntszolgáinak. kiváló tá p lá lé kfo rrá sra szám íthatunk, m e rt
m ind lárvájuk, m in d bábjuk igazón tápláló.
MÉH ÉS DARÁZS Legyünk azonban óvatosak, m e rt a lódarázs
M indegyik ehető (a báb, a lárva és a k ife jte tt vadul védi a fészkét! A zo n n a l szúr, és ez n a ­
egyed is), a hózim éh pedig m ég m ézet is te r­ gyon fájdalm as. Nézzünk inkább bizton ságo­
m ei (ez o legfinom abb az összes ó lla ti táplálék sabb élelem után, kivéve ha nagyon rá vagyunk
közül). A méz könnyen em észthető és nagyon szorulva, vagy olyan területen fedezzük fel,
tápláló, viszont NEHÉZ Összegyűjteni, m e rt a h o l más élelem nem kínálkozik (a lódarázs
o méhek k ita rtó a n őrzik a fészküket. esetében ez könnyen e lő fo rd u lh a t)!
Napközben a dolgozó m éhek o m éhkastól A lódarázsnak két főb b fa jtá ja létezik: az
távolra kalandoznak, de éjjelre m in d visszatér­ éjjel és a nappal oktiv. A na ppal a ktív ló d a ra ­
nek. Ekkor jö n el az idő, h o g y lecsapjunk rájukI zsakat éjjel, a közönséges méhekhez ha so nló­
Készítsünk fá k ly á t egy köte gnyi fűből, aztán an fo g h a tju k meg. A z éjjel akTiv (és nappa l
tartsunk közel a bejárathoz, hogy a méhkas m eg- m e g fo g h a tó ) lódarazsak fehéres szegecshez
Teljen fü s tte l, m a jd z á rju k el a ly u k a t! !g y e l­ hasonló fu llá n k ju k a t az em ber testébe szúr­
pusztítjuk o m éheket (azonnali táplálékhoz j u ­ ják, és altatóban o z c rc o t tám adják. Jobb, ho
tunk), a méhkasban lévő mézet pedig m ór köny- m eg sem közelítjük ő ke t!
nyű lesz kinyerni. A m éhek elfogyasztása e lő tt Elhelyezkedésük: A lóda to zsa k a lto ló b a n
távolítsuk el szárnyukat, lá b u ka t és FULLÁNK­ o fókra építenek nagy, g ö m b ölyű fészkeket
JUKAT! Főzéssel és sü téssel ja v ith a tun k izükön.
A kas belsejében lévő lépből ki Tudjuk csa­ HANGYÁK
p o ln i o mézet. Igaz, m egkem ényedik, de okár A hangyák a legkisebb fadarab körül is gyorsan
évekig is e lá ll. A méz a zon nali energiához j u t ­ összegyűlnek, onnan o ztá n összeszedhetjük
ta t m inket. Kiváló a kimerültségre, m e rt rögtön őket, de akár a fészkükbe is betörhetünk. Le­
felszívódik a testben. A lép szintén fo g ya szt­ gyünk óvatosak! A legtöbb hangya tu d ha ra p ­
h a tó , viszont h a szn á lh a tju k ruh áink vízállóvá ni, s ő t a dzsungelben léteznek olyan hangyák
v á lto zta tá sá ra , vagy m eg p u h ítju k segítségé­ is, am elyek 24 órára „k ife k te tik " áldozatukat.
vel a szőrt, esetleg g y e rty á t készítünk belőle Kisebb hangyákra vadásszunk!
A világ egyes részein fe n n á ll a veszély, Ném elyik hongya (m in t a m elan o phu sfa-
hogy a méz növénym érget tartalm az. Ez ok­ jo k ) gyom ra fe lp u ffa d a sok n e ktá rtó l - ezek

133
ÉLELEM

a méz- vagy cukorhangya néven ism ert á lla ­ csápját és lóbka m pójet, m a jd nyersen vagy
tok sokkal finom abbak. sutve fogyasszuk e l! A sütés nemcsak az eset-
lég a rovaron élő p a ra z itá k a t pu sztítja elt de
finom abb iz t is ad neki.
f FIGYELEM!
VÍZIROVAROK
Néhány hangya csípése a csa­ A merülóke, a tegzeslégy, az álkérész, a tegzér,
láncsípésre hasonlít, hangya­ a szitokötó és töb b i v iz iro v o rfa jk ife jte tte g y e -
savat is kibocsáthatnak. Ezért a d e it és lá rv á it csak édesvízből g y ű jts ü k ! Bár
méreg megsemmisítése miatt kicsik, nagy szóm ban fo rd u ln a k elő.
legalább hat percig főznünk Helyezzünk a vízbe egy finom a n ya gd ara-
KELL őket. Ezután már bizton­
b o t - in g e t vagy más ru h a d a ra b o t - és hasz­
ságosan fogyaszthatóak.
n á lju k hálóként* Ha szükséges, rögzítsük bo t­
tal7 In d u lju n k el folyóvízben a folyásirá n ynak
m e g fe le lő e n , m enetközben felkavarva a m ed­
SÁSKÁK, TÜCSKÖK, SZÖCSKÉK re t! A z á ra m ló t m a g á va l sodorja a rovarokat,
M indnek töm zsi teste és izm os fába van. Egye­ am elyeket aztán a há lá nk felfog. Ha nem aka­
sek a 15 cm -es hosszúságot is elérhetik. Bizo­ runk bem enni a vízbe, a háló vízfelszínen h ú ­
nyos terű letek b ő vétkednek ezekben az ónotok­ zása is eredményes le h e t
ban le v e les fa á g g a l vagy ruh adarabba l csap­ Legjobb, ha m in d e n vízből fo g o tt ro v a rt
ju k őket a g yo n 1Távolítsuk el az ódat szárn yát alaposan megfőzünk, hátha fe rtő zö tt v o lt o vízi

békén. A Csendes-óceán és a K a rib -te n g e r


CSIGÁK ES GILISZTÁK pa rtvidékén honos - n y it nyelvűek (Toxoglos-
sa) csoportjába ta rto zó - kúpcsiga mérgező
A csigát, a m eztelen csigát, a g ilis z tá t és a h a ­ fu llá n kja olyan, m in t egy injekciós tű. Bizo­
sonló á lla to k a t sosem szabad figyelm en kivül nyos fa jtá k ö ln i is képesek!
hagynunk. Sok nem zet konyham űvészetében Főzés e lő tt éheztessük néhány napig a csi­
a csiga csemegének szá m it, az angolszász o r­ gát; vagy kizárólag fű v e l és biztonságos z ö ld ­
szágokban is sokan m inden rosszérzés nélkül növényekkel tápláljuk, hogy kibocsássa összes
fo g ya s zto tta k m ó r p u h o testű á lla to t, pt. é ti lehetséges m érgét; m a jd helyezzük sós vizes
k a g y ló t vagy osztriga t A g ilisztákkal kapcso­ oldatba, ho gy k itis z tu lja n a k a belei! Ezután
la tb a n g o n d o lju n k arra, m ennyire szeretik főzzük 10pe rcig ! Ízesítésképpen ad ju n k hozzá
őket a m ad arak! Fontos viszont, hogy a szá­ különböző növé n yeket1A té ti á lm o t alvó csi­
ra z fö ld i és vizi csigák, v a la m in t a páncélos á l­ gák akkor ehetőek, ha h é j fedőjük (a ház bejá­
la to k is frissek legyenek! Létezik néhány olyan ra ta e lő ttiz á ró fe d é l) nem s é rü lt
fa jtá ju k , am elynek fogyasztása veszélyekkel
jár. Azok pedig, am elyek önm agukban nem MEZTELEN CSIGA
jelentenek veszélyt, az e lfo g y a s z to tt táplálék A m eztelen csiga héj n é lkü li csigo. Éppúgy ké­
m ia tt je le n th e tn e k ko c k á z a to t ezért fogyasz­ szítsük el és főzzük meg, m in ta va ló d i csigát!
tásuk bizonyos előkészületeket igényel.
GILISZTA
CSIGÁK A legkiválób b fehérjeösszetételü (alapvető
Az édesvízben, a sós vízben, a sivatagokban és am inosavakbót ta rta lm a z na gy mennyiséget),
o havasi réteken e g ya rá n t m eg található. A fri­ és könnyű m e g fo g n i. Fogyasztás e lő tt é re z ­
kában létezik egy hatalm as, 20 cm -es csiga­ tessük egy napig, m a jd n yo m ju k össze az u jjú ­
fa jta is. Gazdagok fehérjében és ásványi a n ya ­ ink között, hogy m e g tisztítsu k! A g ilis z tá t na­
gokban. Ho s zá ra zfö ld i csigákat g y ű jtü n k , p on és tűzön e g ya rá n t s zá ríth a tju k - az egyik
kerü ljü k ezokat, am elyek háza élénk színű, legegyszerűbb módszer, ho m eleg kövön szá­
m ert MÉRGEZÖEK lehetnek. A tengeri csigák­ rítju k ki, m ajd porrá m orzsoljuk, hogy szükség *

nál a he lyzet b o n yo lu lta b b (főleg a trópusi esetén hozzá tud ju k a d n i más élelem hez! így
vizekben), ezért - Aacsűíc nem vagyunk b izto ­ sokkal könnyebben meg tu d ju k enni, és szárí­
sak benne, hogy á rta lm a tla n o k - hagyjuk őket to tt á llapo tban egy ideig el is áll.

134
# 9 0

ALLATI TÁPLÁLÉK

VESZÉLYEK
Befegséghordozók
A szúnyogok, kullancsok és egyéb rovarok te rje szte tte betegségek, a vízen
és élelm en keresztül tám ad ó paraziták lá th a ta tla n fenyegetése, és a szá­
mos vízzel terjedő fertőzés sokkal veszélyesebb, m in tha m egtám adna m in ­
ket valam ilyen állat.

VESZELYES HELYZETEK
Az állatok ugyan ritkán támadnak emberre, de a nagyobb példányok veszé­
lyesek lehetnek, ^le keresztezzük az útjukatl Ha ez mégis megtörténik, az
állat éppúgy meg fog lepődni, mint mi magunk. Ilyenkor nagy szükségünk
lesz az önuralomra, mert különben akaratlanul is támadásra késztetjük az
állatot!

- Ha szemtől szembe kerülünk egy nagy állattal, ne mozduljunk! Lassan


hátráljunk, közben nyugodt hangon beszéljünk hozzá! Az esetek több­
ségében az állar is hátrálni kezd. Kerüljük a hirtelen mozdulatokat, és
ne feledjük, az állat kiszagolja, ha félünk! Számos vadász azzal árulja
el magát, hogy a nadrágjába ürít Próbáljuk megőrizni a nyugalmun­
kat !

- Ha az állat támadásra készül, lehet, hogy csak elzártuk a menekülési


útvonalát. Térjünk ki előle!

- Ha az állat mégis üldözőbe vett minket (vagy nincs elég lélekjelenlé­


tünk egy helyben maradni, illetve kitérni előle), cikcakkban fussunk -
egyes állatok (pl. az orrszarvúk) egyenes vonalban támadnak és látásuk
meglehetősen gyenge.

- Az éjszakai ragadozók (pl. a leopárd és a tigris) kiválóan látják a mozgó


dolgokat, színlátásuk viszont gyenge, és az álló dolgokat se nagyon
veszik észre. Ha még nem vettek észre minket, maradjunk mozdulatla­
nok!

- Ha kiabálunk és zajt csapunk, talán elriaszthatjuk a ragadozót.

- Utolsó lehetőségünk, hogy felmászunk egy fára - csakhogy sok időt


kell ott eltöltenünk, ha kitartó állattal van dolgunk. Lehetőleg ne tüs­
kés fát válasszunk: ijedtségünkben csúnyán összekarcolhatjuk magun­
kat, és az is megeshet, hogy igazán fájdalmas trónon kell ülnünk.

^ J
135
EHETŐ NÖVÉNYEK
A színes ábrával b e m u ta to tt növényeken csökkenthetjük a gyökér csípős iz é t! A fia ta ­
kívül számos egyéb ehető mérsékelt égövi labb leveleket szedjük le, m a jd az előbbihez
növény is létezik, többek között a term esz­ hasonlóan főzzük m eg őket! A növény a liz i-
te tt növények, pl. a ribiszke vagy az egres kéhez hasonlóan telel.
vad változatai.
Ha olyan balszerencsések vagyunk, hogy Hársfélék (THiaj: M agos, akár a 26 m - t is elérő
az ábrázolt vagy je lle m ze tt növények közül fők, a nedves erdősségeket kedvelik. N a g y s z il
egyet sem találu n k, a rendelkezésünkre alokú, fo g a z o tt leveleik, és jó illa tú , fü rtö s v i­
álló növényeken végezzük el az általános rágok je lle m zik őket. A fia ta l levelek és a még
fogyaszthatósági vizsgálatot! kinyílásra váró levélrügyek nyersen fog yaszt­
hotóak, virá g a ib ó l tea készíthető.
NE FELEDJÜK: attól még, hogy a növény
valam ely része ehető, más része még lehet Kom lófélék (H u m u lu s).A fá s és cserjés-bozó­
mérgező. A levelet, a szárat, a gyökeret és tos területeken élő kúszónövények. Hosszú,
a gyümölcsöt külön—külön vizsgáljuk! csavarodó törzsük van, leveleik fo g a zo tta k és
három karéjosak. Zöld, kúp alakú bibés virág o t
növesztenek. A fia ta l h a jtá s o k a t tépjük le,
GYÜMÖLCS m ajd szeleteljük fel és főzzük m eg! V irágaikat
Ribiszke és egres (Ribes):Fós, bozótos terüle­ szarén főzés után fogyasszuk!
teken és pusztákon e g ya rá n t m egtalálhatóak.
Közepes m éretű, á lta lá b a n bokros, a ju h a ré ­ Aszatfélék (Cirsium ): Tüskés, gyakran baráz­
hoz hasonlító, fo g a z o tt levelű cserjék. Virága dás szár, lándzsa alokú. tövises, h a s íto tt leve­
apró, ötszirm ú, zöldesfehér és lila színben egy­ lek és nagy, kefe fo rm á jú , liíás virágú fe j je l­
a rá n t előfordulnak. B ogyójuk lilásfekete vagy lem zi őket. Távolítsuk ef a tüskéket, és főzzük
sárgo. Az é re tt ribiszke nyersen is fog yasztha­ meg a fia ta l leveleket!Szedjük le a lá gy h a jtá ­
tó, az egrest viszont főzzük m eg! sokat, és nyersen vagy főzve fogyasszuk őket!
A fiatalabb, törzs n é lkü li növényeket m eg is
Szilvafélék (Prunus): Számos vá lto za tu k elő­ főzhetjük. Fejecskevirógzatukalja tá p lá ló „te r­
fo rd u l a m érsékelt égöv bozótosaiban és er­ m ést" ta rta lm a z ; a m e ly nyersen is fog yaszt­
dőségeiben, g y a ko rla tila g m indenhol. A vad­ ható.
cseresznyéhez h a so nlóan kism éretű bokrok
vagy fák. G yüm ölcsük annál nogyobb, h a m ­ K őtörőfű félék (S axifraga): A m a xim u m 90
vas, feketéslila, piros va g y sárga. N ém elyik tú l cm -es, de ennél á lta lá b a n alacsonyabb növé­
savanyú ahhoz, ho gy nyersen fogyasszuk. nyek. Szintén o nyílt, sziklás, hegyekbe nyúló
terü le te ke t kedvelik. Többségüket a lu lró l ere­
dő, kerek, elnyúló va gy hosszú nyelű levél,
GYÖKÉR, LEVÉL ÉS SZÁR gyakran vöröses szár és ötszirm ú, csoportos,
Torm afélék (A rm oracia): Elérik az 50 cm -es á lta lá b a n fehér virág je lle m zi. Levelük nyer­
m agasságot is, a nedves pusztákon élnek. Le­ sen és főzve e g ya rá n t fogyasztható.
veleik nagyok; hosszú nyelvek, hullám os szé-
lűek és oválisok. Fürtös, apró fehér virá g o ka t Őszi vérfű (Sanquisorba o ffic in á i is}: Nedves,
hoznak. Vágjuk ki csípős gyökerüket és tegyük füves területeken él, m agassága eléri a 60
az ételbe! Fiatalabb leveleik nyersen és főzve cm -t. F o g a s ősó fo rm á jú levélkéi egym ással
e g ya rá n t fogyaszthotóak. szemben p á ro k a t alkotnak. A pró, mélypiros,
hosszúkás fejű v irá g o k a t hoz. Az ízletes, fia ta l
Parlagi ligetszépe (O enothera bíennis):A szá­ leveleket nyersen vagy m egfőzve fogyasszuk!
razabb, n y ílt területek magas, leveles, szőrös G yom orpan aszok e lle n i gyógyfőzet készfthe tő
növénye. Levelei lándzsa fo rm á jú o k és redős belőle.
szélűek. Néha pirosas virógnyelei n a g y sárga,
négyszirm ú virágo kban végződnek. Gyökere Baracklevelű keserűfű vagy disznóhunyor
főzve ehető. Főzés közben cseréljük a v iz e t igy (Polygnum persicario)- Kb 60 cm m agas.

136
EHETŐ NÖVÉNYEK

Vöröses, erős szór, keskeny, lándzsa alakú, Ibolya (Viola): Szó m os területen, c nedves és
áltolóban sö té t fo lto s levél és apró, rózsaszín fás területeken e g y a rá n t m e g ta lá lh a tó apró
fü z é rv irá g z a t je lle m zi. Gyakran e lő fo rd u l a virág. Erezett, redős, gyakran szív alakú levelei
pásztó területeken. A fia ta l levelek fog yaszt­ hosszú száron nőnek. V irágai kékesliia á rn y a ­
h a t o k nyersen, de a spen ótho z hasonlóan latban, fehérben vogy sárgában pom páznak,
főzve is. és ö t nem egyform a szirom ból állnak. A fia ta l
leveleket főzzük m eg! A - és C -v ita m in b o n
Vad rebarbara (Rheum p a lm a tu m ): D él-E uró- gazdag.
pcban és a ttó l keletre, egészen Kínáig m e g ta ­
lá lh a tó o n y ílt füves területeken, útszéleken és Galambbegysaláta vagy galambbegy (Vole-
e lh a g y o tt tájakon. A te rm e s zte tt rebarbará­ rianella locusta): 10-20 cm -est kopár sziklás
ra hasonlít, levelei azonban érdesebbek és és füves helyeken élő, lom bos növény, am ely
több a karéjuk. A n a g y virógszálak m egfőzve hosszúkás, nyél né lkü li leveleket és fürtös, li-
fogyaszthatóak, a tö b b i része azonbon á rta l­ láskék virá g o ka t hoz. Levelei nyersen é sa sp e -
mas. Csak a szárát fogyasszuk! no th o z hasonlóan m egfőzve e g ya rá n t fo -
gyaszthatóak. K ülönösen hasznos ism erni,
Hólyagos habszegfű (Silene vulgáris): Füves m e rt m ár késő té ltő l fellelhető.
területeken él, 45 cm -esre nó. Színe szürkés-
zöld, levelei hegyesek„ oválisak és nincs nye­ Réti m argitvirág (m arg aréta) (Leucanthe-
i

lük. Fehér, fü rtö s v irá g o k a t hoz, am elyeknek m űm ): Á tlagosan 90 cm m agas növény, a n y ílt
meakövéredett, léggöm bszerü alja van. A fia ­ területeken gyakori. Levelei általában keske­
ta l leveleket 10 percig főzzük! nyek, sötétzöldek és karéjosak, az alsóbbak
pedig kerekek. Nagy, fehér, százszorszépre h a ­
Mezei tarsóka (Thlaspi orvense): * 5 cw-es, sonlító v irá g o t ho z A lizikéhez h a so nlóan te ­
n y ílt füves területeken élő növény. Széles, fog a­ lel. A fia ta la b b leveleket (világosabb zöldek)
zott, lándzsa fo rm á jú levelek bo rítják szárat. nyersen fogyasszuk!
Feje apró, fehér virágokban, v a la m in t je lle g ­
zetes, csipkézett; érm eszerű m aghüvelyekben Réti foszlár vagy kakukk torm a (Cardam ine
végződik. Levelei nyersen és főzve e g ya rá n t protensis): 50 cm -es növény, nyirkos területe­
fogyoszthatóak. ken él. Sok kis levele egym ással szemben, p ó ­
rokban helyezkedik el. A z a la p i részen lévők
Lóherefélék (Trífolium ): Bőségesen m e g ta lá l­ kerekek és ro z e ttá t form áznak. Virága fürtös,
hatóak a füves területeken Jellegzetes, három - lila vagy fehér és négy szirom ból áll. A Fiata­
karéjos fevelecskéjükről és opró virá g za tu kró l labb levelek nyersen Ízletesek, az idősebbek
ism erhetóek fel' am elyek a fehér, a zöldessár­ inkább borsos ízűek.
ga, esetleg a piros á rn ya la ta ib a n pom páznak.
Leveleik nyersen is fogyoszthatóak, de jobb, Verőn ika (Veronicaj:Sekély vízben és m ocsár­
ha fe lfo rra lju k őket! ban él. Felfelé kúszó szárán vastag, ovális
levélpárok nőnek a szár a ljá tó l kezdődően,
Bürök gémorr (Erodium cicu tó riu m ): 30 cm - am elyek 7 -2 5 cm -es m ag asságo t érnek e!.
es, n y ílt füves területeken e lő fo rd u ló , szőrös, Fürtös, négy szirom ból álló kék virágá ból két
gyakran szúrós növény, am elyetpáfrányszerú, porzószól em elkedik ki. Virágzás e lő tt Fiatal
duplaerezetes levél és rózsaszínes, fehéres, ha jtá sait, utá n a pedig le ve le it fogyasszuk!
ötszirm ú virág jellem ez. Termése hosszú, csa­ K icsit keserű (különösen eu rópai változata, a
varodó „csórt" form áz. Leveleit nyersen vogy V. beccabunga, más néven derécej, de a vizi-
fo rra lva fogyasszuk! to rm e h o z hasonlóan fogyasztható.

Bojtorjánfélék (A rctium j: Közepes \/agy n a g y ­


m éretű, cserjés, n y ílt és puszta területeken élő
növények. Leveleik lelógóak és oválisak, szá­
ruk gyokran ives. Lilás, bogónesszerü fejecs-
ke virág zetokat hoznak, am elyek tapadó bo­
g á n cso t form áznak. M e g h á m o zo tt gyökerük
végét főzzük m eg! H ogy ne legyen olyan
keserű, főzés közben cseréljük a vizét!

137
ÉLELEM

A fia ta l hajtások tavasszal és ősszel puhák,


könnyen leszakíthatóak. Ném elyikük fo­
gyasztható nyersen is, sokat közülük azon­
ban - különösen a salamonpecsétet, a füzi­
két, a réti komócsint és a saspáfrányt - jobb,
ha óvatosan megfőzzük. Mossuk meg őket
tiszta vízben, dörzsöljünk le róluk minden­
féle s z ő rt majd kevés vízben főzzük meg
őket úgy, hogy inkább csak a gőzben fő­
jenek!
A levelek bőségesen tartalm aznak vi­
ta m in t és ásványi anyagokat. A fiatal haj­
tásokkal együtt ezek jelen tik a legkönnyeb­
ben megszerezhető táplálékot. Legtöbbjük
főzve ízletesebb, ügyeljünk azonban arra,
nehogy túlfőzzük őket, m ert akkor meg­
sem m isítjük v ita m in ta rta lm u k a t: a C -, E-,
K -r B - és a nagy mennyiségű A -v ita m in t.

1. Fehérmustár (Synapís alba): 60 c m -c $ n ö ­


vény, szőrös szára, redős, mélyen karajos leve­
le i és hatványsórgo v irá g a i vannak. Eurázsiu
pusztaságain és füves területein fo rd u l elő.
b o to l, borsos levelei és virá ga nyersen fo ­
gyasztható, de m egfőzve oz egész növény is
Ízletes. Fiatal p é ld á n yo ka t válasszunk!

2 . Pásztortáska (Caosella bursapastoris):


A kár a 6 0 c m -c s m agasságot is elérheti. Karé-
jos, lándzsa alakú levélrozetta, és kicsi, fehér
füzérvirágzotjellem zi. A pusztaságokban gya­
kori. Főzzük meg káposzta ízű leveleit, m ajd
a d ju k hozzá m ás növényekhez!

3. Kankalinfélék (Primula): Füves és árnyékos


területeken ta lá lh a tó a k Hosszúkást fodros
alapi íevélrozettájukrólés hosszú szárú, ö (szir­
mú, halvány vagy élénksárgo, esetenként ró­
zsaszín virá g u k ró l ism erhetjük fel őket. M in ­
den részük fogyasztható, de fia ta la b b leveleik
o legjobbak. A kankalinok közé ta rto zik pl. a
tavaszi konkalin (3o) és a sugórkonkalin (3b).

4. Pitypangfélék (Taraxacum): Sok vá lto z a t­


ban, szin te m in d e n h o i előfordulnak. Nagy,
sárga vagy narancssárga fejecskevirágzotát
vagy m élyen karéjos le v é lro ze ttá já t keressük!
A fia ta la b b leveleket nyersen fogyasszuk, oz
idősebbeket pedig főzzük m eg ! Főzés közben
cseréljük a vizet, h o g y e ltű n jö n a keserű íz!
G yökerüket főzzük meg, vagy pörköléssel
készítsünk belőlük k á v é t! A p ityp a n g fé lé k le­
ve v ita m in o kb a n és ásvá n yi anyagokban
gazdag.

138
EHETŐ NÖVÉNYEK

5. Cikória (Cichorium iitybus): G yokori a fü ­


ves és o puszto területeken. 1,3 m m agos nö ­
vény, vastag, szőrös, m ély alapi levelek és
•világoskék, pitypangszerú virágok jellem ezik.
A pitypanghoz hasonióon készítsük el!

6. Mezei sóska (Rumex acetosa): A puszta és


füves területeken g yo ko ri növény: 1 m magos,
levelei hosszúok és n yíl alakúak, virága füze­
tes, vöröses és z ö ld A fia ta l p é ld á n yo ka t
gyűjtsü k!Á svá n yi anyagokban gazdag levelei
nyersen is ehetöek, viszont főzéssel mérsékel­
hetjük a csípős izt.

7. Pohánka (Fagopyrurr esculentum): A leg­


több m érsékelt ö vi te rü le t n y ílt füves részein
előfordul. 60 cm magas, szára á lta lá b a n vö­
röses, ievelei lándzsa alakúak. Apró, rózsa­
szín vagy fehér fü rtö s v irá g z a to t hoz. M ag ja
ehető.

8. Fodros lórom (Rumex erispus): M agassá­


ga m eghaladja oz 1 m -t. Hosszú levelek, apró,
örvös zöldes virágok jellem zik. Füves és puszto
területeken él. A fia ta la b b növények pu hább
leveleit főzzük m eg! Főzés közben cseréljük
a vizet, hogy e ltű n jö n a növény keserű ize i
Ha a csaiáncsipésbe fórom levelet dörzsölünk,
enyhül a viszketés. Többféle m érsekeit égövi
és tró p u si lórom létezik. M in d e g yike t ezzel
a m ódszerrel készítsük el, de b á n ju n k velük
takarékosan!

Némely növény szára ehető, de sok közülük


tú lzo ttan fás a fogyasztáshoz. Ha a szár
lágy, húzzuk le a külső, rostos részt, szele­
teljük fel, majd fo rralju k fe li Néhány nö­
vény - pl. a bodza - belső szárbele táp láló
és édes. Ilyen növény esetén nyissuk szét a
szárat, és vonjuk ki a pépes belső tartalm at!
A szár kevesebb tápanyagot biztosít a tú l­
élő számára, m in t a gyökér, a hajtás vagy
a levél, ezért helyezzük az élelem fontossá­
gi sorrend végére, keressük inkább egyéb
felhasználási lehetőségeit! A szálas szá­
rakból - m int a kisebb csalánoké - viszont
kiváló zsinór készíthető.

139
ÉLELEM

1. Parajlibatop (Chenopodium bonus-henr:-


cus): Szúrós, m a xim u m 60 cm magas, levelei
tom pazöldek, három szög alakúak, alkalman­
ként vörösesek. Apró, zöldes, fü rtö s virágokat
hoz. G yakori o pu szta területeken. Levelei és
fia ta la b b h a jtá s a i nyersen és a spenóthoz ho-
sonlóan m egfőzve e g ya rá n t fogyaszthatok
A h a jtá s t hám ozzuk meg, hogy eltávolitsuk
a szálas részeket!

2. Fehér libatop vagy fehér libaparéj (Che-


nopodium album); Szúrós, m axim um 1 m me­
gás, szóra ó lta ió b a n vöröses, tevelei tompa­
zöldek, húsosak, oválisak vagy lándzsa olokúak.
Apró, zöld, fü rtö s virágo kat h o z A puszta terü­
leteken na gy m ennyiségben fordul elő. ízletes
leveleit a spenóthoz hasonlóan főzzük meg!

3. Tyúkhúr (StelJaria média): Összevissza nö­


vő, 3 0 cm -es m agasságot elérő növény. Fó
szá rá t szőrcsik bo rítja, levelei hegyesek és
oválisak, virá g a i aprók, fehérek, ö t sziromból
állnak. A pusztaságokon gyakori. Ízletes, lágy
leveleit főzzük m eg!

4. V ízitorm a (Rorippa nasturtium -aquati-


cunn): Az édesvizü fo ly ő k n ó l fo rd u l elő, á lta ­
lában tömegesen. A fé lig vízi kúszónövénynek
kicsi, egym ással szemben, p árban elhelyezkedő,
fénylő levelei, és n é gy sziro m bó l álló virágai
vannak. Ne tévesszük össze a gyilkos csomor-
k á v a l! Levele és szóra nyersen is fogyasztható,
de azért főzzük meg, h á th a fe rtő z ö tt volt a víz!

5. Erdei deréce w jg /e rd e i füzike (Epilobium


angustifolium): N y ilt erdőségekben, puszta­
ságokban és szikfás helyeken él. M agas nö­
vény, m eg haladja az 1,5 m -t. Lándzsa alakú
levelei egym ással szemben, pórokban helyez­
kednek el. Fénylő, rózsaszín, füzéres virágokat
hoz. A fia ta l levelek; virágo k és szárak nyersen
is fogyaszthatóak, de jo b b a n tesszük, ha meg­
főzzük őket. A k ife jle tt szór édes belső nedvet
tartalm az.

6. Spanyol turbolya (Myrrhis odorata): Illa­


tos, 1,5 m m agas növény, am elynek kissé
szórós, sokszor Iliásszá rá, pihés, pőfrányszerú,
fehér p ö tty ö s levelei, és a p ró fehér virágai
vonnak. Európa n y ift erdőségeiben, vala m in t
kopár és sziklás te rü le te in ta lá lh a tó meg. Ne
tévesszük össze a b ü rökkel! Gyökere, szára és
levele ánizsízü, és főzhető.

140
EHETŐ NÖVÉNYEK

7. Árvacsalánfélék (Lamium): Az apró cso-


lónféléknél kisebb növények, leveleik szív a la ­
kúak és nem b o rítja ő k e t csalánször. V iráguk
fehér (7) vagy rózsaszínes fila (7a). A ty ú k h ú r­
hoz hasonlóan készítsük el ő ke t!

8. Apró csalánfélék (Urtica): Az év le g n a ­


gyobb részében bőségesen előfordulnak. Fo­
gazott keskeny, ovális, csaíánszőrrel b o ríto tt
leveleket és zö ld virág fü z é n keressünk! A fio ­
lái ha jtásokat vagy a í 5 - 2 0 cm magos, fia ta l
növényeket g yű jtsü k össze, és legalább 6 p e r­
cig főzzük, hogy elpu sztuljo n a szőrben lévő
hangyasav} Leveleiket m egszorítva tá ro lh a t­
juk Összetört száluk kötélhez b izto síth a t ros­
tokat.

9. Ú tifüfélék (Plantago): A legtöbb területen


gyakran e lő fo rd u ló növények. A lóndzsós ú ti­
fű (Plantago la n cc o la to ) levelei lándzsa a la ­
kúak. V irágfüzére sokkal rövidebb, m in t a
nagy ú tifű é. A száraz ta la jt kedveli. A nagy
útifűhöz hasonlóan készítsük el f

10. Útilapu (Plantago coronopus): Kisméretű,


csillag ala kú növény. Levelei keskenyek és
csipkések, virág füzére rövidebb. Száraz, h o m o ­
kos és sziklás területeken, gyakran a tenger
m ellett fo rd u l elő. A n a g y ú ti fűhöz hasonióon
készítsük el!

11. Nagy ú tifű (P. major): Levelei szélesekés


oválisak. Virága jellegzetes, felfele tartó, fűzé-
rés, sárgászöld es barna. A pusztaságokban és
a füves területeken fo rd u l elő. M eglehetősen
keserű fia ta l leveleit a spen ótho z hasonlóan
készítsük e l! K is a jto lt levét a sebekre alkal­
mazzuk vagy készítsünk az egész növényből
főzetet a m ellkasi panaszok enyhítésére.

VIRÁG
Némelyik növény virága ehető. Ilyen a hárs,
a rózsa, a komló, a bodza, a kankalin és a
kam illa. A virágok azonban szezonálisak,
és a növény többi részével összehasonlítva
kevesebb tápanyagot tartalm azn ak. Leg­
jobb, ha te á t vagy gyógyfőzetet készítünk
belőlük.

141
ÉLELEM

1. P alka- vagy m andu lafűfélék (Cyperus):


1,5 m magas növények, száruk háromszög a la ­
kú, leveleik hosszúak és fűszőlszerűek. Villás,
fürtös, o la j bor no fejecskevirágzat és sárga ter­
més je lle m z i ő k e t Az édesvízben és a m e lle tt
szinte m indenhol m egtalálhatóak. Hámozzuk,
m ajd főzzük meg m og yoróizü gum ós gyöke­
rüket, esetleg szárítsuk és őrö ljü k meg, hogy
lisztet vagy kávépótlót készíthessünk belőlük!

2. Gyékényfélék (Typha): 2 - 5 m -es növények.


Keskeny szürkés levelet és feltűnő, sötétbarna,
kolbász fo rm á jú fejecske virá gzato t hoznak.
A z édesvízben és a m e lle tt élnek. G yökértör-
zsüket és szárukat nyersen vagy főzve fogyasz-
szuk, leveleiketo spenóthoz, író tá l h a jtá s a ik a t
a spárgához hasonlóan készítsük e l! Ha o vi­
rá g p o rt vízzel összekeverjük, pépes té sztá t
kopunk, a m e lye t m egsüthetünk, m eg főzhe ­
tünk, vagy egy b o t végére tűzve kisü th e tü n k.

3. N ádfélék (Phragmites): 4 m magos, szür­


készöld levelű növények. Szétterülő, bar nősülő
fejecskevirágzatuk m agas szaron ül. Az édes­
vízben és a m e lle tt szin te m in d e n h o l fe lle l­
hetőek. Főzzük m eg ehető gyöke rüket! Száru­
k a t m egcsapolva fo g ya szth a tó , cukorban
gazdag a n y a g o t kapunk.

4. Virágkáka (Butomus umbellatus): 15 m -es


n ö vé n y gyökeréből nagyon hosszú, fű szá l­
szerű, hórom szög olokú levelek nőnek ki. Ró­
zsaszín, három szirom bó l álló v irá g o t hoz.
Európa és Ázsia édesvizeiben, v a la m in t azok
m en tén él. Ehető g yö ké rtö rzsé t hám ozzuk,
m a jd főzzük m eg !

5. Saspáfrány (Preridum aquilinum): Szinte


m inde nhol gyakori, á lta lá b a n n a g ycsop ortok­
ban fo rd u l elő. A régebbi pófrányleveSek á rta l­
masak, kizárólag a jellegzetes izú, fia ta l h a j­
tá s o k a t vagy „h e g e d ü fe je k e t" fog yasszuk!
Húzzuk le a szőrös részeket m ajd a m aradé­
k o t fé l órán á t főzzük! M értékletesen fogyasz-
szu k! Gyökere sütve és főzve e g ya rá n t ehető.

6. Gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vagy


Tanacetum vulgare); 9 0 c m -e s növény. Füré-

Számos jó l ism ert konyhai fűszernövény


vadon is terem . Ezeket szagukról ismer­
hetjük fel. M egszárítva sokáig elállnak, de
soha ne a napon szárítsuk őket, m ert el­
vesztik illó o la j-ta rta lm u k a t.

142
EHETŐ NÖVÉNYEK

szes, sötétzöld, pelyhes leve fecskéké té s g o m b -


szerű, élénksárga virá g fü r tö t hoz. Pusztákon
és füves területeken él. Szogo erós, íze csípős
és keserű. Mértékletesen, konyhakerti növény­
ként h aszná ljuk, m e rt n ogyob b m enn yiség ben
m érgező1Leveléből és virágából féreghajtó teát
készíthetünk. Szogo tá vo l ta rtja o legyeket

7. Oregano (Origanum vulgare): Enyhén sző­


rös, 60 cm m agos növény. Kisméretű, ovális,
nyeles levelek, és apró, lilásrózsaszín v irá g ­
fü rtö k jellem zik. Európa és Ázsia melegebb,
szőröz, füves te rü le te in őshonos, m áshova
telepítés ú tjá n került. Étel Ízesítésre h a szn á lt
édes fűszer, am elyből köhö gést és emésztési
p a n a szo ka t enyhítő gyóg yteo is készíthető.
O reganót rágcsálná e lm ú lik a fejfájás.

8. M edvehagym a (Allium ursinum): A szá­


mos vadon term o fokh agym a egyike, tevele! a
gyön gyvirágé hoz hasonlítónak, szélesek és
világoszöldek. Szára tetején csillagszerű, fe -
9

hér v irá g fü rtn ö . Európa és Ázsia erdős te rü le ­


tein él. Erős. hagym ás szagáról ism erhetjük
fel. K onyhakerti nö vényként használjukI

9. Borágó (Borago offieínalis): Kerek szárú,


szőrös, 3 0 -6 0 cm -es növény. Levelei hegye­
sek és oválisak, v irá g a i kékek és csillag a la ­
kúak. Szaga az uborkáéra em lékezter. Európa
és Ázsia pusztós, füves te rü le te in jellem ző.
M inden része fo g ya szth a tó nyersen és főzve
e g ya rá n t, de lázcsökkentő g y ó g y fő z e te t is
készíthetünk belőle. Szárából főzés során só
válik ki.

10. Orvosi kálmos (Acorus calannus): l,3 m -e s


növény, három szög ala kú szár, hullám os szé­
lű, lándzsa alakú, füszálszerő levél és a szár­
ból növő, ujjszerú v irá g fü rt jellem zi. Édesvíz­
ben és a vízporton él. Szeleteljük fe l a szúrós
szagú g yö ké rtö rzse t m a jd m egfőzve készít­
sünk belőle s ziru p o t!

11. A ngyalgyökérfélék (Angelica): Üreges


szárú, 1,5 m -es növények. Néha lilás, de m in ­
dig széies, fogas, egy m ossál szemben, p á ro ­
son elhelyezkedő leveleket v a la m in t zöldes,
feher vagy rózsaszín v irá g fe je ke t hoznak.
Nedves füves és erdős területeken élnek. Illa ­
tos levelüket, szá ru ka t és gyökerüket főzve
fogyasszuk! K észíthetünk belőlük m eghűlés
e lle n i g yóg yteát, de izom m erevség esetén
külsőleg is a lka lm a z h a tju k őket. Ne tévesszük
össze őket o gyilkos csöm ör káva! I

143
GYÖKÉR ÉS GUMÓ
A túlélőnek a gyökér és a gumó felbecsül­
hetetlen értékű táplálék, m ert bővelkedik
tápanyagban, különösen a keményítőben.
Ha nem ismerjük fel a növényt, a gyökerét
mindenképpen alaposan főzzük meg!

1. K eserü fű félék (Folygonum ): Á tla g o s a n


3 0 -6 0 cm -es nö vé nyek Keskeny, háromszög
alakú leveleket, v a la m in t rózsaszín vagy fehér
virág fü rtö k e t hoznak. A messzi északon, füves,
erdős területeken é lnek.,áztassuk be a gyöke­
rü k e t (hogy ne legyen keserűi m ajd süssük ki!

2. M o n tia fé lé k (M ontia): Á lta lá b a n 15-30


cm -es növények. Egy p ó r ovális, hosszú nyeld
levél ta lá lh a tó a szárak közepén. Apró, fehér
vagy rózsaszín v irá g o k a t hoznak. Leginkább
hom okos területeken élnek. Gum ós gyökerü­
ket először ássuk ki egy hegyes bottal, m ajd
hám ozzuk és főzzük m e g !A -é s C -vitam inban
gazdag fia ta l leveleik szintén ehetöek.

3. Libapimpó (Potentilla anserina): A pró kú­


szónövény. B ará zdó ltle vcle ine kclsó feleezüs-
tösfeher színű. Sárga virága ö t szirom ból áll.
Nedves helyeken él. Húsos gyökere nyersen is
ehető, de főzve jobb. A leveléből készült gyógy-
fö ze te t külsőleg a ra n yé r kezelésére, belsőleg
emésztési zavarok gyógyítására használjuk!

4. Edcslevelü csűdfü (Astraaalus glvcophyl-


los): Összevissza növő, 3 0 -6 0 cm magas nö­
vény. Apró, zöldessárga, ovális levelei egymás­
sal szemben, pároson helyezkednek el. Füves,
bozótos-cserjés és hom okos területeken egy­
a rá n t megél. Gyökere nyersen is fogyasztha­
tó, főzve sárgarépa ize lesz.

5. Pasztinák (Pastinaca sativa): Szőrös, szú­


rós, á lta lá b a n 1 m m agos növény, fog azott
tevéiket és sűrű, apró, sárga virágos feje von.
Pusztákon és füves területeken éi. Gyökere
nyersen és főzve eg ya rá n t fogyasztható.

6. Fekete nadálytő (Symphytum officinalel:


Durva, szórós, I m m agas növény. Lándzsa
alakú levelei vég ig n yúlnak a száron. Krém­
vagy m ályvaszínű, h o ra n g alakú v irá g fü rtö -
ket hoz Á rkokban és nedves helyeken él. Gyö­
kere nyersen és főzve e g ya rá n t fogyasztható,
más részei gyógy'natásúak (lásd Természetes
GYÖKÉR ÉS G U M Ó

gyógym ódok az Egészség fejezetben). Ne té ­


vesszük össze o g yű szű virá g g a l!

7. Saláta bakszakállCTragopogor porrifolius):


Á ltalában 5 0 -9 0 cm -esrenö. Hosszú, fűszerű
levelek fu tn a k végig a szórón. Nagy, m a g á ­
nyos, ff la; pitypangszerü virá g o ka t h o z Száraz
pusztákon el. H agym aszerű gyökerét és fia ta l
leveleit főzve fogyasszukI

8. Pedicularis lanata. A kakastaréjfélék közé


tartozik. Szőrös, kis kiterjedésű, rózsaszín v i­
rágú növény. Sárga gyökere nyersen és főzve
egyaránt fog yasztható . G yakori az észak-
am erikai tundrán. FIGYELEM: m ás kakastaréj-
fajtók mérgezőek is lehetnek!

A gyökerek ősz és tavasz között ta rta lm a z­


zák a legtöbb kem ényítőt. Tavasszal a ke­
ményítő egy része az új hajtások növesz­
tése m iatt cukorrá alakul. Ném elyik ehető
gyökér néhány centim éter vastag, és egy
vagy több m éter hosszú is lehet. A gumók
megdagadt, hagymaszerű gyökerek, am e­
lyek közül egy-egy nagyobb hosszú ideig is
elegendő lehet a tú lélő számára. Ne feled ­
kezzünk meg az ehető hagymás gyökerekről
(m int a vöröshagym áról) sem, de azért le­
gyünk óvatosak, m ert ném elyik hagymás
növény, m in t a vadhagym ához hasonlító
észak-amerikai Zygadenus nuttallii mérgező!
Sok gyökér kisütve különösen ízletes.
Ezeket főzzük meg félig , amíg meg nem
puhulnak, majd süssük ki őket forró kövön
a parázsban! N ém elyik - pl. a palka vagy a
pitypang (lásd a korábbi ábrán) - kisütés
és őrlés után kiválóan helyettesítik a ká­
vét. Mások (köztük a sárkánygyökér) őrlés
után lisztként hasznosíthatóak.
A fekete nadálytS gyökere különösen
értékes, m ert olyan sok kem ényítőt ta r ta l­
maz, hogy főzés után gipszszilárdságú lesz,
ezért kiváló rögzi tőanyag a tö rö tt végtagok­
nak.

145
ÉLELEM

1. Ernyős m adártej vagy sárma (Qrnithoga-


lum umbellatum): Á lta lá b a n 10-30 cm m a­
gos növény, fűszerű levelének középső, fehér
erezete a gyökérből nő. H o t szirm ának m ind­
egyikét z ö ld csíkok borítják. Füves területeken
ét. Gyökere nyersen ártalm as, ezért meg KELL
főzn ünk/ TÖBBI RÉSZÉT KERÜLJÜK!

2. Vadhagym afélék (Alliuro): Szinte m inden­


hol előfordulnak. S zagukról könnyű felism erni
őket. Hosszú, fűszerű levelük az a la p i részből
ered. H atszirm ú, rózsaszín, liló s vagy fehér
vi rág fü rtjü k száruk tetején ta lá lh a tó . Ehető
h a g ym á ju k m axim um 25 cm -es mélységbe
n yú lik a felszín aló.

3 . Foltos kontyvirág (Árum macuilatum):


75-40 cm -es növény. Sötétzöld, n y il alakú,
időnkén t fekete pettyes leveleket hoz. ü la por­
z ó já t halvány, levélszerű sisak veszi körbe.
A sisakból piros bogyók nőnek ki. Európo és
Ázsia árnyékos és erdős területein él. Gyökere
nyersen ártalm as, ezért meg KELL főznünk!
Más részét ne együk m eg!

4. Amphicarpa b n c te a tz : Eszak-Amerikaned-
ves te rü le te in fo rd u l elő. Kígyózó, indaszerű,
vékony szárú növény. Világoszöld, ovális leve­
le i és ha lvá n ylila , v a la m in t fehér közti árnya­
latokban pom pázó virá g a i vannak. Vegyük ki
m a g ja it a m ag hüvelybő i (a fö ld alól) és főzzük
meg.

6. Földimogyoró (Apiosamericana): Kismére­


tű, indaszerű növény, am elyen ovális, hegyes
végű, világaszöfd levelecskék és barna, vörö­
sesbarna virágok talá lh a tó a k. Észak-Amerikc
nedves területein, általá ban oz erdőségekben
él. Hám ozzuk meg az apró gu m ó ka t; m a jd süs­
sük ki vagy főzzük meg őket!

6. Csicsóka (Helianthus tuberosus]: A napra­


forgóra hason Utó, nagyon magos, szőrös nö­
vény. D urva, ovális levelei és nagy, tányér
form ájú, sárga virá g a i vannak. Észok-Ameri-
ka pusztáiban vadon terem, de sok m ás terü­
letre is betelepítették. Főzött g u m ó i nagyon
ízletesek. Ne hám ozzuk meg őket; különben
elvesztik táp értékü ket!

146
GYÖKÉR ÉS G U M Ó

VÍZI ÉS VÍZPARTI GYÖKEREK

7. Sárkánygyökér (Calla palustrís): Apró, hosz-


szú szőrű, szív ala kú levelei vannak. Zöld,
ujjszerű p o rz ó já t levélszcru, belsejében h a l­
vány sisak veszi körül, am elyből piros bogyók
nőnek ki. Csak vízhez kezei talá lh a tó . Gyökerei
nyersen ártalm asok, e zé rt meg kell főzn ünk
azokat!A tö b b i részét ke rü ljü k!

8. N yílfű félék (Sagittaria): 3 0 -9 0 cm m agas


vízinövények. N agy leveleik sokfélék: lehetnek
éles, nyíl alakúak, de lándzsa fo rm á jú a k vagy
fűszáiszerűek is a víz alort. Leveleik három
kerek szirom bó l állnak. Csak édesvízben élnek.
Gumós gyökerük nyersen is fo g ya szth a tó ,
főz ve viszont finom abb.

9. Súlyom [Trspa naians): Ennek a v íz in ö ­


vénynek rom busz alakú, lebegő és víz e lő tti,
o s z to tt, bolyhos levelei e g ya rá n t vannak.
Apró, fehér v irá g o k a t hoz. Európa és Ázsia
édesvizeiben él. Szürke, kemény, 2,5 cm-es,
kétágú, ehető m ag ja nyersen és sütve egy­
a rá n t fogyasztható.

Fogyasztás e lő tt legjobb, ha az összes gyö­


keret m egfőzzük, m ert néhány közülük
nyersen ártalm as! Nemcsak a jó l ism ert
trópusi kasszava vagy a taró ilyen, idetar­
tozik néhány m érsékelt égövi növény is.
A legtöbb gyökeret azért is meg kell főz­
nünk, hogy elég puhák legyenek a fogyasz­
táshoz. Tisztítsuk le tiszta vízben, majd ad­
dig főzzük őket, am íg meg nem puhulnak!
Némelyik burgonyaszerű gyökér nem sok­
kal külső felü lete a la tt tárolja v ita m in - és
ásványianyag-készletét. Ezeket ne hám oz­
zuk meg! A gyökerek sokkal gyorsabban
m egfőnek, ha kockára vág o tt darabokban
készítjük el őket. A készülő é te lt hegyes
bottal vizsgáljuk m eg! Ha a bottal könnyen
bele tud unk szúrni a gyökérbe, m e g fő tt!

147
GYÜMÖLCS
Nyártól kezdve a tú lélő legfontosabb táp­
lálékát a gyüm ölcsök és makktermések
teszik ki. Legtöbbjük könnyen felismerhető
háziasított változatáról, vagy m int hagyo­
mányosan term e s zte tt növény. Némelyik
még az északi tun drán is bőségesen elő­
fordul.

1. Borbolya (Berberis vulgáris): 3 rr? magos,


bozótos és száraz tőzeges te rü lte k e n éle nö­
vény, am ely ovális leveleket és sárga virágo­
k a t hoz. Szárain hárm as csoportokban vad
tüskéket n ö ve szt Élénkvörös, nagyon s j v o -
nyú bogyói C -vita m in b a n gazdagok.

2. Rózsafélék (Rosa): ,4 legtöbb mérsékelt


égövi területen m eg ta lá lh a tó a k. Tüskés szá­
ruk és egyszerű, fehér vagy rózsaszín virágaik
m ia tt a kusza, kevésbé m u ta tó s kerti rózsára
hasonlítanak. B ogyójuk (am ely magtokban
ta lá lh a tó ) m inden m ás növénynél több C-vi-
ta m in t ta rta lm a z A le kinyerése és a m axim á­
lis v ita m in ta rta lo m megszerzése érdekében
rágcsáljuk, vagy zúzzuk össze és főzzük meg
őket egészen addig, am íg csak szirup marad
belőlük!

3. Szeder és vadmálna (szederfélék) (Rubus):


Cserjés-bozótos, erdős és n y ilt területeken
e g ya rá n t előfordulnak. Leveleik fogazattak
virága ik fehérek {a földiszeder esetén néha
rózsaszínesek). Kúszó bo krot keressünk, amely­
nek hajló, tövises szóró és lédús, szelvényes
bogyói vannak (ezek az érés során zöldből vö­
rösre, végül lilá sfe ke te színűvé változnak}!
Késő nyáron teremnek. A m álna kevésbé ku­
sza, kevesebbe tüskéje, nyáron korábbon érik,
a szi ne te lt piros. A szeder és a vadm álna is fa­
gyasztható nyersen. A szederágak arra is hasz­
nálhatóak, ho gy segítségükkel kihúzzuk a nyu-
la t odújából.

4. Hamvas szeder (Rubus): A szederhez ha­


sonló, bogyói azonban kisebbek és kevesebb
szelvényből állnak, m in t a földiszederéi.

5. Erdei szamóca (Fragaria): Száraz, füves


területeken és erdőségekben élő kicsi, kusza
növény, am elynek gyüm ölcse leginkább a ter­
m e szte tt földieperéhez hason fit. Édes, ízletes
g yü m ö lcsé t levelei a la tt találjuk. Egyes vól-

148
GYÜMÖLCS

tozatoi magason, a hegyekben is megélnek.


C-v\tam inban gazdag gyüm ölcsét legjobb, ha
frissen fogyasztjuk.

6. Galagonyafélék (Crataegus): Bozótos vi­


dékeken vagy pu sztákon élő tüskés cserjék
vagy kis fók erősen karéjos levelekkel, fehér
vagy rózsaszín virágfürtökkel, ősszel vöröses
gyümölcsökkel. G yüm ölcshúsuk sárgás és
nyersen fogyasztható, fia ta l tavaszi h a jtá saik
szinten ehetőek.

7. Alm afélék (Malus): Bozótos vidékeken és


erdőségekben élő, alacsony, m eglehetősen
rüskés fók. Ovális, fo g a zo tt, gyakran bolyhos
íevelek, álta lá b a n vörösesbor no ágak és fehér,
rózsaszín vagy piros virágo k je lle m z ik őket.
Á ltalában igen keserű gyüm ölcsük a term esz­
te tta lm á ra hasonlít. Ha a g yü m ö lcsö t tá ro ln i
akarjuk, szeljük fe l és szárítsuk m e g l A s á r­
gászöld (néha piros), pektlnben gazdag alm a
tú lz o tt fogyasztása hasm enést okoz; ezért
jobb, ha m ás gyüm ölccsel e g y ü tt főzzük meg.

8. Vad cseresznye (Prunus): A legtöbb e rd ő­


ségében m e g ta lá lh a tó . 24 m m agas növény,
apró, ha lványzöld és piros órn yaíatú leveleket
hoz, kérge á lta lá b a n fényes és vörösesbarna,
i/ iróga fehér vagy rózsaszínes. Gyüm ölcse a
fa jtá tó l függően vörös vagy fekete (néhány
változatánál az íze savanyú}.

9. Kökény (Prunus spinosa): Nagy, 4 m m a­


gas bokor - s ö té tb a rn c ágak, hosszú tüskék,
ovális levelek és fehér virágok jellem zik. Euró­
pa és Ázsia erdőségeiben és bozótos vidékein
él. Apró, kékesfekete gyüm ölcse nagyon sava­
nyú, ezért inkább gyüm ölcskocsonyát készít­
sünk belőle!

A gyümölcsök alapvető tápértékeket, kü­


lönösen A -, B2- és C -v ita m in t tartalm az­
nak. A gyümölcs számos á lla t és m adár
legfőbb táp lálékát képezi, ezért ahol gyü­
mölcs van, o tt van á lla t is.

149
ÉLELEM

1. és 2. Fekete-, vörös-, piros- és kékáfonya


(Vaccinium és Gavljssacia): G yakoriak a m o­
csaras, (ápos területeken, a tundrán, de meg
az erdősegekben is előfordulnak. M éretük vál­
tozó (ehet, de m indegyik cserje vagy fa. Kisebb,
ovális leveleik és golyó alakú, fehér, rózsaszín
vagy zöldes virágaik i/ annak. A vörösófonya a
m ocsaras te rü le te ke t kedveli, a vele rokon,
alacsonyon növő p iro s á fo n y a (va g y tőzeg-
á fo n ya , 2.) pedig a lapá lyo kon él. Az áfonya
göm bölyű gyüm ölcsei lehetnek feketék (feke­
teó fonya, l) , sötétkékek (kékáfonya vagy kék­
szeder), fo lto s vörösek (vörösófonya) és piro­
sak (pirosáfonya). Frissen és főzve egyaránt
fo g /o szth a tó a k, de a m azsolához hasonlóan
szárítás útján is e lta rth a tla k . Fás torzsuk hasz­
nos tüzelőanyag.

3. Körtefélék (Pyrus): E szck-om erikábangya­


kori cserjék. A 2 ,4 m -e s m agasságot is elérhe­
tik, de á lta lá b a n ennél alacsonyabbak. Levele­
ik fin o m a n fo g a zo tto k és lándzsa form ájúok.
V irágaik ö t sziro m b ó l állnak, rózsaszínesek
vagy fehérek. Fürtökben termő, piros, tilos vagy
fekete, g ö m bölyű bogyóik nyersen, szárítva
vagy gyüm ölcskocsonyaként e g y a rá n t kivá­
lóak. Ne tévesszük össze a m érgező vo rjú tö -
vissel (R ham nus)!

4. Fekete bodza (Sambucus nigra): Bozótos


területeken és erdőségekben él. 7 m m agasra
nő. Landzsaszerü, fo g a z o tt leveleket és apró
fehér v irá g o k a t n ö ve s z t Fürtökben term ő,
lilásfekete bogyóiból a legjobb, ha szirupot
főzünk. M ás területeken is él hasonló, ehető
bodza, de o kisebbeket kerüljük, m e rt piros
bogyóik akár mérgezőek is lehetnek.

5. Boróka (Juniperus communis): A hegysé­


gekben és az északi területeken e lő fo rd u ló
növény. Két form á ban fo rd u l elő: 5 m magos
fás cserjeként és szürkészöld, tűszerű levelű,
kisméretű, elterülő b o ko rk é n t Kerüljük a fia ­
tal, zö ld b o g y ó k o t Legjobb, ha oz é re ti kékes­
fekete bo gyókat más élelem m el e g y ü tt főzzük
meg.

6. Berkenyefélék(Sorbus): 15m -1 is e lé rö n ö ­
vények, erdős és sziklás területeken je lle m z ő ­
ek. Kérgük simo, szürkés színű. Apró, fo g a zo tt
levélkéket, fehér v irá g o k a t és apró, rózsaszín,
fü rtö s b o gyókat hoznak. A bogyók ehe töek, de
nyersen fo g yasztva csípős, furcsa az Izük
G yüm ölcskocsonya is készíthető belőlük.

150
GYÜMÖLCS

7. Eperfélék (Morus): Á tlagosan 6 -2 0 m m a­


gas növények. Ovális, néha m élyen kocsányos
leveleket, ba rkaviragzatot, és 5 -7 cm-es, h a ­
talm as fö ld i szederre hasonlító, piros vagy
fekete gyüm ölcsöket h ozn ok. Az u tóbbiok nyer­
sen fogyaszthatóok. A m érsékelt égöv erdős
területein m eg találhatóak.

8. Szőlőfélék (Vitis): Összevissza növő, m a­


gasra nyú ló növények. Nagy, s z iv o lo k ú leve­
leik erősen fogazattak. Z ö ld virágo kot hoznak,
és a bo rostyántól a lilá ig változó színű szőlő-
fü rtö ke t teremnek. A vilá g melegebb részeiben
igen gyakoriak. G yüm ölcseik és fia ta la b b le­
veleik eg ya rá n t kiválóan fözhctöck.

GYÜMÖLCSÖK TARTÓSÍTÁSA
A friss gyümölcs ham ar m egrom lik, g y ű -
mölcskoesonyát készítve azonban hosszú
ideig tartó síth atju k. A gyümölcsök több­
sége pektin nevű anyagot tartalm az, am ely
a gyümölcsben ta lá lh a tó savval reakcióba
lépve forrás után kocsonyává válto ztatja
őket.

GYÜMÖLCSKOCSONYA KÉSZÍTÉSE
Először forraljuk fel a gyümölcsöket, majd
lassú tűzön főzzük, amíg kásás folyadék
nem jön létre! A gyümölcsök eltérő m eny-
nyiségben tartalm aznak pektint. Az alacso­
nyabb pektinm ennyiséget úgy egészíthet­
jü k ki, hogy adunk az eredeti gyümölcshöz
valam ilyen másik, pektinben gazdag gyü­
mölcsöt, pl. alm át. A főzéssel elpusztítjuk
a gyümölcsben élő baktérium okat. Hagy­
juk, hogy kihűljön a kocsonya, majd öntsük
tiszta, lehetőleg légmentesen záró edénybe!
Ném elyik gyüm ölcsöt megszárítva ta rtó ­
síthatjuk, bár ez legalább egy hetet, 10
napot vesz igénybe. Tegyük a gyümölcsö­
ket egy rétegben valam ilyen felü letre! Ezt
ne tegyük ki közvetlen napfénynek, és óv­
ju k m indenféle nedvességtől - az esőtől és
a harm attól egyaránt!

151
HÉJASOK
A (csont)héjas termés feh érjét és zsírt egy­
aránt tartalm az.

1. Fenyőfélék (Pinus): A jó ! ism e rt tobozterm a


fák, om elyük fü rtö kb e n vékony, örökzöld tű -
levelet hoznak. A m érsékelt égövi és az északi
területek legnagyobb részén m egtalálhatóak.
A tobozok hő hatására m a g o t érlelnek, amely
nyersen Is ízletes, p irítva viszont m ég finomabb.
A p iríto tt m a g o k a t összetörhetjük és lisztként
tárolhatjuk. A fiata l, barkaszerú tobozok főzve
fo g ya szth a tó a k.A tőiévé! és o kéreg egyaránt
ehető.

2. Diófélék (Juglans): 3 0 m m agas növények,


leveleik sok fo g a zo tt, keskeny levelecskéből
állnak, kérgük barázdas. A feketésbarna dió­
k a t eleinte vastog, z ö id héj borítja. A legtöbb
m érsékelt é g övi te rü le te n m e g ta lálhatóa k.
Egy fán akár 58 kg d ió is terem het. A dió 18
százaléka fehérje, 6 0 százaléka zsír. K ilónként
6600 ka ló riá t ta rta lm a z /

3. Vajdió (Juglans cineres): >4 dió észak-am e­


rika i rokona, óm an nál kisebb, kérge szürkébb,
termésének héja pedig hosszókasabb, elnyú-
lóbb.

4 . Pekándió (Carya illinoinensis): 3 6 m-es


m agasságot is elérő növény. Sötét, barázdás
kérge és apró, átellenes párokban elhelyez-
*

kedó levélkéi vannak. Eszak-Am eriko nedves


területein él. Ovális, vékony héjú diója m inden
növénynél több z s írt tartalm az.

5. M ogyorófélék (Coryius): A bozótos és pusz­


ta területeken élő cserjéket fog azott, ovális
vagy sziv alakú levelek és sárgásbarna barka
jellem zik. N agy tóp értékű m akkterm ésük to ­
já s alakú, leveles, tüskés vagy szőrös héjban
terem.

6. Szelídgesztcnyefélék (Castanea): M agas­


ságuk 5 és 30 m k ö z ö tt változik. A z elterülő
növények nagy fo g a z o tt; sim a leveleket hoz­
nak, és barka terem rajtuk. Erdős területeken
élnek. Egymás m e lle tt kettesével, hárm asával
elhelyezkedő m okkterm ésük göm bölyű, vas­
tag, tüskés, z ö ld héjban érik. Feszítsük szét a
héjat, hám ozzuk m eg a term ést, m ajd főzzük
meg és törjü k á t! Ne tévesszük össze a nagy,
HÉJASOK
tenyér alakú, u jj okra em lékeztető levelű va d -
gesztenyével am elynek term ése m érgezői

7. Bükkfélék (Fagus): N agyon m agas és tere­


bélyes növények, kérgük sim a és világos. Leve­
leik vastag erezetüek, h u llám os szélűek, élesek
és oválisak. A kétszikű erdők növényei. M akk­
ju k apró és három szög form ájú, fa jtá tó l fü g ­
gően 2 -4 dorob terem belőlük a szoros héjban.
Magas a feh érjeta rtalm a. Nyersen, p irítv a és
olajjá sa jto lva e g ya rá n t fogyasztható.

8. Tölgyfélék (Quercusj: Az erdőségekben sok


tölgy féle m e g ta lá lh a tó . Többségüknek erősen
karéjosak a levelei. Viszont minden faj iára igaz,
hogy m ással össze nem téveszthető m a k k o t
terem A m a k ko t tö rjü k fel, m a id fo rra lju k fe!
né hányszor! Fanyar izének m egszüntetése
érdekében cseréljük a vizét, vagy 3 -4 napon
keresztül áztassuk hideg vízben, esetleg fe d ­
jü k be h a m u v a l és faszénnel, és időről időre
öntözzük m eg ! Ezután p ö rköljük meg, m e rt o
p ö rk ö lt m akk kiváló lis z t- és kevéhelyettesitö.

9. Pisztáciafélék (Pistacia): A F ö id kö zi-te n g e r


környékén és a ttó l északra, egészen A fg a n isz­
tán ig m e g ta lá lh a tó a k ezek a vadon élő növé­
nyek, am elyek telepítés útján ke rü lte k oda.
A 10 m -e s m agasságot elérő fák sok kisméretű,
ovális levelet hoznak. Csoportos m a kkte rm é ­
seik bele zöld, tokja pirosas színű. Nyersen
vagy parázson pö rköive fogyasszuk!

10. M an dulafélék (Prunus): Európa és Ázsia


meleg, száraz te rü le te in vadon terem nek, de
telepítés révén m ás helyen is m eg találhatóak.
A virágos ágú, apró, lándzsa fo rm á jú leveleket
növesztő, zöld, börszerú héjában csoportos
m a kkte rm ést érlelő növények o barackfára
hasonlítanak. K erüljük a keserű terméseket,
m e rt hidro gé n-cian id-sava t tartalm aznak.

Az olajban gazdag termésből - pl. a bükk


m akkjából - vonjuk ki az o la jta rta lm á t!
A term ést feszítsük szét, majd válasszuk el
a belet a héjtól! Ezután óvatosan főzzük
meg vízben, és m erjük le a felszínre em el­
kedő o la ja t vagy hagyjuk a fo lyad é ko t
lehűlni, és csak ezután különítsük el az
o lajat a víztől! Hűvös, száraz helyen, lehe­
tőleg légmentesen záró edényben tárolju k!
4 5 0 gram m makkterm ésből 2 7 0 ml tá p ­
anyagban gazdag olaj nyerhető.

153
MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK
Az ehető növények magas számához ké­
pest a m érsékelt égövön kevés mérgező
növény él. Jegyezzük meg alaposan az aláb­
biakat!

KONTAKTMÉREG
A mérges szömörce, a mérges tölgy és a
szömörce érintése súlyos irritáció t és bőr­
kiütéseket okozhat. Az é rin te tt terü le tet
azonnal mossuk le [lá s d Kontaktm éreg az
Egészség fejeze tbe n )\

1. Mérges szömörce (Toxicodendron vernix):


2 - 6 m-es, sim a növény. Számos átellenes, pó­
rokban elhelyezkedő levelet hoz. Kérge sim a
és s ö té t pettyes. Fürtökben fe n é i bogyókat
terem. Észak-Am erikc m ocsárvidékein él, szö-
m örcefánok is nevezik.

2. M érges tölgy (Toxicodendron quercifo-


lium): A szömörcére hasonlít, de a n n á l kisebb.
M in d ig függőleges irá n yb a nő, tö lg y fa levél
alakú levélkéket és fehér bogyókat hoz. Észak-
A m erika erdőségeiben jellem ző.

3. Szömörce (Toxicodendron radicans): Ki­


sebb, 0,6-2,1 m -es kúszó- vagy függőleges
irányb a terjedő növény. Háromrészes, vá lto ­
zatos levele van, de m inden esetben zöldes 4

virá g o ka t hoz és feh ér b o gyókat terem. Eszak-


A m erika erdőségeiben Található.

4. Nebáncsvirágfélék (Im patiens):Á ltalában


o szöm örce közelében élnek. H alványsárga
vagynaroncssórga pettyes v irá g o k a t hoznak.
M aghüvelyük k ip a tta n á sa ko r olyan folyodé-
ko t bocsá tan ak ki, a m e fy csőkké n ti oz i t t fe (so­
ro lt vagy más növények á lta l okozott irritá c ió t

6 MÉRGEZÉS A NÖVÉNY
ELFOGYASZTÁSA M IATT
5. Zigadenus venosus:3 0 -6 0 c/r?-es ríövérjy.
A la p i részből induló, csikszerú levelek és egy­
m á s tó l tá v o l növő, zöldesfehér, h a t részből
§

á lló virágok jellem zik. Eszck-Am erika füves,


sziklás és enyhén erdős te rü le te in él. HALÁ­
LOS: ne tévesszük össze a vadgesztenyével
vagy a lilio m m a l1

154
MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK

6. Csattanó maszlag [Datura stramonium):


á

Á tlagoson 90 cm -es növény. Csipkés, fo g a z o tt


leveleket, nogy, egyedül ólló, tro m b ita fo rm á jú
virág o kat és tüskés term éseket terem. A leg­
több m érsékelt égövi területen m eg található,
de még a trópusokon is előfordul. Rossz szaga
von és m inden része HALÁ10SAN mérgező.

7. Gyűszűvirág félék (Digitalis): 1,5m magosra


nőnek. Rozettós a la p i leveleik Ijtás, rózsaszín
vagy sárga virágokból álló füzé rvirágzatb an
végződnek. A pusztákon elterjedtek. MINDEN
részük nagyon mérgező, a m éreg a szívre h a t!

8. Sisakvirágfélék (Aconitum): 1,5 m m agas


növény. Levelei tenyér fo rm e jú a k és nagyon
cikkely esek. Szőrös sisakszerü, li fáskék vagy
sórge v irá g o t hoznak. A nedves erdőségeket
ésazórnyékos területeket kedvelik. A leggyako­
ribb fa jtá n a k liláskék v irá g a i vonnak. NAGYON
m érgezőek!

9. Bürök (Conium maculatum): 2 m -es m a ­


gasságot is elérő nö vé n y Sok elágazása von.
Üreges s z ó ró t lila p ö tty ö k borítják, erősen fo ­
g a z o tt levelei lefelé ritkulnak. S űrű, apró fehér
virágokból álló virág fü rtö k e t hoz. Gyökere fe ­
hér. A füves, posztós területeket kedveli. Rossz
szagú, nagyon mérgező.

10. Gyilkos vagy ádáz csomorika (Cicuta):


Á tlagosan 0,6-1,3 m magas, elágazó növény.
Szárát lila csíkok borítják, gyökértörzse üreges,
levelei aprók, 2 -3 koréjosak. Fürtökben hozza
apró feh erviróga it. K izárólag viz m entén ta lá l­
ható, szaga kellem etlen. MÁR EGY FALAT IS
HALÁLOS LEHET!

11. Békabogyófélék (Actaea): 3 0 -6 0 cm -es


növények. Sok levelük van, ezek fo g a z o tt levél­
kéből á lln o k Apró, á lta lá b a n fehér virágaik
a szór végén, fürtökben helyezkednek el. Fehér
vagy fekete bo gyókat terem nek. Á lta lá b a n
erdőségben élnek M INDEN egyes részük szé­
dülést, h á nyást és súlyos befsö irritó c ió to k o z

12. Maszlagos nadragulya (Atropa belladon­


na): S űrűn dogozó, ovális, harang alakú leve­
leket hozó növény, a ká r az I m éteres m agas­
s á g o t is elérheti. Lilás vagy zöldes virágok és
fényes, fekete bogyok jellem zik. Európa és
Ázsia erdőségeiben és bozótosaiban él. M IN ­
DEN egyes része - különösen a gyökere - NA­
GYON m érgező!

155
ÉLELEM

Ha nem járunk el kellő körültekintéssel a fa jtá k viszont inkább füves vidékeken fordul­
növények azonosításakor, néhány mérgező nak elő. Ovális, erezett leveleik a gyöngyvirágé­
növényt könnyen összetéveszthetünk az ra hasonlítanak. Leomíó füzérvirágzatuk fehé­
ehetőkkel. Ne kockáztassunk! t
res vagy zöldessárga virágo kból áll. Végzetes
A legfontosabb, hogy az Európa, Ázsia le h e tő fogyasztásuk.
és Amerika sok területén m egtalálható bür­
köt és gyilkos csom orikát jó l ism erjük. Beléndek (Hyoscyamus niger): Közepes vagy
A sokféle ernyős virágú növényhez ta rto z­ nagym éretű növény, a pu szta földön, gyakran
nak ezek is. Apró virágaik k ifo rd íto tt eser­ a tengerhez közel él (Európában). Szúrós szőr,
nyőhöz hasonlító, sűrű csoportosvirágot fogazott, ovális levelek (a felsők nyél nélküli­
hoznak létre, amelyen belül az egyes virá­ ek) és lila csíkos, sárgásfehér virágok jellemzik.
gokat nehéz m egkülönböztetni. Kellemetlen szagú, halálosan mérgező.
Az ernyős v irág ú ik közé tartozik néhány
ehető növény is, MÉGSE gyűjtsünk ilyene­
ket, hacsak nem vagyunk benne teljesen MÉRGEZŐ BOGYÓK
biztosak, hogy nem a két em lített, már kis M enisperm um canadense: Észak-amerikai,
mennyiségben is halálos növényről van szó! szőlőszem kúszónövény, am e ly fürtökben pu ­
Az ábrázoltakon kívül a következő m ér­ ha, fekete bogyókat terem. Összetéveszthető
gező növényeket is tanuljuk meg felism ernil a vadszölövel, bár nincsenek indái, és az egyes
bogyókban m indössze egy fé lh o ld alakú mag
találh ató.
Boglárkafélék (Ranunculus): Sok változa tuk
van o néhány centim étere stől az 1 m -n é l is Csucsorfélék (Solanum): Közepes vagy nagy­
m agasabbig. Északon és délen e g ya rá n t elő­ m éretű, s z a b á ly ta la n u l növő bokros növé­
fordulnak, de még az A rktiszon is. A z összes nyek. A bozótos te rü le te ke t kedvelik, leveleik
fa jtá n a k fényes, viaszos, élénksárga virá g a i á lta lá b a n hosszú nyélből erednek és lándzsa
vannak, am elyek ö t vagy Több egym ásr rész­ alakúak. A bogyók érés közben z ö ld színűből
ben átfedő szirom ból állnak. MINDEGYIK v á l­ feketévé, pirossá, sárgává vagy fehérré vál­
to z a tá t kerüljük, m ertsúlyos bélrendszeri g y u l­ toznak. A hasonló, de ehető bogyókat terme
la d á st v á lth a tn a k ki! növények á lta lá b a n sokkol sűrűbbek és fá­
sa bbok, bogyóik kisebbek, és több terem belő­
C sillag fü rt- vagy farkasbabfélck (Lupinus): lük. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy
K erti v á lto z a ta ik h o z hasonlóan 3 0 -6 0 cm - nem mérgező, inkább KERÜLJÜK!
csck. Tisztásokon és füves területeken élnek.
A pró levélkéik h a s o n líth a tn a k az em beri te­ Tapadó vadszőlő (Partbenocissus guínque-
nyérre, de okár kerékkülíöre em lékeztető su ­ folia): Szölőszerű, észak-am erikai kúszónö­
g á r alakjuk is lehet. A borsóvirághoz hasonló vény (Európába telepítéssel került). Hosszú
fü zé rvirá g za to t hoznak, am e ly le h e t kék, lila , lévé (nyél, tenyér alakú levelek, fo g a z o tt levél­
de akár rózsaszín, fe h é r vagy sárga is. B árm e­ kék, indák és a vadszöiőéné! kisebb, apró kék
lyik részük o ko zh a t végzetes g yu lla d á st a g yo ­ bogyó fü rtö k je lle m zik. Nem létezik olyan
m orban és a bélrendszerben. ehető, kék bogyókat term ő növény, amely a
szőlőre h a so n lít és in d á k a t növeszt.
Csüdfű és csajkavirág (Astragalus ésOxytro-
pis): 15 -45 cm m agas növények, füves te rü le ­ Varjú tövisfélék (Rhamnus): Bokrok, néha ki­
teken és hegyi réteken élnek. Á lta lá b a n több sebb fák. Bozótos, erdős területeken élnek, tíe
apró, lándzsa alakú levelet hoznak, amelyek néha nedves vidékeken is előfordulnak. Fino­
átellenes, párokban helyezkednek el. A borsó- m an fo g a z o tt leveleik oválisak. Fekete bogyó­
virágéhoz hasonló, fe ltű n ő , ötszirm ú füzé rvi­ ik keserű ízűek, és fürtökben teremnek a szá­
rág zat nyílik ra jta k, am elyn ek színe a sárgás fe­ ron. Erős hashajtó hatású.
h é rtő l es a rózsaszíntől kezdve levendulaszínű
vagy liiá s is lehet. N ém elyik nagyon m érgező. Sok növényhatározó létezik, amelyek se­
Kerüljük MINDEGYIKET! gítségével b ő víthetjük a mérsékelt égövi
növényekkel kapcsolatos tudásunkat. Az
Zászpafélék(Veratrum j: S 0 -2 6 0 c m -e s n ö v é ­ ilyen könyvek a növények helyi változata­
nyek, nedves, mocsaras területeken élnek,; egyes it részletesen bem utatják.

156
FÁK
Á fák - a gyümölcsön és héjasokon kívül - máshogyan is biztosíthatnak
hasonlóan tá p lá ló élelem forrásokat. Ezek felbecsülhetetlen értékű
tápanyagot jelenthetnek a tú lé lő számára főként olyan területeken, ahol
a szegényes a növényzet.
Az alábbiak a mérsékelt övi és az északi területeken ta lá lh a tó fákra
vonatkoznak. A trópusi fákkal (pl. a pálmákkal) a trópusi növényeket tá r­
gyaló fejezetben foglalkozunk.

Kéreg
Bizonyos fák vékony háncsa (kambium) nemcsak ehető, de tápláló is. A háncs
tavasszal a legjobb, m ert akkor bőségesen term elődik benne nedv. Válasz-
szunk a fa aljához közel vagy a kiem elt gyökéren ta lá lh a tó kéregdarabo­
kat! Hántsuk le késsel a kérget, hogy felfedjük a belső réteget! Ez tö b b é-
kevésbé édes, és nyersen is fogyasztható. Sokkal könnyebben emészthető
azonban, ha hosszan forraljuk, míg kocsonyás massza lesz belőle. Ezután
pörköljük meg vagy aprítsuk lisztté!
A külső kéreg alkalm atlan a fogyasztásra, m ert tú l sok csersavat ta r­
talmaz, némelyik változata viszont gyógyító hatású lehet.

A legjobb belső háncsú fák N yárfafélék (Populus): H árom szögletű leve­


Vörös szilfa (Ulmus rubrs); É szak-am erikai lek és kinyúló barkók je lle m z ik ó k é i Északi te­
fafajto, legfeljebb 18 m -e s m ag assága i ér el. rületen gyakran m eg találhatóak.
Ágai szőrösek és csomósak. Ovális, fo g a z o tt
leveleinek alja szintén szőrös. Juharfélék (Acer): Vadon élő fák, három rész­
bő l álló, jellegzetesen karéjos leveleikről és
Amerikai hars (Tilia americana): Észak-am e­ kétszárnyú term ésükről ism erhetőek fel.
rikai hársfojto. Nagy, szív alakú leveleket hoz. Lucfenyőfélék (Piceaj: H ideg égha jlaton élő,
Sötét, barázdált kéreg jellem zi, am elynek felső
te m p lo m to ro n y alakú örökzöld fák. Tobozt te ­
része sim ává és szürkés színűvé változik. rem nek és kemény, az egész á g a t körülvevő,
négyoldalú tűleve le kje lle m zik őket.
Nyírfafélék (Betűla): A hidegebb területeken
gyakori növények. Hosszú, gyenge á g a ikró l és Fűzfafélék (Salix): Kétszikű fák vagy cserjék,
gyakran lemezekre tö rő , fényes, pikkelyes kér­ leveleik fogazottak, az alsó részen ritkábbak.
gükről ism er hetőek fel. Jellegzetes sárga vagy zö ld b a rká t hoznak.
Számos fa jtá ju k létezik egészen az északi sa rk­
Rezgő nyárfa (Populus tremula): A n yá rfá ra vidéken élő, fö ld ö n elterülő fűzfákig.
hasonlító, kis- vagy középm éretű fa. N agyon
Fenyőfafélék (Pinus): Számos területen m eg­
hosszú szárakon ülő, kerek levelei rezegnek a
ta lá lh a tó örökzöld fák, to b o zo ka t teremnek,
széfben.
és csom ókban növő, hosszú tüskéik vannak.
H áncsuk C -vita m in b a n gazdag.
Amerikai vörösfenyő (Larix larícina): Észak-
Am erika hideg te rü le te in él. Csúcsos alakú H em lokfenyőfélék (Tsuga) Dús lom bozató,
növény. 24 m m agasra nö, to b o zo ka t terem, örökzöld lucfenyők lapos tűfevelekkel és rövid,
és az ágakon csom ókban elhelyezkedő tű le ve ­ hosszúkás tobozokkaí. Nem rokonai a mérgező
lűket hoz. büröknek.

157
ÉLELEM

MEGJEGYZES: A háncshoz kapcsolódva még annyit, hogy ezeknek a fák- $

nak a rügye és hajtása nyersen és főzve egyaránt fogyasztható - KIVEVE


a MÉRGEZŐ amerikai vörösfenyőt és a hem lokfenyőt.

A belső háncs egyéb felhasználási módjai


Némelyik fa háncsa egyszerre erős, hajlékony, és könnyen csíkokra szed­
hető: kötelet készíthetünk belőle. A kínafa kérgéből pl. a csendes-óceáni
bennszülöttek - m iután először hangin m eggőzölték (/ásó' Tűz a Táboro­
zási technika fejezetben) - fűszoknyát készítenek.
A nyírfa kérgét nagy darabokban le lehet venni a fáról, ezért menedé­
künk ideális tetőfedőanyaga lehet, de akár kis ta rtó k a t is készíthetünk
belőle. Az észak-amerikai indiánok kenujaikat fedik be vele.

LUCTEA
Teakészitéshez áztassuk a lucfenyő tűlevelűt meleg vízbe! Kizárólag friss,
zöld tűleveleket gyújtsunk össze! Főzzük meg őket, így C-vitaminban gaz­
dag folyadékot kapunk! Ehhez a vitaminhoz közvetlenebbül is hozzájutha­
tunk, h 2 lágy, fiatal tűleveleket rágcsálunk: ezek keményítőben gazdag,
zöld csúcsa tavasszs különösen kellemes. A lucfenyő északon is elterjedt
fafajta, amely hasznos táplálékforrás lehet ha kevés egyéb növény áll a
rendelkezésünkre.
v J

Mézga és gyanta
Némelyik fá t megvágva nedv szivárog a kéregre, és csomóvá keményedik.
Ha a nedv oldódik a vízben - mézga, ha nem - gyanta. M in d ke ttő nagyon
tápláló és sok cukrot tartalm az, ezért a túlélő fontos táplálékát jelentheti.
Ném elyik gyógyhatású, míg mások gyúlékonyak, így kiváló segítséget
nyújtanak a tűzgyújtáskor.

Nyírfa- és pharszirup
A nyírfát és a ju h a rfá t a gum ifához hasonlóan kell megcsapolni. A kifolyó
cukros nedv összegyűjtéséhez ejtsünk a kérgen V alakú bemetszést! Ez
a la tt vágjunk lyukat a fatörzsbe, és illesszünk bele egy „cseppcsatornáuT
szolgáló levelet, amelyen keresztül a nedv egy edénybe folyik.
Gyűjtsük össze a nedvet mindennap, és fo rra lju k fel! Rengeteg gőzt fog
kibocsátani, majd sziruppá szilárdul. A szirup azonnali energiát biztosit,
ezért igazán megéri az erőfeszítést!

158
MÉRGEZŐ FÁK
következő fá k ingerlő hatású vagy mérgező anyagot tartalm aznak.
A SEMELYIK részüket se fogyasszuk, a hikori ehető, húsos gyökere kivé­
telével.

Tiszafafélék (Taxus): Összevissza növő, örökzöld fák vagy cserjék. Pik­


kelyes kéreg, sötétzöld tűlevél és piros, bogyószerü termés ta lálható
rajtuk. Termésük különösen mérgező.

C édrusfélék (Cédrus): A Földközi-tenger partjáról és a H im alájáról


származó eredeti cédrus magas, terebélyes, illatos, to b o zt term ő örök­
zöld.

Vadgesztenye és am erikai vadgesztenye (Aescuius): Kéz form ájú leve­


lek, botszerű hajtások, v a la m in t fehér, rózsaszín vagy sárga virágok
jellem zik ezeket a magas fa fa jtá ka t. Mérgező, tüskés héjú gesztenyé­
jü k e t ne tévesszük össze a szelídgesztenyéével, amelynek keskeny le­
vele és sokkal tüskésebb m agtokja van!

A ranyesőfélék (Loburnum): Kisméretű, kétszikű fák. Három részből


álló levelek és hosszú, sárga virágokkal b o ríto tt ágak jellem zik őket.

Fehér akácfa (Robinio pseudooeacio): Sötétszürke kérgű, észak-ame­


rikai fa. Fehér, fürtös virágot hoz, magjai babszerű héjban teremnek.
Átellenesen, páronként helyezkednek el ovális alakú levelei.

K a lifo rn ia i babér (Um bellularia colifornico): Alacsony törzsű, észak­


amerikai örökzöld, átlagosan 16 m-es. Ovális, bőrszerű levelek, sárga fü ­
zérvirágzat és zöldes, lilás bogyók jellem zik. Lombkoronája erős illatú.
»

Pennsylvaniai vagy korai ju h a r (Acerpensyivanieum ): Eszak-Amerika


északkeleti részén élő növény, átlagosan 12 m magas. Kérge világos és
fehér csíkos. Levelei lehetnek oválisak, de lándzsa alakúak is, színük
sárgászöld, felfelé haladva inkább barnás. Virágai szélesek és sárgás­
zöldek, termése szárnyas.

H ik o rifa fé lé k (Coryo): Osztott, gyakran tenyérszerű levelek, barka és


általában göm bölyű csonthéjas termések jellem zik. Néhány fajta te r­
mése (gyökeréhez és nedvéhez hasonlóan) fogyasztható, addig azon­
ban ne fogyasszuk, amíg a fá t egyértelműen be nem azonosítottuk!

[Lásdm ég Kontaktméreg a Mérgező növények részben.)

159
GOMBÁK
gomba kiváló táplálék, viszont fontos, hogy egyértelm űen ehető fa j­
A ta ké n t azonosítsuk: nincs helye a tévedésnek! A növényekkel ellen té t­
ben a gomba esetén nem alkalm azható a „fogyaszthatósági vizsgálat",
ezért ha nem sikerül egyértelműen azonosítani, ne foglalkozzunk többet
az adott gombával IA halálos gom bákat egyáltalán nem jellemzi kellemetlen
íz, fogyasztásuk után órákig nem jelentkezik semmilyen tünet.
A vadon élő gomba nagy ínyencségnek számít - ha tudjuk, melyiket szed-
hetjük le! A gom bát fonalszerű sejtek alkotják, amely a földön élő fajok
esetén föld a la tti növedéket képez, ebből azonban csak a reproduktív rész
- ezt nevezzük gom bának - ta lá lh a tó a felszín felett. A gom bának ez az
ehető része csak az év bizonyos szakában bukkan elő.
A legtöbb gomba közvetlenül a földből nő ki - egyedül, csoportosan,
néha telepesen. A tönk tetején csésze vagy edény alakú kalap található.
A kalap alsó szélén puha szövet, a sugárlemez helyezkedik el, amely a spó­
rát foglalja magába. Ennek színe és anyaga fontos szem pont a gomba
beazonosításánál. Némelyik gomba - pl. a szarvasgomba - egészen a föld
a la tt él, ezért nehéz m egtalálni. Más gombák a fák vagy fatönkök oldalán
élnek, m egint másokat taplógom baként ismernek, de olyan is akad, amelyik
különálló és nagyméretű.

Tápérték
A tá p a nya g ta rta lm a t tekintve a gomba a hús és a növények között foglal
helyet. A növényeknél több fehérjét tartalm az, esetenként több zsírt is.
A jobb gom bák - pl. az ízletes vargányák (Boletus edulis) - ugyanannyi
%

kalóriát tartalm aznak, m int az ugyanakkora súlyú zöldség. Am i az ásványi


anyagokat illeti, a gomba több foszfort tartalmaz, m in t a sárgarépa, a karfiol
és a spenót, kalcium tartalm a azonban alacsonyabb. A B -vitam in kis meny-
nyiségben szinte az összes gom bában jelen van, a C -vita m in esetenként,
a D -vitam in viszont csak m inim ális mennyiségben jellem zi a gombák több­
ségét. A sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) A -v ita m in t is tartalmaz.
A gomba egyik nagy előnye, hogy tömegesen fordul elő. Az év megfelelő
szakában (általában nyáron és ősszel) könnyen összegyüjthetünk belőle
egy egész ebédre valót.

A gomba elkészítése
Dobjuk félre a gyanús, elszíneződött, férges részeket! A tö b b it tisztítsuk meg,
daraboljuk fel és főzzük meg! Sok taplógom ba keserű és kemény, ezért
alaposan meg kell főznünk. Segít, ha előtte hideg vízben áztatjuk. A puha,
földön term ő gom bát akár egyszerűen hozzáadhatjuk a levesekhez vagy
más ételekhez is.
160
GOMBÁK

A gomba tárolása
A gomba magas víztartalm ú, könnyen szárítható. Ha akad a környéken,
gyűjtsük össze a lehető legnagyobb m ennyiséget és tegyük élelm iszer-
tartaJékaink közé. Válasszuk el a kalapot a tönktől, és helyezzük egy köre
a napon, sugárlemezzel fe lfe lé i A vargányafélék esetén először távolítsuk
el a kalap a la tt lévő sugárlemezeket! M iu tá n alaposan kiszárítottuk, lehe­
tőleg légmentesen záró edényben tá ro lju k őket! Fogyasszuk nyersen (elő­
ször áztassuk be vízbe, hogy felduzzadjon), vagy adjuk hozzá a levesekhez,
húsokhoz!

A GALÓCA FEUSMERESE _________


A mérgező galóca - és különösen halálos fajtái, a gyilkos galóca és
a hegyeskalapú galóca - könnyen összetéveszthető az ehető gom ­
bával. MINDIG KÖVESSÜK A KÖVETKEZŐ SZABÁLYOKAT:
- KERÜLJÜNK minden gombát, amelynek fehér lemeze, bocs-
kora (burokszerü képződmény a tönk alján) és gallérja van!
- KERÜLJÜNK minden féregrágta vagy rothadó gom bát!
#

- DOBJUK FELRE, ha nem sikerűit egyértelműen azonosítani!

A galóca és a csiperke közti különbségek:


GALÓCA CSIPERKE

SPÓRÁK Fehér Lilásbarna

KALAP Néhány fajtája sérüléskor


ÉS TÖNK Nem változó sárgássá színeződik
Minidig száraz, csak né­
KALAP Síkos és laza foltok hány apró folt található
vannak rajta rajtuk
ÉRETT Szürkéspirosak, rózsaszínek
LEMEZEK Fehérek vagy csokoíádébarnák

LEMEZEK Részben vagy egészben Nem burkoltak


burkoltak
SZAG Burgonya vagy retek Mandula vagy marcipán

ELHELYEZKEDÉS Nyílt füves területe­


ken sosem fordul eiő
J
161
EHETŐ GOMBÁK
Mincs semmilyen m egbízható szabály arra
vonatkozóan, hogy miként ítéljük meg: ehe­
tő vagy mérgező a gomba. Felejtsük el a nép­
hiedelm et, amely szerint a gomba meghá­
mozva nem mérgező, vagy hogy a mérges
gombák főzés közben m egváltoztatják a
szín ü ket Nem szokásuk. És a főzés egyál­
talán nem pusztítja el a m é rg e t
Tanuljuk meg felism erni az itt ábrázolt
néhány gom bát, és a későbbiekben ehhez
ragaszkodjunk! Ismerjük meg a galócák csa­
ládját is, mert sok gyilkos gomba tartozik oda.
Ezekre alapozva építsük fel a tudásunkat!

^ Lemez

Gallér

Bocskor

FAN ELŐ GOMBÁK


A fán élő gombák fák vagy fatönkök olda­
lán élnek. Á ltalában nagyok és bőrszerú'ek,
de nem ártalm asak és elég gyakoriak-

1. Fistulina hepatica {m ájgom ba): Általában


a tö lg y fá n él. A lu l pirosas, fe lü l rózsaszínes,
durva m in tá z a tú gom ba, leginkább egy nagy
nyelvre h a s o n lít Piros húsa vérszinű nedvet
bocsát ki. Rágós és keserű, de a ftatalobb pél­
dányok finom abbak. Áztassuk be, ho gypuhu l-
jo n , m a jd teljesen főzzük ót. Á lta lá b a n ősszel
fo rd u l elő.

2. Polyporus sulphureus (gévogom ba): 30-


40 cm -es á tm é rő t is elérő gom ba. Élénk na­
rancssárga-sárga szín bői sárgásbarnává hal­
ványul. Sárgás húsa szivacsos. N yá rtó l kezdve
általában kétszikű növényeken, leggyakrabban
tölgyeken, örökzöldeken él.

3. Polyporus squamosus (pisztricgom bö):


Gyakran telepesen megjelenő, 60 cm átm érőjű

162
EHETŐ G O M B Á K

növény. Okkersárga szinti, s ö té t m in tá z a tta l


ta rk íto tt kalapja a p a ra fá ra emlékeztet, alsó
része fehér. Tavasztól őszig kétszikű fákon, kü­
lönösen szilfán, bükkfán és platá non található,
fia ta l g o m b á t válasszunk és alaposon főzzük
meg!

4. Pleurotus ostreatus (faskagom ba): Tele­


pesen éló gom b a. Sötét kékeszö Id szinu, kagyló
alakú ko/opjo 6 -1 4 cm széles. Lemezei és g u ­
miszerű húsa fehér szinu. Az év legnagyobb ré­
szében a kétszikű fákon roiólhctó. íz le tts g o m ­
ba, szeleteljük fel, m a jd főzzük m eg! Könnyen
szórod.

5. A rm illaria m ellea (gyűrűs tuskógom ba):


8orno fo lto s, sárgásbarna szinű kalapjának
átm érője 3 -1 5 cm. Fehér lem ezét később bar­
na fo lta k tarkítjak. Feh ér húsa és cipő fűzöszerü
gyökerei vonnak. Tavasztól őszig kétszikű és
tűlevelű fákon, v a la m in t fatönkökön él. Szele­
teljük fel, m ajd főzzük m eg!

FÖLDÖN ELŐ GOMBÁK


A földön élő gom bák a talajon élnek. Sok
fajtájuk van, ném elyik NAGYON mérgező.

6. Lyeoperdon gigantea (óriás pöfeteg); Fo­


cilabdára hasonlító, m axim u m 30 cm á tm é ­
rőjű gom bo. Sima, feh ér és börszerü, m a jd az
idő m úlásá val egyre jo b b a n elsárgul, és elér­
heti a 9 kg-os súlyt. Késő nyáron és ősszel az
erdőségekben és a füves területeken él. A fia ­
tal, szivacsost tiszta fe h é r húsú p é ld á n yo ka t
g yűjtsü k! N agyon Ízletes. Lassú tűzön főzve
i/ agy kisütve fogyasszuk!

7. Cantharellus cibarius (sárga rókagom ba):


S árgaborock-illotú, tojássárgája szinü, tölcsér
form ájú gomba. Á tm érője 3 -1 0 cm, je lle g z e ­
tes, elágazó lem ezei vannak. N y á rtó l kezdve
fák, különösen a bükkfa alatt, csoportosan nő.
Nagyon Ízletes, tizpercnyi főzés utá n fogyasz-
szuk! Ne tévesszük össze a narancssárga p ó k -
bálósgom bával (C ortina nus speciosissim us)!

8. Craterellus cornucopioides (sötét tro m b i-


togom bo): Szarv vagy tölcsér alakú gom bo.
Durva, kunkorodó, sötétbarna, 3 - 8 cm á tm é ­
rőjű kőlapjar és sima, hosszúkás, szürke tönkje
van. Ősszel o kétszikű fákon, különösen a tölgy -
erdőkben ét. A laposon főzzük vagy szárítsuk
mtgf

163
ÉLELEM

FIGYELEM! t t

A gomba kiváló élelem ugyan, de KIZÁRÓ­


LAG akkor fogyasszuk, ha teljesen biztosan
be tu d tu k azonosítani.

Csiperkegomba: KERÜLJÜK, ha felvágáskor


sárgássá színeződik [lá s d sárguló csiperke)!
Némelyik kifejletlen gombát nehéz felismer­
ni, ezek könnyen összetéveszthetőek a ha­
lálos galócával.

1. Agaricus arvensis (erdészéit csiperke):Ha­


s o n lít a mezei csiperkére (A cam pestris), ka­
lapja azonban 15 cm átm érőjű. A fia ta l gomba
lemeze világos rózsaszín, m ajd később rózsa­
színes barnára változik. U g ya n o tt fo rd u l elő,
a h o l a m ezei csiperke. Nyersen és főzve egy­
a rá n t fogyasztható.

2. Agaricus augüstus (óriőscsiperke) : Mintás,


világosbarnás sap ká já n ak átm é rő je 20 cm.
A fia te l lemezek eleinte rózsaszínűek, később
besötétednek. Gyűrűs tön kje van. Nyáron és
ősszel csoportosan to la th a tó m eg az erdei
tisztásokon Ízletes, cnizsüfa tú gom ba.

3. Agaricus cam pestris (m ezei csiperke):


Az idősebb példányokon e lő fo rd u ló bámuló,
m axim um 10 cm átm érőjű, fehér kafap és a ké­
sőbb söté tbarn ára változó, rózsaszín lemezek
a közism ert term e szte tt vá lto za tra hasonlíta­
nak. Ősszel füves területeken gyakori, a fők
közelében ritka. Nyersen és főzve egyaránt
fogyasztható.

4. Agaricus silvicola (karcsú csiperke): Az


erdőszéli csiperkére hasonlít, de erdőségekben,
gyakran tűlevelű fá k környezetében él. Nyer­
sen és főzve e g ya rá n t fogyasztható.

5. Agaricus xanthoderm a (sárgulócsiperke):


A többi csiperke fa jtá ra hasonlít, de felsértve,
összetörve sárgássá színeződik, tövénél pedig
élénksárga színű. MÉRGES, fenolszagú gom ­
ba. N yáron és ősszel az erdőségekben, vala­
m in t a füves Területeken e g ya rá n t m egtalál­
ható. KERÜLJÜK!

6. Lepiota procera (nagy őzlóbgom ba): Bar­


nás, később s ö té t fo lto k k a l tarkulá kalapjának
átm érője 30 cm. Sárgás fehér lemezei és vé­
kony tönkje van, az u tó bbin kettős, fehér gyűrű
és barnás m in tá z a t ta lá lh a tó . Nyáron ésősz-
szel a kétszikű erdőségeknél és a füves tiszta­

164
EHETŐ G O M B ÁK

sokon él. Ize a m a n d u lá ra vagy o p a ródiára


hasonlít.

7. Coprinus com atus (gyapjas tin ta g o m b a ):


Hengeres k a la p já t fehérés vo g yh o lvá n yb a rn c
m in ta díszíti. Lemezei eleinte fehérek, m a jd
rózsaszínessé változn ak, végül fekete, tin ta -
szerű összevisszasággá á lln a k össze. N yáron
és tavasszal a n y ift füves területeken, csopor­
tosan ta lá lh a tó meg. A fia ta l, még világos le­
mezű g o m b á ka t g yú jtsu n k! Ha a lko h o lt iszunk
mellét MÉRGEZŐ)

8. Trieholom a nudum (lila pereszkej: H al-


ványlilás, kékes kalapja idővel vörösesbarnára
változik. Széle hullám os, átm érője 10 cm. Ké­
kes lem ezei és kékes, tömzsi, szálas tönkje van.
Ősztől a tél közepéig csoportosan él a vegyes
erdőségekben. ízletes, édes szagú gom ba.
Esetleg allergiás rea kció t v á lth a t ki.

9. Boletus edu lis (ízletes vargánya): B orna-


szinű gom ba, ka la p já n a k á tm é rő je 20 cm.
Tönkje duzzadt, húsa fehér. Ősszel, erdei tisz­
tásokon ta lá lh a tó . A vargányáknak lemezek
helyettszivacsszerű pórusrétege vagy töm lő je
van. A világ számos p o n tjá n él ehető változata.
Könnyen szárítható. K erüljük rózsaszín vagy
piros spórás vá lto za ta it, hacsak nem azonosí­
to ttu k őket egyértelm űen! Ném elyik m érgező!

A GOMBA EGYEB FELHASZNALASI


LEHETŐSÉGEI
- A taplógom ba kiváló tüzelőanyag - ha
egyszer m eggyullad, órákon á t parázslik.
- A nyírfatapló olyan kemény, hogy kést
élesíthetünk vele, de feldarabolva parafa
úszónak, tyúkszem tapasznak vagy gyújtós-
nak is használható.
- Az óriás pöfeteg sebekre alkalm azható,
elzárja és enyhíti a vérzést.
- A fán élő gombák nagy mennyiségű cser­
savat tartalm aznak, ezért kiválóan a lk a l­
masak az égési sebek kezelésére.

1
MÉRGES GOMBÁK
F1GYELEM!
A következő felsorolásban a legveszélyesebb
gombafajok szerepelnek, de ezeken kívül még
>r számos egyéb mérges gomba is létezik. NE
fogyasszunk olyan gombát, amelyet nem tu­
dunk egyértelműen meghatározni! A galócák
egyes fa jtá i a leggyakrabban halálos gom­
bák közé tartoznak. Ezek tönkjének alján
csészeszerű képződmény, bocskor található.
j Tí
\ 9
* X 1. A m anita virosa (hegyes kaíapú galóca):
Teljesen fehér, n a g y bocskorú gom ba, am e­
lyen fo lto s tönk és m a xim u m 12 cm átm érőjű
kalap található. N yáron és ősszel erdőségek­
ben található. Édes, ém elyítő szagú, HALÁLO­
SAN mérges gom ba. A fia ta la b b példányok
h ason li fh a tn a k a csiperkére.

2. A m an ita phalloides (gyilkos galóca):


12 cm átm érőjű, zöld, olívazöld színű kalapja,
hol\/óny tönkje, na gy bocskora, fehér lemezei
és húsa van. Á lta lá b a n erdőségekben, különö­
sen tö lg y - és bükkerdekben él. Az összes gom -
9 bű közül ez a LEGMÊRGEZÔ8B.
X
3. A m anita pantherina (perőuegom ba):B ar­
nás színűf fehér pettyes kalap jának átm érője
8 cm. Lemezei fehérek. Tönkje alján 2 -3 ke n -
kaszerű g yű rű ta lá lh a tó . Erdőségekben, leg­
inkább bükkerdőkben él. Mérges, gyakran
HALÁLT okezó gom ba.

4. A m anita muscaria (íégyöfögalóca):Jelleg­


zetesen élénkpircs, m axim um 22 cm átm érőjű
k a la p já t feh ér p e tty e k tarkítják. Tavasszal,
általában fenyő- és nyírfaerdököen található.

5. Entolom a sinnuatum (nagy döggom ba):


Fokó, szúr késfehér, erősen dom ború ka lap já­
nak átm érője m axim um 15 cm. Sárgás lemezei
lazacrózsaszínné változnak. Tömör, fehér húsa
ételszagot, retekszagot va gy a keserű m andula
szagát árasztja. A füves és erdős területeken,
különösen a bükk- és töfgyeraökben, nyáron és
ősszel csoportosan él. Mérges, akár HALÁLOS is
lehet. Könnyen összetéveszthetőo csiperkegom­
bával, b á ró tönkjén nem ta lá lh a tó a k gyűrűk.

6. Inocybe patouillardii {téglavörössusulyka):


Színe eleinte fehéresf m a jd sárgásbarna lesz.
7 cm átm érőjű kalapja gyakran bereped a pere­
ménél. Fehéres lem ezeiolajbarnávó változnak.

166
MÉRGES G O M B Á K

Ha m e g tö rik vagy m egsérül, pirosas színűre


változik. Kétszikű fák környezetében, különösen
bukkerdókben éf a n y e r és az ősz folyam án.
Tönkjén ugyan nincs gyűrű, fia ta l p é ld á n y á t
X
mégis könnyű összetéveszteni a csiperkével.
HALÁLOSAN m érges! ©
5 ><
7. Paxillus involutus (b e g ö n g yö ltszé lű cö­
löpgomba): Egyszínű, sárgásbarna, bekunkoro-
d o ttp e re m ű kalapja 12 cm átm érőjű. Sárgás­
barna lemezek és egyenes, vaskos tönk jellem zi.
Alágyon g ya ko ri az erdőségekben, különösen
q nyírerdőkben fo rd u l elő. HALA,LOS: NE té­
vesszük össze az ebe tő, sá rgás szín ű g o m bók­
kal, pl. a róka gom bö va)!

8. Cortinarius speciosissimus (narancsvörös


>, b u )
pókhálósgom ba): Vöröses vagy vörösesbarna
gom ba, lapos ka la p já n a k á tm é rő je 2 - 8 cm. m
Lemezei rozsdabarna színűek. Ősszel, tűlevelű 6
erdőkben fo rd u l elő. Nem gyakori, viszont no- . o ’
-
gyón mérgező. A kétszikű erdőkben élő, kissé
halványabb szinű C. o rd a n u s (mérges p ó kh o -
lósgom ba) szintén mérgező. M in d k é t fa jta
retekszogor áraszt. A/e tévesszük össze eket
a róko g o m b ó va l! HALÁLOSAK!
(Lásd még az ehető go m bák ábrája n ő ! a sá r­
guló csiperké t)

MÉRGEZÉSI TÜNETEK
A mérges gombák sokféle tü n e te t idéznek
elő, am elyek közül a következőek tö b b é-
kevésbé tipikusak:

Gyilkos galóca/hegyes kalapú galóca: A gom ­


ba eifog yasztását követően lassan, 8 -2 4 órán
belül alakulnak k i a tünetek: hányás, hasmenés,
tú lz o tt szom júság, izzó dós és görcsök. Egy
nap u tó n látszólagos ja v u lá s következik be,
am elyet azonban visszaesés követ. A z esetek
90 százaiékóoon 2 -1 0 napon belül m ó jd é g -
telenség következtében beáll a halál. Nincs
tsm ert ellenszer.
M uszkarinm érgezés: Sok gom ba okozhatja.
H atása eitérő lehet, öe az összes méreg az
idegrendszert tám adja.
A légyöiő galóca súlyos g y o m o r- és bélrend­
szeri zavart, ö n kívületet, élénk h a llu a n ó c ió t,
irá n y íth a ta tla n izo m rá n g á st és g ö rcsöt okoz,
am elyet kóm aszerü alvás követ. A beteg á lta ­
lában felépül. A téglavörös susulyka és roko­
nai szédülést, vakságot, izza d á st okoznak.
A testhőm érséklet erősen lecsökken, a pu p illá k
kitágulnak. Ezt legrosszabb esetben ö n kívü le t
és h a lá l követi.

167
»

ÉSZAKI ES ÉSZAKI-SARKI NOVEMYEK


Az itt felsorolt szívós északi sarki növé­
nyeken kívül számos mérsékelt égövi faj is
m egjelenik az északi területeken a nyári
évszak idején.

1. Vörös lucfenyő (Picea rubens): A 23 m-es


m agasságot is elérő fa s ö té t- \/agy sárgászöld
tűlevelűket és m in d e n h o l szőrös ág a kat nö­
veszt. Kérge durva és sötét, tobozai lefognak
Észak-Am erika szárazabb területein jellemző.
A fia ta la b b h a jtá so k nyersen és főzve egy­
a rá n t fo g y a s z th a tla k . A tűlevelűkből készít­
sünk teát, a h á ncsot pedig főzzük m eg!

2. Fekete lucfenyő (P cea nnariana): A vörös


lu c n ó l alacsonyabb, rö vide b b tűlevelű fa.
Észak-Ameríka nedvesebb területein éi. Észak-
Am erikában, v a la m in t Európa és Ázsió észoki
részein szám os hasonló fa j ta lálh ató. Minden
részét a vörös lucfenyőéhez hasonlóan hasz­
nosítsuk!

3. Labradoritea vagy grönlandi molyűző(Le-


dum groenlandicum): Á tlagosa n 3 0 -9 0 cm
magas, illa to s örö kzöld cserje, am elyre felül
fényes, a lu l fehéres vagy szőrös, begörbült élű,
keskeny levelek és ö t szirom ból á lló virágok
jellemzőek. Észok-Amer/kában található. Leve­
leiből regeneráló te á t készíthetünk.

4. Sarki fűz(Salix): 3 0 -6 0 c m -e s , kusza, tund­


rán élő cserje. Kerek levelei fe lü l fényesek. Sár-'
ga borkát hoz. Tavaszi hojtösai, levelei, háncsa
és fiatal, hám ozott gyökere egyaránt fogyaszt­
ható. Levele/ 7- 10-szer több C -vita m in t ta rta l­
maznak, m in ta narancs.

5. Páfrány: N yáron az északi erdőségek ned­


ves részein és a tu n d rá n e g ya rá n t előfordul.
Csak a fia ta l ágvégeket fogyasszuk, o csúcstól
szám ítva m axim um 15 c m -íg ! Távolítsuk ef
ró lu k az összes s z ő rt! A legjobb, ho párolva
készítjük el.

6. Törpeszeder (Rubus chamaemorus): Ritkán


ha la dja meg a 30 cm -es m ag asságo t A sze­
derszer ü növényre tenyér fo rm á jú levelek; fe­
hér virágok és a nö vé n y tetején term ő bogyók
jellemzőek. A rózsaszín bogyók érés közben elő­
ször narancssárgává, m a jd borostyánszinűvé
változnak. Nyersen fo g y a s z th a to d r

168
ÉSZAKI ES ÉSZAKI-SARKI NYOVÉNYEK

7. Lazacszeder (Rubus spectabilis): Kism éretű


\/adm áfnára hasonlító, tüske n é lk ü li növény.
H árom koréjos leveleket, lilósvörös virá g o ka t
és lédús, vörös va g y sárga, nyersen is fo ­
gyasztható bogyókot hoz. Észok-Am erikábon,
illetve - oz u tó b b i időben - Európa egyes ré­
szein fo rd u l elő.

8. Medveszőlő (Arctosiapbylos uvaursi): Az


északi sarkvidéken élő, alacsony, kusza fa,
am elyen bunkósbot fo rm á jú , örökzöld, bő r-
szerű levelek és rózsaszín vagy fehér virágok
nőnek. Fürtökben fehér bogyókat terem, am e­
lyek főzés u tá n fogyaszthatóak.
’#

9. Izlandi zuzmó (Cetraria islandica): Csomó­


sán no: bor szerű, szürkészöld vagy barnás,
m axim um W cm -es telepet fo rm á i A telep sok
fűszál fo rm á jú ágból áll. N éhány órára áztas­
suk be, m a jd alaposan főzzük m eg!

10. Rénszarvaszuzmó (Cladonia ranaiferina):


5 -1 0 cm-es, gyakran nagy csoportokban élő
zuzmó. Törzse üreges, kerek és szürkés színű.
0

A g ai agancsra ha so nlítan ak. N éhány órára


aztassuk be, m ajd alaposan főzzük m eg!

11. Um billicaria zuzm ófajok (Umbillicaria):


Kerek, hólyagszerű, szürkés vagy barnás h a j­
tá s o ka t hozó zuzm ók, középen ta lá lh a tó szá­
ruk segítségével kövekre topadva élnek. N é­
m elyik szemölcsszerű és kavics form ájú, mások
simák. N agyon táp lá lóok, néhány órára áztas­
suk ber m a jd alaposan főzzük m eg őket!

A zuzmó nem csak a sarki területeken fontos


tápláléka a túlélőnek, arrafelé viszont alap­
vető fontosságú, mert minden bizonnyal táp­
lálóbb, m int bárm elyik északi-sarki növény.
Sok felfedező hosszú ideig az U m billicaria
zuzm ófajokon élt. Legyünk azonban óva­
tosak! Keserű savtartalm uk m iatt fájdalm as
irritációt okozhatnak, ha nyersen fogyaszt­
ju k őket. A savat sem legesíthetjük, ha egy
éjszakán át vízben ázta tju k a zuzm ót, majd
alaposan megfőzzük! Aki a ropogós ételeket
szereti, ezután még meg is piríthatja ő k e t
Ha sikerült elejtenünk egy rénszarvast,
együk meg a gyomrában található, m eger­
je d t zuzm ót! A zuzmó könnyen emészthető,
az eszkimók igazi ínyencségnek ta rtjá k .

169
SIVATAGI NÖVÉNYEK
A sivatagi túlélés a víz függvénye. Az éle­
lem ként szolgáló növények e lő tt tanuljuk
meg felism erni a víztarta lm ú fá k a t és kak­
tuszokat! Ha nincs vizünk, ne is együnk, mert
az emésztés tovább csökkenti a test fo tya-
déktartaíékát, felgyorsítva a kiszáradást.

1. Hordókaktuszfélék (Ferocactus): Átlagoson


12 m rnogas, észak-am erikai kaktusz, Több
m in t egy lite r ih a tó fo lya d é ko t, néha keserű,
tejszerü levet ta rta lm a z Ez is k iv é te lt képez
a tejszerü nedvet term elő n ö v é n y e k re v o n a t­
kozó tila lo m alól. Vágjuk ie a tetejét, m ajd
tö rjü k össze belső h ú só t; ezután igyuk m eg az
összegyűlő levet - de csak vészhelyzetben!

2. Fügekaktuszfélék (Opuntia): Vastag, egymás


m e lle tt lévő, párnaszerű levelek, sárga vagy
vörös virág és tojás alakú, puha term és je l­
lem zi őket. A m e g h á m o z o tt term és nyersen is
fogyasztható. Gyenge, fia ta t leveleiket hám oz­
zuk, m a jd főzzük m e g ! Vágjuk le a tüskéiket!
M a g ju k a t p iríts u k m eg és készítsünk belőle
lis z te t! A törzse t csapo lju k m eg, h ogy vize:
n ye rjü n k belőle! Ezek az Észak-Am erikábál
eredő növények m a m á r számos s iv a ta g i te­
rü le te n m e g to ló lh a tó o k . N agyon szúrósak,
ezért óvatosan érjünk h o zzá ju k!A friká b a n ne
tévesszük össze őket a k u ty a te jje l! A fügekak­
tuszfélék a k u ty a te jtő l eltérően nem ta rta l­
m aznak tejszerű n e d v e t

3. Dögvirágfélék (Stapelia): Néhány változatuk


A frika déli és tró p u si területein él. Nagy, furcsa
külsejű növények, törzsük alacson y és pozs­
gás. Jellegzetes, csillag alakú, virágos, tüskés
levelek ágaznak el belőlük. A virágo kat vastag,
kusza szór fe d h e ti A ki fe jle tt no vények roth odó
húsra em lékeztető, m ással össze nem téveszt­
hető szagot bocsa ta n o k ki, am e lye t felism erni
nem tú l kellemes, viszont sokat segíthet. A szá­
ra t csapoljuk meg, h o g y vizet nyerjünk belölel

4. Agávéfélék (Agave): Vastag, bőrszerü, tüs­


kés szúrós hegyű le vé lro ze ttá ju kb ó l nagyon
hosszú, oszlopos szár nő ki. A még nem virágzó
szár főzés után fogyasztható. Afrikában, Ázsiá­
ban, Dél-Eurőpában, M exikóban, az Egyesült
Á lla m o k déli részén, v a la m in t a Korib-térség
egyes részein találhatóak. A nedves trópusi te­
rületeken éppúgy megélnek, m in t a sivatagban.
SIVATAGI NÖVENYEK

5. Tökfélék (Cucjrbitaceae): A K a la h ó n -siva -


ragban, a Szaharában, v a la m in t a ttó l keletre,
egészen Indiáig m egtalálhatóak, máshová tele­
pítés ú tjá n kerültek. A narancs m éretű gyü­
m ölcsöt term ő, kusza növények a szőlőre h a ­
sonlítanak. Éretlen leveleiket főzéssel teh etjük
könnyebben fo g y o s z th a tó v a l M a g ju k a t p ö r­
köljük, fia ta l leveleiket pedig főzzük m eg! Vi­
rá g ja ika t nyersen is fogyaszthatjuk, szá ru ka t
és h a jtá s a ik a t akár rá g csá lh a tju k is, hogy k i­
nyerjük belőlük a vizet!

6. Datolyapálmafélék (Phoenix): Indiáról Észak-


A frik á ig m e g ta lá lh a tó a k - m áshová telepítés
ú tjá n kerültek. Vízhez közel, vadon élnek. M a ­
gas, vékony pálm ák, m axim um 4 m hosszú
levelekkel koronázva. A p á lm a termése és h a j -
tó só nyersen is fog yasztható, fia ta l leveleit
viszont főzzük meg. A Törzsben ta lá lh a tó nedv
cukorban gazdag, akár le is p á ro lh a tju k .

7. M ajom kenyérfafélék(A dansonia):4fr/fró-


tó l A u s z trá liá ig m e g ta lá lh a tó , magas, d u z­
zadt, erősen barázdált törzsű fák. Egy fe ln ő tt fa
Törzsének átm érője elérh etf a 9 m -tis. Csapoljuk
meg a gyökeret, h o g y vizet nye rjü n k belőle!
10-20 cm hosszú, pépes gyüm ölcsük és m agjuk
nyersen is fogyasztható, fiatal, pu ha leveleiket
főzzük m eg!

8. Akácfélék (Acaria): A frikától Ausztrália északi


részéig n a g yszá m b a n fo rd u ln a k elő. Számos
fa jtá ju k van, de m indegyik tüskés, bozótos, kö­
zepes méretű fa. Nagyon apró leveleket hoznak.
V iráguk c lta lá b c n (fa jtá tó l függően) fehér,
rózsaszín vagy sárga, és apró (1 cm-es), g ö m -
bölyú fejecskevirágzatot formáz. Gyökerük meg­
csap olcsóval vizet nyerh evünk. M agjukat pirítsuk
meg, fia ta l leveleiker és h a jtá s a ik a t főzéssel
te h etjük fogyaszthatóvá,

9. Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua):


A Földközi-tenger környéki sivatagos területeken
és a S zahará tól A rá b iá n keresztül egészen In ­
diáig m egtalálható. M á ltá n szinte ez az egyet­
len fafajta. Magassága elérheti a 15 m - t Fényes
örökzöld levelei párokban, száranként kettesé­
vel vagy h ormosává (helyezkedő ek el. Apró, piros
virágaiból lapos, bőrszerú m aghüvely ólaku l ki,
am ely édes, Tápláló belet ta rta lm a z -e z t nyer­
sen is fogyaszthatjuk. Kemény, barna m a g já t
zúzzuk össze és készítsünk belőle zabká sát!
A zért hívják szentjánoskenyérfánok, m e rt á l­
lító la g Szent János ennek a fán ak a m a g já va l
táp lálkozott, a m iko r a pusztaságban élt.

171
TRÓPUSI NÖVÉNYEK
A trópusokon bőségesen ta lá lh a tó ehető
növény, de amíg nem ismerjük meg őket,
jobb, ha eleinte p álm át, bambuszt és az
ismertebb gyümölcsöket fogyasztjuk!

1. Szágópálma (Metroxylon): Délkelet-Ázsió


párás, alacsonyan fekvő területein őshonos,
m áshova telepítéssel k e rü lt Közepes magas­
ságú, lO m -e sfa , tüskés törzse, va la m in t hasz-
szú, törékeny és íves levelei vannak. Törzsének
kem ényítőben gazdag, dús belseje szögöt tar­
talm az.

2. N ip a - vagy m angrovepálm a (Nipa fru-


ticans): 6 m -es m agasságot is elérő növény,
pó frónyszerű levele „tö rz s e t" alkotva csopor­
tosul és burjánzik a tő körül. Défkelet-Azsio
sós vizű fo ly ó to rk o la ta in á l él. Cukros nedvben
gazdag, Ízletes g y ü m ö lcsö t és ehető „káposz­
tá t“ (cg végi h a jtá s t) terem.

3. Banán vagy pizáng (M usa):4 trópusi terü­


leteken m in d e n ü tt elterjedt, 3 -1 0 m magos
fa, am elynek nagyon nagy, fűszál alakú, álta­
lában hasított, világ oszold levelei vannak.
A pizán g kem ény gyüm ölcse csak főzve fo­
gyasztható. Ez a p u h a változa tná) több ke­
m ényítőt, viszont kevesebb cukrot tartalmaz.
Rügyeit, h a jtá s a i v é g é i fia ta l szárát és gyö­
kerének belső részét éppúgy fagyaszthatjuk,
m in ta g yü m ö lcsé t

4. Cukorpálma (Arenga pínnara vagy A. Sacchi-


fera); 1 2 -2 0 m -c s fo. D urvat bordázott törzsét
viszonylag egyenes, szágószerü levelek és sár­
ga, ágszerü gyüm ölcsös részek koronázzák.
M ala jziá b a n és Indonéziában vadon terem.
C u ko rta rta lm á n a k kinyeréséhez gyűjtsük ösz-
sze nedvét, m a jd p á ro lju k le, hegy csak súri>
szirup m a ra d jo n !

5. Nád pálm a (Calamus): Erős kúszónövény,


o levelei középső erezetén lévő horogszerú
n y ú lv á n y segítségével kapaszkodik a fákra.
Ázsia trópusain jellem ző. Mcgduzzodt törzse,
m ogja és hajtásain ak cs ucsa eh etó, gyökeréből
kiváló köté l készíthető.

6. Halfarokpá!ma(Caryota):Áffogosar? ICm-es
növény. Sima, gyűrűs törzse és sok ovális vagy
V alakú levélkéből álló, hosszú, lehajló tevelei

172
TRÓPUSI NÖVÉNYEK

vannak. Ázsia tró pusain számos hasonló fa jta


él. G yüm ölcsét ne együk meg I

7. Kókuszpálma (Cocos nucifera): Ez a több


m in t 3 0 m -es fo m inden nedves tró p u si te rü ­
leten előfordul. Levelei tövéről ro g y fürtökben
lóg le a kókuszdió. A szálas kókuszd ió t nagy,
sim o h é j boritje. A dió hajtása, teje és húsa
eg ya rá n t fogyasztható. A tá p lá ló léből le p á r­
lással akár cu kro t is nyerhetünk.

A fentiek csak példák a sok trópusi pálm a­


fajtára. Létezik még:

- Tobago vagy popunhapálm a (Guílielma


vagy Bactris utilis): A m erikában élő pálm a,
vékony Törzsét váltakozó, s ö té t vagy világos
tüskék tarkítják. Piros vagy sárga g yüm ölcsét
főzzük vagy p irítsu k m eg!
- M ustpálm a (Jessenia ésOemocarpus): Bra­
ziliában és G uyanában élő növény. Apró,
2 cm -es gyüm ölcsöket terem. H úsát és m a g ­
jána k belét e g ya ránt fogyaszthatjuk.
- Oszloppálma (Euterpe oieraccea): D él-am e­
rikai trópusokon élő növény a m ocsaras te rü ­
leteket, különösen az áradó folyók p a rtja it ked­
veli. Ehető gyüm ölcsének pu hat lila húsc van.

A pálmák többségénél a levélkoronával kö­


rülvett vagy a levél szárának tövével védett
hajtások ehetőek, de a túl keserűeket ne
fogyasszuk! Kerüljük az egyértelműen nem
azonosított gyümölcsöket, ugyanis - kü­
lönösen a Távol-K eleten - ném elyik heves
fájdalm akat kiváltó kristályos anyagot ta r­
talmaz.

8. Papaya (Carica papaya): Alacsony, 2 - 6 m-es,


puha, üreges törzsú fa. Nagy, sötétzöld, d in y -
nyeszerű gyüm ölcse a z érés során sárgává
vagy narancsszínűvé változik. M inden nedves
trópusi területen m e g ta lá lh a tó . Nyersen fo ­
gyasztható gyüm ölcse e n yh íti a g yo m o rb á n -
tc lm okat F iatal levelei, virá g a i és törzse főzve
fogyasztható. Főzés közben a vizet legalább
egyszer cseréljük ki! B ár kiválóan m e g p u h itja
a kemény, inas húst; ü g ye ljü n k rá, h o g y az
esetlen gyüm ölcs tejszerü nedve ne kerüljön
a szemünkbe!

173
ÉLELEM

1. M oring a (Moringa oleifera): M axim um


10 m m agos fa. Apró, ovális leve fecskék, sör-
gasfehér virágok és 2 5 -3 8 cm-es, keskeny,
h á ro m o ld a lú m ag hüvelyek terem nek rajta.
K elet-A frikában és D él-Azsiában vcdon él, de
m á r m ásfelé is m egtalálh ató . Levelei és fia ta l
termése nyersen és főzve e g ya rá n t fogyaszt­
ható. Az idősebb hüvelyeket szeleteljük fel és
főzzük meg c zöldbabhoz h a so nlóa n ! Gyöke­
ré t a to rm á h o z hasonlóan ízesítésre használ­
tu k! Leveleinek és gyökerének k is a jto lt leve
segít a gyulladások kezelésében.

2. M angófa (Marigrfera indics): Közepes vagy


nagym éretű örökzöld fa, szinte az összes ned­
ves területen m egtoló Iható. S ötétzöld levelei
fürtökben helyezkednek el. Qvóiis, 7,5-13 cm-es
gyüm ölcse az érés során zöldrő l narancssár­
gára változik. A nyersen fogyasztható termés
egy darab hosszú, lapos m a g o t tartalm az.
A m angó levelei allergiás reakció t válthatnak
ki az erre érzékenyeknél.

3. Cukoralm a (Annona squamosa): 5-őm -es


fa, ovális vagy lándzsa alakú leveleket és lh
liom szerü vira g o k a t hoz. Sokrészes, szürkés-
zö ld gyüm ölcse illa to s , húsos és göm bölyű. Az
r

Ú jvilág trópusairól származik, napjainkban vi­


szont szinte m in d e n h o l fellelhető. Szintén fo­
gyasztható rokonai, o c sirim o ja (A. chefim olaj
és az ökörsziv (A. re tic u la ta ) Közép- és Dél-
Am erikóban teremnek.

4. Savanyúalma (Annona muricata): Hason­


lóan elterjedt, 1 2 m -esnövény. Nagy, avokádó
alakú, zöld, bőrszerű gyüm ölcsöt terem, amely­
nek súlya o 2 k g -o tis elérheti. Frissítő, savanyú
ize van.

5. Fügefclék (Ficus): A tró p u si és szubtrópusi


területeken számos vá lto za tu k él, de néhány
fa jta m ég a siva ta g b a n is fellelhető. Támasz-
tógyökerekes, kusza fák. Örökzöld, tőnél kerek
leveleket hoznak. Nyersen fogyasztható, körte
alakú gyüm ölcsük közvetlenül az ágon terem.
Kerüljük a kemény, fás vagy ingerlő szőrökkel
b o ríto tt v á lto z a to k a tí

6. Kenyérfafélék (Artocarpus): 15-20 m-cs fa­


fajiak. Nogy, m élyen koréjos, fe lül fényes leve­
leket hoznak. Tejszerű levük ésszemölcsös D ó ri
gyüm ölcsük van. A trópusok nagy részén meg­
találhatóak. Keményítőben gazdag gyümölcsü­
ket nyersen fogyasszuk, m iu tá n a bőrt lekapar­
tuk és a keményebb, belső részt eitóvoiirottuk!
TRÓPUSI NÖVÉNYEK

7. Bűzfa (Sterculia): Közép- és D él-A m eríká-


ban, illetve a trópusokon m áshol is m e g ta lá l­
ható. N agy m a xim u m 3 0 m -e s fa. Tóm csztó-
gyökere és tenyér alakú levele von. Gyümölcse
fekete, földim ogyorószerü m ogokar ta rta lm a ­
zó hüvelyekből áll. A m agekot nyersen fegyasz-
szuk, m iu tó n e ltá v o lito ttu k róluk az ingerlő
szőröket.

8. Bengálibirs (Aegle marmelos): 2,5-4,5 m-es


fa. Sűrű, tüskés hajtások és kerek, sárgás vagy
szürkés, akár 10 cm á tm é rő jű termések je l­
lemzik. A Hi m a lója egyes részed, Indiában és
B urm ában él. A citru sfé lé k rokona. C -v ita -
m inban igen gazdag gyüm ölcse nyersen fo ­
gyasztható.

9. Lenfa vagy szalam anderfa (Antidesma):


10-13 m magas örökzöld cserje. Fénylő, 15cm-es
leveleket hoz. D élkeiet-Ázsia erdőiben él. H ú ­
sos, sokm agú, ribiziiszerú gyüm ölcseinek á t­
mérője kb. í cm. A zöld gyüm ölcsök az érés so­
rán fehérré, vörössé, végül feketévé változnak.
Nyersen is fogyasztható, de jobb, ha gyüm ölcs-
kocsonyát készítünk belőle.

Az elsődleges dzsungelben a gyümölcsök


általában a lombozatban találhatóak, vagyis
csak úgy tudjuk elérni őket, ha felm ászunk
értük, vagy kivágjuk a fá t. (A más részeken
növő gyümölcs is értékes táp lálék lehet
persze.) Sokkal könnyebben elérhető v i­
szont a szőlőszerű nádpálm a: m iután bele­
vágtunk, húzzuk le a fen ti részeit, hogy ef­
érjük a tetején lévő hajtásokat! Hám ozzuk
le a külső burkot kb. 2 m hosszan, majd da­
raboljuk fel a hajtást és pirítsuk meg pará­
zson! Némelyik belseje nagyon ízletes lehet
annak ellenére, hogy kicsit keserű az íze.
ÉLELEM

1. Fehér bazcila vagy parajrepkény (Basella


alba]: Kúszó, szólöszerű növény, am elyre vas­
tag, kerek, ovális vagy szív alakú, z ö ld és iiSós-
vörös á rn ya la ta ib a n pom pázó levelek és hú­
sos, (ilós virágo k jellem zőek. N apjainkban
a legtöbb tró p u si területen m egtalálható. Vi­
tam in okban gazdag, fia ta l levelét és szóról
főzés u tá n fogyasszuk!

2. Indiai tam arindusfa (Tamarindus indica):


Sűrű, ágas, 25 m -es fa. Sok ieveiecskéböl álló,
örökzöld leveleket, és tom pasórgo színű, vö­
röses csíkokkal ta r k itö rt virá g o ka t hoz. Barna
m aghüvelyének C- ví tam inban gazdag belseje
nyersen fogyasztható. M a g já t és fia ta l leveleit
zöldségként használjak, kérgét meghámozva
rág csáljuk! M óra sokfelé m e g ta lá lh a tó .

3. Szarnyasbab vagy -borsó (Psophocarpjs):


A zóz5iai trópusokon élő kúszónövény. Lándzsa
alakú levél, kékes virág és 20 cm-es, négyré­
szes, b a rá zd á it hüvelyterm és jellem zi. A fia ta l
hüvelyeket főzzük m eg kissé! Izük a babérra
hason üt. A fiatalabb m agok a borsóra emlékez­
tetnek. Az idősebb m agokat süssük m eg! A spe­
nótízű, fia ta l leveleket nyersen fogyasszuk!
A vastagabb gyökereket (am elyek több fehérjét
ta rta lm a zn a k, m in ta burgonya v o g y o m a n i-
óka) nyersen, v a g y a bu rgonyához hasonlóan
főzve, kisütve, m egsütve és p irítv a egyaránt
fogyaszthatjuk.

4. Jamszbab (Pachyrrhizus es Sphenostylis):


S zabálytalan, háromrészes leveleket hozó kú­
szónövény. Bütykös, pasztinákszerű gyökere
van. A trópusok na gy részén előfordul. Ehető
g u m ó i ropogósak, édesek, lédúsak és dióízűek.
M a g ja i nyersen ártalm asak, ezért m indig ala­
posan főzzük m eg ő ke t!

5. Fö ld i- vagy am erikai mogyoró (Arachis


hypogaea): Nem v a ló d i (csont)héjas, termése
a fö ld a la tt érik. A pró cserje, göm bölyű ovális
levelei és sárga v irá g a i vannak. Szárai redós
hüvelyekben végződnek. A m ogyoró nagyon
tápláló, és hosszú ideig eláll. Napjainkban
a lég töb b trópusi és szu b trópusi területen meg­
találh ató.

6. Kasszava vagy manióka(Manihotesculenta):


A trópusokon m ind e nhol m egtalálható. Kiszá­
ra d t földben az 5 m -es m agasságot is elérheti
Törzse bütykös. Hosszú szárú levele 5 -9 kisebb
levélkében végződik. Vastag gum ós gyökere
nyersen fogyasztva halálosan mérgező, ezért

176
TRÓPUSI NÖVÉNYEK

meg kell fő z n i! Sokáig d ó it, különösen, ha


lisztté zúzzuk.

7. Búnkólifiom: 2 - 5 m magos, árnyékkedvelő


bekor. Bőrszcrú, fényes, örvös, néha vöröses színű
leveleket hoz. É reti bo gyói pirosok. N a p ja in k­
ban a tró p u si területeken, különösen o Csen­
des-óceán szigetein elterjedt. Kem ényítőben
gazdag, húsos gyökerét főzés után fogyasszuk!

8. Taró (Colocasia): A nedves rátájú trópusok


m inden részén e lő fo rd u ló növény, legfeljebb
15 m -es m agasságot ér el. Nagy, igen bosszú
szárú, szív vagy n yil alakú levelei o gyökérből
erednek. Narancsszínű, sárga virá g o ka t hoz.
G yökérgum ójának íze a burgonyáéra ha so nlít;
nyersei fogyasztva azonban ártalm as, ezért
m egkell fő z n ü n k!

A trópusi erdőkben a gyűjtögetés legkivá­


lóbb helyszíne a folyók és patakok partja.
M indenhol, ahol a nap eléri a dzsungel ta ­
laját, sűrű növényzet alakul ki, a növények
mégis a folyóparton fejlődnek a legjobban,
mert az a legtisztább terület.
Ha hegyet mászunk, ne mulasszunk el
lenézni az a la ttu n k elterülő dzsungel lom ­
bozatára! A legjobb rálátást azok a területek
biztosítják, ahol a száraz faágak leestek,
m egtisztítva a terü le tet. A lombkoronában
észrevehetünk pálm át és más fogyasztásra
alkalmas növényt is. Ilyenkor jegyezzük
meg a helyüket, majd szükség esetén vág­
juk ki őket. A fák jelen tő s mennyiségű
élelmet biztosítanak.
Ha legyengültünk és híján vagyunk az
élelemnek, ne fárasszuk m agunkat azzal,
hogy megpróbálunk kidönteni egy fá t! Ez
túl sok en erg iát igényel, és valószínűleg
könnyebben megszerezhető élelem is a ren­
delkezésünkre áll.
Csak annyi táp lá lé k o t szedjünk össze,
amennyire szükségünk van, trópusi körül­
mények kö zö tt ugyanis gyorsan meg fog
romlani! Az élelm et hagyjuk a term ő fán
amíg szükségünk nem lesz rá, és inkább
frissen fogyasszuk!

177
ÉLELEM

1. Víziparéj (Ipomoeá aquatica): Vilógoszöld


levelű és fehér virágú kúszónövény, lebegő
növényként á lta lá b a n az édesvízben, legin­
kább D élkelet-Ázsióban él. Öregebb szára ros­
tos, szálas, de fio ra l le ve le it és h a jtá s a it fel­
fo rra lva fo g ya s z th a tju k !

2. Lótusz (Meljm bíum nucifera): Hosszú nye-


lű, harang alakú, kékeszöld, vízből kiáltó levelű,
rózsaszín, fehér vagy sárga virágú vízinövény:
F iatal levelei és h á m o z o tt szóra főzve fo ­
gyasztandó. A g yö ké rtörzse t és az érett m a­
g o k a t főzve vagy sü tv e fogyasszuk, de az
u tó b b i keserű csíráit előbb távo lítsuk e l! Leg­
inkább Á zsiábant v a la m in t A frik a és Észak-
Am erika egyes részein él.

3. Tündérrózsafélék (Nymphaea): A trópusi


A frika, India és Ázsia tavaiban, folyóiban és
p e tá kja ib a n élnek, de néhány m érsékelt égövi
területen is előfo rdulnak. Szív alakú leveleik
a v í z felszínén lebegnek. Nagy, keményítőben
gazdeg g u m ó ju k a t és szárú kor főzve fegyosz-
szuk! M agjuk keserű, de tápláló.

4. Jamszgyökérfélék (Dioscorea): M in d a tró­


pusi, m in d o szubtrópusi területek világos er­
deiben és tisztásain, több változatbon előfor­
dulnak. Kúszó, szőlőszerü szár je lle m z i őket.
N ém elyik fa jta ehető, gum ós léggyökereket
növeszt, am elyek a felszín a la tti gyökérhez
vezetnek. Ha a ja m s z o t szárazon ta rtju k , 5 0 -
kcig eláll. N ém elyik vodjam sz nyersen mér­
gező: 0 biztonság kedvéért M INDIG főzzük
meg (hámozzuk, m ajd főzzük meg, végül zúzzuk
össze a g u m ó ka t)!

5. Rizsfélék (Oryza, Észak-Amerikábo n Ziza nia):


A 9 0 -1 2 0 cm-es magasságú, vastag szárú fűfé­
lék, a trópusokon és szám os m érsékelt égövi
területen is elterjedtek. Csépeljük, m ajd rostál­
ju k a m a g o t (hogy el tá vo lítsu k a durva, szőrös
héjotj, aztá n főzzük és p irítsu k meg, végül
a tárolás m ia tt zúzzuk össze lisztté !

6. C ukornádfélék (Saccharum): A trópuso­


kon m in d e n h o l term esztik őket, de helyenként
vadőrt is elő fo rd u l. Közönséges, magas; illatos,
vastag szárú fű félék. A z édes lé kinyerése ér­
dekében rágcsáljuk nyersen a nőd reszt!

7. Kölesfélék (Panicum, pennisetum sfö.]:


Trópusi gabona, a m e ly néha szárazabb vidé­
keken is m eg ta lá lh a tó . 1-2 m magos fűfélék,
kolbász fo rm á jú m a g fe je t hoznak, ezek méré-
TRÓPUSI NÖVÉNYEK

te m egegyezik a m ustárm agéval. Zúzzuk ösz-


sze o m a g o ka t főzéskor haszna Ih a tó lisztté,
vagy készítsünk be lő (ük zabkását!

8. Bambusz: A le g tö b b nedves vidéken elő ­


forduló, óriási fúféle. Gyorson nova, fia ta l h a j­
ta s d a növény tövénél találh atóak. H asítsuk
fel c kem ény külső b u rk o t és a spárgához h a ­
sonlóan főzzük m egl A virágzó bam busz m agja
szintén ehető. A bam busz szá m ta la n m ódon
hasznosítható: egyaránt alkalmas építőanyag­
nak, tutajkészitesre, főzőedénynek és élelemnek.
G yűjtésekor legyünk óvatosak, m e rt ném elyik
nővén y erősen megfeszül, ezért dara be kra tö r-
hé t vagy ostorszijkén r m e g ü th e t m inket.

Az itt ábrázolt növényeken kívül számos


más faj is létezik, am elyeket hasonló, te r­
m esztett válto zatu kró l ism erhetünk fel.
Ilyen a D él-A m erika trópusi részein ta lá l­
ható avokádó ( Persea am ericana), számos
állat (köztük a ja g u á r!) kedvenc elesége.
Idetartozik még a Brazíliában őshonos ch a-
yote (Sec/7 ú//r? edule), v a lam in t az in d o -
maláj térségben és Kínában kb. 60 fa jt
számláló citrusfélék családja is. am elynek
néhány tagja nagyon magasan is m eg­
terem. VIGYÁZZUNK! A sztrichninfa gyü­
mölcse a narancsra hasonlít, de HALÁLO­
SÁN MÉRGEZŐ!

A trópusokon általában sok növény közül


választhatunk, ezért ragaszkodjunk azok­
hoz, am elyeket felism erünk - am elyekről
tudjuk, hogy biztonságosak. Ha mégis is­
meretlen növényt kell megennünk, kis m eny-
nyiségen végezzük el a fogyaszthatósági
vizsgálatot!

179
ÉLELEM

lábbiak olyan ehető növények, am e- vagy gőz vakságot okozhat, erre fokozottan
re a túlélési helyzetben eséllyel ta lá l- ü g ye ljü n k!
jn k . A leírt elkészítési mód m e lle tt
idegyik fogyasztható. Indiai mandula (Termínalia catappa): Szinte
az összes trópusi te rü le t cserjés-bozótos, víz­
p a rti részein m e g ta lá lh a tó növény. Nagyon
nagy, bőrszerű, b u n kó sb o t fo rm á jú levelek
ÁLMÁK jellem zik. A fe ln ő tt fa eléri a 10 m -t. A fiata­
orpálm a vagy P alm ira-p álm a (Borassus labb növényeken jellegzetes, vízszintes ág­
labellifer): A da tolya p á fm ó ra hasonlító, épp­ gyűrű von. A nehezen ehető diók szálas, vastag,
úg y legyező alakú leveleket növesztő növény zöld, húsos héjban, az ógok végén, fürtökben
a tró p u si A frika, D é l-In d ia és B urm a egyes helyezkednek el.
részein él. A három részes dió belseje ehető.
Nedve kellemes ita l. Cukros le vé t virágos ré­ Queenslandi dió (Macadamia ternifolia):
szeinek m egcsapolásával nyerjük ki! A usztrália északkeleti részén élő, 12 m -es fa.
Több keskeny, lándzsa clo kú levelet hoz Zöld
Törpepálm a (Serenoa rcpens): Az Egyesült héjban érő kerek d ió i fü rtö kb e n teremnek.
Á lla m o k tó l K özép-A m erikáigr hom okos ta la ­
jo n ta lá lh c tó meg. A z á tlag osan 1-2 m -es
növény hosszú, merev, legyező fo rm á jú levél-
c s o p o rto k a t feh ér v iró g fü rtö k e t hoz, éshosz- GYÜMÖLCSÖK
szúkós, fekete g y ü m ö lc s ö t terem. H ajtása Guajávafa (Psidium guajava]: Közép-és Dél-
(pá lm esz Ívj nyersen és főzve e g ya rá n t fo ­ Am erikában őshonos növény, m áshove honc-
gyasztható. sitcs ú tjá n k e rü lt Alacsony, görcsös fa, m axi­
m um 10 m magos. Könnyen lehúzható, vilá­
P álm aliliom félék (Yucca): Számos fa jtá ju k
*
gosbarna kérge, ovális, párokban elhelyezkedő
él az Egyesült Á llo m o k és KÖzép-Amerika kö­ (ó lu l m eglehetősen szőrös) levelei, fehér virá­
z ö tti hom okos ta la jo n . Örökzöld, fás szárú g a i és nagy, vada (maszerű, világossá rga gyü­
növények. M erev, kardszerű leveleik a szárról m ölcsei vannak. A gyüm ölcs húsa a fehérestől
vagy fürtökben a tetejükről nőnek ki, H atszir- a rózsaszínűig változh at, krémes, és magokat
mú, fehér virágu k és hosszúkás, uborka szerű to rta lm a z. C -v ita m in b a n gazdag növény
gyüm ölcsük é re tt húso nyersen és főzve fo ­ nyersen vagy főzve fogyasszukI
gyasztható. É

Datolyaszilvafélék (D'iospyros): Ázsia keleti


DIÓK és az Egyesült Á llo m o k déli részeinek posztos
Brazil diófa vagy paradiófa (Bertholletia területein, v a la m in t a m eleg mérsékel: övi
excelsa): Dél-Am eriko trópusi vidékeinek száraz száraz erdőkben élnek, m áshova telepítéssel
ta la já n és erdeiben e lte rje d t növény. 3 0 -4 0 m kerültek. A 20 m -es m agasságot is elérhetik.
magas, levelei hosszúak, g ö rb ü lt széiűek és A pró (néha begöndőrödött), lándzsa aiakú,
oválisak, virágot sárgák. Edény alakú, fedeles C -vita m in b a n gazdag leveleikből kiváló reo
m a g to kja 15 -30 ehető d ió t tartalm az. U gyan­ készíthető. Kerek, sárga, vörösr lilá sszín ű,p o­
ezen a területen él a fazékfa (Lecythís urnigero), rod! csőm olokú, 5 -7 ,5 cm -s gyüm ölcseiket
am elynek d ió i hasonló m agtokban érnek, és nyersen vogy m egfőzve fogyasszuk!
hasonlóan Ízletesek.
Rambután (NepheÜum laopaceüm): Délkelet-
Kesudió (Anacardiurr. occidentale): Észak- Ázsió egyes részeinek erdőségeden élő bokros,
A m eríka északkeleti részén őshonos növény sö té tb a rn a kérgű nö vé ny a 20 m -es magas­
(cserje vagy fa), m inden trópusi területen m eg­ s á g o t is elérheti. Szám os apró, zöld leve­
ta lá lh a tó . Örökzöld, széles, ovális, bőrszerű, le esket és kicsi, zöldes virá g o t hoz. Kisméretű,
szem betűnően erezett, átellenes, párokban fürtökben növő, puha tüskés, szőrösnek tűnő
elhelyezkedő levelek és rózsaszínes sárga vi­ gyüm ölcse pirossá válik az érés után. C-vita-
rágok jelle m ző e k rá. Csak a lándzsa aiekú, m inbo n gazdog, húsos, fehér belsejét nyersen
vöröses, húsos term ésszárak végén term ő d ió t fogyasszuk, de m a g já t ne együk m eg! Ugyan­
együk m eg! Fogyasztása hám ozás és főzés ezeken a területeken él a puioszán (N.
nélkül ártalm as. A főzés során keletkező fü s t m uta bile) nevű, kism éretű fa, am ely hoson-

180
TRÓPUSI NÖVÉNYEK

ióon jó , tom pa tüskés, sárgás húsú g y ü m ö l­ kenyérfaféíére hasonlít. 25 m magas fa, s ö té t­


csöt terem. zöld, börszerú, tom pön ováiis levelei és m a xi­
m um 32 kg súlyú, hatalm as, szem ölcsös g y ü ­
Durian (Durio zibeíhinus): 4 0 m -e s fa, M a la j­ m ölcsei vannak. A gyüm ölcs nyersen is fo ­
ziában ésB orncón őshonos, de n a g y terü le te -
$
gyasztható, de jobb, he m egfőzzük! M a g ja it
ken elterjesztették Délkelet-Ázsióban is. Hosz- p irítsu k m eg!
szú, lándzsa alakú, bronz és ofivazöld közti á r­
nyalatokban pom pázó levelei és nagy, tüskés
felszinű,jellegzetes, sárga gyüm ölcsei tannak.
Krémszínű húsa (nem m ag ja } rossz szagú, ZÖLDSÉGFÉLÉK
y/iszont ízletes. O kra- vagy gom bófélék (Abeimoschus]:Szd-
mos fa jtó ju k létezik. Bokros növények, fü rtjü k
M alájalm a vagy m aiakkal jam bóza {Syzy- (am elyen akár 40 darab, sárga, ötszirm ú virág
gium malaccensis): 15 m m agas növény. Fé­ is lehet) nyersen is fo g ya szth a tó „h ö lg y u jja -
nyes, széles, lándzsa alakú leveket és élénk ko t'' hoz, ezek alkalm asak o gyom orban to l-
rózsaszín, fü rtö s virá g o ka t hoz. Apró, 5 cm-es, mak enyhítésére. Belső magjukat pirítsuk meg!
a Imaszer ü gyüm ölcse rózsáiHátú. Nyersen
fogyasszuk! Burgonya (Solanun tuberosum): A z A n d o k­
ban vadon terem. Ó vakodjunk parad icsom ­
Vízi jam bóza vagy vizes alma (S. a q u e jn ): szerű gyüm ölcsétől, m e rt m érgező! N agyon
Hasonló növény, de sárgás vagy fehér, körte h a so n lít a vadburgonyáro, ezért jobb, ha elke­
alakú gyüm ölcse barcckízű. M in d k é t fa jta rüljük. A burgonyagum ókat m indig főzzük meg!
M alajzia öserdeiben és bozótos-cserjés vidé­
kein őshonos, de sok m ás területre is betelepí­ B atáta vagy édesburgonya (Ipomoea): M a
tették őket. m á r a világ szám os részén m egtalálható, de
a trópusokon különösen nagy m ennyiségben
Csillaggyümölcs vagy karambola (Averrhoa fo rd u l elő, m e rt széles körben term esztik. Ku­
cararrbola): A z in d o n é z erdősegekben élő, sza, szölőszerü kúszónövény levele gyakran
alacsony átlagosan 8 m -es fa, am ely sok viló - szív alakú, gum ós gyökere id ő n k é n t na gy és
goszöfd, kicsi, lándzsa alakú levelet és fü rtö k ­ p e ty h ü d t lehet. Elképzelhető, h o g y tejszeru
ben apró, fehéres rózsaszín virá g o t hoz. Sárga, nedvet bocsát ki, de ez nem mérgező.
bordás term ése 7 ,5 -1 2 ,5 cm hosszú. Nyersen
fogyasszuk, id ő n k é n t savan yú le h e t! Babfélék [Phaseolus): Sok változóiban, széies
körben elterjedtek - gyakran a term esztett vál­
Mangosztán (Garcinia mangostana):ŰéHre/et- to z a t kerü l vissza a természetbe. M indegyik
Ázsia erdőiben élő nö vé ny 12 m m a g a s Hosz- fa jta kusza kúszónövény am ely színében sok­
5zú, börszerú, sötétzöld, párosán elhelyezkedő féle „b o rs ó v irc g o t', hoz, és a te rm e szte tt vá l­
levelek, nagy, sórgo és lila virágok, v a la m in t toza thoz hasonlóan hosszú hüvelyben term i
kerek paradicsomszerü, lilósbarna gyüm ölcsök a babot. A m agok nagyon tá p lcló a k - főzzük
jellem zik. Gyüm ölcsének o t szelvényből álló m eg őket!
belső h ú sá t nyersen fogyasszukI Sok fa jtá ja
létezik. Kígyóuborka (Tricosanthes): ín d o -m a la jz ia i
és a u sztrá lia i kusza, szölőszerü növény. Karé-
Maracuja vagy golgotavirág (Passiflora etíu- jo s levelei és nagyon hosszú, keskeny, kig yó -
lis): Brazíliában őshonos kúszónövény, m ás­ szerü, akár 2 m -es termése van. Egyik ism ert
hova telepítés útján került. Hosszú szara, h a - vá lto za tá n a k gyüm ölcse élénkpiros. A g y ü ­
ram karéjos levelei, jellegzetes, kacsszerű, fe­ m ölcsöt szeleteljük fel, m a jd főzzük m eg!
hér és lila virágai, sokm ogú, savanyú húsú,
lila gyüm ölcsei vannak. Több ehető m a ra c u ja -
fa j éi A m erika tró p u si részein is.

Nagy termésű kenyérfa vagy dzsekfrút (Ar-


toearpus heterophylljs): Ind ia d é li részéröl#

származó, n a p ja in kb a n főleg D élkelet-Azsia


számos területén m eg ta lá lh a tó növény. A többi

181
REZŐ TRÓPISI NÖVÉNYEK
A mérgező növények aránya a trópuso­
kon sem nagyobb, m in t a világ bármely
más részén. Vigyázzunk a következő növé­
nyekkel, m ert mérgezést vagy irritációt
okoznak.

1. Fehér m angrove (Avicennia marina): Vé­


kony, 6 m -n é ( nem m agasabb növény, amely
m ocsarakban és fo ly ó to rk o la to k n á l él Afrika
tró p u si részein és o rró l keletre, egészen Indo­
néziáig és A usztráliáig. Fokó kérge, sűrű ceruza
fo rm á jú gyökere, lándzsa alakú vagy hosszú­
kás levelei, sórgo v irá g a i és kicsi[ kerek, fehér
bogyói \/annak. Leve fe lh ö lya g o sitja c bort, és
vaksáaot okoz; ho szem be kerül.

2. Trópusi csalán (Laportea): A trópusokon


elterjedt, általában vízporton találh ató növény.
Kicsi, begöndörödő, lándzsa alakú, hegyes fogú
levelei és lelógó, ostorszerú füzér virágzata von
- a k á r a közönséges csalánnak. Számos fa jtá ­
ja létezik, m érsékelt égövi is. Égető csípése o
csalánéra hasonlít, de a n n á l sokkcf rosszabb.
M ag ja nagyon mérgező.

3. A tm agurta (Mucuna p ru rie n s M bozóto­


sokban és o világos erdőségekben éle szőlő-
szerű kúszónövény, o vá lis ievelecskéker és
hárm as fü zé rvirá g za tb a n szőrös, sötét, lila
virá g o ka t hoz. Barna, szőrös m oghüvelye van.
A m a g h ü ve ly és a virá g o k érintve irritá c ió t,
szembe kerülve vakságot okoznak.

4. Pangium e d u le M 20 m -es magasságot


elérő fo, Délkelet-Ázsió, főleg M alajzia dzsun-
geleiben él. Szív alakú ievelei spirálison he­
lyezkednek el. Z ö ld fü z é rv irá g z a to t és nagy,
barnás, körte oiakú, fü rtö s term ést hoz. M in­
den része, de leginkább a gyüm ölcse veszélyes,
m agja h idrog én -ciá n id-sova t tartalm az.

5. Kurkasfa (Jatropha eurcas): Az egész tró­


pusok fás területein m e g ta lá lh a tó bokor vagy
alacsony fa. Nagy, karé jós, vadborastyónszerü
leveleket, apró, zöldessárga virág o kat és sárga,
három nagy m a g o t ta rta lm a zó , ólm a méretű
gyüm ölcsöket hoz. M agja édes izü, olaja azon­
ban erős hashajtó, és a kipréselt m agok m ara­
déka is nagyon mérgező. Hasonlóan veszélyesek
o rokonai is.

182
MERGEZÓ TRÓPUSI NÖVÉNYEK

6. Sztrichninfa vagy farkasmaszlag (Strychnos


nuxvomica): Óvó (is, átellenes pórokban el­
helyezkedő leveleket növesztő fa. Fehér, esetleg
sórgósvörös színű gyüm ölcsének m agja sztrich-
n in t tartalm az, ezért h a lá lo s!A farkasm oszlcg
fő ké n t Indiában él, de m ás fa jtá i az egész tró ­
pusokon m egtalálhatóak.

7. Ricinus (Ricinus communis): Az egész Tró­


pusok bozótos és puszta területein m e g ta lá l­
ható cserjeszerü növény. Levelei éppúgy helyez­
kednek el, m in ta kézen ez ujjak. Sárga virág fü r­
töket hoz, és tüskés, bárom m a g o t ta rta lm a zó
hü velyt terem. M agjo erős, néha halálos has­
hajtó.

8. Díszeper vagy indiai szamóca ÍDuchesnia


indica): Kúszónövény. Három részes levelei,
eperszerű gyüm ölcsei és sárga (nem fehér) vi­
rágai vannak. A közönséges, ehető eperre h a ­
sonlít. Ázsia melegebb részeinek pusztaságain
őshonos, Észok-Am eríkóba telepítés ú tjá n ke­
rü lt Gyümölcse nagyon mérgező, néha halálos.

A fen tiek csak példák a mérgező trópusi


növények köréből. It t következik még né­
hány a sok kerülendő faj közül:

G lutafa (Gluta): A K e le t-ln d ic tó l D é lke le t-


Ázsiáig e lő fo rd u ló növény nedve erősen irri­
táló hatású.
M anszanilyafa (H ippo m an e m ancineíla):
A m erika trópusain e lő fo rd u ló alacsony fa .
Sima, h a lv á n y kérge, és apró, almaszerű, m é r­
gező gyüm ölcsei vannak - ezek szintén irritá ló
hatású nedvet tartalm aznak,
Csattanó maglövő (Hura crepltans): S zintén
Am erikában éló, n a g y tüskés fa. Nedve irritá -
ció té s á tm e n e ti vakságot o k o z h a t Leginkább
p a rá n yi tökre hasonlító, szelvényezett g y ü ­
mölcse mérgező.

183
TENGERPARTI NÖVÉNYEK
Sós környezetben a következő növények
élnek meg, bár az év m egfelelő időszakában
számos más ehető növény is fellelhető a
tengerpart közelében.

1. Labodafélék (Atriplex): Á tlagoson 90 cm-


es, világos szóró, világoszöld, lándzsa ahkú
vagy há rom szöget?s levelű, apró zöldesfehér
virágokból áiió füzérvirágzatothozó növények
Sós talajon élnek, néhány fon ójuk a szárazföld
belsejében is m e g ta lá lh a tó . Fiatal leveleiket
főzzük m egl

2. Cékla (8eta vulgáris): Terebélyes, vörös szí­


nezetű növény. Bőrszerú, hosszú nyeld, sötét­
zö ld levelei és apró z ö ld virágokból álló füzére
von. Európa p a rtja in á l él. Levelei nyersen és
főzve fogyoszthatóak.

3. Tengerimustár (Cakile): Átlagosan 30 cm-es


növény Húsos, kékeszöld, karéjos levelet es
h a lvá n y vagy élénkülő v irá g o t hoz, tojás alakú
m a g h é ja t terem. Csípős /'eve/érés fia ta l magját
nyersen vagy zöldségként fogyasszuk!

4. Sziksófű- wgysómócsingfélék(Salieomia):
A szikes területek g y a k o ri növényei. I/oskos,
zöloessórga, ta g o lt száruk 30 cm magasra nő.
Egyes fa jtá k a lapályokon je lle m ző e k Egy-eay
h a jtá su k akár 15 c m -es is le h e t A száruk el­
ágazásánál növő apró virágok alig láthatók.
Nem roko nai a tengeriköm ény (C rithm um
m a ritím u m ) nevű alacsony, bokros növénynek,
am ely sárga ernyős v irá g z a to t hoz, és tengeri
kavicson, sziklaszirteken él. Vastag, szőr nél­
küli szára és keskeny Sevelkékbói álló, húsos,
szürkészöid levelei e g y a rá n t ehetők. Főzzük
meg, és szívjuk ki húsos részeit1

5. Torm afélék (Cochlearia): Á tlagosan 25cm


m agas növények. Sötétzöld, húsos, szív vagy
vese alakú leveleik és apró fehér vagy rózsaszín
virága ik vannak. A vízporton bőségesen elő­
fordulnak. Nagyon keserű növények, ezénleg­
jobb, ha vízbe áztatjuk őket - viszont olyan sok
C -vitam in t tartalm aznak, hogy a túlélőnek min­
denképpen meg keli ennie, ha rójuk talál.

6. Tengerparti táto rján (Crambe maritima):


Káposztaszerú, vastag, szürkészöid levelei, négy­
szirmú, fe h é r i/ irá g o i és kerek m aghüvelye van.

184
TENGERPARTI NÖVÉNYEK

Európa te n g e rp a rtja in á l ta lá lh a tó . Kemény


leveleit legjobb, ha főzés utá n fogyasztjuk.
A fö ld a la tt növő szára kat szeleteljük fe l és
főzzük meg alap osan!

7. Tengerparti iringó [Eryngtum maritimum):


Bogáncsszerű, átlag osan 60 cm -es növény,
am ely tüskés, fehér erezetű, jégké k leveleket
és kék bogáncsfejeket hoz. Észak-Európa te n ­
ge rpartja in je lle m ző Ássuk ki, szeleteljük fel
és fázzuk meg hosszú gyöke rét!

8. M ertensia m a ritim a; Összevissza növő,


kusza, kékeszöld, húsos növény. Ovális levele­
ket és rózsaszín vagy kékeslila v irá g fü rtö k e t
hoz. Eszak-Európa p a rtja in á l é i Levelei főzve
és nyersen fogyaszthotóak.

9. Skóciai lestyán (Ligusticum scoticum):


Tömzsi, z e lle rilla tú , 90 cm -es növény. 5 z á ra
általában lila, levelei élénkzöldek, és apró fe-
é

hér virágfejeket hoz. Eszak-Európa p a rtja in á l


jellem ző. C -vita m in b a n gazdag leveleit adjuk
hozzá fe la p ríto tt szárához és más élelem hez!
M áshol is e lő fo rd u l n é h á n y hasonló lestyán.

TRÓPUSI PARTOK
A trópusi partok növényzetét alapvetően
a pálm afák alkotják, bár Ázsia trópusain a
következő növényeket is m eg találh atju k:

Csavartpálm afélék (Pandanaceae): Vékony,


spirálisan elhelyezkedő leveleik vannak. A tö r­
zsük a ljá n á l ta lá lh a tó léggyökerekről ism er­
hetjük fel őket. Bütykös, göm bölyű, sokszelvé­
nyes gyüm ölcsük egész évben terem - néhány
fa jta esetén ez kiváló táp lá lék lehet.

M om binszilvafélék (Soon dias):5z/n rén por f-


közelben ta lá lh a tó a k

Xim enia caffra: Alacsony, á lta lá b a n tövises


fa. Szilvaszerü gyüm ölcsének húsa ehető.
A trópusokon sok különböző fa jtá ja él.

Találhatunk még m aracuját, am ely A m erika


trópusi részűinek te n g e rp a rtjá n honos, de fe l­
fedezhetjük a húsos szárú, kristá lyviró g fé lé k
közé ta rto zó Sesuvium of is, am ely a sós vizű
p a rto k m entén lelhető fe l és egészében fo ­
gyasztható.

185
hínárok es algak
A legtöbb hínárfajta a sekély vízben, szik­
lák aljához tapadva él, de egyes hínárfélék
a n y ílt óceán vízén is lebegnek. A part
m enti vizekben találh ató vízinövényeknél
rétegződés figyelhető meg: a víz felszínén
a zöldek, a sekély vízben a vörösek, kicsit
mélyebben pedig a barnák élnek.

1. Tengerisaláta (Ulva lactuca): Vilógoszöld,


a kerti salátára hasonlító növény. Az A tla n ti- és
o Csendes-óceán szikláin és kövein talaiható,
különösen o tt, a h o l viz to rk o llik a tengerbe.
Mossuk , m ajd főzzük m eg!

2. Bélmoszat (Enteromorpha intestinalis):


H alványzöld növény, am ely hüvelyszerű, óg
nélküli, m axim um 50 cm-es, de általában ennél
kisebb leveleket hoz. A sziklatavck kövein, a szi­
kes m ocsarakban és a világ számos hidegebb
vizében m eg található. A z egész nővér?/ehető,
frissen, szárítva és p o rrá zúzva e g ya rá n t fa ­
gyasztható. Legjobb, ho kora tavasszal szedjük!

3. Tengeri alga (Aiaria és Laminaria): Rövid,


hengeres szára és vékony; hullám os, az oliva-
z ö ld tö i a ba rnáig vá lto zó színű, általában
nagyon hosszú levelei vannak. Az A tla n ti- és
a Csendes-óceán sziklás p a rtja in á l él. Nyersen
is fogyaszthatjuk, de főzve izletesebb.

4. ír moszat ÍChondrus erispus): Villás, koré-


jos, lilás vagy oliva zö lő levelei vannak. Az A t­
la n ti-ó c e á n sűrű, p o rt m e n ti tengerfenekén
él. M ossukf m a jd főzzük m eg! Ha lehűlt, az
üledék zselatinszerűvé ke menyedik. A levele­
ket szárítva tá ro lju k; a d d ig hagyjuk őket o
napon, am íg fehér színűvé nem fakulnak!

5. Cukormoszat (Laminaria 5accarina): Hosszú,


íapos, h u llám os perem ű levelei a sziklákhoz és
a kövekhez tapadva élnek. A z A tla n ti-ó ce á n ­
ban, Kína és Japán p o rtja in á l gyakori. Fiatol
levelei nyersen is fog yaszthotóck, megfőzve
azonban Ízletesed bek. Édes Ízű.

6. Ehető alga (Rhodyrmenia palmata): Az A t­


la n ti-ó ce á n b a n és a Földközi- tengerben éló
növény. Lilásvörös, rö vid szára és karéjos, le­
gyező alakú levelei vannak. Bórszerü, de édes.
Főzzük m eg! Ha m egszorítjuk, b a g ó t (rágódó-
há n yt) tekerhetünk beiőie.
HÍNÁROK ÉS ALGÁK

7. Nori vagy vörösalga (Porphyra): Vékony,


szabálytalan aiakú vízinövény. Fényes, vörös,
Hlós vagy barna levelei vannak. M e g ta lá lh a tó
m in d az A tla n ti- m in d a Csendes-óceánban.
Főzzük addig, am íg meg nem puhut, m ajd zúz­
zuk össze! H asználjuk fűszerként, vagy más
m agvakkal e g yü tt készítsünk belőle po gácsát!
Nagyon izietes.

A vitam inokban és ásványi anyagokban


gazdag hínár kiváló táplálék a túlélőnek.
Az itt b e m u ta to tt növények gyakoriak, fo ­
gyasztásuk biztonságos.
M érgező hínár nem létezik, ném elyik
azonban olyan savat tartalm az, am ely irri­
tálja az emésztőrendszert, míg mások erős
hashajtó hatásúak. Ha nem tu d tu k ehető
fajként azonosítani, csak kis mennyiségben
kóstoljuk meg! A leginkább fogyasztható
fajtákból is csak keveset együnk eleinte,
amíg meg nem szokjuk! Ne együnk hínárt,
ha kevés a vizünk! Fogyasztás elő tt lehe­
tőleg mossuk meg őket édesvízben, hogy
eltávolítsuk a sót!
A növésben lévő, szilárd, sima vízinö­
vényeket gyűjtsük, ne azokat, am elyeket
a víz már kimosott a partra. A rossz szagúa-
kat dobjuk félre! Egyes irritáló savat ta rta l­
mazó vízinövényeket úgy ism erhetünk fel,
ha összemorzsoljuk ölcet az ujjaink között,
majd várunk néhány percet: ennyi idő a la tt
már kellem etlen szagot bocsátanak ki, ha
savtartalm úak. A hínár gyorsan m egrom lik
a szárazon. Összegyűjtése után azonnal hasz­
náljuk fel, vagy szárítsuk meg, hogy később
fogyaszthassuk!

EDESVIZI ALGA
8. Nostocfélék (Nostoc): Észak-Am erikában,
y

Európában és Á zsióban é/ó édesvízi algafaj,


am ely a tava kban ta v a sztó l kezdve kerek,
kocsonyás, gyön gy m érető göm böket fo rm á i
Szántsuk m eg és ha szn áljuk é td s ö rftö k é n tí
Csak az élénk-zöld, frissnek tű n ő a lg á k a t
együk m eg! K erüljük az összes kékeszöld a l­
g á t m e rt m érgező! Ezek az édesvízben, az álló
vizfelszinü tavacskák, m edencék fe lü le té n
úszva ta la ih o to a k meg, nem a tengerekben és
óceánokban. Zöldeskék színükről és aózsza-
gukrót ism erjük fel őket.

187
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDAVAL
TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE_________________
legtöbb kisebb vadat könnyebb csapdába ejteni, m in t vadászva leterí­
A teni. Még ha észre is vesszünk az apró állatot, mérete m ia tt gyenge
célpontul szolgál, ráadásul könnyen el is bújhat. Az állatok csapdával tö r­
ténő elejtése kevesebb hozzáértést igényel, ugyanakkor tö b b időt hagy rá,
hogy más élelem után kutassunk. M in d e m e lle tt azért éljünk a lehetőség­
gel, ha nyugvó vadat fedezünk fel!
Sokféle bonyolult, összetett működésű csapda létezik. Megépítésükhöz
idő és komoly testi erő kell. A túlélőnek viszont egyszerű, könnyen megje­
gyezhető és összeállítható csapdákra van szüksége. Az állatok eltérő szo­
kásai m ia tt ugyanakkor nagyon fo n to s a csapdák széles skálájának isme­
rete. Ha az egyik változattal kudarcot vallunk, állíthatunk helyette másikat;
minden tapasztalatból - a kudarcból is - tanulhatnuk.
Saját életünk megóvását azonban a kímélet szempontja elé kell helyez­
ni. Sajnos a legegyszerűbb csapdák némelyike az állatnak komoly szenvedést
okoz. Egy olyan csapda, amely szándékaink szerint az egyik állatfaj gyors
halálát okozza (pl. m egfojtja), egy másikat mindössze a végtagjánál kap
el, és többórás szenvedést okozhat neki. A csapda rendszeres ellenőrzése
alapvető fontosságú. Ha felügyelet nélkül hagyjuk a csapdát, meghosszab­
bítjuk az állat fá jdalm ait, és növeljük annak a veszélyét, hogy zsákmányun­
kat m egkaparintja egy ragadozó állat. Akár az is m egtörténhet, hogy a
zsákmány fájdalm as módszerekkel próbál kiszabadulni, hiszen az állatok
a csapda elhagyása érdekében képesek leharapni végtagjaikat, vagy más
öncsonkítást elkövetni.
Sok hibát kiküszöbölhetünk, ha megismerjük az á llatoka t és viselkedé­
süket. Fontos a csalétek és a helyszín megválasztása. Ha az egyik csapda
nem működik, próbáljunk ki egy másik fa jtá t! Legyünk türelm esek! Adjunk
id ő t a csapdának! Az állatok eleinte gyanakvóak, de idővel hozzászoknak
az új tárgyakhoz - és akkor fennakadnak.
Néhány egyszerű, éjszakára gyorsan felállított csapda akkor is ereoményes
lehet, ha éppen úton vagyunk valahova. Ha pedig állandó tábort verünk, ál­
lítsunk fel jól megtervezett csapdahálózatotí Minél több csapdát használunk,
annál nagyobb esélyünk van rá, hogy valamelyikkel eredm ényt érünk el.
r

Építsünk ki minél nagyobb csapdarendszert a te rü le tü n kön ] Hajnalban


és alkonyaikor is vizsgáljuk a rendszer részeit! Gyűjtsük össze a zsákmányt
és a csapdákat állítsuk vissza! A rosszakat javítsuk meg, az eredménytele­
neket he yezzük át! A csapdának a hatékonyság érdekében érzékenynek
kell lennie, ezért akár véletlenül is működésbe léphet. Talán csak sok ered­
ménytelen csapda után ejtünk először zsákmányt, de ez nem jelenti azt,
188
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

hogy bárm it is rosszul csinálnánk. El kell fogadnunk: hibátlanul soha nem


fog m űködni a rendszer, csalódottságra te h á t semmi okunk! Ha a csalétek
anélkül tű n té l, hogy a csapda működésbe lépett volna, akkorvagy a csalét­
ket nem rögzítettük kellően, vag ya kioldó szerkezet vo lt tú l feszes. A csap­
da újabb felállításakor ellenőrizzük m in d ke ttő t!
Ugyanazokat a helyeket rendszeresen átvizsgálva gyakorlatilag járőrö­
zünk egy terü le te n : m egfigyeljük az o tt zajló tevékenységek je le it és a
változásokat, hogy pontosabb képet alakíthassunk ki a környezetünkről.
Egyúttal k u ta th a tu n k növények és egyéb élelem után, vagy m egjegyezhet­
jük, mi áll majd rendelkezésünkre egy későbbi gyűjtögetés idején

1 ...... —
TUDNIVALÓ________________________
A z s á k m á n y t a csapdában e lh e lye ze tt csalétek vonza. Túlélési helyzetben
v is z o n t e lő fo rd u lh a t, h o g y híján v a g y u n k az élelem nek. Ha tu d u n k a k ö r­
n yezetü n kb e n élő, csapdába e jth e tő á lla tró l, egy kis é le lm e t csalé te kkén t
felhasznalva k o m o ly e re d m é n y t é rh e tü n k el.

Kova állítsuk a csapdát?


Keressük meg a zsákmány útvonalát vagy az ösvényt, amely az á llat o t t ­
honát és ivó- vagy táplálkozási helyét köti össze! Az útvonalon keressünk
természetes szűkületeket, illetve olyan helyeket, ahol az út sajátosan halad
(pl. kidőlt fák helyét vagy olyan részt, ahol az állatnak valami alatt kell elmen­
nie) - ezekre a területekre a legjobb csapdát állítaniI
A csapdát ne az állat odújához közel áll ítsuk: o tt csak ül, hallgat és szag­
lássza a levegőt! Ha bármi gyanúsat észlel, vagy meg sem moccan, vagy egy
kevésbé nyilvánvaló útvonalat választ magának. Az ivóhelyhez közel is ha­
sonlót tapasztalhatunk.
Ha a természetes táplálkozási te rü le t szélére helyezzük el csapdánkat,
az állat nem fog arra felé menni, hanem másik útvonalat választ. Ha viszont
megriad, pánikba esik, és a legrövidebb útvonalat választja - ilyenkor ered­
ményesek a legegyszerűbb és legegyértelm űbb csapdák. A nyulakat pl.
könnyen meg tu d ju k fogni, ha m egijesztjük őket.

A csapda felállítása
A legegyszerűbb csapdák és hurkok alapanyaga a kötél és a drót. A hurkot
könnyebb nyitva tartani, ha d ró to t használunk. Erre a célra tökéletesen meg­
felel a túlélőcsom agunkban ta lálható drót. A legkifinom ultabb csapdához
sincs szükség többre egy késnél, amellyel elkészíthetjük a rendelkezésre
álló fából. Fontos az anyag megválasztása. Erős, rugalmas növényt válasz-
szunk, ne kidőlt vagy földön ta lá lt fá t! A m ogyorófa pl. sokat kibír: köny-
nyen faragható, m egtartja rugalmasságát és erejét.
189
ÉLELEM

Csapdatípusok
A csapdák a következő elveken működnek:

SZÉTRONCSOL MEGFOJT LÓGAT MEGFOG

A dorongcsapda szétroncsol. A hurok m egfojt. A rugalmas facsemete ha­


tékonyabbá te h e ti a csapdát, és a levegőbe em elheti a zsákmányt, tehát
lógathatja azt. M inél magasabb a facsemete, annál hatékonyabban emeli
fel az á lla to t A hálóba bele lehet akadni, vagyis m egfogja a zsákmányt.
Némelyik csapda két vagy három elvet is kom binálhat.

-------- rrr----- :----


A CSAPDAALLITAS SZABALYAÍ
Csapdaállításkor a következő szabályokat kövessük:

1. Ne zavarjuk meg a környezetet!


Ne tapossuk le a zsákmány ösvényét! Az előkészületeket ne az ös­
vényen végezzük, és ne hagyjunk magunk után árulkodó nyomokat1.
2. Rejtsük el a szagunkat!
A csapda felállítása vagy használata során ne hagyjuk rajta a
szagunkat! A lehető legkevesebbszer érintsük meg, és ha meg kell
fognunk, viseljünk kesztyűt! Ne fenyőfából készítsük el a csap­
dát, használjunk inkább m ogyorófát! Mindegyik fa bocsát ki va­
lamilyen szagot, az elejteni kívánt állatnak pedig kiváló a szaglá­
sa, sokkal jobb a miénknél. Bár az állatok félnek a tűztől, a szagát
megszokták. A tábor füstjébe helyezzük a csapdát, az elnyomja
az emberszagot.
3. Álcázás
A fa frissen levágott végeit fedjük be sárral! Takarjunk le minden
földön lévő hurkot, hogy a csapda a lehető legtermészetesebben
olvadjon egybe a környezetével!
4. Legyen erős a csapda!
A kelepcébe csalt állat az életéért küzd, ezért a menekülés során
hatalmas erőt fe jt ki: hamar kiderülnek csapdánk gyenge pontjai.

____________________________________________________ _________________________________________________/

HURKOK
A hurok a legegyszerűbb csapdafajta, minden túlélőcsomagnak tartalm az­
nia kell. A hurok nem vas anyagú drótból készül, egyik végén mozgó csomó
található. A drót másik végét ezen kell áthúznunk, m ie lő tt erősen egy
cölöphöz, sziklához vagy fához rögzítenénk. A hurok nem más, m int szaba­
190
C5APDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

dón fu tó siklóhurok, amely a kisebb á llatokat nyakuknál, a nagyobbakat


lábuknál fogja meg.
H urkot rögtönözhetünk madzagból, kötélből, zsinórból vagy drótból.
A hurok kihelyezésekor mérlegeljük, milyen á lla to t akarunk elejteni! A nyúl
pl. valószínűleg rejtekben ül és figyel. Ha úgy gondolja, minden rendben van,
elugrál onnan. Ha a hurkot az útvonalán lévő kidőlt fá tó l vagy akadálytól
karnyújtásnyira helyezzük, kihasználhatjuk ugrándozását. Ha azonban a hu­
rok közelebb van az akadályhoz, elképzelhető, hogy a nyúl elsodorja.

A dróthurkot gallyak segítségével


támaszthatjuk ki. A gallyak segíte­
nek a megtámasztott hurkot stabi­
lan, nyitva tartani.

------------------------ --
EGYSZERŰ HUROK HASZNALATA
Nyulak és kisebb állatok elfogásához. Mérlegeljük, hogy na­
gyobb méretben m egfelel-e terjedelmesebb állatok, pl. róka vagy
borz számára!
- Húzzuk a hurkot ökölnyi szélességűre!
- Helyezzük négyujjnyi magasságban a föld fölé és...
- egy karnyújtásnyira az ösvényen található akadálytól!
- Ellenőrizzük, hogy stabil-e a rögzítése, szükség esetén a hurkot
gallyak segítségével tartsuk a megfelelő helyzetben!
V ___________________________________ _______________________________ /

Kifeszífett hurok
A hurkot úgy tehetjük hatékonyabbá, ha egy friss, kifeszített (húzóerő
a la tt álló) fa segítségével fe lrá n tju k az á lla to t a földről, am ikor a csapda
kiold. Ez megnehezíti a zsákmány kiszabadulását, és segít távol tartani a ra­
gadozó állatoktól.
191
ÉLELEM

Feiránfóüitirofk-csapda
Am ikor az á lla t beleszalad a csapdába, az indítórud kiold, és a vad felemel­
kedik a levegőbe. Alkalmas pl. a nyúl és a róka megfogására. M indkét irány­
ból érkező zsákmányt képes elkapni. Legjobb, ha az á lla t ösvényén, pl. egy
kidőlt fa vagy szikla okozta szűkületbe helyezzük.

Ejtsünk o kioldórúdon bemetszést (a), hogy


illeszkedjen a támosztórúdba Ibj, amelyet
o földbe állítunk!A hurkot csatlakoztassuk
a kioldó fáhozf Kössünk egy kötelet a fiatal
fára, hogy feszes maradjon I

Csalétekkel ellátott felránfóhurok-csapda


Működési elve megegyezik a felrántóhurok-csapdáével, annyi különbség­
gel, hogy a zsákm ányt ízletes fa la tta l csaljuk a kelepcébe. A hurok a földön
van, a csalétek pedig fö lö tte kifeszítve. A m in t elveszi az állat a csalétket,
kioldódik a csapda.
A rókához hasonló, közepes méretű állatok elfogására alkalmas csap­
dát nyílt területen is elhelyezhetjük, hiszen a csalétek fe lke lti az állat f i­
gyelmét. A kis erdei tisztás kiváló helyszín lehet.
»

A csalétek másik oldalát tartó dúcot csak


gyengén nyomjuk a földbe, mert a hurok­
kal együtt a levegőbe kell repülnie.

192
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Csalétkes lábfelrántóhurok-csapda
V alakú fa á g a t vagy két összekötött b o to t nyom junk erősen a földbe.
A m e g h a jlíto tt fá tó l induló kötelet a kioldórúdhoz kötjük, majd a kioldó-
rudat áthúzzuk a V alakú fa a la tt Ha az állat elveszi a csalétket, amelyet egy
másik rúd végére helyeztünk el, a rúd elmozdul a helyéről és a kioldó rúd
a hurokkal (benne remélhetőleg a zsákmánnyal) együtt a levegőbe emelke­
dik. Ez a csapda nagyobb állatok, pl. szarvas, medve vagy macskafélék meg­
fogására alkalmas. A növényevő szarvasok odacsalogatásához a csalétek
legyen véres vagy illatm irigyes, ez ugyanis felkelti az á lla t érdeklődését

A kiofdórúd felső vége nekifeszül o Volokú


ágnak, az alsó vége pedig nem tud kimoz­
dulni, mert tartja a közte és a Valak között
lévő csalétkes rúd - a kiofdórúd re ható
húzóerő megtartja a helyzetében.

Kötéllel feszesen tartott felrántóhurok-csapda


A huroktartó b o to t ta rtó tám asztótengely felrántását megakadályozó szo-
ritókötés m ia tt marad a helyén a bot. Ha az á lla t a hurokba kerül, a
h uroktartóbot elm ozdul a tám asztóbotról, és a dúcra tekert kötél lecsúszik
a h uro kta rtó b o t másik végéről. A nyulakhoz hasonló kism éretű állatok
megfogására alkalmas. Az á lla t ösvényén helyezzük ki!

Figyeljük meg, hogy a dúcra tekert kötél m i­


ként rögzíti a huroktartóbot egyik végét (bj,
mig a másik vége a támasztótengelyen
nyugszik (a). A dúcra tekert körélrész legyen
közef a huroktartó bot végéhez (ej!

193
ÉLELEM

Lengőtrapézos felrántóhurok-csapda
Ezzel a hurokcsapdával nyílt területen az á lla t két ösvényét is el tudjuk
állni. A bot két hurkot tart, míg m agát a b o to t a rántókötél húzóerejétől
egy bemetszés ta rtja meg.

Ho oz áliat bekerül o hurokba, vergődni


kezd, kioldva ezzel a huroktartóbotot,
függetlenül Ottói hogy a csapdába mi­
lyen irányból szaladt bele.

Feszítőgörgős felránfóhyrok-csapda
A h u ro k ta rtó b o to t kerek bemetszés ta rtja - a rántókötélnek kicsit ferdén
kell megfeszülnie, hogy a bot a helyén tu d jo n m aradni! PL a nyúl és a
róka megfogására alkalmas. Bár egy irányba van megfeszítve, a rúd az
á lla t vergődésekor mégis kiold.

Széles területet ie tudunk fedni, ho egy


hosszú, vízszintes rúdon több csopdát
készítünk. Ott használjuk, ahol az ösvény
kiszélesedik vagy több felé ágazik!

194
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Talpkioldású felrántóhurok-csapda
Legjobb, ha a csapdát az á lla t útvonalán egy kisebb bemélyedésbe helyez­
zük. A tábla m indkét oldalára hurko t helyezünk. A tábla benyomódásakor
a kioldórúd kiold, és a csapda az á lla to t a lábánál erősen megfogja. Nagyobb
állatok, pl. szarvas, medve vagy nagymacskák elfogására a legjobb. A bo­
tokból, kemény kéregből vagy más erős anyagból készített fe lü le t egy alsó
rúdon nyugszik, a felső rúd pedig beakad a bemetszésekbe. Ez a taJpkioldá-
sú csapdához hasonló szerkezet (a) összeállított fe lü let helyett nagy hurkot
használ, aktiválódásakor a kioldó vagy az alsó rúd elmozdul, és a nyakánál
kapja el a kisebb állatokat.

2 Uh 1 IL

1
f• íj:i
wr

Lépcsőzetes csalétekkioldásos felrántóhurok-csapda


Két villás dúc lenntart egy kereszttengelyt, amely egy csalétkes, bemetszett
rúddal old ki (ez egy kifeszített felrántókötélhez csatlakozik). Az utóbbi
a kereszttengelyt megfeszítve ta rtja , e m e lle tt ta rtja a hurkokat is. Kisebb
húsevők és disznók megfogására alkalmas csapda, tisztásokra helyezzük ki!

A keresztrudat - legalábbis egy részét - fo­


rogjuk négyszögletesre, hogy illeszkedjen
o csalétektartó bot négyszögletesre fara­
g o tt bemetszésébe!
195
ÉLELEM

Kétvégű, 4-es alakú felrántóhurok-csapda


Helyezzünk csalétkes rudat derékszögben a tám asztófára: lapjai négy-
szögletesek legyenek és illeszkedjenek a tám asztófába v á jt réshez! Helyez­
zünk közéjük egy rövid kioldópálcát, hogy a m egfelelő helyzetben m arad­
janak! A kioldópálca egy rugalmas, fia ta l fával van összekötve kötél segít­
ségével, ami a levegőbe húzza a kioldót. Ha a csalétkes rúd elmozdul, kiold
a csapda. A négy hurok hatékonyan lefed minden irányt az ösvényen, de
használhatjuk tisztáson is a kisebb húsevők csapdába ejtésére.

Kettős felrántóhurok-csapda
Az á lla t ösvénye m entén álló két fia ta l fá t úgy metszük be, hogy össze­
akadjanak, ha egymáshoz illesztjük őket! Kössünk függőleges csalétkes
rudat az egyiknek majdnem a végére. A fák végére két hurkot is köthetünk,
de mindegyik viszonylag merev drót legyen, hogy a helyén maradjon. A csa­
létek elvételekor a zsákmány a fák közö tt a levegőbe emelkedik. Ez a csap­
da szintén a kisebb húsevők tisztásokon történő megfogására alkalmas.
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Csalétekrúd-kioldásos felrántóhurok-csapda
Egy tám asztódúc és a fe lrá n tó b o t alsó része közé csalétkes rudat szorítunk.
A fe lrá n tó b o t felső része nekinyom ódik a kioldórúdnak. A csapda működési
elve megegyezik a talpkioídású feirántóhurok-csapdáéval, azzal a különb­
séggel, hogy az összeállított fe lü le te t csalétekrúd helyettesíti. A csalétek
megmozdítása oldja ki a fe lrá n tó b o to t, amelyet a húzóerő ránt fel a fa alól,
magával húzva a hurkot is.

A m eghajlított fa végéről induló feszes kötél


húzza felfelé o keresztrudat. A csalétkes rúd
tartja a felrántóbotot a helyén.

DORONGCSAPDAK
A dorongcsapda működési elve egyszerű: a csalétek elvételekor az állatra
valamilyen súly zuhan. M indegyik fajtája alkalmas disznók, rókák és borzok
megfogására. Nagyobb változatai nagyobb állatok, pl. medve elejtésére
használhatóak.

f ~ ,— —
FIGYELEM!
A dorongcsapda nagyobb változata éppúgy veszélyes lehet az em­
berre, m in t a m egfogni szándékozott állatra. A botkioldásos és
a dorongcsapdák b otló d rótta l működnek, így könnyen működésbe
hozhatóak véletlenül is. Még a túlélésért küzdve is ügyelnünk kel
rá, hogy m indenki ismerje a csapdák elhelyezkedését. Túlélési gya­
korlat során a többieket tartsuk távol az ilyen csapdáktól, és a gya­
korlat végén szereljük szét az összeseti
V ' J
Nagy dorongcsapdát nem tudunk egyedül felállítani. A szerkezetet az
á lla t útvonalának mentén helyezzük el! Tartsunk kellő távolságot a leeső
súlytól, különben a csapda felállítása túl nagy kockázattal já r! A kiegyen­
súlyozás fontos fe la d a t - valószínűleg elsőre nem is fog sikerülni.
197
ÉLELEM

Botláskioldású dorongcsapda
Működési elve megegyezik a rúdkioldásos felrántóhurok-csapdáéval, csak­
hogy ezúttal a fe lrá n tó b o to t m egfelelő helyzetben ta rtó kioldórúd nyom ­
ja a fe lrá n tó b o t végét. A felhúzóbotból induló kötél faágon tekeredik át,
hogy m egtartson egy köteg fa rö n kö t vagy egyéb nehezéket az ösvény fe ­
lett. A kioldó botból b o tló d ró t fu t a levegőben a fe lfü gg e sztett súly a la tt
egy stabil rögzítőpont felé.

A botfódrótot villás fatörzs alatt futtas­


suk (a), hogy működés közben oldalró!
nyomja a kioldóbotot!

Kiegyensúlyozott dorongcsapda
Egy Y alakú, végein - a könnyű kimozdulás érdekében - kihegyezett bot
egyik szárán csalétek van. Másik szára ta rtja a keresztrudat, alja biztos
talpponton nyugszik. Az Y alakú b o to t a keresztrúdra nehezedő farönkök
vagy nagy kövek ta rtjá k pozícióban. Ha a csalétket m egm ozdítja az állat,
a csapda összeomlik.

198
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Négyszögletű íllesztéses kioldással működő dorongcsapda


Hasonlít a kiegyensúlyozott dorongcsapdára, azzal a különbséggel, hogy
tám asztékul bem etszett ta rtó ru d a t használunk, és a bemetszés alsó lapja
négyszögletes. A súly kitám asztásához támasszuk a keresztrudat a rúd
alsó, négyszögletes lapjának!

Csalétekbot-kioldásos dorongcsapda
Követ vagy összekötött farönköket ta rt egy tám fa, am ely rögzített, villás
fába van beillesztve. A tám fa másik vége a földön van, ahova kötél szorít­
ja. A kötél a kioldó bothoz van rögzítve. A kioldó bot egy függőleges dúcon
van a kötél végén átforgatva. A kioldó b o to t csalétkes rúd ta rtja a helyén.
A csalétkes rúd a kioldó bot és a dorongcsapda súlya közé van szorítva.
A csalétkes rúd elm ozdításakor az egész súly leomlik.

Először szúrjuk a földbe o Valakú botot!

199
ÉLELEM

DorongcsagMüa
Az állat útvonala fölé függesztett fa tö n k vagy egyéb nehezék súlya feszí­
ti a kötelet, am elyet a fatörzsbe rövid faékekkel beakasztott kíoídórúd tart.
A kötél a súly a la tt botJódrótként szolgál. Ellenőrizzük, hogy a kötél elég
hosszú-e, illetve a botJókötél rögzítése elég gyenge-e ahhoz, hogy a súly
a földre zuhanhasson! A faékek enyhén lefelé álljanak, de legyenek elég
rövidek a rúd könnyű kioldásához!

4-es alakú ti®?ongcsapda


Először ugyan b on yo lu ltn a k tűnik, de ha már m e g ta n u ltu k használni,
könnyen emlékezni fogunk a működésére és nagyon hatékony lehet. Bár­
mekkora méretben elkészíthető. Vízszintes csalétekrudat helyezünk derék­
szögben egy záróbottal e llá to tt tám asztófára. A záróbot ta rtja a csalétek
fölé helyezett súlyt: a tám asztófa kiélesített hegyének van támasztva.

A csaiéikes rúd a tetején be van metszve a záróbot kioldása m i­


att. Az oidolára négyszögletű fa fogást készítünk, hogy illeszked­
jen a tómasztófához. A záróbotot az alján kihegyezzük a gyors
kioldás érdekében, a közepén pedig bemetszést ejtünk, hogy
meg tudja tartani a támasztó fá t

\\tJ m iIWím
CSAPDÁK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

SZÚRÓCSAPDÁK
r FIGYELEM!
Ezek a csapdák különösen jó k a disznó és a szarvas megölésére, de
•a

nagyon veszélyesek az emberre, akár halált is okozhatnak. Összeállí­


táskor m indig a szúrószerkezet MÖGÖTT álljunk, és gondoskodjunk
róla, hogy mindenki ismerje a csapdák elhelyezkedését és veszélyes­
ségét! A csapdákat jelöljük meg, hogy felhívjuk rájuk az emberek
figyelm ét! Más körülmények között (ha nem a túlélésért küzdünk)
■ soha ne hagyjuk a szúrócsapdát felállítva vagy felügyelet nélkül!

SZURO DORONGCSAPDA
Ugyanazon oze/ven működik, m in ta do­
rongcsapda (balra), de o súly növelése
érdekében köveket használunk, és kihe­
gyezett botokkal egészítjük ki. Az ütésen
kivüf le is szúrja az áldozatot.

Rugós szúrócsapda
Nagyon veszélyes, a zsákmány életét kioltó csapda. Kiválóan alkalmas vad­
disznó elejtésére. Az útvonal fölé szúrós heggyel felszerelt, rugalmas rudat
feszítünk ki. A botlókötélhez kúszónövényből vagy valam ilyen sima anyag­
ból (nem durva madzagból, m ert az elakadhat a rövid botban) csúszógyűrűt
illesztünk - ez kioldó szerkezetként fog szolgálni.
Egy rövid fa b o t (a) és egy rövid kötél (a rögzített tám asztófához kötve)
ta rtja feszesen a szúrós rudat. A gyűrűn egy másik rudat is keresztülfeszí­
tünk, mégpedig a szúrós rúd közelebbi és a támasztófa távolabbi oldala kö­
zött. M indez addig marad kifeszítve, amíg a botlókötél meg nem mozdul.
ÉLELEM

Szúrácsapda disznó elejtésére


Hasonlít 2 rugós szúrócsapdára, de vízszintesen m űködik. A csapórúd egyik
vége rö g zíte tt: négy tám asztófa közé van szorítva. A másik, szúróheggyel
e llá to tt végén a kioldófa (rövid kötéllel van rögzítve) egészen addig visz-
szatartja a rugalm as botot, amíg a k io ld ó b o to t a gyűrű vízszintesen ta rtja .
A gyűrű egy b o tló k ö té l végéhez van kötve. A b o tló k ö te le t az útvonal másik
oldalán egy ta rtó d ú c h o z csomózzuk.

Fontos, hogy a szúróhegyet szorosan


rögzítsük a rugós bothoz, különben el­
mozdulhat, és nem csapódik az állat
testébe!

A szúróheggyel ellátott rudat helyezzük


oz elejteni kívánt állót méretének
megfelelő magasságba, vagy úgy állít­
suk be, hogy abba a magasságba csa­
pódjonI

A csapárúd feszitettsége m iatt a tá­


masztófákat nagyon stabilan kell 0
földbe szúrni, a rögzítés legyen erős és
biztos!

MEGJEGYZÉS: A szúrócsapdák nagyon veszélyesek, ezért győződjünk meg


róla, hogy a kötél és a csom ók elég erősek-e a feszítettség kibírásához! Az
ilyen csapdát kizárólag a szúróhegy m ögül közelítsük m eg!

Az ilyen csapdákkal e llá to tt te rü le te n soha ne v á lla lju n k kockázatot!


202
CSAPDAK ES A Z ÁLLATOK CSAPDAVAL TORTENO ELEJTESE

Csalétkes, rugós szúrócsapria


A fe lfü g g e s z te tt csalétek m egm ozdítása elin d ítja a ta rtó g y ü rű t, ettő l k io l­
dódik az in d ító b o t, a szúróhegyek pedig felcsapódnak. A gyűrű az in d ító ­
bot felső végét egy tá m a sztó fá h o z szorítja, visszatartva a szúróhegyet.
Az in d ító fa alsó végét kötél ta rtja . A csapda hatékonyságának növelése
érdekében a csapórúdra tö b b szúróhegyet erősítsünk!

Ülörudas szűrócsapda
Kiváló csapda m a jm o k elejtésére. M űködése megegyezik a csalétkes, rugós
szúrócsapdáéval, azzal a különbséggel, hogy a kioldó szerkezet csalétek
helyett ü lő ru d a t használ. Ha a rögzítőgyűrü nem tám aszték, hanem egy fa
törzse körül helyezkedik elr bizonyosodjunk meg róla, hogy sima a fa fe l­
színe és a gyűrű könnyen tud m ozogni rajta!

203
ELELEM

íjas csapda
A m egfelelő fából elkészített egy­
r FIGYELEM!
szerű íjat (lásd Fegyverek) kifeszítjük,
és úgy á llítju k be, hogy kissé felfelé Soha ne hagyjuk felügyelet
nélkül olyan helyen, ahol
lőjön. Ezt tám asztófák és a billenő­
mások is e ls é tá lh a tn a k ,
bothoz ille s z te tt nyíl segítségével
m ert emberélet kioltására is
tu d ju k m egoldani. A kioldórúd egy
alkalmas!
b otló köté lh ez ille s z te tt b o t m ia tt
marad a helyén. A botló köte le t a cél-
pont körül körbe kell vezetnünk. A kötél első szakasza legyen a szerkezet­
hez közel, m ert különben a nyíl az íj mögül közeledő állat m ia tt is elsülhet.
A csapda nagy és veszélyes állatok elejtésére a legalkalmasabb, és hasz­
nálható a nyíllal szemből vagy a botlókötél oldala felől közeledő állatok
esetén is (a zsákmány ilyenkor éppen a nyíl e lő tt halad el, am ikor az íj
visszacsapódik). Az eszköz valószínűleg a nyíl e lő tt elhaladó nagyobb ál­
latokat teríti le először.

(ej Az ijzsinór rögzítése érdekében ejtsünk


bemetszést o nyílon!A kioldórúd illeszked­
jen a nyíl bemetszésébe, és o keresztten­
gelybe isi A biKenőbotot a kioldórúd ólja és
o rögzített dúc közé helyezzükI

(b) Egy másik kioldószerkezet: Vágjunk


négyszögletes rést egy támasztó fán, és ejt­
sünk négyszögletes bemetszést a villás bot
oldalán o kioldás m ia tti Metsszük be o bot
felső lapjót, hogy tartsa az ijzsinórt! Egy
másik villás ághoz kössük hozzá a botlókö­
telet!
204
CSAPDAK ÉS AZ ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Csalétkes verem sikléhurokcsapdával


Ha gödröt ásunk, megzavarjuk a környezetet és állandó nyom ot hagyunk
m agunk után, ami elriaszthat néhány állatot. Más állatoknál viszont a kí­
váncsiság legyőzi az óvatosságot, ezért vizsgálódni kezdenek. Ha csalétket
teszünk a verembe, az állatok szaglászni kezdenek. A róka, a disznó, a vad­
macska és a borz m in d -m in d fe ltú rja a törm elékes gödröket, ezért a m i­
énk is vonzani fogja őket. Az á lla t megérzi a csalétek szagát, ezért lefelé
fordítja a fe jé t Ha a karók m e lle tt leereszkedik, már nem tud kimászni -
mancsával kapálózva beszorítja m agát a hurokba.
Helyezzünk el négy kihegyezett, hajlékony karót úgy, hogy a gödör szé-
#

lei a la tt érkezzenek annak felszín a la tti oldalaihoz. így kevésbé lesz fe ltű ­
nő. Helyezzünk rájuk egy gödrön kívüli támasztékhoz rö gzíte tt siklóhurkot!

MADÁRCSAPDÁK
Hálók
A madarak elfogásának egyik legegyszerűbb módja, ha finom hálót feszí­
tü n k ki a fák közé, ahol alszanak. Háló helyett használhatunk összecsomó­
zott, több irányban kifeszített m adzagot is a repülési útvonalukba eső fák
között - ez is kárt okoz a belerepülő madarakban.

Madárlép
A kisebb madarak elfogásának ősi módszerre a lép (vagy madárenyv) hasz­
nálata. Főzzünk meg vízben magyalleveleket és m indenféle kem ényítőtar­
talm ú magokat, majd pároljuk a fő ze te t addig, amíg ragadós anyagot nem
kapunk! M ie lő tt a madarak hazatérnek pihenni, kenjük rá ezt az anyagot
az ágakra és más pihenőhelyekre! A madarak a leszállás után rögtön be­
leragadnak.

Felfüggesztett hurok
Feszítsünk ki hurkokkal teli zsinórt a folyó vízszintje fe le tt nem sokkal, a fo ­
lyásirányra merőlegesen! Legjobban nádasban és sásban alkalm azható.
205
ÉLELEM

Csaléfkes horog
A gyüm ölcsbe vagy más élelembe re jte tt csalétkes horog szintén hatékony:
fennakad az á lla t torkán.

Siklóhurkos hol
Kössünk sok fin o m , 1,25 -2,5 cm á tm é rő jű csom ót egym áshoz közel egy
botra vagy ágra! Legjobb, ha lószőrt használunk, de bárm ilyen erős anyag
megfelel. A b o to t helyezzük a csom ókkal felfelé a m adarak kedvenc alvó ­
vagy fészkelőhelyére! Az á lla to k leszállás közben bele fogn ak akadni.
A b o to t ne vegyük el, ha még csak egy m adár akadt bele, m ert a zsákmány
odavonzza a társait, így rövid időn belül többen esnek csapdába.

4-es alakú csapda


Ez a szerkezet [lá s d 4-es alakú dorongcsapda) „fa ku n yh ó "-sze rű kalitkával
e g y ü tt használható. Az utó b b i egy összekötött bo to kb ó l álló piramis,
am ely a csalétek fö lö tt van kiegyensúlyozva. Kis te rm e tű m adarak esetén
gyorsan elkészíthetjük a k a litk á t: helyezzük el az összes b o to t egy irányba,
m ajd rögzítsünk az alsó rétegükhöz szorosan, m erőlegesen két azonos
é

hosszúságú b o to tl Úgy erősítsük meg a szerkezetet, hogy az összes bot a


helyén m aradhasson! A nagyobb á lla to k azonban innen könnyen ki tudnak
törni, úgyhogy nekik az összes b o to t kü lö n -k ü lö n össze kell kötnünk.

206
CSAPDÁK ÉS A Z ÁLLATOK CSAPDÁVAL TÖRTÉNŐ ELEJTÉSE

Próbáljunk más módszerekkel is k a litká t készíteni! Akadhat nálunk


megfelelő méretű doboz vagy tároló, de akár egy nagy konzervdoboz is
megteszi. K itám aszthatjuk a kalitka fe lem elt szélét egy bottal, amelyre
hosszú m adzagot kötöttünk. Fogjuk meg a madzag másik végét, és rej­
tőzzünk el valam ivel messzebb! Ha feszesen ta rtju k a madzagot, el tu d ju k
rántani a tám asztékot, am ikor a m adár a kalitka alá megy. A kalitka köré
és alá helyezzünk csalétket! Ez a módszer olyan helyeken a legjobb, ahol
sok a madár.

Bofkioldásos hálócsapda
Egy földön elhelyezett és csalétekkel e llá to tt h á ló t fe kte tü n k a földre.
A háló sarkait madzag köti össze egy befeszített fiatal fával. Tartókötél
csatlakozik a kioldó szerkezethez (/ásd az előző csapdákat), amely bem et­
széssel illeszkedik egy vízszintes rúdhoz, és a csalétkes fe lü le te t hozza
működésbe. A csalétkes fe lü le te t úgy és csak annyira emeljük fel a földről,
hogy a kioldó bot lenti végének tám aszkodjon! Ennek a kioldó szerkezet­
nek nagyon érzékenynek kell lennie, ha azt akarjuk, hogy egy kis madár
súlya is elindítsa!

A hálón szétszórt csalétek odacsalo­


gatja o modorokat, amelyeket a szer­
kezei azonnal megfog, am int egyikük
a csalétkes felüietre rálép.

MEGJEGYZES: Ha gyakorlat a la tt helyezünk ki ilyen csapdát, egyértelműen


jelöljük meg a helyét, nehogy mások belelépjenek! A szúró- és dorong­
csapdákat folyam atosan felügyelnünk kell, hogy a többieket távol ta rth a s ­
suk tőlük, hiszen súlyos sérülést, akár halált okozhatnak. A gyakorlat vé­
geztével szereljük szét az ÖSSZES csapdát!
207
VADÍSZAT
Az állatvilág nyom ainak figyelem m el kísérése és a választott zsákmánnyal
kapcsolatos ismeretek éppúgy fontosak a vadásznak, ahogy a gyakorlott
nyomkövetés és a pontos cél lövőképesség. Ezek segítségével könnyen lehe­
tünk m indig a m egfelelő helyen és könnyen előnyünkre fo rd íth a tju k a te ­
rep a d o tts á g a it
M indig a lehető leghalkabban já rju n k ! Lassan menjünk, rendszeresen
álljunk meg! Súlyunkat lábunk hátsó részére helyezzük, hogy lábujjainkkal
előkészíthessük következő lépésünket, és csak ezután nehezedjünk rá te l-
9

jes súllyal a talpunkra! így nem fogunk megbotlani, továbbá csökken az alj­
növényzet és a recsegő ágak keltette zaj is. A gyors és hirtelen m ozdulatok
elriasztják a va d a t Szaglásszuk a levegőt és figyeljünkl Széllel szemben, vagy
legalábbis keresztirányban vadásszunk!
A vadászat legjobb időpontja a hajnal, a legtöbb állat akkor szokott a te­
rületen mozogni. Este is előbújnak ugyan, de akkor a fényviszonyok gyorsan
romlása m ia tt tökéletesen kell ismernünk a terepet és a táborhelyre vissza­
vezető u t a t Gondosan fe ld e rített területen ez sem okozhat gondot, különö­
sen ha tiszta az ég és vilá g ít a hold, vagy fényesek a csillagok.
Ha este vadászunk, legalább egy órával alkony e lő tt induljunk, hogy sze­
münk hozzászokjon a sötétedéshez és kialakuljon éjszakai látásunk - persze
a kiszemelt zsákmány ilyenkor is minden bizonnyal sokkal jobban lát nálunk!
Ha napközben vadászunk, d éle lő tt hegynek felfele induljunk, délután
pedig té r ü n k vissza a táborhelyre! Az állatok nyom ait hegynek felfelé
haladva könnyebben észrevesszük, m ert a földön közelebb vannak a szem-
magasságunkhoz. A napközben hő révén kialakuló légáram latok a szagot
felfelé viszik, ezért lefelé haladva előbb érezzük meg az á lla t szagát, m int
az a m ié n k e t Az egész napos vadászat és kutatás után a leereszkedés
sokkal kevesebb energiát vesz el, m in t a felfelé mászás, így bizonyára örüni
fogunk a könnyebb hazaútnak.

'■

TUDNIVALÓ
Ha ügyesen mozgunk, az állat sokszor nem is vesz észre minket
Ha mégis ránk pillant, ne m ozduljunk! Elképzelhető, hogy korábban
még nem lá to tt embert: talán inkább kíváncsi, m in t riadt lesz.
M aradjunk teljesen m ozdulatlanok, amíg az állat máshova nem
néz, vagy nem folytatja az evést! Kerüljük a nagyobb állatokat (pl.
a medvét), hacsak nem vagyunk annyira rászorulva az élelemre,
vagy nem vagyunk tökéletesen biztosak benne, hogy első lövésre
m e ^ u d ju lu )ln ^ ^ < ü lö n b ^

208
VADÁSZAT

Olyan közel m enjünk, am ennyire csak je le n lé tü n k felfedése nélkül le­


hetséges! Vegyünk fel biztos helyzetet, és arra a te rü le tre célozzunk, ahol
a lövés a legnagyobb eséllyel lesz eredményes! A pontos fejlövés igazán
hatékony, viszont nagyon kockázatos is, hacsak nem vagyunk nagyon kö­
zel a m o zd u la tla n állathoz. A lapocka m ö g ö tti te rü le t kiváló célpont. Egy
oda célzott, h a tá ro z o tt, pontos lövés a legtöbb á lla to t azonnal leteríti.
A rossz célra le a d o tt lövés az á lla t szükségtelen szenvedését okozhatja, a
vadásznak pedig még hosszasan követnie kell a z s á k m á n y t
Ha az á lla to t az első lövés le te ríte tte , várjunk ö t percet, m ie lő tt m eg­
közelítenénk! Csak állju n k és fig y e ljü n k ! Ha az á lla t nem pu sztu lt el, csak
vérzik, a vérveszteség valószínűleg m eggyengíti, és ha közel m együnk hoz­
zá, nem fog tu d n i elm enekülni. Ha az á lla t m egsérült, de továbbm egy, csak
15 perc elteltével kövessük. Ha azonnal követjük, elképzelhető, hogy egész
nap m enni fog.

FEGYVEREK
íj és nyíl
A leghatékonyabb rögtönzött fegyver az íj és nyíl, ráadásul elkészíteni is köny-
nyű őket. Nagyon rövid idő a la tt jártasságot szerezhetünk a használatukban.
Ijnak m ár jó l kiszáradt fa a legalkalm asabb, de ennek hiányában is bol­
dogulnunk k e ll! Ha úgy gondoljuk, hogy még hónapokig leszünk a jelenlegi
helyünkön, fé lre te h e tü n k fa d a ra b o k a t száradni későbbi használat céljára.
A ki nem száradt fa nem sokáig marad feszes, ezért tö b b íjat készítsünk,
és cseréljünk fegyvert, ha az éppen használt elvesztette a ru g a lm a ssá g á t
A legjobb a tiszafa - a régi angol nagy íjak mind ebből a fából készültek.
A tiszafának ö t v á lto za ta te rje d t el az északi féltekén, de nem tú l gyakori
növény, így a hikori, a borókafenyő, a tölgy, a szilfa, a cédrus, a vasfa, a nyír,
a fűzfa és a bürök is m egfelel.

Az íjfa elkészítése
íjfának rugalm as b o to t válasszunk] Kb. 120 cm hosszú legyen (m éretét
persze m indig igazítsuk a használójához)!

A nekünk leginkább megfelelő ijfanléret megha­


tározása:
Jobb kézzel tartsuk az íjfa egyik végét a csípőnk­
höz, majd nyújtsuk ki a ba! kezünket oldalra
és felfelé! Az így kopott távolság adja meg az ij
m éretét
Ezzel a módszerrel áítaíanos íjat készíthetünk
(a nagy ij használata komolyabb jártasságot
igényel)!

209
ÉLELEM

Az íj megformálása

Az íjfót úgy alakítsuk ki, hogy középen 5 cm széles legyen és o végek felé 1,5 em-re
vékonyodjon! A végeket metsszük be: az íjhúr 1,25 em-re (egyen tőlük! A fakérget tá­
volítsuk éli Miután az íjat formára faragtuk, kenjük be mindenhol olajjal vagy alíati
zsírral!

Az ijhúr rögzítése
Legjobb a nyers bőr húr, de bárm ilyen zsineg, madzag vagy vékony kötél
megteszi. Az íjh ú r 3 m m széles legyen! Az öreg csalán szárai is elég erősek
lehetnek, ezeket összekötve m egfelelő íjh ú rt készíthetünk. Ha az íjnak h o lt­
já té ka van, valószínűleg rövidebb húrra lesz szükségünk, de a rö g zíte tt húr
ne legyen tú l szoros, hiszen igazán feszesnek lövéskor hátrahúzva kell
lennie.

A húrt az íjhoz m indkét végén kötélhu-


rokkol és kétgyűrúhurokkal rögzítsük! Ha
o fa nincs kiszáradva, használót után
oldjuk ki a húr egyik oldalát, hogy az íj ne
feszüljön feleslegesen, különben az íjfa
deformálódik!

A mindössze m e g h a jlíto tt rugalm as botnál sokkal hatékonyabb és pon­


tosabb a m egfelelően elkészített íj. Ezzel sem szabad azonban vesződnünk,
ha elvesztette a rugalm asságát - készítsünk helyette ú ja t!
210
V ADÁSZAT

Nyíl készítése
M inden egyenes fa alkalm as nyílnak, de az egyik legjobb a nyírfa. A nyíl
kb. 60 cm hosszú és 6 mm széles legyen! Lehetőleg legyen egyenes és sima
fe lü le tű ! Egyik végén készítsünk egy 6 m m mély bemetszést, hogy bele
tu d ju k illeszteni a húrt.

Ellenőrizzük, h ogyonyil végén lévő bemet­


szés elég széles-e a húr beillesztéséhez!

TERELÉS
A pontosság érdekében a nyilat terelni kell!
Legjobb terelöonyag a toll, de más anyagot
- papírt, könnyű ruhát, akár formára alakí­
to tt leveleket - is használhatunk.

(a)A tetejéről indulva, c tollszár közepénél


vágjuk ketté a tódat!
(bj A toll mindkét végén hagyjunk 20 mm-
es szárai hogy a tollat o nyílra tudjuk kötni,
(c) A nyíl körűi egyenlő távolságra rögzít­
sünk három terelőt!

Nyílhegy
A nyíl másik végén szükségünk van egy hegyes tárgyra. M agát a nyilat is
kihegyezhetjük és megkeményíthetjük a tűzben, de a szilárd hegy jobb. Az ón
kiváló, de kovakőből is készíthetünk igazán éles nyílhegyet. Nagy tü re le m ­
mel még a csontot is m egfelelő heggyé alakíthatjuk. Vágjuk ketté a nyíl
végét, helyezzük bele a nyílhegyet, majd kössük össze szorosan! Az ín ki­
válóan alkalmas a kötözésre - nedvesen használjuk, majd szárítsuk meg,
hogy biztosan tartsa a fejet!

211
ELELEM

KOVAKŐ FEGYVEREK
Nyíl, lándzsahegy, fejsze és kés egyaránt készíthető pattintással
kovakőből, amely fekete, tom pa, fémes fényű, gyakran a mészkővel
együ tt m egtalálható kőzetfajta. Nagyjából m egfelelő méretű és
form ájú lapos követ válasszunk! Egy másik kemény kö segítségével
pattintsunk le róla darabokat, amíg el nem érjük a kívánt form át!
Ha nagyon éles vágófelületet szeretnénk, a széleinél faragjunk le
belőle (/ásd Szerszámok o Táborozási technika fejezetben ) !

Az íjásza! technikája
Illesszük a n yila t az íjhúrba és em eljük az íj közepét szemmagasságba.
Az íjat e lő re n y ú jto tt kézzel, pontosan a nyíl a la tt fo g ju k! Az íjtartó kart
tartsuk biztosan, az íjh ú rt pedig húzzuk finom an hátra a testünk felé úgy,
hogy a nyíl szemmagasságban legyen. A nyíl m entén nézve igazítsuk
a célpontra! Engedjük el a húrt - hagyjuk, hogy m agától menjen, ne kap­
ju n k utána! Gyakoroljunk! Sorozatlövéseknél tartsunk több nyilat a bal
kezünkben!

NYÍL OKOZTA ÉGÉS


Sok íjász panaszkodik o nyiltereiő lapát
okozta égési sebekre - a súrlódástól kise­
besedhet az arc vogy a kéz. Az arcra szoro­
san rákötött só! vogy ruhodorab anélkül
védi az arcunkat, hogy akadályozná a lö­
vést. Kezünket ujjak nélküli bőrkesztyűvel
vagy az ujjak közé és o csuklóra helyezett
bőr védőanyaggal óvjuk!

212
VADÁSZAT

A parittya és használata
A legegyszerűbb parittya olyan fegyver volt, amilyennel Dávid megölte az
óriási G óliátot. Ezt a fa jtá t közönséges kaviccsal is használhatjuk. Egy
kötél közepére egyszerű zsebet készítünk - a legjobb, ha bőrből, de bármilyen
más erős anyag is megfelel. A kötél lehet bőrcsík vagy természetes szálak
összecsavarásával készített szalag. Úgy készítsük el, hogy a kötél egy hosszú
darabban szelje á t a zsebet. Ha két darabban van a kötél, kössük vagy varr­
ju k hozzá a részeit a zsebhez!

A PARITTYADOBAS TECHNIKÁJA
Sima, kb. 2 cm átmérőjű, lehetőleg kerek ka­
vicsot válasszunk (a csipkézett kavics több
kárt okozhat, viszont nem já r be olyan sza­
bályos röppályátj!
Lengessük meg a parittyát a fejünk fö­
lö tt a célra irányítva. Engedjük e/ a kötél
egyik végét! A lőszer nagy sebességgel kire­
pül - kis gyakorlással pontosan eltalálhat­
ju k a célt Elképzelhető, hogy a kellő pontos­
ság és távolság elérése érdekében kísérle­
teznünk kell a parittya hosszával.

Ha parittyával vagy csúzlival madarakra célzunk, egyszerre több követ


lőjünk ki!

CSÜZLI
Az iskolás fiúk fegyvere, bár o rómciak ha­
talmas, mechanikus változatátostromfegy-
verként használták. Erős, villás, lehetőleg
rugalmas ágra - legjobb a mogyorőfaóg -
és egy rugalmas anyagdarabra lesz szüksé­
günk Az autó vagy bicikli kerekéből szár­
mazó gumibelső az ideális (jobb a ruhákban
lévő gumiszalagnai, de az utóbbi is hasz­
nálható).
Készítsünk zsebet a rugalmas anyag belse­
jébe: vezessük á t rajta vagy varrjuk bele
(m inta parittya zsebét). A rugalmas anyag
mindkét végét kössük a faág széléhez! Lö­
vedéknek követ használjunk!
213
ÉLELEM

BOLA
A bólát az eszkimók a modorok (lö v é ­
sére használják. Csomagoljunk köveket
kis ruhadarabokba, és mindegyikre kös­
sünk egy-egy 90 cm-es kötelet A köte­
lek másik végét kössük össze szorosan.
Az összekötött végénél fogva forgassuk
o fejünk fö lö tt! Elengedése után nagy
területet lefedve repül a levegőben.
A dél-amerikai gaucsók ugyanezt a fegy­
vert, illetve más változatait használták
a csatában.
A bóla rátekeredik a repülő madárra
vagy az állat lábára, illetve nyakára, lé­
té ritve o földre az áldozatot. Így a va­
dász megölheti a zsákmányt.

Lándzsák
A sétabot nagy segítség lehet járáshoz, ha viszont kihegyezzük az egyik
végét, m áris hasznos szúró- vagy h a jítófe gyver válik belőle. A szúrólán­
dzsának körülbelül 1,8 m-es, egyenes b ot a legjobb. A 90 cm hosszú botból
jó l kezelhető h ajítólándzsát készíthetünk. Gerelyt kb. feleekkora fa d a ra b ­
ból készíthetünk, így fegyverünk pontosabb lesz és nagyobb tá vo lsá g o t
érhetünk el vele.

A lándzsát hatékonyabbá tehetjük, ha


a végére hegyesre p a ttin to tt kovohe-
gyet vagy lapított ónhegyet illesztünk,
esetleg alaposan ráerösítünk egy kést.
Ho viszont csak egy késünk van, ne koc­
káztassunk, mert könnyen elveszhet
vagy megsérülhet

LANDZSAVETO
A lándzsa a vágatban fekszik. A vágat
o hajitóeszköz felső oldalán helyezke­
dik elt de nem ér el teljesen a végéig: ez
o hátsó ütköző lökést ad a lándzsának.
VADÁSZAT

A lándzsavető elkészítéséhez olyan fa á g at válasszunk, amely legalább


dupla olyan széles, m in t a lándzsánk, és legyen rajta ágcsonk is, amelyből
előrehajló fo g a n ty ú t készíthetünk! Késünket ékként használva hasítsuk ki
az ág közepét! V ájjunk ki finom vá g a to t a lándzsának! Teljesen simára
alakítsuk ki, ütközőnek pedig hagyjunk meg egy szilárd részt! Sokszor pró­
bálkozva állapítsuk meg a lándzsa hajítótávolságát, és alakítsuk ki saját
egyensúlyunkat is a jó dobáshoz!
A lándzsát vállmagasságban tartva irányítsuk a célra, majd a lándzsa-
v e tő t gyorsan rántsuk előre és lefelé! Lefelé mozdítva a vágat ütközője
erősen meglöki a lándzsát.

MADÁRFOGÁS
Mozgóhurok
Egy hosszú bot végére illesztett siklóhurok kiválóan alkalmas az alsóbb
ágakon alvó madarak lerántására. Jegyezzük meg az a lvó - és fészkelőhe­
lyeket (ne feledjük, az ürülék odavezet minket), és ha elérhető távolságra
ta lá lun k ilyet, éjszaka, óvatosan közelítsük meg (persze legyen a látáshoz
elegendő fény)! Csúsztassuk a hurkot a madárra és szorítsuk meg! Egy­
szerre kell összeszorítani a hurkot és lefelé rántani a zsákm ányt!

Vízimadarak becserkészése
A vizim adárhoz a vízbe merülve, fe jü n ke t náddal és más növényekkel álcáz­
va tudunk közel kerülni. Legyünk óvatosak! Azt a te rü le te t közelítsük meg,
215
ÉLELEM

ahol a m adarak fészkelnek, vagy ahol rendszeresen látni lehet őket! Ne fe ­


ledjük, a m adarak (különösen a nagyobbak, pl. a lúd vagy a hattyú) véde­
kezés közben nagyon vadul viselkedhetnek!
A világ egyes részein más te c h n ik á t alkalm aznak: az em berek nagy
tö k h é ja t viselnek a fejükön álcaként. A tö k egyik oldalára lyukakat vájnak,
hogy lássanak és tu d ja n a k lélegezni. A vadász a tö k ö t pontosan a vízfe l­
szín fö lö tt ta rtva úszik az á ra m la tta l a m adarak közé. Hogy hozzászokja­
nak a madarak, először bedobnak a vízbe néhány tö k ö t. A szárnyasok közé
ju t o t t vadász a lu lró l kapja el a g ya n ú tla n m adarat, majd a víz a la tt m eg­
fo jtja .

Gödörcsapda
Keressünk vagy ássunk egy kb. 90 cm mély g ödröt olyan területen, ahol gya­
koriak a ta la jró l táplálko zó m adarak! A gödör szélessége az elejteni kívánt
m adár m ére tétől függ . Szórjunk a lyuk köré m agot vagy egyéb csalétket,
de nagy részét a lyuk belsejébe szórjuk!
A m adarak először csak a lyuk körüli csalétket eszik meg, aztán bem en­
nek a lyukba is, hogy tö b b e t ehessenek. Ekkor rohanjuk le őket! Ijedtségük­
ben képtelenek lesznek a lyuk belsejében eléggé szé tn yitn i a szárnyaikat
a felszálláshoz.

SIRÁLY
Sirályt úgy fo g h a tu n k , ha élelm et tekerün< egy kőre, majd a leve­
gőbe dobjuk. A m adár reptében lenyeli a csalétket és vele e g y ü tt
a követ, az utóbbi súlyától azonban lezuhan. Természetesen ez a r

módszer nem víz, hanem szárazföld fe le tt alkalm azandó. Á lljunk


készen a lezuhant m adár ártalm atlanítására!
________________________________ — _______________________________/

VESZELYES ALLATOIC
Kevés á llat tám ad az emberre akár önvédelemből is, a legtöbb inkább a m e­
nekülést választja. Nem valószínű, hogy nem zeti parkokon kívül nagy álla­
tokkal, pl. e le fá n tta l, orrszarvúval, vízilóval vagy nagymacskával találnánk
szembe m agunkat. Ennek ellenére ne az állatok ösvényén vagy ivóhelyük­
höz közel táborozzunk le, m ert megeshet, hogy elefántcsorda ú tvo n a lá t
keresztezzük vagy kíváncsi pumával ta lá lju k szembe m agun kat!

216
VADÁSZAT

FIGYELEM!
Ne erőltessük a találkozást! A medvék gyakran turkálnak az északi
erdőkben lévő farm okon, felforgatják a szemeteseket - elképzelhető,
hogy néhány könnyű fa>at reményében a mi táborhelyünket is
m eglátogatják. Zajjal próbáljuk meg elijeszteni őket, ne kísérletez­
zünk az elfogásukkal! Ne m enjünk közel hozzájuk! A medve köny-
nyen meg tudja ölni az embert, a sebesült medve pedig különösen
nagy veszélyt jelent. Minden sérült vagy sarokba szorított állat ve­
szélyes lehet! A legtöbb állat menekülni próbál, ha viszont megaka­
dályozzuk ebben, támadásra kényszerítjük.

A krokodiloktól és aligátoroktól kellő távolságot kell tartanunk, hacsak


nem nagyon kicsik - de ilyenkor is győződjünk meg róla, nincs-e m ögöttünk
egy nagyobb méretű példány! Bárm elyik nagy szarvú á lla t megsebesíthet
bennünket szarvával még azelőtt, hogy fegyverrel tám adhatnánk rá. A hím
állatok párzási időszakban különösen vadak. Nem csak a patás állatok ké­
pesek erőset rúgni - a strucc rúgása is halálos lehet.
A farkasokat általában tö b b e t halljuk m in t látjuk - a portyázó tálkák­
ról szóló tö rté n e te k minden bizonnyal eltúlzottak. A farkas kíváncsi állat,
elképzelhető, hogy távolról figyel minket, de nem kell egyből a m egvadult
farkasfalka üldözte vadász rémképét a helyzetre erőltetnünk. Ha súlyosan
m egsérültünk és nem tu d ju k megvédeni magunkat, a farkas könnyen vé­
gezhet velünk. A hiéna szintén falkában vadászik. Alapvetően gyáva, ugyan­
akkor erős állat, és mivel dögevő, vonzzák a táborhelyek. Ha védekeztünk,
minden bizonnyal m egfordulnak és elfutnak, de ne szálljunk szembe velük,
inkább csak kergessük el őket!
A nagyobb emberszabású m ajm ok szintén játszva meg tudják ölni az
embert, de ritkán agresszívek, és általában többször figyelm eztetnek m in ­
ket a távozásra. Valószínűbb, hogy kisebb majmokkal találkozunk, amelyek
éles foguk m ia tt sokkal közvetlenebb veszélyt jelentenek. A kife jle tt csim­
pánz különösen rosszindulatúan viselkedhet. Az állati harapás e jte tte se­
bet alaposan tisztítsuk meg! Bárm elyiktől kaphatunk tetanuszt, de néme­
lyik emlős (köztük a vámpírdenevér) veszettséget is okozhat.
A kígyók nem jelentenek veszélyt, hacsak véletlenül nem kerülünk ve­
lük kapcsolatba. Meg kell szoknunk őket és hozzá kell szoknunk ruhánk,
alvóhelyünk és felszerelésünk ellenőrzéséhez is - kutassunk hüllő vagy ro­
var látogatók után! Előfordulhat, hogy testünk m elegét érezve kígyó vagy
százlábú mászik az ágyunkba. Sokszor ébredtek már arra emberek, hogy
hívatlan látogató fészkelt a hónaljukba vagy még intim ebb testrészeikhez.
Ne feledjük, nem tám adnak! Óvatos, nyugodt m ozdulatokkal szabaduljunk
meg tőlük!
217
A ZSÁKMÁNNYAL
KAPCSOLATOS TEENE ŐK
sérült vagy csapdába esett állatok veszélyesek lehetnek. M ie lő tt közel
A merészkednénk az állathoz, bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban
elpusztult!
Szúrjunk lándzsát vagy hosszú botra k ö tö tt kést az á lla t fő izmaiba és
nyakába! A vérveszteségtől legyengült állathoz közelebb tu d u nk menni és
fejen tudjuk ütni.
Társakkal dolgozva egyszerűbben tudjuk szállítani még a nagyobb álla­
to k a t is, ha erősen rögzítjük őket egy faágra, amelynek két végét vállunkra
tesszük. Ne vigyük őket egészen a táborhelyig, m ert elképzelhető, hogy
odavonzzák a legyeket és a dögevő állatokat.
Hátukra fordítva még a nagym éretű á llatoka t is m egfelelő helyre tu d ­
ju k húzni. Ha az á llatnak szarvai vannak, vágjuk le a fejét, m ert a szarvak
csak akadályozni fognak m inket!

Helyezzünk farudat oz állót hasára, és szorító


nyolcas csomóval rögzítsük mindkét lábpárt/
Kössük az állatot o rúdra, az utolsó csomó a rúd
köré kötött szorító nyolcas csomó legyen! Ha oz
állatnak szarvai vannak, kössük fel őket, hogy
ne legyenek útban!

A legjobb, ha m ár a csapda helyszínén feltrancsírozzuk a vadat. Ez oda­


vonzza a ragadozókat és a dögevőket, amelyeket szintén csapdába ejthe­
tünk. A zsákmány belső részeit használjuk a csapda új csalétkeként! Csak
azt vigyük magunkkal a táborba, am it nagyobb erőkifejtés nélkül oda tudunk
cipelni! Hűvös éghajlaton rejtsük el a m aradékot és gyűjtsük össze később!

A ZSMMÁNY elr e jtese ____________


Lógassuk le a tetemet olyan faágról, amely a dögevőknek a földtől túl
magasan, az ágtól pedig túl mélyen van! Á fá k hajlata olyan rejtekhe-
lyet kínál, amely a talajon mozgó ragadozókat távol tartja, a macska-
^ félék és az egyéb jól mászó ragadozók azonban így is hozzáférhetnek. ^

218
A Z S Á K M Á N N Y A L KAPCSOLATOS TEENDŐK

Szinte lehetetlen megvédeni a zsákmányt olyan területen, ahol keselyük


vagy más nagy dögevök élnek, ezért vigyük magunkkal m indent, a m it csak
tudunk! Meleg éghajlaton minden bizonnyal megromlik, a m it otthagyunk.
A vér értékes, alapvető ásványi anyagokat tartalm azó élelem. Legyen
nálunk edény, amelyben a táborba tu d ju k szállítani! Lefedve, hűvösben,
legyektől védve tá ro lju k!

FIGYELEM!
Betegségveszély - fertő zö tt állatok
Az állatok pofájában nyirokm irigy található (a nagyobbaknál köny-
nyebben észrevehető). A m egnagyobbodott és elszínezödött nyirok­
m irigy betegséget jelez. M inden feje körül e ltorzult vagy elszínezö­
d ö tt á llatot - pl. a myxomatosis tü n e te it m utató nyulat - főzzünk
meg (így kisebb lesz az esélye a fogyasztás útján történő megbetege­
désnek), de fertőzésveszély esetén az előkészítés során is körültekin­
tően kell eljárnunk! Alapvető fontosságú az állat levágása és a hús­
sal kapcsolatos teendők elvégzésének idejére a bőrünkön lévő sebek
és vágások lefedése, m ert ha az állat hordozta kórokozó a bőrsérü-
^ lésbe kerül, könnyen a testünkbe ju th a t. ^

A ZSÁKMÁNY ELKESZITESE
Ne pazaroljuk el a tetem egyik részét sem! Alaposan elkészítve hozzájut­
hatunk az összes tápértékhez és hasznosítani tu d ju k még a fogyasztásra
alkalm atlan részeket is. A m űveletet négy lépésben végezzük:

- Kivéreztetés: alapvetően fo n to s, ha tá ro ln i akarjuk a húst, és


enélkül az íze is tú l erős,
-N y ú z á s : ezáltal a bőrt vagy szőrt menedékül és ruházatként hasz­
nálhatjuk. (A disznókat ne nyúzzuk meg, mert a bőrük afatt hasznos
zsírréteget tárolnak. A m adarakat fosszuk meg a tol Iáiktól, de ne
nyúzzuk meg őket!)
-K ib e le z é s :a belek eltávolítása és a belsőség kinyerése.
-F e ld a ra b o lá s :a különböző főzési módszerekhez m egfelelő méretű
darabokat készítünk.

Kivéreztetés
Ne pazaroljuk el a vért, m ert olyan vitam inokban és ásványi anyagokban
(pl. sóban) gazdag, amelyek máskülönben hiányoznának a tú lé lő étrendjé­
ből. A szarvasmarha vére számos afrikai m arhapásztor táplálkozásának
219
ÉLELEM

fo n to s részét képezi. Az ellenség vérét elfogyasztó kannibálok látása és


általános egészségi állapota ja vu lt, em ellett a vér m egszünteti a vitam in -
hiány okozta szédüléses betegségeket is, m ert biztosítja a hiányzó vita m i­
nokat és ásványi anyagokat.
Minden á lla t jobban vérzik, ha a fejével lefelé lógatjuk. Kössünk köte­
let a csánk köré (ne a mancs köré, m ert úgy lecsúszhat), és húzzuk fel egy
ágra vagy saját készítésű keretre, majd helyezzünk az á lla t alá edényt a
vér felfogásához!
A keretnek erős szerkezetűnek kell lennie! Szúrjunk dúcokat a földbe
és erősen kössük össze őket a keresztezéseknél, hogy A form ájú keretek
jöjjenek létre. A tetejükre vízszintesen helyezzünk egy rudat!

Az á lla to t a to rk o la ti vénát és a nyaki verőeret elvágva véreztethetjük


ki! A lógó állaton ezek könnyen észrevehetőek, m ert kidudorodnak. A vá­
gást e jth e tjü k a fülek m ögött, velük egy vonalban, a fej két oldalán lévő
ereket egyszerre átvágva, de alacsonyabban is, a nyak V alakú részén, az
artéria elágazása előtt. Ha nincs gyilokhoz hasonló késünk, az utóbbi
módszert válasszuk! Fültől fülig is elvághatjuk az á lla t to rk á t - ennek v i­
szont az a hátránya, hogy elvágjuk a légcsövet is, így fe ljö he t a gyomorban
lévő étel és m egfertőzheti a m egm enteni kívánt vért. Ha a késünk nem
elég hegyes, mindenképpen ezt a módszer kell alkalm aznunk.
Fontos, hogy a disznókat alaposan véreztessük ki: ha a nagy ned­
vesség- és zsírtartalm ú szövetekben vér marad, a hús gyorsabban meg­
rom lik!
220
A Z S A K M A N N Y A L KAPCSOLATOS TEENDŐK

Nyúzás
Legegyszerűbb az á lla to t közvetlenül a kivéreztetés után m egnyúzni, a m i­
kor még meleg a hús. Először tá v o líts u k e! az összes pézsm am irigyet, m ert
m e gfe rtőzhetik a húst. N ém elyik szarvasnál ezek a hátsó lábon, pontosan
a térd m ö g ö tt találhatóak. A m acska- és kutyaféléknél a végbél m indkét
oldalán vannak m irigyek. Nem árt, ha e ltá v o lítju k a hím állatok heréit is,
m ert ezek szintén m e g fe rtő z h e tik a húst. M ie lő tt nekikezdenénk a bőr
eltávolításának, ejtsünk h a tá ro z o tt vágásokat a bőrön a nagy ábrán szag­
g a to tt vonallal je lö lt helyeken:

1. A hátsó lábak körül, a térd fö lö tt ejtsünk kör alakú vágást! Vigyázzunk,


nehogy elvágjuk a ta rtó k ö te le t!
2. Ugyanígy vágjuk körbe a mellső lábakat!
3. Ejtsünk lefele ta rtó vágást a hátsó lábakon a törzs aljáig, ahol a lábak
szétválnak, és óvatosan vágjuk körbe a nem i szerveket!
4. Folytassuk a vágást a test közepén egészen a nyakig! Ne vágjunk bele
a gyom orba vagy az emésztőszervekbe: em eljük meg a bőrt, helyezzük
alá a két u jju n ka t, tegyük a kést az éles végével kifelé az ujjaink közé,
és lassan húzzuk lefelé, a te sttő l kifelé vágva [lá s d o részletes áb rá t)[
5. Folytassuk a vágást a m ellső lábak belsején!

Ho így ejtjük a vágást, nem vágunk


a belső szervekbe idő előtt. Ujjainkkal
vágás közben megemeljük a bőrt, és az
éles oldalával kifelé tarto tt kést csúsz­
tatva i/égigvágjuk a bőrt. Ne kapkod­
ju n k! Ne vágjuk meg magunkat! Ne
tegyünk kárt a bőrben! Óvatosságunk
később, a bőr használatakor megtérül.

Ezután fejtsük le a bőrt a húsról a hátsó lábakon, de a lehető legkeve­


sebbszer használjuk a kést! A bőrt görgessük ki a szőrrel befelé, önmagába
tekerve.
M iu tá n m eg tisztíto ttu k a hátsó lábakat, vágjuk körbe a fa rka t (a nemi
szerveket már körbevágtuk)! A m in t a tetem hátához érünk a kezünkkel,
ujjunkkal válasszuk el a b ő rt a hústól! Ezután a mellső lábakról húzzuk le
a bőrt, így egyetlen bőrdarabunk lesz. Hüvelykujjaink a nyakon lefelé húzva
véresek lesznek o tt, ahol elvágtuk a torkot. Ha erősen m egrántjuk a fejet,
különválaszthatjuk a többi résztől. Ezután vágjuk át a m egm aradt szöve­
te ke t is!
221
ÉLELEM

Ha egyedül dolgozunk
Egy nagy á lla t megemelése komoly erőfeszítést igényel. Ha egyedül va­
gyunk, elképzelhető, hogy a földön kell megnyúznunk és kibeleznünk az
állatot. A test elm ozdulását megakadályozhatjuk, ha levágjuk a patás álla­
tok lábát és behelyezzük őket a test alá!
A tetem et fektessük természetes lejtőre és vájjunk üreget a földbe a vér­
tároló konzervdoboznak vagy más edénynek, amelybe majd kivéreztetjük
az állatot. Kövessük a már ismert vágási irányt a bőrön, majd nyúzzuk meg
az á lla to t egyik oldalán a gerincig, terítsük ki a bőrt és görgessük bele az
9

állatot, hogy a másik oldalon is elvégezhessük a nyúzást. így elkerülhetjük,


hogy a hús a földdel érintkezzen!

Kis ástatok nyúzása


A nyulat és a kisebb állatokat úgy nyúzhatjuk meg, hogy kis vágást ejtünk
rajtuk a gyom or fe le tt (ügyeljünk a szervekre, ne vágjunk beléjük). Tegyük
be a hüvelykujjainkat és húzzuk őket kifelé - a bőr könnyen le fog válni!
Szabadítsuk ki a lábakat és csavarjuk le a fejet!
Ha nincs késünk, amellyel az első vágást m egejthetnénk, tö rjü k le az
állat lábának alsó részét, és az így nyert éles csontfelülettel vágjuk meg
a bőrt!

Kizsigerelés
A még mindig lógó tetem ből távolítsuk el a beleket és fedjük fel a belső
részeket. Csípjünk bele a hasba minél magasabban, és a kicsípett húsda­
rabba vágjunk akkora nyílást, hogy beleférjen a két ujjunk. Ne szúrjunk
bele mélyebben a húsba, m ert átvághatjuk a belső szerveket! Tegyük az
ujjainkat a vágásba, és velük irányítsuk a kést felfelé, a végbél felé vágva.
Ezután hasonló módszerrel vágjunk lefelé, kezünkkel tartsuk a kiömleni
akaró beleket (lásd az ábrat)\ Egészen a m ellcsontig vágjunk!

A kicsípett húsba ejtett első vágás


mindössze akkora legyen, hogy be(e-
férjen a két ujjunk! A nyúzáskor alkal­
mazott módszerrel vágjuk a húst flásd
az előző ábrát// Először felfelé, majd
lefelé vágjunk (kézfejünkkel megaka­
dályozzuk a belek kiömlését)!

222
A Z S Á K M Á N N Y A L KAPCSOLATOS TEENDŐK

Hagyjuk, hogy kiöm öljenek és lelógjanak a belek, így ugyanis meg tu d ­


ju k őket vizsgálni. Távolítsuk el a két vesét és a m ájat!
A m ellüreget hártya fedi - kisebb á llat esetén ezt nem könnyű észre­
venni. Vágjuk át a hártyát, és távolítsuk el a szívet, a tüdőket és a légcsövet!
Ellenőrizzük, hogy tiszta -e a végbél. Kisebb állatoknál elegendő, ha
á tlátunk rajta (látjuk a napot) - nagyobb állatok esetén vezessük benne
végig a kezünket! A tetem ezzel tiszta lett.

Feldarabolás
A nagyobb á lla to ka t úgy tudjuk felnegyedelni, hogy először kettévágjuk
a testet a gerinc mentén, majd m indkét oldalon szétvágjuk a tizedik és a
tizenegyedik borda k ö z ö tt A hátsó részek adják a pecsenyét (far, comb) és
a finom abb részeket, míg az elülső negyed húsa sokkal inasabb, ezt lassú
főzéssel tu d ju k m egpuhítani.
A test felvágása az á llat fa jtá ja és az elkészítő ízlése szerint változhat.

1. Combszelet vagy pecsenyeszelet al­ 8. Láb: Kemény és inas. Kockákra vágva


ja: A legpuhább hús, csők egy százaléka főzzük!
nem fogyasztható. Tartaléknak kiváló. 9. Dagadó: A has inas meghosszabbo­
2. Hátszín: A második legpuhább rész. dása. Kiválóan megfőzhető. Általában
Zsír nélküli részeit levághatjuk tartalék­ kemény, hosszú párolással puhíthatjuk
nak. meg.
3. Far: Kiválóan kisüthető, bár egy kis 10. Szegyhús: Ugyanaz vonatkozik rá,
főzést is igényel. Darabokban meg is szá­ m in ta dagadóra.
ntható. 11. Lábszár: Mellső láb, a legjobb kocká­
4. Lágyhús: A láb tetejének izma. Sokáig ra vágva megfőzni.
főzzük, gyakran nagyon kemény! Főzés 12. Nyak
előtt vágjuk kockákra! 13. Tarja: Kiválóan megfőzhető. Keve­
5. Farhát: A combok tetejének izma. sebb szövetet tartalmaz a lábnál. Sokáig
A lágyhúshoz hasonlóan készítendő. főzzük!
6. Bélszín: A külső comb izma. Kiválóan 14. Tarja és lapocka: Meglehetősen pu­
kisüthetőL ha, de fő tt húsnak vágjuk fel!
7. Hátsó dagadó: Has, főzve és roguként 1 5 -1 8 . Oldalas (borda): Kiválóan süt­
egyaránt kiváló. hető, de sokáig főzzük!

223
ÉLELEM

A hús felakasztása
A belső részeket m inél ham arabb együk meg, de a m aradék húst legjobb,
ha felakasztva tá ro lju k . M érsékelt égövi területeke n a húst 2 -3 napig
lógassuk! Meleg éghajlaton inkább ta rtó sítsu k vagy azonnal főzzük meg!
Az á lla t megölése után az izm okba kerülő sav segít lebontani az izom ­
rostot, puhítva ezzel a húst. M inél tovább hagyjuk felakasztva a húst, annál
puhább, ízletesebb és könnyebben vágható lesz, a benne élő káros, élősködő
baktérium ok pedig elpusztulnak. A legyeket ta rtsu k távol, m ert ha petét
raknak a húsba, ham ar m eg ro m lik!

BELSŐ RÉSZEK
Máj
A m ájat m inél ham arabb fogyasszuk el! Távolítsuk el a középen lévő epehó­
lyagot! Ez elég erős, általában m inden nehézség nélkül kitéphető, de v i­
gyázzunk, m e rt az epe m egfertőzi a húst, am ellyel érintkezésbe kerül! Ha
az á lla t beteg v o lt, a mája jelezni fogja. Kerüljük a fo lto s vagy fehér pettyek­
kel b o ríto tt m ájat! Ha csak kis része ilyen, azt vágjuk ki, és kizárólag a m a­
radékot fogyasszuk!
A máj teljes értékű élelem, ta rta lm a z m inden alapvetően szükséges
v ita m in t és ásványi anyagot. Nyersen fogyasztva nem veszítünk sem m it
a tápértékébőL Kevés főzést igényel.

Gyomor (pacal)
A g y o m ro t (pacalt) könnyű m egem észteni, ezért kiváló étel a betegek és
sérültek számára. Távolítsuk el a g yo m o r ta rta lm á t (am ely szintén kiváló
étel a betegeknek), mossuk meg a pacalt, majd pároljuk sokáig fűszerekben!
A gyom or ta rta lm á n a k ize kellem etlen lehet ugyan, de a sebesült életét
akár meg is m e n th e ti, hiszen az á lla t m ár elvégezte h e ly e ttü n k az étel le­
bontásával já ró nehéz fe la d a t nagy részét. Kissé m egfőzve a g yom or ta r­
talm a tá p lá ló és könnyen em észthető élelem lehet.
Néhány országban a disznókat levágás e lő tt kizárólag alm ával etetik
és a gyom rával e g y ü tt főzik meg őket. Az alma fin o m íze így á tita tja a húst.
A g y o m ro t főzés után eltávolítják, ta rta lm á t m ártásként fogyasztják.

Vesék
A vesék értékes tápa nya gforrásként és kiváló ételízesítőként szolgálnak.
Fűszerrel e g y ü tt főzzük meg őket! A veséket körülvevő fin o m zsírnak
(faggyúnak) nagy a tápértéke. Süssük ki és használjuk húspor (pemmikán)
elkészítéséhez!

224
A Z S Á K M Á N N Y A L KAPCSOLATOS TEENDŐK

Lép
A lép a nagyobb állatok egyik nagyméretű szerve. Tápértéke alacsony, ezért
kisebb állatoknál, pl. nyulaknál nem is érdemes vesződni vele. Sütve a legjobb.

Tüdő
Az á lla t tüdeje tökéletesen ehető, de a tápértéke alacsony. A tüdő m egm u­
tatja az állat légzőszervi m egbetegedéseit Ne együk meg, ha foltos, fekete
vagy fehér pettyes! Az egészséges tüdő rózsaszín és foltm entes. Legjobban
főzve fogyasztható. H al- vagy csapdacsalinak is fél re tehetjük.

Szív
A szív tö m ö r izom, semennyi vagy csak kevés zsírt tartalm az. Süssük meg,
vagy használjuk jellegzetes ízét fő ztü n k feljavítására!

Belek
A bél gyakorlatilag csővezeték. Legjobb, ha kolbászbőrként hasznosítjuk.
Fordítsuk ki, mossuk meg, majd alaposan főzzük meg! Keverjük össze egyen­
lő arányban a húst és a zsírt, majd öntsünk bele vért! Ezt a keveréket nyom ­
kodjuk bele a belekbe, és főzzük meg alaposan! Ne egészen forró vízbe
tegyük, öntsünk hozzá előbb egy kis hideget is, m ert így kisebb valószínű­
séggel durran szét a kolbász. Ezzel a módszerrel igen tápláló ételt készít­
hetünk, amely füstölés után sokáig eláll. A szárított belek kisebb teherbí­
rású kötélként is használhatóak.

Mirigyek
A m irigyek közé ta rto zik a nagyobb állatokban jellegzetes hasnyálmirigy
vagy csecsemőmirigy. Sokan különleges csemegének te k in tik . Főzve és
sütve egyaránt ízletes étel.

Farok
Nyúzzuk le és főzzük meg, így kiváló levest készíthetünk belőle, m ert ren­
geteg húst és á lla ti enyvet (zselatint) tartalm az.

Láb
A lábat ugyan darabolás közben levágjuk, de nem szabad elpocsékolnunk.
Főzéssel kiváló é te lt készíthetünk belőle. Tisztítsuk le a piszkot és tá v o lít­
suk el a szőrt a patákról vagy m ancsokról! A patákból tápláló kocsonyát
készíthetünk.

Fej
Nagyobb á lla t esetén sok hús ta lá lh a tó a fejen. A pofa különösen ízletes,
a nyelv pedig nagyon tápláló. Főzzük míg megpuhul, és evés e lő tt húzzuk
le róla a bőrt!
225
ÉLELEM

M inden m aradékot (illetve a kisebb á lla to k esetén az egész fejet is)


főzzük meg!

Agy
Az agy elfogyasztásával izm aink e rő t nyerhetnek, de hasznát vehetjük
nyers bőr kikészítésekor is.

Csontok
M inden cson tot főzzünk meg, készítsünk belőlük levest! Sok csontvelőt tar­
talm aznak, ami értékes vitam inforrás. Szerszámot is készíthetünk

A BÍRKASZERŰ állato k e lk é s zíté s e


Kövessük a nagyobb állatokra vonatkozó u ta s ítá s o k a t m ajd:

1. Vágjuk ketté a testet a hátgerinc vonalában, pontosan a ge­


rinc közepe m entén! j

2. Távolítsuk el a hátsó lábakat! Próbáljuk meg szétvágni a csí­


pőízületet!

3. Távolítsuk el az első lábakat! Itt nincs átvágandó csont, csak


kövessük a lapockacsont vo n a lá t!

4. Vágjuk le a nyakat!

5. Vágjuk le a dagadót, azaz a bordák a la tt lógó laza húst!

6. Ejtsünk vágásokat m 'nden egyes borda és a gerinc között!


Ezzel bordaszeleteket készítünk.

7. Az állat vékonyán található vesepecsenye tartósítható a leg­


jobban.
_____________________________________________________________________________________________________/

A sertés elkészítése
A disznót ne pró báljuk m egnyúzni! Először belezzük ki, m ajd tegyük forró
parázs fölé és perzseljük le a bőrét! A fo rró víz (csak annál forróbb, a m it a
bőrünk még elvisel) segít leválasztani a szőrt, de a tú l fo rró víz csak még
nehezebbé teszi a sörték e ltá v o lítá s á t A disznó számos pa ra zitá t vonz:
k u lla n c s o t la p o s te tű t és fé rg e ke t - ezeket főzéssel p u s z títh a tju k el.
A sertés elkészítésének legjobb m ódja tehát, ha m egfőzzük.

226
A Z S Á K M Á N N Y A L KAPCSOLATOS TEENDŐK

Kisebb állatok elkészítése


Kövessük a nagyobb állatokra vonatkozóan leírtakat - minden kisméretű
állatot ki kell belezni!

Hüllők elkészítése
Dobjuk félre a belső szerveket, m ert szalm onellát terjeszthetnek. A hüllőket
bőrükben is m egfőzhetjük. A nagyobb kígyókat daraboljuk szeletekre, de a
bőrük is hasznos lehet. A kígyót úgy készíthetjük el, hogy a fejet jóval a
»

méregzacskók a la tt levágjuk, majd a pengét kifelé tartva fe ln y itju k a vég­


bélnyílást egészen a nyakig - vigyázzunk, nehogy felsértsük a a m aguktól
kieső belső szerveket! Ezután nyársra tűzve akasszuk fel, és fejtsük le bőrét
a farka felé haladva!

Madarak elkészítése
A madarakat nagyrészt a többi állathoz hasonlóan készíthetjük el, de to l-
Iáiktól megfosztva, nyúzás nélkül, bőrrel e g yü tt is m egfőzhetjük őket. Kö­
vessük az alábbi sorrendet!

Kivéreztetés:
A madarat nyakát eltörve öljük meg, majd vágjuk át a to rk á t és akasz-
szuk fel kivérezni fejjel lefelé! Úgy is megölhetjük, hogy a nyakát éppen
a nyelve a la tt vágjuk el, felsértve a fő idegeket és a fő artériát. A madár
könnyen elpusztul és gyorsan kivérzik. A dögevő m adarakat lehetőleg
kerüljük, m ert nagyobb valószínűséggel terjesztenek fertőzést, te tv e t
I és ku lla n cso t

T ollfosztás:
A to llfo sztá st legkönnyebben közvetlenül a m adár elpusztulása után
végezhetjük, am ikor még meleg a test. A to lla k a t fe lpuhítja a forró víz
(kivéve a vízim adarakét, amelyek to lla t csak még jobban megkeményí­
ti). A to lla k a t tartsuk meg: nyílterelő la p á to t vagy szigetelést készíthe­
tü n k belőlük! A mellkasnál kezdjük a tollfo sztá st! Ha sietünk, nyúzzuk
meg az á lla to t, bár így elveszítjük a bőr tápértékét.

Kibelezés (a belső részek e ltá vo lítá sa ):


Ejtsünk vágást a végbélnyílástól a farokig! Tegyük be a kezünket, és
húzzuk ki a belső részeket! A szívet és a veséket tartsuk meg! A fejet
és a lábakat vágjuk le!

M egfőzés:
A dögevő m adarakat minden esetben főzzük meg, m ert fertőzéseket
hordoznak. Főzéssel m egpuhíthatjuk az öreg, rágós m adarakat is, a fia ­
talabbakat viszont inkább süssük meg nyárson vagy kemencében.
227
HAL ÉS HALASZAT
hal fehérjét, v ita m in o k a t és zsírt tartalm azó értékes élelem. Az összes
A édesvízi hal fogyasztható, a trópusi halak között viszont akad néhány
veszélyes is: tartózkodjunk a villam os angolnától, az édesvízi mérgesrájá-
tól és a dél-am erikai folyókban élő piranhától! A hagyományos horgász­
módszerek alkalmazásához szakértelem kell, de sikerrel járhatunk, ha figye­
lemmel kísérjük a halak táplálkozási szokásait, és követjük az itt leírt mód­
szereket.
A halak mérete változó: lehetnek olyan aprók, m in t a tüskés pikó, de
olyan óriásiak is, m in t a trópusokon élő nílusi sügér. Étkezési szokásaik és
táplálékuk rendkívül eltérő lehet. A különböző fa jtá k eltérő időpontban,
eltérő vízmélységben táplálkoznak. Némelyikük halakkal táplálkozik, má­
sok férgeket és rovarokat fogyasztanak - közös tulajdonságuk viszont, hogy
megfelelő csalival m indet m agunkhoz tudjuk csalogatni és el tudjuk kapni.
Ha g ya ko rlo tt horgászok vagyunk és rengeteg időnk van, hasznosíthat­
ju k a tudásunkat, és így kellemesen telik az idő is, de a túlélésért küzdve
nem a sporthorgászat módszerei a leghatékonyabbak. A két leghaszno­
sabb halfogási technika az éjszakai horgászás rö g zíte tt horgászzsinórral
és az eresztőhálóval halászás.

Hol próbáljunk meg halat fogni?


A halak azt a te rü le te t választják a vízben, ahol a legkellemesebben érzik
magukat, és ahol a legkönnyebben találnak zsákmányt. Ezt a napi hőm ér­
séklet is befolyásolja.
Ha magas a hőmérséklet és a víz sekély, az árnyékos területeken és a mé­
lyebb részeken próbálkozzunk. A halak ugyanis meleg időben a tavak mély­
vízi hüsébe húzódnak.
Hideg időben sekély vizet válasszunk, amelyet felmelegítenek a napsuga­
rak! A tavi halak valószínűleg a sarkokba húzódnak, m ert o tt melegebb van.
Ha kiáradt a folyó, a lassabb folyású részeken halásszunk (a folyó külső
kanyarulatában), vagy válasszuk pl. a fő fo ly ó t tápláló kis m ellékfolyót, ha
az áramlás o tt eltérő (ami elég valószínű, hiszen az áradást minden bi­
zonnyal nem helyi esőzés okozta). A halak szívesen bújnak el a partnál
vagy sziklák és elsüllyedt farönkök alá.

Mikor próbáljunk meg halat fogni?


Főszabály szerint a horgászzsinórt hagyjuk kint éjszakára, és pontosan nap­
felkelte e lő tt ellenőrizzük! Némelyik hal éjszaka, te lih o ld ko r táplálkozik.
Ha vihar közeleg, még a kitörése e lő tt próbálkozzunk! A nagy esőzések
után a folyókban csak kevés halat tu d u n k fogni.

228
HAL ÉS HALÁSZAT

Táplálkozó halra utaló jelek


A halak táplálkozását - te h á t hogy érdemes csalit dobni a vízbe - az jelzi,
ha kiugranak a vízből, vagy gyakori, tiszta fodrásgyürük bukkannak fel
a vízfelszínen (a hal ilyenkor a felszínen lévő legyeket eszik). Ha sok apró
hal száguld, valószínűleg egy nagyobb ragadozóhal üldözi őket.

FÉNYTÖRÉS
A víz megtöri o fényt, ezért o halok o víz
feletti doígokot kissé mos szögben látják
és o portból valószínűleg sokkol többet
látnok, m int gondolnánk. Inkább ülő vagy
térdelő helyzetben, ne álívo horgásszunk,
így tolón kevésbé esünk a látószögükbe!
Ne álljunk közvetlen ül o part szélén! Ügyel­
jünk rá, hogy horgászat közben árnyékunk
ne vetődjön a vízre!

HORGÁSZAT
A legelterjedtebb halfogási módszer a horoggal és horgászzsineggel horgá­
szás (bár a többi módszer általában hatékonyabb). E két eszköz túlélőcso­
m agunk részét képezi. R ögtönzött horgot készíthetünk drótból, tűből,
csontból, de még tüskéből is.
Nagy horoggal csak nagy halat kaphatunk el, a kis horoggal viszont
nagy- és kisméretű halat egyaránt foghatunk. A zsinór vége felé valószínű­
leg egy másik, rövidebb darabot is rögzítenünk kell némi súllyal, hogy lehúzza
a horgot, és megakadályozza a horgászzsineg víz felszínén való lebegését
(ez különösen akkor fontos, ha a mélyebb vizekben horgászunk). Hosszú zsi­
neg esetén egy úszóval felszerelt zsinórdarabra is szükségünk lesz, amely
lemerül, ha kapásunk van. Bot nem fe lté tle n ü l szükséges (a kézben ta r to tt
zsinórral is tu d u n k horgászni), viszont a segítségével könnyebben tudjuk
a halat partra húzni és távolabbra tu d ju k vele dobni a horgot a parttól.
Horgot szinte minden anyagból készíthetünk. Az ábrán (balról jobbra
haladva) a tű, a tüske, a több tüske együttese, a szögek, a csont és a fa fe l-
használásával készült horgok láthatók.

229
ÉLELEM

Úszó és nehezék használata


Rögzítsünk a zsinegre partról könnyen észrevehető, a vízen fennmaradó
tárgyat! így rögtön látjuk, ha kapásunk van. Elhelyezkedése segít megálla­
pítani, hogy hol ereszkedett le a zsineg.

Az úszó és a horog közé elhelyezett kisebb nehezék m eggátolja, hogy a


zsineg a vízen vagy egy áram latban a vízfelszínhez tú l közel ússzon, a
horgot viszont nem zavarja a mozgásban. Túlélőcsomagunk tartalm az ha­
s íto tt ólomnehezéket. Csúsztassuk a hasadékát a zsinegre, és szorítsuk rá
erősen az ó lm o t!

A horog mélyebbre sülyedését úgy érhetjük el, hogy a zsineget a horog


a la tt látjuk el nehezékkel.

230
HAL ÉS HALÁSZAT

HOROG NÉLKÜLI HORGÁSZAT


A zsineggel horgászhatunk okár horog nél­
kül is. Angolna- és horcsafogáshoz kössünk
gilisztát a zsinegre (a)! A gilisztát vagyis
o csalival ellátott zsineget o hol rágás nél­
kül nyeli le. Am int bekapta a csalit, húzzuk
ki a zsineget a vízből!
Horog helyett kössünk a zsinór végére
éles fadarabot a csalival párhuzamosan
(b)! Ha o hol bekapta a csalit, a fa kifordul
és beakad a hal nyelőcsövébe (c).

Csali
A legjobb, ha a hal élőhelyén előforduló csalit alkalmazunk: víz fölé lógó bo­
gyót vagy közelben szaporodó rovart. Dögevő hal esetén használjunk hús­
darabot, nyers halat, hangyát vagy más rovart! Ha fo g tu n k valam it, vizsgál­
juk meg a g yo m o rta rta lm á t - így p ontosíthatjuk a táplálékaira vonatkozó
feltevéseinket. Ha a csali nem válik be, használjunk m ásikat!

Fenékcsali
Ha a horgászás tervezett helyszínén csalit szórunk el („etetünk"), odacsa­
logatjuk a halakat. A folyó fö lé fü g g e s z te tt term esz- vagy hangyavár
kitűnő módszer: a vízbe hulló rovarokat a halak folyam atosan elkapják. Ha
a horogra is ezt a csalit teszünk, biztosan ráharapnak. M inden egyéb csali
is használható a hal kifogására, de a legjobb, ha ugyanazt a csalit tesszük
a horogra, m in t amivel e te ttün k!

MŰCSALI
Élénk szinü ruhából, toliból és fényes fémből egy­
aránt készíthető. Próbáljuk minél inkább valódi
csalinak álcázni!Néhány toll a horogra kötve légy­
nek tűnhet, de faraghatunk fából kis halót is - ezt
az életszerűség kedvéért befesthetjük vagy csillo­
góvá tehetjük (a több darabból álló műhal még ter­
mészetesebben fog mozGgni o vizbenj. Próbáljuk
a csali mozgását minél élőbbé tenni. A mogyoró fa
belseje lágy, könnyen á t tudjuk fúrni: ha összeköt­
jü k a kifaragott darabokat, tekergőzni fognak
a vízben.

231
ÉLELEM

HORGÁSZÁS VILLANTÓVAL
A kíváncsi halókat vonzzák o vízben úszó
fénylő tárgyak. Próbálkozzunk érmével,
gombbal, konzervdobozdorabbal, csattal
- mindenféle fénylő tárggyall Készítsünk
propellert és rögzítsük egy drótra! A pro­
peller forogni fog az áromlottal. Az orsó
végére illesszünk horgot!

ELŐ CSALI
»

Elő csalinak használhatunk gilisztát, bogarat, rovart és kisméretű halót. A horgot tel­
jesen fedjük el a csalival! A horgot úgy is el tudjuk helyezni o kisebb halok vagy
a szöcske húsos részeiben, hogy az állat életben marad: vergődésük a vízben odavonz­
za a halakat. Az apró halókat könnyű megfogni, ezért próbáljunk „snecivel menni
o harcsára"

232
HAL ÉS HALÁSZAT

ÉJSZAKAI HORGÁSZÁS RÖGZÍTETT


HORGÁSZZSINÓRRAL
Helyezzünk nehezéket a zsinór egyik végé­
re, az5Ínórro pedig tegyünk szakaszonként
horgokat! Lássuk el mindegyiket giliszta -
csafivai, majd dobjuk a felcsaiizott zsinórt
a vízbe! Ezzé! a módszerre! a felszínen,
o középső vízmélységben és a fenéken táp­
lálkozó halakat egyaránt meg tudjuk fog­
ni. A zsinór szabad végét rögzítsük erősen
a parthoz!
A zsinórt este helyezzük el és egészen
reggelig hagyjuk bedobva (de napközben
persze használjuk)!A gilisztákat még akkor
is cseréljük bizonyos időközönként, ha nem
volt kapás, mert a frissen vergődő giliszták
jobban vonzzák magukhoz a halakat!

SARKANYHAJO
Ha a parttó! annyira távol akarunk horgászni[ hogy mór nem ér el oda a zsinór (pl.
a tó közepén, ahol a halak táplálkoznak), készítsünk egy falapot és lássuk el mozgat­
ható, irányítható kormánylapóttaf! Helyezzünk rudat a kormánylcpót felső részére és
kössünk rá irányítózsinórt! Tegyünk a falap alá csalival ellátott horgokat/ Úsztassuk
ki a tóra!
Ha kedvező a széljárás, vitorlát is szerelhetünk rá. Ebben az esetben viszont tőke­
súllyal is el kel! látnunk, nehogy felboruljon! Vájjunk a falapba lyukakat, és faék segít­
ségével - amely a vízben szoros illesztést biztosítva kitágul - rögzítsünk az aljára egy
lapos követ (a túl nagy tőkesúly viszont akadályozhatja a kormánylapátot).
A kapást a hajó szokatlan mozgása jelzi.

233
ÉLELEM

HÚSBA AKADÓ HORGOK AVAGY


„GEREBLYÉZÉS"
Ezzé! a módszerre! a halót teste bármely
pontján megfoghatjuk. Hasznos eljárás,
ho látjuk ugyan o halat de nem kapja be
a csalit. Tegyünk egy rúdra minél több
horgot és engedjük a vízbe! Illesszünk egy
fényes tárgyat a bor végétől kb. 20 cm-re!
Húzzuk fel erősen a horgot, amikor a hai
észreveszi a csillogó tárgyat, hogy bele­
akadjon a horgokba!

HALCSAPDÁK
Halcsapdák széles skáláját készíthetjük el: az egész á ra m la to t átfogótól
(amelybe a nagy halakat te re lh e tjü k be) egészen a palackcsapdáig (amely-
lyel az apró halakat tu d ju k m egfogni). A nyilak az áram lás irányát jelzik.

Sekély vízben építsünk botokból vagy kö­


vekből olyan csatornát, amelybe a hal
ugyan képes beúszni, megfordulni viszont
már nem tud.

Palackcsapda
Ha van m űanyag palackunk, készíthetünk belőle a kis halak elfogására al­
kalmas, hatékony csapdát: vágjuk ketté az üveget nem sokkal a nyaka alatt,
majd a le vá g o tt részt fordítva helyezzük vissza az üvegbe. A halak beúsz­
nak, de k iu ta t nem ta lá ln a k a palackból. Csalival próbáljuk odavonzani
a halakat!

234
HAL ÉS HALÁSZAT

Nagyobb halak számára üreges fa tö rz s e t felhasználva készíthetünk


hasonló csapdát. Bejáratnak fo rm á zzu n k ágakból rácsos kúpot, a fatörzs
másik végét pedig zárjuk le!

Vesszöfonafosapdák
M ogyorófaág vagy más hajlékony ág felhasználásával (a bambusz pl. fe l­
m elegítve jo b b a n hajlik) készítsünk olyan csapdát, amelybe a hal be tud
úszni, de a k iu ta t nem ta lá lja m eg! A vesszöfonatból készült csapdán á tfo ­
lyik a víz, és mivel term észetes anyagból készült, náddarabnak vagy fo ly ó -
fenéki uszadéknak tű n ik.

A torpedó aíaku csapda összefont; formára


kötött vesszőkből áll. A nyilas a folyásirány-
nyal ellentétesen álljon! Az ilyen csapda
bejárata elég széles ahhoz; hogy könnyen
beússzanak a halak, viszont a rácson belül
o szűkület megnehezíti a menekülést.

A rákfogó csapda elkészítését megkönnyíti


egy kör alakú falap használata, amelybe
lyukakat fúrhatunk, de enélkülis elkészíthe­
tő. Ezt a csapdát a fenéken kell elhelyezni.
A csali az angolnákat, rákokat és hasonló
állatokat vonzza.
235
ELELEM

Halhurok
A vízinövények körül pihenő nagyobb halakat (pl. a csukákat) siklóhurokkal
pró bálhatjuk m egfogni. Rögzítsünk síklóhurokkötelet egy bot végére, vagy
vezessük el egy bambuszdarab belsejében! Vezessük át a hurkon a hal a far­
kát, majd húzzuk erősen meg a zsinórt, hogy a hurok fo g ly u l ejtse a halat!

Angolnazsák
Kössünk össze egy zsákban vagy vászontáskában (a m űanyag nem jó) fe­
lesleges belsőségeket, á lla ti te te m e t és szalmaszerü növényzetet, illetve
páfrányokat! Kössünk a zsák aljára z sin ó rt és nehezéket, majd süllyesszük
el a vízben! H agyjuk o tt éjszakára, és reggel húzzuk ki! Ha élnek angolnák
a vízben, biztos, hogy berágják m agukat a zsákba a belsőségek m iatt, és
még akkor is a növények k ö zö tt fo g n a k vergődni, a m iko r kihúzzuk a zsákot
a vízből.

Gátépítés
Építsünk g á ta t a folyón, te re ljü k a vizet egy oldalra, és sziklákból építsünk
sekély ta va t a folyásiránynak m egfelelően, hogy csapdába ejtsük a folyás­
iránnyal ellentétesen úszó halakat. Rögzítsünk h á ló t a gát oldalán a víz­
elterelő alá, hogy elkapjuk a folyásirányból érkező halakat is!

236
H A L É S HALÁSZAT

Eresztöháló
Készítsünk olyan hálót, am elynek lyuknagysága a csom ók közö tt kb. 4 cm
[lásd Hálókészités a Táborozási technika fejezetben). A tetejére úszókat, az
aljára nehezékeket tegyünk, majd feszítsük ki a fo lyó n keresztbei A b e k ­
úszó halak ko p o ltyú ju kn á l fogva esnek fogságba. Halálos csapda, amely
hamar k iü rít egy egész folyószakaszt, ezért ne alkalm azzuk sokáig olyan
területen, ahol hosszabb id ő t szeretnénk e ltö lte n i (vagy ha nem közvetle­
nül a túlélésért küzdünk)! Ha a háló te te jé t és a lját kikötjük a parton, nincs
szükségünk úszókra és nehezékekre.

£ I
b íK n -.;

Az eresztöháló t rögzíthetjük nehezékek és


úszók segítségével (a), de köthetjük stabil,
parton lévő tárgyakhoz is. Ha a hálót az
áramlásnak megfelelően, ferdén helyez­
zük el (bj, kisebb valószínűséggel akad
fenn rajta uszadékfo.

EGYÉB MÓDSZEREK
Ha m indennel kudarcot vallunk, próbálkozzunk meg a következő módsze­
rekkel!

Halfogás kézzel
Régi orvhalásztechnika, sok tü re lm e t igényel, viszont hatékony az olyan
helyeken, ahol a halak a viszonylag sekély fo lyó k a lá m o s o tt partjai a la tt
bújnak meg. Feküdjünk le a part szélére, és süllyesszük kezünket óvatosan
a vízbe, hogy hozzászokhasson a víz hőm érsékletéhez! Kezünk legyen m i­
nél közelebb a fenékhez, n yúljun k be a part alá, és mozgassuk ujja in ka t
óvatosan, amíg ki nem ta p in tu n k egy halat! Húzzuk végig kezünket óva­
tosan a hasán (a halak táplálkozáskor általában a folyásiránnyal e lle n té ­
tesen úsznak), egészen a k o p o lty ú ig ! Ekkor m arkoljuk meg erősen a zsák­
m ányt, és rántsuk ki a vízből!
237
ÉLELEM

A hal magunkhoz csalogatása és terelése


r

Éjjel víz fölé ta r to tt fáklyával vagy izzó parázzsal csa lo g a th a tju k m agunk­
hoz a h a la k a t A te rü le t körül k ife s z íte tt hálóval ejtsük csapdába a halakat,
majd szúrjuk vagy üssük le őket! A fo lyó fenekére helyezett tü k ö r vagy más
fényes anyag visszatükrözi a nap- és a holdfén yt, ezzel a módszerrel is
odavonzhatjuk a h a la k a t

A hal leszúrása és lelövése


Hegyezzünk ki egy hosszú boto t, ké­
szítsünk lándzsát belőle! Illesszünk FIGYELEM!
rá kam pókat is a hatékonyság kedvé­ Ha van lőfegyverünk, és sok
ért! Ha N eptunusz három ágú szigo­ lőszer áll rendelkezésünkre,
nyához hasonló töb b h e g yű eszközt érdemes a fegyverrel meg­
készítünk, m egnő a hiba lehetősége, próbálni lelőni a h a la t SOHA
hiszen nagyobb te rü le te t próbálunk ne süssük el a fegyvert a víz­
lefedni. P róbáljunk meg a hal fö lé ben, m e rt felrobban!
kerülni, és gyorsan csapjunk le rá! A víz lezárja a fegyvercső
••

Ügyeljünk rá, hogy árnyékunk ne végét, és ahelyett, hogy kilő­


v e tü ljö n a hal fö lé ! Kissé a zsákm ány né a tö lt é n y t a robbanás
ereje m ia tt a fegyver hátra­
alá célozzunk a fénytörés m ia tt!
felé sül el. Nagyon veszé­
Ha jó lövészek vagyunk, íjjal és
lyes, könnyen halálos ;s le­
nyíllal lőjük le a h alat (a fából készült h e t Különösen ügyeljü nk
nyílvessző lebeg a víz tetején, így te h á t rá, hogy a puskacső ne
zsákm ányunkat a felszínre hozza, de érjen a vízbe!
a legtöbb e lp u s ztu lt hal am úgy is le­
beg a víz felszínén)!
HAL E5 HALASZAT

Felkavarásos módszer
A visszavonuló ár halakban bővelkedő, elszigetelt tavakat hagy maga után.
A tavak alján lévő iszapot b o tta l vagy a fenéken taposva kavarjuk fel! Ha
a tóban van még hal, m egpróbál tisztá b b vizet ta lá ln i. Ekkor fo g ju k ki!

Robbanóanyagok
A robbanóanyagot használhatjuk a vízben is. Elpusztítja a közelebbi hala­
kat, és felszínre hozza a távolabbi halakat is, m e rt elvonja a vízben lévő
oxigént.

HALKABITOK
A világ számos részén a halászok helyben te rm ő növényeket használnak
a halak megmérgezésére és elkábítására, hogy a felszínre csalogassák és
o tt könnyen összegyűjtsék őket. A módszer főleg azokban a mély tavakban
hatékony, am elyeknek egyik vége lezárható (hogy a halak ne m enekülhes­
senek el), de bárm ilyen lassú folyású vízben működőképes lehet.
N ém elyik növény kifejezetten elszédíti, elkábítja vagy m egm érgezi a
halakat, de a le g tö b b jü k csak elszívja az o x ig é n t a vízből. A halak ilyenkor
a felszínre jönnek oxigéndús vizet keresve. A növények több része is alkalmas
lehet a halak elkábítására, mégis gyakran mindössze összem orzsolt növé­
nyeket dobnak a vízbe. Az eredm ény katasztrofális a halakra nézve, a ha­
tás viszont nem ta r t sokáig, a víz gyorsan újra feldúsítja m a g á t oxigénnel.
A kábító anyagok többsége melegebb vízben gyorsabban hat, és leginkább
a trópusi országokban használatos.
Ha a m ódszert zárt tóban alkalm azzuk, teljes egészében kip u sztítju k
a halállom ányt, vagyis m egsem m isítjük hosszú távú táplálékforrásunkat.
Ha azonban a fo ly ó vagy a te n g e rp a rti tó újra összeköttetésbe kerül a fő
vízforrással, új halak költöznek oda és benépesítik.
Ha kagyló- és csigahéjat vagy koraiIt nagyon forró tűzön égetünk, mész
keletkezik. Ezt állóvízbe dobva m egm érgezhetjük a halakat, ám fo g ya szt-
hatóságukat a mész nem befolyásolja.

A felszínen úszó e lp u sztu lt halak - hacsak nem m ia ttu n k lebegnek


o tt - könnyen megszerezhető élelem nek tűnnek, de elképzelhető,
hogy fertőzö ttek, és egyébként is alkalm atlanok a fogyasztásra, ha
m ár régóta o tt lebegnek.
v ' J

239
ÉLELEM

Ha a fe ls o ro lt m érgeket a vízbe dobjuk, csak a hidegvérű á lla to ka t mér­


gezik meg, ez azonban nem je le n ti azt, hogy a növény fogyasztható. Nem
az! Ezeknek a növényeknek egyes részeit nyersen fogyasztva NAGYON
VESZELYESEK. A halakat etessük meg velük, ne saját m agunk fogyasszuk
el - mi inkább a h a la t válasszuk! Számos növény használható ilyen célra.
A következő növények hatékonyak, és élőhelyükön nagy mennyiségben
fo rd u ln a k elő.

Derris
A Derris (a) Délkelet-Ázsiótól Ausztráliáig
mindenhol megtalálható. Fás, szőlőszerű kú­
szónövény. Kisméretű, ovális levelei átellenes,
párokban helyezkednek el. Lila virágot és
maghüveiyt terem. Törjük porrá a gyökerét,
majd dobjuk o vízbei Az elkábított halok nem
sokkol később a felszínre jönnek.

Barringtoniafélék
A Barringtonia(b) fa fajta, amely ugyanazon
a területen él, m in ta Derris. Egészen Polinézi­
áig megtalálható, főként a pa rt közelében.
Törjük össze urna alakú hüvelyében lévő mag­
jait, és dobjuk a hüvelyeket a vízbe!

Sivatagi rózsa
Az Afrika trópusi és déli részein, valam im
Arabia egyes területein élő Adenium (c) vas­
tag, húsos leveleket hozó cserje vagy ala­
csony fa. Egyik leghatásosabb fajtája a kelet­
afrikai A. obesum fáz á b r á n / Csigavonalú,
ovális levelei és cső alakú, rózsaszín virág-
fürtjei vonnak. Nagyon mérgező nedvet tar­
talmazó gyökerét és m agját porrá törve al­
kalmazzuk!

„Szappannövény"
Az agávéfélék családjába tartozó növény
(Chlorogalum pomeridianum) (d), amefyet
angolul szappangyökérnek és rtamoiéM-nek is
neveznek. Észak-Amerika nyugati, száraz,
nyílt vagy cserjés területein él. Vékony fűszerű
leveleket és csillag alakú virágokat hoz. Tör­
jü k össze gumós gyökerét, és dobjuk a tóba!

Törökborsó 0

A Tephrosia virgin iá na (e) Eszak-Amerika


nyílt területein él. Felülete kissé szőrös. Sok
keskeny levelecskét és hosszú, lapos maghü­
velyt hoz. Összetört szárát vagy rendkívül
mérgező gyökerét használjuk!
240
HAL ÉS H A LÁS ZA T

SARKVIDÉKI HALÁSZAT
A befagyott sarkvidéki vizeken minden bizonnyal a hal a leginkább elérhető
táplálék. Viszont még nyáron is biztonságosabb a jégen keresztül halászni,
m int a jégtábla széléről, m ert az bárm ikor letörhet alattunk. A módszer
működik minden olyan befagyott tavon vagy folyón is, ahol a jég elég vas­
tag a súlyunk biztonságos m egtartásához, de elég vékony is ahhoz, hogy
áttörhessük.
Először is hozzá kell férnünk a vízhez, vagyis lyukat kell vágnunk a jé g ­
be. Ha van jégfűrészünk, alakítsunk ki vele olyan m egfelelő lyukakat, am e­
lyeknek azért még elég biztos és szilárd a széle! Ha törnünk kell a jeget,
f

fennáll a veszélye, hogy a törésvonal felénk tart. Óvatosan próbálkozzunk!

Horog és zsinór
A horgot a m egszokott módon lássuk el csalival! Ha a zsinór a jég alsó fe­
lületénél lebeg, a horgot alul nehezékkel kell ellátnunk.
Nincs é rte lm e egyetlen lyuknál próbára te n n i horgásztu dásunkat -
jobb, ha tö b b horgászhelyet készítünk. Az egész te rü le te t kell hatékonyan
figyelem m el kísérnünk, ezért nagyon fontos, hogy lássuk, ha kapás van.
Készítsünk ruhadarabból, papírból vagy kartonból jelzőzászlót (lehetőleg
élénk színűt, hogy hóban és jégben is észrevegyük), majd rögzítsük egy köny-
nyű both oz! Ezt illesszük erősen, derékszögben egy másik bothoz, am ely
hosszának meg kell haladnia a lyuk á tm é rő jé t legalább 30 százalékkal!
Ezután rögzítsük a zsinórt a zászlórúd aljához, és fektessük a zászlót a lyuk
mellé úgy, hogy a zsinór középen legyen!
A m ikor a hal ráharap a csalira, a keresztrúd a lyuk fölé csúszik, és a zász­
lórúd függőlegesen kiem elkedik. Kövessük figye lem m el jelzőzászlóinkat,
hogy minél ham arabb kihúzhassuk a fogást, a vergődő hal ugyanis könnyen
m egszerezhető tá p lá lé k egy arra já ró fókának.

241
ÉLELEM

Jégháló
A halak ugyan nem alszanak téli álm ot, anyagcseréjük azonban a csökkent
hőmérsékíethez alkalm azkodva lelassul, következésképpen kevesebbet esz­
nek és kisebb valószínűséggel harapnak rá a csalira. Ez újabb érv a horgá­
szattal szemben az általában egyébként is eredményesebb halászat javára.
Halásszunk a jégen keresztül! A jé g tá b la széléről leeresztett háló bizto­
san hozzáfagy a jégtáblához, és egyébként is kockázatos lenne a használata.
Vágjunk inkább több, kb. 40 cm á tm érőjű és egym ástól kb. 80 cm -re lévő
lyukat! Hálónk felső részéhez tegyünk 80 cm -es szakaszonként ta rtó h u rk o ­
kat, hogy a háló illeszkedjen a lyukakhoz, az a ljá t pedig lássuk el nehezékek­
kel! A ta rtó h u rk o t húzzuk rá bárm ilyen, a lyuknál hosszabb botra vagy rúd­
ra, és süllyesszük a háló egyik végét a szélső lyukba!

Ezután egy kam pósbottal (ezt helyben kell rögtönöznünk) horgásszuk


ki a hálót, m ajd húzzuk á t a következő lyukon, rögzítsük egy újabb ta rtó ­
hurokkal egy újabb ta rtó b o th o z - és így tovább, egészen addig, amíg az
egész hálót teljesen fel nem fü g g e s z te ttü k !
Ha elég vékony a jég, akasszuk az összes ta rtó h u rk o t a kampósbotra,
és az egész h á ló t süllyesszük le az első lyukon keresztül úgy, hogy az első
hurkot ta rtó b o tta l rö g zítjü k! Ezután a h u rko ka t óvatosan tartva nyúljunk
á t a kam pósbottal a következő lyukon, és csúsztassuk bele a m egm aradt
hurkokat! Húzzuk ki a hálót, és rögzítsük a következő h u rk o t! Addig fo ly ­
tassuk, míg teljesen ki nem fe s z íte ttü k a h á ló t!
A h á ló t kam pósbottal felhúzva e lle n ő rizh e tjü k!
Ha a sarkvidéken tú l sokáig ő rize tle n ü l hagyjuk a hálót, elképzelhető,
hogy egy fóka időközben ellopja a zsákm ány nagy részét.
242
HAL ÉS H ALÁSZAT

A HAL ELKÉSZÍTÉSE
Az összes édesvízi hal fogyasztható. Az 5 e m -n él kisebb halakat m in d e n ­
féle előkészület nélkül, egészben és nyersen megehetjük, a nagyobb halakat
azonban ki kell beleznünk. A harcsa és az angolna bőre sima, a tö b b i hal
pikkelyeit viszo n t el kell tá v o líta n i. A harcsa kopoltyuja porcos. A halak
többségének sok csontja van.

Kivéreztetés: A hal torkát közvetlen ki­ csaliként vagy angolnazsákban használ­


fogása után vágjuk el, majd az állatot hatunk fel! Tartsuk meg a hal oldalán
véreztessük ki! A kopoltyút vágjuk ki! végigfutó ikrákat! A nősférj yenben ikra,
Kibeiezés: Ejtsünk vágást a végbélnyí­ a hímekben haltej található, mindkettő
lástól kezdve egészen addig a pontig, ahol nagyon tápláló. A belezéssel tartóscbbá
elvágtuk a torkot! Távolítsuk el a belső tesszük a halat.
részeket amelyeket horogra helyezett

00

Pikkelyezés: Nem feltétlen szükséges, o nem áll bőséges mennyiségű élelem a ren­
halat enélkül is megfőzhetjük, de ha van delkezésünkre. Az angolna és a harcsa
rá időnk kaparjuk le a pikkelyeket! Húz­ nyúzásakor szúrjunk keresztül a halon
zuk sokszor a kést a faroktól a fej irányába! egy botot, és ennél fogva akasszuk fel.
IMyúzás: A bőrnek nagy a tápértéke, ezért A bot alatt vágjuk ie róla a bőrt, amelyet
hagyjuk a halon, és fogyasszuk el, hacsak aztán a farok irányába húzzunk le!
243
r

________________ = 5 -

TÁBOROZÁSI
TECHNIKA

tábor helyének kiválasztása és a jó menedék elké­


A szítésében szerzett jártasság alapvető fontosságú
ismeret. A fejezetben több menedékkészítési módszer
olvasható a legegyszerűbb szélfogó megépítésétől kezdve
a hosszú távú tartózkodásra alkalmas lakhely kialakításáig
- mindig a meglévő anyagokból kiindulva.
Tudnunk kell tüzet rakni, és ki kell választanunk a meg­
felelő tűzrakási módot is. A fűtésre és a főzésre szolgáló
tüzekről egyaránt részletes leírás található a fejezetben.
Az étel elkészítésére, megfőzésére és tárolására vonat­
kozó útm utatásokat betartva élelmiszerünk biztonság­
ban marad és nem vész kárba. A tábor szervezettsége és
a higiénia egyformán fontos magányos túlélő és nagyobb
csoport esetén is az egészség és a lelki tartás megőrzése
szempontjából.
A szerszámok, a tábori berendezés, a ruhák és a hálók
elkészítési módszereinek ismerete sokat ja vít az életkö­
rülményeinken, a csomókötésben szerzett jártasságnak
szintén számos esetben hasznát vehetjük.

244
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS 246
Menedékfajták 247
Trópusi menedék 2 55
Sarkvidéki menedék 258
Menedék hosszabb időre 264
TŰZ 270
Tüzelőanyag 273
Tűzgyújtás 277
A tűz fajtái 282
ÉTELKÉSZÍTÉS 286
Hasznos „konyhai" eszközök 292
Az étel tartósítása 2 94
Elkészítési javaslatok 298
TÁBORSZERVEZÉS 302
Tábori higiénia 303
SZERSZÁMOK 306
Balta 307
A TÁBOR BERENDEZÉSE 312
Ágyak 312
ÁLLATI TERMÉKEK 316
Bőr és prém 316
Ruházat 318
KÖTÉL ÉS ZSINÓR 320
Kötélkészités 323
CSOMÓK ‘ 327
Egyszerű csomók 328
Kötelek összekötése 329
Hurokkészítés 331
Hurkok 336
A kötél megrövidítése 338
Teher rögzítése 339
Rögzítőkötések 341
Hálókészítés 343
Horgászcsomók 3 46
MEIMEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TflBDBVEBÉS
menedék nélkülö zhe tetle n, hiszen árnyékot ad, fe lfo g ja a szelet és az
A esőt, m eleget biztosít, az alvás és a pihenés pedig alapvető fontosságú.
Mindezek elérését a kényelmes menedék elkészítésére fo rd íto tt idő és erőfe­
szítés megkönnyíti. Légikatasztrófa áldozataként vagy lerobbant kocsi utasa­
ként elképzelhető, hogy a járm ű fog nekünk menedéket, vagy annak építéséhez
szükséges anyagot biztosítani. Ha viszont tűz van vagy felrobbanhat az üzem­
anyagtartály, a tárgyak megmentése e lő tt várjuk meg míg elhárul a veszély.
Ha nincs sem m ilyen felszerelésünk, vagy ha váratlan köd, szürkület fog­
ságába esünk olyan területen, ahol a továbbhaladás nem biztonságos, esetleg
ha kimerültség, illetve sérülés akadályoz m inket az előrejutásban, akármilyen
term észetes menedékkel be kell érnünk éjszakára (vagy addig, amíg nem
tudjuk megfelelően kielemezni a helyzetünket). Ilyen esetekben gyakorlatilag
minden szél, eső és hideg ellen védelm et nyújtó dolog megfelelő. Ha a lejtőn
egyenesen lemenni túl kockázatos, haladjunk átlósan, hogy legalább bizonyos
időre kikerüljük a szelet. Ha nem ta lá lu n k m enedéket adó ba rla n g o t vagy
hasadékot, használjunk egy földön lévő üreget, mélyedést! Lehetőleg kövek­
kel rakjuk ki a szélét - így mélyebbé tehetjük a belsejét is. Arra azonban ügyel­
jü n k , hogy a hely stabil legyen, és ha van hátizsákunk, használjuk az üreg
szigetelésére. Ezután a szélárnyékos oldalon helyezkedjünk el!
Ha nappal van és m egfelelőek a látásviszonyok, nincs ra jtu n k semmilyen
akadályozó sérülés és nem szigetelt el m in ke t sem m ilyen leküzdhetetlen
szikla vagy egyéb akadály, érdemes a közelben valam ilyen jo b b hely után
nézni. Ha hosszú időre kell berendezkednünk, biztonságos, a főbb szükség­
leteinknek m egfelelő helyet keressünk!

Hol táborozzunk le?


Ha magas, szélnek k ite tt területen vagyunk, m enjünk alacsonyabb, védett
helyre. Ha viszo n t alacsony, nedves ta la jo n tartózkodu nk, másszunk ma-

TABORVERESRE ALKALMA TLAN HELYEK


1. Szélnek k ite tt h e g yte tő (m e n jü n k lejjebb, szélárnyékos helyen
keressünk m enedéket).
2. Völgyfenék és mély medence - valószínűleg nedvesebbek, és éj­
szaka (különösen ha tiszta az égbolt) nagyobb az esély a fagyra.
3. Nedves ta la jú völgyteraszok.
4. Vízhez vezető hegynyúlványok, am elyeken az á lla to k gyakran
az ivó h e lye t k ö ze lítik meg.

246
m e n e d é k k é s z í t é s és t á b o r v e r é s

gasabbra folyamatosan száraz helyet keresve! Olyan területet keressünk, amely


menedéket n yú jt a szél elől, magasabban van annál, hogy veszélyeztethesse
az áradás, v a la m in t bizto n sá g o t n y ú jt a kőom lásoktól és lavináktól is!
A meleg levegő felfelé, a hideg levegő lefelé száll, ezért a völgyek aljának
levegője általában hideg. Hideg időben figyeljünk a fagyokra és a párás kö­
dökre! A rendszeresen esapadékáztatta területeke n a le jtö k oldalában lévő
völgyteraszok általában nedvesebbek, m in t a fö lö ttü k és a la ttu k ta lá lh a tó
meredekebb részek, m ert a víz o tt gyűlik össze, m ie lő tt fo lyta tn á lefelé ve­
zető ú tjá t.
Legjobb, ha vízközeiben tartózkodunk és kom oly fautánpótlás áll rendel­
kezésünkre a közelben. Ha viszont a vízhez túl közel verünk tábort, zavarhat­
nak minket a rovarok, és a hömpölygő víz hangja elnyom hat más zajokat, ame­
lyek a veszélyt, vagy éppen a kereső-, illetve m e n tő a la ku la to ka t jelezhetik.
A folyó p a rto n fig ye ljü k meg a da g á lyszin te t: a hegyvidéki területeken
a folyók percek alatt, óránként 5 m - t emelkedve áradhatnak! Még a sík terü­
leteken is ta rtó zk o d ju n k a folyóm edrektől, fü g g e tle n ü l a ttó l, m ennyire szá-
razak! A közeli d o m b o t érő nagy esőzés ugyanis könnyen, villám gyorsan
áradást idézhet elő, am ely g ya ko rla tila g figye lm ezteté s nélkül érkezik. V i­
szonylag sík, sziklák nélküli terepet válasszunk! Ügyeljünk rá, hogy elegendő
te rü le t álljon rendelkezésünkre jelzések elhelyezére, és a m entőcsapatok
könnyen észrevehessenek m in ke t!
Ellenőrizzük, nincs-e a fe jü n k fö lö t t m é h - vagy lódarázsfészek, esetleg
száraz ág a fán, am ely a következő viharral vagy erős széllel letörhet! Kerül­
jük a magányosan álló fákat, m ert vonzzák a villá m lást! Erdős vidéken m a­
radjunk a terület szélén, mivel onnan könnyebben figyelem m el tudjuk kísérni
a környezetünkben lejátszódó eseményeket! Ne táborozzunk vadösvény men­
tén (hacsak nem szeretnénk, hogy a portyázó á lla to k hívatlan vendégként
köszöntsenek ránk, vagy hálózsákunkat kilapítsa a vízlelőhelye felé igyekvő
állatesorda), ugyanakkor m aradjunk az egyértelm űen emberi nyomok köze­
lében!

MENEDE8CFAJTAK
A m enedékünk fa jtá já t a helyi körülm ények és a rendelkezésre álló anyagok
határozzák meg - va la m in t, hogy m ilyen hosszú ideig tervezzük használni.
Ha ideiglenesen meg kell védeni m agunkat az elemektől, készítsünk gyorsan
á tm e n e ti m enedéket, és közben tervezzünk jo b b a t és tartósa bbat. Ha úgy
döntünk, hogy nem mozdulunk, hanem megvárjuk a m entőalakulatot, sokkal
tartósa bb m enedéket építhetünk, am elyet aztán időnk és energiánk fü g g ­
vényében to vá b b fe jle szth e tü n k.
Biztos hely keresése közben azért m inden m egállónál építsünk ideig­
lenes m enedéket. A m enedék egyes részeit akár m agunkkal is vihetjük, ha
247
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

elég könnyűek. Fennállhat annak is a veszélye, hogy a menedéképítéshez


szükséges anyagok nem álínak majd rendelkezésünkre a következő tábor­
helyen. m
Az ideiglenesnél ta rtó sa b b m enedéket a betegeknek és sérülteknek ér­
demes készíteni, akik erejük visszanyerése m ia tt pihenésre szorulnak, vagy
ha az ú t folytatása e lő tt várni kell, amíg kitisztul az időjárás. A fennmaradó
időben g y ú jts u n k össze felszerelést és élelm et!

Hirtelen készített menedék


Ha sem m ilyen menedéképítésre alkalm as anyag nem áll rendelkezésünkre,
bárm ilyen fedélnek vagy védelem nek meg kell felelnie (sziklanyúlvány, lej­
tő stb.), am ely megvéd m in ke t az esőtől és a széítől. Építsünk természetes
szélfogókat a gyorsan összeállított menedékbe! Teljesen sík területen üljünk
a széliránynak h á tta l, és halm ozzuk fel az összes felszerelést a hátunk
m ö g ö tt, hogy védjen m in ke t a heves légm ozgásoktól!

Faágakból készült menedék


A szél elleni alapvető védelem kialakítására használjuk fel a földre lenyúló
fa á g a ka t vagy a félig le tö rt ágakat - arra azonban ügyeljünk, nehogy egy
túlságosan m e g tö rt fadarab a fejünkre zuhanjon! Fonjunk a faágba további
gallyakat, hogy a fedelünk m inél sűrűbb legyen! Erre a tűlevelűek alkalma­
sabbak a tö b b i fánál, hiszen kevesebb ga lly befonása elég ahhoz, hogy
m egvédjük m a g u n ka t az esőtől.
Hasonló m enedéket készíthetünk, ha egy le tö rt á g a t hozzákötünk egy
másik ág aljához azon a ponton, ahol az utóbbi kiáll a fa törzséből (a).

Gyökérből készített menedék


A szétterülő gyökerek és a k id ő lt fa aljánál összegyűlt fö ld kiváló szélfogó
és vihar elleni védőfal lehet, ha m egfelelő szöget zár be a széllel. A kiterjedt
gyökérzet külső részeinek kitöltésével sokkal hatékonyabbá te h e tjü k a me­
nedékünket, és így m ár jó alappal v á g h a tu n k neki egy más anyagokkal
épített, kid o lg o zo tta b b menedék kialakításának.
248
m e n e d é k k é s z ít é s és tábo r ver és

Természetes mélyedés használata


A földön lévő legkisebb mélyedés is n y ú jt valam iféle védelm et a szél elöl, és
megkönnyíti a m enedéképítést. M in d ig próbáljuk m egelőzni, hogy a lefelé
áramló víz a mélyedésbe kerüljön (különösen, ha le jtő n van), különben
egyszer csak egy tóba n fo g u n k felébredni.
Készítsünk te tő t a mélyedés fölé az eső ellen és a meleg benntartására!
Helyezzünk néhány erős ágat a mélyedés fölé, és fektessünk rajtuk kereszt­
be egy könnyebb fa rö n k ö t! Erre te h e tü n k még kisebb gallyakat, hogy lejtést
adjunk a tető nek és lefolyhasson a víz. A talajon ta lá lt fűvel és egyéb anya­
gokkal vagy gallyakkal és levelekkel erősítsük meg a m enedéket!

'W \. ***
it V l} l t

Kidőlt fák
Egy fa tö n k vagy k id ő lt fa tö rzs önm agában is hasznos szélfogó, ha
megfelelő szöget zár be a széllel. Ha kism éretű fa tö rzs e t ta lá ltu n k , ássunk
üreget annak szélárnyékos oldalán! -
A fa tö n k az ágakból készített te tő tám asztékának is kiváló.

Vízelvezetés és szellőzés
Ha a ta la js z in t a la tt, vagy közvetlenül azon fekszünk, úgy ta rth a tju k szá­
razon m enedékünket, ha vízelvezető c sa to rn á t ásunk köré a földbe. A szél­
sőséges helyzetben, hirtelen készített menedékbe valószínűleg sok helyen
bejut a levegő. Ne zárjuk le ezek m in degyikét - a szellőzés alapvető fo n ­
tosságú!
249
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Kőfalú menedék
A menedék sokkal kényelmesebb, ha fekvés h e lye tt ü lh e tü n k benne, ezért
növeljük a magasságát alacsony kőfal építésével! A kövek közti részt sárral
kevert gyeppel vagy levelekkel tö m its ü k (különösen az alsó részeken), az
esővíz menedék körüli elvezetését pedig a következő ábrán lá th a tó m ódon
oldjuk meg!

Fiatal fákból készített menedék


Ha m egfelelő facsem eték állnak rendelkezésünkre, válasszunk ki két sort,
tisztítsuk meg a közö ttük lévő te rü le te t az akadályoktól, majd kössük össze
a tetejüket, hogy tartókeretet képezzenek a borításhoz! A borítás alsó széleit
kövekkel vagy fa tö n kö kke l rögzítsük!
Hasonló m enedéket építhetünk, ha hajlékony ágakat szúrunk a földbe.

Ha nincs megfelelő boritóanyagunk, egymáshoz


közel álló facsemetéket válasszunk, vagy az ága­
kat egymáshoz közel szúrjuk a földbe, fonjunk
közéjük további ágakat, és páfránnyal, gyeppel
szigeteljük a szerkezetet!
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS

Ponyvából készült menedék


Ha van vízálló esököpenyünk, sátorlapunk vagy m űanyag lepel-, illetve vá­
szondarabunk, sokféle menedéket építhetünk könnyen és gyorsan, amíg jobbat
nem készíthetünk. Vagy természetes m enedéket (a) használjunk, vagy ké­
szítsünk egy háromszög alapú szerkezetet (b), amelynek csúcsa a szél felé néz.
Cövekeljük ki, vagy lassúkéi a széleit nehezékekkel! Ha elég hosszú az anyag,
csavarjuk be m agunk alá, lefelé, hogy a víz folyását ne akadályozza (c)!
Fekhelyként száraz fü v e t vagy saspáfrányt használjunk! A nedves vagy
hideg földre ne fe kü d jü n k le!

A nem vízhatlan, de szoros szövé5Ű


onyag felfogja az eső nagy részét, ho
meredek szögben álHtjuk fel. A menedék
aló 5-10 cm-ref készítsünk egy másikat
is (d)! Az cső valószínűleg nem fog tud­
ni mindkét rétegen áthatolni.
Minden szőtt anyag esetén ügyel­
jünk ró, hogy amíg esik az eső, ne érjünk
hozzá az anyag belső feléhez, különben
u ta t nyitunk a víznek.
251
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Tipi
Bár több ku ltú rá b a n is m egjelenik, mégis a tip i észak-am erikai változata
a legismertebb. A legkönnyebben fe lá llíth a tó fa jtá já h o z három vagy több
d ö n tö tt ta rtó rú d szükséges, am elyeket a közös érintkezési ponton, kúp
form ában összekötünk. A földön fekvő rudakat is összeköthetjük: elég csak
azelőtt felállítani a tipi szerkezetét, hogy lefednénk nyers bőrrel, nyírfakéreg­
darabokkal vagy valam ilyen egyéb borítással! A szellőzés m ia tt hagyjunk
nyílást a te te jé n !
Minél laposabb a sátor, annál tágasabb,
ugyanokkor annál könnyebben ju t be az
eső is rajta.

Ejtőernyőből készített tipi


Ha egy e jtő e rn yő t felfüggesztünk a közepénél, m ár kész is a tipi. Cövekeljük
ki az alsó széleit!

Az ejtőernyő anyagát használhatjuk a tipi befe­


désére is, de egyszerűbb, ha csak (elégetjük egy
fáról! Oldalait meredek szögbe állítva a víz ak­
kor is lefolyik rajta, ha anyaga nem vízhatlan.
Az ejtőernyő egy részét hajtsuk be duplán, ajto-
fedélnek!Ha az egyik varrás mentén felhositjuk
az anyagot, a részeket szorosan összekötve zár­
hatjuk is a nyílást!
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS

Faiak fából
Könnyen é p íth e tü n k fa la t, ha fö ld b e á s o tt és (lehetőleg) te te jükön össze­
k ö tö tt tám asztékok közé bo to ka t halm ozunk fel! Töm ítsük alaposan, hogy
ne engedje be az esőt és a szelet! A fa l egyaránt lehet a menedék oldala,
a bejárati nyílás elzárása és - tű z mögé helyezve - hővisszaverő. Ha nem
ta lá lu n k nagy sziklákat, ezt a m ódszert alkalm azzuk gátépítéskor!

Ha nagyon szilárd falat akarunk építeni


fából, növeljük a függőleges Támasztékok
közötti helyet, helyezzünk kétsornyi rudat
közéjük, és o rudak közötti részt töltsük ki
folyamatoson földdel!

Borítás
Hajlékony, fiatal fákból, növényi szárakból, fűből és hosszú levelekből (egész­
ben, vagy ha elég nagy, a szorosabb szövés érdekében feldarabolva) készítsünk
fo n t vagy szőtt borítást a tetőhöz vagy a falhoz! Először készítsünk kevésbé
rugalm as anyagokból keretet (ez lehet a rögtön fe lh e lye ze tt borítás része,
vagy később beillesztendő, külön elem). Kössünk ta rtó b o rd á t a szerkezetre!
Szőjük bele a rugalm asabb anyagokat!

Ha nem áll a rendelkezésünkre kötél, szúrjuk a függőleges oszlopokat


a földbe, és fo n ju n k közéjük fia ta l fá k a t! Földdel vagy fűvel töm ítsük a bo­
rítást!
Ha híján vagyunk az eiég szilárd, keresztbe fon h a tó anyagnak, a tám asz­
tó fá k közé fo n ju n k kúszónövényeket!
Az összekötött vagy nehezékkel e llá to tt, illetve kúszónövények fölé te ­
ríte tt nagym éretű levelek cserépként vagy zsindelyként fedik á t egymást,
k in t ta rtva az esőt.
253
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

A nagy füvek alkalmasak a kötegelésre és


a szövésre. Szabólytalonui fedjük át végei­
ket; hogy folyamatos iá ne- és vetüietfonaiot
kapjunk! Készítsünk nyers kéregből zsindelyt!
Ejtsünk okár 60 em-es vágásokat a nyirfo
törzsén, majd óvatosan vegyük le a kérgét
(a)! A keretre rögzítsünk szorosan összeil­
lesztett pórokban nádat vagy kúszónövé­
nyeket (b). A zsindely felső részét fogjuk be
a nádak közé, míg afsö része feküdjön rá az
alatta lévő zsindely tetejére (c)!

Nyitott, megtámasztott menedék


Ha nincs sem m ilyen biztos dolog, am elynek n e kitá m a szth a tn á n k a te tő t,
és nem kell nagy esőzéstől vagy hóvihartól tartanunk, menedékül használjunk
vesszőfonatos tá b lá k a t vagy fűvel b o ríto tt kereteket!
Helyezzünk két fa közé vagy két egyszerű tám asztékra vízszintes ke­
resztlécet! Tetőként a szélnek k ite tt oldalon helyezzük el a vesszőfonattáblát
vagy kössünk, illetve támasszunk rá fia ta l fákat 45 fokos szögben! Szükség
esetén készítsünk o ld a lfa la ka t (a)! Tüzet szélárnyékba rakjunk! Készítsünk
oldalfalat, és - ez a nyitja! - építsünk a tűz másik oldalára hővisszaverő felü­
le te t (b), hogy ne veszítsünk se m m it a lángok melegéből !

N
N
és &

254
MENEDEKKESZITES E5 TABORVERES

TRÓPUSI MENEDÉK
Az esőerdőben, trópusi dzsungelben a ta la j nedves, és m inden bizonnyal
hemzseg a rovaroktól, piócáktól, egyéb nem kívánatos élőlényektől. Ahelyett,
hogy a földre feküdnénk, jobb, ha m egem elt helyen próbálunk meg pihenni
- te h á t szerencsésebb, ha magasabb m enedéket készítünk.
Ilyen helyen tö b b e t kell tö rő d n ü n k a szárazon maradással, m in t a szél
elleni védelemmel - kivéve, ha olyan te n g e rszin tfe le tti magasságon vagyunk,
ahol m ár hidegek az éjszakák. Pálmából, banánból és más nagy levelekből
készült zsúpfedélből é p íth e tjü k a legjobb te tő t és fa la t.

CALAMUS MUELLERI
Az angol nyelterületen „fe! tartózta tó kú­
szónövény"-ként ismert póimaféie, a Ca-
lamus Muelíeri a levélhegyei végén lévő
(és óvatos bánásmódra intőj tüskék elle­
nére is nagyon hasznos iehet. Keressünk
hasonló szerkezetű növényeket (a)! Minél
nagyobbat találunk es minél szélesebbek
a leveleiannál jobb.

A Calamus Muelferit ne kettétörve, ha­


nem hosszában szétválasztva hasznosít­
suk. Szakítsuk a hegyénél kerté a levelet
(b l és tépjük tovább, hogy két egyforma
felet kopjunkI Ne a vastagabb végénél
próbáljuk meg szétszakítani, különben
csak eltörjük ázó got.

A tetőkereten rétegesen helyezzük el


a növényt (c)IA falakon nem kell feltétle­
nül annyira sűrűn rakni.
A fonott Calamus Muelíeri a mene­
dék oldalaként különösen hasznos.

Másik módszer:
Ne szakítsuk le a leveleket hanem egyik
oldalról a másikra hajtogatva fonjuk ösz-
sze őket (dj! Valószínűleg könnyebb, ha
először az egyik oldalról kezdjük, és csak
azután folytatjuk a másikkal - ez azért
igényel némi gyakoriotot.

255
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

A háromkaréjos (vagy ilyenre vágott) leve­


lek le) minden rögzítés nélkül stabilan il­
leszthetőek a zsúptető keretébe (f).

Az eiefántfu levelét és egyéb nagyméretű


leveleket fonhatunk a vízszintes rudak közé
(g). Ezekből kevés is elegendő, ha nagyon
gyorsan kell menedéket készítenünk

A hosszú, széles leveleket indákkal fon­


hatjuk a zsúptető keresztiécei közé (h).

A pálmalevelet és a többi hosszú szárú


levelet úgy rögzítsük, hogy a szárat kör-
öerekerjük a keresztlécent és elvezetjük a
levél tetején, ahol majd a következő levél
tartja meg a helyen (i).
A nagy leveleknek ót kell fedniük az
alattuk lévöket a menedék külső részén.

256
MENEDEKKESZITES ES TÁBORVERÉS

Bambusz
Ez a hosszú szárú növény (valójában fűféle) sokoldalú építőanyag, tám asztó-
rúdként, padlóként, te tő k é n t és fa lk é n t egyaránt használható.
A bambusz óriási fajtája (amely meghaladja a 30 m-es magasságot, á t­
mérője pedig 30 cm) ázsiai növény, Indiától egészen Kínáig m egta lálható
az alacsonyan fekvő területek és a hegyvidéki lejtők nedves részein, de lé­
teznek A frikában és A usztráliában is őshonos fa jtá i, két v á lto za ta pedig az
$

Egyesült Á lla m o k déli részén él.

Hasítsuk ketté a bambuszt; hogy tetőt és


a v íz összegyűjtésére alkalmas esővízcso-
tornát készíthessünki A kettéhasított és
feívóltva egymásra helyezett (összeil­
lesztett) szarok hatékony, vízálló tetőfedő
cserepet alkotnak.
Ha sima felületű falat, padlót vagy
polcot szeretnénk, lapítsuk ki a kettéhcsi-
to tt bambuszt függőleges vágásokat ejt­
ve a kitüremkedő ízek kerülete körül, kb.
*

1,25 cm-es távolságban egymástól! így


kisimíthatjuk a bambusz felületét
A bütyköknél kialakuló papírvékony
darabok tetőfedéshez is használhatóak.

/
FIGYELEM!
Legyünk nagyon óvatosak, ha bam buszt gyűjtünk, m ert csoportosan,
gyakran összegubancolódott halm okban nő. Némelyik szár nyomás
a la tt áll, ezért elvágásakor hirtelen széteshet, éles szilánkokat szórva
szét a környezetében.
Elképzelhető, hogy a kettéha síto tt bambusz borotvaéles, így sú­
lyos sérüléseket okozhat. A bam busz tö v é t borító rétegeken szúrós,
súlyos b ő rirritá c ió t okozó szőrök találhatóak.

257
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

SARKVIDÉKI MENEDÉK
A sarkvidéki te rü le te ke n egyszerű m enedékként csak a term észetes bar­
langokra és üregekre szám íthatunk. Ha a felszerelésünkben van valam ilyen
könnyű, szabadtéri sátor, állítsuk fel, és addig tegyünk rá és köré laza havat,
amíg elbírja a sú lyá t - így nagyobb védelm et fog biztosítani. Ha viszont
nagyon kemény hóban kell m enedéket építenünk (alacsony hőmérsékleten
a hó m egszilárdul), szükségünk lesz valam ilyen eszközre, hogy bele tu d ju n k
vágni, és tö m b ö k e t tu d ju n k belőle kialakítani. A sarkvidéki expedíciók alap­
vető kelléke az ásó és a jégfürész.
A h ó - és jé gbarlang oka t könnyű észrevenni, az északi erdőkben azonban
nem lá th a tó ilyen nyilvánvalóan a tűlevelű erdők kin yú ló ágai a la tt m eg­
m aradt hely, ha a hó m ár elkezdett halmozódni a területen. Elképzelhető, hogy
van hely közvetlenül egy közepes méretű fa törzse körül (a). Egy nagyobb fa
pedig az ágai a la tt a hóban bizto síth a t számunkra üreget (b). A szélárnyékos
oldalon bárm ilyen terebélyes ágú fa alá m egp ró b á lh a tu n k beásni.

Még puha hóból is készíthetünk szélfo­ vogy esőkabátot a tömbök tetejéhez egy
g ó t Ha van megfelelő felszerelésünk, újabb tömbsor segítségéve!! A sátoriap
vágjunk belőle tömböket (c)f ilyen a leg­ vogy esőkabát alsó szélét egy másik sor­
kisebb erőfeszítéssel készített legegy­ ral rögzítsük! Az oldalak lezárásához mi­
szerűbb menedék. Rögzítsünk sátor lapot nél több hótöm böt használjunk!
258
MENEDEKKESZITES ES TABORVERES

HOGYAN ÉPÍTSÜNK A HÓBAN?_________


Ahhoz, hogy a töm ör havat töm bökbe vághassuk, fűrészre, késre, la ^
pátra vagy hosszú, éles késre (machetére) van szükségünk. Az ideális
tömörségű hó minden benyomódás nélkül képes elbírni egy ember
súlyát, viszont elég puha ahhoz, hogy egyenletesen beleilleszthessük
az eszközünket.
A kivágott tömbök hossza kb. 45x50 cm, vastagsága 10-20 em legyen.
Az ekkora töm bök könnyen kezelhetőek, és elég vastagok ahhoz,
hogy megfelelő szigetelést biztosítsanak, ugyanakkor a napsugarak
is maximálisan át tudnak hatolni rajtuk.

Hóárok
A hóárkot sokkal gyorsabban lehet elkészíteni, m in tha a hó felszínére pró­
bálnánk meg m enedéket építeni, viszont mindössze egy em ber fé r el benne,
és ő is csak rövid távon használhatja - pl. ha úton van vagy amíg egy
nagyobbat nem készít.
Jelöljünk ki egy hálózsák m éretű te rü le te t (beleszámítva a fejtám aszt is),
és az árok teljes szélességében vágjuk ki belőle a tö m b ö k e t! Ássunk le leg­
alább 60 cm -es m élységbe! Az árok oldalainak teteje m entén vágjunk ki
kb. 15 cm széles és ugyanilyen m ély perem et!
Tegyünk m inden oldal szélére hótéglákat, és dön tsük ő ke t egymásnak,
tetőszerűen (a)!
Felszerelésünket hálózsákunk alá tegyük, hogy ne érintkezzünk köz­
vetle nül az alul lévő hóval!

A szélnek kitett véget újobb hótömbbel véd­


jü k ! A másik {hátszél felé eső) végre moz­
gatható tömböt tegyünk, ez lesz az ajtó (b),
vagy ássunk bejáratot (c)! A réseket töltsük
ki hóval! A leghatékonyabb, ha enyhe lejtőre
építkezünk, mert akkor a hideg ievegö ösz-
szegyülik o bejáratban, a melegebb levegő
viszont bentmarod az alvótérben.
259
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Hóbarlang
Kényelmes m enedéket készíthetünk, ha beásunk a frissen összegyűlt, szi­
lárd hóba. Használjuk ki, hogy a meleg levegő felfelé száll, a hideg levegő
viszont nehezebb és lefelé á ra m lik! Három s zin te t hozzunk létre belül:
fe lü l rakjunk tüzet, középen aludjunk, az alsó szintre viszont ne m enjünk,
oda áram lik a hideg! Fúrjunk lyukat a tetőre, hogy azon á t kijusson a füst,
de a m egfelelő szellőzés érdekében készítsünk másik nyílást is!
A jtónak k ő tö m b ö t használjunk. Lazán, belülről illesszük a helyére, így
ugyanis nem fa g y be és ragad oda. Ha ez mégis m egtörténne, a belülről
elhelyezett tö m b ö t legalább könnyebb lesz kiszabadítani.

Simítsuk /e o belső felületeket, hogy meg­


akadályozzuk a víz escpégését, és készítsünk
csatornát o barlang belső kerülete mentén,
hogy elvezesse o hó levét - így nem ránk és
a felszerelésünkre fog hullani!

Hókunyhó (iglu)
Az iglu megépítése időigényes, de hatékonyságát bizonyítja, hogy az eszki­
mók évszázadok óta használják ezt a módszert. Először építsük meg a fő -
menedéket, majd ássunk bejáratot, vagy építsünk bejárati alagutat, amelyen
mm

könnyen be tu d u n k kúszni! Ü gyeljünk rá, hogy a bejárat nyílása ne a szél


felé nézzen! A szelet úgy is ki tu d ju k védeni, hogy elkanyarítjuk a bejáratot,
vagy szélfogót é p ítü n k!
Jelöljünk ki egy kb. 4 m á tm érőjű kö rt a földön, és tapossunk rajta amíg
meg nem szilárdul, m iközben az építm ény maradék részét készítjük! V ág­
ju n k ki tö m b ö k e t és rakjuk le őket körben a kör kerületén! Számítsunk arra,
hogy a la g u ta t kell ásnunk (a), és hagyjunk helyet a be já ra t számára (b)!
Helyezzünk újabb réteget a tö m b ö k tetejére, de m inden új tégla közepe az
a la tta lévő két tö m b érintkezésére essenI

260
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS

Több réteget helyezzünk egymásra úgy, hogy minden sor csak félig illesz-
4

kedjen az alatta lévőre! így az iglu befele ivei majd, vagyis kupola alakú
lesz. Ezután form ázzuk meg a bejárat boltívét! A te te jé t lapos zárótöm bbel
fedjük! Készítsünk szellőzőnyílást közel a tetejéhez és az aljához - de ne az
uralkodó szél irányába, és ne is olyan alacsonyra, hogy a gyorsan fe lto rn yo ­
suló hó elzárhassa! A többi rést hóval töltsük ki! Simítsuk le az iglu belsejét,
hogy ne csepegjen sehol a víz! így a lecsapódó víz sem lecsepegni, hanem
csorogni fog a falon.

iglu (spirális módszer)


Fektessük le az első tömbsort, majd formázzuk meg belőle a kívánt csigavo­
nalat! A töm böket nem kell az a la ttu k lévőről félig túllógatnunk, ha a leg­
alsó spirált lefelé és befelé állítjuk, és a későbbi töm bsorok a ljá t és te te jé t
folyamatosan befelé dőlve illesztjük oda. A középre helyezett utolsó néhány
töm b helyére illesztésekor szükség lesz némi támasztékra.

Ha az első tömbsort egyenletes spirál


formában rakjuk, megkönnyítjük o m ű­
veletet. A tömbök felső részét döntsük
enyhén befeié!

A legfelső tömböt meg kell faragnunk


a megfelelő illeszkedés miatt, kivéver
ha annyira kicsi a lyuk, hogy meghagy­
hatjuk szeliőzönyíiásnak. A/e feíedjük,
hogy az utolsó tömb segit visszatarta­
ni az építményt az összeomlástólI

AZ IGLU BELSEJE
Az alvóhelyet a földnél magasabbra
építsük (vagy az építés közben ássunk
le), hogy legyen egy alacsony, hide­
gebb szint, amelyet tárolásra is hasz­
nálhatunk!

Az alsó töm bsoron vágjunk bejáratot, vagy ássunk alá alagutat! Ha a


szerkezet befejezéséhez tú l fáradtak vagyunk, használjuk a középső lyukat
bejáratnak!
261
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

MENEDÉKÉPÍTÉS__________ A
A m egépített menedék fajtája függ a rendelkezésre álló anyagok­
tól, szerszámoktól és attól, hogy mi ellen keresünk menedéket
(SZÉL, HIDEG, HÓ, ESŐ, ROVAROK stb.).
- Mennyi ideig akarunk a d o tt helyen maradni? A hóbarlang és
a természetes üregek akkor a leghasznosaöbak, ha m enet közben
vagyunk, és nincs szükségünk állandó építményre.
- A m éret a személyek számától függ.
- Ne siessük el a bonyolult építmény elkészítését, hagyjunk rá időt,
és pihenjünk gyakran! Kerüljük testünk túlterhelését, mert izza-
dást okoz.
- Minden menedéknek megfelelően KELL szellőznie, hogy meggá­
tolja a szén-m onoxid-m érgezéstf és lehetővé tegye a pára eltá­
vozását! Két lyukra van szükség: az egyik a tetőhöz, a másik a
bejárathoz egyen közel! Ha a menedéket hóba építettük, a lyuka­
kat ellenőrizzük rendszeresen, nehogy elzárja őket a hó vagy a jég!
- Rendszeresen tisztítsuk el a havat az összes bejárati alagútból,
nehogy a hó elzárja a menedéket!
- Minél kisebb a menedék, annál melegebb van a belsejében. Sokkal
fagypont fölé azonban nem fü th e tjük, ezért egy kis időre szükség
lesz, amíg hozzászokunk az új környezethez!

Ejtőernyős hókunyhó
Ez a módszer akkor a leghasznosabb, ha a tengeri jégen ragadtunk, és egy
nagyobb csoport számára meglehetősen nehéz lenne az iglu(k) megépítésé­
hez szükséges hó összegyűjtése. A nyomás m ia tt felgyűrődött jégbordákban
keressünk m egfelelő havat vagy töm böket!
Jelöljünk ki egy kört, és építsünk kör alakú falat hótöm bökből kb. 1 m-es
magasságig! H ajégen vagyunk, hagyjunk helyet a bejáratnak - hiszen a jé g -
#

be utólag nem tu d u n k bejárati a la g u ta t ásni! Ássunk a földbe egy mélyebb


szintet, hogy oda süllyedjen a hideg levegő!

Középen építsünk a falnál 7-7,5 m-rel ma­


gasabb központi oszlopot tömbökből! He­
lyezzük az ejtőernyőt az oszlopra és a falra,
majd a fal tetején rögzítsük még egy tömb­
sorral!

262
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS

FIGYELEM!
Az ejtőernyős tetőn összegyűlik a hór így elképzelhető, hogy veszélyes
nagyságú súlyt ta rt a fejünk fö lö tt. A felgyűlt havat ezért rendszere­
sen tisztítsuk le!
Ha a kunyhó belsejében kisebb tüzet szeretnénk rakni, gondos­
kodjunk megfelelő szellőzésről! Tüzet a kunyhó külső pereménél rak­
junk, olyan helyen, ahol nem á rth a t sem a tetőnek, sem a középső
oszlopnak!

Az ejtőernyő köteleit rögzít­


sük további hó- vogy jég tég­
lákká!. Biztos rögzítőpontot
képezhetünk úgy is, ho a jég­
be tyukat vágunk és o kötelet
ezen áthúzzuki

ÉLET A HÓKUNYHÓBAN
Rossz idő esetén gondoskodjunk róla, hogy elegendő fa vagy folyékony —
tüzelőanyag legyen a menedék belsejében!
A menedékbe ne vigyünk laza havat, belépés előtt verjük le a ba­
kancsunkról és a ruhánkról!
Jelöljük meg egyértelműen a kijáratot, hogy környen megtalálhassuk!
Az ásót és a szerszámokat a menedékben tároljuk, előfordulhat
ugyanis, hogy ki kell m agunkat ásni onnan.
Az iglun belüli vízcsepegést megszüntethetjük, ha egy kis havat
teszünk annak forrására. I
A menedék belsejében könnyítsünk magunkon - ilyen körülmények I
között ez a megszokott gyakorlat, így nem vesztünk a testhőmérsék- I
létünkből! Használjunk műanyag zacskót, konzervdobozt vagy más I
tárolóedényt! A m in t lehet, ürítsünk ki ezeket! Próbáljuk meg rászok- I
tatni magunkat arra, hogy reggel, a menedék elhagyása előtt végezzük I
el a dolgunkat, így a székletet a többi összegyűlt hulladékkal együtt I
eltávolíthatjuk!
Dolgozzunk ki beosztást az olyan menedékben, ahol több ember
tartózkodik! Fontos a tűz m elletti állandó felügyelet! A többiek
ellenőrizzék a szellőzőlyukakat, gyűjtsenek tüzelőanyagot, lehetőség
szerint menjenek vadászni, készítsenek ételt stb.!
Ne feledjük, alacsony hőmérsékleten több élelemre van szükségünk!

263
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

TUDNIVALÓ________________
Bármilyen alacsony legyen is a külső hőmérséklet, a jó l m egépített
hókunyhó belsejében soha nem lesz hidegebb -1 0 °C-nál. Ha egy­
szerűen csak m eggyújtunk egy gyertyát, már kb. 4 °C-ot emelkedik
a hőmérséklet. Az iglu fűtésének hagyományos eszkimó módszere
egy kanóc zsírral teli tálba helyezése. A nagyobb, fatüzeiésű mene­
dékekben kellemes hőm érsékletet érhetünk el. Az olajégő vagy a
csontokon lévő zsir az olyan helyeken je ie n th e t megoldást, aho
nincs fa vagy arktiszi fehérhanga.

MENEDÉK HOSSZABB IDŐRE


Ha úgy gondoljuk, m ár nem keresnek m inket, vagy a távolság, az évszak,
a felszerelés, illetve a fizikai erőnlét hiánya m ia tt nem tu d ju k m agunkat biz­
tonságos helyre ju tta tn i, a lehető legkényelmesebb állandó menedékre lesz
szükségünk. Olyan helyre, ahol kellem es körülm ények kö zö tt ta rtó zk o d h a ­
tunk, amíg észre nem tudjuk vetetni m agunkat a mentőcsapatokkal, vagy erő­
forrásainkra tám aszkodva fel nem szerelkezünk, hogy ú tn a k induljunk.
Hideg ég h a jla to n m inden bizonnyal meleg és barátságos környezetben
szeretnénk lenni. M elegben ugyanakkor minden hűsítő szellőt ki szeretnénk
használni. M enedékünknek védelm et kell biztosítani az évszakok vá lto zá ­
sakor és a n a p p a litó l eltérő éjszakai h ő m é rsé kle t-vá lto zá sko r egyaránt.

Barlangok
A barlang a leginkább készen k a p o tt menedék. Egy lapos barlang (tu la jd o n ­
képpen sziklamenedéknek nevezzük, ha sziklában található) kiváló ideiglenes
menedék lehet, egy nagyobb barlangból viszont tökéletes állandó o tth o n t
készíthetünk. A világ egyes részein az em berek még napjainkban is barlan­
gokban élnek - gyakran összkomfort m ellett! A völgy fe le tt elhelyezkedő bar­
lang még akkor is száraz marad, ha esetleg fe lü lrő l víz szivárog be. Az ilyen
menedék vízálló, és nagyon kevés átépítést igényel, legtöbbször mindössze
egy b e jára tot lezáró torlaszt kell készítenünk. A torlaszt e lő á llíth a tju k kőből,
gallyfonatból, farönkből, gyepes földdarabból, gyakorlatilag szinte bármilyen
anyagból.

Ha az üreg a szél irányába nyilik, a bejárat


mindkét oldalára készítsünk egy-egy táb­
lát; hogy az egyik kissé a másik m ögött
húzódjon, és átfedjék egymást!
264
m e n e d é k k é s z ít é s ÉS TÁBORVERÉS

Az üreg végében rakjunk tüzet! A füst a tető


felé óraműk, a levegő a földhöz közd ma­
rad. A bariang nyílt szójához közel rckott
tűzném kifelé fog szállni, ászéi vo lószín üieg
befelé fogja fújni. Ho bezárjuk az üreg be­
járatát, ügydjünk rá, hogy maradjon rés
a füst kiáramlásáhozI

Elképzelhető, hogy a barlang hideg, de az sem kizárt, hogy vadállatok


laknak benne, ezért az ilyen menedéket m indig óvatosan közelítsük meg!
A földre helyezett nagy mennyiségű száraz növény és fenyőág szigetelést
biztosít. A megfelelően ra ko tt tűz valószínűleg távozásra bírja az ottlakó
állatokat. Biztosítsunk számukra menekülési útvonalat!
A barlangnak - különösen, ha mélyen benyúlik a hegyoldalba - néha
lehet saját édesvízforrása is: föld a la tti patak vagy a fe n ti sziklákon átszi­
várgó víz.

f ~
FIGYELEM!
A barlangon belül és kívül egyaránt vizsgáljuk meg, n:ncs-e kőom ­
lásveszély. Bármilyen nagy szükségünk is van a menedékre, egészen
biztosan csak rontana a helyzetünkön, ha a lehulló kövek megse­
besítenének vagy elzárnának minket.
V

Könnyű szerkezetű menedék


Kövessük a tá m a sz to tt menedék bem utatásánál részletezett módszert! Ezt
m ódosíthatjuk azzal, hogy kevésbé d ő lt te tő t és elülső fa la t építünk. Ha
függőleges falakat készítünk és mély ereszes tetővel fedjük be őket, további
menedéket nyerünk a nap elől, és az eső sem fog befolyni a kunyhóba. M in ­
den vizet földbe á so tt csatornával vezessünk el!
Ha a trópusi égövben rendelkezésünkre áll bambusz vagy más olyan
anyag, amelyből szilárd vázat lehet építeni, emeljük meg a menedék szin t­
jé t (így csökkenthetjük a bejutó csúszómászók számát).
A meleg éghajlaton szilárd te tő t kell készítenünk, hogy megfelelő védel­
m et biztosítson az eső és a nap elől. Ha viszont a tető kellően tú ln yú lik a
falakon, lehet rácsozott a szellőzés biztosítása m iatt. A réseket töm ítsük el
fűvel és sárral! Zsúptető készítésekor bármilyen anyagot befonhatunk a bot­
ból vagy kötélből álló keresztlécek közé. Az olyan helyeken, ahol gyakoriak
a nagy esőzések, tetőcserépnek használjunk leveleket és kérgeket!
265
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Nádfélék használata az építésnél


Ha nem áll rendelkezésünkre sem fa, sem bambusz, kössünk kötegbe nád­
féléket vagy más erős növényszárakat, és használjuk őket pillérként - ezt
a módszert alkalmazzák az iraki, mocsaras területen élő arabok is.

Kössük a nádat vastag kötegbe! Aljára és tetejére kössünk szorító nyolcas


csomót (lásd Csomók)! Válasszunk minél hosszabb nádakat, és ügyeljünk rá,
hogy a köteg egész hosszában megfelelően helyezzük el őket, mert különben
szétcsúszhatnak és gondot okozhatnak. A köteg alja legyen lapos, másik vége
pedig elvékonyodó! Lehetőség szerint több nádköteget készítsünk, legyen
közöttük vékonyabb és hosszabb is! Ezeket a menedék oldalainak biztosí­
tására használhatjuk.

Rakjuk sorba a menedék hosszabbik olda­


lánál a vastag nádoszlopokatl Vastogabb
végüket ássuk a földbe, és kössük össze őket
nem sokkal a föld fö lö tt, a vékonyabb kö-
tegeket vízszintesen rájuk erősítve!

Hajlítsuk meg az oszlopokat egymás feíé


úgy, hogy átfedjék egymást, majd kössük
őket össze! További, vékony kötegekkel kös­
sük össze az oszlopok oldalát! Tegyük ugyan­
ezt az ívek tetején is!

Fonjunk nádfonatokat a keretbe! Egészen


addig fűzzük be a vékonyabb nádakat, amíg
megfelelő menedéket nem alakítunk ki!
Levelekből és nádból fonhatunk külön táb­
lákat is, ezeket elkészültük után rögzítsük
a kerethez!

266
MENEDÉKKÉSZÍTÉS ÉS TÁBORVERÉS

Gyepkunyho
A gyepből készült kunyhók a fa k u n y h ó k a t h elyettesíthetik, ha kevés a fa,
vagy nincs nálunk favágásra alkalm as szerszám. V ágjunk ki 45 x 15 em
nagyságú gyepes földdarabokat, és té g la ké n t építkezzünk belőlük: fedjék
át egymást, hogy té g la fa lh o z hasonló egységet alkossanak! Döntsük meg
az oldalakat a te tő dőlése m ia tt - ennek megtámasztásához fát, vagy egyéb
erős anyagot kell ta lá ln u n k ! M inél nagyobb a te tő dőlésszöge, annál inkább
lefolyik róla a víz. A te tő t tám asztó fa hossza határozza meg az építm ény
m éretét. A te tő re helyezzünk gyepes földdarabot, vagy fe d jü k be fűvel!
Az építmény legyen alacsony: az üléshez még elég magas, de felállni m ár
ne lehessen benne (hacsak nem áll a rendelkezésünkre nagyon sok gyepes
földtégla). Egyik oldala lehet n y ito tt, ez nézzen a tűzre.
A gyepes fö ld d a ra b o k a t úgy vágjuk ki, hogy az építőanyag gyűjtése
m e lle tt segélykérő je le ke t is hagyjunk a fö ld ö n !
Kisebb m enedéket a kaptár vagy az iglu szerkezetét követve is építhe­
tünk.
Ha van elég időnk és anyagunk, gyepes földdarabokból akár nagy kuny­
hót is építhetünk. Némi fára ilyenkor is szükségünk lesz az ajtókerethez (a)
*

és a tetőhöz. Építsünk belső tű z h e ly e t és kéményt, arra azonban ügyeljünk,


hogy ne gyulladhassanak meg ezek is, ha gyepes fö ld té g lá k b ó l készültek!
A tű zh e ly és a kémény belsejét fe d jü k be agyaggal!

Az a jtó t ne az uralkodó szél irányába helyez­


zük! Ha kis kunyhót építenünk, a bejáraton kí­
vül rakjunk tüzet! A tűz másik oldalára építsünk
hővisszeveröt, hogy a hő visszajusson o kuny­
hóba!
A sarkok még akkor is stabilabbá tehetők
egy kis kiugrássalha az építmény egyik oldala
nyilt. A stabilitás érdekében hagyományos tég­
larakást alkalmazzunk a sarkoknál (b)!
267
TÁBOROZÁSI TECHMIKA

Gerendakunyho
A kunyhó m éretét a benne lakók száma alapján határozzuk meg, de később
is bárm ikor m egna gyobbíthatjuk vagy további szobával bővíthetjük. A falak
hosszát a fe lle lh e tő gerendák nagysága határozza meg. A négyzet vagy
téglalap alakú kunyhó stabilabb lesz, és könnyebben helyezhető rá te tő is.
A 2,5 m 2-es kunyhó ésszerűen kisméretű. Ha szerencsénk van, találunk kidőlt
fákat, és a törzseiket össze tu d ju k kötni egy keretbe, aztán m ár csak a meg­
m aradt réseket kell kitölteni. Sokkal jobb azonban, ha a fahasábok (gerendák)
végét erősen egymásba illesztjük! kiálló végeket ne vágjuk le, ezek biz-
tosítják a szerkezet szilárdságát!

Az első gerenda réteget a tervezett kunyhó


alaprajzút követve fektessük le (aj! Úgy ala­
kítsuk ki a sarkokat, hogy egymáshoz pon­
tosan illeszkedjenek (b), és ennek megfele­
lően faragjuk meg a többi fagerendát is!
A gerendák áftaiában vékonyodnak, ezért
a pon tos illeszkedés és a vízszint megtartása
m iatt felváltva - egyszer az egyik, egyszer
a másik irányba - tegyük őket egymásra (ej!

Ha az alapkeretet elkészítettük, hagyjunk


heiyet az ajtónak az uralkodó széljárássai
ellen tétes oldalon! Az ajtó mindkét oldalán
használhatjuk a fai építéséből megmaradt
gerendadaraboka t! Faragjuk a széleket sza­
bályosra és simára, majd állítsuk a helyére
az ajtó keretet (d)! Ne vesződjünk ablakokkal,
az ajtó elegendő szellőzést biztosít!

A kunyhó elejét építsük magasabbra a há­


tuljánál, hogy a tetőnek legyen dőlése! Az
első és a hátsó gerenda nyúljon jóval túí az
oldalfalakon! Ezek fogják tartani a tetőt.
A kunyhó egyik oldaláról a másikig illesszünk
be tartógerendákat a rövidebb gerendák
rögzítésére! A gerendákból álló tetőt elölről
hátrafelé haladva állítsuk össze, és a geren­
dák nyúljanak túl a falakon! Metsszük be
vagy kössük a gerendákat egymáshoz, hogy
illeszkedjenek a tartógerendákroi
268
MENEDEKKESZITES ESTABORVERES
9

A kunyhónak sík terepet válasszunk, vagy hozzunk vízszintbe egy né­


mileg nagyobb területet! Szükség esetén beáshatunk a domboldalba is, a fa ­
lakhoz szükséges alapnak azonban mindenképpen vízszintesnek kell lennie.
A túlélőcsom agban ta lá lha tó fűrészszál segítségével megfelelő mére­
tűre vághatjuk a fá k a t Ha légikatasztrófa vagy szerencsétlenül já r t hajó
áldozatai vagyunk, a fedélzeten lennie kell tűzoltóbaltának.
Egyelőre szükségtelen a jtó t készítenünk. Akasszunk a helyére takarót,
hogy ne fújjon be a szél, de készíthetünk fonattáblát is a rés kitöltésére, amíg
nem állunk készen egy állandó ajtó elkészítésére!
A gerendák közti réseket sárral és fadarabokkal töm ítsük! A nagyobb
lyukakba helyezzünk facsem etéket és csak ezután töm ítsük sárral! A sárhoz
keverjünk fü ve t és mohát, majd egy kihegyezett bot segítségével nyom kod­
ju k a gerendák közé! A te tő t fedjük be facsemetékkel, csak ezután tegyünk
rá sáros és gyepes földréteget!
Az egész gerendákból álló, teljes tető helyett használhatunk fakeretre
illesztett könnyebb anyagokat és sara t A gerendákról leszedett kéreg kiváló
tetőfedő, ha cserép alakban rakjuk le. A kéregből készült cserepeket apró
tartógallyakkal erősíthetjük oda, amíg puha a sár.

Ha nem áll fenn annak a veszélye, hogy víz tö r fel, ássuk fel a menedék
belsejét a töm ítéshez szükséges sárért, és egyszersmind növeljük a belm a­
gasságot is! Ha víz tö rh e t fel jo b b , ha később padlót is készítünk.
Ha a fü s t távozásához szabadon hagyunk egy lyukat a tetőn, a kunyhó
belsejében is rakhatunk tüzet. Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül - inkább
kint rakjunk tüzet, m in t hogy leégjen a házunk!
Ha elegendő kő áll rendelkezésünkre, építhetünk igazi kéményt és tű z ­
helyet is. Ha a tűzhelyet az építmény közepére rakjuk, kevesebb hőt fog vesz­
teni a menedék. M inél közelebb illesszük egymáshoz a köveket! A rések
kitöltéséhez kisebb köveket és sarat használjunk!
269
//
TŰZ
yakran a tűzön múlik, hogy életben m aradunk-e vagy sem. Nem csak
G az ételkészítés feltétele, annál sokkal több. A tűz n yú jto tta meleg révén
nem használunk fel annyi kalóriát testhőnk növelésére. Alkalm azható je l­
adásra, ruhaszárításra, kényelmes körülményeket terem thetünk vele és segít
a lelki tartás megőrzésében is. Elriasztja a veszélyes állatokat, füstje távol
ta rtja a rovarokat. Fémet hevíthetünk vele, így szerszámot készíthetünk,
botot élesíthetünk és kiégethetjük az edényeket. Használjuk minél szélesebb
körben a tüzet: a felsorolt dolgokat akár egyszerre is végezhetjük segítsé­
gével!

Érdemes megjegyeznünk a Tüzhóromszög gondolatát Oidaloio leve­

A gőt, o hőt és a tüzelőanyagot jelképezik. Ha a háromszög bármelyik


oldalát elvesszük, összeomlik, vagyis kialszik a tűz.

Ha tüzet gyújtunk, biztosítsunk a számára megfelelő szellőzést, ele­


gendő tüzelőanyagot és a begyújtáshoz kellő hőt kibocsátó g yú jtó an ya go t
A láng létrehozásához ezt a hőm érsékletet fenn kell ta rta n i, hogy a levegő
és a tüzelőanyag állandó reakcióban legyen egymással. M inél több az o xi­
gén, annál élénkebb a tűz: a szél segítségével vagy huzatot létrehozva a tűz
hőmérséklete megemelkedik, és gyorsan elégeti a tüzelőanyagot. Ha csök­
kentjük a szellőzést, a tűz kevésbé hevesen ég, a parázs izzani kezd, és keve­
sebb tüzelőanyagra lesz szükség.
Ha értjük ezeket az alapelveket, nem lesz füstös a tűz, am elyet rakunk.
A füst a tökéletlen égés eredménye, odafigyeléssel gyakorlatilag tökéletesen
m egszüntethető.

GYAKOROLJUK A TŰZGYÚJTÁST!________
A tűz alapvetően szükséges az életben maradáshoz. Meleget, vé­
delmet, jelzőeszközt biztosít, víz forralható vele, alkalmas az ételek
megfőzésére és tartósítására. M indenhol, minden körülmények kö­
z ö tt tu d n u n k kell tüzet rakni! Nem elég pusztán ismerni az összes
módszert, jártasnak is kell lenni bennük!

Előkészületek
Először is gondoskodjunk róla, hogy elegendő mennyiségű fa, gyújtós és
tüzelőanyag álljon rendelkezésünkre! Ezután készítsünk tűzhelyet a tűz
szabályozásához! Az elővigyázatlanul kezelt tűz könnyen kicsúszhat irá­
nyításunk alól, és katasztrófát o k o z h a t
270
M

T Ű Z

Tűzhely
A tű z h e ly e t elővigyázatosan készítsük el! V édett helyet keressünk neki,
különösen a nagy szelektől óvjuk! Ne fa vagy fa rö n k aljára rakjunk tüzet,
kivéve, ha jelezni szeretnénk (lásd Megmenekülés), vagy ha - kivételes eset­
ben - fából készített ideiglenes menedéket vagy hóbarlangot szeretnénk fe l­
melegíteni! Tisztítsunk meg egy legalább 2 m átm érőjű te rü le te t a levelektől,
a gallyaktól, a mohától és a száraz fűtől, amíg el nem ju tu n k a puszta földig!
Ha a talaj nedves vagy hófödte, em elvényen rakjunk tü z e t! Az emelvény
elkészítéséhez egy friss fahasábokból álló fe lü le te t fe d jü n k be egy rétegnyi
földdel vagy kővel!

Ha a talaj mocsaras vagy vastag hóréteg fedi, m a g a s íto tt emelvényen


kell „állványos" tü z e t raknunk!

Állványos tűz
A tű zh e ly elkészítéséhez építsünk zöld fából m a g a s íto tt em elvényt! A négy
függőleges tám asztófa villás része egy-egy keresztrudat ta rt. A keresztrudak
közé rakjunk egy réteg friss fagerendát, majd fe d jü k be legalább 5 cm vas­
tago n fö ld d e l! Ezen rakjunk tü z e t! Ha az átlósan elhelyezkedő tám asztófák
felső részére b o to t teszünk, ráakaszthatjuk a főzőedényeket.

SZÉLBEN
Különösen erős szélben ássunk árkot,
és o tt rakjunk tüzet!

271
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Szintén szélben alkalmazható módszer:


A hő és a tüzelőanyag megóvása érdeké­
ben vegyük körül a tüzet kövekkel! Tegyünk
rájuk főzőedényeket! A kövek és a tűz hője
együttesen melegen tartja az edényeket,
a köveket pedig ágymelegítőként is hasz­
nálhatjuk.

tf
FIGYELEM!_________
Ne helyezzünk a tűz közelébe nedves vagy szivacsos szerkezetű kö­
veket és sziklákat - főleg olyanokat ne, amelyek víz a latt voltak
m ert hő hatására felrobbanhatnak. Kerüljük a palát és a puhább
kőzeteket, a tö b b it pedig úgy ellenőrizzük, hogy egymásnak ü tö -
getjük őket! Ne használjunk repedt, réteges vagy üregesnek hangzó
követ! Ha a kő nedvességet tartalm az, a folyadék a hő hatására
gyorsabban fog tágulni, ami robbanáshoz vezet, a levegőbe repülő
kődarabok pedig akár ki is vihetik a tűz közelében ülők szem ét
' y s f ' " ' .. ...................................... ...

Gyűjtés
A gyújtós lehet bármilyen anyag, amelynek m inim ális hőre van szüksége
ahhoz, hogy meggyulladjon. A jó gyújtósnak mindössze egy szikra kell, és már
be is lobban.
A nyírfakéreg, a szárított fű, a finom faforgács, a m adártoll, a viaszos
papír és a ruhából származó pam utbolyh egyaránt kiváló gyújtós. Szétm or­
zsolt fenyőtoboz, tűlevél és a cédrusfa belső kérge is megteszi. Az alaposan
szétmorzsolt, száraz gomba az egyik legkiválóbb gyújtós, de a megperzselt
vagy megpörkölt pamut vagy vászon - különösen, ha apró darabokra téptük
- szintén egyike a legjobb anyagoknak. Ahol élnek olyan rovarok (pl. az
erdei darázs), amelyek megfúrják a fákat, o tt használhatjuk gyújtósnak az ál­
taluk te rm e lt finom port. A p o ríto tt m adár- és denevérürülék szintén alkal­
mas a célra. A madárfészkek belseje általában tele van kihullott toliakkal, ezért
könnyen lángra lobban. A mezei egér száraz odúja szintén alkalmazható.
Akármilyen gyújtóst is használunk, mindenképpen legyen száraz! Hasz­
nos, ha vízálló tárolóban m indig ta rtu n k magunknál egy kis gyújtóst. Bár­
m errejárunk, mindig figyeljük, és gyűjtsük össze a gyújtósnak alkalmas fákat
és egyéb dolgokat!

Aprófa
Az aprófa olyan fa, am elyet a gyújtósból felszökő lángok növelésére hasz­
nálhatunk, így nagyobb és kevésbé éghető anyagokat is el tu d u n k égetni.
Ha a legjobb aprófát akarjuk, gyüjtsünk kicsi, száraz á g a k a t A puhább
fák is nagyon jók, m ert gyorsabban lángra lobbannak.
272
9W

TŰZ
A g y a n tá t ta rta lm a z ó fa azonnal m eggyullad, ilyenkor a tűzgyújtásh oz
elegendő egy k é z m o z d u la t A puhafa hátránya, hogy sok szikrát képez és
nagyon gyorsan elég. A fő tüzelőanyag elégetéséhez tehát sok kell belőle, ha
pedig maga a puhafa a fő tüzelőanyag, nagyon ham ar elfogy.
Az aprófát soha ne közvetlenül a földről szedjük össze, m ert azok az ágak
szinte m in dig nedvesek. A még álló, kiszáradt fákról g y ű jtsü n k a p ró fá t! Ha
a fa külső rétege nedves, hántsuk le, hogy eljussunk a száraz belső részekig!

FARAGOTT APRÓFA KÉSZÍTÉSE


A botokba húzzunk keskeny bemetszéseket,
vagyis „ tollozzuk fé r őket! Ha Így készítjük elő
azaprófát, könnyebben lángra kap, és gyorsab­
ban megy majd a tűzgyújtás.

TÜZELŐANYAG
A tű z fe n n ta rtá sá h o z fákról szedett, száraz tü z e lő a n ya g o t használjunk! Ha
a tű z m ár biztosan ég, használhatunk zöldebb ágakat is, vagy nedves fa ­
darabok kiszárításával is próbálkozhatunk.
*

Általános szabály, hogy minél nehezebb a fa, annál több hőt term el - ez
a száraz és a friss fára egyaránt vonatkozik. Ha vegyítjü k a friss és a száraz
fá t, a tű z hosszan fog égni, ami különösen éjszaka hasznos.
A kem ényfa (pl. a hikori, a bükk vagy a tölgy) jó l ég, sok h ő t term el és
a forró szénhez hasonlóan sokáig izzik. Ezeket használva a tűz egész éjszaka
égni fog.
A puhafa a m e lle tt, hogy tú l gyorsan elég, még szikrázik is. Legjobban
a cédrus, az éger, a bürök, a lucfenyő, a fenyő, a gesztenyefa és a fűzfa
szikrázik.
Ne feledjük, a nedves fa néha előnyösebb, m ert jo b b a n füstöl, így távol
ta rtja a legyeket, a m uslicákat és a szúnyogokat, v a la m in t sokáig ég, ezért
hosszan táplálja a tü z e t is.

A fá t a tűz fölé helyezett két tőmosztóbo-


ton szárítsuk, de ne legyen olyan közei
a tűzhöz, hogy lángra tudjon gyulladni!
Fektessünk friss fákat a tűz mellé, szél­
irányba fordítva, hogy miközben szárad­
nak, növeljék a lassan égő tűz lángjait is!

273
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Támasszunk farönköket az edénytartó rúdnak!


Építsünk fatárolót; mert nedves időben nagy
szükségesünk lehet rá. A tűzhöz közel építsük,
hogyo hő szárítsa a fákat, de annyira ne helyez­
zük közel, hogy a szikrák lángra lobbanthassák!
Két szintet alakítsunk ki: az egyikről vegyük min­
dig a fát, a másikon pedig szárítsuk a hasábokatl

TAKARÉKOSKODJUNK AZ ENERGIÁVAL!
Ne pazaroljuk az energiánkat azzal, hogy fá t
hasogatunk:
Ügy törjük össze a fát, hogy ráütünk vele
egy kőre (a)í
Ha így nem sikerül, tegyük a tűz fölé úgy:
hogy a lángok a közepén érjék (bj, ha pedig
nem olyan hosszú, először a végét tegyük
a tűzbe!
Akkor sincs szükségünk baltára, ha a tü ­
zelőanyag tartolékoiása érdekében elkerülhe-
tetien a farönkök feldarabolása. A farönk
még úgyis kettéhasad, ha egy viszonylag kis
kést helyezünk a végére és ráütünk egy köve!
(c). Am int elkezdett hasadni, szúrjunk egy fa­
éket a megnyí/t résbe, és üssük egyre mé­
lyebbre a hasítás befejezéséhez! Ha viszont
mindössze egy késünk van, ne kockáztassunk
ezzel a módszerrel!

CSILLAGTŰZ
A fa rönköket egymás kereszteződésénél érje a
tűz! Ha nem kell túl nagy hőt termelnünk,
széthúzhatjuk őket, így középen főzésre alkal­
mas izzó parazsat és hamut hagynak maguk
után.
Ha fel akarjuk éleszteni a tüzet, nyomjuk
a farönköket ismét össze, és hamarosan újra
lángra kapnak!
Ezt a tűzrakási módszer főleg akkor
használjuk, ha takarékoskodunk a tüzelő­
anyaggal vagy a vágott fával.
274
m

TŰZ

Egyéb tüzelőanyagok
Az olyan területeken, ahol híján vagyunk a fának, vagy egyáltalán nem áll
a rendelkezésünkre, más tüzelőanyag után kell néznünk!

Á lla ti ü rü lé k: Kiváló tüzelőanyag, a vadnyugati pionírok szárított bölény­


trágyával g yú jto tta k tüzet. Alaposan szárítsuk ki az ürüléket, és kiváló, fü st­
mentes tüzet rakhatunk belőle! Dobhatunk hozzá fűt, m ohát és leveleket is.

Tőzeg: A kiszáradt lápokon könnyen ta lá lh a tu n k tőzeget. Rátaposva puha


és rugalmas, gyakran a sziklás kiszögellések szélén kerül a felszínre. Színe
fekete, szerkezete szálas. Késsel könnyen kivághatjuk. A tőzeg égéséhez jó
szellőzésre van szükség!

A levegősen elhelyezett tőzeg gyorson


szárad, hamar alkalmassá válik az égésre

Szén: Néha a felszínen is m egtalálható, az északi tundrán pl. nagy m eny-


nyiségben.
»

Agyagpala: Általában nagy o la jtartalm ú, ezért jó l ég. A hom ok bizonyos


fajtái szintén tartalm aznak olajat, és sűrű, olajos füsttel égnek - kiválóak
segélykérő tűznek, de nagy h ő t is adnak.

Olaj: Ha műszaki meghibásodás m ia tt lezuhant vagy lerobbant a járművünk,


de még m aradt üzemanyagunk, elégethetjük az olajat, a fagyállót, a hidrau­
likus folyadékot és az egyéb éghető anyagokat is. Még a rovarirtó szer is ég­
hető. A fagyálló kiváló gyújtóanyag a nehezebb m otorolajok esetén: egy kis
kálium -perm anganát segítségével (am elyet a túlélőcsom agunk tartalm az)
néhány másodpercen belül lángra lobbanthatjuk.
A nagyon alacsony hőmérsékletű helyeken még azelőtt engedjük le az
olajat az olajteknőből, hogy besűrűsödne! Ha nincs megfelelő tárolóedényünk,
folyassuk ki a földre, és később, szilárd form ájában hasznosítsuk!
A gumik, az üléshuzat, a gum itömítések és bármilyen roncs legtöbb része
szintén éghető. A kevésbé gyúlékony anyagokat először áztassuk olajba,
csak utána gyújtsuk meg!

275
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Keverjünk össze a benzint homokkal, éges­


sük e! egy tárolóbon (mintha kelyha lennel
vagy ássunk fyukot és készitsü nk benne É l-
helyet!
Az olajat benzinnel vagy fogycHóvol
elegyítve égessük!A folyékony
ne közvetlenül, hanem kanóc segítségévéi
gyújtsuk meg! A rovarirtó szerre ugyond
vonatkozik.

Á lla ti zsírok: Az á lla ti zsírt m egfelelően szellőző konzervdobozba helyezve


és kanócot használva kályhát alkothatunk. Zsír égetésekor csontokat is te­
hetünk a tűzre (a sarkvidéki területeken néha ez az egyetlen rendeikezesr?
álló tüzelőanyag).

A tüzet gyújtás vagy kanóc segítségével gyújtsuk


meg, majd helyezzünk rá csontokat, hogy áíiatizsi­
radékkal táplálják a lángokat! Először csak kevés
zsírt használjunk, ugyanis ha nem áll bőven a rendel­
kezésünkre, az elégetése gyakorlatilag a táplálék fel­
oldozásátjelenti -ezzel szemben a fókazsír gyorsan
romlik, viszont kiváló tüzelőanyag.

ŰLAJ ÉS VÍZ ÉGETÉSE


Ezzel a keverékkel nagyon fo rró tüzet gyújthatunk. Míndké: fc vacé-;
tartódobozának aljára szúrjunk egy-egy kis lyukat, és illesszunx a lyuk­
ba vékony botot, hogy a folyadékok folyását szabályozhassuk (ajl
Az olaj és a víz csatornán keresztül egy fémlemezre folyik. Ha f ; j Z -
zuk a botot, gyorsabban fo lyik a folyadék, ha benyomjuk, lassabban,
Az arány a következő legyen: 2-3 csepp víz, 1 csepp olaj.

Először csak kis tüzet rakjunk a lemez alatt,


hogy felmelegítse! A keverék a lemezen nő
hatására nagyon illékonnyá válik. Gyújtsak
meg! Az így rakott tűzön szinte bármi elég.

276
TŰZGYÚJTÁS
halmozzuk össze a gyújtóst, és helyezzünk el köré a p ró fá t az indián sátrak
(wigwamok) alakjához hasonlóan! Nagy szélben az aprófát döntsük egy fa -
r; r ' r fk a szélárnyékos oldalon! G yújtsuk meg a g yú jtó st! Ha m ár m eggyűl­
n i az aprófa, tegyünk a tűzre nagyobb darabokat! A másik lehetőség, hogy
osszeal itunk egy köteget gyufaszálnál nem vastagabb ágakból, meggyújtjuk,
rrajd ráiesszük a még be nem g y ú jto tt, w ig w a m alakú aprófára.

GYUFA A
Tüzet legkönnyebben gyufával g yújthatunk. Minél több nem bizton­
sági, Dármin m eggyú’tható g y u fá t ta rtsu n k m agunknál! Helyezzük
őket vízálló tárolódobozba, hogy véletlenül se gyulladjanak meg
dörzsölődés vagy mozgás hatására! Ha m agukat a gyufákat tesszük
vízállóvá, rrinakét lehetőséget m egelőzhetjük.
Sokan kettéhasítják a gyufáikat, állítólag egy gyufából akár hatot
ts lehet Készíteni. Mi azonban ne kockáztassuk meg a gyufák elpazarlá-
sái, hiszen egy használható sokkal többet ér, m int hat használhatatlan!
A gyufát úgy gyújtsuk meg, hogy a foszforos végét az ujjunkkal
hozzányomjuk a gyújtó felülethez! Arra az esetre, ha megégne az
Ljjunk, álljunk készen hideg vízzel, hóval - de alkalmazhatjuk a „köpd
fc és fújd e rő se n -m ó d sze rt is!

ledves gyufa
te a hajunk száraz és nem tú l zsíros, te ke rjü k bele a nedves g y u fá t! A haj-
szaiakon termelődő elektrom osságnak ki kell szárítania.

Agyufát gytrtyaviasz rácsepegtetésévd A nedves gyufát a doboz gyújtócsíkjába


izgyut vízállóvá! Ha használni akarjuk ferdén beleszórva gyújtsuk meg, ne vé­
g vjxt, kaparjuk le róla körmünkkd a gighúzva rajta!
•eszréteget!
277
TÁBOROZÁSI TECHNIKA
••

NE FELEDJÜK: A m in t lángra lobbantunk egy gyufát, azonnal gyújtsunk meg


vele egy gyertyát! így sok dolgot meg tudunk gyújtani, miközben takarékos­
kodunk a gyufával. Tűzgyújtáshoz tegyük a gyertyát egy w igw am alakúra
összerakott aprófahalomra, majd azonnal vegyük el, a m in t a lángok terjedni
kezdenek! Minél kevesebbet égessünk el belőle, hiszen még egy kis gyertyá­
nak is hosszú időn át hasznát vehetjük!
Függetlenül attól, hány ö ngyújtót és tűzgyújtóeszközt viszünk m agunk­
kal, minél több gyufa legyen nálunk - a gyufánál ugyanis nincs jobb. Az úgy­
nevezett „örökké ta rtó gyufa1' újra és újra használható, egy idő után azonban
0

felm ondja a szolgálatot. Éppen ezért vigyünk magunkkal hagyományos vá l­


tozatot is! Súlyuk és méretük alapján is mérlegeljük, melyik fajtának vehetjük
a legnagyobb hasznát.

Lencse használata
Lencse segítségével az egy pontra fókuszált erős, közvetlen napfény term el­
het annyi hőt, hogy belobbantsa a gyújtóst. Véletlen tü ze t is okozhat, ha
a Nap egy tö rö tt üveg segítségével száraz fűre vagy legelőre süt. A tú lé lő ­
csomagunkban lévő nagyítót, távcsövet vagy fényképezőgép-lencsét is
használhatjuk te h á t tűz gyújtására.

A gyújtóst védjük a széltől! Úgy fókuszál­


ju k a Nap sugarait, hogy minél kisebb és
világosabb fény fo lto t alkossanak! Tartsuk
m ozdulatlanul! A m int izzani kezd a gyúj­
tás, óvatosan fújjuk meg!

Lőpor
Ha van nálunk fegyver, a töltényben lévő lőpor segítségével is m eggyújt­
hatjuk a gyújtóst.

Nyissuk ki a töltényt, és szórjuk a lőport


a gyújtásra, majd használjunk kovakövet
(a)! Megtehetjük, hogy csak a lőpor felét
használjuk fel, m ajd a töltényhüvelyt el­
zárjuk egy ruhadarabbal (b). Tárazzuk be
a töltényt, és lőjük a földbe! A ruhadarab
fog füstölögve kilövelni. A megmaradt lő­
porral együtt tegyük a gyújtásra, és a tűz
hamarosan égni kezd.
278
TŰZ

Kovakő és acél
A kovakő a világ számos részén m egtalálható. Ha erősen egy acéldarabhoz
csapkodjuk, fo rró szikrák keletkeznek, amelyek lángra lobbantják a száraz
gyújtóst. Fűrészfogas pengét használva több szikra képződik, m in t egy egy­
szerű kés esetén, ezért ilyet is kell a felszerelésbe tennünk. Még hatékonyabb
eszköz az oldalán kovával ellátott magnéziumdarab - a magnézium ugyanis
különösen erősen ég.

•m

Üssük a pengét a kovának {a), vagy húz­


kodjuk erősen a fűrészt a hozzá tartozó
kovakő bordázott felületén (bj a gyúj­
táshoz olyan közel, hogy a szikrák ráes­
senek!

A magnéziumból először reszeljünk for­


gácsokat a gyújtásra (c), majd a fűrészt
használva szikráztassuk!

Akkumulátoros tűzgyújtás
A járm ű akkum ulátorából származó szikra segítségével is g yújthatunk tüzet
(az elemlámpa és a rádió elemei is elegendő áram ot biztosíthatnak). Két
vezetékre van szükségünk, ezeket illesszünk csak egyszerűen a kapcsokhoz!
Ha nem találunk vezetéket, helyettesítsük villáskulccsal vagy más fémeszköz­
zel! Az akkum ulátort először vegyük ki a járm űből (hacsak nem elég hosszú
a vezeték)!

A két vezeték szabad végeit lassan köze­


lítsük egymáshoz! Még mielőtt érintkez­
nének, szikra pattan ki - ennek a gyúj-
Tósra kell érkeznie. A legjobb gyújtóst úgy
készíthetjük, hogy egy kis ruhadarabra
kevés benzintcsöpögtetünk(o benzingőz
a szikrától lángra lobban).
279
TÁBOROZÁSI TECHNIKA
■I * 9 r ■ ■ w Wm
Tuzgyujfo ij
Egyszerű tűzgyújtási módszer, viszont nagy gyakorlatot igényel. A kemény­
fa orsó lágy fán forgatva először fino m faforgács g yú jtó st hoz létre, majd
hőt fejleszt. A balsafa, a fenyő és a bambusz tipikus lágyfa, a tölgy, a kőris
és a bükk pedig keményfa. M in d ké t fa fa jtá t ki kell szárítani.
Vágjunk kis lyukat a deszka közelebbi végére, majd vájjunk alá egy üre­
get, amelybe a g yú jtó st tesszük! Formázzuk az orsót arányosra és simára!
Az íjat hajlékony ágból, pl. m ogyorófából vagy bambuszból készítsük, a húr
anyaga pedig nyers bőr, madzag vagy cipőfűző legyen! Szükségünk lesz még
egy üreges kő- vagy fadarabra, vagy egy kis edényre, amellyel m egtám aszt­
hatjuk az orsót, és lefelé ható nyomást fe jth e tü n k ki.
Az íjhúrt tekerjük egyszer körbe az orsón! Tegyük az orsót a lyukba, ta rt­
suk a támasztékot a tetején, majd enyhén üssünk rá, miközben a másik kezünk­
kel az íjat előre-hátra mozgatjuk. Az orsó így forogni kezd. Am int elkezdi fúrni
a fát, növeljük a sebességet! Am ikor elér az üregig, fejtsünk ki még nagyobb
nyomást, és forgassuk erősebben!

Az ij mozgatását eddig folytassuk,


ameddig csak lehet! H a jó i csináljuk,
a cigarettaként izzó hegy ráhullik a
gyújtásra, amely - miután óvatosan
rá fújtunk - lángba borul. Az orsót tart­
suk egyenesen és biztosonI
Könnyebb a művelet, ha egyik lá­
bunkkal a deszkára lépünk, és az orsót
tortó kezünket hozzászoritjuk, miköz­
ben másik kezünkkel forgatjuk oz or­
sót! Az íjat egyenletes ütemben moz­
gassuk!
A tüzcsiholásos módszernél hasz­
nált alapdeszkába vágott, Valakú be­
metszés alkalmazása szintén javasolt
280
•*

TŰZ

Tűzcsiholás
A tű zg yú jtó íjas módszer egyik változata, amely különösen a kevésbé nedves
és esőben szegény, száraz területeken hasznos (ahol m inden „gyújtósnak
valóan" száraz).

A kemény fa deszkába vágjunk V alakú


bemetszést! Ez tartja a gyújtást és nem
zárja ki o levegőt sem. A közelébe ké­
szítsünk kis lyukot! Orsóként használ­
junk üreges, lágyabb, puhább belű fát!
Forgassuk az orsót tenyerünk kö­
zött: minden egyes forgatáskor a desz­
ka (yukóban egyre mélyebbre nyomjuk!
Ha a súrlódás m ia tt az orsó hegye
vörösesen kezd izzani, fújjunk rá óvato­
san, hogy meggyulladjon a körülötte
lévő gyújtás! Ha az orsó üregébe te­
szünk egy csipeinyi homokot, növelhet­
jü k a súrlódást, így felgyorsítjuk a gyúj­
tás felhevü lését
A tűzgyújtó íjnál bemutatott, orsó
a la tti mélyedés elkészítése szintén ja ­
vasolt.

Tűzgyaiu
Ez a tű zg yú jtá si módszer szintén a súrlódás elvén m űködik. Vágjunk a
puha deszkába egyenes mélyedést, m ajd mozgassuk benne erősen fe l-le
0

egy kem ényfa b o t hegyét, azaz „g y a lu lju k "! így először g y ú jtó s t kapunk,
am ely később lángra is lobban.

Vegyszeres tűzgyújtás
A tú lé lő csom agjai közt nagy valószínűséggel nincs teljes kémiai eszköztár,
van ugyanakkor néhány elterjedt, hétköznapi vegyszer, am elyet felhasz­
nálva könnyen tü z e t g y ú jth a tu n k . A következő keverékek m ind lángra lob-
banthatóak, ha kövek kö zö tt dörzsöljük, vagy - a m ár fe ls o ro lt tűzcsiholási
281
TÁBOROZÁSI TECHNIKA
#

módok bárm elyikénél - a súrlódási p o n t alá tesszük őket. Óvatosan keverjük


őket, ne érintkezzenek sem m ilyen fé m tá rg g y a l! M in d e g yik alább felsorolt
vegyszer reagál a nedvességre, ezért ta rts u k őket szárazon!

r FIGYELEM!
K ö rü lte kin tő e n kezeljük ezeket a kémiai anyagokat - különösen
a n á triu m -k lo rá to t, am ely az ütődéstől is lángra lobbanhat, ezért
ügyeljünk rá, hogy ne rázódjon fel és ne dőljön ki! (A kemény talajra
k iö m lö tt g y o m irtó egyes esetekben m ár a ttó l is m eggyulladt, hogy
ráléptek, illetve ö n tö ző k a n n á t te tte k rá!)
v __________________ - _____________ j
A k á liu m -k lo rá t és a cukor 3:1 arányú keveréke hevesen égő anyag, amelyet
néhány csepp kénsav rácsepegtetésével is lángra lo b b a n th a tu n k.

A k á liu m -p e rm a n g a n á t és a c u k o r 9:1 arányú keveréke kevésbé érzékeny:


a hőmérséklet játssza a döntő szerepet abban, hogy m ennyi idő a la tt gyullad
meg. Ha g lic e rin t adunk hozzá, lángra lobban.

K á liu m - k lo rá t és c u k o r 3:1 arányú keveréke.


- Az autó a kku m u lá to rá b a n kénsav ta lá lh a tó .
- N ém elyik to ro k ta b le tta ta rta lm a z k á liu m -p e rm a n g a n á to t. A tabletta
összetevői valószínűleg fel vannak tü n te tv e a csom agoláson. M o r­
zsoljunk össze egyet, és pró báljuk ki, hogy m ű k ö d ik -e !
- Túlélőcsom agunk szintén ta rta lm a z k á liu m -p e rm a n g a n á to t.
- A glicerin a fa g y á lló folyadékok egyik összetevője.
- A n á triu m -k fo rá to t g yo m irtó szernek használják.

A TŰZ FAJTAB
Akármilyen gyorsan is szeretnénk tüzet gyújtani, előtte mindenképpen g yű jt-
sünk elegendő tü ze lő a n ya g o t és gyújtóst, és eközben válasszuk ki a legjobb
helyszínt és tű z fa jtá t!

Meleget adó tűz


Az egyszerű, szabadban g y ú jto tt tűz csak a felé néző felü le te ke t melegíti fel.
Ha két tü z e t rakunk, b e ü lh e tü n k ugyan közéjük, viszont sok tüzelőanyagot
igényelnek, és a széliránytól fü g g e tle n ü l egészen biztos, hogy belep m inket
a füst. Csak egy tü z e t rakjunk, de készítsünk m ellé hővisszaverőt!
282
TŰZ

A tűzhöz közel helyezett, megfelelő hö-


visszaveró nem csők visszaveri rönk a hót,
de o meleg áram lat révén lehetővé teszi,
hogy felfelé és ne a szemünkbe szálljon o
füst! Hővisszaverö segítségével irányítsuk
a hot az alvöhelyre is!

A gyakorlatlanok általában közvetlenül


egy fatönk vagy szikla mellé raknak tüzet;
de m i ne ezt tegyük! Távolabb lobbontsunk
tüzet, majd a szikla és a tűz közé üljünk,
hogy az előbbi visszaverje a hőt és mele­
gítse a hátunkat! Helyezzünk ki hővisz-
szoveröt is!

Ha nem találunk kész hővisszaverőt, ké­


szítsünk magunk! A másodikat a tűz másik
oldalára építsük, hogy minél több hőt ver­
jen vissza ránk!

Kígyófészek
V édett tűz, am ely m egfelelő h u z a to t terem t, és ha egyszer m eggyulladt,
szinte minden elég rajta. Szilárd földoldalba vájjunk egy kb. 45 cm mély üre­
get! Felülről szúrjunk egy b o to t az üregbe, és alakítsunk ki vele kém ényt!
Az üregbe h u llo tt fö ld e t tá vo lítsu k el! Rakjunk tü z e t az üregben!

Alkalmas a hulladékégetésre, de húst és


halat tartósító füstöt is gerjeszthetünk
vele. A kigyófészek bejáratának szeles kör­
nyezetben a hátszél irányába kell esnie!
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Főzésre alkalmas tűz


Az itt felsorolt, főzésre alkalm as tű z fa jtá k k a l fű th e tü n k is.

Yukon-kemence
Ha ez a tűz egyszer meggyullad, szinte b á rm it e lé g e t Megépítése nagy erő­
feszítést igényel, mégis megéri, m ert az egész építm é ny h ő t term el, teteje
pedig alkalm as a főzésre.

Ássunk egy 2 4 cm mély, kör alakú gödröt, egyik oldalára pedig készít­
sünk alagutat, am ely a gödörbe vezet! Rakjuk körbe kövekkel a gödör külső
szélét, és az a la g u ta t áthidalva alakítsunk ki egy fokozatosan befelé ívelő
9

tölcsért! Llgy fejezzük be azonban, hogy a felső ive kifelé szélesedjen! A kö­
vek közti réseket földdel tö m jü k be! A tűz védve lesz, a kémény pedig kiváló
h u z a to t biztosít.

Először az oiogútbon rakjunk tüzet, és ha


már ég, nyomjuk be a kémény alá. Ezután a
tuzelöanyogot a kéményen keresztül te­
gyük o tűzre, az égés mértékét pedig a tevő
kinyitásával vagy bezárásával szabályozzuk!
Ez a tűz nagyon kevés ham ut termel, és
sokáig fog égni, m ielőtt a rendszernek tisz­
tításra lenne szüksége.
284
TŰZ

Ároktűz 9

A tü z e t úgy védjük a széltől, hogy a földfelszín alá rakjuk. Ássunk egy


30 x 90 cm nagyságú árkot, amelynek mélysége az alulra rakott kőréteget le­
számítva 30 cm legyen! A kövek tetején rakjunk tüzet. A kőréteg még az­
után is forró marad, hogy a tűz kialudt, így kiválóan alkalm as pl. grillezésre.

A parázs fölé helyezett boton kiválóan


tudunk húst sütni

Csavargókályha
Ez a kályha annyi h ő t term el, hogy többen is köré tu d n a k gyűlni, teteje
pedig a lk a lm a s a főzésre. Elkészítéséhez egy 1 8 -2 0 literes olajoshordóhoz
hasonló tárgyra lesz szükségünk.

A levegő bejutása érdekében üssünk lyu­


kakat a hordó fenekére és oldalainak al­
já ra ! Az egyik oldalon vágjunk ki egy 5 cm
hosszú darabot, hogyanyiláson keresz­
tül táplálni tudjuk a tüzet!
Ha csak fűtésre akarjuk használni,
vágjunk lyukakat a tetejére is, ha viszont
nem akarjuk, hogy a füst a tetőn keresztül
kiáramoljon, a lyukakat inkább az egyik
oldal felső részére készítsük!
Az egész hordót kövekre állítsuk, hogy
alulról elegendő levegő jusson bele!

:a
r- - - - — — ■

SPONTÁN ÉGÉS
A tű z időnként magától is m eggyullad az összetöm örödött, nedves
szénahalmon. Ilyet m agunk is létrehozhatunk egy lenolajba á z ta to tt
pam utdarabon, ha a levegő meleg és száraz. A d ön tő szerepet azon­
ban a hőm érséklet játsza. Ha néhány órán belül nem lobban lángra,
tűzre már később se számíthatunk. Nem a legmegbízhatóbb tűzgyúj­
tási módszer, inkább egy kockázati tényező, am elyről tu d n u n k kell.

285
ÉTELKÉSZÍTÉS
a az é telt megfőzzük, veszít a tápértékéből (minél nagyobb hőm ér­
H sékleten főzzük, annál nagyobb a veszteség), ezért sem m it ne főzzünk
hosszabb ideig annál, amennyi az ízletesség eléréséhez szükséges. Ez alól
kivételt képez, ha az élelm et gyanúsnak találjuk, és a főzéssel a baktériu­
m okat és az élősködőket akarjuk elpusztítani vagy semlegesíteni.
A zöldség megfőzésével megsemmisül a C -v ita m in -ta rta lo m , a hús
megsütésével elveszik a rendkívül fo n to s zsírtartalom , ugyanakkor hozzá­
szoktunk a fő tt étel fogyasztásához, és a meleg étel a legjobb hangulatjavító.
Hatalmas önfegyelmet igényel, hogy olyan dolgokat együnk meg nyersen, ame­
lyeket korábban nem is te k in te ttü n k ételnek. A béka, a lárva vagy a patkány
megfőzve viszont már nem is tű n ik olyan borzalmasnak.
A főzés (am ellett, hogy íz, szag és látvány szempontjából étvágygerjesz-
tőbbé teszi az ételt) m egpuhítja a húsban lévő izom rostokat, könnyebben
emészthetővé teszi a fehérjét, és - ami a legfontosabb - elpusztítja az eset­
leges baktérium okat és élősködőket.
Ha a talajon dús az aljnövényzet, az állati táplálék nagyobb valószínű­
séggel tartalm az élősködőket. A disznó különösen sok férget és m ételyt ta r­
talmaz. Az alapos főzés - ha tápértékét vesztünk is vele - elpusztítja ezeket.
Némelyik ételt sohasem szabad nyersen fogyasztanunk (pl. a csalánt és több
más növényt), káros anyagaikat mindig főzéssel kell előbb semlegesítenünk!
Az a d o tt helyzet határozza meg, hogy főzzünk-e vagy sem. Ha valam it
képtelenek vagyunk nyersen elfogyasztani, vagy ha bőséges mennyiségben,
de kis választékban áll élelem a rendelkezésünkre, főzzük meg, hogy ízletesebb
legyen! Az elkészítési módok váltogatásával elűzhetjük az egyhangúságot!
Az elkészítés m ódját az alapanyag és a rendelkezésre álló (vagy elké­
szíthető) felszerelés határozza meg. Fontos, hogy a tűz fajtája, az edénytartó
és az elkészítési mód passzoljon egymáshoz.
A főzés alacsony hőfokot igényel. A tűz lángját használjuk vízforralásra,
utána hagyjuk, hogy kialudjanak a lángok, és a főzést a parázson, illetve
forró hamun végezzük!

NE FELEDJÜK: főzés közben soha ne hagyjuk a tüzet felügyelet nélkül - nem


kockáztathatjuk meg, hogy tönkrem enjen az étel!
Ha m eggyulladt a tűz, valam it m indig forraljunk rajta (hacsak nem va­
gyunk híján a víznek), hiszen a forró víz valódi kincs: a meleg italok m indig
jó kedvre derítik az embert, de számos más felhasználási lehetőségét is fel
fogjuk fedezni (pl. sebfertőtlenítés, szárnyasok tollfosztása)!
Ne hagyjuk, hogy az edény bizonytalanul billegjen a tűzön, hiszen ha ki­
borul, elolthatja a tüzet, és még a ta rta lm a is megsemmisül. Helyezzük az
edényt stabil kövekre, vagy lógassuk a tűz fö lé !
286
ÉTELKÉSZÍTÉS

Forralás
Ahhoz, hogy forrásban lévő vízben főzhessünk, edényre van szükségünk.
A konzerv- és a fémdobozok erre kiválóan alkalmasak. Készítsünk az edényre
fogantyút, vagy lógassuk le az edénytartóról, de használhatunk edényfogót
is, amellyel pontosan szabályozhatjuk a főzés idejét (lásd Hasznos „konyhai"
eszközök)! A lyukas edényeket m egjavíthatjuk kis fa d u g ó t kalapálva a ré­
sekbe - ha nedvesség éri a fát, kitágul, és megakadályozza a szivárgást. Ha
nincs fémedényünk, vastag bambuszdarabban is tá ro lh a tju k a folyadékot.
A ta rtó k a t készíthetjük nyírfakéregből is - arra viszont ügyeljünk, hogy ne
száradjanak ki!

Ho bambuszágbon szeretnénk főzni, dönt­


sük o tűz fölé, és támasszuk ki egy földbe
szúrt, villás végű bottol!

Bár a forralás elpusztítja az étel néhány összetevőjét, m egtartja annak


természetes szaftját és az összes zsírt, feltéve hogy az összes levet és szilárd
élelm et elfogyasztjuk. Ha kiöntjük a forraláshoz használt vizet, értékes tá p ­
anyagokat vesztünk. Ha viszont a vízzel mérgező anyagokat fo rra ltun k ki
a táplálékból, mindenképpen ki kell öntenünk. A forralás révén a kemény,
rágós gyökerek és az öreg állatok húsa puhábbá, fogyaszthatóbbá válik.
Elpusztítja a férgeket és mételyeket, de még a ro m lo tt húst is fogyasztásra
alkalmassá teheti.
Ha elijesztünk egy táplálkozó á lla to t a zsákmányától, az állat hagyta húst
felvágva, 30 perc forralás után e h e tjü k meg. Ha kétségbeesetten k u ta tu n k
élelem után, a még rothadásnak nem in d u lt á lla t nagy izmos részeinek el­
fogyasztását is m egkockáztathatjuk. Vágjuk a húsdarabokat 2,5 cm -es koc­
kákra, majd nagy lángon, legalább fél órán át fo rra lju k őket! Először csak
keveset együnk, majd várjunk egy félórát, figyeljük, hogy nem jelentkeznek-e
kellem etlen tü n e te k - a legtöbb méreg ennyi, vagy ennél kevesebb idő a la tt
fe jti ki hatását] Ha nem je le n tke ze tt sem m ilyen kellemetlenség, m ár neki is
lá th a tu n k a lakomának.
A félig m egfőzött, de más módszerekkel elkészíteni kívánt zöldség főzési
ideje lényegesen rövidebb. (Arra az esetre, ha nem áll rendelkezésünkre
tűzálló anyag a víz forralásához, fásd Hangi-módszer.)

287
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Perzselve sütés
A perzselve sült hús saját zsírjában készül el. Legegyszerűbb módja, hogy
a húst nyársra húzzuk, és a tűz forró parazsa fölé vagy a nem túl magasan
lángoló tűz mellé tesszük. A húst forgatva a forró zsír az étel felszínén fo ­
lyamatosan mozog. Ezzel a módszerrel rendkívül ízletes étel készíthető, van
azonban két hátránya.
Az értékes zsírt elveszítjük, hacsak nem helyezünk a nyárs alá tálcát.
A húst rendszeresen öntözzük meg a tálcában összegyűlt zsírral!
Nagy tűzön sütve a lángok megsütik és elzárják a hús külső rétegét,
a belseje viszont sületlen marad, és nem pusztulnak el a benne lévő káros
baktérium ok sem. Az ételt lassan perzselve készítsük el. A hús belsejét süt­
hetjük tovább azután is, hogy a külső részt levágtuk.

\ilM. V*U/. A tűz ne pont a hús a la tt legyen, ha­


nem kicsit arrébb, hogy az ételből
) lecsöpögő, értékes zsírt fel tudjuk
fogni egy tálcában!

Grillezés
Grillezéssel nagy mennyiségű húst tudunk rövid idő a latt elkészíteni, szüksé­
günk van azonban egy alátétre (pl. dróthálóra), amelyet a parázs fölé, a kö­
vekre helyezhetünk. Ezt a módszert csak akkor alkalmazzuk, ha nagy meny-
nyiségü étel áll rendelkezésünkre, mivel ig y a hús szinte összes zsírja meg­
semmisül. Grillező fe lü le tké n t használhatjuk a tűz m elle tti forró köveket,
vagy támasszunk botra tű z ö tt ételt a kövekre!

Ha nincs nálunk drótháló, készítsünk


nagyon friss ágokból rácsot, vagy te­
gyünk egy hosszú rudat villás végű
támosztóbotro, hogy az ételt a tűz
fö iö tt tartsa! Húst és növényeket úgy
is griliezhetünk, hogy mindkét olda­
lon villás botok tartotta rúdra tűzzük
ez étéit, és így tesszük az izzó parázs
fölé.
288
ÉTELKÉSZÍTÉS

Sütés
A sütéshez szükségünk van egy sütőre (kemencére), de ha van elég időnk
és nyersanyagunk, ez az ételkészítés talán legjobb módja. A húst edényben
süssük és a kifolyó zsírral öntözzük. Kiváló módszer a kemény, rágós húsok
elkészítésére - az állandó hőmérsékleten, hosszú ideig s ü tö tt hús sokkal
puhább lesz. Növényi gyökerek elkészítésére is kiváló.
Ha a húst egy kevés vizet tartalm azó edénybe tesszük és így sütjük meg
a sütőben, valójában megpároljuk.
Az sütőben egyszerre több d o lg o t készítsünk!

Fémdoboz sütéshez
Egy nagy konzervdoboz vagy csukható fedelű fém doboz kiválóan alkalmas
rögtönzött sütőnek. A katonák túlélési helyzetben erre a célra a lőszeres ládát
használták. Ha a doboz fedele csuklópántos és kilincs is van rajta (amelyet
fogantyúként használhatunk), felállíthatjuk úgy, hogy oldalra nyíljon! Ha vi­
szont nincs kilincse, vagy csak rögtönzött csuklópántokat te ttü n k rá, minden
bizonnyal könnyebb lesz lefelé kinyitni. Ha követ vagy más olyan támasztékot
teszünk elé, amelyre rá tudjuk támasztani a fedelet, tökéletes asztallapot ka­
punk. Kilincs hiányában is sokféleképpen kitámaszthatjuk, hogy ne nyíljon ki,
de a szorosan záró ajtó sem kedvező, ugyanis a doboz belsejében veszélyes
nyomás alakulhat ki. Ha nincs sem m iféle konzerv- vagy egyéb dobozunk,
készítsünk az indiai agyagkemencéhez hasonló agyagkupolát! Felhevítésé­
hez rakjunk tüzet a belsejében, de használat e lő tt tisztítsuk meg! Hagyjunk
rajta kisméretű, de - a sütés idejére - zárható nyílást!

A konzervdobozt állítsuk kövekre, hogy tüzet gyújthassunk alatta'Hátuljához, oldalai­


hoz és tetejére tegyünk köveket és földet (a legjobb, ha agyagot használunk), mögötte
viszont hagyjunk helyet, hogy hátra tudjon áramolni a hö és a füst! Bot segítségével
készítsünk felülről kéménylyukat, amely a hátul lévő üreghez vezet!
289
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Párolás
A párolással nem főzzük túl az ételt, ezért m egtartja a tápértékét. Kiváló
módja a hal és a friss zöldségfélék elkészítésének. A friss, zöld levelek na­
gyon kevés főzést igényelnek. Az alapanyagot lógassuk a forrásban lévő víz
gőze fölé!

Egyszerű porolót úgy készíthetünk, ha kon-


zen/dobozba lyukokot vágunk, majd egy na­
gyobb dobozba függesztjük, vagy valamit
teszünk a nagyobb doboz aljára, hogyo belső
doboz o v íz fölött legyen. Fedjük le a külső
doboz tetejét a gőz megóvása miatt, de any-
nyira szorosan ne, hogy teljesen zárva legyen,
különben robbanast okozó nyomás kelet­
kezhet!

A bambusz rekeszes szerkezete m iatt szin­


tén kiváló párolóeszköz. Vágjunk az egyes
részek közé viszonylag kis lyukat, amely azért
ohhoz elég nagy legyen, hogy az aisó rész
meg tudjon telni gőzzel! A tetejére tegyünk
fedelet (ne túl szoroson)! Az oisó részben
forró vízből gőz keletkezik, amellyel o felső
részen elkészíthetjük az ételt.

Zsírban sütés
A zsírban sült ételekkel nagyszerűen színesíthetjük étrendünket - ha van
zsírunk és megfelelő edényünk. Bármilyen behajlítható vagy enyhén peremes
fém lap megteszi. Bizonyos vidékeken ta lá lh a tu n k olyan levelet, amelynek
olajtartalm a nem veszik el teljesen még a sütés befejezése e lő tt (a banán­
levelek pl. kiváló fe lü le te t nyújtanak a tojássütéshez). A leveleket próbáljuk
ki, m ie lő tt rájuk tennénk az értékes élelmet, és csak parázs, ne lángok fö lö tt
süssünk velük!

A g yag b a főzés
Az étel agyagba csomagolásának módszere nem igényel semmiféle eszközt,
de még akkor is ízletes különlegességet készíthetünk így, ha egyébként van
edényünk. M iután a z é te lt agyagba tekertük, tegyük a parázsra! A hő az ételt
védő agyagra sugárzik, ezáltal maga az étel nem perzselődik meg és nem
ég el.
Az állatot tisztítsuk meg és belezzük ki, más előkészítés nem is szükséges:
ha az agyagot leszedjük az ételről, benne maradnak pl. a sündisznó tüskéi
vagy a hal pikkelyei is. Kis madaraknál az agyag elvégzi helyettünk a to ll-
fosztás feladatát, nagyobb madaraknál viszont a toll szigetel, és elképzel­
hető, hogy a hús nem sül át kellően. Ha a gumós növényeket ezzel a m ód­
290
ÉTELKÉSZÍTÉS

szerrel készítjük el, az agyag leszedi azok bőrét, am ivel nagy mennyiségű
fo n to s tá p a n y a g o t veszítünk.

Hangi-módszer
Az edény nélküli főzés másik módja. Az egyesült állam okbeli kagylósütés­
hez, illetve a hagyom ányos m aori és dél-csendes-óceáni módszerekhez
hasonlóan forró köveket kell használnunk. Szükségünk lesz aprófára, fa rö n ­
kökre és kb. ökölnyi méretű, kerek kövekre és sziklákra. Ne használjunk puha,
lyukacsos vagy rétegzett köveket, m ert ezek hő hatására felrobbanhatnak.

Ássunk egy lekerekített oldalú, 45-60


cm mélységű, ovális alakú lyukat, és az
aljára tegyünk aprófát! A lyuk fölé fek­
tessünk fagerendókat, majd derékszög­
ben helyezzünk rájuk újabb réteg geren­
dát! A gerendák közé tegyünk köveket!
Készítsünk további 5 -6 réteget váltako­
zó irányban elhelyezett gerendákból, és
a tetejükre rakjunk köveket!

A m ik o r m e g g yú jtju k az aprófát, a gerendák is égni kezdenek, fe lfo rró ­


sí tva a fe le ttü k lévő köveket, míg végül minden belezuhan a gödörbe. Távo­
lítsuk el az izzó parazsat és ham ut, majd helyezzük az é te lt a kövek te te -
jére - középen a hús, a szélen pedig a növények legyenek! Üres helyet kell
kialakítanunk az étel és a később rápakolt föld között. Fektessünk facsem e­
téket a gödör fölé, tegyünk a tetejére zsákvásznat, leveleket stb., majd a hő
m egtartása érdekében fe d jü k be az egészet a kiásott fö ld d e l! Az üreg így
kuktaké nt m űködik. Másfél óra m úlva távolítsuk el a fedőréteget, és m ár
kész is az ételi
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Víz forralása hangiban


Ha nincs olyan edényünk, amelyben vizet tudnánk forralni, használjuk a hangit!
B árm it felhasználhatunk, am ibe ö sszeg yűjtöttü k a vizet - ha nem olvad el
(így kizá rh a tju k a m űanyagot, más vízálló anyagoknak viszont hasznát
vehetjük). Az edényt zárjuk le, hogy sem m i se lötyöghessen ki belőle. A víz
felforralása kb. másfél ó rá t igényel, az edény pedig nem fog megégni.

HASZNOS „KONYHAI” ESZKÖZÖK


FOGÓESZKÖZ
Keressünk két görbülő ágot, és kössük össze
őket úgy hogy szobád végeiknél széthajol-
janaklA két dg összekötött része közé tehe­
tünk egy vékony fadarabot is, hogy az ágak
széttartsanak egymástól. Ha az egyik ág
vége viliás, erősebben tudunk majd az esz­
közzel szorítani. Edények, forró kövek és iz­
zó fadoraöok megfogására használjuk.

FAZÉKTARTÓ RÚD
Ha a tűz főié keresztben elhelyezett rúdnál
(a) változatosabb módszerre vágyunk, szúr­
junk a földbe egy villás végű botot a tűzra­
kástól kellő távolságra, nehogy tüzet fogjon!
Támasszunk rá egy hosszabb botot úgy
hogy egyik vége a tűz fölé lógjon! A bot alsó
végét szúrjuk a földbe, és tegyünk rá nehéz
köveket, nehogy felcsapódjon! A bor végéhez
közel vágjunk bemetszést, hogy ne csússzon
le róla az edény; vagy kössünk rá egy erős
kampót (az utóbbi biztonságosabb)!
Készitsünk két vagy három tűz főié
hajló botot, rajta hússaí észöidséggei!

LENGO EDENYTARTO
Két viliás bor és egy földbe szúrt, stabil tá­
masztó fa szükséges hozzá. Az ágakat úgy
kössük össze, hogy vi/iás részük a támasz­
tófára ellentétesen illeszkedjen. A koros alá­
támasztás megtartja a beállított magassá­
got, ha pedig az ágat oldalirányba mozgat­
juk, beállíthatjuk az edényt pontos helyét
a lángok fölött. Hosszabb támaszrófával a
főzési magasságot is szabályozhatjuk.

292
ÉTELKÉSZÍTÉS
I
VALTOZTATHATO MAGASSAGU EDENY-
TARTÓ KAMPÓ
A tűz és oz élelem közti távolság befolyá­
solja, hogy mennyi idő alatt készül el az étel,
ezért készítsük el ezt az eszközt, és szabá­
lyozni tudjuk a főzést!
Vágjunk le egy alacsony fáról vagy bo­
korról egy több ágból álló, erős fadarabot,
majd vágjuk az ágakat 10-12 cm-es hosz-
szúságúra! Távolítsuk el a kérget is, hátha
m ár korhadó fát rejt!

BAMBUSZCSÉSZE
Vágjunk ie egy darab bambuszt úgy, hogy
az a!só vége pontosan az egyik csomó alatt,
a felső vége pedig a következő csomó alatt
legyen! Csiszoljuk le a széleit a szálkák
m ia tt!

KANÁL
Keressünk egy lapos fadarabot, majd ké­
sünk hegyével rajzoljuk ró a kanál fejének
alokjót! Ezután faragjuk ki a kívánt formát!
Ne kapkodjunk, azzal csak elrontjuk a mun­
kát A késsel soha ne magunk vagy a kezünk
felé vágjunk!

NYIRFAKEREG DOBOZ
Készítsünk tárolódobozt vagy forraláshoz
használható ideiglenes főzőedényt a nyír­
fakéreg belső rétegéből! Varrjuk vagy kössük
össze kérget a tetejéhez közel, hogy ne nyíl­
jon szét! Ideiglenes dobozt a felső sarkakat
hasított peckekkel összetűzve is készíthe­
tünk - ha viszont az edény hirtelen szétnyí­
lik, elveszítjük a tartalm át
Készítsünk egy másik dobozt, amelynek
alapja az előzőénél nagyobb! Ezt használ­
hatjuk az első tároló fedeleként is.

Ha behajtunk egy kör alakú lapot, kúp


alakú poharat (felakasztva főzőedényt)
kapunk.

293
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Az étel tartósítása
Ha nem áll korlátlan m ennyiségű élelem a rendelkezésünkre (vagy való­
színűsíthető, hogy előfordulása évszakonként változó), fo n to s gondoskod­
nunk róla, hogy a ta rta lé ka in k biztonságban legyenek.
Az étel m egrom lását okozó m ikroorganizm usok - pl. a penészfélék -
meleg, nedves környezetben élnek. A rom lást késleltethetjük, ha az é te lt
hideg helyeken, pl. barlangban vagy vízközeiben tároljuk, ez azonban csak
rövid időre kínál m egoldást. Hosszú távra ta rtó síta n i csak bon yo lu lta b b
módszerekkel tu d u n k. A legtöbbet a lka lm a z o tt eljárások: szárítás, füstölés,
ecetben elrakás, sóban pácolás. Cukorral hosszan tartósítani csak akkor tu ­
dunk, ha az é le lm e t légmentesen elzárjuk (de a puha gyüm ölcsöket enélkül
is érdemes cukorban ta rtó síta n i). Az alkohol is kiváló ta rtó sító sze r lehet,
ha van m egfelelő felszerelésünk az elkészítéséhez.

NE FELEDJÜK:
Ha az értékes élelem tartósítására időt és energiát fo rd ítu n k (külö­
nösen az olyan területeken, ahol híján vagyunk a tápláléknak), já r­
ju n k el kellő elővigyázatossággal az étel tárolása terén is!
Ne tegyük ki az élelmet közvetlen napfénynek, tú lz o tt hőnek vagy
nedvességnek, és ne rakjuk olyan helyre, ahol a dögevő állatok
megdézsmálhatják!
Lehetőség szerint tegyük az ételt légmentesen záródó, vízálló csoma­
golásba, vagy tároljuk jól záró edényben (pl. nyírfakéreg dobozban).
Ha többféle élelmet is tárolunk, címkézzük meg és - hogy elkerüljük
az ízek keveredését - különítsük el azokat!
Rendszeresen ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e a tartalé­
kainkkal!

Szárítás
A nap és a szárazság egyaránt kiszárítja az élelm et, a legtöbb éghajlaton
mégis jobb, ha a szárítást tűz fö lö tt végezzük. A nedvesség elvesztésével
csökken az étel m érete és súlya, tápértéke pedig koncentrálódik. Rengeteg
penészféle képes m egélni 16 százaléknál alacsonyabb nedvességtartalom
m ellett, olyan azonban alig akad, am elyik 5 százalékos nedvességtartalm ú
ételen élne (ez egyébként a férgek számára is kevésbé vonzó).
A sertéshús, a lúd, a tengeri m adarak és az egyéb magas zsírtartalm ú
állatok húsa ta rtó síth a tó a legnehezebben. A legjobb, ha levágjuk a zsír nagy
részét, és sót dörzsölünk a húsba. A só kiváló szárítóanyag. Az így konzervált
húst hűvös, jó l szellőző helyen tá ro lju k !
294
ÉTELKÉSZÍTÉS

Füstölés
A füstölés nemcsak vízte len íti a húst, de bevonja védőréteggel is - olyan,
m in th a belakkoznánk. A belseje száraz lesz (így nem tu d víz kicsapódni),
külseje pedig el van zárva a baktérium ok elől. A füstölést leghatékonyabban
húsfüstölőben vagy fü s tö lő tip ib e n végezhetjük.

FÜSTÖLŐ TI Pl
Szúrjunk három botot a földbe háromszög
dókban, majd kössük össze végeiket! Épít­
sünk a botok közé vízszintes felületet, és
gyújtsunk alatta tüzet!

Húsfüstölő
A tipi egyik változata. Formázzunk tartóoszlopokból négyszögletes keretet (a),
majd rögzítsünk rá keresztben léceket - ezek fo g já k ta rta n i a fü s tö lt éte­
leket, akárcsak a tipinélJ A tü z e t a vízszintes fe lü le t alá rakjuk!
A húst a tipi m indkét változata esetén vékony, zsírmentes csíkokra vágjuk,
a halat pedig belezzük és szálkázzuk ki! A csíkok bárm ilyen hosszúak lehet­
nek, szélességük azonban ne haladja meg a 2,5 cm -t, vastagságuk a 6 m m -t!
0

Égessük a tüzet, hogy izzó parázshalom keletkezzen [Tartsunk készenlét­


ben egy zöld levelekből álló halm ot! A keményfák - különösen a tölgy - levelei
kiválóak, kerüljük viszont a m agyalt és az egyéb mérgező leveleket, va la m in t
a gyantatartalm ú, könnyen lángba boruló tűlevelűeket! Füvet ne használjunk!
Némelyik levél egyedi ízt kölcsönöz a húsnak; a szegfűbors levelei különösen
jellegzetesek.
Ellenőrizzük, hogy van-e még lángja a tűznek, majd tegyük a leveleket
a parázsra! Az egész szerkezetre te rítsü n k egy ruhadarabot, hogy a fü s t ne
tudjon k iju tn i! Ha nincs megfelelő anyagunk erre a célra, készítsünk elő faága­
kat és gyepet, hogy a keretre tu d ju k rakni azokat, elzárva a fü s tö lő t! Tartsuk
a szerkezetet 18 órán keresztül lezárva, ügyelve rá, hogy semennyi vagy
csak m in im á lis m ennyiségű fü s t illa n jo n el!
295
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Ha a füstöld tipi parazsa lángra kap, fennáll


a veszély, hogy az egész szerkezet kigyullad.
Ezt egy föld pad üregébe/? tüzet rakva előz­
hetjük meg (lásd Kigyófészek o Tűz fejezet­
ben), ha a tip it a kémény fölé állítjuk. így
táplálni is tudjuk a tüzet, és nagyobb füstöt
iudunk létrehozni. Ez a füst hidegebb is (esz,
mintha közvetlen alulról érkezne: a hús las­
sabban szárad, és anélkül képződik rajta
védőréteg, hogy megfőne.

Biltong
Napon s z á ríto tt étel. A „b ilto n g " a d é l-a frik a i neve, de egy észak-am erikai
t

indiántörzs (ch o rq u i) után „je rk y u-n e k is hívják az Egyesült Állam okban.


Nem áll el olyan sokáig, m in t a fü s tö lt hús, ezért csak akkor készítsünk ilyet,
ha a füstölés nem m egoldható.
A füstöléshez hasonlóan vágjuk a húst csíkokra, m ajd akasszuk ki őket
a napra! Ügyeljünk rá, hogy az é te lt ne érjék el az állatok - legyenek a fö ld tő l
legalább 2 -3 m m agasan!
A hús megszáradásához két hétre van szükség. Ezalatt tartsuk szárazon,
védjük az esőtől! A csíkokat szükség esetén forgassuk meg, hogy m inden
oldaluk alaposan kiszáradjon, és - legalábbis kezdetben - ta rts u k távol
a legyeket, hogy ne rakjanak petéket a húsba!

HAL SZARITASA
A halat biltong ként tartósítsuki Vágjuk le az
állat fejét és a farkó í, majd belezzük ki! Nyissuk
szét! Távolítsuk el a gerincet majd terítsük a
húst meleg, napsütötte kövekre. Vágjuk be a bel­
ső húsréteger, hogy gyorsabban száradjon!
Az apró, 7,5 cm -nél kisebb halakat nem
kell kibelezni.
A halat füstölhetjük is. Ehhez fel kell nyitnunk,
felakasztani azonban könnyebb úgy, ha a ge­
rinc, a fej és a farok meghagyásával belezzük ki
és tisztítjuk meg. A fejénél fogva akasszuk fel!

Húspor (pemmikán)
Tápláló, b ilto n g b ó l készült élelem, am elyet kiválóan szállíthatunk, ha úgy
döntünk, hogy ideje biztonságos helyre m enni. A C -v ita m in kivételével
m inden alapvető v ita m in t és ásványi anyag m e g ta lá lh a tó benne.
Azonos súlyú biltongra és kisü tö tt zsírra van szükségünk. A húst aprítsuk
fel, majd zúzzuk porrá! Az á lla ti zsírt olvasszuk fel alacsony tűzön anélkül,
296
ETELKESZITES

hogy fe lfo rrn a ! O ntsük a zsírt a fe la p ríto tt biltongra, és keverjük alaposan


össze!
A m in t a keverék lehűlt, tegyük vízálló táskába! Különösen a hideg ég­
hajlaton áll el sokáig.

Savban és sóoldattoan pácolás


A hal és a hús ecetben tartósításához használjunk a vad lim e -b ó l és c itro m ­
ból kinyert citrom sa vat! Hígítsunk fel kétegységnyi gyüm ölcslevet egy egy­
ségnyi vízzel, keverjük össze alaposan, majd áztassuk benne a húst legalább
12 órán á t! Ezután tegyük a húst fe d e tt, lehetőleg légzáró edénybe, hogy
a keverék belepje! A magas víztartalm ú növényeket nehéz tartósítani. A leg­
jobb, ha ezeket is savban pácoljuk! Ha könnyebben ju tu n k sóhoz, m in t c it­
romfélékhez, forraljuk fel a zöldséget, majd tegyük őket sóoldatba (sós vízbe)!
A forralás elpusztítja a m eglévő b aktérium okat, a sós lé pedig távol ta rtja
az újabbakat.
Úgy elle n ő rizh e tjü k a sóoldat erősségét, hogy addig ö n tü n k a vízbe sót,
amíg a burgonya lebegni nem kezd a folyadék felszínén. Burgonya h elyett
használhatunk olyan kisméretű gyüm ölcsöt vagy növényi gyökeret is, am ely
sima vízben nem lebeg (de ne a lm á t, m ert az túl könnyen a felszínre ju t)!
A só alkalm azásának másik m ódja, hogy szorosan egymás m ellé rakunk
só- és zöldségrétegeket (pl. babot és borsót), majd használat vagy fogyasz­
tás e lő tt alaposan lemossuk az ételről a sót.

Héjasok és gabonanövények
M eglehetősen sokáig fogyaszthatóak maradnak, ha nem éri őket nedvesség,
szárítva viszont még hosszabb ideig elállnak. Tegyük a növényt tűzön fe l­
melegedett, forró sziklára, és rendszeresen forgassuk, amíg meg nem szárad!
Nedvességáiló edényben tá ro lju k !

Gyümölcs, gomba és zuzmó


A gyüm ölcsöt és a bogyókat száríthatjuk egészben vagy szeletekben, napon,
fü stö n vagy hő közelében. A gom bák - különösen a vargányafélék - ham ar
megszáradnak. A gyüm ölcs általában szárazon is fogyasztható. A gom bát
adjuk hozzá a leveshez, illetve a fazékban készülő ételhez, vagy - ha máskép­
pen akarjuk fogyasztani - áztassuk néhány órán át vízben, hogy visszanyerje
a nedvességtartalm át!
A zuzmókat a megfelelő tároláshoz először egy éjszakára be kell áztatnunk,
aztán fo rra lju k fel, majd szárítsuk meg őket! A s z á ríto tt zu zm ó t aprítsuk
porrá, és forraljuk sűrű sziruppá. Ezt tegyük zárt tárolóedénybe és más étellel
e g y ü tt fogyasszuk!
297
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

ELKÉSZÍTÉSI JAVASLATOK
Hús
A legjobb, ha a húst apró kockákra vágjuk és fe lfo rra lju k. A sertéshús kü ­
lönösen a meleg éghajlaton lehet veszélyes: a vaddisznó általában féreggel
és m ájm étellyel fe rtő z ö tt. A szarvas szintén férges szo ko tt lenni.
A kivételesen kemény húst helyezzük 24 órára a citro m fé lé kb ő l nyert
»

savba! így pácolva puhább lesz. Ezután fo rra lju k fel és főzzük lassú tűzön,
amíg meg nem p u h u ll

Belső részek
A m ájat nagyon körültekintően vizsgáljuk át! Akkor fogyasztható, ha szilárd,
szagtalan és nem borítják pettyek vagy kem ény darabok. Először főzzük
meg, aztán ízlés szerint süssük ki! A szív félig megfőzve, majd megsütve
a legjobb. Az agyból (ha nem a nyers bőr tartósítására használjuk), kiváló
pörkölt készíthető. Nyúzzuk meg a fejet, majd lassú tűzön forraljuk 90 per­
cen keresztül! A koponyáról nyúzzuk le az összes húst, beleértve a szemet,
a nyelvet és a fü le t is.

Vér
Hagyjuk abban az edényben, am elybe összegyűjtöttük, de fedjük le! A vér
tetejére tiszta folyadék válik ki. A m ik o r úgy látjuk, a kiválási fo lya m a t véget
ért, öntsük le a fo ly a d é k o t! Szárítsuk a m egm aradt a nyago t a tűzön, amíg
szilárd masszát nem kapunk! Levesek és egyéb fazékban készült ételek
dúsítására használjuk!

Kolbász
Alaposan tisztítsuk meg a beleket, és mosás közben fordítsuk ki azokat! T ö lt­
sük meg a beleket fele részben hússal, fele részben zsírral! Adjunk a keverék­
hez elegendő vért, hogy összetartsa az összetevőket! Kössük össze a végeket,
és főzzük meg a kolbászt! Ha már megfőztük, tartósíthatjuk hideg füstöléssel
fü s tö lő tipib en, kém ény fö lö tt.

Hal
Ha édesvízből fo g tu k ki, valószínűleg nem ta rta lm a z b a k té riu m o t. A hal
kevés főzést igényel. Lassú tűzön főzve, vagy levelekbe csavarva és izzó pa­
rázsra téve a legjobb. A tyúkhúr és az acsalapu kiválóan megfelel erre a célra,
a mérgező leveleket viszont kerüljük.

Madarak
Az összes dögevő madárfélét főzzük meg! Az öreg varjú, a feketerigó és a pa­
pagáj húsa kem ény: legjobb, ha főzés után fogyasztjuk őket! A fia ta l egye-
deket meg is süthetjük - töltsük meg a m adarat zöldséggel és gyümölccsel!
298
ÉTELKÉSZÍTÉS

Hüllők
A legjobb, ha kibelezzük, majd durva, kérges bőrében készítjük el. Tegyük
izzó parázsra, és forgassuk folya m atosan! Ha a bőr leválik, vegyük ki belőle
a húst és főzzük meg! Ném elyik kígyó bőrén mérgező váladék ta lá lh a tó ,
míg másoknak m éregm irigye van, ezért főzés e lő tt m indig vágjuk le a kígyó
fe jé t! Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a m egölt h ü llő ehető, körül­
tekintéssel já rju n k el!
Nyúzzuk le a bőrt a békákról (sok kétéltű bőre mérgező), majd boton
süssük meg!

Teknősök
A vízi és a szárazföldi teknősbékát egyaránt addig főzzük, amíg a páncélja
le nem válik! V ágjuk fel a húsát és főzzük puhára!

Cápahús
Ha nem m egfelelően készítjük el, rossz íze lehet. V ágjuk apró kockákra,
majd egy éjszakán át áztassuk édesvízben! Főzés közben többször cseréljük
a vizet, hogy m egszabaduljunk a szalmiákszeszre em lékeztető, am m óniás
íztől!

Páncélos állatok
A rák, a homár, a tengeri rák, az édesvízi rák, a fűrészes garnéla stb. főzés
után nagyobb biztonsággal fogyasztható: könnyen előfordulhat, hogy a rák­
félék ártalm as org anizm usokat hordoznak. A tengerből származó tá p lá lé ­
kok gyorsan m egrom lanak, ezért m inél ham arabb készítsük el őket! Dobjuk
forrásban lévő, sós vízbe, majd főzzük tíz percig!
Ha biztosak vagyunk benne, hogy friss, az étikagylóból és más kagylók­
ból, illetve hasonló élőlényekből sütéssel ízletes é te lt készíthetünk. Ássunk
lyu ka t a hom okba, és g yú jtsu n k m e lle tte tüzet, majd tegyünk a tűzre kö­
veket! A m in t a kövek felforrósodtak, tegyük be őket a lyukba, rakjuk a te te ­
jükre a kagylókat, majd fedjük be az üreget nedves hínárral vagy fűvel, végül
borítsuk be az egészet 10 cm vastag hom okkal! A lyukban rengeteg gőz
képződik, am elyben m egfőnek a puhatestűek.

Rovarok és giliszták
A legjobb, ha m egfőzzük, majd fe la p rítju k őket egy konzervdobozban!
Elviselhetőbb azonban ilyen élelm et fogyasztani, ha a fo rró kövön meg­
szárítjuk, porrá zúzzuk, és levest vagy egyéb fazékban fő z ö tt é te lt dúsítunk
vele.

Tojás
A legjobb elkészítési módja a főzés, de ha nem áll a rendelkezésünkre edény,
először egy kihegyezett bot vagy kés nagyon hegyes végével szúrjunk lyu ­
299
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

kát a tojás egyik végébe, m ajd süssük m eg! Ha forró parázsra helyezzük és
lassan készítjük el, kevésbé valószínű, hogy megreped! Ne feledjük, az o la j­
ban gazdag banánlevelek kiváló serpenyőként szolgálnak! Tegyük a levelet
forró parázsra, majd üssük rá a tojást! Ha a fő tt tojás csibeem briót tartalm az,
vegyük ki, és süssük meg külön!

Zöldségek
Mossuk meg a növényt tiszta vízben, m ajd addig főzzük, amíg meg nem
puhul - vigyázzunk, gyakran és könnyen tú lfő zh e tjü k a zöldségeket! A puha
zöldségeket gőz fe le tt óvatosan tovább p uh íthatjuk, ha biztosak vagyunk
benne, hogy biztonságosan fogyaszthatóak. Főtt, p á ro lt hús esetén a z ö ld ­
séget azután adjuk hozzá a főzethez, ha a hús m ár m e g fő tt és puha! A friss
zöldségeket salátaként, nyersen fogyasszuk!

Gyökerek
Ném elyik mérgező, de a méreg főzés közben m egsem m isül. A gyökereket
m indig főzzük meg, m ert így a keményebbek is m egpuhulnak. A sült gyökér
••

is nagyon ízletes, de előbb azt is főzzük meg! Ot percig főzzük a gyökeret,


majd tegyük bele egy földbe á sott lyukba, takarjuk be parázzsal, és hagyjuk
m eg p u h u ln i!

Zuzmó és enoha
§

Áztassuk egy éjszakán á t tiszta vízben! Adjuk a fő tt, p á ro lt ételekhez!

Szágó
A valódi szágó a szágópálm ából származik, de az ernyő-, a cukor-, a hal­
fa ro k - és az am erikai trópusokon élő káposztapálm a szintén megfelel. Egy
szágópálma átlagosan 275 kg szágót terem - ez egy em bernek egy évre
elegendő m ennyiség. Vágjuk ki a p á lm á t a törzs aljánál, majd szeljük le
a végeket pontosan az utolsó virágzó rész a la tt!
A nagy tö rzse t vágjuk darabokra hosszanti irányban - nehéz munka,
hiszen a külső kéreg 5 cm vastag és kemény, akárcsak a bambusz! Az egyes
darabokat edényként használva aprítsuk péppé a szárbelet, aztán gyúrjuk
meg egy vízzel te li edényben (a törzs dereka is m egfelel), majd szűrjük át
egy ruhán! A vízben keményítőben gazdag pép fog leülepedni. Formázzunk
belőle ragadós g om bó cokat és főzzük meg őket!

Növényi nedv
A pálma nedvét a virágzó részekből, ne a törzsből vonjuk ki! Vastag, virágos

nyelet válasszunk a törzs csúcsának a ljáról! Utögessük b o tta l, hogy m eg­


sérüljön a fe lü le te és m eginduljon a nedv! A nyél végéből édes lé fog ki­
áram olni - napi 1,5 liter. A nedv kinyeréséhez naponta ütögessük és vá g ­
ju k a növényt! A fo lya d é k o t igyuk meg nyersen, vagy fo rra lju k fel és hűtsük
300
ÉTELKÉSZÍTÉS

le (így m ajdnem tiszta cukorból álló, tejkaram ellaszerű anyagot kapunk).


A cukor-, a n ip a - az ern yő - és a kókuszpálm a egyará nt felhasználható
t

ilyen célra. (A gyantaszerű nedv kinyerésével az Eleiem fe je ze t Fák része


foglalkozik.)

Gabonafélék és magok
A mag maghéjba van zárva. Alaposan szárítsuk meg, hogy kipattanjon o n n a n !
Csépeljük cséphadaróval, b o tta l vagy kővel, ha pedig a mag nagyon puha,
dörzsöljük a kezünk közö tt! O ntsük a m agokat lapos edénybe, majd id ő n ­
ként - szeles időben - dobjuk őket a levegőbe (ez a rostálás)! A m aghéjat
(pelyva) e lfújja a szél, a nehezebb m agok azonban m egm aradnak.

Szárított mag
A héjtól m e g tis z títo tt m agokat szárítsuk fo rró köveken! A hő anélkül ké­
szíti el és szárítja meg a m agokat, hogy megsülnének. A s z á ríto tt mag
(másnéven „pinole") sokáig eláll. Hidegen vagy fe lm e le g ítve fogyasszuk!
A djuk hozzá a fazékban készülő ételhez, vagy tegyünk belőle egy m arok­
n y it egy bögre fo rró vízbe - ízletes és tá p lá ló ! Száraz fo rm á já t nem tu d ju k
ugyan teljesen m egem észteni, de m e g tö lti a h a s a t A legjobb, ha lisztté
liíikl

Liszt
Lisztet őrölni m alom nélkül nem könnyű, de m egoldható, ha kemény fe lü ­
letű lapos kövön zúzzuk össze a magokat. Keressünk egy nagy, középen be-
mélyedő követ, amelyre rá tu d ju k tenn i a m agokat! Körkörös m ozdulatokat
őröljünk, m in t a mozsár használatakor! A lisztőrlés másik módja, hogy üre­
get vájunk egy csőszerű kem ényfa darabba, beletesszük a m agokat, és egy
b o to t fe l-le ü tö g e tü n k a belsejében.
A liszthez ö n tsü n k kevés vizet, és dagasszunk belőle tésztát! Süssük
meg sütőben, vagy vágjuk vékony csíkokra, tekerjük egy leh á n to lt zöld botra,
és süssük meg izzó parázs fö lö tt! Egy másik módszer: készítsünk a tésztá­
ból ököl nagyságú golyókat, lapítsuk ki, majd tekerjük egy forró, kavicsmé-
retű kő köré azokat! M ie lő tt felvennénk a kavicsot, nyaljuk meg az ujjunkat,
így ha elég gyorsak vagyunk, a nedvesség m ia tta kavics nem fog m egéget­
ni m inket (de használhatunk b o to t vagy fogó t is, lásd Hasznos „konyhai"
eszközök).
Lisztet nem csak gabonam agból tu d u n k készíteni. H asználhatjuk a réti
komócsin fejecskevirágzatát, de m egfőzhetjük és péppé tö rh e tjü k pl. a sár­
kánygyökér (azaz apácakonty) m e g h á m o zo tt gyökerét, vagy az ehető kér­
geket is. A nyersen is fogyasztható növényi részeket m erítsük vízbe, majd
zúzzuk össze b o tta l vagy kővel, hogy kinyerjük belőlük a kem ényítőt! Tá­
volítsuk el a rostszálakat, hagyjuk leülepedni a kem ényítőt, aztán öntsük le
a vizet, és m ár kész is a liszt!
301
TÁBORSZERVEZÉS
a többen kerülnek túlélési helyzetbe, általában valaki felelős pozícióba
H kerül: ő irányítja a tábor szervezését és a túlélési terv kidolgozását. Ha
a túlélők között nincs eleve hierarchia, célszerű szervezési bizottságot létre­
hozni: m eghatározott feladatokra és pozíciókra egyéneket kell javasolni és
választani, ami nagy csoport esetén - illetve ha a megmenekülés a közeljö­
vőben nem valószínű - kialakítható körforgásos rendszerben is. Egyesíteni
kell az egyének tapa sztalatait, és azonnal meg kell vizsgálni, hogy ki m ilyen
tudással tud hozzájárulni a boldoguláshoz.
A napi teendők (azaz a tű z ifa - és vízgyűjtés, a főzés, a latrinaásás, a kar­
bantartási feladatok, a vadászat és a csapdaállítás) ellátása beosztást igényel.
A túlélők k ö zö tt valószínűleg m indenféle korú és jártasságú ember meg­
ta lá lh a tó . Az em berek több nyire vá lto za to s ismeretekkel rendelkeznek, és
szívesen végeznek különböző fe la d a to ka t. M inden egészséges és haszna­
vehető em bernek ki kell vennie a részét a kellem etlen fe ladato kbó l is, kivé­
ve, ha a tudásukra akkora szükség van, hogy pazarlás lenne őket ilyesm ire
pocsékolni. Ezzel e g y ü tt m indenkinek azt kell csinálnia, am iben a legjobbl
Ha valakinek jó adottsága van valam ihez, biztassuk annak fejlesztésére!
A betegek és sérültek kapják a legkönnyebb m unkát, és a legjobb, ha
felgyógyulásukig a tábor környékén dolgoznak. A csoportból valaki m indig
ta rtó zko d jo n a tábo rh e lye n ! A segélykérő jelzések leadásához m indig le­
gyen elegendő személy, hiszen b á rm iko r felbukkanhat a keresőalakulat
repülőgépe. Ha elegen vagyunk, sose egyedül, legalább kettesével hagyjuk
el a tá b o rt!
A sivatagot kivéve (ahol a nap legnagyobb részét árnyékban kell tölteni,
ezért a tevékenykedés ideje a kora reggel és az éjszaka) a nappalok nagy
valószínűséggel m unkával telnek. Az éjszakák viszont unalmasak és haszon­
ta la n o k lehetnek, ha nem fo g la lju k el m a g u n ka t vadászattal. A tá b o rtű z
köré szervezett gyűlés segít rendszert kialakítani, ezenkívül a fegyelem és
szabályosság érzetét kelti. Ilyenkor lehetőség nyílik rá, hogy beszám oljunk
a napközben tö r té n t eseményekről, m egtervezzük a m ásnapi fe la d a to ka t
és új terveket dolgozzunk ki!
A zene n a g yo t segíthet a morál javításán. Ha nincs nálunk, vagy nem
m ara dt épen hangszer, készítsünk valam ilyen egyszerűbb fa jtá t, pl. ütőst
vagy pánsípot, énekelni pedig m indenki tud.
Az éneklés, t á n c já té k , rejtvények, történetm esélés m in d -m in d fo n to s
szerepet tö lth e t be az életünkben, de kis fantáziával még ezeknél érdekesebb
időtöltési fo rm á k a t is kitalálhatun k. M inden könyv felbecsülhetetlen érték,
ha egyedül szeretnénk kikapcsolódni. Készíthetünk táblajátékokat, pl. dám a­
já té k o t vagy sakkot - köveket vagy egyszerű fa ra g vá n yo ka t használhatunk
bábunak.
302
TÁBORSZERVEZÉS

M agányos tú lé lő ké n t is szükségünk van a rendre és fegyelem re. A rend­


szeres napi munka ja vít a hangulaton, de éppilyen fontos a táborhely rendben
tartása is. Először valószínűleg olyan sok a tennivaló, hogy a fáradtság m ia tt
gondolni sem tu d u n k önm agunk regenerálására. Az unalom viszont az ö n ­
magára m ara dt em bernek ennél sokkal veszélyesebb lehet! M inden napra
ki kell tű z n ü n k valam ilyen fe la d a to t, legyen akár hasznos vagy csak szó­
rakoztató!

TÁBORI HIGIÉNIA
A túlélés egyik fo n to s fe lté te le , hogy m egőrizzük egészségünket, ezért
a lehető legnagyobb higiéniára kell törekednünk. Ez egyaránt vonatkozik
saját testünkre és a tá b o r megtervezésére, m űködtetésére is. A hulladékot
és a la trin á t a táboron kívülre helyezzük, így csökkenthe tjük a legyek el­
szaporodásának veszélyét. A fertőzések túlnyom órészt vízi eredetűek, ezért
a szennyezett víz fogyasztásától szigorúan tartózkodjunk! Az ételm aradékot
és egyéb hulla d é ko ka t lehetőleg égessük el!

A tábor elrendezése
Az egyes tábori tevékenységek helyét úgy válasszuk ki, hogy ne zavarják egy­
mást, és ne szennyezzék a m indennapi tevékenységek, v a la m in t a főzés
területét! Ha fo ly ó - vagy patakparton verünk tábort, je lö ljü n k ki m eghatáro­
z o tt helyet a tevékenységeknek, és ehhez ta rtsu k is m agun kat!
A la trin á t a tá b o rtó l lefelé ássuk, távol a vízkészlettől, nehogy egy eset-
eges szivárgás m ia tt szennyeződjön az ívóvíz!

Az egyes tevékenységek helyszínei


Jelö ljünk ki egy ívóvízgyűjtőhelyet, és ügyeljünk rá, hogy a vízfolyás felső
szakaszán senki se mosakodjon, mosogassa az edényeket, mossa a ru h á it
vagy bármi m ást! A vízfolyás alsó szakaszán je lö ljü n k ki egy m osakodó- és
ruham osóhelyet, még lejjebb pedig egy edények mosására alkalm as részt.
A la trin á t és a szem étlerakót a tá b o rtó l távol helyezzük el (és lehetőleg
hátszélben), az előbbi viszont annyira ne legyen messze, hogy kényelmetlen
legyen odáig elm enni, és ezért az emberek másik helyszínt válasszanak!
Szükség esetén vágjunk ösvényt a könnyebb odajutás érdekében!

NE FELEDJÜK: SOHA ne vizeljün k vagy székeljünk vízkészletünkbe, vagy


annak közelébe!

Latrina és hulladéktárolás
Még a magányos tú lé lő számára is fo n to s a m egfelelő latrin a kialakítása.
Csoport esetén a nemek szerint e lk ü lö n íte tt latrina növeli a vegyes csoport
303
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

tagjainak kényelem érzetét Próbáljunk a latrina használójának minél nagyobb


nyugalm at b izto síta n i! M iu tá n ellenőriztük, hogy a hulladék nem ta rta l­
maz sem m ilyen hasznos dolgot, égessük el, a m it pedig nem lehet elégetni,
ássuk el!
Ha van fe rtő tle n ítő sze rü n k, ne használjuk a la trin á b a n ! A eitrom sav és
a fertőtlenítőszer megöli a latrina ta rta lm á t lebontó hasznos baktérium okat,
am ely így büdös lesz! Székelés után borítsuk be a székletet földdel! Öntsünk
rá egy kis vizet, ez serkenti a b a kté riu m o k szaporodását!
A legyek távoltartására készítsünk latrinafedelet, és soha ne felejtsünk el
visszatenni, különben az ürüléket érintő légy az ennivalón is végig fog menni,
m egfertőződések tö m e g é t indítva el!
Ha idővel a latrina büdössé válik, ássunk másikat, a régit pedig temessük
be! Készítsünk új ülőkét, a régi fa ü lő k é t és fe d e le t égessük el!

MÉLY ÁROK LATRINA


Ássunk egy kb. 1,25 m mély és 45 cm széles
árkot! Oldalát rakjuk ki farönkökkel vagy
kövekkel és földdel[ amig kényelmes ülő-
magasságot nem érünk el, a réseket pedig
töitsük ki! Fektessünk keresztül o nyílás
fölött néhány farönköt, hogy csak egy lyuk
maradjon (vagy nagy csoport és többsze­
mélyes latrina esetén többi! Szórjunk fá­
ból m a r a d t ham ut a farönkökre tömítésül
(ez a legyeket is T á v o lta rtja )!

A nyílás befedéséhez készítsünk kisebb fa ­


fedelet, vagy használjunk nagy lapos szik­
lát, esetleg egy szélein kövekkel leszorított
leveiet! Soha ne feledjük el visszatenni!

VIZELŐEDÉNY
Ássunk egy 60 cm mély gödröt! Háromne­
gyed részben töltsük fel nagy kövekkel,
majd tegyünk a tetejére földet, és állítsunk
bele egy kéregből készült tölcsért! Helyez­
zük olyan közel a táborhoz, hogy az embe­
rek mindenképpen ezt használják!

Hulladékégető
Ha nem tu d ju k a hulladékot a tá b o rtű zö n elégetni, m ert tú l sok keletkezett
belőle, a latrina környezetében rakjunk külön tü z e t! Ha van nagy kannánk,
használjunk hulladékégetőnek! M in den el nem é g e tt h u lla d é ko t ássunk el
hulladékgödörbe!
304
TÁBORSZERVEZÉS

✓ ,
TÁBORI FEGYELEM_____ A
- A zsákm ányt ne a táborban készítsük elő: a csapda helyén vérez-
tessük és belezzük ki, o tt is nyúzzuk meg! így a csapdához, nem
pedig a táborba vonzzuk a vadakat!
- Az ételt lefedve, de soha ne a fö ld ö n tároljuk! Ha fán tároljuk,
ügyeljünk rá, hogy a fán élő állatok ne férjenek hozzá!
- Használat után azonnal tegyük vissza a vizespalackok és edények
tetejét!
- A tartalék ruhát és felszerelést a menedékben tároljuk! Ne olyan
helyen heverjen, ahol elázhat vagy megéghet!
- Mindennek legyen meg a helye, tartsuk rendben a dolgainkat: ke­
ressünk egy fá t az edények és főzési eszközök számára! A tárgyakat
akasszuk az ágakra és a gallyakra! Keressünk helyet a bögréknek és
a kanalaknak is! Sem mit se tároljunk a földön! Rögzítsünk „konyha-
szekrénynek" dobozt a fatörzsre!
- A tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül!

Szappan
Szappannal mosakodva lemossuk m agunkról a természetes zsírréteget, bő­
rünk így kevésbé lesz vízhatlan, és sokkal könnyebben tám adják meg a bak­
tériumok. A civilizációtól elszigetelve hibát követünk el, ha túl gyakran mosak-
szunkszappannal.Aszappan ugyanakkora legtöbbet használt fertőzésgátló,
am ely m inden másnál jo b b - beleértve a jó d o t is, am ely a baktérium okkal
e g yü tt a szöveteket is eltávolítja. A szappan kiválóan alkalmas rá, hogy sebek
ellátása e lő tt megmossuk vele a kezünket. Erre a célra tartalékoljunk belőle!

Szappankészítés
A szappan elkészítéséhez két alapanyag szükséges: olaj és lúg. Az olaj lehet
á lla ti zsír (beleértve a halét is) vagy növényi, nem lehet azonban ásványi
eredetű. Lúgot ham u form ában, fa vagy hínár elégetésével készíthetünk.

MÓDSZER: Mossuk össze a h a m u t vízzel! Szűrjük meg, és fo rra lju k fel az


olajjal együtt! Forraljuk lassú tűzön, amíg a felesleges folyadék el nem pá­
rolog, majd hagyjuk kihűlni! Az ilyen szappan m egtisztítja a bőrt, de a fe rtő -
t

zéseket nem gátolja meg. ügy tehetjük fertőzésgátlóvá, hogy torm agyökeret
vagy fe n y ő g y a n tá t adunk a főzethez.
A keverék helyes arányainak m egállapítása ta p a s z ta la to t igényel. Ele­
inte úgy készítsük, hogy a lúgnál több o la ja t használunk, m ert a túl sok lúg
kiszárítja a bőrt és érzékennyé teszi.
305
SZERSZÁMOK
M ie lő tt az em ber felfedezte a fé m e t és m e g ta n u lta m egm unkálni, az
eszközöket kőből (leginkább kovakőből, obszidiánból, kvarcból és más
üveges kövekből), illetve csontból és egyéb természetes anyagokból készítette.
A kőből magából is kiváló kalapács készíthető, de - ha alakja lehetővé teszi
- nyélre is rögzíthetjük. Az üveges köveken pattintással (hasítással és réte­
gekre bontással) éles széleket alakíthatunk ki. Más kőfajtákból is készíthetünk
élt késhez, de ezek nem lesznek annyira erősek, hogy ütni is lehessen velük.
A legjobb alapanyag köszerszám készítéséhez egy hasadt, gömbölyű kavics
(esetleg a folyóágyból), de m agunk is hasíthatunk ilye t egy sima, göm bölyű
kavicsból m ásik követ használva - a lényeg, hogy sima fe lü le te t kapjunk.
Az ütés 90 fokosnál kisebb legyen, különben a kő elnyeli. Ha a kő meghasadt,
letörhetőek róla a rétegek. A szilánkokat úgy tá v o líth a tju k el a sima oldal
széléről, hogy egy másik kővel az éleit ütjük. Finom m unkát úgy végezhetünk,
ha az ütés m e lle tt egy puhább eszközzel, pl. rénszarvasaganccsal dörzsöljük.
Ha létrejött a sima felület, az élre m ért ütésekkel vékony pengét képezhetünk.
A kőeszközkészítés tudom ánya csak lassan s a já títh a tó el, és nagy ki­
ta rtá s t igényel.
A c so n to t is használhatjuk szerszám ként - az agancsból és a szarvból
hasznos ásószerszám, véső és kalapács á llíth a tó elő. A c s o n to t is el tu d ju k
vágni kőszerszámmal, de csiszolhatjuk is egy durva kő segítségével. A kő­
korszaki, eszközkészítő em bert utánozzuk, annyi előnyünk azonban van vele
szemben, hogy rendelkezünk a csont faragását segítő késsel vagy fém szer­
számmal.
Ném elyik fa, pl. az ausztráliai őslakosok által lándzsa készítésre használt
ausztráliai akác elég kem ény vadászatra és vágásra alkalm as penge készí­
téséhez.

KOSZERSZAMOK
Baltafok készítésére alkatmos módszer: Először
hasítsuk szét o követ, majd részben formázzuk meg
o széféit (q)\ Ezután az egyik ofdaión alakítsunk ki
egy vízszintes felületet (b), amelyből függőlegesen
szilánkokat tudunk lepattintani (ej!
A végső kialakítást csak ezután végezzükI Ütö-
gessükpuhább kövekkel, majd a kisebb szilánkokat
agancs- vagy kemény fa darabbal csapkodjuk és
dörzsöljük!
Nagy türelemre von szükség, hogy a szerszám-
készítésben jártasságot szerezzünk. A gyakorlás
közben keletkező szilánkok viszont kaparóeszköz­
ként, vágóélnek és nyílhegynek egyaránt haszno­
síth a to k.
306
SZERSZÁMOK

CSONTSZERSZAMOK
A lopockacsont alakja tökéletesen megfe­
lel fűrésznek (a).
Először törjük ketté, mcjd késsel vág­
junk ró fogakat!
Kisebb, élesre csiszolt élű kaparót is
készíthetünk (b).
A bordo kiválóan kihegyezhető (c).

CSONTTŰ
Válasszunk ki egy megfelelő méretű cson­
to t vagy csontsziiónkot, és élesítsük ki
a hegyét! Forró drótdarabbaf égessünk bele
lyukat, vagy - ha nincs drótunk - vájjuk ki
a kés hegyéve! vagy kovakődarabbal!A kést
ne hevítsük fei a tűzben!

Balta
M inden hajó és repülőgép felszerelésének része a tű z o ltó b a lta , de a saját
készítésű nyélre illeszthe tő b a lta fo k is hasznos kiegészítő, jó l hordozható
felszerelése lehet bárkinek. Legjobb, ha súlya 5 0 0 -7 5 0 gram m . Szükség
esetén késsel fa ra g ju n k neki nyelet!

BALTANYEL
Bármilyen egyenes, sima felületű kemény­
fa megteszi, de a legjobb a kőris és a hikori.
A trópusokon kiválóan alkalmasa támasz­
tógyökeres fák gyökere (a): enyhén görbe,
egyenes erezetű és könnyen megmunkál­
ható.

Ejtsünk két bemetszést a kívánt nyélhossz­


ban a fa támasztógyökerén (b-től c-ig j!
Üssünk a vágáshoz közei o tómasztó-
gyökérre! A vágások mélységében le fog
válni a nyéllé alakítható fadarab.

307
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

A BALTAFOK RAILLESZTESE A INJYELRE


Egyik végét le forogva formázzuk meg o nye­
let, hogy illeszkedjen o balta fok lyukába!
A tetejére vágjunk bemetszést! Készítsünk
o bemetszésbe illeszkedő éket!
Mikor már a helyén van a fej, verjük bele
az éket a bemetszésbe, majd áztassuk a bal­
tát egy éjszakán á t vízben, hogy a fej rászo­
ruljon a nyélre!
Használat előtt mindig ellenőrizzük, hogy
a boltafok elég szoros-e!

A KOBALTA FOKANAK RÖGZÍTÉSÉ


Keményfa nyelet válasszunk! A nyél végétől
23 em-re kössünk körbe egy madzagot!
A nyél végét hasítsuk ketté egészen a ma­
dzagig (használhatunk kést és éket vagy
a balta fejeként szolgáló kovakövet is)H e­
gyük bele a kovakövet, és kössük meg a nyéi
végét, hogy erősen tartson!
Az ilyen rögzítéssel készített szerszám
alkalmas a fa széthasítására, de a feldara­
bolásához már nem elég hatékony

A balta élesítése
A tom pa élű balta nem ér tö b b e t egy rossz kalapácsnál: legyen m indig éles
a baltánk, így energiát ta k a ríth a tu n k meg. Az egyenetlenségeket reszelővei
szüntessük meg, m ajd köszörűkővel élesítsük a szerszám ot! A reszelő csak
az egyik irányba használható: tolva „d o lg o zik ” , húzva viszont nem.

Támasszuk a baltafokot egy farönk és egy


támaszték közé (a)!Az egyenetlenségek meg­
előzése érdekében a vágóéltő! befelé élezzük!
Először távolítsuk el a redőket és a csor­
bákat reszelövel vagy valamilyen durvább
kővel (b)! Ezután simább kövei, körkörös
mozdulatokkal folytassuk!A követ ne húz­
zuk lefelé a vágóé len! Nyomjuk rá a pengé­
re flásd Kések az Alapvető követelmények
fejezetben)!
Fordítsuk meg o baltát! Ismételjük meg
a folyamatot, de az ellenkező irányban vé­
gezzünk körkörös mozdulatokat!
308
SZERSZÁMOK

A balta használata
Az em berek többsége valam elyik kezét szívesebben használja, és általában
azzal üt. A b a ltá t úgy használjuk, ahogy kényelmesnek ta lá lju k : természetes
ívben üssünk vele! Tartsuk biztosan, soha ne a testünk, a kezünk és a lábunk
• a

felé csapjunk! Ügyeljünk rá, hogy ha esetleg nem találjuk el a fát vagy a cél­
pontot, a balta akkor se találjon el m in ke t vagy bárki m ástl A b a ltá t soha ne
dobjuk a fö ld re ! Tekerjük valam ibe, vagy üssük egy rönkbe!

Favágás
Nézzük meg, nincs-e a fejünk fö lö tt veszélyes száraz ág vagy lódarázsfészek!
Távolítsuk el azokat az ágakat és kúszónövényeket, am elyek e lté ríth e tik
ütésünket! Ha a gyökér vagy a törzs alul nagyon szétterül, építsünk állványt,
hogy kisebb átm érőjű részt találjunk, és ezzel is csökkentsük a favágás fá ra -
••

d a lm a it! ü g y e ljü n k rá, hogy az állvány stabil legyen, és gyorsan le tu d ju n k


róla ugrani, ha a fa rossz irányba d ő l!
Kényelmes magasságban dolgozzunk! Próbáljunk a törzsre lefelé 45
fokban ívelő ütéseket mérni, bár néha a vágások m egtisztítása m ia tt vízszin­
tes csapásokra is szükség van!

A törzs mindkét oldalát vágjuk! Először 45


fokos szögben vágjunk ki egy részt, majd
egy másikat alacsonyabban a szemközti
oldalon, vagyis ott, ahova szeretnénk, hogy
dőljön a fa (a)! Ne vágjunk tovább a fa fe­
lénél, mielőtt áttérnék az ellenkező oldalra!

A dőlési irány különösen akkor fontos, ha a fa átellenes oldalán két em­


ber dolgozik. A lehajló törzsű vagy olyan fa, amely ágainak többsége ugyan­
azon az oldalon van, a bevágásoktól fü g g e tle n ü l a nagyobb súly irányába
fog dőlni.
Sokkal hatékonyabban dolgozunk, ha nem néhány nagy ütéssel, ha­
nem állandó ütem ű kisebb ütésekkel próbáljuk kivágni a fá t. Ha tú l erősen
ütünk, könnyen e lvé th e tjü k a célt, és ham arabb elfáradunk. Hagyjuk, hogy
a balta súlya végezze a m u n ká t!

Ha változtatjuk az ütés szögét, megakadá­


lyozzuk, hogy beragadjon a balta! Ha túl
meredek szögben csapunk a törzsre, a balta
lepattanhat a törzsről (a). A vízszintes ütés­
től viszont beragad, ez tehát nem hatékony
(b). Törekedjünk a 45 fokos ütésre (c)!
309
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

AG LEVAGASA
Az ágat az elágazás külső (a) oldaláról
vágjuk le, ne a belsőről (b)!

FARÖNK FELDARABOLÁSA
A nagy rönk mögé széles terpeszben ad­
ju n k! Az ütést a tölünk távolabbi oldalra
mérjük (a)!

Ne lefelé vágjunk (bj!

Ha kisebb farönköt szeretnénk feldarabol­


ni, tegyük egy másik farönkre (ej! Ne lép­
jünk rá!

Vághotunkfátúgyis, hogy a balta vógoélét


belenyomjuk egy kis rönkbe, és ezt (d) ütjük
rá a nagyobb rönkre. (Túl kis méretű ferönk
esetén a művelet nem biztonságos.)

Ékkel és kővel is széthasíthatjuk a nagyobb


farönköket (e)! SOHA NE ÚGY PRÓBÁLJUK
MEG SZÉTHASÍTANI A FÁT, HOGY A KE­
ZÜNKBEN TARTJUK!

TÖRÖTT NYEL
A balta helyes használatához gyakorlatra
von szükség. A kellő tapasztalat megszer­
zése közben biztosan el fogunk törni né­
hány balta nyelet - legtöbbször azért, mert
a fej rossz helyre (nem a célra) csapódik, így
oz egész ütést a nyél fogja fel (a). A törött
nyél eltávolításának a legegyszerűbb módja,
ha tűzbe tesszük, miközben a fémet minél
jobban beássuk a földbe, hogyne lágyuljon
meg. A képen látható módon ássuk a föld­
be oz egy vágóélű (b) és a dupla vágóélű (c)
boltót!
310
SZERSZÁMOK

A FŰRÉSZSZÁL HASZNÁLATA
A fűrészszál használatakor a vágás ne
szűküljön össze (b), hanem nyíljon szét (a],
különben beszorul az eszköz! Ne húzzuk
túl erősen se, m én eltörhet!

A fűrészt mindvégig tartsuk feszesen (e),


egyenes vonalbon - soho ne úgy fűré­
szeljünk, hogy szöget zár be q két rész (d)!

Ho két ember dolgozik egyszerre, fontos


a ritmus megtartása. Ha a fűrészen hurok
keletkezik, könnyen eltörhet (e).

Ha egyedül vagyunk, egyszerűbb, ha o tön­


köt felfelé fűrészeljük (f)l Úgy támasszuk
ki, hogy szöget zárjon be (de ne a földön
legyen), mert így nyito tt (esz a vágás.

Az ágat úgy is lefűrészelhetjükhogy fe­


jünk feiett, lefelé fűrészelünk (g), ez azon­
ban veszélyes lehet

A nagyon magas ágakat úgy fűrészeljük le,


hogy a fűrész végeit kiegészítjük egy-egy
kötéllel! Ez azonban veszélyes módszer.
Mindvégig figyeljük az ágat, álljunk készen
az ugrásra minden pillanatban!

311
A TÁBOR BERENDEZÉSE
AGYAK
Alvás közben feltöltődünk, ezért egy kényelmes ágy elkészítése megér némi
erőfeszítést. Valamilyen ágyra mindig szükség van, hogy ne kelljen közvet­
lenül a hideg vagy nedves földön feküdnünk. A trópusi éghajlaton a legjobb,
ha megemeljük az ágyunk szintjét, hiszen ezzel megkíméljük magunkat a ned­
ves földön való fekvéstől, és még hűsítő légáramlat is ki tud alakulni körü­
löttünk. A hideg éghajlaton állandó menedék hiányában annyi tüzelőanyagot
gyűjtsünk, hogy a tűz egész éjjel égni tudjon, és készítsünk hővisszaverőt
is, amellyel a meleget az alvóhelyünkre irányíthatjuk!
Ha száraz a föld vagy menedékben tartózkodunk, hevítsünk a tűzön né­
hány követ {de üg ye ljü n ko Tűz fejezetben olvasható Figyelmeztetésre), majd
temessük be őket vékony földréteggel az alvóhelyünk a la tt! A kövek szinte
egész éjszaka m egtartják a hőmérsékletüket, növelve kényelmünket.

A-kerefes ágy
Az A-keret erős szerkezet, amely révén nem kell a földön feküdnünk. Szúr­
junk a földbe két pár oszlopot úgy megdöntve, hogy az oszloppárok közötti
távolság valamivel meghaladja a magasságunkat! Kössük össze a tetejüket!
Ha kemény a föld, helyezzünk el keresztrudakat a keret mindkét lába között,
és tegyünk ilyen rudakat a két A-keret közé is!

Csőágy
A legegyszerűbb változatához szükségünk van egy erős anyagból készült nagy
- összekötött vagy összevarrt - csőre! A nagy kiterjedésű és teherbírású
műanyagzacskó megfelel, a vékony műanyag azonban alkalmatlan. Az iga­
zán erős ruha is megteszi, ilyenből viszont valószínűleg csak keskeny ágyat
tudunk készíteni.

312
A TÁBOR BERENDEZÉSE

Ne kockáztassunk olyan anyaggal, amely esetleg szétszakad a súlyunk


alatt, vagy szétválhat a varrása!
Készítsünk A-keretes tám asztékokat majd válasszunk két viszonylag
egyenes rudat, amelyek mindegyikének kicsit hosszabbnak kell lennie, m int
a keretek közti távolság! Vezessük át az oszlopokat a m űanyag- vagy szö-
vetcsövön! Helyezzük a rudakat úgy a keretre, hogy a cső alakú anyag
tartsa őket a keret két oldalán!

Ágakból készített ágy


Ahol tűlevelű fák nőnek, készítsünk alvóhelyet több rétegben elhelyezett
fenyőágakból. Az ágak kényelmes fekvőhelyet, illatuk pedig jó alvást biz­
tosít!

Létraágy
Készítsünk két A-keretet, és válasszunk két olyan rudat, amilyenre a csöágy
készítéséhez is szükségünk lenne - ehhez az ágyhoz azonban keresztrúdak is
kellenenek! Számukat az ágy mérete és az ágynemű fajtája határozza meg.
Az erős, rugalmas facsemeték kényelmesebbek az ágaknál.

A két utolsó Jetrafokot" úgy kössük az


A-keretekhez, hogy m/nőkét oldalon kissé
álljanak ki! Ez a iétrofok erős fából legyen,
és ügyeljünk o szoros kötésre is! Illesszük
o létrát o keretre, és rögzítsük a helyére!
Ágyneműnek terítsünk rá sospáfrányt, más
páfrányféléket vagy leveleket!

Függőágy
A függőágyban alvás gyakorlatot igényel: pl. a hálóból készült függőágy
oldalait kifele kell nyomnunk, különben egyszerűen körénk hajlik!

EJTŐERNYŐBŐL FUGGOAGY
Ejtőernyőből is készíthetünk függőágyot.
Az összetartó kötélzet a szövet mentén o
csúcsokig fu t Az ábrán bem utatott módon
vágjunk beiőle öt részt! Ügyeljünk rá, hogy
a felső összetartó kötelet ne vágjuk el!
313
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Helyezzük egymásra a darabokat a képen


(átható módon (aj, majd simítsuk ki őket!

Fogjuk össze a sorokban a három összetar­


tó kötelet, és kössük őket össze egyszerű
csomóvá! közel az anyaghoz (bj!

Fonjuk össze a kö te le ke T (c) flásd Csomók)!

Helyezzünk a szövet mindkét végére a kötél


elvezetésére szolgáló, bemetszett távol­
ságtartó rudat (d)i
Ezután kössük a függőágyat két meg­
felelő fához vagy tartóoszlophoz!

Ha kötünk egy kötelei a függöágy fölé le),


rá tudunk akasztani egy sátorlcpot vagy
esőkabátot, és már kész is a gyorsmenedék.
Ha ezt a módszert választjuk, a függőágy
egyik végét gyorskioldó csomóval rögzitsük
flásd Csomók)! Vészhelyzetben ugyanis bár­
mikor előfordulhat, hogy menekülnünk kell
a függőágyból.

Ha van másik kötelünk, vagy fonatot készí­


tünk néhány nem használt kötélzetelemből,
a függöágy köteleit hozzáköthetjük egy rög­
zített hurokhoz (pl. derékhurokhoz, lásd
Csomók). Próbáljunk többféleképpen fel­
függeszteni a függőágyunkat, amíg meg
nem találjuk a legbiztosabb és legkényel­
mesebb pozíciót!

314
A TÁBOR BERENDEZÉSE

ULOKE
Soha ne üljünk a nedves földre! Mindig
üljünk rá valamire, még egy farönk is meg­
teszi! Ha nem áll a rendelkezésünkre kész
ülőalkalmatosság, kössünk össze néhány
alacsony A-keretes támasztékot; és fek­
tessünk rajtuk keresztbe egy ágat!

Készítsünk olyan ládakeretet, amelynek


rövid fadarabokból készült lábait kereszt­
lécek kötik össze! Ülőke készítése: fonjunk
a keretbe indát vagy madzagot, vagy varr­
junk rá vászondarabot, esetleg rögzítsünk
rá szijjal műanyagot! Ha mindez nem meg­
oldható, fektessünk rajta keresztbe egy
sima fa- vagy fémdarabot, vagy kössünk
hajlékony, vékony facsemetéket a keretre
és fonjunk át rajta még párat!

LÉTRA
A létra megkönnyíti az ételgyüjtést, a me­
nedéképítést, a csapdaállitást és még sok
más feladatot A képen látható létrát köny-
nyen elkészíthetjük, mindössze két hosszú
rúd közé kell keresztrudakat rögzítenünk.
Mivel a két szélső rúd valamekkora szöget
zár be (nem párhuzamosak egymással),
a létra fokok nem tudnak lecsúszni.

PÁROS CSÚSZÓRÚD
Tüzelőanyag-szállítás, már előkészített
zsákmány táborba vitele, illetve más terhek
cipelése végezhető vele sima terepviszonyok
között-durva, sziklás, köves terepen azon­
ban nem használható. Keressünk két enyhén
hajlékony ágat; és a létrához hasonlóan
rögzítsünk közéjük keresztléceket! A szo­
rosabb rögzítés érdekében egészítsük ki
keresztmerevitökkel is!
A rakományt tegyük o „ talpakra",
mintha szánkon szállítanánk! Ha csak kis
távolságra akarunk szállítani, kössük ösz-
sze a talpakat, hogy egy pontban vég­
ződjenek (aj! Nagyobb teher esetén hagy­
ju k az utolsó részt üresen, vagy illesszünk
rá bőr vagy szőver válipán tót, amellyel
húzni tudjuk (bj!
/Lásd Előkészületek és Szán készítés az
Útközben fejezetben.]
ÁLLATI TERMEK»
mm

BOR ES PREM
M inden állatból nyerhetünk bőrt, am elynek az á lla p o tá t a következők ha­
tározzák meg: m ennyire óvatosan nyúztuk le, hogyan ö ltü k meg az á lla to t
(káro sod ott-e a bőr), m ennyi idős v o lt a zsákmány, mi az aktuális évszak
(a párzási- és vedlési időszak, v a la m in t az évszakváltás bizonyos fa jo k
esetén hatással lehet a prém színére és mennyiségére). B őrhibát okozhatnak
paraziták, fertőzés, a lu ltá p lá ltsá g vagy harc közben szerzett seb.
A kígyó, a gyík, a krokodil és a többi hüllő bőre egyaránt kiváló. A nagy
m adarakra (pl. a struccra) ugyanez vonatkozik. N ém elyik viziem lősnek (pl.
a fókának és rokonainak) a szárazföldi em lősökhöz hasonlóan van prémje.
A bálna és a delfin bőre rendkívül erős. A cápának a tö b b i ha ltó l eltérően
bőre van, nem pikkelye. Ha a m adarat to llá va l e g y ü tt nyúzzuk meg, meleg
ruhát vagy ágytakarót készíthetünk. A bőr egyben táplálékforrás is, am elyet
kritikus körülmények között még tartósítás vagy ruhává alakítás után is meg­
ehetünk, bár nagyon kemény és nehezen emészthető táplálék. Egyes esetek­
ben emberek úgy m aradtak életben, hogy m egették a saját bakancsukat
- azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy m inden ilyen esetben bőséges
mennyiségű ivóvíz v o lt kéznél!
A bőr és a nyers bőr vizet és fehérjét tartalm az, vagyis különleges kezelés
és tartósítás nélkül gyorsan romlik. A kezelés m ódját az határozza meg, hogy
meg szeretnénk-e tartani a szőrt és a prémet. Az összes módszer első néhány
lépése megegyezik. Lábbeli, menedék, zsinór, szíj, víztö m lő és kenu készíté­
sekor távolítsuk el, meleg ruha, ágynem ű vagy jó l szigetelő sátorlap készí­
tésekor azonban hagyjuk meg a szőrt!
A jó l kikészített bőr rugalmas, mégis erős, ellenáll a tépésnek, a dör­
zsölésnek, a torzulásnak és a nyúlásnak. Kényelmes, jó l hőszigetelő viselet,
am elyet á tjá r a levegő és a pára.

A BŐR MEGTISZTÍTÁSA
Könnyebb a bőr megtisztítása és kiszárítása,
ha ki feszítjük egy keretre. A bőrön o kötelek­
nek ne a szélhez tűi közel vájjunk lyukakat!
A zsírt és húst kaparóssal, csontéit, kovakövet
vagy egyéb követ, esetleg fő t használva tá ­
volítsuk el! Ügyeljünk rá, hogy ne vágjuk e(
a bőrt! Távolítsunke! minden húsmaradékot!
Ebben segíthetnek a hangyák és más rovaro k
ist ho a bőrt a földre terítjük! Arra azonban
ügyeljünk, hogy magár a bőrt ne kezdjék el
enni!
316
ÁLLATI TERMÉKEK

A prém tartósítása
Feszítsük ki a b ő rt m inél szorosabban, és hagyjuk, hogy kiszárítsa a nap!
Fontos, hogy m inden nedvesség eltávozzon belőle, nehogy bom lani kezdjen!
A száradást elősegíthetjük, ha sót vagy fából m egm aradt h a m u t dörzsölünk
a bőrbe.
A fo ly a m a t végéig ne érje víz vagy nedvesség a b ő rt! Ne tegyük olyan
helyre, ahol elázhat, vagy átnedvesítheti a reggeli pára!
Teljesen szárítsuk ki! Ha a nap csak keveset vagy egyáltalán nem süt,
tűz fö lö tt szárítsuk! Ne hagyjuk, hogy a b ő rt lángok érjék, mindössze a hő
és a fü s t segítségével szárítsuk (ez egyben ta rtó sítá st is je le n t)! Tartsuk
távol a főzőedényekből esetlegesen kiáram ló gőztől is!

A bőr kikészítése
A m e g tis z títo tt b ő rt tegyük vízbe, és helyezzünk rá kőnehezékeket! Hagyjuk
benne addig, am íg a szőrt kézzel ki nem tu d ju k tépni belőle (ez általában
2 -3 nap ot je le n t)!
Készítsünk á lla ti zsírból és agyvelöből álló keve réket és addig főzzük
a tűz fö lö tt, am íg egyenletes sűrűségű folya dékot nem kapunk!
Kaparjuk le a bőr m in dkét oldalát, távolítsuk el a szőrt és a szemcséket!
••

A bőr legyen nedves! ülve végezzük a m unkát, a bőrt fektessük a térdünkre!


Változtassuk gyakran a bőr helyzetét!
Dolgozzuk be a zsír és agy keverékét a még m in dig nedves bőr belső
felébe! Közben nyújtsuk és mozgassuk a bőrt!
Szárítsuk meg az anyagot a tűz fö lö tt! Tartsuk a lángoktól kellő tá v o l­
ságra! A fü s t reakcióba lép a bőrbe dörzsölt o ld a tta l és rugalmassá teszi
a bőrt.

Zsinór és kötél
A kötél és a tárgyak összekötésére szolgáló szíj legkiválóbb alapanyaga
a nyers bőr.

Vágjunk o bőrbő( hosszában vékony,


egyenes csíkokot!

Ha hosszúbbat szeretnénk, vágjuk a bőrt


csigavonalban - de ügyeljünk rá, hogy
a szélesség állandó maradjon, különben
a szíjnak lesz néhány gyenge pontja!
317
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

ín és cérna
Különösen a nagyobb állatok té rd in a it és lábaik fő in a it kiszárítva á llíth a ­
tunk elő cérnát, amely a bőrdarabok összevarrására lesz alkalmas menedék
és ruházat készítésekor. Erős, fehér, kötélszerű kinézetükről ism erhetjük fel
ezeket az in a k a t
Ijhúrnakés rövid kötélnek szintén használhatjuk az inakat. Kiválóan alkal­
mazhatóak a nyílfej kötéseként Nedvesen ragadósak és nehezen száradnak.

Húgyhólyag
A húgyhólyag természetes funkciója a víz tárolása, ezért a nagyobb állatok
húgyhólyagja - gyom rukhoz hasonlóan - kiváló vízszállító eszköz. Nyílá­
sainak összekötésével zárhatjuk le!

RUHAZAT
Ha adott helyzetben ruházatunk nem megfelelő vagy célszerű, sokféleképpen
rögtönözhetünk m agunknak új ruhákat, vagy egészíthetjük ki a ré gie ke t
A szövés csak hosszú o tt-ta rtó zko d á s esetén lehet megoldás, bőr pedig
eleinte nem áll a rendelkezésünkre. Ruhának, ágyneműnek és menedéknek
a roncsból kim e ntett törülköző, takaró, asztalterítő, párna, üléshuzat, fü g ­
göny, vászon, vagyis kis átalakítással minden anyag használható.
Ruházatunk szigetelését és melegségét réteges öltözködéssel növel­
hetjük! Egy lábon két zoknit viseljünk, a rétegek közé pedig száraz füvet vagy
m ohát töm jünk! Füvet, papírt, tollat, á llati szőrt stb. más ruharétegek közé
is töm hetünk, de még az újság is kiváló szigetelést b iz to s ít

Vizhailanítás
Vízhatlan anyagként műanyag táskát vagy sátorlapot használjunk, vagy
vágjunk le nagy nyírfakéregdarabokat! A külső kérget dobjuk el, majd helyez­
zük a puha, rugalmas belső réteget legfelső ruharétegünk alá! Az eső nagy
részét nem engedi á t Használhatunk más, könnyen lehántható kérget is,
a legjobb azonban a nyírfáé.
Hosszabb o tt-ta rtó zko d á s esetén úgy alakíthatjuk vízlepergetővé ru­
háinkat, hogy állati zsírt vagy fa tty ú t dörzsölünk beléjük! A módszert ne
alkalmazzuk nagyon hideg területeken, mert a a szigetelés lecsökkentésével
többet veszítünk, m in t nyerünk, és az eső sem je le n t akkora veszélyt!

Lábbeli
Soha ne becsüljük alá a kárt, amelyet az egyenetlen terep okozhat a cipőn­
kön. A köveken és kavicsokon közlekedés pillanatok a la tt tönkreteszi az
elegáns városi c ip ő t A magas sarkúak és a szandálok szintén gyorsan el­
törnek vagy elkopnak nehéz terepviszonyok k ö z ö tt
318
ÁLLATI TERMÉKEK

- Gumikerékből vágjunk ki cipőtalpat, és a szélére, körben készítsünk


lyukakat a szíjak számára, amelyekkel aztán á tk ö th e tjü k betekert lábun­
kat! Varrhatunk a cipőtalpra szövetből felsőrészt is, am elyet szintén a lyu­
kakat felhasználva erősíthetünk fel!
- Jobb, ha lábunkat nem egy, hanem több rétegbe tekerjük! A rétegeket
szíjjal rögzítsük, vagy háromszög alakban tegyük lábunkra! A lábujjak fö ­
lö tt hajtsuk vissza az egyik háromszög csúcsát, hogy rés legyen elöl! A másik
két csúcsot a sarok felől húzzuk át a vágásokon keresztül, és kössük rá
a bokára!
- M okaszint úgy készíthetünk egy egyszerű bőrdarabból, hogy a té n y ­
leges lábm éretünknél 8 cm -el nagyobb darabot vágunk ki belőle körben.
Szíjazzuk a széleknél össze, majd vegyük fel betekert lábunkra! Kössük össze
az összegyűlt szíjakat, majd a biztosabb tartás érdekében csomózzunk a láb
fö lö tt oda-vissza hajtogatva még egyet! Ha sok az időnk és nagy a tü re l­
münk, készíthetünk még ennél is hagyományosabb mokaszint, amelyhez
vastag bőrtalpra, oldalszalagokra és felsőrészre van szükségünk. Először
m érjük a lábunkhoz!

A szem védelme
Szemünk fényvisszaverődés elleni védelm ét a tengeren, a havon és a siva­
tagban úgy alakíthatjuk ki, hogy vékony csíkot vágunk ki valamilyen ruha­
anyagból, papírból vagy kéregből (de semmiképpen sem fém ből), és a sze­
münk köré kötjük (illetve hideg éghajlaton az egész arc elé). Az eszkimók
sokszor fából faragnak szemet védő alkalm atosságot A szemeknek vágjunk
keskeny rést az anyagon! További védelm et jelent, ha a szemünk a la tt a bőrt
faszénnel fe ke títjü k be a fényvisszaverődés csökkentése érdekében.

Tű és cérna
Az agávé olyan rostszálakat tartalm az, amelyekből kötél és fo n a t készít­
hető, ruhakészítéshez azonban túl durvák. Levelei viszont szinte mindig
kemény, hegyes pontban végződnek, amelyet egy rostszállal együ tt kivéve
kiváló, felcérnázott tű t kapunk!

Öltözködési tanácsok
- Kössünk egy öv vagy nyakszalag köré hosszú levélcsíkokat és rostszálakat,
amelyek lelógva „fűszoknyát" vagy fü ru h á t alkotnak.
- Vágjunk lyukat a fejnek egy takaróban vagy szőnyegben, és használjuk
poncsóként! Kössük meg a deréknál, vagy szíjazzuk össze az oldalait!
- A kisebb bőrdarabokat könnyű összeszíjazni vagy összevarrni. A be­
felé fo rd íto tt szőrme ja vítja a ruha szigetelését, ha viszont kifelé fordítjuk,
jobban lepereg a ruháról a hó.

319
KÖTÉL ÉS ZSINÓR
kötélnek és a zsinórnak számos felhasználási lehetősége van a szerke­
A zeti illesztések rögzítésétől kezdve a gyertyakanócon vagy a hurok- és
hálókészítésen keresztül a sziklafalon történő leereszkedésig. Hagyományos
kötélanyagnak számít a kender, a kókuszháncs (kókuszrost), a manilai kender
(az abaca nevű növény rostjából készül), a henequen és a szizálrost (m ind­
kettőnek az agávé az alapanyaga). Kötélnek alkalmas minden olyan hajlékony,
rostos anyag, amelyből kellő hosszúságú és erősségű kötélsodrat készíthető.
A modernebb kötelek anyaga nejlon és egyéb mesterségesen e lő á llíto tt
szálfélék. Előnyük, hogy belülről nagyon erősek, könnyűek, víz-, rovar- és
bomlásállóak. Mindezek ellenére a felszerelés összeállításakor ne feltétlenül
nejlont válasszunk!
A nejlon hátránya, hogy hő hatására elolvad, márpedig a kötél súrlódá­
sakor hőt term elődik. Nedvesen ráadásul csúszik. Szakítószilárdsága ugyan
megfelelő, de ha valam inek a szélénél (nem is kell tú l éles szélnek lennie)
megfeszül, könnyen elszakadhat.

KÖTELFAJTAK
A kernmantel típus (a) jellemzője, hogy
kü!sö köpenye belső kötélsodratot foglal
magúba. A nedves és jeges körülményeket
kivéve könnyen kezelhető, de o hajókötélnél
gyengébb. Felvágva szétbomolhat. A ha­
gyományos hárornsodratú kötél (b) három
összetekert száSkötegből áll: a többi okkor is
tort, ho oz egyik megsérül.

A kötél kiválasztása
A magunkal v itt kötél fajtáját, vastagságát és hosszúságát az elvárásainknak
m egfelelően válasszuk ki! A nejlonnak számos előnye van a nagyon nedves
környezetben, illetve ha jókora súlyt kell m egtartania, hátrányairól azonban
nem feledkezhetünk meg. A 7 mm vastag és az annál vékonyabb kötelek
pedig nehezen kezelhetőek.
Kötésekhez, dobáshoz és hegymászáshoz általában 9 -1 0 mm vastag
kötél a já n lo tt Használhatjuk biztonsági kötélnek és mászáshoz is, ha a bizto­
sítóköteles vagy ereszkedési (abseiling) technikát alkalmazzuk, a fogást váltó
és lábtám asztó mászáshoz viszont tú l vékony. Egy 3 0 - 4 0 m hosszú kötelet
különösebb m egterhelés nélkül tu d u n k m agunkkal vinni.
A mászókötélnek rugalmasnak kell lennie, hogy el tudja nyelni az ütődé-
sek egy részét, és ne jelentsen tú lz o tt m egterhelést annak, aki leesik, illetve
m egfelel-e a szabványoknak!
320
KÖTÉL ÉS ZSINÓR

Hogyan vigyázhatunk a kötélre?


A k ö te le t ne tegyük ki szükségtelen nedvességnek vagy erős napsütésnek,
továbbá óvjuk a rovaroktól és rágcsálóktól, ha természetes rostokból készültl
Ha mégis nedves lett, sem m iképpen se szárítsuk tű z fe le tt! Feleslegesen
ne húzzuk, és ne hagyjuk a fö ld ö n ! A piszok behatol a kötélbe, és a ho m o k-
szemcsék a kötél belsejéből kiindulva teszik tönkre a szálakat. Ha az idő­
járási viszonyok lehetővé teszik a szárítást, érdemes a nagyon koszos kö­
te le t tiszta vízben kim osni.
Igyekezzünk a kötelet m indig arra használni, amire való (pl. ha m egold­
ható, a m ászókötelet ne használjuk szállításra vagy kötésre), bár a túlélésért
küzdve gyakran több feladathoz is ugyanazt a darabot kell alkalm aznunk.
Ha összevarrjuk vagy lekötjük a kötél végét [lásdkésőbb), nem fog kiroj­
tosodni. A kötél összegubancolódását úgy akadályozhatjuk meg, hogy te ­
kercsben vagy kötegben szállítjuk. így szükség esetén könnyebb kezelni és
kiengedni.
A kötél hasznos eszköz, talán az életünk is m úlhat rajta. M in dent tegyünk
meg annak érdekében, hogy m egfelelő állapotban m aradjon!

EGYSZERŰ TEKERCS

1. Készítsünk egy 35-45 cm átmérőjű teker­


cset úgy hogy a kötél minden egyes köre
a kővetkező mentén legyen (különben ösz-
szeguboncoiódik]! Mindkét végén hagyjunk
bizonyos hosszt o kötés megerősítéséhez!

2. Hajtsuk vissza a kötél egyik végét a te­


kercs mentén (a), és tekerjük rá a másik
végét (bj!

3. A „ratekert" véget húzzuk á t a hurkon (c),


majd húzzuk meg a rögzítéshez (a)!

A-. Végű! kössük meg a később bemutatott


egyszerű nyolcas csomóval!

321
TÁBOROZÁSI TECHNIKA
HOSSZABB KÖTELEK ESETÉN

Készítsünk köteget a hosszabb kötélből, Fogjuk meg mindkét végét, és tekerjük ve­
ho vállunkon, övünkön vagy hátizsákun­ lük néhányszor körbe a köteget(b)! Készít­
kon szeretnénk iógatni! sünk hurkot; és húzzuk keresztül a köteg
Hurkoljuk o kötelet a karunk körül felső részén (c), végül húzzuk keresztül
előre és hátra, hogy kb. 35-60 cm -t lóg­ a végeket ezen a hurkon fd)I
jo n le! A végeket hagyjuk szabadon (a)! Ezután egyszerű nyolcas csomóval
kössük a felszerelésünkhöz!

Hogyan dobjuk el a kötelet?


Könnyebb dobni, m in t szabad végénél leengedni a köteget - függetlenül attól,
hogy felfelé vagy lefelé kell dobnunk. Ilyenkor jobb, ha kettéosztjuk a kötelet,
úgy nem fog összegubancolódni. A dobni kívánt végre kössünk nagy csom ót
vagy nehezéket! Ü gyeljünk rá, hogy erősen fo g ju k a másik véget!
G ondoljuk át, mi tö rté n ik a m e g ta rto tt véggel, am ikor a másik vég eléri
a célt! Ha pl. egy gyorsan mozgó tu ta jra m e n tő kö te le t dobunk, nem rán t-e
m in ke t a vízbe? Ilyen esetekben kössük ki egy fához vagy lássuk el nehezék­
kel a kötél végét! A m entő köte let m indig a célon tú l dobjuk, hogy a fogadó
fél akkor is el tu d ja kapni a kötél va la m elyik részét, ha a végét nem tudta
m egfo gni!

Tekerjük a kötél felét jobb kezünk ujjaira


és a tenyerünkre, majd emeljük fel a m u­
tatóujjunkat, és a kötél maradékót csak
arra tekerjük ró! A második köteget te­
gyük bai kezünkbe!
Dobáskor a jobb kézben lévő köteget
egy pillanattal hamarabb engedjük el,
m in ta balkézben lévőt!A nálunk maradt
véget rögzítsük valamihezr ha arra számí­
tunk, hogy erős rántás éri, vagy ha a hely­
zetünk bizonytalan!
322
KÖTÉL ÉS ZSINÓR

HOSSZABB KÖTÉL ESETÉN


A kötél végére kössünk megfelelő nehezé­
ket (a)! A kötelet alaposon tekerjük össze
a földön, vagy lazán hurkoljuk másik kezünk
köré, hogy a nehezék elhajításakor könnyen
kioldódjon!
Nehogy elveszítsük o nálunk maradt kötél­
véget! Rögzítsük valamihez, pl. egy nehéz kő­
höz! Használjunk haíaszbogot (lásd később)!
Ha nehezékkel ellátó tt kö telet dobun ká t egy
ág fölött, álljunk el azútjábói, mert könnyen
visszalendülhet a dobási hely felé. Ha men­
tőkötelet dobunk, ügyeljünk rá, hogy ne
találjuk el a megmenteni kívánt személyt!

KÖTÉLKÉSZÍTÉS
K ötelet vagy zsinórt készíthetünk kúszónövényből, fűből, gyékényből, ké­
regből, pálm ából és állatszőrből is. Az á lla to k lábából származó inakból
kiváló zsinórt készíthetünk, viszont száradás közben m egkem ényedhetnek
(ez nagyon hasznos lándzsa és nyílhegyek rögzítésekor).
A csalán törzséből első osztályú kötél készíthető, míg a lonc szárának
összecsavarásával könnyű kötést hozhatunk létre. M inél erősebb a rostszál,
annál erősebb a kötél. N ém elyik m erev rostszálat gőzöléssel vagy m elegí­
téssel te h e tjü k rugalmassá.
A hajlékony fu tó n ö vé n ye ke t és egyéb kúszó növényi szárakat gyakran
használják rövid távú feladatokhoz, megszáradva viszont könnyen elszakad­
nak.

Rostszálat tartalmazó anyagok


- Nagy csalán {U rtic a dioico): Kiváló rostszálakat ta rta lm a z, de felhaszná­
lása előkészületeket igényel. $

M inél öregebb és hosszabb szárú növényt válasszunk! Áztassuk vízben


24 órán át, majd terítsük ki a földre, és ütögessük egy sima felületű kővel! Ezzel
felszaggatjuk a szár külső részét, így felszínre kerül rostszálas közepe. Bontsuk
ki és fésüljük meg, hogy eltávolítsuk a húsos anyagot! Akasszuk ki száradni!
Ha m ár m egszáradt, tá vo lítsu k el és dobjuk ki a külső réteget! A ros­
to k a t sodorjuk össze hosszú szálakká! Ha ezeket összefonjuk és összecsa­
varjuk, m ár kész is az erős kötél!
#

- Pálm a: Á ltalában jó rostszálat tartalm az. Használhatjuk levelét, törzsét és


nyelét egyaránt! A kókuszdió rostjából kereskedelmi célra is készítenek kötelet
és fo n a to t.
323
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

- Ebdög vagy börvény (Apocynum cannabinum ): Szára könnyen m eg­


m unkálható, kiváló rostszálakat tartalm az.
- Kéreg: A fűzfa kérge különösen kiváló rostszálat tartalm az. Fiatal fák új
kérgét használjuk, de ne hagyjuk figyelm en kívül a kiszáradt fák és ágak
elkorhadt belső háncsát sem! Ha viszont a fa régen kidőlt, elképzelhető,
hogy már tú lz o tta n rothadásnak in d u lt - ügyeljünk a rost erejére!
- Gyökerek: Számos növény felszíni gyökere kiváló kötözőanyag. A felszín
ala tti, de akár a felszínen fu tó gyökerek is sokszor rugalmasak és erősek.
A lucfenyő gyökere különösen erős, az észak-amerikai indiánok ezzel varrták
össze nyírfakéreg darabokból készült k e n u ik a t
- Levelek: A lilio m fé lé k családjába ta rto zó növényeknek, különösen az
aloéknek nagyon szálas leveleik vannak. A rostokat egy levelet szétszakítva
vizsgálhatjuk meg! Ha rugalmas rétegekké válik szét, kötélkészítésre alkal­
mas rostszálakat tartalm az. Áztassuk be, majd távolítsuk el húsos részeit!
- Gyékény, nád, f ű : Addig használjuk őket, amíg még zöldek! Minél hosszabb
példányokat válasszunk!
i
9

- Á lla ti inak: Tárgyak összekötésekor hasznosak. Nedvesen használjuk őket!

A NÁD SZÉTHÁSÍTÁSA ___


A bambuszt, a nádpáimát és az egyéb nádféléket, a kúszónövényeket
és a Kérgeket m ind-m ind szét kell hasítanunk, m ielőtt kötelet készíte­
nénk belőlük! Ha a vékonyabb részeket szeretnénk lefejteni, könnyen
egyre vékonyodó szálakat kaphatunk. Ezt elkerülendő a vastagabb felet
távolítsuk el a vékonyabb résztől! Így
időt és energiát takaríthatunk meg. ^

A ROSTSZÁLAK ELLENORZESE

Egyszerű csomóval kössünk össze két rostszálat! Kellő erőkifejtéssel


próbáljuk meg széthúzni őket! Ha elszakad a rost, a szálak nem v o l­
tak elég erősek. Hs viszont a szál tú l sima, a rostok csúsznak szét.
A megfelelő szálak „összeakadnak" és egyben maradnak.

324
KÖTÉL ÉS ZSINÓR

Kötélfonás
Ha kevésbé vagyunk gyakorlottak, a legegyszerűbb, ha összecsavarjuk és
összefonjuk a szálakat. Készítsünk három vékony sodratot, majd fonjuk
össze őket! így erősebb, vastagabb kötelet kapunk. Ha fonás közben hosz-
szabbítjuk a szálakat, fokozatosan fo n h a tju n k közéjük az újabbakat!

Fogjunk egy kötegnyi szálat, és kössük össze a végüket! Rög­


zítsük biztosan, majd osszuk három különálló szálcsoportra (aj!
A bal oldalit tegyük középre (b), majd tegyük rá a jobb oldalit
le)! Ezután fogjuk meg a most baloldalon lévőt, és tegyük kö­
zépre (d), és így tovább (e-f)IA szálak maradjanak összecsavar­
va! Minél szorosabban és egyenletesebben fonjunk!

KÖTELSODRAS
Csavarjuk össze a szálakat (itt az óramuta­
tójárásának megfelelően látható, de csak az
a fontos, hogy mindig ugyanabba az irányba
végezzük a műveletet), majd fokozatoson
adjunk hozzá újabbakat!
Amikor már három száldorobunk van,
kössük össze mindhárom végét, majd sodor­
ju k mindegyiket addig, amíg elég szorosak
nem lesznek! A sodrást megkönnyithetjük, ha
egy időre kötélfogó szeget teszünk a végükre.
Ezután húzzuk össze mindhárom szálat;
és tekerjük mindegyiket az óramutató já ró -
sá vo I ellen té tes irá n yba (vagyis ellenkezői cg,
m int addig)!
Adjunk hozzá további szálakat, és foly­
tassuk a csavarást mindaddig, amig elegen­
dő kötelet nem készítettünk! Az elkészített ré­
szek a munka közben szorosan maradnak, ha
kettéágazó bottal biztosítsuk őket! A kötelet
tekerjük egy fatörzs köré, hogy az a szakasz,
amelyen éppen dolgozunk, elég rövid legyen!
Ho vastagabb kötelet szeretnénk, is­
mételjük meg a műveletet három már elké­
szített „kötéllel”, vagy fonjunk össze három
egyszerű kötelet!
325
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

NE FELEDJÜK: Kötél készítéséhez egyenlő vastagságú és hosszúságú szá­


lakat használjunk! A kötél valószínűleg o tt fog elszakadni, ahol a szá
vékonyabb.

Átkötözés
A kötél végét valamilyen módon le kell zárnunk, különben kibomlik. A sodrat
kirojtosodását úgy akadályozhatjuk meg, hogy a kötelet zsinórral megkötjük.
A jó kötés, vagyis „átkötözés" mindig szoros és pontos, m ert csak így le­
het hatékony! Ha túl tág, akkor laza, és akár le is eshet. Az átkötözés vastag
kötéllel nehezebb, a vékony kötél pedig hajlamos lecsúszni. A gyakorlat segít
eldönteni, milyen feladathoz milyen vastagságot válasszunk.
Az átkötöző technika alkalmazásával kényelmes m arkolatot készíthetünk
a balta vagy a parang nyelének, ha pedig megvastagítjuk, a kés m arkolatát
is helyettesíthetjük vele.

1. Tegyünk egy madzagot úgy a kötél


mellé, hogy a madzag vége (aj kézhosz-
szúságnyivai nyúljon túl okötéi végén!

2. Kössük át a madzagot (b) a kötélen.


A vége felé haladva fokozatosan fedjük
be a kijelölt résztI

3. Ezután a madzag szabod végéből for­


máljunk hurkot (q), és hcjtsuk vissza az
átkötözö tt rész menténI

4. Folytassuk az átkötözést, és fedjük be


o hurkot egészen addig, amíg majdnem
a kötél végéhez nem érünk!

5. Ezután vezessük át az átkötözés zsi­


nórjának a végét a hurkon (b), és húzzuk
meg a rövidebb végét (aj szoroson! A vé­
geket gondosan vágjuk le!

326
CSOMÓK

M
inden egyes feladat megoldásához létezik csomó, fontos tehát, hogy
ki tu d ju k választani a m egfelelőt. Nem tudhatjuk, m ikor és m iért kell
majd csom ót kötnünk, úgyhogy ta n u lju k meg a használatukat és az összes
megkötési módot! Sajátítsuk el őket annyira, hogy sötétben és bármilyen kö­
rülmények között képesek legyünk megkötni bármelyiket! Tanuljuk meg, ho­
gyan kell őket kibogozni! Csak egy dolog rosszabb a magától kioldódó csomó­
nál: az olyan csomó, amelyet nem tudunk kioldani a kritikus pillanatban.
Az egyes csomók most következő elkészítési útm utatójában „mozgó vég­
nek" nevezzük a kötél vagy zsinór azon végét, amelyre kötni akarjuk a csomót,
így különböztetjük meg a kötél másik, „álló" végétől.

EGYSZERŰ NYOLCAS CSOMO


Ez a hurokbogként is ismert csomó talán a leg­
elterjedtebb, azonos vastagságú kötelek össze­
kötésére használják. Terhelés alatt is erős ma­
r a d és viszonylag könnyen kioldható.
NEM megbízható viszont különböző á t­
mérőjű kötelek esetént illetve ha az egyik (vagy
mindkét) kötél műanyag, mert ilyen esetekben
könnyen szétcsúszik.
Az egyszerű nyolcas csomó más anya­
gokkal is köthető. Hasznos elsősegélynyúj­
táskor is, mert rásimul a betegre.

Tegyük a JOBB véget a BALRA (a), majd fűz­


zük á t alatta (b)l
Ezután tegyük o BALT a JOBBRA (cl majd
fűzzük á t alatta (d)f
Ellenőrizzük - a két huroknak mozognia
kell egymáson! Ha rossz irányból kötöttük ösz-
sze, „vénasszonycsomót" kopunk, amely nem
tart, és megfeszített állapotban nehéz kibo­
gozni.
Mindkét kötél meghúzásával szorítsuk
meg a csomót! Az is elég, ha csak a mozgó vé­
geket húzzuk meg, de ügyeljünk rá, hogy kellően
szoros legyen (e)l
A teljes bizonyság érdekében a csomót
mindkét oldalon, a mozgó végen gyűrühu-
rokkalzárjuk (f)!

327
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

EGYSZERŰ CSOMÓK
A legegyszerűbb, gyorsan elkészíthető csomókból következik néhány. Ha
ezeket m e g ta n u lju k, könnyebb lesz m egérteni a későbbiekben leírt bonyo­
lu lta b b csomókat.

EGYSZERŰ CSOMO
Ez a legegyszerűbb esomófajta. Készítsünk
egy hurkot és húzzuk á t rajta a mozgó véget!
Magában alkalmazva kevés felhasználási
lehetősége van (pl. hurokvégzödés lehet egy
kötélen}, de számos más csomó részét képezi.

RÖGZÍTETT HUROK
Gyorsan elkészíthető csomó, amelyet vala­
milyen kinyúló dologra tudunk rádobni. A hu­
rok rögzített, nem szorítható össze, ezért a ki­
nyúló dolognak a feszítéssel e/íentétes irány­
ban kell elhelyezkednie. Hajtsuk dupián a kötél
végét és készítsünk egyszerű csomót!

NYOLCAS CSOMO
Az egyszerű csomónál hatékonyabb hurok­
végződést biztosit. Készítsünk hurkot! Először
hajtsuk hátra a mozgó véget majd tekerjük
körbe az álló végen! Hozzuk előre o hurkon
keresztül!

NYOLCAS HUROK
Ez a rögzített huroknál biztosabb csomó
ugyanúgy készül, m inta nyolcas csomó, azzol
a különbséggel, hogy duplán hajtott kötéllel
dolgozunk, a hurkot mozgó végként hasz­
nálva. Kampós rögzítés körül vagy biztosító-
kötélnek haszná Iható.

UJBOL ATFONT NYOLCAS CSOMO


Hasznos rögzitőcsomó arra az esetre, ha
a kinyúló dolog teteje nem érhető e/, mert túl
magasan van. Készítsünk egy Icza nyolcas
csomót a kötélen! A mozgó véggel fogjuk
körbe a rögzítést, és vezessük vissza a nyolcas
csomó körül, pontosan követve azt!Szorosan
rögzítsük!
328
CSOMÓK

KÖTELEK ÖSSZEKÖTÉSE
SZARVKÖTÉLBOG
Megegyező vagy eitérö vastagságú kötelek
összekötésére használjuk. Azonos vastagsá­
gú kötelek esetén hatékonyabb az egyszerű
nyolcasnál. Kiválóan használható különbö­
ző anyagok (kiváltképpen nedves vagy fagyott
kötelek) összekötésére.
Könnyen megköthető, a kötélnek csok
kis részét veszi igénybe, és gyorsan kibogoz­
ható, he nincs megfeszítve. Helyes elkészítés
és egyenletes terhelés esetén nem csúszik
szét.

1. Az egyik kötélen készítsünk hurkot! A má­


sik kötél mozgó végét (a) vezessük előre
a hurok megkerülésével, majd tekerjük ót
saját maga körül, aztán húzzuk a hurkon
keresztül!
2. Húzzuk szorosra, majd a feszítés növe-
kedtével igazítsuk be!

DUPLA SZARVKOTELBOG
A szarvkötéibognól is biztosabb csomó. Ned­
ves kötelek esetén - különösen, ha eltérő
vastagságúak - rendkívül hasznos, de kitű­
nő, erős kötést biztosit az egyenlő vastagsá­
gú kötelek esetén is. Kiválóan használható
akkor is, ha a terhelés nem állandó, és a ha­
gyományos szarvkötélbog szétcsúszna.

1. Készítsünk hurkot a vastagabb kötélre!


A vékonyabb kötél mozgó végét (a) vezessük
át a hurkon a vastagabb kötél mozgó vége
alőtt, majd hozzuk előre a hurok külső részén,
és vezessük rajta körbe! A mozgó véget ve­
zessük vissza önmaga és a vastagabb kötél
hurka között!
2. Vezessük a vékonyabb kötél végét ismét
teljesen a hurok körül, majd vissza a vastag
hurok külső részének ugyanazon a helyén!
3. Húzzuk szorosra, és igazítsuk form ára!

Ha ezeket a csomókat nem húzzuk szorosra,


könnyen kilazulhatnak. NE használjuk sima
anyagok, pl. műanyag horgászzsinór esetén!
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

MATRÓZCSOMÓ
Hajlékony anyagok, pl. kúszónövények vagy
drótok összekötésre használatos csomó.
Kiváló nedves és csúszós kötelek esetén is,
bélből készült horgászzsinórok összeköté­
sére pedig különösen alkalmas (először áz­
tassuk be a belet, hogy rugalmas /egyen).
Nagyon biztonságos, még a vékony köte­
leket is jó l tartja, viszon t nehéz kibogozni.
Akkor használjuk, ha nem bízunk meg az
egyszerű csomóban vagy a szarvkötélbog-
ban. Vastag vagy műanyag kötelek esetén
nem javasolt.

1. Helyezzük a köteleket egymás mellé


végeikkel ellentétes iránybanl Az egyik
kötél mozgó végét tekerjük körbe a másik
kötélen, és kössünk rá egyszerű csomót!

2. Ismételjük meg a műveletet a másik


kötél mozgó végével!

3. Ne túl erősen húzzuk meg a csomókat;


majd csúsztassuk őket egymás felé! Iga­
zítsuk meg, hogy megfelelően illeszkedjenek
egymásra, végül szorítsuk meg mindkét
csomót!

DUPLA MATRÓZCSOMÓ
A matrózcsomó erősebb változata. Ne hasz­
náljuk műanyag horgászzsinór, illetve mű­
anyagból készült vagy vastag kötél esetén I

1. Az egyik kötél mozgó végét tekerjük


körbe először csak a másik kötélen, majd
mindkettőn!

2. A mozgó véget vezessük vissza az előbb


létrehozott két hurkon!

3. Ismételjük meg a műveletet a másik


kötél végével!

4. Csúsztassuk egybe, majd húzzuk meg a


két csomót! Közben igazítsuk meg őket,
hogy megfelelően illeszkedjenek egymás­
rai Fokozatosan feszítsük meg a csomótf

330
CSOMÓK

SZALAGCSOMÓ
Lapos anyagok, pl. bőr- vagyszövercsikok,
sza logok (só t lepedő kés más, menekülő kö­
télnek használt anyagok} összekötésére
alkofmos csomó. Sokat gyakoroljuk!

1. Az egyik uszalag" végére kössünk egy­


szerű csomót de ne húzzuk szorosra!

2. Vezessük rajta keresztül a másik szala­


got úgy, hogy pontosan kövesse az előző
csomó form áját!

3. A mozgó végeknek jó l kell illeszkedniük,


hogy megszorítva ne csússzanak hátra.

HUROKKÉSZÍTÉS
DERÉKHUROK
A gyorsan elkészíthető derékhurok segít­
ségéve! a hurok megfeszítve nem szorul és
nem is csúszik szét Mentőkötél végén, il­
letve minden olyan heiyen használatos, ahol
fix hurokra van szükség.

1. Készítsünk hurkot a kötél végétől nem


messze/

2. A mozgó véget húzzuk á t rajta az álló


vég mentén, mojd visszafelé a hurkon á t!

3. A csomót helyére igazítva húzzuk meg


szorosra a mozgó véget! Gyűrűhurokkal
zárjuk le!

SZORÍTÓ DERÉKHUROK
Minden helyzetben használhatjuk, ha köny-
nyen megszorítható hurokra van szükségünk.
Készítsünk kisméretű derékhurkot, mojd
vezessük ó t rajta a köté! hosszabbik végét!
A szorító derékhurkot soha ne kössük
a derekunkra, mert ugyanúgy működik, m int
azakosztófahurok! Halálos lehet!
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

TRIPLA DEREKHUROK
Duplán h a jto tt kötélből készült, másfajta
derékhurok. Formázzunk hurkot, vezessük
rajta á t a dupla mozgó véget először az álló
vég mögé, majd vissza a hurokhoz! így há­
rom hurok keletkezik; amelyek kiválóan hasz­
nálhatóak a felszerelés szállításakor, illetve
ülő- vagy emelőheveder alkalmazásakor,
ha mindkét combunk köré kötünk egy hur­
kot, a harmadikot pedig a mellkasunk köré
szorítjuk.
A helyes arányok megválasztásához
szükség von némi gyakorlatra, ezért a tripla
derékhurok elkészítését még azelőtt tanul­
ju k megt hogy szükségünk lenne rá!

KETTŐSEN VETT DERÉKHUROK


(KETTŐS CSATHUROK)
Fiasznos hurok hasadékban vagy bármi­
lyen más helyen rekedt; onnan kimászni
nem tudó személy megemelésére és felhú­
zására. Dupla kötéfböl készítsüki Két olyan
hurkot alkotunk, amely nem fog sem össze-,
sem beszorulni! Hasonlít arra az alkalma­
tosságra, amellyel a hajók oldalán szoktak
munkákat végezni (vagyis a „ fedélzetmester
székére"): az egyik hurok az ülepre, a másik
a felsőtestre illeszkedik. Elkészítését a tripla
derékhurokhoz hasonlóan még azelőtt ta­
nuljuk meg, hogy szükségünk lenne rá I
A rögzitett dupla huroknak számos feI-
használási tehetősége kínálkozik: a ház- és
hajófestókpl. függő állványukat tartják meg
úgy, hogy mindkét oldalára ilyen csomót
kötnek. Ha az állvány sarkainál van vala­
milyen kilógó rúd, húzhatunk rá kettősen
vett derékhurkot. A kötél lecsúszását meg­
előzhetjük, ha előre bemetszük a rudakat!

1. Készítsünk hurkot a kettősen vett kötél­


re, és vezessük á t rójta a mozgó véget!

2. Vezessük ezt a véget lefelé (a), majd


a létrehozott nagyobb kettős hurok vége
felett (b)! Igazítsuk vissza az álló vég mögé
(c)! Húzzuk meg a nagy kettős hurkot, hogy
megszoruljon (d)f

332
CSOMÓK

HÚZÓHUROK
Pillangó- vagy tüzérségi hurok néven isis­
mert nem mozgó hurok. Előnye, hogy a kötél
mentén bárhol elkészíthető, nem kell hoz­
zá elérnünk o végeket. A kötélre több hur­
kot is készíthetünk, hogy egyszerre többen
is tudják húzni a rakományt vagy felemelni
a súlyt
Mászásra használt kötél elkészítésé­
hez is kiváló. Ha a hurkokba beletesszük
a lábfejünket vagy o csuklónkat, m egtart­
ja a súlyunkat; és elfáradva akár pihenni is
tudunk.

1. Készítsünk az ábrán láthatóhoz hcson-


ló hurkot a kötélre!

2. Fektessük rá a kötél bal oldalát a hurokra!

3. Csavarjuk meg a kötelet!

4. Fordítsuk á t a kötél bal oldala mentén,


és húzzuk keresztül az eredeti hurok felső
részén!

5. A csomót óvatosan húzzuk a helyére,


igazítsuk meg, és elővigyázatosságból
próbáljuk ki!
m

MEGJEGYZÉS: Ha a csomót nem húzzuk


meg eléggé, könnyen elcsúszható kötél.

A csomó elkészítésének számos más mód-


jo is kínálkozik, ha a kötelet nem csavarjuk
meg a 3. pontban leírt módon. A hurok
erősségét nem befolyásolja, hogy meg­
csavartuk-e vagy sem, ahogy az sem, ha
a csavar használat közben kiegyenesedik.
333
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

LÉTRÁK
Létrát úgy készítünk, hogy annyi húzó­
A
hurkot kötünk egy kötélre, ahányra
szükségünk von a kéz és a láb megtar­
tásához. Készíthetünk íétrafokokkol fel­
szerelt változatot is a roncsról szárma­
zó erős botokat felhasználva.
Használjunk két kötelet (vagy egy hosz-
szú, duplán vett kötelet), és kössünk rá
egyenlő távolságban húzóhurkot m ind­
két oldalon, hogy kötéllétrát kapjunk!
A hurkok készítésekor fűzzünk botot o
megfelelő hurkokba, majd szorítsuk meg
a csomót, hogy biztosan tartsa a boto­
kat! A biztonság kedvéért a botok nyúl­
janak ki bizonyos mértékben í Egyenkén t
ellenőrizzük az erősségüket!

A LÉTRAFOKOK CSOMÓI
Ha szakaszosan egyszerű csomókat kö­
tünk a sima kötélre, könnyebb fesz rajta
mászni. Gyorsan elkészíthetjük ezeket,
ha a következő módszert használjuk, és
ráérzünk a technikára.
1. Hagyjunk elég hosszú szabad véget
a kötélen, és kössünk gyúrűhurkot egy
rövid faágdorabro vagy egy farönkre!
2. A farönk mentén készítsünk további
iaza gyürűhurkokatlA csomók távolsá­
g á t a farönk átmérője határozza meg.
3. Húzzuk át a kötél elülső végét az ösz-
szes hurkon, m ajd csúsztassuk az Össze­
sei egészen a fa rönk végéig!
4. Ahogy minden körbetekerésnél átha­
lad a kötél a gyűrühurkok közepén a má­
sik irányba, igazítsuk és húzzuk meg az
összes csomót!
Ha ismerjük a kötéi hosszát, meg tudjuk
becsülni a szükséges csomók szám át
Csomónként egy gyűrű hurkot készítünk,
tehát ez olapján válasszuk ki a farönk
vastagságát, hogy elférjen rajta a kívánt
mennyiségű hurok - vagyis a szükséges
számú csomó.
s
334
CSOMÓK

LASSZÓCSOMÓ
0

Ujabb siklóhurok készítésére alkalmas cso­


mó, amellyel azonban szabályos kör ofakú,
dobáshoz hasznú iható hurkot kapunk.
Va(ójában ez nem más, m int a fasszá.
Bizonyára sok iasszófelhosznáfási lehe­
tőség az eszünkbe jut, de ha túlélési hely­
zetben vagyunk, és mindössze egy kötelünk
van, nem túl ésszerű döntés így állatokra
vadászni. Ez ugyanis rengeteg gyakorlást
igényel, viszont mikor majd tényleg szük­
ségünk lesz a kötélre, már kopott és sérült
lesz a sok próbálkozás m iatt; Egyet azért
készíthetünk, hiszen kísérletezni mindig
érdemes! Nem árt, ha előre megszerezzük
a lasszó használatához szükséges gyakor­
latot, m ert bármikor szükségünk lehet rá,
ha egy helyzetben konkrétan azé/etünkért
küzdünk.

a Egyszerű csomóval kezdjük!

b A kötél alsó részén készítsünk egy hur­


kot!

c A kötelet kettőzzük meg kötélhurokká


a hurok és a csomó között!

d Húzzuk á t a kötél hurkot a hurkonl

e Húzzuk szorosra a hurkot a kötélhurok


körül!

f A kötél hosszabbik végét vezessük át


a kötélhurok létrehozta új hurkon!

M ielőtt állatra dobnánk a lasszót; mérle­


geljük, hogy erősebbek vagyunk-e az állat­
nál, a nagyobb állat ugyanis el tud - és szin­
te biztoson el is fog - futni. Ha nem tartjuk
elég erősen a kötelet, az állót elhúzhatja
magával és nemcsak vacsora, de kötél nél­
kül is maradunk. Ha magunkhoz kötöttük
a köteíet elképzelhető, hogy az állat magá­
val ránt minket és súlyos sérüléseket szen­
vedünk. Használjunk a terhelés elbírására
alkalmas, elég erős rögzítést! Ha fotörzs
vagy szikla köré kötjük a kötelet, olyan ál­
latot is megtarthatunk, amellyel egyedül
nem tudnánk megbirkózni.
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

HURKOK
Csomók, am elyekkel oszlopokhoz, rudakhoz és cölöpökhöz kö th e tü n k kö­
telet.

KÖR- ES KÉT GYURUHUROK


A kötél oszlophoz kötözésének legjobb mód­
ja. Szinte bármilyen irányból érkező terhe­
lést elbír.

Tekerjük kétszer körbe a kötelet az oszlopon!


A mozgó véget vezessük á t az álló vég fö­
lö tt és az azok által form ált hurkon!Szorít­
suk meg, majd a csomó megerősítésére ké­
szítsünk újabb gyűrűhurkot!

SZORITO NYOLCAS CSOMO


Függőlegesen megfeszülő kötélhez a leg­
hatékonyabb. Kevésbé felel meg viszont víz­
szintes vagy változó irányú-erejű húzóhatás
mellett - ilyen esetekben kilazulhat.
/ -

1. A mozgó véget tegyük rá a rúdra, majd


tekerjük körbe rajta!

2. Vezessük át önmagán, majd ismét a rú­


don!

3. A mozgó véget vezessük át önmaga fö ­


lö tt és alatt, miközben ez álló véget ellenté­
tes irányba húzzuk!

4. Flúzzuk szorosra a csomót!

A szorító nyolcas csomót elkészíthetjük előre


is o kötélen, így egyből rátehetjük a rúdra,
ha hozzáférünk a végéhez. A tapasztaltab­
bak általában így csinálják. Készítsünk laza
szorító nyolcas csomót, majd csúsztassuk
le a rúdról!Fektessük o földre, és másoljuk le
a kötélen lévő hurkokat!A végén csúsztassuk
vissza o rúdra, és szorítsuk meg!

336
CSOMÓK

ÁCSCSOMÓ
Általában a rögzítőkötés első csomója, de
használható tárgyak felemelésére és nehéz
rönkök húzására-vonására is.

1. A mozgó véget vezessük át először


a rúdon, majd lazán az álló végen!

2. Vezessük előre, majd húzzuk á t a rudat


körbevevő kötél a la tt! Csavarjuk á t annyi­
szor; ahányszor a megfelelő illeszkedéshez
kell! Úgy feszítsük meg a csomót, hogy az
álló véget addig húzzuk, amíg biztos szorí­
tást nem érünk el!

HORGONYHUROK
A horgonysúlyhoz erősíthetünk kötelet
ezzel a csomóval. Használható tényleges
horgony rögzítésére a vizen, illetve a ao-
bókötél egyik végének visszatartására is.

A kő vagy nehezék egyik vége köré alkos­


sunk ácscsomót és húzzuk meg! Vezessük
a kötelet végig a nehezék körül, és készít­
sünk gyürűhurkot!

BUJTATOHUROK
Gyorsan elkészíthető, ám ideiglenes je l­
legű csomó. A kikötókötél cölöphöz rögzí­
tésére alkalmas, illetve ezzel húzhatjuk rá 1
a kötelet bármilyen támasztóoszlop vogy
cölöp tetejére. Ha ideiglenesen rövid, szívós
botot kötünk így a kötélhez, erős emelő-
rudat kapunk, amely sokat segíthet o súly
biztosabb megtartásánál vagy húzásánál. 2
#

1. Formázzunk hurkot a kötélen, pontosan


követve az ábrát!

2. A hurok egyik végét vezessük vissza oz


álló vég fölött!

3. Dobjuk rá a cölöpre a képen látható


módon, átvezetve a hurok felső részét az
alatta lévő kötélrész között! Húzzuk meg
a mozgó véget!
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

GYORSAN KIOLDHATO CSOMO


Ez a csomó ugyan erős, viszont egyetlen
rántással kioldható a mozgó végénél.
A köteleket munka közben használhatjuk,
ideiglenesen rögzíthetünk vele, illetve olyan
helyzetekben alkalmazhatjuk, amikora cso­
mó azonnali kioldása fontos szempont.
1. Tekerjünk hurkot az oszlop vagy a rúd
köré!
2. Húzzunk ót egy másik hurkot az álló
vég irányából az első hurkon keresztüli
3. A mozgó végen alkossunk még egy
hurkot; majd nyomjuk á t a kettős véget a
második hurkon! Húzzuk meg az álló vé­
get, és kész az erős csomó!
4. A csomó kioldásához húzzuk meg
erősen a mozgó véget!

A KÖTÉL MEGROVIDITESE
KURTÍTÓ BOG jük, hogy amikor egy hurok álló véggé
Hajtsuk be a kötelet triplán! A szélekre válik, keresztülhúzunk rajta egy másik
készítsünk gyűrűhurkot, majd csúsztas­ hurkot, és átcsúsztatjuk a visszaforduló
suk a szomszédos kötéihajlatra! Gyürü- kötélrész felett. A feszítőerőt fokozato­
hurok készítése helyett azt is megtehet­ san növeíve húzzuk meg!

338
CSOMÓK

A kurtító bogot azzal tehetjük erősebbé, A kötelet soha ne vágjuk d feleslegesen,


hogy a kanyarulaton és az álló rész (oj mert nem tudhatjuk, mikor lesz szüksé­
m ögött keresztülfüzünk egy botot Vagy günk rá teljes hosszában. A több darab­
ha hozzáférünk a kötél végéhez, áthúz­ ból összekötött kötél mindössze feleany-
zuk a hurkon keresztül (b)!A bot bizton­ nyira erős, m intáz egész. Kurtító boggal
ságosabbá teszi a bogot vagya sérült, meggyengült részek kiikta­
tásával rövidítsük meg a kötelünket!

TEHER RÖGZÍTÉSÉ
SZÁLLÍTÓHUROK
Felbecsülhetetlen értékű csomó, ho ma­
gas rakományt rögzítünk hajóra, tutajra,
szánra stb., vagy valamilyen tetőt kötünk
ie. A legjobb eredményt a bogot teljes
testsúlyunkkal lehúzva és két gyürühu-
rokkai rögzítve érhetjük d. Ho ki lazul,
oldjuk ki a hurkokat, majd kössük és rög­
zítsük őket újról A csomó használható
akkor is, ha a kötelet folyó vagy szakadék
fölött feszítjük ki, de időről időre meg kell
szorítanunkI

1. Készítsünk hurkot a kötélre, és lefelé,


a kötél vége felé is készítsünk egyet!

2. Vezessük át a második hurkot az


elsőn!

3. Csavarjuk meg az új alsó hurkot!A kö­


tél végét először a rögzítőponton vezes­
sük körül, majd vigyük át a csavaron!

4. Húzzuk meg a végét!

5. Végül a megerősítés m iatt készítsünk


két gyúrúhurkot az alsó kötelekre! A be­
állításokhoz és az ismetelt megszorítás­
hoz oldjuk ki ezeket!
339
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

PRUSZIKCSOMO
A csúszóhurkot alkotó csomó különösen
a hosszú mászóköteleken hasznos. Terhelés
hatására sem csúszik, a terhelés megszűn­
tekor pedig végigsikiik a kötélen. Időről időre
újrefeszitést igénylő (pl. sátortortól kötelek
esetén szintén előnyös.
A kötélre kötött páros pruszikcsomó
mászáskor vagy vízszintes kötélen mozogva
kéz- és lábtámaszt biztosit A csomó a fő kö­
tél mentén velünk együtt siklik, miközben
haladunk.

1. Tekerjünk körbe egy hurkot a főkötélen,


majd húzzuk á t a végeket! Ügyeljünk rá,
hogy laza maradjon! 3

2. A végeket vigyük még egyszer körbe,


majd keresztül a hurkon! Húzzuk szorosra!
Ügyeljünk rá, hogy a gyűrűk ne fedjék á t
egymást!

3. Úgy néz ki, mintha a főkötélen négy ka­


rika lenne (a). A hegymászók néha a végeket
ismét körbeviszik és visszavezetik a hurkonr
hogy a főkötélen hat gyűrű legyen (b).

4. A pruszikcsomó fix illesztéses hurokkal is


elkészíthető. Ebben az esetben vigyük át
a hurkot a főkötélen, majd vissza felé sajá t 4
magán!Ismételjük meg a műveletet!

5. Ha feszitökötéiként akarjuk használni,


a csomót a tartókötél stb. m e n té n kössük
meg, a végeket pedig rögzítsük egy támasz­
tékhoz (a)!

Megjegyzés: A fix illesztéses hurok a leg­


biztonságosabb, ha mászáshoz vagy kötél
mentén történő haladáshoz használjuk
/lásd a 4. pontot]. Ha nincs fix illesztéses hur­
kunk, a csomó elkészítése után kössük ösz-
sze a végeket! Alaposan ellenőrizzük az illesz­
téseket, csak ezután hagyatkozzunk rájuk!
340
CSOMÓK

RÖGZÍTŐKÖTÉSEK
A gerendák, rönkök, rudakstb. összekötözé­
sén ek módját az elemek helyzete határozzo
meg. Tanuljuk meg ezeket a módszereket!
Menedék-t tuiaj- és egyéb szerkezetek épí­
tésekor felbecsülhetetlen értékűnek bizo­
nyulhatnak.

DERÉKSZÖGES RÖGZÍTŐKÖTÉS
Egymást keresztező rudak összekötésére
szolgál. Akkor a leghatékonyabb, ha a rudak
pontoson derékszögben helyezkednek el.
1. Készítsünk ácscsomót! A kötelet rögzítés
előtt váltakozva, hol felülről, hol alulról, tel­
jes körben vezessük át a rudakon, ezután
vigyük át a kötelet mindkét rúd a la tt és
fö lö tt az óramutató járásával ellentétes
irányban!
2. Három-négy áttekerés után alkossunk
teljes köröket az egyik rúd körül ellentétes
irányban!
3. A körbetekerést az egyik rúdra készített
gyűrűhurokkal zárjuk, majd egy ró derék­
szögben elhelyezkedő rúdra készítsünk szo­
rító nyolcas csomót!

KEREK RÖGZÍTÉS
Egymáson párhuzamosan elhelyezkedő
rudak rögzítésére, vagy a rúd hosszának
meghosszabbítására szolgál.

Először mindkét rúd köré kössünk szorító


nyolcas csomót (a), majd kössünk karéjük
kötelet! A másik végén szorító nyolcas
csomóval zárjuk a csomót (bJJA kötés alá
tegyünk éket, hogy még szorosabb legyen!
Ha a rudak függőlegesen helyezkednek el,
az éket lefelé verjük be!
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

ATLOS RÖGZÍTOKÖTES
Az egymást keresztező rudokhoz használ­
ható másik kötésfajta. Hatékonyabb a de­
rékszöges rögzitökötésnél, ha a rudak egy­
másra nem derékszögben helyezkednek el r
illetve ha a rudak terhelés alatt állnak, és
egymás felé kell őket húzni a kötözéshez.

1. Mindkét rúd köré kössünk átlósan ács­


csomót!

2. Úgy kössük össze a két rudat, hogy o kö­


telet néhányszor körbetekerjük az ácscsomó r
\
[|k V
fölött, majd tekerjük teljesen körbe oz alul
lévő rúdon! \
ÍZr
2 4

3. Kössük át a másik átló irányában a ruda­


kat, majd húzzuk vissza a kötelet az egyik t

rúd felett, ezután tekerjük kétszer-háromszor


körbe a felső rúd fö lö tt és az alsó rúd alatt!

4. A megfelelő rúdon kössünk szorító nyolcas


kötést, és ezzel be is fejeztük a műveletet!

OLLOS RÖGZÍTOKÖTES
Két, egymással bizonyos szöget bezáró rúd
végének összekötésére, pl. A-keret készíté­
sére szolgál.

Először kössünk szorító nyolcas csomót (a)


az egyik rúd köré! Kössük körbe mindkét
rudat, de ne túl szoroson! Vezessük a kötelet
o rudak közé, majd tekerjük ót néhányszor
q kötésen! A műveletet o másik rúdra kö­
rött szorító nyolcas csomóval zárjuk (bj!
A rudak szétnyitásóvol (c) szorítsuk meg a
kötést!

Ugyanezt a módszert három oszlopra al-


kalmazva háromlábú állványt készíthetünk.
Tekerjük körbe mindhárom lábat, és két
helyen kössük á t a kötést! Az A-keretet és
a háromlábú állványt egyaránt rögzítenünk
keil, különben szétcsúsznak!
342
CSOMOK

HALOKESZÍTES
Hálót kétféleképpen készíthetünk: csomókat készítünk az előre levágott kötél­
darabokra, vagy sorról sorra csom ókat „kötözgetünk". A háló nem csak ha­
lászatkor hasznos. A fák közé ló g a to tt eresztőhálóval m adarat foghatunk,
a kúszónövényekből készített erszényhálót pedig rátehetjük az állat odújának
nyílására. Ugyanezek a módszerek segíthetnek, ha erős kúszónövényekből
akarunk fü g g ő á g y a t készíteni.

Eresztőháló
E jtöernyőkötélből vagy két vastagabb kúszónövényből készítsük! Az e jtő ­
ernyő kötele a külső köpeny belsejében vékony sodratú belső kötelet ta r­
talm az. Húzzuk ki a vékonyabb belső kötelet, és vágjunk belőle kezelhető,
egyenlő hosszúságú kötéldarabokat (vagy vágjunk darabokra egy vékonyabb
kötelet)! A darabok hossza határozza meg, m ennyire fog lelógni a háló.
A hossz a kötél hosszúságának kb. 3 /8 része lesz.
Döntsük el, milyen széles hálót szeretnénk, majd állítsunk fel ekkora tá ­
volságban két oszlopot! A két oszlop közé kössünk egy darabot az e jtő ­
ernyőkötél köpenyéből (vagy vastagabb kúszónövényből)! Vegyünk egy kb.
3,5 cm -es fa b o to t! Ez lesz a mérce a vékonyabb függőleges szálak (belső
sodrat) elosztása során.

Egyszerű csomó

343
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

Hajtsunk minden kötéldarabot duplán, és a hurok segítségével készítsünk


pruszikcsomót a felső kötélre, majd ismételjük ezt meg a kötél egész hosszán!
A pruszikcsomókat a mércével kijelölt egyenlő távolságokra csúsztassuk át!
Az első sorban balról jobbra haladjunk! Ne foglalkozzunk az első, külön­
álló szállal, a második párral kezdjük! Vegyük hozzá a következő pár első szálát,
és kössük össze a kettőt egyszerű csomóval! Vegyük a megmaradt szálat, te­
gyük hozzá a következő pár első szálát, majd csomózzuk meg! M enjünk így
végig a soron! A szabályos eloszlást a mérce használatával biztosíthatjuk.
A következő sorban ugyanígy járjunk el annyi különbséggel, hogy ezúttal
a külső szálakat se hagyjuk figyelmen kívül! így rombuszalakzatokat készít­
hetünk. Folytassuk mindaddig, amíg a sorvégére nem érünk!
A háló alját úgy zárjuk le, hogy egy másik vastagabb kötelet feszítünk
ki az oszlopok közé, és kettesével rákötünk minden belső szálat (azaz véko­
nyabb kötelet)! M inden párt kétszer fordítsunk körbe a kötélen! Válasszuk
szét a párokat, majd kössük le a végeket!
A hálónk akkor lesz kész, ha az alsó és a felső kötelet a háló sarkainál lezár­
juk, különben le fog csúszni a végeken. A hálót kössük valamilyen felesleges
darabbal a támasztékhoz, vagy rögzítsünk rá nehezékeket, hogy használat
közben ne m ozduljon el!

HÁLÓKÖTÉS
Műanyag horgászzsinórhoz vagy más vé­
kony zsinórhoz alkalmazható módszer. Szük­
ségünk lesz egy osziopok közé rögzített víz­
szintes kötélre, egy csomómércére és egy
„horgolótűre".

Készítsünk kemény fából vagy bambuszból


egy 15 cm hosszú és 2,5 cm széles „horgoló­
tűt" (a)! Ejtsünk mindkét oldalán bemetszést;
majd tekerjük fel rá a zsinórt! Próbálkozha­
tunk az alsó ábrán láthatóhoz hasonló, de
hagyományosabbjellegű tárgy elkészítésével
is. A tű legyen sima!A háló készítése közben
a kötél magától letekeredik.

A háíókészitésr azzal kezdjük, hogy a


kívánt távolságban két támaszték közé
kifeszitünk felülre egy kötelet A véko­
nyabb kötélből kössünk rá szorító nyol­
cas hurkot (bj! Vezessük a tű t a felső
kötél mögé, majd hozzuk előre, újabb
szorító nyolcas hurkot alkotva (c)!
Ismételjük ezt egészen addig, amíg a
kötél végére nem érünk! A csomókat
a mérce segítségével (d) osszuk el!
CSOMÓK

Ha elkészült g felsősor, menjünk ó t az osz­


lopok másik oldalára, és kezdjük el a kö­
vetkező sort lkönnyebbt m int fordítva dol­
gozni)! Az új hurkok legyenek elég nagyok
ahhoz, hogy a csomók négyzetet alkossa­
nak (illetve háromszöget mindkét külső
széfen)! Vezessük át a tűt hátulról a fenti
sor hurkán, tekerjük át a hurok hótuiján,
majd húzzuk keresztül az általa létrehozott
hurok elején (el! Állítsuk be mércénkkel a
hosszt lefelé, és csak ezután húzzuk meg (f)!
Váltsunk ismét oldalt! A következő sort
az ellentétes irányba haladva készítsük!
Folytassuk mindaddig, amíg el nem érjük
a kivont hosszt!
Az alsó sort ugyanilyen csomót hasz­
nálva, de vastagabb szállal kössük meg!
A sor maradjon egyenes, ne kössünk rá hur­
kot! Mindkét végen hagyjunk szabad kö­
téldarabot! A felső sarkoknál kössük meg
a végeket; és már kész is a háló!

w v
Függöágyháió
Készítsünk egy 75 cm széles, magasságunkat meghaladó hálót! Felső és alsó
kötélnek használhatunk erős kúszónövényt és kötelet is. A kúszónövényt nem
árt duplán hajtani, hiszen el kell bírnia a súlyunkat. A végeket hagyjuk elég
hosszan ahhoz, hogy azoknál fogva fel tu d ju k akasztani a fü g g ő á g y a t!

A függöágy„nyitva tartására0vágjunk két


távolságtartó botot! Metsszük be a végei­
ket, majd vezessük a köteleket a bemetszé­
sekbe (a)! Könnyebben felakaszthatjuk a
függöágyat, ha mindkét kötél végére Fix
hurkot (pl. derékhurkot) készítünk. Ezután
tekerjük körbe az egyik véget, és készítsünk
rá két gyűrűhurkot! A másik végére kössünk
gyorson kioldható csomót arra az esetre,
ha hirtelen el kell hagynunk a függő-
ágyat!
345
TÁBOROZÁSI TECHNIKA

HORGASZCSOMOK
BÉLRE KÖTÖTT HOROG
Hurkos csomó: Áztassuk be a belet! Fűzzük
át a horog szemén! Kössünk egyszerű cso­
mót, vezessünk rajta keresztül egy hurkot
(a}, és egyszerű csúszócsomót kopunk (b).

Húzzuk á t a horgot a csúszócsomón (c),


majd húzzuk szorosra a horog szára körül!

MŰANYAG ZSINÓRRA KÖTÖTT HOROG 1


Egyszeri) Clinch-csomó: Fűzzük ó ta véget
o lyukon! Tekerjük körbe négyszer az á/ió
rész körül!A mozgó véget vezessük át a ho­
rog mellett lévő hurkon (d)!

Flúzzuk feszesre, majd vágjuk le a véghez


közel (ej!

MŰANYAG ZSINÓRRA KÖTÖTT HOROG 2


Biztonságosabb Clinch-csomó: Fűzzük á t
a száiat a hurkon! A mozgó véget vezessük
körbe az álló részen, majd az igy kapott hur­
kon! A mozgó véget tekerjük körbe kétszer
a hurok oldalán! Tartsuk a hurkot, és feszít­
sük meg a kör beeső vart részt! Vezessük ó t
a horgot a hurkon (f)!

Flúzzuk meg az álló részt! A hurok így rá ­


szorul a horogra (gj.

SZORÍTÓCSOMÓK
Rögtönzött horgok bélre vagy madzagra
rögzítéséhez.

Fia von lyuk a horgon: Fűzzük á t rajta a belet!


Kétszer tekerjük á t a hurkon, majd fűzzük
át a mozgó véget az áttekerések alatt (h)!
Flúzzuk meg szorosra, majd ellenőrizzük, hogy
elég erős-e!

Fia nincs íyuk a horgon: Készítsünk hurkot


a nyéfalja körül! A felső végtől készítsünk két
gyürühurkot lefelé, majd húzzuk át a mozgó
véget az alsó hurkon (i)! Húzzuk meg az álfó
részt, hogy megszorítsuk a csomót!
346
CSOMÓK

MŰANYAG ZSINÓRRA KÖTÖTT HUROK 1


Dupla fülkötés: Vegyük duplán o kötelet,
hogy hurkot alkosson. Kössünk ró eg'yszerű
csomót (aj! A kötél végét bújtassuk át raj­
ta még egyszer (bjl Húzzuk meg fej, mojd
vágjuk le a végéti

MŰANYAG ZSINÓRRA KÖTÖTT HUROK 2


Fü Ikötés: Készítsünk hurkot, de a végét csa­
varjuk vissza az álló íész körül (d)! Vezessük
á t a végét az új hurkon (e)f Húzzuk meg,
majd vágjuk le a szobádon lévő végét!

HURKOK ÖSSZEKÖTÉSE
Műanyag szó fák esetén használatos, de al­
kalmazható egyéb erős anyagoknál is. A béfre
viszontjobb, ha motrózesomót kötünk, mert
nem feltétlenül bírja ki a módszer m iatt
keletkező terhelést.

Két szabadon maradt vég esetén: Mindkét


véget vezessük ót o hurkon (f], majd húzzuk
meg őket lg)!

Egy szabadon maradt vég esetén: Azcgyik


végre készítsünk hurkot!A másik kötél moz­
gó végét vezessük á t a hurkon, mojdo hurok
körül, aztán azon keresztül hátrafelé! Ez­
után kössünk a végére bármilyen műanyag
szál esetén alkalmazható, horognak való
csomót!

MŰANYAG SZÁLAK ÖSSZEKÖTÉSE


Kétszeres háromszor tekert dupla fülkö­
tés: Helyezzük a végeket egymás mellé, majd
tekerjük ró háromszor az egyiket a másikra!
A mozgó véget vezessük vissza és át ozon
a ponton, ahol az egyik szál átfedi a másikat!
Ezután húzzuk át sajozólló vége a la tt (h)!
A másik szállal végezzük el ugyanezt az
ellentétes irányban! A mozgó végek végül
ellentétes irányba mutatnak (ij! Húzzuk meg,
hogy feszes legyen!
ELIGAZODÁS
A TÉRKÉPEN ÉS
A TERMÉSZETBEN

ég nem feltétlenül ismerjük ki magunkat minden­


M hol csak azért, mert tudunk térképet olvasni és
készíteni - ez mindössze a folyam at kezdete. A földön
és a levegőben látható jeleket éppúgy tudnunk kell ér­
telmezni! J H
Ha nincs iránytűnk, többféleképpen készíthetünk ma­
gunknak. A Nap és a csillagok állása is biztos alapot
nyújt a tájékozódáshoz. Mind az északi, mind a déli fél­
gömbön rengeteg módszer kínálkozik, amelyek segítsé­
gével könnyen eligazodhatunk.
Értékes tudás a vadonban, ha meg tudjuk jósolni az
időjárást, ahogy az is hasznos, ha felismerjük a felhőket,
és következtetéseket tudunk levonni az alakjukból.

348
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN 350
Térképek 350
Tájékozódás 355
A várható időjárás 364
Felhők 366
Előrejelzés 370

-
349
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS
A TERMESZEIBEN__________________
ie lő tt nekivág nánk az expedíciónak, g y ű jts ü n k össze m inél több
M in fo rm á c ió t a terepről, szerezzünk térképet (ha van a területről at­
lasz), és dolgozzunk ki ú tv o n a la k a t! Jegyezzük meg a te rü le t fekvését
a vizek folyásirányát, a nagyobb m agaslatokat, az uralkodó széljárást, a
vá rh a tó időjárási viszonyokat, és m inden ism ert veszélyt! Derítsük ki
a holdfázist, és hogy m ikor van napnyugta és napkelte! M indezek ismere­
te fe lb e csü lh e te tle n értékű tu d á s t je le n th e t veszély esetén. Ha viszont
váratlan szerencsétlenség ér m in ke t, és teljesen ism eretlen területen ta­
lá lju k m a g u n ka t, nekünk kell k id e ríte n ü n k m in d e n t a helyzetünkről és
m agáról a helyről!
K örnyezetünk ism erete a tá b o rh e ly kiválasztása, a vízkeresés és az
életben maradás egyéb szükségletei m ia tt fontos. Elképzelhető pl. hogy a
dom b másik oldalán teljesen eltérő körülm ények uralkodnak, ezért ha nem
m aradunk egy helyben, nemcsak általános földrajztudásra, de az adott táj
jellegzetességeinek ismeretére is szükségünk lehet.

TÉRKÉPEK I
Gondosan válasszuk ki a térképet, ellenőrizzük, hogy az arányai megfele-
lőek-e nekünk, és b izto sít-e hasznos in fo rm á c ió k a t! A nagyon részletes,
m inden ösvényt és é p ü le te t ábrázoló térképnek pl. nem vesszük semmi
hasznát, ha több ezer k ilo m é te rt kell m egtennünk az autópályán. Minden
aprólékosan szerepel rajta, egy lapja viszont csak az ú t egy kis részletét mu­
ta tja , ezért a hosszú útra rengeteg ilyen térképet kellene felhalm oznunk
az autóban, és v á lto g a tn u n k kellene őket szinte m inden egyes m egtett
k ilo m é te r után. M ás szem pontból pedig az autóstérkép kevés adatot kínál
a terepviszonyokról, és nem m u ta tja meg azokat a tényezőket, amelyek
segítik a g y a lo g já ró t útvonala megválasztásában. A hajósnak mindenkép­
pen pontos térképekkel kell rendelkeznie, hogy biztonságos vizeken halad­
hasson. A vízszint a la tti do m b o rza t éppolyan vá lto za to s lehet, m in t az a
fe le tti. A repülőgép p ilótájá nak tu d n ia kell, m ilyen magas akadályok ne­
hezítik az ú tjá t, ahogy az egyes hegyek közelében fellé pő turbulenciával
is tisztában kell lennie, hiszen csak így van lehetősége a biztonságos ma­
gasság megválasztására. A levegőből nézve a szárazföld m intázata egy­
é rtelm űn ek tű n ik , pontos körvonalai azonban nehezen kivehetőek - sokak
a m agyarázat nélküli térképről gon dolják ugyanezt.

350
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Térkép és terepviszonyok
A magasságot nem lehet sima papíron érzékeltetni, ezért a teng erszint
feletti magasságot szabályos közökre (a használt m értékegységtől függően
általában 10 m -es vagy 50 lábas szakaszokra) osztják, és m inden azon a
magasságon lévő p o n to t összekötnek egy vo n a lla l - ez a szintvonal.
A szintvonalak általában teljes kört, egy szabálytalan, i t t - o t t kidu dorod á-
sokkal ta rk íto tt oválist form áznak. Ha ezek a vonalak hirtelen közelítenek
egymáshoz, a magasságkülönbség a térkép szerint hirtelen m e g vá lto zo tt
- a valóságban te h á t azon a helyen szikla vagy meredek lejtő ta lá lh a tó .
Egyetlen olyan szintvonal létezik, am ely a term észetben is látható,
mégpedig a p a rt m enti tenger szintje (bár az árapály jelenség m ia tt még
ez sem teljesen igaz). A s zin tvo n a la ka t könnyű m egérteni, ha lapos, egy­
máson egyenlő magasságban elhelyezkedő lemezszéleknek képzeljük őket.
Ha a lemezek tete jére rátennénk egy ruhadarabot, nagyjából úgy nézné­
nek ki, m in t egy dom b vagy ahhoz hasonló kiemelkedés. A zt persze a té r­
kép nem m u ta tja meg, hogy mi ta lá lh a tó az egyes szintvonalak k ö z ö tt
Egyáltalán nem biztos, hogy egyenletes emelkedő köti össze őket: e lő fo r­
dulhat azon 10 m -en sziklakiszögellés, üreg vagy bárm i más. Viszonylag
pontos elképzelésünk lehet a két szin t közö tti felszínről, biztosak azonban
soha nem lehetün k a dolgunkban. E lő fordu lhatnak ugyanis olyan d om bo r­
zati jellegzetességek, am elyek - mivel két szintvonal közé esnek - nem
szerepelnek a térképen.

A térkép szintvonalai azonos tengerszint nalak egymáshoz közel esnek, a magas­


feletti magasságon iévő pontok soroza­ ság gyorsan emelkedik (a). Ugyanígy az
tai, de azt nem m utatják, hogy m ijellem ­ egymástól távol eső szintvonalak lan-
zi o köztük lévő területet Ha a szintvo­ kásabb dombot jeleznek (b).

351
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEM ÉS A TERMÉSZETBEN

A térkép értelmezése
Ne feledjük, az azonos szintvonalakon lévő pontok távolsága a térképen
nem más, m in t két, fe lté te le z e tte n egy magasságban lévő p o n t közti víz­
szintes távolság, nem pedig a valós, terepviszonyoknak m egfelelő tá v o l­
ság. Ezek a távolságok te h á t viszonylagos helyzeteket mérő egységekre
épülnek, szemben a tengerszint fe le tti magassághoz igazodó térképekkel.
A szintvonalak együttese ugyanolyan távolságkülönbséget érzékeltet,
m in t két p o n t vízszintesen v e tt különbsége, am i gyakran tévedésekhez
vezet. A túratérképek je lle m ző m éretaránya 1:50 000, vagyis a valóságban
10 m a térképen 0,2 mm. Ha a térképen 5 m m -e n k é n t elhelyezkedő szin t­
vonalak 250 m -es vízszintes tá vo lsá g o t jelölnének, a m éretarány m indösz-
sze 1:25 lenne.

Méretarány
A térkép et csak a m éretarány jelentésének megértése után kezdjük el
használni! A m é re ta rá n yt gyakran egy ra jz o lt szakasz jelzi, am ely m egm u­
ta tja , hogy a m érföldeket vagy kilom étereket m ekkorának tü n te ti fel a té r­
kép, de jelezheti arányszám is (pl. 1 :50 000 azt je le n ti: am i a térképen 1, az
a valóságban 50 0 0 0 -szer nagyobb).

JeSmagyarázat
A térképhez általában ta rto z ik természetes vagy mesterséges tereptárgyak­
ra (pl. folyók, utak, épületek, erdőség, mocsár, p a rtvidékfajta) utaló jelzé­
sekről szóló m agyarázat. Nagyon eltérő lehet, hogy ezek m it és hogyan
ábrázolnak. Ha sem a térképen, sem annak borítóján nem ta lá lu n k jelm agya­
rázatot, m agunk derítsük ki, mi m it je le n t! Ném elyik jel egészen egyértelmű:
színes térkép esetén a fo ly ó t szinte biztosan kék, a m ocsarat pedig általá­
ban s tiliz á lt nádköteggel jelzik.
Nem ábrá zo lh a tó m inden d o m b o rz a ti elem pontosan a m éretarány
szerint. Az a u tó u ta k és egyéb utak általában szabványos szélességet kap­
nak, hogy a fő jellegzetességükre kerüljön a hangsúly, ne a pontos mére­
tükre. A fo lyó k szintén azonos szélességűek szoktak lenni. A b rit Ordnance
Survey térképészeti szolgálat térképei pl. a pata ko ka t egyszerű kék vo­
nallal ábrázolják. A vonal szélessége fokozatosan nő, am íg el nem éri a 8
m széles fo ly ó t, a m elyet dupla vonallal jeleznek. Ebből m egtudjuk, hogy az
a d o tt fo lyó legalább ilyen széles. M inden térképen ta lá lh a tó a k ehhez ha­
sonló egységesítések. Ha m egértjük, hogyan m u ta tjá k a térképek az infor­
m ációkat, m in d e n t elárulhatn ak nekünk.

Vonalak a térképen
Szinte az összes térképet vo n a lh á ló z a t osztja fel, azaz rácsokkal tagoltak.
A felosztás a la p já t vagy a szélességi és hosszúsági fokok adják, vagy a tér­
képészeti hatóság által k id o lg o z o tt egyéb rendszer. Az utóbbi felosztások
352
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

előnye, hogy általában téglalap vagy négyzet alakúak a vonalak metszetei,


így lehetővé teszik a távolságok gyors megbecsülését. Ha ki akarjuk deríteni
vagy je le n te n i szeretnénk a helyzetünket, m e g h a tá ro zh a tju k a pozíciónkat
azokkal a koordinátákkal, am elyeket a térkép két szomszédos oldalainak
rácsvonalai je lö ln e k ki. Ha valaki ugyanilyen hálózatú té rké p e t használ,
rögtön tu d n i fogja, m elyik „n é g yz e tb e n ” vagyunk. H elyzetünk p o n to s itá -
t

sához g o n d o la tb a n osszuk további tizedekre a négyzetet! így könnyen


to v á b b íth a tju k h e lyze tü n ke t a m entőegységnek, vagy m egbeszélhetünk
velük egy találkozási pon tot.

A ponttáI je lö lt hely a vonalhálózat


OH* oldalán található koordinátákat hasz­
nálva 15,5x62,8-ként adható meg.
A rendszer feltételezi, hogy a négyzete­
£
ket gondolatban minden irányban tize­
dekre bontjuk. A Jérkép vonatkozási
p o n tjá t" általában hat számjegy adja
oz meg: 155628.
Meg kei! adnunk a területazonositó
betűkódot is, ha a térképen van ilyen.
A
D !l
14 1
1v s r7

Észak a térképen
Ha a térképen nincsenek fe ltü n te tv e a hosszúsági fokok, a vo nalhálózat
nem je lzi pontosan az északi és a déli irá n y t (legfeljebb m egközelítőleg,
a dott esetben). Ne feledjük, az iránytű nem a tényleges észak, hanem az
északi mágneses pólus felé m u ta t! A tényleges és a „m ágneses" észak köz­
ti különbség aszerint té r el, hogy a világ m ely részén ta rtó z k o d u n k - rá­
adásul az északi pólus lassan m e g v á lto z ta tja a helyzetét, am i szintén be­
folyásolja az e lté ré st! A pontos iránym eghatározáshoz ism ernünk kell a
„két észak" közti különbséget, de m ár egy nagyvonalú tájolás is elegendő
ahhoz, hogy a té rké p ü n ke t összeegyeztessük a valósággal.
Ha az irá n y tű n k á llíth a tó , továbbá ism erjük az eltérését és a térkép
vonalhálózatának az eltérését a valódi északtól, m indezeket összeegyez-
9

tethetjük. így még rossz látási viszonyok kö zö tt is képesek leszünk p o n to ­


san m eghatározni az irányunkat, és aszerint haladni.
Számos térkép jelzi a „k é t észak” kö zö tti eltérést, vagy m egjelöli az
északi pólus irányát. Ha mégsem, az északi irá n yt a sarkcsillagból vagy a
karóramódszer alkalm azásával á lla p íth a tju k meg. A déli félgöm bön a déli
irány m eghatározására a Dél Keresztjét használjuk (m in d k e ttő b e m u ta tá ­
sa később kerül sor).
353
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Helyi mágneses elhajlás


Ha a helyi mágneses elhajlást nem je lz i a térkép, irányítsuk az irá n y tű t a
Sarkcsillagra! Figyeljük meg a különbséget az iránytű állása és a skáláján
je lz e tt északi irány között.
Jelöljük be a térképen az iránytű által m u ta to tt irányt, és vessük össze
a vonalhálózat szerinti iránnyal - így m e g á lla p íth a tju k az eltérést (ha van).
Ha úgy dön tünk, hogy a mágneses irá n y m u ta tá s szerint ind u lu n k tovább,
ne feledjük el a térképhez hozzáigazítani a különbséget!
A térképolvasást m indenkinek el kell sajátítania, aki expedíciót tervez.
Ez különösen fo n to s, ha hegyvidékre indulunk. Kapható olyan iránytű is,
amelyen - az iránykeresést m egkönnyítendő - van fokbeosztás, skála és
irányjelző. Figyeljünk ezekre és értsük meg m űködésüket!
Túlélési helyzetben persze elképzelhető, hogy ilyen felszerelés nélkül
kell boldogu lnu nk. Ha nem tu d ju k fo lya m a to sa n végreh ajta ni a szükséges
korrekciókat, h e lyze tü n ke t a te rü le t lá th a tó d o m bo rzati elemei segítségé­
vel e lle n ő rizh e tjü k!

Lejtőszög

A konkáv emelkedő (a) (amelynek a csú­


csa lentről is látható) magasabb szint­
vonalai közelebb helyezkednek el egy­
máshoz.

A konvex emelkedő (b) (amelynek a csú­


csa lentről nem látható) alacsonyabb
szintvonalai közelebb helyezkednek el
egymáshoz.

Távolságmérés
A légvonalban m é rt távolságokat úgy tu d ju k m egbecsülni, hogy bármilyen
egyenes tá rg y a t a térkép arányszakaszához mérjük, vagy megszorozzuk a
térképen m ért tá v o lsá g o t az arányszám m al. A kanyargós ú tv o n a la k a t cér­
nával m érjük le - kiegyenesítve m egkapjuk a hosszt! A lejtőszög nagyban
354
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

m e g v á lto z ta th a tja a távolságokat, ezért nem szabad figyelm en kívül hagy­


nunk - pl. a 45 fokos lejtőszög a térképen vízszintesen m é rt 200 m-es
távolsághoz to vá b b i 82 m - t ad.

Saját térkép
Túlélőként nem fe lté tle n ü l leszünk olyan szerencsések, hogy akad majd
nálunk térkép. Ilye n ko rsa já t m agunknak kell elkészítenünk!Térkép segítsé­
gével bárm ikor visszatalálunk a táborba, ami alapvető fontosságú, ha se­
gítségért in d u lu n k és betegeket, gyerekeket vagy időseket hagyunk hátra.
Természetesen lehetetlen pontosan fe lm é rn i a szintvonalakat, ezért
inkább alakítsunk ki saját rendszert a jelzésükre!
Keressünk m egfelelő k ilá tó t, és fig y e ljü k meg a te rü le te t! A fáról jó k i­
látás nyílik. Jegyezzük meg a hegyvonulatok irányát, szám oljuk meg őket!
A hegyvonulatok közö tt valószínűleg van folyó vagy patak is, ezt azonban
nem tu d h a tju k biztosan, m e rt rengeteg h o ltté r (b e lá th a ta tla n terület) lesz
majd k ö rü lö ttü n k. Készítsünk üres fo lto k a t is fe ltü n te tő , általános té rk é ­
pet, am elyet p o n to síth a tu n k, ha másik kilátóhelyre m együnk vagy a fe lfe -
dezőutak során további in fo rm á c ió h o z ju tu n k !
A térképen tü n te ssü n k fel m in d e n t, am i fo n to s lehet: a vizeket, a szik­
lás kiszögei léseket, az elszigetelt fákat, az útjelzőnek alkalmas, jellegzetes
alakú dolgokat, az eltérő növényzetű te rü le te ke t! B erajzolhatjuk a kihe­
lyezett csapdákat, az á lla to k b a rla n g já t, az élelem, a tüzelőanyag és a
szerszámkészítésre alkalm as kövek lelőh elyét is. Ezzel m egkönnyítjük m a­
gunk és társaink helyzetét, m e rt nem az em lékeinkre vagy hom ályos leírá­
sokra kell hagyatkoznunk.

TÁJÉKOZÓDÁS
A Földnek a Naprendszer több i bolygójához v is z o n y íto tt helyzete és a csil­
lagok elhelyezkedése az égen segít m eghatározni az irányokat. A Föld te n ­
gely körüli forgása idézi elő a nappalok és éjszakák váltakozását, Nap kö­
rüli keringése pedig az évszakok változását. Tengelye a Nap felé hajlik,
amelyhez először észak, majd dél kerül közel. A Naphoz legközelebbi pon t
a Ráktérítő (északi szélesség 23° 26' perc) és a Baktérítő (déli szélesség 23°
26' perc) k ö zö tt m in d ig válto zik. A Nap jú n iu s 22 -é n van a Ráktérítő, de­
cember 2 2 -é n a Baktéritö, illetve m árcius 21-én és szeptem ber 21-én az
Egyenlítő fe le tt.
A Nap keleten kel és nyugaton nyugszik - de nem teljesen pontosan!
Időszakos változások is adódnak. Az északi féltekén a Nap akkor van legm a­
gasabban, a m ik o r dél felé m u ta t, a déli féltekén ez a déli id ő p o n t je lzi az
északi irányt. A fé lte k é t az árnyékok mozgása alapján á lla p íth a tju k meg:
északon az ó ra m u ta tó járásának m egfelelően, délen azzal ellentétesen
355
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

haladnak. Az árnyék segítségével az irá n y t és a napszakot egyaránt meg-


határozhatjuk.

IRANYMEGHATAROZAS A BOT
ÁRNYÉKÁNAK SEGÍTSÉGÉVEL 1 \ 1/
Szúrjunk egy m inél egyenesebb, egymé­
/1v
teres botot a sima, tiszta föfdbe! Figyel­
jü k meg, hova vetül az árnyéka, és je lö l­
jü k be az árnyék csúcsát egy kaviccsal
vagy bottal (a)! Várjunk legalább negyed­
órát, és jelöljük be ismét az árnyék végét
(b)! Kössük össze a két pontot! Ezzel meg­
kaptuk a kelet-nyugati irányt. Az efső
pont nyugatot jelzi. Az észak-déli irány
az im ént kapott egyenesre merőlegesen
helyezkedik el. Ez a módszer bármilyen
napsütéses napszakban, bármilyen ma­
\ V ,''*
gasságban alkalmazható. Haladás köz­ b X-'
ben szúrópróbaszerűen használjuk!

IRÁNYMEGHATÁROZÁS A BOT \ 1/
ÁRNYÉKÁNAK SEGÍTSÉGÉVEL 2
Egy m ásiksokkal pontosabb (bár időigé­
nyesebb) módszert használva az első, haj­
9pe
' 1\

nali napsugár árnyékát kell bejelölnünk!


A botot középpontként használva rajzol­
junk szabályos körívet pontoson az ár­
nyék távolsága alapján! Dél közeledtével
az árnyék kisebb lesz, és elmozdul. Dél­
után, amikor az árnyék ismét megnyúlik,
je lö ljü k be annak pontos helyét, ahol
metszi a körívet! A két pont összeköté­ \ ^ 1> /
sével megkapjuk a kelet-nyugati irányt.
-- —
A reggeli je l m utatja a nyugati irányt. %
--------------1
\
“ m

il f

IráRDymeghatározás óra segítésével


Iránym eghatározáshoz használhatunk hagyományos, kétm utatós órát is,
ha a helyi id ő t m u ta tja (vagyis nem veszi számításba a té li-n y á ri időszámí­
tást és az egyezményes időzónákat, m e rt ezek m ódosítják a tényleges he­
lyi időt). M in él közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál pontatlanabb
a módszer, mível o tt a nap m ajdnem m indig közvetlenül a fejünk fö lö tt van,
megnehezítve az iránym eghatározást.
356
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Az északi félgöm bön: Tartsuk az órát A déli félgömbön: Tartsuk az órát víz­
vízszintesen, az órákat jelző m utató t szintesen, és irányítsuk a Nap felé a
állítsuk a Nap irányábaf Az észak-déli 12-es számot! Az észak-déli irányt
irányt akkor kapjuk meg, ha megfelez­ a 12-es szám és az órát jelző m uta­
zük az órát jelző m utató és a 12-es tó á lta i bezárt szög felezővonala adja
szóm által bezárt szöget. meg.

RÖGTÖNZÖTT IRÁNYTŰ
Ha egy vastartalm ú fém darabot (pl.
varrótűt) folyamatosan EGY IRÁNYBA
dörzsölünk selyemmel, mágnesessé vá­
lik és fellógatva az északi irányt m u ta t­
ja. A tű mágnesessége nem erős, ezért
rendszeresen fel kell töltenünk.

Kössünk hurkot a cérnára, és ennél fog­


va úgy akasszuk fel a tüt, hogy a cérna
egyensúlyban tartsa. Ügyeljünk rá, hogy
semmilyen kunkor vagy csomó ne le­
gyen o cérnán I

A selyemnél sokkal hatékonyabb, ha


mágneshez érintjük a tüt. Finomon, egyik
végétől a másikig, csak EGY IRÁNYBAN
dörzsöljük hozzá!
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPÉN ES A TERMESZETBEN

LEBEGŐ TŰ
A felíógatott tű menet közben jó l hasz­
nálható, a táborban vagy pihenőkor vi­
szont jobb módszer, ha a tű t rá fektetjük
egy papírdarabra, kéregre vagy fűre, és
rátesszük a víz felszínére, hogy lebegjen.

AZ ELEKTROMOSSÁG HASZNALATA
Ha von egy legalább 2 voltos áram forrá­
sunk (pl. kis szárazelem), az áram ot hasz­
nálhatjuk arra, hogy egy fémet (pl. tűt)
mágnesességgel feltöltsünk. Szükségünk
lesz még egy rövid, lehetőleg szigetelt
vezetékdarabra is.

Tekerjük rá a szigetelt vezetéket a tűre!


Ha a vezeték nem szigetelt, először teker­
jünk a tűre néhány réteg papírt vagy egy
kartonpapírdorabotiA vezeték végét csat­
lakoztassuk 5 percre az elem csatlakozó­
végeihez!

IRÁNYTŰ BOROTVAPENGÉBŐL
Iránytűnek alkalmas a vékony, lapos bo­
rotvapenge is, hiszen két összeillesztett
fémdarabból készüi. Akár úgy is mágne­
sessé tehetjük, ha óvatosan fenjük a te­
nyerünkben. Ezután akasszuk fel valaho­
va, és figyeljük az irányát!

Határozzuk meg egy másik módszer segítségével, merre van észak, majd
állapítsuk meg, m elyik irányt jelzi az iránytű egyik és másik vége, és jelöljük
be őket értelemszerűen. A tű t időről időre töltsük fel mágnesességgel, ered­
ményünket pedig a Nap állásának segítségével ellenőrizzük! Ha nagy meny-
nyíségű vastartalmú fém található a közelben, téves eredményt kaphatunk.
358
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Iránymutató növények
A növényekből még akkor is meg tu d ju k állapítani, hogy merre van észak
és dél, ha nincs iránytűnk és a Nap sem m utatja az irányt. A növények a
Nap felé törekednek, ezért virágaik és dúsabb részük az északi féltekén dél
felé, a déli féltelékén észak felé nő.
A fák törzsén élő moha szintén ezen az oldalon zöldebb és sűrűbb (má­
sik oldalon sárgás, barnás színű). Az erezetes kérgű fák erezete szintén a
törzs északi oldalán sűrűbb.
A kivágott vagy kidőlt fa törzsének évgyűrűi hasonlóképpen irányt m u ­
tatnak - az Egyenlítő felé m utató oldalon gyorsabban alakulnak ki, ezért
o tt az évgyűrűk távolabb esnek egymástól.
Léteznek az észak-déli irá n yt önm aguktól m eghatározó növények is:
f *

Eszaki-sark jelző növény: Az Észak-


Afrikában élő növény északi irányba
hajlik, hogy minél több napfény érje.

Kompasznövény (Sílphium lacinia-


tum ): Észak-Amerikában é/ő növény
levelei észak-déli irányba mutatnak.
A növény keleti vagy nyugati irány­
ból tekintett oldalnézete jelentősen
eltér az északitól vagy a délitől.

Szélirány
Az uralkodó szél iránya felhasználható irányunk m egtartásához. A világ
egyes részein jellem ző szélirányok uralkodhatnak, amelyek azonban nem
egyeznek meg az év teljes időszakában.
Az egy irányba dőlő növények és fák egyértelműen je lzik a területeket,
ahol a szél m indig ugyanabból az irányból fúj, és m u ta tjá k az uralkodó
szélirányt is. A szélirányt azonban nem kizárólag a növények je lzik: a m a­
darak és a rovarok szélárnyékos helyre rakják fészküket, a pókok pedig nem
359
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

tudnak hálót építem' a szélben. A hó- és hom okdűnék is jellegzetes form át


vesznek fel az uralkodó szélirány m iatt, amely a magas, középső buekahát
külső részének irányából fúj.

Tájékozódás a Hold segítségével

A Hold nem bocsát ki saját fényt, a Nap sugarait veri vissza. 28 napos Föld
körüli keringése során a visszavert fény form ája helyzetétől függően válto­
zik. Ha a Hold és a Nap a Föld ugyanazon oldalán helyezkedik el, nem ver
vissza fé n y t (Újhold [a]), ezután látszólagos jo b b oldaláról, egyre nagyobb
mértékben, növekedve veri vissza a fényt. Teliholdkor a Hold és a Nap a Föld
ellentétes oldalán helyezkedik el (b), majd a Hold fogyni kezd, és egyre
csökkenő mértékben tükrözi vissza a fényt, míg egészen elkeskenyül a lát­
szólagos baloldalon. Ezt felhasználva szintén m egállapíthatjuk az irányokat.
*9

Ha a Hold napnyugta ELŐTT kel, a m eg vilá gíto tt oldal nyugaton van.


Ha a Hold éjfél UTÁN kel, a m e g v ilá g íto tt oldal keletre esik. Bármilyen
magától értetődőnek tűnnek is ezek, alkalmasak rá, hogy a Holdat éjjelente
kele t-n yu g a ti vonatkozási pontként használjuk.

Tájékozódás a csillagok segítségével


A csillagok egymáshoz viszon yított helyzete állandó, és m inden egyes éjjel
ugyanazon helyek fö lö tt haladnak el. A horizonton négy-négy perccel koráb­
ban haladnak á t az egyes éjjeleken, ami egy hónap a la tt kétórás eltérést
ad. Ha megjegyezzük a do tt csillag helyét az éjszaka egy bizonyos időpont­
jában, majd a következő éjjel, ugyanabban az időpontban megvizsgáljuk
a pozícióját, azt vesszük észre, hogy az északi féltekén az óram utató irá­
nyával ellentétesen, a déli féltekén annak megfelelően egy fokkal m ozdult
360
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

el a látszólagos ívpályán. A csillagok keleten kelnek, elérik a te tő p o nto t,


majd a nyugati horizonton nyugszanak. A távolságuk a te tő p o n ttó l ugyan­
akkora felkeléskor és lenyugváskor is.
A csillagokat az ember évezredek óta tanulm ányozza: szabad szemmel
látható csoportjaikat, állásaikat elképzelt form ájuk alapján állatok vagy
m itológiai személyek nevével illette.
Az északi féltekén csillagok egy csoportja egész éjjel látható, és az
egyetlen m ozdulatlan csillag, a Sarkcsillag körül forog. A Sarkcsillag érté-
kés segítség a tájékozódásban, m ert szinte pontosan az Északi-sark fö lö tt
helyezkedik el. A déli félgöm bön nem látható a Sarkcsillag, és nem létezik
hozzá hasonló fényes és állandó déli csillag sem. A déli félgöm bön a Dél
Keresztjének nevezett csillagzatot használhatjuk a tájékozódáshoz a ké­
sőbb részletezett módon.

AZ ÉSZAKI ÉGBOLT
A legfontosabb megjegyzendő csil­
lagkép a Nagygöncöí néven is ismert
Göncölszekér (a), a Kassziopeia (b)
és az Orion (c), amelyek mindegyike
- az északi égbolt többi csillagához
hasonlóan - a Sarkcsillag (d) körül
kering, oz első kettő azonban jó l
észrevehető, nem lenyugvó csillag-
csoport.
Ezek o esi!lóg képek a szélességi
fok függvényében különböző idő­
pontokban válnak láthatóvá. Ho
az Egyenlítő körül vagyunk, a leg­
hasznosabb közülük az Orion.
A felsorolt csillagképek m ind­
egyike alkalmas rá, hogy a segítsé­
gével felismerjük a Sarkcsillagot,
ha viszont pontoson megtanuljuk,
melyik az, már nem is iesz szüksé­
günk rójuk minden alkalommal.
A Kossziopeio és a Göncölszekér
(Nagygöncöí) o Sarkcsillagon kérész­
iül összeköthető egy vonallal. Ész­
revehetjük, hogy o Nagymedve két
legalacsonyabb csillaga (ahogy itt
is látható) szin te rám utat a Sarkcsil­
lagra. Könnyebben megtalálhatjuk
ezeket a csillagképeket, ha végig­
nézünk az égbolt jobb oldalán el­
nyúló, több ezer csillagot magába
foglaló ködös szalagon, a Tejúton.
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPÉN ES A TERMESZEIBEN

• x

>
\
\

Göncölszekér (Nagygöncöl) (a): Hatalmas csillagkép, a Nagy Medve (Urso Major)


része. A Sarkcsillag körül forog. Két csillaga, a Dubhe (x) és az alatta lévő Merők [yj
szinte pontosan a Sarkcsillagra m utat, amely a két csillag távolságának ötszörösére
helyezkedik el tőlük.

Kassziopeia (b): W alakú csillagkép, szintén


a Sarkcsillag körül forog. A Sarkcsillag másik
oldalán található, nagyjából ugyanakkora
távolságra, m int amennyire a Göncölszekér
(Nagygöncöl] esik tőle.
Tiszta, sötét éjszakákon figyelhető meg
a Tejúton ez a csillagkép. Hasznos segítség a
Sarkcsillag helyének meghatározásában, ho
a Göncölszekér valami m iatt csak homályo­
\
san látható. A csillagkép középső csillaga
szinte egyenesen a Sarkcsillag feié mutat.
/

Orion (c): Az Egyenlítő fölött található csil­


lag, mindkét féltekéről (átható. Az Egyen­
lítőnél kei és a megfigyelő szélességi fokától
függetlenül kelet felé halad, majd nyugaton
nyugszik. A M intaka (a)pontosan az Egyen­
lítő felett található. Az Orion távofabb he­
lyezkedik el a Sarkcsillagtól, m int az eddig
felsorolt csillagképek. Könnyen felismerhető
jelíegzetes csillagjairól: három alkotja az
„övét", a kisebbek pedig a „ kardot”

362
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Egyéb csillagok: Más felkelő és lenyugvó


csillagok is alkalmasak az irány meghatá­
rozására. Szúrjunk kettő - egy hosszabb és
egy rövidebb - botot a főidbe, hogy azok
mentén lássuk az eget (vagy használjuk
a puska állandó helyzetbe állíto tt irányzé-
kát)f Ezen keresztül figyeljünk bármilyen
csillagot (a Sarkcsillag kivételével), amely
mozgásban lévőnek tűnik! A csillagok lát­
szólagos mozgásából következtethetünk
arra, milyen irányba nézünk flásd a keretes
Tudnivalót)!

TUDNIVALÓ
Ahol a csillag látszólag ke! = arra van kelet.
Ahol a csillag látszólag nyugszik = arra van nyugat.
Laposan jobbra fordul = arra van dél. ‘
Laposan balra fordul = arra van észak.
Ezek mindössze hozzávetőleges irányok, de elegendőek a tájéko­
zódáshoz. A déli félgömbön a szabályok fordítva érvényesek.

Tájékozódás a déli égbolton


Az égbolt Déli-sark fö lö tti pontja környékén nincsen könnyen észrevehető,
fényes csillag. A déli irányt egy szembetűnő csillagkép, a Dél Keresztje
(Crux) jelzi. Ezt az öt csillagból álló csillagképet a másik két kereszt alakú
csillagcsoporttól kisebb mérete, valam int a rá m utató két csillag, az A lfa-és
Béta-Centauri különbözteti meg.

363
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEM ÉS A TERMÉSZETBEN

Hogyan találjuk meg a Dél Keresztjét?


Az egyik módszer, hogy végigvizsgáljuk a Tejutat, ezt a tiszta éjszakákon
látható, m illiónyi távoli csillagból álló, égbolton átívelő csíkot! A közepén
látható egy sötét folt, ahol a porfelhő eltakarja a háttérben ragyogó csil­
lagokat - ezt Szeneszsák néven ismerjük. Egyik oldalán a Dél Keresztje,
a másikon az A lfa - és Béta-Centauri csillagok találhatóak.

HOGYAN TALAUUK MEG


A DÉLI IRÁNYT?
A déli irány meghatározásához hosz-
szabbitsuk meg a képzeletbeli vona­
la t a kereszt mentén annak négy-öt­
szörösére, majd vetítsük le függőle­
gesen a horizon tra ! Lehetőség szerin t
kössük ezt az irányt egy jó l látható
tereptárgyhoz, vagy szúrjunk a földbe
két botot, hogy nappal se feledkez­
zünk el róla!

1 VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS
Az időjárás sokkal helyhez kötöttebb, m int az éghajlat. Bárhol legyünk is
a világon, le lehet vonni általános következtetéseket a várható időjárásra vo­
natkozóan. Vannak olyan területek, ahol az időjárási viszonyok állandóak,
de néhány kisebb terület földrajzi körülményei jelentősen eltérhetnek a
szomszédos vidékekétől. J
Az időjárási viszonyokat részben a szél és a víz egész földet érintő nagy
mozgásai, részben pedig a légmozgásokat kiváltó helyi hőmérsékleti és
légnyomáskülönbségek határozzák meg. Ezek hozzák létre az esőt és szál­
lítják a szelet.
0

Általában a levegő a magas nyomású területekről az alacsony nyomásúak


felé áramlik, szétterjesztve és felemelve a meleg levegőt, amely alá hideg
levegő kerül. A meleg levegő felszívja a nedvességet, de a nagyobb magas­
ságokban (vagy ha más m iatt csökken a hőmérséklet) a nedvesség felhővé
sűrűsödik, és végül elered az eső.
A legjobb példa erre: ahol a hegyek felfelé kényszerítik a légáramlatokat,
a hegyoldalon ered el az eső. Egyes területeken em iatt akkora a vízveszte­
ség, hogy a táj távolabbi részein száraz, „esőárnyékos" rész jön létre.
364
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Ez persze nem je le n ti fe lté tle n ü l azt, hogy ha száraz te rü le trő l jö vü n k


és átkelünk a hegyháton, vízben bővelkedő helyre érkezünk. A hegyvidéki
terület talán még fo ly ta tó d ik és a csapadékos te rü le t tá vo la b b van, de az
is lehet, hogy va la m ilye n előbb ható fizikai tényező m ia tt a felhő már k i-
r a p á t o t t a m agából a vizet.

Parti területek
A parti területeken a nappal uralkodó szélviszonyok általában m egfordulnak
éjszakára - függetlenül attól, hogy óceán, beltenger vagy tó mentén vagyunk.
A víz lassabban nyeli és veszti el a hőt, m in t a szárazföld, te h á t napközben
többnyire hidegebb, éjszaka pedig melegebb nála. A hőm érséklet-különbség
hatással van a víz fe le tt lévő levegőre: napközben a víz irányából a szá­
razföld felé fú j a szél, éjszaka viszo n t a szárazföld felől.
Ha egy sziget nagy kiterjedésű szárazföld közelében helyezkedik el, el­
képzelhető, hogy ezeket a törvényszerűségeket nem hagyja érvényesülni egy
nagyobb légmozgás. A szélirány igazán rendszeres nappali-éjszakai változása
viszont nagy víztöm egre utal, am ely abban az irányban te rü l el, ahonnan
napközben a szél fú j.

Szél
A szél szagokat is szállít magával, így in fo rm á c ió t s zo lg á lta t arról a helyről,
ahonnan érkezik. Még a tapasztalatlan orr is megérzi a tenger szagát. A hajó­
tö rö ttn e k a növényzet illata jelzi a szárazföld irányát. M indezek ellenére
ne hagyatkozzunk kizárólag a szaglásunkra, feltételezéseink megerősítésére
keressünk egyéb b izo n yíté ko ka t is!
Az állandó szélirány segít az irány m egtartásában, bár ezt rendszeresen
ellenőriznünk kell más eszközökkel is.
Jegyezzük meg a szélirányt és a hozzá köthető időjárást! Készítsünk jegy­
zeteket! A szél m indig a légnyomásnak megfelelő időt hoz, amely irányonként
általában megegyezik. Ez segítségünkre lehet az időjárás előrejelzésében.
Ha a szél erős és száraz, az idő m indaddig változatlan marad, amíg a szél
nem csökken vagy irá n yt nem v á lt - ezután elképzelhető, hogy esni fog.
Ha ködös és borús az idő, párára szám íthatunk, esőre viszont nem. Ha
azonban m egélénkül a szél és e lfú jja a ködöt, elképzelhető, hogy esni fog.
Időjárás-változást jelez, ha kellemes, szép időben jelentősen megélénkül
a szél (lásd még H urrikán és Tornádó a K atasztrófahelyzetek fejezetben).

365
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

FELHŐK
Figyeljük a fe lh ő k mozgását, m ert ezek je lz ik a legm egbízhatóbban az idő­
já r á s t
A fe lh ő t vízpáratöm eg alkotja, am ely lehűlve válik láthatóvá. Ha a le­
hűlés fo ly ta tó d ik , a cseppek egyre növekednek, amíg tú l nehézzé nem v á l­
nak a légnem ű halm a zá lla p o th o z - ekkor eső fo rm á já b a n lehullanak. Ha
a cseppek hőm érséklete eléggé m egem elkedik, elpárolognak, és a felhő
eloszlik.
A fe lh ő k fo rm á já n a k tíz fő b b fa jtá ja van. M inden v á lto z a t egy m egha­
tározh ató, hozzávetőleges magasságon mozog. Ugyanezek a fa jtá k a sark­
vidékeken alacsonyabban jelen nek meg.
M inél m agasabban vannak a felhők, annál jo b b az idő.
A sö té t sztrátusz (réteges felhő) alsó rétege a la tt kavargó kicsi, fekete
felhők gyakran okoznak zivatart.
A magas te rü le te k fe le tt elhelyezkedő felhők - ha nem távoznak délig
- esőt jeleznek.

Bárányfelhő (Cirrocumulus): Hullámzó homokra emlékeztető kicsi,


/ kerek felhőtömeg. A bárányfelhők általában a viharfelhőket követik
és derűit időt jeleznek, m ert felosztanak és ragyogó, kék eget hagynak
maguk utón.

Párnafelhő (Altocum ulus): Középmagas gomolyfelhőnek is neve-


zikr szép időben jelenik meg. Hasonlít a bárányfelhőhöz, de nagyobb,
vastagabb, nem olyan fehér, és árnyékos részek tarkítják. Általában
vihar után jelenik meg.

Zi vatarfeIhő (Cu m u Ionim b ú s ) : Alacsony, zivatartokozó, függőleges


kiterjedésű felhő. Sötét és ijesztő. 6000 m-es magasságba is tornyo­
sulhat, a tetején gyakran üllőnek nevezett aiakzat látható. Jégesőt,;
erős szelet, dörgést és villámlást hoz. Felette hamis pehelyfelhő, alatta
réteges esőfelhő jelenik meg.

Gomolyfelhő (Cumulus): Nagyon könnyen felismerhető:karfiolra


hasonlító, vattaszerű felhő. Ha erősen szétszóródva jelenik meg, ál­
talában derült időt hoz, ha viszont megnő és több fejet formái, képC5
hirtelen érkező, nagy zivatart okozni.
A tenger felett, egyébként tiszta égen látható gomolyfelhő sok­
szor azt jelzi, hogy alatta szárazföld terül el.
366
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

367
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

368
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Pehelyfelhő (Cirrus): Mogos, vékony felhő. Jégkristályokból épül fel,


amelyek fehéres színűvé teszik. Jó időben fúrható az égen.

Fátyolfelhő (Círrostratus): Fehér erezetűJégszemcsékből álló felhő.


Ez az egyetlen felhőfajta, amely gyűrűt képez a Nap és a Hold körű!.
Megnövekedése szép időt, csökkenése esőt jelez
Hó vagy eső közeledtére utol, ha az eget pehelyfelhő bontja, elsö­
tétül felette az ég, majd fátyolfelhő alakúvá változik.

Lepelfelhő (Altostratus): Szürkés leplet alkot, amelyen keresztül a Nap


és a Hold vizes korongnak tűnik. Nedves idő közeledtével a korong el­
tűnik, a felhő megvastagodik és elsötétül, majd eső hullik belőle.

Réteges esőfelhő (Nimbostratus): Alacsony, sötét, az eget homá­


lyossá tevő fefhőtakaró. Négy-öt órán belül hó, vagy órákon át hulló
eső érkezik belőfe.

Gomolyos rétegfelhő (Stratocum ulus): Afacsony, darabos, görgő


felhőtömeg, amely általában beborítja az egész égboltot, bár sokszor
elég vékony ahhoz; hogy a napsugarak átszűrődjenek rajta. Könnyű
zápor hullhat belőfe, de délutánra eloszlik és tiszta éjszakai égboltot
hagy maga utón.

Réteges felhő (Stratus): A legalacsonyabban úszó felhő. Egységes


ködszerű réteget képez, amelyet gyakran hegyi ködnek neveznek. Nem
tartozik a megszokott esőfelhők közé, mégis előfordul, hogy csapadék
szemerkél belőle. Ha éjszaka vastag réteget képez az égen, amely
a reggeli égboltot is belepi, valószínűleg szép idő lesz aznap.

369
E L IG A Z O D Á S A TÉ R KÉ PEN ÉS A T E R M É S Z E T B E N

ELŐREJELZÉS
A túlélő számára akár végzetes is lehet, ha rossz időbe kerül. Megvan az ideje
annak, hogy a szabadban legyünk és haladjunk, ahogy annak is, hogy me­
nedékbe v o n u lju n k. Ha észreveszünk bizonyos je le k e t és képesek vagyunk
rövid távra szóló előrejelzéseket készíteni, könnyebb d o lgunk lesz a teen­
dők m eghatározásakor.
M ie lő tt bárm inek is nekifognánk, m érlegeljük az időjárást és a várható
változásokat! Tanuljuk meg figyelem be venni a szélben és légnyomásban
bekövetkező m ódosulásokat, készítsünk feljegyzést az időjárásról, a válto­
zásait kiváltó körülm ényekről és azok végeredm ényéről!

Az élővilág jelzései
Az á lla to k rendkívül érzékenyek a légnyom ásra, így e g y -k é t napra előre
tu d já k je le zn i az időjárást.
A rovarevő m adarak - pl. a fecske - jó időben magasabban, vihar kö­
zeledtével alacsonyabban táplálkoznak.
A n y jla k szokatlan viselkedése napközben, vagy az odújába különösen
sok élelm et fe lh a lm o z ó mókus a rossz id ő t jelezhe ti.
A term észet ugyanakkor nem ad hosszú távú előrejelzéseket. A mókus
által fe lh a lm o z o tt m ogyoró mennyisége az á lla t k ita rtá s á t jelzi, nem a kö­
zeledő vih a r erősségét. A m edvebarlang mélysége és a zord időjárás között
nincs sem m iféle kapcsolat, a barlang elhelyezkedése mindössze a talajviszo­
nyokra utal. A különösen nagy bogyóterm ést hozó növények a korábbi zord
viszonyokat je lz ik : a fa azért h o z o tt tö b b term ést, hogy nagyobb túlélési
esélyt biztosítson a saját fajtájának.

A tábortűz jelei
Ha a tá b o rtű z fü s tje egyenletesen száll fel, az idő nyugodt, és valószínűleg
az is marad. Ha a fü s t kavarog, vagy rövid emelkedés után lecsapódik, való­
színűleg v ih a r vagy ziva ta r közeledik.
A fa szerszámnyelek a viharos idő közeledtével jo b b a n szorulnak. A só
összegyűjti a levegő nedvességét és nehezebben szóródik szét.

„A csontjaimban érzem”
Rossz idő közeledtével a göndör hajúak hajukat még göndörebbnek és nehe­
zebben kezelhetőbbnek érzik. Ez az á lla ti szőrre is igaz. A kiket reuma, tyúk­
szem vagy egyéb kellemetlenség kínoz, a nedves idő közeledtével általábar
panaszaik súlyosbodásáról szám olnak be.
370
ELIGAZODÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN

Hangok és szagok
Nedves idő közeledtével a hang a m egszokottnál messzebbre száll, a távoli
hangok tisztábbak, a páradús légkör ugyanis erősítőként viselkedik. M indez
persze viszonylagos, ne feledjük, a hang a vízen is gyorsabban terjed!
A fák és növények illata eső közeledtével jellegzetesebb, m ert a növény­
zet m egnyílik a csapadék fogadására.

Az égen megfigyelhető jelek


„Vörös az ég alja, nagy viha r lesz nemsokára" - ta rtja a mondás, és ez apró
módosításokkal még ma is igaz. A vörös nap vagy a vörös égbolt napnyugta­
kor azt jelzi, hogy a légkör kevés nedvességet tartalm az, te h á t nem várható
eső vagy hó a következő két órában. Hasonlóképpen, a vörös ég reggel
egyértelműen a v ih a r közeledtére utal.
A szürke reggelt általában száraz nap követi. A fénytelen színek a száraz
levegő fe le tt elhelyezkedő ködfátyol eredményei, a m it az alacsonyabb légkör
porszemcséin összegyűlt h a rm a t okoz.
Ha este borús és szürke az ég, eső várható. Ilyenkor a porszemcsék úgy
tele vannak nedvességgel, hogy nemsokára eső formájában a földre hullanak.
A völgyből felszálló kora reggeli köd d e rü lt id ő t jelez. Ha a dombos és
hegyvidéki területeken a köd nem száll fel délig, egész nap párás marad az
idő, és késő d é lu tá n valószínűleg esni is fog.
A tiszta éjszakai égb olt jó, nyugodt időre utal, de a nyár végén fa g y o t is
jelezhet: éjszaka a felhők szigetelik a föld felszínét, amely így nem veszít hőt.
Ez megnöveli a fa g y kockázatát. A nehéz, hideg levegő m e g tö lti a mélye­
déseket - ilyenkor ne arra táborozzunk.
Időjárás-változásra szám íthatunk, ha a tiszta éjszakai é g b o lt után csak
néhány csillag lá th a tó az égen.
Pontos időjárás-előrejelzést tesz lehetővé a Nap és a Hold körül szabad
szemmel is jó l lá th a tó színes kör, a fénygyűrű. A növekvő fé n yg yű rű jó id ő t
jelez: gyarapodása arra utal, hogy a levegőben lévő nedvesség elpárolog,
így a nappal vagy az éjszaka tiszta lesz.
Esőre szám íthatunk, ha a Nap vagy a Hold körüli fénygyűrü zsugorodik.
Ha a délután i napból zöld fé n y szikrázik, legalább 24 órán keresztül
derült idő vár ránk. Szintén tiszta időre szám íthatunk, ha késő délután
szivárványt látunk.

371
7
■■

ÚTKÖZBEN

z útvonal kiválasztását és az út megtervezését kö­


A vetően fontos, hogy tartsuk az irányt, a haladás üteme
megfeleljen a talajtípusnak és a csoport tagjainak, vala­
m int alkalmazzuk az utazást megkönnyítő technikákat. Ez
a fejezet a helyváltoztatáshoz szükséges ismereteket tár­
gyalja. Lehetőleg olvassuk hozzá a korábbi, Éghajlat és te­
repviszonyok című fejezetben leírt módszereket!
A legkönnyebben megtehető útvonal kiválasztása ál­
talában alapos felderítést igényel. A legkönnyebb út nem
feltétlenül azonos a leginkább magától értetődővel vagy
a leggyorsabbal. A csoportokat és az útvonalat úgy kell
megszervezni, hogy a kevésbé rátermetteknek is megfe­
leljenek, különben fel kell készülnünk a szállításukra.
A vízi utak biztosítják a legkönnyebb haladást, ha az
adott útvonal jó l hajózható, és tudunk tu ta jt építeni.
A vízi utakon ugyanakkor útvonalunkat keresztező, nehéz
akadályok is előfordulhatnak. A folyók különösen veszé­
lyesek lehetnek! Fel kell tudnunk mérni a folyó veszélyeit,
és - ha elkerülhetetlen az átkelés - képesnek kell len­
nünk az átkelésre legmegfelelőbb hely és módszer kivá­
lasztására.

---------------- ------ ■ --------------


372
ÚTKÖZBEN 3 74
Az út megtervezése 378
Haladás csoportosan 379
Sebesség és haladás
t
380
Éjszakai haladás 381
Haladás magasan fekvő területen 382
Haladás a dzsungelben 383
HALADÁS VÍZEN 3 84
Tutajok 384
Átkelés a folyón 387
ÚTKÖZBEN
üggetlenül attó l, hogy vadászexpedícióra indulunk vagy a civilizációba
F vezető útnak vágunk neki, olyan ismeretekkel kell rendelkeznünk, ame­
lyek révén képesek vagyunk tájékozódni és megküzdeni a terepviszonyokkal.
Ezekre szükségünk van ahhoz is, hogy biztonságosan visszajussunk a tábo­
runkba vagy csak a választott útvonalon maradjunk. Felderítéseket végezve
még térkép nélkül is tudunk képet alkotni közvetlen környezetünkről - sok­
kal nehezebb viszont meghatározni, mi lehet a messzebb lévő területeken.
Ha rövid felfedezőútra indulunk, m enet közben készítsünk jegyzeteket
a területről, hogy biztosan visszataláljunk a táborba! Rövid út megtételekor
az út m enti képződmények és tárgyak tájékozódási pontokat nyújtanak, de
ösvényünket akár meg is jelölhetjük. Hosszabb, vagy kifejezetten a civilizáció
elérését célzó út esetén azonban szükségünk lesz mindenre, ami segíthet
a tájékozódásban. J

Mielőtt útra akarnánk kelni


A m entőcsapatok megérkezésének reményében m aradjunk a baleset hely­
színének közelében, hacsak nem késztet m inket valam ilyen konkrét veszély,
víz- vagy élelem hiány a te rü le t gyors elhagyására és menedékkészítésre.
Ha sérültek is vannak köztünk, vagy híján vagyunk a víznek és tápláléknak,
küldjünk előre egy csoportot, hogy hívjanak segítséget, a többiek pedig
maradjanak és ápolják a sérülteket! Az ú t megtételére a legjobb erőnlétben
lévőket és a legráterm ettebbeket válasszuk - kivéve, ha képzett orvos is van
közöttük, neki a betegekkel kell maradnia.
M it tegyünk, ha nem érkezik m entőalakulat? A helyi erőforrások elapad­
hatnak: egyre messzebb kell mennünk a tűzifáért, az állatok eltűnnek a terü­
letről, lehet nehezebben növényeket, gyümölcsöket, gom bákat és makkter­
mést találni (vagy megszerzésük m ia tt nagy távolságokat kell megtennünk).
Még a fertőzés veszélye is nagyobb, ha a túlélésért küzdve túl sokáig ma­
radunk ugyanazon a helyen - még a legszigorúbb egészségügyi szabályok
betartása m e lle tt is nő a megbetegedés veszélye.
Mindezek e gyü tt a továbbhaladásra ösztönöznek minket. Függetlenül
attól, hogy új területre vagy egyenesen a civilizációba indulunk, ugyanazokkal
a problémákkal kell majd megbirkóznunk. Mivel meglehetősen ritka az olyan
idilli helyzet, amelyet a túlélő többre értékel régi életénél, ésszerű az út leg­
első lépésétől kezdve minden apró részletet előre megtervezni. Ez a o\ csak
az képez kivételt, ha a betegek még felgyógyulóban vannak, vagy az idegen
terepen történő átkeléshez jobb forrásokra van szükségünk. Ha egy barátsá­
gosabb területre és az előzőnél kényelmesebb táborhelyre költözünk, a bete­
gek és sérültek esélye nagyobb lesz a felépülésre, és nagyobb valószínűséggé:
tu d ju k beszerezni a végső úthoz szükséges tartalékokat és felszerelést is.
374
ÚTKÖZBEN

Ha van térképünk vagy p onto­ »■


mmw
san ismerjük a helyzetünket, a leg­ NE FÉMMŰK:
közelebbi ism ert települést tűzzük Az úticél megválasztását be^
ki célul! Ha fogalm unk sincs róla, folyásolja minden összegyűjt­
hogy hol lehetünk, a legjobb, ha hető információ a csapat erőn­
a LEFELÉ vezető vizeket követjük, lététől és kitartásától kezdve
mert általában la k o tt területre ve­ a terep jellemzőiig. Ne feledjük,
zetnek és így legalább egyértelmű a legKönnyebb haladást nem
lesz az útvonal. feltétlen a legegyszerűbbnek
Ha csak tá b o rh e lye t váltunk, tűnő út biztosítja!
nincs értelme mindössze egy kilo ­
méterre! arrébb menni, m ert hamarosan ugyanazokkal a gondokkal fogunk
szembesülni, am elyek az első táborhely elhagyására késztettek m inket:
a terület nem lesz teljesen „friss". Legalább két-három napi u ta t tegyünk
meg, hogy érintetlen növény- és állatvilágra, tüzelőanyagra leljünk!
Amíg ugyanolyan területen haladunk, ugyanolyan forrásokra számít­
hatunk, mégis jegyezzük meg a vadászatra, csapdaelhelyezésre és g yű j­
tögetésre alkalmas helyeket, az egyes állatok előfordulási területeit, vala­
mint a tüzelőanyag- és vízutánpótlás forrásait! Az új területen is meg kell
találnunk az alapvető igényeinket kielégítő készleteket, de ezek hozzá­
férhetősége hatalm as mértékben m egváltozhat - előnyünkre és h á trá ­
nyunkra egyaránt!

Előkészületek
A tábor elhagyása e lő tt hagyjunk jeleket, amelyek egyértelművé teszik, hogy
ott voltunk és onnan továbbm entünk (lásd Jeladás a Megmenekülés fe je ­
zetben}! Hagyjunk üzenetet a csoport tagjairól és szándékainkról! M enet
közben helyezzünk el jelzéseket az ösvényen, így a tá b o rt m egtaláló kere­
sőcsapat követni tu d m inket!
Ha előreláthatólag vízlelőhely nélküli területen fo g u nk áthaladni, h al­
mozzunk fel ta rtó s íto tt élelemből álló készletet, töltsük meg a vizesüvege­
ket és nagyobb tárolóedényeket, vigyünk hordágyat vagy egyéb szállítóesz­
közt a betegek, idősek vagy gyerekek számára! M indenkinek legyen meg­
felelő lábbelije és öltözéke! A felszerelések és készletek szállítására alkalmas
hátizsákokról is gondoskodjunk! Elképzelhető, hogy használhatunk vala­
milyen közlekedési eszközt - szánt vagy tutajt. Vigyünk magunkkal menedék-
készítésre használható anyagokat: ruhát, ponyvavásznat, esőkabátot, de akár
botokat is, ha elképzelhető, hogy később szűkében leszünk ezeknek! Ha van
gyorsan összeállítható és szétszedhető menedékünk, energiát ta k a ríth a ­
tunk meg a tetőanyag és támaszték keresésénél fontosabb gyűjtögetésekhez.
Természetesen vinnünk kell magunkkal jeladásra alkalmas felszerelést is,
hiszen elképzelhető, hogy alkalm unk nyílik kapcsolatteremtésre, ami a meg­
meneküléshez vezethet!
375
ÚTKÖZBEN

Alaposan ta n u lm á n yo zzu k az időjárási viszonyokat, hogy nyugod t idő­


ben kelhessünk ú tra !

TEST- ES ÖVTASKA KÉSZÍTÉSÉ %


A kényelmes, könnyen elkészíthető, fel­ r
szerelés szállítására alkalmas egykan táros
hátizsák elkészítéséhez mindössze egy
erős, lehetőleg vízálló, 90 x 90 cm nagyságú
anyagra, két kis köre és egy testet átérő
kötélre vagy madzagra van szükségünk

Helyezzük a köveket átlósan egymással


szemben a ruhára és hajtsuk rá az anyagot
a kövekre! Kössük össze a kötelet a kövek
alatt, hogy rögzítve legyenek! A kövek
m ia tt a kötél nem tud lecsúszni. Tegyük
a ruhát a földre, és tekerjük bele szorosan a
tárgyakat, amelyeket vinni akarunk! Ve­
gyük fel a zsákot: viselhetjük a hátunkon
átvetve és övtáskaként a derekunkon is!

HATIZSAKKERET
Készítsünk egy hátunkra illeszkedő létra-
keretet, az aljára pedig oldalmerevítésse!
rögzítsünk derékszögű kinyúlást! Tegyünk
rá vállpántokat és derékhurkot! Használat
előtt kössük bele a a táskát, a készletcso­
magot vagy a felszerelést!

VILLÁS KERET
Egy kettéágazó bot közé helyezett kereszt-
rudakkal a rákötött csomag szállítására
alkolmas, gyorsabban elkészíthető, ám
kevésbé hatékony eszközt készíthetünk.

376
ÚTKÖZBEN

BABAHORDO, AVAGY KENGURUZSAK


A papoose indiánok módszerét követve
csecsemőket és kisgyerekeket szállíthatunk
a hasunkon vagy o hátunkon. Egy négy-
szögletes ruha oSsó sarkait kössük dere­
kunk köré, tegyük bele a gyermeket, majd
kössük a ruha felső sorkait o nyakunk köré!
A nyakunknál béleljük ki, hogy enyhítsük
a nyomást és a dörzsölödést!

Felnőttek szállítása
Végig a hátunkon cipelni vagy - a tűzoltók módszerével - a vállunkra fe kte t­
ve vinni valakit hosszú úton képtelenség, a hordágy pedig nehezen kezelhető.
A kisgyerekeket ültessük a hátizsákkeretbe, vagy készítsünk rudakból hord-
széket, am elyet többen tu d n a k v in n i! Ha egyedül vagyunk, próbálkozzunk
szánnal vagy páros csúszórúddal [lásd A tá b o r berendezése o Táborozási
technika fejezetben)\ A felszerelést hasonlóképpen szállíthatjuk.

Szánkészítés
Egyenletes mozgása m ia tt a szán különösen hasznos a havon és a jégen,
bár sima felületű talajon is használható. Az elülső sínek form ája - különösen
hó esetén - m eghatározó. A szán megépítésekor felhasználhatjuk a szeren­
csétlenül já r t repülőgép vagy más já rm ű a jtó it és burkolatát. Derékhurokkal
kössük az elülső síneket a szánhúzó emberekhez! Legjobb, ha elöl ketten, hátul
(a fékezés m ia tt) szintén ketten vannak. A szánt alaposan vizsgáljuk át,
m ie lő tt hosszú útra in d u ln á n k vele!
Keressünk o sínpárnak két villás ágat,
majd távolítsuk e! mindkét ág egyik felét!
Csiszoljuk o síneket simára, és kössünk
rájuk keresztléceket! Választhatunk két
hosszabb, rugalmas sínt is, amelyet az
ábrán látható módon kell meghajlíta­
nunk és rögzítenünk!Ezzel az elrendezés­
sel a rögzítések nem o földön lesznek, így
kényelmesebben utazhat rajta a sérült.
Bármelyik módszert válasszuk is, a sta­
bilizálás érdekében építsünk bele legalább

377
ÚTKÖZBEN

AZ ÚT MEGTERVEZÉSE
Ha igazán magas területen, nagy síkság felett tartózkodunk, nagyobb pontos­
sággal is megtervezhetjük az útvonalunkat. Az esetek többségében azonban
a látótávolság korlátozott, így meg kell tippelnünk, hogy mi lehet a követ­
kező hegyhát m ögött, vagy mi található az előttünk lévő holttérben. A rész­
leteket még akkor is nehéz kivenni, ha látjuk az e lő ttü n k elfekvő te rü le te t
Ami távolról könnyen leküzdhető meredélynek látszik, közelebbről vizsgálva
kom oly akadállyá v á lto z h a t Nagy hasznát vesszük a távcsőnek (ha van) az
összes lehetséges útvonal megtervezésekor.
Akár fára is mászhatunk, hogy messzebbre ellássunk - de maradjunk
a törzs közelében, és minden ágat ellenőrizzünk, m ie lő tt ráhelyezzük a sú­
lyunkat! Nem kockáztathatjuk meg a lezuhanást!

Haladás folyók mentén


A vízfolyást követve - bármilyen kicsi is legyen- eljutha tu n k a civilizációba,
útközben pedig nélkülözhetetlen ta rta léko kat is biztosít. A legtöbb folyó
a tengerbe vagy egy nagy szárazföldi tóba vezet A ritka kivételektől eltekintve
(amikor a fo lyó hirtelen e ltű n ik a föld alatt) tisztán kivehető és követhető
útvonalat kínál. Néha - főleg a magas részeken - hegyszorosokon vágja át
magát, ilyenkor lehetetlen (de legalábbis nem tanácsos) továbbra is a part
mentén haladni, m ert minden bizonnyal meredek, sziklás és csúszós. M e n ­
jü n k fel te h á t egy magasabb részre, vágjuk le a kanyarulatokat, és a folyó
általános irányát kövessük a meder görbületei helyett!
A sík vidékeken könnyebb követni a folyót, ráadásul szegélyezhetik á lta ­
lunk is használható állati ösvények. A trópusi területeken a növényzet sű­
rűbb a folyó mentén, m ert a fény bejut a fák koronája alá, és a folyópartok
m entén is nehezebb lehet átvágni. Ha a folyó elég nagy, gondolkodjunk el
a tutajkészítésen! Lehet, hogy nem áll rendelkezésünkre a legjobb tu ta jé p í­
tésre alkalmas anyag, a bambusz, de azért minden bizonnyal találunk egyéb
erős, kidőlt, használható faféléket.
Ha a folyó sík területen óriási kanyarulatokat tesz, a kanyar belseje köny-
nyen mocsaras vagy elárasztott lehet. Az ilyen rendkívül nedves földet buja,
sásszerű növényzetéről ism erhetjük fel. Lehetőleg kerüljük az ingoványos
területeket, és vágjuk le a kanyarulatokat!

Iránytartás
Ha kiválasztottuk az útirányt, próbáljuk meg ta rta n i! Válasszunk egy szem­
betűnő távoli dom borzati elemet és tartsunk afelé! Az erdőben haladva nem
könnyű tájékozódni, ilyenkor felbecsülhetetlen értéke van az iránytűnek.
Ha sík, ta g o la tla n területen haladunk, és legalább hárm an-négyen va­
gyunk a csoportban, távolodjunk el egymástól, nagyobb távolságról köves­
sük egymást, és gyakran nézzünk hátra! Egymás nyom át követve biztosan
378
ÚTKÖZBEN

egymás m ö g ö tt m aradunk. Ha a csoport ta g ja i felváltva haladnak (valaki


előre megy, m egpihen, amíg a több iek utol nem érik), biztos, hogy egyenes
marad az u tu n k iránya. Egyedül haladva úgy próbáljuk meg ta rta n i az ú t­
irányt, hogy visszanézünk a saját nyom ainkra, ha láthatóak (pl. a havon vagy
a hom okon). Ennél is jobb, ha egyenes vonalban b o to k a t vagy kőrakásokat
helyezünk el, és ezek segítségével ellenőrizzük, nem té rtü n k -e le az ú tv o ­
nalról.
A sziklás kíszögellések és növénnyel sűrűn b o ríto tt te rü le te k szélén
haladjunk, ha pedig magasabb területen vagyunk, m aradjunk is rajta, amíg
biztosan rá nem ta lá lu n k a m e netirá nyu nk szerint legjobb előrehaladást
biztosító, lefelé vezető hegynyúlványra!

HALADAS CSOPORTOSAN
Rendezetten, szabályos form ációban, ne rendetlen falka módjára haladjunk!
így biztosan nem hagyunk el senkit, és tu d u n k segíteni annak, akinek nehéz­
sége tám ad. M in d e n n a p indulás e lő tt ta rtsu n k rövid eligazítást, beszéljük
meg az ú tvo n a la t, a várható akadályokat és az esetleg adódó különleges
körülm ényeket!

A feladatok kiosztása
Legyen felderítőnk! 0 lesz a felelős a legjobb útvonal kiválasztásáért, a száraz
faágak, laza sziklák stb. elkerüléséért, és a lejtőről levezető legjobb ú t m eg­
találásáért!
Valaki más azt a fe la d a to t kapja, hogy figyeljen a felderítőre, aki az
akadályok elkerülésével és a helyes irány megtartásával lesz elfoglalva. Gyak­
ran váltsuk m in dkettejüke t, m ert a fe la d a tu k - különösen a fő felderítőé -
elég fárasztó!
A csoport tö b b i tagja keresse az ehető növényeket, bogyókat, g y ü m ö l­
csöket, és m indenki vállaljon felelősséget legalább egyvalakiért, hogy senki
se eshessen össze egyedül az ú t m e n té n ! A létszámellenőrzés és az á lla p o t-
felm érés különösen a fo lyó n tö rté n ő átkelés vagy a nagyon nehéz te rü le t
leküzdése után fo n to s. Valaki rendszeres időközönként ellenőrizze a fe l­
szerelést is!
Legalább kettesével haladjunk! Különösen ügyeljünk rá, hogy ne sza- »

leadjunk el egymástól, ha rossz időben, vagy ha éjszaka kell haladnunk! Á lta ­


lában az elöl haladó szakad el legkönnyebben a csoporttól, m ert a többiek
hajlam osabbak a lem aradókra figyelni. Pl. a felderítő m egpróbál átm ászni
egy nehéz akadályon, a m ögötte érkező látja, hogy csak küszködik, ő viszont
észrevesz egy egyszerűbb ú tv o n a la t a csapat többi tagja pedig követi - és
a vezető már el is szakadt a többiektől. Ezért hasznos, ha MINDENKI ismeri a
k itű z ö tt ú tv o n a la t. Kézenfekvő m egoldás az is, ha gyülekező p o n tké n t
379
ÚTKÖZBEM

kimagasló dom borzati elemeket je lölün k meg: így ha elszakadtunk vagy


vészhelyzetbe kerültünk, tudjuk, hol ta lá lju k meg a többieket.
Az a do tt vidéken rendelkezésre álló víz, tüzelőanyag és növények jelzik,
hogy a hasonló, de távolabbi területen mi vár ránk. Jegyezzük meg a mene­
déknek alkalmas helyeket - ha hirtelen elrom lik az idő, vissza tudunk térni
valamelyikbe!

SEBESSÉG ÉS HALADÁS
- Nagyobb csoport esetén előreküldhetünk egy felderítőcsoportot,
amelynek feladata az útvonal m egtisztítása és az éjszakai tábor
felállítása, illetve előkészítése a lassabban haladó sérültek és a ke­
vésbé rá te rm ette k részére. Tiszta ösvényen könnyebb szállítani
a csom agokat és rosszabb erönlétű társainkat is. A betegek és sé­
rültek m e lle tt legyenek jó erőben lévő kísérők, hátha valam ilyen
nehézséggel kell m egbirkózniuk!

- Ügyeljünk rá, hogy a csapatvezető ne távolodjon el tú lz o tta n a m ö­


g ötte lévőktől! Akadály leküzdése után várjuk meg a többieket, és
addig ne m enjünk tovább, amíg m indenki fel nem zárkózottl

- A legjobb, ha egyenletes sebességgel haladunk. Az ütemes, szabályos,


ingaszerű m ozdulatok kevésbé fárasztják a lábat, m in t a szaggatott
tem pó vagy a térdek gyakori behajlítása. Segít, ha hagyjuk lengeni
a karunkat m agunk m ellett. Soha ne zsebre te tt kézzel közlekedjük,
különösen ne dombra fe l- vagy lemenet, m ert ha megcsúszunk, ke­
vesebb az esélyünk megakadályozni az esést vagy a lecsúszást.
»

- Gyakran pihenjünk - akár egyedül vagyunk, akár csoportosan! Á ll­


ju n k meg, üljü n k le, és nézzük meg, ki hogyan érzi m agát! Helyezzük
át a kényelm etlen terheket, szükség esetén rendezzük á t a csom a­
gunkat! A tereptől és a csoport állapotától függően 3 0 -4 5 percenként
átlagosan 10 perces szünetet ta rts u n k !

- Meredek terepen csökkentsük, könnyű terepen növeljünk a lépéseink


hosszát! A lejtőn kerüljük a tú l nagy lépéseket, m ert különben tú l­
terheljük te stü n ke t és hamarabb elfáradunk.

- Meredek vagy csúszós talajon a kötelek kapaszkodóként szolgálhatnak,


segítségükkel könnyebben küzdhetjük le a különösen nehéz terepet
(ez nem azonos az abseilinggel, illetve az egyéb mászó- és ereszke­
dőtechnikákkal).
380
ÚTKÖZBEN

- H asználhatunk pruszikcsom óval e llá to tt kötelet is, am ely a gyere­


kekre és az idősekre kötve kevésbé veszélyes haladást b izto sit egy
stabil kötél m entén [lásd Csomók ű Táborozási technika fejezetben).

- A te rv e z e tt távolság ó rá n ké n t 3 km legyen, de fe lfe lé m enet csők-


kentsünk a harm adával]

ÉJSZAKAI HALADÁS
»

Éjszaka ismeretlen területen haladni nagyon veszélyes lehet, de vészhelyzet­


ben szükségszerű, bizonyos körülm ények között pedig - pl. a sivatagban -
kényelmesebb.
Az éjszaka sohasem teljesen sötét, valam ennyire még az em ber is lát
ilyenkor. A d o lg o k a t azonban nehéz ilyenkor tisztán kivenni, ezért könnyen
e ltá jo lh a tju k m agunkat, és úgy érezhetjük, eltévedtünk. Az iránytartással
kapcsolatos bizonytalanság és az ehhez hasonló félelm ek leküzdése m ia tt
hasznos segítség az iránytű. A fák k ö z ö tt sötétebb van, m in t a nyílt te rü ­
leten, ezért lehetőség szerint az u tó b b in haladjunk!
Ha éjszaka vala m ilyen tá rg y a t nézünk, csak egyik o ld a lá t figyeljük, ne
nézzünk közvetlenül rá! A sötét középső fe lü le trő l m in d e n t nehezebb fe l-
ismerni, a szélek viszont tisztábban kivehetőek. Éjszaka a látóm ezőnk szélén
elhelyezkedő tá rg ya ka t jo b b a n látjuk.
Ha a szem ünk hozzászokott a sötéthez, egyre tö b b e t lá tu n k és kialakul
az „éjszakai látás". A szemnek 3 0 - 4 0 percre van szüksége ahhoz, hogy
hozzászokjon a sötéthez. Ha e lju to ttu n k idáig, óvjuk szem ünket az erős
fé n ytő l, különben egy időre ro m lik az éjszakai látásunk! Ha mégis elke rül­
hetetlen a fény használata, ta k a rju k le az egyik szem ünket, hogy legalább
annak m egm aradjon ez a képességei Ha pl. meg kell néznünk a térképet,
a zseblám pára t e t t vörös szűrő is sokat segíthet.
A sötétben a fül jó l használható érzékszerv. Pl. a fo lyó hangja kiváló
irá n y m u ta tá s t ad arra nézve, hogy m ilyen gyorsan folyik. A sötétben érez­
zük a növényzet szagát, és az ismerős szagok segíthetnek az azonosítá­
sukban is.
LASSAN já rju n k a sötétben! M inden egyes lépésünket készítsük elő,
csak azután helyezzük rá a teljes te s ts ú ly u n k a t! Lejtőn lefelé haladva cso­
szogó m ozdulatokka l m enjünk!

381
ÚTKÖZBEN

HALADÁS MAGASAN FEKVŐ TERÜLETEN


A hegyvidéki, dombos területeken legjobb a magasan fekvő részek felé ta r­
tani, m e rt ez m egkönnyíti a tájékozódást. Elképzelhető, hogy a folyók m e­
redek oldalú vízmosásban folytatódnak, de előfordulhatnak zúgok, vízesések
és csúszós kövek is, mindezeket gyalog meglehetősen nehéz leküzdeni. Egész­
ségtelenül hosszú id ő t kell a vízben tö lte n ü n k , ha nem fig y e lü n k erre.
A völgyekből a hegynyúlványokon keresztül jussunk ki, és m enjünk fel
a hegyhátakra! Ha nagyon veszélyesek, m enjünk vissza a völgybe, és o tt
keressünk éjszakára menedéket, v iz e t! így nagyobb tá vo lsá g o t te h e tü n k
meg, m in t ha a hegynyúlványon próbálnánk átküzdeni m agunkat.

Semmi értelme végigkövetni a kanyargó


folyót mély völgyeken, dombos terepen ó t
Ha a völgyből felmászunk az (a) pontnál[
és követjük o hegyhát irányát, megkímél­
jük magunkat ottól, hogy meredek, fárasztó
területeken ereszkedjünk ie és másszunk á t

Éjszaka álljunk meg o (b) pontnál, és men­


jünk le az első vízfelöhefyhezl Itt menedé­
ket is találhatunk, nem úgy, mint az elemek­
nek kitett hegyháton.
Ügyeljünk az este közeledtével egyre
csökkenő fényre és saját fogyó energiánkra!
Még azelőtt keressünk menedéket, hogy
a vaksötétben teljesen kimerülnénk!
Ne menjünk ie a völgyfenékre, ha út­
közben is találunk vizet és menedéket f így
energiát takarítunk meg és melegebb he­
lyen tartózkodhatunk.
Ne feledjük, a hideg levegő gyakran
a völgyek alján reked!
Ha van nálunk víz és menedékkészités-
hez használható anyag, maradjunk a ma­
gasan fekvő területen, és pihenésre ázott
található legvédettebb helyet válasszuk ki!

Ezután folytassuk az uzat a hegyhá t men­


tén, majd ereszkedjünk le a kiszélesedő fö
völgybe, ahol ismét követni tudjuk a víz­
folyást a le) ponttól! Egy hegynyúlvány
végét kövessük a völgybe lefelé menet, ha
a folyó és a völgy egyaránt kiszélesedik.
Meredek hegyoldalak
A hegyi területeken és a magasan fekvő területeken hóval és jéggel egyaránt
sze m b e ta lá lh a tju k m agunkat, bár ezek hiányában is szem besülhetünk le­
küzdésre váró laza kőom ladékkal, meredek lejtővel vagy sziklaorom m al.
382
ÚTKÖZBEN

A meredek hegyoldalon keresztbe, cikcakkban haladjunk, és irányváltoz-


§

tatáskor mindig a magasabban lévő lábunkkal induljunk] így nem gabalyod-


nak össze a lábaink, és nem veszítjük el egyensúlyunkat. Meredek emel­
kedőn felmászva minden lépés után zárjuk össze a térdünket, ez pihenteti
az izmokat.
A meredek lejtőkön b e h a jiito tt térddel ereszkedjünk le! Igyekezzünk
egyenesen lemenni! Ha nagyon felgyorsultunk, dőljünk hátra! Kerüljük a laza
sziklatöm böket és kőomladékokat, ha viszont laza területtel kell megbirkóz­
nunk, leereszkedéskor mélyítsük bele a sarkunkat és dőljünk hátra! Minden
egyes lépésünket készítsük elő, m ie lő tt ráhelyeznénk testsúlyunkat! Meredek
hegyoldalon ne lépjünk kövekre vagy farönkökre, m ert bárm ikor m egindul­
hatnak.
Egy kis gyakorlattal „végig tu d u nk szántani" a laza talajon: ássuk be
a sarkunkat és csússzunk - hacsak nincs közvetlenül a la ttu n k szakadék!
A sarkunkat merevítsük meg, a lábunkat vá IIszé Iesség ben nyissuk szét és en­
gedjük csúszni a testünket! Ahogy nő a sebesség, a föld összegyűlik a lábunk
alatt, és elveszítjük az irányítást! Ugorjunk egyet és kezdjük újra! Ha a lejtő
nagyon meredek, inkább a kötélen leereszkedés módszerét alkalmazzuk
0

(lásd Hegyek oz Éghajlat és terepviszonyok fejezetben ) !

HALADÁS A DZSUNGELBEN
Ha nem tu d ju k m egkerülni a sűrű dzsungelt, késsel kell átvágnunk rajta.
Lefelé csapjunk, minél lejjebb, a növények szárának m indkét oldalára, hogy
az út szélére essenek és ne az ösvényt keresztezzék! Ne hagyjunk magunk
után szúrós hegyeket - a bambuszeövek halálos lehet, ha valaki véletlenül
beleesik. A magas és kúszónövényeket általában ki tu d ju k vágni, így át
tudunk kelni rajtuk.
A dzsungelnövényzet legtöbbször tüskés és tövises. A testünket szorosan
körbevevő növényzetet hajtsuk el m agunktól és fo rd u lju n k el tőle! A kap­
kodás csak ro nt a helyzeten. A kúszópálmák azon fajtái (köztük a m angro­
vepálma és a nádpálma), amelyeket M alájföldön nantisikitnzk, azaz „fe lta r-
tóztatónak" neveznek (és máshol is hasonló nevekkel illetnek), olyan tüskéket
hordoznak a leveleik végén, amelyek horgászhoroghoz hasonlítanak. Ha
ilyenbe akadunk, hátráljunk és szabadítsuk ki magunkat! Ne próbáljunk á t­
törni az ilyen „feltartóztató kúszónövényen", mert meztelenre vetkőztet minket,
és egyből m egértjük, honnan kapta nevét! Ennek ellenére számos felhasz­
nálási lehetőségük kínálkozik: a nádpálma a dzsungelben ta lá lha tó egyik
legjobb vízi kúszónövény.
Lábunkat fedjük be, hogy megvédjük az alacsony növények tüskéitől,
a kígyóktól és a fekélybolháktól! Gyakran álljunk meg, és távolítsuk el az élős­
ködőket! Ha egy órán belül nem távolítjuk el, a fekélybolha fertőzést okoz!
383
HALADÁS VÍZEN
Ha a folyó elég széles a hajózáshoz, könnyebb így hasznát venni, m in t m el­
lette gyalogolni. Ha már hosszú ideje küzdünk a túlélésért, kísérletezhetünk
kenukészítéssel: égessük ki a fatörzs közepét, hogy kivájt csónakot készít­
hessünk belőle, vagy fedjünk be egy fűzfából készült keretet nyírfával, kéreg­
gel vagy bőrökkel, de utánozhatjuk az ősi egyiptom iak és m ezopotám iaiak
nádból készült csónakjait is, amelyek mind a mai napig m egtalálhatóak
a perui Titicaca-tavon.
Mindegyik változatot nehéz olyan jó l elkészíteni, hogy kiállja a vízi utazás
m egpróbáltatásait. Még az ilyen hajókat hagyományosan - és hagyomá­
nyok szerint - készítő emberek közül is csak a specialisták alkotnak hasonló
módszerekkel működőképes kenukat.

TUTAJOK
A túlélő számára sokkal célszerűbb olyan tu ta j építése, amely akkor sem borul
fel azonnal, ha nem tökéletes. Minden csónakot és tu ta jt teszteljünk alaposan
a táborhelyhez közeli, biztonságos vízen, és csak azután induljunk vele útnak!
A dzsungelek területén ta p a szta lh a tju k meg legkönnyebben, hogy
a folyó, amely m elle tt táborozunk, az időszakos esőzés m ia tt megduzzad, és
ezáltal életképes ö tle tté válik a tutajozás. Az ilyen területeken is bőségesen
áll rendelkezésünkre használható faanyag: bambusz (ami ideális) és gyöke­
restül kitépett, nem rohadó, sértetlen fafélék. Ha a fá t kell kivágnunk, már
m egdőlt fá t válasszunk, m ert ezeket a legkönnyebb kivágni. A száraz fák
törzsének teteje általában elég ép a tutajkészítéshez.
A tu ta jt olajoshordóval vagy egyéb úszó tárggyal tartsuk fenn a vízen.
Ha nem ta lá lu n k erős faanyagot, vitorlavászon és egyéb vízhatlan anyag
is megteszi a később b e m u ta to tt kerek csónak em bert szállító változatának
elkészítéséhez (ezzel egyébként felszereléseket úsztathatunk át a folyón).
Gyenge tu ta jja l soha ne szálljunk a vízre! A hegyi folyókon gyakran
találhatóak zúgok, amelyeken az áthaladást csak az igazán erős szerkezet
bírja ki. Ha esetleg széttörik a tu ta ju n k a széles, alsóbb folyószakaszokon,
rengeteget kell úsznunk a partig.

Utazás tutajjal
Kössünk minden felszerelést erősen a tu ta jh o z vagy a biztonsági kötélhez!
Ügyeljünk rá, hogy semmi se nyúljon túl a széleken, ahol beleakadhat vala­
mibe!
A fedélzeten tartózkodók kössenek magukra derékhurkot, ezt a biztonsági
kötélhez vagy magához a tu ta jh o z kell rögzíteni!
384
H A L A D Á S A VÍZEN

BAMBUSZTUTAJ
Egy réteg nem tart meg minket (hacsak
nem nagyon hosszúj, ezért kétréteges
modellt készítsünk!
Vágjunk vastagabb, 3 m hosszú bam-
buszdarabokat! A nádak vége felé, illetve
a közepükön hasítsunk beléjük lyukakat,
ezeken fűzzünk át botokat, hogy össze­
kapcsolhassuk a nádakat egymással!
Minden egyes nádat kössünk madzag­
gal, nádpálmávo! vagy egyéb indával,
illetve kötélfélével minden egyes bothoz!
Készítsünk egy második réteget, illesszük
az első tetejére, majd rögzítsük hozzá!

SZORÍTOTT RONKTUTAJ
Ez a leggyorsabban elkészíthető tuta j-
fajta. Négy rönkre von szükségünk a fe­
délzethez, és kell még négy vastag, rugal­
masabb bot, amely elég hosszú ahhoz,
hogy széliében átfedje a fedélzetet
Tegyünk két botot a földre és fektessük
rájuk a rönköket!
Tegyük a többi botot a tetejükre! Kös­
sünk össze szorosan minden botdarabot
az egyik oldalon! Ezután kérjünk meg va­
lakit, hogy álljon a tetejükre: így össze­
nyomja a többi véget, amelyeket összeköt­
hetünk úgy hogy a rönkök közéjük legye­
nek fogva! Ha bemetszük a szoritórudak
végét, nem csúszik le a kötél!

KORMÁNYZÁS
A tutaj kormányzásához készítsünk kor­
mány la pótot, majd szereljük rá egy A-
keretre a tutaj egyik végén! Az A-keretet
tartókötéllel rögzítsük a tutaj sarkaihoz,
és úgy kössük a lapátot a keretre, hogyne
csúszkáljon! A lapátot haladáskor hosz-
szú nyelű evezőként is használhatjuk.
AzA-keret lábainak elhelyezése m ia tt el­
képzelhető, hogy be kell metszenünk a
tu ta jt A tartóköteleket hozzáköthetjük
a keresztrudakhoz.

385
ÚTKÖZBEN

A biztosítókötelek legyenek elég hosszúak ahhoz, hogy ne akadályozzák


a mozgást, de a vízbe azért ne lógjanak be. A keskeny, gyors folyású, ve­
szélyes zúgókkal és vízesésekkel ta rk íto tt folyókon jobb, ha nem is kötjük
őket magunkra, ugyanis ha a tu ta j kikerül az irányításunk alól, és veszélyes
vizek felé sodródik, jobb a part felé m enekülni!
Sekély vizen a tu ta j irányításának legjobb módszere a tolórúdakkal
lökés, am elyet lehetőleg két hosszú rúddal végezzünk. A tu ta j első sarkai­
nak valamelyikén és átlósan a hátsó sarokban egy-egy ember használja őket!
Nagyobb csoport esetén több tutajra van szükség. Az első tutajon a leg­
jobb erőnlétben lévő emberek legyenek, de ne legyen náluk se felszerelés, se
M

élelmiszer! Ok a felfedezők, akik előre figyelmeztetik a többieket a veszélyekre.


Ha mégis el kell hagyniuk a tu ta jt, nem veszik el semmi a készletből.
A vízeséseket és a zúgókat valamennyire hallani lehet még m ielőtt el­
érjük őket. Gyakran vízpermet vagy levegőbe felszálló köd jelzi közeledtüket.
Ha kétségünk van az e lő ttü n k álló szakasszal kapcsolatban, vigyük partra
vagy kössük ki a tu ta jt, és nélküle végezzünk felderítést!
Ha nehéz vagy veszélyes részhez érkezünk, pakoljunk le róla és vigyük
partra a tu ta jt, felszerelésünket pedig inkább m agunk cipeljük a szakasz
9

m enténl Állítsunk valakit lejjebb a folyó mentén arra a helyre, ahol már elég
biztonságos és kezelhető a tutajozás, majd engedjük el a tu ta jt, és hagyjuk,
hogy leússzon a kockázatos szakaszon! A tu ta j talán javításra szorul majd,
viszont így nem fenyeget veszély m inket és a felszerelésünket.

NE FELEDJÜK:
Csak napközben tutajozzunk, s ö té t­
ben SOHA! Éjszakára kössük ki b izto n ­
ságosan a tu ta jt, hogy reggel m egle­
gyen, m agunknak pedig magasabban
fekvő területen, a fo lyó tó l távolabb
készítsünk ideiglenes menedéket!

Mocsár és láp
Ha m indenképpen át kell kelnünk egy ingoványon, fücsom óról fűcsomóra
ugrándozzunk! Ha úgy érezzük, süllyedünk, mellúszással „ússzunk" a szi­
lárd talajig, ugrással ne is próbálkozzunk! Súlyunkat osszuk el a felületen,
testünk minél jobban terüljön el! Ugyanezt a módszert alkalmazzuk fu tó ­
homokban is!
386
H A L A D Á S A VÍZEN

ÁTKELÉS A FOLYÓN
A folyók felső szakasza keskeny és gyorsfolyású. A part meredek és sziklás
ugyan, de általában van átkelésre alkalmas szakasza. A sekély vizen talán
át tudunk gázolni, de ilyenkor is keressük bottal a rejtett mélyedéseket!
Elképzelhető, hogy találunk gázlókőnek alkalmas köveket, vagy magunk is
helyezhetünk ilyeneket a kisebb vizekbe.
A csapat néhány tagja minden bizonnyal át tud ugrálni a szűk hasadé-
kokon vagy szikláról sziklára haladva a folyóágyon, ez azonban nem sokat
ér, ha a többiek nem képesek utánuk csinálni. Könnyen kificamíthatjuk
bokánkat, ha megcsúszunk a kövön!
A folyótorkolat széles, erős az áramlata, és ki van téve az árapálynak,
amely akár kilométerekkel a torkolattól is éreztetheti hatását a folyón. Ha
nincs csónakunk vagy tutajunk, ne itt keljünk át, inkább menjünk vissza
felfelé, és keressünk könnyebb átkelőhelyet!
Széles, egyenletes szakaszon, de különösen a tenger közelében ne köz­
vetlenül azzal a ponttal szemben induljunk el, ahova érkezni akarunk - még
csónakkal vagy tutajjal se! Vegyük számításba az utunkat befolyásoló
áramlást és ennek megfelelően válasszuk meg a helyet!

TANULMÁNYOZZUK A VIZET!
A folyó felszíni mozgása sokat elárul arról, m i
lehető felszín alatt. A folyásirány általában egy­
értelműen megállapítható, m ert minden szikla
vagy vízből kiálló egyéb dolog (aj hegyes Valók­
ban töri meg a sima vízfelszínt a folyásiránynak
megfelelően.

A mozdulatlannak tűnő hullámok (b) oltalában


a fenéken lévő, vizet felfelé terelő szikla jelei.

c A felszínhez közelebb található akadály örvénylő


mozgásra készteti a vizet, ilyenkor úgy tűnik,
m intha a víz a folyásiránnyal ellentétesen ha­
ladna. Ha egy sziklánál esetleg a fenék felé me­
redeken mélyül a víz (c), az akadaly irányába
olyan visszahúzó hatás keletkezik, amely az úszó
embert is magával ragadhatja. Nagyon veszélyes!

387
ÚTKÖZBEN

Átgázolás
Még a meglehetősen széles vizek is lehetnek sekélyek és átgázolásra al­
kalmasak, de a víz egyetlen szakaszát se becsüljük alá! Vágjunk egy botot,
amelynek segítségével könnyebben m eg ta rth a tju k egyensúlyunkat! A sod­
rás irányába haladjunk, így ugyanis kisebb a valószínűsége annak, hogy
ledönt m inket a lábunkról a víz! Hajtsuk fel a nadrágszárunkat, így kisebb
felületen ér m in ke t a sodrás, ha pedig am úgy is vizesek lennének, inkább
vegyük le a nadrágot, és a tú lo lda lo n legalább szárazon tu d ju k majd fe l­
venni! A bakancsunkat hagyjuk m agunkon: jobban tapad, m intha mezítláb
mennénk. Lazítsuk ki a hátizsák pántját, hogy könnyen lecsúsztathassuk
magunkról, ha elsodródunk. Teljesen azonban ne engedjük el, ugyanis szinte
biztosan úszik a víz felszínén,
te h á t fe lh a szn á lh a tjuk önm a­
FIGYELEM! gunk felszínen tartására is!
Testünket enyhén döntsük
A JEGHIDEG VÍZ GYILKOL!
Ne kíséreljünk meg átúszni meg és hátunk az elérni kívánt
vagy átgázolni a nagyon ala­ part felé nézzen: az áramlás
csony hőmérsékletű vízen, mert abba az irányba fog vinni m in ­
végzetes lehet. Készítsünk va­ ket! Ne tegyünk nagy lépéseket,
lam ilyen tu ta jt! Csak akkor inkább oldalazva csoszogjunk
gázoljunk át a hideg vizen, ha a mélységet b otta l fo ly a m a to ­
mindössze a lábunk lesz vizes, san vizsgálva! M inden egyes lé­
és azt is rögtön szárítsuk meg, pésünket készítsük elő és ellen­
a m in t p a rto t értünk! őrizzük, m ie lő tt ráhelyeznénk
a súlyunkat!

Csoportos átkelés
Ha az egész csoport át akar gázolni a vízen, m indenki sorakozzon fel a leg­
erősebb ember m ögött, akinek a fentieknek megfelelően kell átkelnie a vizen.
A többiek egymást derekuknál fo g ­
va, lépésben haladjanak, hogy kisebb f f
akadályt képezzenek a sodrás felől. FIGYELEM!
Az is megoldás, ha a csoport
tagjai egymás m e lle tt állnak és Figyeljük az elsüllyedt ága­
a karjuknál fogva kapcsolódnak kat, ugyanis könnyen beléjük
akadhatunk, a m itő l kifica ­
össze, továbbá egy rudat vagy ágat
modhat valamelyik végtagunk,
tartanak, hogy egyenes vonalban
vagy elveszítjük az egyensú­
m aradjanak. A p a rt felé nézve, lyunkat! Ha együ tt haladunk
előre haladva kell átkelniük. Ilyen­ az áramlással, nem érezzük
kor csak az első ember egyik oldala az erejét, pedig erősen neki
van kitéve a sodrásnak, a többiek tud szegezni m inket b árm i­
pedig az egész csapatot s ta b ili­ lyen akadálynak.
zálják. v
388
H A LA D Á S A VÍZEN

Átkelés kötéllel
Kötél segítségével biztonságosabb az átgázolás. A kötél legyen háromszor
olyan hosszú, m in t a víz szélessége! Az átkeléshez legalább három emberre
van szükség. Ketten ügyeljenek rá, hogy a kötél a lehető legkevésbé érjen
a vízbe, és nekik kell a partra húzniuk azokat is, akik az átkelés során vala­
milyen nehézséggel szembesülnek!

Az átkelő személy a mellkosára rögzíti


a kötelet. Elsőnek o legerősebb menjen ót!
A másik két személy nincs rákötve o kötélre.
Az ő feladatuk a köté! engedése a haiadás
ütemének megfelelően, illetve ők vigyáz­
nak rá, hogy az átkelőt ne sodorja el o víz.

Am int ez l személy eléri a partot, leveszi


magáró! o kötelet, amelyet a 2. személy köt
magára, majd átkel a többiek felügyelete
mellett. így akárhányon át tudnak kelni
a vizen.

A m in t a 2. személy partra ért; a 3. köti ma­


gára a kötelet, és átkel o vízen. Az 1. sze­
mélyre ju t a terhelés legnagyobb része, a 2.
személy pedig készenlétben áll arra az
esetret ha valami rosszul alakulna.

i FOLYÓK VESZÉLYESEK!
Csak akkor m enjünk a vízbe, ha nem kínálkozik más mód az átke-
ésre! Körültekintően válasszuk meg az átkelés helyéti
- Kerüljük a magas partszéleket, ha nehéz felmászni rájuk.
- Kerüljük a vízben lévő akadályokat!
- Az sodrás a kanyarulatok külső ívén erősebb, a meredek partokat
ped;g minden bizonnyal alámosta a víz, ellehetetlenítve a partra
ju tá s t
- A folyóágy egyenes szakaszait keressük - átgázoláshoz a kavicsos
talaj a legjobb.

389
ÚTKÖZBEN

Átúszás
Ha nem tudunk úszni, ne is próbálkozzunk vele, hagyatkozzunk inkább a töb­
biekre, ők majd valamilyen úszó eszköz segítségével átvisznek minket! A leg­
jobb úszóknak is használniuk kell a lebegő segédeszközöket a folyón átkelve,
az úszni nem tudók számára viszont ez létfontosságú. A segédeszközök révén
kevésbé fáradunk el, a felszerelésünk és ruhánk is szárazabb marad. Ruha
nélkül ússzunk, ugyanis ha a ruháink vizesek lesznek, nem nyújtanak vé­
delm et a hideg ellen, ha viszont szárazak, legalább lesz valam i nálunk, ami
átérve meleget ad.
Ügyeljünk rá, hogy legyen olyan hely a túloldalon, ahol partot érhetünk!
Ha nincs megfelelő partszakasz, csak támaszt használva tudunk kijutni a víz­
ből - de tartózkodjunk a vízben lévő összekuszálódott ágaktól, mert könnyen
beléjük akadhatunk. A partra érés tervezett helyénél jóval feljebb m enjünk
a vízbe, hiszen a sodrás átkeléskor lefelé visz minket. Inkább becsüljük túl a
sodrást és m aradjunk kicsit tovább a vízben, m inthogy elhagyjuk a kisze­
m elt helyet!
A sodrás erősségét úgy á llapíthatjuk meg, ha figyeljük az úszó rönköket
és egyéb lebegő tárgyakat. Vizsgáljuk át a vízfelszínt, hátha felfedezünk
re jte tt akadályokat vagy örvényeket!
Ha a vízben hínár közé kerülünk, gyorsúszással haladjunk át ra jta ! Ha egy
jó úszó m egtisztította a területet, a többiek már át tudnak haladni az általa
készített csatornán.

Segédeszközök a lebegéshez
Használhatunk benzines kannát, műanyag üveget, rönköt, vagyis m indent,
ami úszik a vízen. Ha van vízálló hátizsákunk, tegyük bele a ruhánkat és egyéb
dolgainkat, zárjunk bele minél több levegőt, kössük össze a nyakánál, hajtsuk
össze, kössük össze újra, majd használjuk segédeszközként a vízen lebegés­
hez! Kapaszkodjunk rá és csak a lábainkkal hajtsuk m agunkat!

- Ha nincs hátizsákunk, viszont van vízálló sátorlapunk, tegyünk a köze­


pébe ágakat és szalmát légüregeket képezve, majd rakjuk a tetejére a
ruhánkat és a felszerelésünket, végül kössük össze szorosan az egészet!

- Ne üljünk a csomagra, és ne helyezzük rá a súlyunkat!

- A csoport ta g ja i négyfős csapatokat alkossanak! Kössük össze a négy


hátizsákot, és ennek segítségével vigyük a vízen sérült vagy úszni nem
tu d ó társainkat!

- Ha semmilyen vízálló anyag nem áll a rendelkezésünkre, készítsünk tu ta jt


vagy kerek csónakot, amellyel szállítani tudjuk a dolgainkat! Ha nagy
a súly, kétrétegű tu ta jt készítsünk: ennek mindössze az alsóbb rétege
süllyed a vízbe.

390
H A LA D ÁS A VÍZEN

KEREK CSÓNAK KÉSZÍTÉSE____________


A hagyom ányos ponyvával fe d e tt kerek gyékénycsónak készí
valódi művészet, használata pedig nem kis m agabiztosságot igényel.
Kövessük az alábbi m ódszert, készítsünk evezőt, majd próbáljuk ki
sekély vízen a saját válto za tunkat, hogy lássuk hogyan m űködik!
M ie lő tt nekikezdenénk az építésnek, ellenőrizzük, va n-e vízálló b o ­
rításunk - ez lehet vitorlavászon, sátorlap, esőkabát vagy állati bőr
is. A vízhatlan réteget létreho zha tjuk zsírral vagy fagyantávaL

Vágjunk 2 m hosszú, fiatal, hajlékony fadarabokat (a mogyoró és a fűzfa


a legmegfelelőbb)! A favégeket ivet formálva szúrjuk a földbe, majd illesszünk
melléjük újabb ágakat kb. 25 cm-enkén tt hogy kupola alakjuk legyen!
A csúcsoknál kössük össze őket! Erősítsünk rá keresztbe ágakat: egy sort
a földhöz közel, egy másikat pedig a csúcsa és az alja közé! Az utóbbi segít
megőrizni a kupola alakot Szabadítsuk ki a már rögzített szerkezetet a föld­
ből! A lefelé vagy felfelé túlnyúló ágakat vágjuk le!

A keretet borítsuk be polietilénnel vi­


torlavászonnal esőkabáttal illetve ál­
la ti bőrökkel varrjuk össze a borítást,
vagy kössük szíjakkal a felső részhez!
Természetesen a „ vízszint" a la tt ne
lyuggassuk ki a borítást! Megkímélhet­
jü k magunkat a nehéz főműnkétől, ha
az evezőt is hurokba hajlított faágból
készítjük: kössük egy bot végére és
vonjuk be vízhatlan anyaggal

391
8
HliHSZSHlí

a nem ju tu n k szakszerű orvosi segítséghez, túlélő­


H ként olyan egészségügyi feladatokat is el kell lát­
nunk, amelyek normális körülmények között szakembert
igényelnek.
A hagyományos elsősegélymódszerek a kisebb gondok
orvoslására szolgálnak, illetve a súlyosan sérült személy
állapotának fenntartására amíg szakszerű kezelésben
nem részesülhet. Ha viszont kizárt annak a lehetősége,
hogy időben életmentő segítség érkezik, talán drasztikus
lépésekre kell elszánnunk magunkat. Némelyik e fejezet­
ben leírt javaslat KIZÁRÓLAG ilyen esetekben követendő!
A fertőzések és betegségek kezelésében segítségül
hívhatjuk a több száz éves tapasztalatra visszatekintő
gyógynövényes kezeléseket és természetes gyógyszere-
i

két, amelyek hasznos segítséget jelenthetnek. így kell el­


járnunk, ha nem áll a rendelkezésünkre kész gyógyszer,
vagy a meglévő készletet az adottnál súlyosabb pana­
szok enyhítésére tartalékoljuk! Az itt felsorolt gyógynö­
vények hatóanyagának kivonása és előkészítése egyszerű
eljárás keretében történik.

392
ELSŐSEGÉLY 394 I
A veszélyes terület elhagyása 395 I
Lélegzik, de eszméletlen 3 95 I
Légzés és pulzus 396 I
Fuldoklás és elzárt légutak 3 96 1
Nincs sem légzés, sem pulzus 401 1
Mesterséges lélegeztetés 402 I
Van szívverés? 405 1
Veszélyes vérzések 407 I
Kisebb vérzések 411 I
Belső vérzések 412 I
Sebek és kötszerek 413 I
Égés 416 |
Csonttörés 419 1
Rögzítés 420 1
Rándulás/ficam 4 25I
Sokk 426 1
Kötözés 427 I
Enyhébb panaszok 429 1
Fájdalomcsillapító szerek 431 1
A sérült mozgatása 432 I
Szülés vészhelyzetben 438 I
Harapások 440 I
A mérgezésekről általában 442 I
Általános jellegű problémák 443 1
Betegségek 444 1
Világszerte jellemző fertőző betegségek 446 1
Meleg éghajlaton jellemző fertőző betegségek 447 I
Meleg éghajlaton jellemző betegségek 450 I
A hideg éghajlat veszélyei
452 1
TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK 456 I
Orvosságok 458 1
GYÓGYNÖVÉNYEK 462 I
VESZÉLYES ÁLLATOK 468 I
MÉRGES KÍGYÓK 470 1
VESZÉLYES VÍZIÁLLATOK 476 I

393
ELSŐSEGÉLY
úlélőként egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladat! Ne vál­
T laljunk feleslegesen kockázatot, ha sérülést okozhat! Törekedjünk válto­
zatos és kielégítő táplálkozásra, ille tve biztosítsunk m agunknak elegendő
pihenést!
A túlélési helyzet elején ezek egyike sem valósítható meg biztosan, ha
viszont m ár é p íte ttü n k táborhelyet és rendelkezünk víz- és táplálékforrások­
kal, fe g y e lm e z e tt hozzáállással képesek leszünk takarékoskodni az ener­
giánkkal és a készletekkel. Az civilizációtól távol nem veszélyeztetnek min­
ket fertőző betegségek, hacsak nem mi v ittü k oda azokat. Bár léteznek vízi
eredetű és rovaroktól származó megbetegedések, kellő elővigyázatossággal
- különösen a víz felforralásával és az étel alapos megfőzésével - a fertő­
zések többsége elkerülhető.
A szélsőséges égh ajlati viszonyok sajátos veszélyeket rejtenek, amelyek
tü n e te it ismerve könnyebben tu d ju k kezelni m agunkat és a társainkat. Bár­
m ilyen óvatosak legyünk is, a tapasztalatlanság és a balszerencse könnyen
sérülést okozhat, ezért tekin tjü k a túlélés egyik alapjának az elsősegélynyújtás
ism eretét - illetve annak rö g tö n z ö tt alkalm azását olyan helyeken, ahol nem
áll rendelkezésre orvosi felszerelés. A balesetek után, am ikor gyors segítségre
van szükség, az ilyen rögtönzés je le n th e ti az é rin te tte k számára az életben
m a ra d á st M inden expedícióban kell lennie legalább egyvalakinek, aki meg­
felelő, szakszerű orvosi tudással rendelkezik, viszont m indenkinek tisztában
kell lennie az alapvető sérülések, megbetegedések és fertőzések kezelésének
m ódjával!

FONTOSSÁGI SORREND_______________
A több ember sérülését okozó balesetnél tudnunk kell, me yik beteget
kezeljük elsőként! Ha a beteg egyszerre több sérülést is elszenvedett,
a légzés, a szívverés és a vérzés kapjon elsőbbséget! Mérjük fel a sé­
rüléseket, majd a következő sorrendben kezeljük azokat:
- a légzés/szívverés visszaállítása és fenntartása,
- vérzés megállítása, -M
- a sebek és égési sérülések kezelése,
- törés rögzítése,
- sokk kezelése. M
MEGJEGYZÉS: A baleset áldozatainak megközelítése előtt ellenőriz­
zük, nem fenyeget-e valamilyen veszély, és ha igen, védekezzünk ellene!
Ügyeljünk az elektromos és gázvezetékekre, a leeső hulladékokra,
a veszélyes szerkezetekre és a roncsra! Az első vizsgálatot éhetőleg 2
beteg megmozdítása nélkül végezzük! Ha azonban továbbra is fennáll
a veszély, keressünk magunk és a beteg számára biztonságosabb helyet!

394
ELSŐSEGÉLY

A VESZÉLYES TERÜLET ELHAGYÁSA


Először is szüntessük meg a sérült és önm agunk további megsérülésének
veszélyét azzal, hogy biztonságos helyre megyünk, amely távol esik az égő
járm űtől vagy é p ü lettő l! Közúti baleset esetén állítsuk meg a fo rg a lm a t!
r

Áramütés esetén kapcsoljuk ki az áram ot! Ha nem sikerül, álljunk száraz,


nem vezető anyagra, és egy száraz, nem vezető bot segítségével to lju k vagy
emeljük le a beteget az áram forrásról anélkül, hogy hozzáérnénk! Ha m ér­
gező fü st vagy gáz gom olyog, zárjuk le a forrását, és vigyük a sebesülteket
friss levegőre!
A beteg mozgatása m indig hordoz magában némi veszélyt, ha nem
ismerjük a sérüléseit, ám ha továbbra is veszélyben van, mindenképpen el
kell m ozdítanunk - csak így adhatjuk meg neki a túlélés esélyét! A gerinc­
sérültek mozgatása a legkockázatosabb, hiszen a gerincvelő megsérülésének
veszélyével jár. M egm ozdításuk egyetlen biztonságos módszeréhez több
közreműködőre van szükség (lásd A sérült mozgatása).

Eszméletlen sérültek
Ha a sérült nincs eszméleténél, elsőként ellenőrizzük, lélegzik-e, majd
szükség esetén azonnal alkalm azzunk mesterséges lélegeztetést! Keres­
sünk külső vérzést és sérülést, igyekezzünk m egállapítani az eszméletlen­
ség okát!

LÉLEGZIK, DE ESZMÉLETLEN
Ha a sérült lélegzik, és nincs jele gerincsérülésnek, ellenőrizzük, hogy nincs-e
valami a szájában, majd állítsuk el a súlyos vérzéseket, és helyezzük stabil
oldalfekvésbe: ha a sérült a hátán fekszik, óvatosan fordítsuk az oldalára!
A műveletet akkor a legkönnyebb elvégezni, ha a csípőjénél fogjuk meg a ru-
0

háját! így olyan stabil pozícióba helyezzük a sérültet, amely nem engedi a
gyomorból vagy orrból származó hányadék vagy folyadék tüdőbe jutását,
a nyelv pedig nem tud hátracsúszni, te h á t nem akadályozza a légutakat.

r
FIGYELEM!
A gerincsérülés-gyanús sérültet ne fordítsuk stabil oldalfekvő hely­
zetbe! Szájból szájba lélegeztetéssel és mesterséges légutat készítve
biztosítsuk a légzését!
ELLENŐRIZZÜK A LÉGZÉST ÉS A SZÍVVERÉST!

395
EGÉSZSÉG

STABIL OLDALFEKTETÉS

A test egyik oldalán húzzuk kifelé a kart és la mellé! A másik lábat hajlítsuk be kissé!
o lábat, hogy a sérült ne a hasán feküdjön I Húzzuk előre az állkapcsát, és ellen­
Hajlítsuk be a könyökét és a térdét! Fordít­ őrizzük, hogy a nyelv a száj elülső részében
suk a fejét is ugyanabba az irányba!A sérült van-e, és nem zárja-e el a légutakat! La­
másik karját fektessük testének másik olda­ zítsuk ki o szoros ruhát!

LÉGZÉS ÉS PULZUS
A normális légzés halk és könnyed. A hangos légzés, az orr és az ajkak körüli
habzás, a fül és az ajkak körüli kékség, m ind-m ind nehéz vagy akadályozott
légzést jeleznek. A légzést rendszeresen ellenőrizzük az orrhoz és a szájhoz
fülelve! Távolítsuk el a levegővétel akadályát, ha pedig nem vesz levegőt, léle­
geztessük mesterségesen! Ellenőrizzük a pulzust a csuklón vagy a nyakon!

A légzés megszűnése
Végzetes veszélyhelyzetet okozhatnak a következők:

- arc- és nyaksérülés, valam ilyen idegen test okozta elzáródás a feíső


légúton,
- fulladás vagy áramütés,
- fuldoklás,
- füst, gáz vagy láng belélegzése m ia tt képződő gyulladás vagy görcs
a légutakban, 1
-o x ig é n h iá n y ,
- a mellkas összenyomódása.

FULDOKLÁS ES ELZÁRT LÉGUTAK


Ha a beteg légzése leállt, azonnal távolítsuk el a légutakat akadályozó ide­
gen testet, és próbálkozzunk mesterséges lélegeztetéssel!
Tisztítsuk meg a légutakat minden idegen anyagtól: ártalmas tárgyaktól,
hányadéktól, rossz fo g tó l vagy é te ltő l! Ujjunkkal tisztítsuk ki a száját, és
ellenőrizzük, hogy a nyelv nem csúszott-e hátra, elzárva a légutakat!
396
ELSŐSEGÉLY

Ha valaki fuldoklik, de lélegezni és köhögni még tud, saját köhögése


minden idegen segítségnél hatékonyabb. Néha segít, ha ráütünk a hátára.
Ha a fe ln ő tt áldozat nem tud beszélni, alkalmazzuk a H eim lich-m ódszert!
Különleges esetekben viszont keressünk egyéb módszereket!

A HEIMLICH-MÓDSZER
4

Álljunk vagy térdeljünk o beteg mögé, és kul­


csoljuk köré a korunkat! Szorítsuk egyik ke­
zünket a másikra, és öklünk hüvelykujj felőli
oldalát nyomjuk a óeteg dereka és alsó bordái
közé!Nyomjuk erősen és rántsuk meg gyor­
san, négyszer egymás után!

HA NEM HASZNÁL
Mérjünk erős ütést a hátra a lapockák közé,
hogy elmozduljon a gondot okozó tárgy majd
próbálkozzunk ismét négyszer az előbb/ m ű­
velettel! Hagyjuk abbo, am int a beteg elkezd
lélegezni és hangosan köhögni!

Ha elsőre nem sikerül, ISMETEUUK meg! NE ADJUK FEL! Álljunk készen, mert
ha az idegen test k iju to tt a betegből, de továbbra sem lélegzik, mestersége­
sen kell lélegeztetnünk! Fektessük hátára az eszméletlen beteget, térdeljünk
mellé, helyezzük úgy egymásra a kezeinket, hogy azok alja a beteg köldö­
kénél legyen, majd fejtsünk ki gyors nyom ásokat a mellkas közepén! Ha az
idegen dolog nem mozdul, fordítsuk gyorsan hátára a beteget, majd üssünk
négyszer a lapockái közé! Szükség esetén ism ételjük meg!


EGYEDÜL
Ha egyedül vagyunk, úgy al­
kalmazzuk a H e im lich -m ó d -
szert, hogy egy tompa, de ki­
nyúló tárgynak (a természetben
árokpart, kidőlt fa, otthon szék­
támla) nyom juk a testünket!

397
EGÉSZSÉG

Fuldoklás: speciális esetek


Csecsemők:
A csecsemőt arccal lefelé és terpeszben úgy tartsuk az alkarunkon, hogy
a feje lejjebb legyen mellkasánál! Szabad kéztövünkkel üssünk négyszer
gyorsan a lapockái közé!
Szabad kezünket tegyük a csecsemő feje mögé, majd fordítsuk meg!
Két ujjhegyünkkel nyom juk meg négyszer gyorsan és viszonylag erősen
a mellkas közepét! ISMÉTELJÜK MEG! Ha a légzés megáll, lélegeztes­
sük szájból szájba (és orrba)!

Gyerekek:
A kisgyereket tartsuk a kezünkben úgy, hogy háta legyen felül, és kéztö­
vünkkel m érjünk négy gyors ütést a lapockái közé! A nagyobb gyereket
fektessük térdünkre vagy döntsük előre ülő helyzetéből, és miközben
egyik kezünkkel ütjük, a másikkal tartsuk a mellkasánál fogva! Másik mód­
szer: a H eim lieh-m ódszert öklünk helyett m indkét kezünk két-két uj-
jával alkalm azzuk! (Ha nem lélegzik - fásd Mesterséges lélegeztetés.J

Terhes vagy elhízott betegek:


A Heim lieh-m ódszer alkalmazása a gyomron lehetetlen. Helyezzük ök­
lünket a m ellcsont közepére, és o t t végezzük el a m űveletet! (Ha nem
lélegzik - lásd Mesterséges lélegeztetés.]

Drasztikus beavatkozás
Abban a ritka esetben, ha a többször alkalm azott Heimlieh-módszer segítsé­
gével sem sikerül elm ozdítanunk az idegen testet, drasztikus beavatkozást
kell végrehajtanunk: vágjunk bele a beteg torkába az akadály alatt! Ez a mód­
szer alkalm azandó akkor is, ha a beteg az állkapocssérülése m ia tt nem tud
lélegezni. Ne feledjük: ez az eljárás csak életveszélyes helyzetben alkalmaz­
ható ! Ha nem gyakorlott személy végzi, nagy kockázattal jár, mégis érdemes
m egpróbálni m egm enteni vele a sérült életét, ha egyébként minden bi­
zonnyal életét vesztené. A gégemetszés (laryngotom ia, a gége gyűrűpor-
cánál e jte tt bemetszés) kisebb vérveszteséggel já r és egyébként is kifino­
m ultabb eljárás, m in t a légcsömetszés (tracheotom ia, am elyet alkalmazva
az ádámcsutka a la tt ejtünk vágást).

Előkészületek
Szükségünk lesz egy éles pengére, egy szikére vagy zsebkésre (ne legyen túl
széles) és egy üreges csőre (golyóstoll külseje, gépjárműből származó TISZTA
benzines vagy hidraulikus cső, hátizsák csodarabja, kis fecskendő, de akár
egy üreges növényi szár is megteszi).
398
ELSŐSEGÉLY

Ha van fo rró vizünk vagy tüzünk, fe rtő tle n íts ü k az eszközöket, ellenkező
esetben viszont ne vesztegessük ezzel az időt! Figyelem: a piszkos csőből
származó olajos vagy benzines szennyeződés tü d ő g yu lla d á s t okozhat!

1. Fektessük a sérültet a hátóra! Vállait


emeljük meg, feje és nyaka egyenes vona­
lot alkosson!

2. Vezessük végig az ujj un kát a sérült


ádámcsutkáján - csontszerü nyúlvány
a nyak elején (a férfiakon erőteljesebb, mint
a nőkön) - majd keressünk egy másik ki­
álló részt közvetlenül alatta! Az ádám­
csutka és a kisebb kinyúlás között találunk
egy bemélyedést

3. Ejtsünk bemetszést pontosan a bemé­


lyedés közepén! Kicsi legyen, de mély - kb.
1-2 cm! A távolságot vágás előtt jelöljük
be a pengén! Miután elvágtuk a légcsövet,
egyre könnyebben hatol be a penge - ne
nyomjuk tovább!

MÁSIK MÓDSZER: A bevágást úgy végez­


zük, hogy egy vastag tű t szúrunk a betegbe,
így kisebb lesz o vérzés (az orvosok is ezt
a módszertjavasolják). A tű t az orvosi fel­
szerelésünknek kell tartalm aznia!

4. Fordítsuk oldalra a pengét, hogy kitá­


gítsuk a vágást!

5. Helyezzük a csövet a bevágásba, majd


nyomjuk le, hogy nyitva maradjon és le­
vegőtjuttasson a tüdőbe! Ha a helyén van,
rögzítsük erősen ragasztószalaggal vogy
kötszerrel úgy, hogy egyenesen álljon és ne
tudjon kiesni!

Ha a légút - term észetes vagy mesterséges úton - k itis ztu lt, de a beteg
még m indig nem lélegzik, mesterséges lélegeztetést kell alkalm aznunk.
399
EGESZSÉG

A fulladás megakadályozása
N yom ás:
A mellkast érő bármilyen nyomás fulladást okozhat. PL ha a hegymászó
megcsúszik, és egy a mellkasa köré k ö tö tt kötélen lóg, nagyon nehezen
tud lélegezni. Dobjunk le neki egy kötelet, hogy beletehesse a lábát, és így
csökkenthesse a nyom ást (derékhurkot vagy húzóhurkot alkalmazzunk,
lásd Csomók a Táborozási technika fejezetben)'.
A lavina és a földom lás is fe jth e t ki akkora nyomást, amely ellehe­
te tle n íti a légzést. Ilyenkor lehetőleg kuporodjunk össze, és mellkasunk
védelmében hajlítsuk be a karunkat és a könyökünket!
Ha valaki a roncsok alá szorult, és a mellkasát nyomó súlyt nem tud­
ju k felem elni, használjunk em előrudat és biztonságosan támasszuk ki
a leem elt tá rg ya t!

Füst és gáz:
Ha finom, hálószerű anyagot teszünk az orrunk és a szánk elé, megakadá­
lyozhatjuk a fü s t tü d ő b e ju tá sá t, m ert a ruhadarab megszűri a levegőt.
A fü st látható, te h á t elkerülhető. A gáz viszont általában láthatatlan,
ezért csak széllel szemben, friss levegőn vagy légzőkészüléket használva
lehetünk biztonságban. A betegeknek, sérülteknek friss levegőre van
szükségük!

O x ig é n h iá n y :
Megeshet, hogy elfogy az oxigén a menedékben, ha nincs szellőzés, vagy
törm elék, illetve hó elzárja, elszigeteli a nyílásokat. Ez a veszély az
igluban különösen akkor jelentős, ha megszűnik a huzat. Kályhát hasz­
nálva és tü ze t gyújtva elhasználódik az oxigén, ráadásul szén-monoxid
keletkezik. A betegeknek, sérülteknek friss levegőre van szükségük!

S z é n -m o n o x id -m é rg e z é s :
Ez a gáz zárt térben halálos, az ott-tartózkodók azonban alig veszik észre.
A szén-m onoxid-m érgezés tünetei leginkább a tú l sok alkohol fogyasz­
tásáéhoz hasonlóak: csökken az emlékező- és ítélőképességünk, nő a
magabiztosságunk, alábecsüljük a veszélyeket.
••

Ügyeljünk rá, hogy megfelelő legyen a szellőzés, különösen kályha


használatakor! Gyertyát gyújtva ellenőrizzük a menedéket! Ha a láng
m egnyúlik és hosszabb lesz (szélsőséges körülm ények között fellobban
egészen a tetőig), súlyos oxigénhiány lépett fel, ezért itt az ideje a szel­
lőztetésnek. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a betegeknek friss levegőre van
szükségük!

400
ELSŐSEGÉLY

NINCS SEM LÉGZÉS, SEM PULZUS


Vízbefulladás
Tünetek: Egyéb (pl. szervi) okai is lehetnek, de általában vízbe esve, vagy
arccal folyadékba merülve léphet fel a fulladás. Az arc - különösen az ajak
és a fül - elkékül, és vérbőség jelentkezik. Elképzelhető, hogy enyhe hab
jelenik meg a szájban és az orrlyukakban - ez a hab zárja el a légutakat.
Ne kíséreljük meg eltávolítani a folyadékot a tüdőből, m ert lehetetlen!
A mesterséges lélegeztetést minél előbb kezdjük meg! Ha a beteg még víz­
ben van, támasszuk ki a lebegő testet, és az ártalm as tárgy, rossz fog vagy
egyéb légzési akadály eltávolítása után gyorsan kezdjük meg a szájbóí szájba
lélegeztetést! Szárazföldön alkalm azhatjuk a H olger-N ielsen-m ódszert is.

Áramütés
Tünetek: Az ok általában nyilvánvaló. Az áram ütés leállíthatja a szívet,
a fellépő izomgörcs pedig távolabb lökheti az áldozatot. Az elektromos
égés sokkal mélyebb lehet, m in t am ilyennek tűnik.
Ne érjünk az áldozathoz, amíg az áram ot ki nem kapcsoljuk! Ha készülék
okozta az áram ütést, a csatlakozás m egszakítható a szigetelt vezeték ki-
húzásával. Ügyeljünk azonban m inden folyadékra, m ert vezetik az áram ot
- az áldozat is bevizelhet a sokk hatására! Lélegeztessük mesterségesen,
és szükség esetén kezeljük a szív leállását, majd az égési sebekkel fo g la l­
kozzunk! NE KOCKÁZTASSUNK!

Villámcsapás
Tünetek: Az áram ütés egyik form ája. Az áldozat általában elkábul és elve­
szíti az eszméletét. Lángra kaphat a ruházata és elektromos égési sérülése­
ket is szerezhet, amelyek a karóra, az ékszer, az öv és az egyéb fém tárgyak
helyén sokkal súlyosabbak.
Szükség esetén lélegeztessük mesterségesen, majd lássuk el az égési
sérüléseket. Az újraélesztés valószínűleg hosszú ideig fog tartani. A feléb­
redés is gyakran sokáig várat magára.

Mérgezés
Tünetek: A tüdőbe ju tó vagy az idegrendszerre ható mérgek fulladást
okozhatnak.

Szívroham
Tünetek: Erős mellkasi fájdalom m al, légszomjjal, szédüléssel jár. Elképzel­
hető, hogy a beteg a földre zuhan, láthatóan szorong. Erős izzadás, sza­
bálytalan pulzus, kékülő ajak és bőr kíséri a infarktust.
Ha megszűnik a légzés, lélegeztessük mesterségesen, a pulzus megszű­
nése esetén pedig alkalm azzunk szívmasszázst!
401
EGESZSEG

MESTERSÉGES LÉLEGEZTETÉS
Szájból szájba lélegeztetés („az élet csókja”)

A leggyorsabb és leghatásosabb módszer. A légút megtisztítása után rögtön


kezdjük meg! A beteg általában gyorsan magához tér, kivéve ha elektromos
áramütést szenvedett el, vagy ha vegyi anyagok (gyógyszer, kábítószer, alkohol),
illetve szén-m onoxid m ia tt alakult ki nála mérgezés. Ezekben az esetekben
az idegek és az izmok megbénulnak, vagy a véráramban az oxigén szén-mo-
noxidra cserélődik. Ilyenkor számítsunk rá( hogy sokáig kell lélegeztetnünk!
Ha az arc sérült, vagy mérgezés, illetve vegyi anyagok okozta égés gya­
núja áll fenn, alkalmazzuk a Silvester-m ódszert!

A beteget fektessük o hótára, kellően nyissuk szét


oz állkapcsát a fejét pedig döntsük hátra (hogyo
nyelv ne csússzon hátra o lég utat elzárva)! Másik
kezünkkel fogjuk be a beteg orrlyukát! Ellenőriz­
zük, hogy a szájban és a torokban nincs-e vala­
milyen akadály! Helyezzük szánkot o betegére,
majd lélegezzük ki a levegőt!
Miközben óvatosan levegőt fújunk a beteg
tüdejébe, figyeljük, emelkedik-e a mellkasa! (He
nem emelkedik a mellkasa, fordítsuk az oldalára,
és üssünk a lapockái közé, hogy elmozdítsuk az
akadályt!) Vegyük el a szánkat! Vegyünk nagy leve­
gőt, majd figyeljük, ohogy a mellkas automatiku­
san visszaesik! A levegő kiáramlását éreznünk
vagy hallanunk kell!
Az első hat befújást minél gyorsabbon
ISMÉTELJÜK meg! Ezután percenként tizenkétszer
fújjunk be, ómig helyre nem ál! a légzés!

Gyerekek esetén: Ne fújjuk be a levegőt a szájon,


csak normálison lélegezzünk! Csecsemő esetén
a befújt levegő csak finom lehelet legyen! Az első négy befújást minél gyorsabban vé­
gezzük el! Ho túl erősen fújunk a gyerek szájába, károsíthatjuk érzékeny tüdejét!

Szájból orrba tö rté n ő lélegeztetés: Akkor használjuk, ha nem tudjuk ajkun­


kat az áldozat ajkára illeszteni, m ert össze van zárva! Csecsemők esetén
az ajkunkat helyezzük rá a szájra és az orra is!

NE HAGYJUK ABBA! "i


Az újraélesztés minden változatánál az első öt perc a legmeghatáro^
zóbb, de a mesterséges lélegeztetést legalább egy órán keresztül végez­
zük akkor is, ha a beteg nem kezd el öt perc után lélegezni! Ha csoportban
vagyunk, váltsuk egymást! ELLENŐRIZZÜK A SZÍVVERÉST!

402
ELSÓSEGELY

Mesterséges lélegeztetés arcsérülés esetén


A S ilvester-m ódszer: Akkor javasolt, ha mérgezés vagy arcsérülés m ia tt
nem alkalm azható a szájból szájba lélegeztetés, és különösen ha a beteg
szívmasszázsra is szorul (ugyanaz az elsősegélynyújtó tudja végezni m indkét
műveletet).

A beteget fektessük c hátára, és emeljük


meg a vállát összehajtogatott takaró vagy
ruha segítségéven Térdeljünk terpeszben
a beteg fejéhezi
Fektessük kezünket a beteg alsó bor­
dái fölé, majd hajoljunk előre, és nyomjuk
kezünket egyenletesen lefelé! Ezután m i­
néljobbon emeljük felfelé és kifelé o beteg
karját!

ISMÉTELJÜK ütemesen a m űveletet, fe ln ő tte k esetén percenként 12-szer.


Ha nem tö rté n ik változás, fordítsuk a beteget az oldalára, üssünk gyorsan
a vállai közé, hogy a m űvelet újrakezdése e lő tt eltávolítsunk minden le­
hetséges akadályt!

NE ADJUK FEL! Az újraélesztési technikákkal olyan áldozatokat is fel lehet


éleszteni, akik fulladás, kihűlés vagy áram ütés után három órán át nem
lélegeztek önállóan.
403
EGESZSEG

Mesterséges lélegeztetés arccal lefelé


A H o lg e r-N ie lse n -m ó d sze r: Ezt a módszert ajánlják a vízbe fu lla d t áldozat
felélesztésére, ha a szájból szájba lélegeztetés nem megoldható, vagy ha
a beteget nem tu d ju k a hátára fordítani. Az áldozat arccal a föld felé fo r­
dul, így a folyadék szabadon kiáramlik a szájából, és nem tud megfulladni.
A beteg fejét fordítsuk az egyik oldalra, a karjait hajlítsuk be, kezeit te­
gyük a homlokához! Lazítsuk meg szoros ruháit, és ügyeljünk rá, hogy a nyelv
elöl m aradjon, a száj tiszta legyen, ne fedje sár stb.!
Forduljunk térdelve a beteg felé! Egyik térdünk a fejénél legyen, kezün­
ket pedig tegyük a lapockái fölé! Két hüvelykujjunk érjen össze, ujjaink
viszont terüljenek szét! Miközben 8 -ig számolunk, végezzük el a következő
m űveletet:

1 -2 -3 : Döfjünk előre nyújtott karokkal,


és fejtsünk ki óvatos, egyenletesen
növekvő nyomást (kb. 2 másodperc)!
4: Dőljünk hátra, csúsztassuk vissza
o kezünket és fogjuk meg a beteg felkar­
já t (Of5 - 1 másodperc)!

5 -6 -7 : Húzzuk meg, és emeljük fel óva­


toson o beteg karját miközben továbbra is
hátrafelé dőlünk (2 másodperc)! Vigyáz­
zunk, ne emeljük meg o beteg törzsét és
a fejét se mozgassuk túlságosan!
8: Engedjük vissza o beteg karját a földre,
csúsztassuk vissza kezünket o kiinduló
helyzetbe (0,5-7 másodperc)!

ISMETELJUK meg percenként 12-szer!

MEGJEGYZÉS: Ha a beteg karja sérült, helyezzünk a homloka alá egy


összehajtogatott ruhát, és emeljük meg a hónaljánál! Ez a módszer nem
használható, ha a betegnek súlyos borda- vagy vállsérülései vannak.

M IUTÁN HELYREÁLLT A LÉGZÉS: Helyezzük a beteget stabil oldalfekvés­


be - ahogy minden újraélesztés után kell! Ez alól a gerincsérüléses beteg
kivételt képez!
404
ELSŐSEGÉLY

VAN SZIWERES?

A PULZUS MERESE A CSUKLÓN A PULZUS MEGMERESE A NYAKON


Helyezzük ujjainkat finoman a csukló elülső Fordítsuk a beteg fejét az egyik oldalra!
oldalára, az olkari ütőérre, amely az alkar Csúsztassuk ujjainkat az ádámcsutka men­
aljától kb. 1 cm-re található a hüvelykujj tén a mélyedésbe! Más helyeken is mér­
oldalán. hető a nyakon a pufzus.

Normális pulzus
N yugalm i helyzetben a fe ln ő tt pulzusa percenként 6 0 - 8 0 (átlagosan 72),
a fiatalabb gyerekeké viszont sokkal magasabb, percenként 9 0 -1 4 0 . Az iz­
gato ttsá g gyorsítja a szívverést.
Ne vesztegessük az értékes id ő t! 30 m ásodpercig szám oljuk az ütése­
ket, majd duplázzuk meg az é rté ke t! Másod p ercm uta tós órát használva
biztosítsuk a pontos mérést, a k a p o tt ada toka t pedig jegyezzük le!

Ha nincs pulzus
Ha nem érezzük a pulzust, és a pupillák is nagyobbak a norm álisnál, a mes­
terséges lélegeztetés m e lle tt kezdjük el a szívmasszázst is! A szájból szájba
lélegeztetés és a Silvester-m ódszer lehetővé teszi, hogy m in d ké t tevékeny­
séget egyszerre végezzük!

Szívmasszázs
A használt újraélesztési te ch n iká tó l fü g g e tle n ü l ha 10-12 légzés után sincs
pulzus, és nem á llt be lá th a tó változás a beteg állapotában, kezdjük meg
a szívmasszázst (a külső v á lto z a tá t)!

NINCS VESZTEGETNI VALÓ IDŐ!


Először helyezzük a bete get szilárd fe lü le tre ! M a ra d h a t a fö ld ö n is, de
a hátán fe k ü d jö n ! Kéztövünkkel üssünk rá erősen a m ellcsont alsó részére
(a bordák kö zö tti központi csont)! Az ütés m egindíth atja a szívet. Ha még
így sincs pulzus, folytassuk a szívmasszázst!
Térdeljünk a beteg mellé, helyezzük a tenyerünk a ljá t a m ellcsont alsó
részére (sternum), vagyis a bordák közt lévő középső csontra! Figyeljünk arra,
hogy ez nem a m e llc s o n t végén vagy a la tta van! Helyezzük rá a másik
405
EGÉSZSÉG

tenyerünket hasonlóan! Kezünk többi része ne legyen a m ellkason] Egyenes


karokkal dőljünk előre, és a tü d ő m inden egyes felemelkedése után nyomjuk
le kezünket 6 -8 a lka lo m m a l!

Felnőtt esetén kezünket 4 cm mélyre nyom­


ju k ! ismételjük meg percenként legalább
60-szor!Egyenletesen és erősen mozogjunkl
Az egyenetlen vagy durva lökések további
sérülést okozhatnak!

A csecsemők és a gyerekek esetén kisebb erőkifejtésre és tö b b lökésre van


szükség: elegendő, ha a két u jju n k a t lenyom juk percenként 100-szor. Az
idősebb, m a x im u m 10 éves gyerekek esetében csak az egyik kezünket
használjuk, és percenként 8 0 -9 0 -s z e r lökjünk a m ellkason!

M egjegyzés: Ellenőrizzük a pupilla tá g u lá s á t és a pulzus visszatérését


a nyaki artérián - ezek jelzik, ha sikerrel já rtu n k . A MESTERSÉGES LÉLE­
GEZTETÉSRE MÉG EZUTÁN IS SZÜKSÉG LEHET!

Mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs (cardiopulmonáris


újraélesztés)
Ha egyedül v a g y u n k : A S ilvester-m ód szert vagy a szájból szájba lélegez­
te té st alkalm azzuk. M e g h a tá ro z o tt rendszert kövessünk: 15 szívmasszázst
kövessen 2 gyors befújás!

Két elsősegélynyújtó esetén: 5 szívmasszázst kövessen 1 mély befújás! Ismé­


te ljü k meg! A b e fú já st végző elsősegélynyújtó feladata a nyaki pulzus és
a pupilla ellenőrzése is.

Ha visszaállt a légzés, fenn is kell ta rta n i. Fektessük a beteget stabil o ldal­


fekvésbe (kivéve a gerinc- vagy nyaksérültet), ez csökkenti az eszmélet visz-
szanyerésekor fe ljö vő folyadék okozta veszélyt! Rendszeresen ellenőrizzük
a beteg á lla p o tá t!
Ha van rá lehetőség, eszméletlen beteg esetében alkalm azzunk a légút
n yitvata rtásához mesterséges légutat.
406
ELSŐSEGÉLY

JAVASOLT FELSZERELÉS
MESTERSEGES LEGUT
Használat előtt ellenőrizzük a bete­
get és a mesterséges légutat! Illesszük
be a mesterséges légutat a harm a­
dáig úgy, hogy a vége a szájpadlás
felé mutasson, majd fordítsuk el 180
fokban a torok irányába!
Ha a helyére került, a beteg tud lé­
legezni. A felgyülemlő nyáltól köhög­
ni és bugyborékolni kezdhet A nyal­
kát szívóeszközzel távolítsuk el!

NYALELSZIVO
A mesterséges lég út elhelyezése után
annak egyirányú szelepe a nyálat
a lenyelés veszélye nélkül szívja le.
Rögtön a születésünk után valószí­
nűleg nálunk is alkalmaztak ilyet! Ha
nincs ilyen eszközünk, használhatunk
bármilyen csövet vagy szívószálat
(lehetőleg fertőtlenítve)! Ha egy mód
van rá, NE nyeljük le a beteg nyálát!

VESZÉLYES VERZÉSEK
Az emberben átlag 6,25 liter vér kering. Fél liter vér elvesztése enyhe, 1 literé
erős gyengeséget okoz (szaporább pulzussal és gyorsabb légzéssel együtt),
másfél literes vérveszteségtől m ár elájul az ember. A 2,24 liternél nagyobb
veszteség m ár végzetes lehet. A vérzést azonnal állítsuk el! Ha m ár m eg­
szűnt a vérzés, a norm ális vérm ennyiség a szövetek nedvességtartalm ának
felhasználásával gyorsan helyreáll - az ezt kisérő gyenge vérszegénységnek
nincs sem m i jelentősége. A te s t folyadékveszteségét v iz e t fogyasztva pó­
to lh a tju k , ez helyreállítja a folyadékegyensúlyt.

FONTOSSÁGI SORREND__________________
A vér létfontosságú oxigént szállít. Ha a vérzéssel e g y ü tt já r a
zés leállása, egyszerre kezeljük m in d k e ttő t! Állítsuk vissza a beteg
légzését, egyszersmind állítsuk el a vérzést!

407
EGÉSZSÉG

A vénákból és hajszálerekből eredő vérzést a vérző helyre egyszerűen nyo­


m ást gyakorolva, sebfedéssel vagy anélkül elállíthatjuk, ahogy a kisebb ar­
tériás vérzéseket is m egszüntethetjük helyi nyomóhatással. A sebes végtagot
em eljük a szív vonala fölé, m iközben továbbra is nyom va ta rtju k a sebet!
A vérzés elállításához b á rm it használhatunk (kezet, zsebkendőt, blúzt),
de a lehető legtisztább anyag legyen. M inél hamarabb helyezzük el a nyom ó­
kötést, és minél hatá ro zo tta b b a n rögzítsük! A nem steril anyagok fertőzés-
veszélyesek, de ha a beteg akár el is vérezhet, nincs idő e m ia tt aggódni.
A halál a súlyos vérzés m ia tt úgyis m inden bizonnyal beállna.
5 -1 0 percen keresztül, folyam atosan, erősen n yo m ju k a sebet, és eláll
a vérzés! Ne engedjünk a kísértésnek, ne emeljük fel az anyagot, ne nézzük meg
a sebet! Ha a vér átszivárog a nyomókötésen, tegyünk a tetejére még egyet!
A vérzés m egállítására a legjobb eszköz a nagy, folyadékfelszívó v a t­
ta köteg. Tartsunk ily e t az orvosi felszerelésben!
Tegyünk a sebre kötszert, m ajd egy rugalm as pólyát, am ely fe n n ta rtja
a szükséges nyom ást!

Artériás vérzés
A legsúlyosabb vérzésfajta, am elyet m inél ham arabb el kell á llíta n u n k ! Az
artériából erősen, nagy sugárban, a pulzus ütemében jön a vér. A vérzés ideig­
lenesen csillapítható, ha az a rté riá t o tt szorítjuk el, ahol áthalad a csonton,
nekinyom va annak egy nyom ópontjához. Lehetőleg te g yü k meg a HÍV és
egyéb hasonló betegségek terjedését g átló óvintézkedéseket, de persze tel­
jesen érthető, ha vészhelyzetben nincs nálunk kesztyű stb.

f mm 11 11 11 11 11 " ■
NWMÓPONWK ______________________________________________________

Ezek azok a helyek, ahol az artéria egy csont felszínéhez közel ha­
lad, ezért ha az a rtériá t nekinyo m juk a csontnak, elzárjuk a vér­
áramlást. M indegyik hatékony az a d o tt te rü le t artériás vérzésének
kezelésekor. Figyeljük a sebet! Ha a vérzés nem csökken azonnal,
tegyük arrébb az ujjunkat, amíg alább nem hagy!
- H a lá n té k : a fü l e lő tt/fö lö tt (a)
- A rc : az állkapocs oldalán (b)
- V áll v a g y fe lk a r: a kulcscsont fe le tt (c)
- K ö n y ö k : a felkar belső oldalán (d)
- A lk a r: a könyökhajlatban (e)
- Kéz: a csukló elején (f)
- C om b: a lágyékhajlatban/com b felső részének közepén (g)
- Láb alsóbb része: a térd hátulján (h)
- Láb: a boka elején (i)
J
408
ELSOSEGEIY

Az artéria elkötése
Olyan súlyos sérülések esetén, am elyeknél a nyom ókötés nem alkalm azha­
tó, m ert a sebhez nehéz hozzáférni, vagy részben sérült a végtag, keressük
meg a vérző a rté riá t és kössük el.
Ez kom oly kockázattal jár, ha szakképzetlen személy végzi, hiszen az
artériákat gyakran idegek kísérik, am elyeket becsípve vagy elkötve m ara­
dandó károsodást okozhatunk, pl. a végtagm űködés elvesztését.
A vérzés megfékezéséhez alkalm azzunk ideiglenes érszorítást! Az artéria
m egtalálása érdekében azonban e lő fo rd u lh a t, hogy egy ideig hagynunk
kell lövellni a vérsugarat.
Felforralva vagy alkoholban áztatva fe rtő tle n ítsü n k egy horgászzsinór-,
cérna- vagy m adzagdarabot! A laposüveg ta rta lm a vagy a parfüm szintén
eltá vo lítja a b aktérium okat. A tisztaság alapvető fontosságú! Főzzünk ki
m inden sebfedőt és kötszert! Dörzsöljük meg kezünket alaposan fo rró víz­
ben, lehetőleg szappant is használjunk!
409
EGÉSZSÉG

Tisztítsuk meg a sebet steril (fe lfo rra lt) vízzel, majd óvatosan tapogassuk
ki tiszta ujjal a s é rü lt a rté riá t! Erősen kössük össze, steril cérnát használva!
Ez az egyetlen m űvelet, am ely közben hozzá kell érnünk a nyílt sebhez.
Ha az artéria teljesen szét van roncsolva, a vége visszahúzódhat és ez
m egnehezíti a rátalálást. Ha biztosak vagyunk benne, hogy a vérző ér egy
bizonyos szövetrészben van, nagy tűvel összevarrhatjuk az egész területet!
M inél ham arabb lazítsuk meg óvatosan az érszorítót, hogy kiderüljön,
jó m unkát végeztünk-e! Ellenőrizzük, hogy csak egy vérző ér van-e! Ha több
vérzést látunk, azonnal kössük vissza az érszorító kötést és próbálkozzunk új­
ra! A többi kis ér elegendő vért szállít a végtag működésének fenntartásához.
Ha nincs rá szükség, NE hagyjuk az érszorító kötést m egszorítva!

Érszorító kötés
Mindössze két olyan hely létezik, ahova érszorító kötést lehet helyezni: a fel­
karra (pontosan a hónalj alá) és a felső com b köré. Lehetőleg legalább 5 cm
széles kötést használjunk! Ha csak ennél vékonyabb dolog áll rendelkezé­
sünkre (drót vagy madzag), m indenképpen egy ö s sze h a jto g a to tt ruharéteg
főié tegyük, így csökkenthe tjük az idegek és a hús károsodását!

Tekerjük körbe o végrcgo t háromszor és kös­


sünk rá egyszerű csomót! A csomó fölé te­
gyünk egy botot vagy hasonló tárgyat, majd
kössünk rá dupla csomót! Tekerjük a botot
egészen addig szorítva a kötést, amíg a vérzés
el nem áll!
Az érszoritó kötés legyen elég szoros a
vérzés megállításához, de gyakran lazítsuk
meg. A kötés felhelyezése után gyorsan dol­
gozzunk!
Ha végeztünk, teljesen szedjük szét!

FIGYELEM!
Az érszorító kötés megszakítja a véráram lást, ezért ha tú l sokáig
hagyjuk a végtagon, súlyos károkat, akár a szerv elvesztését is
okozhatja.
- Érszorító kötést KIZÁRÓLAG végtagon alkalm azzunk! SOHA ne
készítsünk ilye t fejre, nyakra vagy törzsre!
- Az érszoritó kötést SOHA ne fedjük be! Ha mégis felügyelet nél­
kül kell hagynunk az ilyen kötést, a beteg hom lokára írjuk rá filc to l­
lal vagy rúzzsal a felhelyezés id ő p o n tjá t és azt, hogy „ÉSZK'r!

410
ELSŐSEGÉLY

A keringés ellenőrzése
A kötés felhelyezése után rendszeresen ellenőrizzük, hogy kékülnek-e, illetve
nem hidegek vagy érzéketlenek-e a kéz és a láb ujja i! Ha azok, lazítsunk
a kötésen! Ennek elmulasztása üszkösödést v á lth a t ki, ami végtagvesztéssel
is já rh a t!
Ugyanezen okok m ia tt NEM használhatunk érszorító kötést - az artéria
elkötésén kívül! Elsőként a közvetlen nyom ást alkalm azzunk! Ezután pró­
bálkozzunk a nyom ópon tokkal, továbbra is közvetlen nyom ást gyakorolva
a sebre! Ha a seb végtagon ta lá lh a tó , m indvégig ta rts u k m egem elve!

JAVASOLT FELSZERELÉS
ERFOGO
Összezárható csipeszhez hasonlító esz­
köz: az érre csiptethető rá, megáiSítvo
o vér áramlását és megkönnyítve oz el­
kötését. Az érfogónok több felhasználási
lehetősége is kínálkozik, ezért érdemes
betenni oz orvosi felszerelésbe. Alkal­
mas orra is, hogy varrás közben fogjuk
vele a tűt,; bár a bőr tűzésseí is rögzíthető.
ÜGYELJÜNK rá, hogy oz idegeket ne
csíptessük be!

KISEBB VÉRZÉSEK
Vénás vérzés
A vénás vérzés kevésbé súlyos, m in t az artériás. A sötétebb vénás vér lassab­
ban áram lik ki, van idő a legjobb kötszer kiválasztására. Ha a vér mély sebből
jön, nehéz m egtalálni a vérzés helyét - géz segítségével minél nagyobb te rü ­
letet tartsun k nyomás a la tt! Tíz pere elteltével m ár elképzelhető, hogy rög­
zíteni tu d ju k a gézt. Ehhez használhatunk kötést vagy té p e tt ruhadarabot,
am elynek m inél szélesebbnek kel! lennie, hogy ne vágjon bele a beteg
húsába.

Hajszáleres vérzés
A hajszálerek szűk erek, am elyek vérzése m agától csillapodik. Ne veszte­
gessük időnket a hajszáleres vérzés ellátásával, m ert soha nem veszélyes.
Először a kom olyabb dolgokkal foglalkozzunk, ezeket ráérünk később be­
kö tö zn i!
411
EGÉSZSÉG

BELSŐ VÉRZÉSEK
Ez a veszélyes á lla p o t gyakran kialakul a testet érő erős ütések, eltörő cson­
tok, golyó vagy m élyreható sérülések m ia tt. Eleinte alig van je le a belső
sérülésnek, esetleg enyhe zúzódás látható a bőr alatt. A beteg szédül, nyug­
talan, bágyadt, sápadt, bőre hideg, nyirkos, pulzusa gyenge, viszont nagyon
gyors.
A vér szövetek közé szivárgása m inden törés és zúzódás esetén e lő fo r­
dulhat. Egy tö rö tt com b legalább fél lite r vérveszteséggel já r a törés oldalán.

Tünetek
A belső vérzéskor je le n tke ző tü n e te k - am elyek e g yú tta l a vérzés helyére
is u ta lh a tn a k - a következők:

- Vesében vagy húgyhólyagban: a vizelet vörös vagy bordó elszíne-


/* i ••

zodese.

- Alsó bélszakaszon: a széklettel vér is ürül.

- Felső bélszakaszon: a részben m egem észtett vér a székletet feke­


tévé, szurokszerűvé színezi.

- G yom orban: A beteg vért hány. Ha a színe élénkpiros, a vérzés friss.


Ha a színe az őrölt kávééra hasonlít, egy ideje már a gyomorban v o lt

- Tüdőben: vér felköhögése, gyakran vörös hab form ájában.

Kezelés
Fektessük a bete g e t sima felületre, m ajd em eljük meg a lábait, hogy a szív
könnyebben tu d ja a fejbe pum pálni a vé rt! Tartsuk a beteget langyos hő­
m érsékleten, de ne legyen tú l nagy melegben, m ert akkor a vér a bőr felé
terelőd ik! Súlyos belső vérzés akkor keletkezik, ha a vese, a máj vagy a lép
sérül. Ilyen esetekben nem te h e tü n k m ást, m in t hogy áp o lju k a beteget és
rem énykedünk a gyors m entésben.
■ - ■« ■ ■ ■

ORRVÉRZÉS________
A beteget fe lü lte tv e kezeljük, és a feje kissé dőljön előre! Öt percig
ta rtsu k összeszorítva az orrlyuka puha részeit! A beteg közben szá­
jo n át lélegezzen! Nem szabad szipognia! Lazítsuk meg a szoros
ruhadarabjait!

412
ELSŐSEGÉLY

SEBEK ÉS KÖTSZEREK
A n yílt seb m indig magában rejti a b a kté riu m o k okozta fertőzés veszélyét.
Az ilyen ba kté riu m o k közül a legjelentősebb a T etanusbacillus, am ely m e­
revgörcsöt okoz. A tetanusz elleni védőoltás beadatása bölcs lépés mindenki
részéről, a szabadban túrázók és utazók számára viszo n t alapvető fo n to s ­
ságú.
Az üveg, fém vagy égés okozta sebek általában tiszták, de minden idegen
te ste t el kell tá v o líta n u n k a te s tü n k b ő l! Ez a fe la d a t általában szakképzett
orvosokra hárul, a túlélésért küzdve azonban saját m agunknak kell elvégez­
nünk. A m űvelet legjobban steril érfogóval és csipesszel h a jth a tó végre.
A fö ld e t vagy piszkos ruh át érintő sebet ki kell tisztítani, és el kell távolítani
belőle az ÖSSZES élettelen szövetet!
Vágjuk le a ru h á t a sebnél, tis z títs u k meg a környezetét, öblítsük ki
a sebet, és mossuk ki belőle a szennyeződéseket! A sebet belülről kifelé ha­
ladva tisztítsuk, NE kívülről befelé! Szárítsuk meg, majd tegyük rá a tiszta
kötszert! A sebet kényelmes helyzetben rögzítsük!
A kötszert cseréljük le, ha átnedvesedett, kellemetlen szagot áraszt, vagy
m egnövekedett és lü k te t (ez fe rtő zé st jelez).
A kisebb, helyi fertőzéseket áztassuk meleg, sós vízbe, vagy tegyünk rájuk
meleg borogatást! A borogatás felszívja a fertőzést kísérő gennyet és csök­
kenti a duzzanatot. Borogatást készíthetünk minden porrá törhető anyagból:
a rizs, a burgonya, a gyökerek, a fe la p ríto tt fakéreg és a mag erre m in d-m ind
alkalmas. Az agyag szintén használható. Főzzük meg a kiválasztott anyagot,
m ajd tekerjük ruhába! A borogatás még elviselhetően fo rró legyen, de arra
vigyázzunk, hogy ne égesse meg a te rü le te t! Ha az emberi testnek elegendő
pihenés és táplálék ju t, nagyon jó l ellen tud állni a fertőzéseknek.
A hő szintén elősegíti a gyógyulást Használhatunk pl. ruhadarabba tekert
meleg követ is.

A SZAPPAN MINT FERTŐZÉSGÁTLÓ


A szappan kiváló fertőzésgátló, ezért alkalmas a sebek kimosására.
Kezünket fo rra lt vízben mossuk meg, m ie lő tt nekikezdenénk a seb
m egtisztításának! Mossuk ki a sebet fe lfo rra lt vízzel - ha nincs,
használjunk vizeletet! A vizelet steril folyadék, nem terjeszt fe rtő ­
zéseket A húgysav enyhén jó té k o n y hatása is segíthet a seb m eg­
tisztításában.
I -1

413
EGÉSZSÉG

Sebek összevarrása
A kisebb sebeket m agunk is összevarrhatjuk, ha nincs a közelben orvos. (Az
érfogó ilyenkor is hasznos segítség.) A kkor ja va so lt a varrás, ha kés okozta
tiszta sebet kell lezárnunk, vagy valam ilyen arcon lévő sérülés akadályozza
az evést, illetve a légzést.
Először is tisztítsu k meg alaposan a sebet, majd varrjuk össze keresztöl­
téssel, vagy alkalm azzuk a m inden különösebb hozzáértés nélkül használ­
ható szárnyas kapcsokat (a túlélőkészletünk része)! Némelyik bennszülött törzs
a tűzhangyát használja ugyanerre a célra: hagyják, hogy ráharapjon a sebre,
m ajd leszakítják a fejét, de az állkapocs továbbra is összetartja a sebet.

ÖLTÉSEK
Minden öltést külön, a seb közepétől kezd­
ve, steril tűvel és cérnával vagy béllel ké­
szítsünk el!
Húzzuk össze a széleket, majd kössük
el a cérnát; és kifelé haladva folytassuk
a feladatot!

ÖSSZEFOGÁSOS MÓDSZER
Szárnyas kapcsokat vagy pillangó alakúra
vágott ragasztótapaszt (pillangótapasztj
használjunk! Húzzuk össze a seb széleit!
Tegyük a tapasztó seb egyik oldalára, húz­
zuk össze a sebet amennyire csak lehet,
majd ragasszuk rá o tapasz másik végét is!

Ha a seb e lfe rtő ző d ik (vagyis piros, duzzadt és megfeszül), tá vo lítsu k el az


összes kapcsot vagy csak annyit, hogy a genny távozni tu d jo n ! Várjuk meg,
amíg m ár nem távozik több!

Nyílt kezelés
A „n y ílt kezelés" - am ely során a sebet kötszerrel befedjük ugyan, de nem
varrjuk össze - a tú lé lő sérüléseinek egyetlen m egfelelő kezelési m ódja
a korábban e m líte tte k e t kivéve. Ha nem tu d tu k kellően k itis z títa n i a sebet,
hagyjuk nyitva, hogy belülről gyógyuljon. A seb fertőzésnek ellenálló szö­
veteket kezd te rm e ln i, am elyet nedvező, vörös, sarjadzó kinézetéről ism er­
hetünk fel, és m inden sebnél a gyógyulást jelzi.
A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is biztosan fellép bizonyos m ér­
tékű fertőződés. Elképzelhető, hogy a m ély sebeket le kell szívni. Hasznos
lehet, ha id ő n k é n t m e g n yitju k a tá ly o g o t (fe lg y ü le m le tt gennyet), és steril
414
ELSOSEGELY

ta m p o n t illesztünk bele, am ely lehet akár kötszer vagy ruhacsík is. Ennek
a vége álljon ki, és lehetőleg legyen rajta b iz to s ító tű ! Hagyjuk, hogy a seb
néhány napig száradjon! Ha fel kell szúrnunk vagy újra fel kell nyitn u n k egy
sebet, az új b a kté riu m o k beju tá sá t a szike vagy késpenge sterilizálásával
próbáljuk m egakadályozni! A ta m p o n befedi és kiszárítja a sebet, lehetővé
téve, hogy belülről gyógyuljon. A gyógyulási fo lya m a t előrehaladtával egyre
csökkentsük a tam po n m éretét, m ajd tá vo lítsu k el végleg és a sebet k ö t­
szerrel fedjük be!

M e llka si seb: A m ellüreg sérülésekor a mellkasi seb egyik legnagyobb ve­


szélye, hogy a beteg légzése közben levegő szivárog be. Ez a tüdőm űködés
összeomlásához vezethet. Tegyük a tenyerünket a sebre, így megakadályozzuk
a levegő bejutását! Fektessük le a sérültet, fejét és vállát pedig támasszuk ki
a sérült oldal irányába! N yom junk a sebbe nagy, laza, lehetőleg nedves k ö t­
szert, vagy fedjük be műanyag réteggel, illetve a lu m ín iu m fó liá va l (lehetőleg
vazelines bevonatúval), majd kössük be szorosan!

Hasi sebek: A belső szervek károsodása és a belső vérzés kialakulásának


kockázata m ia tt ezek a sérülések különösen veszélyesek. A beteg nem vehet
magához sem szilárd, sem folyékony táplálékot. Szom júságát úgy enyhítsük,
hogy a jka it és nyelvét vizes ruhával benedvesítjük! Ha a bél kitürem kedik,
fedjük be és ta rts u k nedvesen! Ne próbáljuk visszanyom ni a helyére! (Ezzel
m egnehezítenénk a m egm enekülést követő sebészi munkát.) Ha semmilyen
szerv sem tü re m ke d ik ki, kötözzük és pólyáljuk be erősen a beteget!

Fejsérülések: A fejsérülés fe lve ti az agysérülés lehetőségét. A seb hatással


lehet a beteg légzésére és táplálkozására. Ügyeljünk rá, hogy a légutak tisz­
ták maradjanak, és a nyelv ne csússzon hátra a torokba! Távolitsunk el m in ­
den rossz vagy k itö rt fo g a t! Ellenőrizzük a légzést! Az eszméleténél lévő
beteg fe lü lh e t, az eszm életlent azonban helyezzük stabil oldalfekvésbe,
hacsak nem szenvedett n yak- vagy gerincsérülést! (Lásd Koponyatörés).

A m p u tá ció : Ha valakinek beszorul egy végtagja az égő roncsba (vagy hasonló


helyzet m erül fel), a kiszabadítása érdekében néha drasztikus dologra kell
elszánnunk m agunkat. Pl. elképzelhető, hogy fel kell áldoznunk a beszorult
személy v é g ta g já t az életéért, ha ellenkező esetben tű z h a lá lt szenvedne.
Ha a tűz vagy egyéb tényező egyre nagyobb veszélyt je le n t ránk vagy
a betegre nézve, gyorsan kell cselekednünk. Fontos, hogy ilyenkor is a lehető
legnagyobb elővigyázatossággal já rju n k el!
415
EGÉSZSÉG

Ha végtag s z o ru lt be, a sebhez m inél közelebb v á g ju k le - ez v a ló ­


színűleg azt je le n th e ti, hogy a cso n to t kell átvágnunk! V alam ilyen fűrészre
lesz te h á t szükségünk. A túlélőkészletünkben lévő fűrészszál eredetileg se­
bészeszköz volt, te h á t alkalm as a feladatra. Ha nem ta lá lu n k fűrészt, vagy
az a m p u tá c ió t üszkösödés indokolja, a legközelebbi ízületnél vágjuk le a
v é g ta g o t!
Először alkalm azzunk érszorítókötést, majd - am ikor lá th a tó vá válnak
- kössük el az a rté riá k a t vagy használjunk é rfo g ó t (ha van)!
Ezután ejtsü nk bevágást a bőrbe és az a la tta lévő szövetbe! V árjuk
meg, amíg visszahúzódik a bőr, m ajd vágjuk á t az izm o ka t! Ezek is vissza­
húzódnak, fe d e tle n ü l hagyva a c s o n to t vagy az ízü le te t! Fűrészeljük át
a csontot, vagy vágjuk át az ízületet! Ha még nem te ttü k meg, kössük el
az artériát, a csonkot viszont hagyjuk nyitva a vér elvezetése m ia tt! Könnyű
kötéssel védjük a csonkot!

Traumás amputácié
Ha valam elyik végtag baleset m ia tt szakad le, alig vérzik. Az artéria falában
lévő sérült izom ugyanis görcsöt kap, elzárva az artériát. Vizsgáljuk meg
a sebet, és kössük el a m egjelenő a rté riá ka t!

FERTOZESGATLOK HASZNALATA_________
Ha van fertőzésgátlónk, vágásokhoz és horzsolásokhoz használjuk!
Mély sebekre viszont ne alkalmazzuk, m e rt további szövetszáradás­
hoz vezethet! A környező te rü le te ke t fertőzésgátlóval mossuk le,
m agát a sebet azonban fo rra lt vízzel tisztítsuk ki!

EGES
A repülőgép-szerencsétlenségkor gyakori égési sérülés súlyos fá jd a lm a t és
folyadékvesztést okoz. Az áldozatok nagyon hajlam osak a sokkra és a m eg-
fertőződésre.
Az é rin te tt b ő rte rü le t m értéke segít felbecsülni a sú lyo ssá g o t A test
50 százalékát, vagy annál is tö b b e t é rin tő égés teljes orvosi felszerelés
nélkül általában végzetes. M egközelítő irá n ym u ta tá s az é rin te tt területek
arányáról (a teljes te s tfe lü le te t te k in tjü k 100 százaléknak):

Fej = 9°/o Nem i szervek és környéke = 1%


Karok = egyenként 9°/o Lábak eleje = egyenként 9%
Törzs elülső része = 18% Lábak h á tu lja = egyenként 9%
Törzs hátsó része = 18%
416
ELSŐSEGÉLY

Az égő ruha eloltása


Nagyon fontos, hogy az égő ruhát a lángok legyezése nélkül oltsuk el! A leg­
többen ösztönösen elfutnak a veszélyes helyekről, ezzel azonban léghuzatot
hoznak létre, am ely tovább növeli a lá n g o k a t
Döntsük le az áldozatot, és lehetőleg takaróba, esőkabátba vagy h á ló ­
zsákba tekerve g u rítsu k a fö ld ö n ! Szükség esetén vessük rá m agunkat, és
a testén gurulva oltsuk el a lángokat - ilyenkor derül csak ki, ki az igaz barát!
Vegyük le az áldozatról a füstölgő ruhákat és minden olyan szűk ruhada­
rabot, ékszert stb.f amely még szorosabb lesz rajta, ha a bőre felduzzad! Azért
is fontos, hogy az áldozatról azonnal levegyük a füstölgő ruhákat, m ert tartják
a hőt, és akár m elegebbek is lehetnek, m in t m aguk a lángok.

A hőmérséklet csökkentése
Nedvesítsük vízzel az é g e tt testszöveteket, hogy lehűljenek! A legjobb, ha
a beteget legalább 10 percre hideg, lassan folyó víz alá helyezzük!
Eszünkbe se jusson az égéseknél bárm ilyen fá jd a lm a t csillapító anyag
alkalmazása! Ne használjunk fertőzésgátlót, vajat, zsírt, hajat, cinkalapú bőr­
krémet, v a ze lin t és sem m i ezekhez hasonlót - álljunk ellen a kísértésnek!
A hűté st addig végezzük, amíg érezhető a fá jd a lo m e n y h ítő hatása és a
beteget a vízből kivéve nem növekednek a fájdalm ai.
A lehűtést követően ne tegyünk s e m m it az égési sebekkel, mindössze
lássuk el azokat m inél szárazabb és sterilebb kötszerrel a fertőzések m eg­
akadályozása érdekében! Összekötözés e lő tt a m e g é g e tt ujjak és lábujjak
közé is tegyünk kötszert, nehogy egym áshoz tapa dja nak!
Később fo rra lju n k fel vízben csersavtartalm ú kem ényfa kérget (pl. t ö l­
gyét vagy nyírét)! Ha lehűlt, tegyük a károsodott területre, hogy enyhítse
az é g e tt hús okozta fá jd a lm a k a t!

Folyadékpótlás
A betegnek adjunk folyadékot, hogy p ó to lju k a veszteséget! Gyakran kapjon
kis m ennyiségben hideg ita lt! Lehetőleg tegyünk fél lite r vízbe egy teáska-
nálnyi sót, de a szódabikarbóna még ennél is jo b b ! Só híján adjunk a be­
tegnek inni egy kevés fe lfo rra lt á lla tv é rt!

Égésfajták
A mély égések helye elszenesedett vagy fehér, gyakran a csont és az izom
is lá th a tó . A term észetnek hála az ilyen sérülések fájdalom m entesek, m ert
az idegvégződések is elpusztulnak. A fe lü le ti égések nagyon fájdalm asak,
és ha nagy te rü le te t érintenek, a folyadékveszteség kom olyabb sokkot okoz,
m in t a m ély égés. A bőr felhólyagosodik, de ezeket szándékosan sohase
nyissuk fel. Ha az arcon és a nyakon is égési sérülések találhatóak, ügyeljünk
rá, hogy a légutak akadálym entesek legyenek.

417
EGÉSZSÉG

Forrázás okozta sebek:


A fo rró folyadékok (víz, gőz, olaj vagy akár borogatás) okozta nedves
égés a száraz égéshez hasonlóan kezelendő.

A száj és to ro k megégése:
Okozhatja láng vagy fo rró gáz belélegzése, fo rró folyadék vagy maró
hatású vegyszer lenyelése, vagy ha vé le tle n ü l nagyon fo rró edényből
iszunk. K ortyoltassunk a beteggel hideg vizet, hogy hűtse a to rk á t!
A torok duzzanata m egakadályozhatja a légzést, ezért akár mesterséges
lélegeztetésre is szükség lehet.

A szem megégése:
A szem golyót m egégetheti pl. kifröccsenő zsír vagy m aró vegyszer. Nyis­
suk szét a szem héjat, és a vegyi anyag eltávolításához öntsünk bele bő
vizet! A fe je t úgy döntsük, hogy a víz ne mossa bele a vegyi anyagot
a szájba vagy az orrba, illetve egyik szem megégése esetén a másikba!

Vegyszerek okozta égés:


A vegyszer hígításához és lemosásához bőséges mennyiségű vizet hasz­
náljunk! Távolítsuk el azokat a ruhadarabokat, amelyekre esetleg ráfolyt
a m aró anyagi Ne kíséreljük meg a savat lúggal sem legesíteni (vagy
fordítva), m e rt az így létrejövő kém iai reakció még tö b b hőt term e!!
A kezelést az égési sérülésekéhez hasonlóan folytassuk!

Elektromos és villámcsapás okozta égés:


Ellenőrizzük a légzést! Az égési sérülésekhez hasonlóan kezeljük! Ha
még m indig fe n y e g e t az áram ütés veszélye, ne kockáztassunk!

ÉGÉSI SÉRÜLÉS ÉS SOKK


A kisebb, illetve felszíni égések és az elektrom os égések kivételével
nagy valószínűséggel m ind sokkot okoznak, am elynek nagysága az
elvesztett plazm anedv m ennyiségétől függ. Az erős égési sérülést
szenvedett betegek sokkját tovább növeli, ha hideg vízzel lelocsoljuk,
a szövetkárosodás jelentős csökkenése viszont csak így érhető ei, ezért
mérlegelnünk kell. A hűtést legalább 10 percig végezzük!

418
ELSŐSEGÉLY

CSONTTÖRÉS
A balesetek során kialakulhatnak rándulások, zúzódások, kéz- és lábtörések,
vagy akár a hát töréses sérülései. A t ö r ö t t cson tokat időben meg kell vizs­
gálni, még m ie lő tt a duzzanat nehezítené a törés helyének m eghatározását!
A sérült szem élyt m egérintve és m egm ozdítva m indig legyünk óvatosak!
M indezek ellenére súlyos vészhelyzetben először a fu lla d á s t és a vérzést
kezeljük, és ha másoknak sokkal sürgősebb sérüléseik vannak, ne kezdjünk
neki egy törés rögzítésének! Lehetőleg a beteg m ozdítása e lő tt rögzítsük
a tö r ö tt testrészt, és a kezelést később fejezzük be!
A törésnek két fa jtá ja létezik: a n y ílt és a zárt. N yílt törés esetén elkép­
zelhető, hogy a csont átszakította a bőrt, vagy a seb egészen a csontig vezet.
Ezekben az esetekben a fertőzés közvetlenül a csontig h a to lh a t, ezért ko­
moly kezelést igényelnek. Ha a csont durván elferdült, egyenesítsük ki, és csak
ezután tegyük sínbe! Ez fájdalm as lesz az áldozatnak. Ha a beteg eszmé­
letlen, azonnal végezzük el a beavatkozást!
Ezzel szemben a zárt törés nincs kitéve a levegőnek és nem lyukasz­
to tta á t a bőrt.

Tünetek »

- Á lta lá b a n kom oly fájdalom , a m e ly e t a sé rü lt rész m egm ozdítása


tovább súlyosbít.
- A legkisebb nyomásra is érzékeny reakció,
- Duzzanat (mivel a vér k ifo ly t a szövetek közé), am ely később elszí­
neződést vagy zúzódást hagy maga után.
- D eform álódás: Az egyik végtag látszólag rövidebb, szemmel vagy
tapintással érzékelhető rendellenesség jelentkezik, a beteg mozgása
term észetellenes, s á n tít vagy lötyög a végtagja. Hasonlítsuk össze
a sérült o ld a lt a másik, egészséges o ld a lla l!
- A végtag m ozgásakor recsegő hang hallatszik (ennek ellenőrzése
m ia tt ne mozgassuk szándékosan a végtagot).

A s é rü lt v é g ta g o t m in d ig hasonlítsuk össze a másik oldalon lévő, ép


párjával!

A törés korrekciója
Ha szám íthatunk orvosi segítségre, rögzítsük a zárt törést, és várjunk a szak­
szerű segítségre! Ha m inderre nem szám íthatunk, a sérülés után m inél
hamarabb „korrigáljuk" a törést, még m ie lő tt fájdalm as izomgörcs állna be!
Húzzuk a c so n to t (lassú, erős húzással, ne rántva), am íg a tö r ö tt csont
kiálló szélei nem húzódnak egyenes vonalba! Hasonlítsuk össze az egye­
nességet a másik végtaggal! Ezután rakjuk sínbe és rögzítsük! Továbbra is
419
EGÉSZSÉG

feszítsük, hogy a csont ne csúszhasson vissza! Ezután a v é g ta g o t tegyük


sínbe, am elyet készíthetünk m indenféle anyagból, pl. síbotból, ágból, á r­
bocfából, roncsdarabokból, uszadékfából, újságtekercsből stb.!

MEGJEGYZÉS: A kemény sín és a bőr közti részt párnázzuk ki (pl. mohával),


különben kisebesedhet, fekélyek a la ku lh a tn a k ki!

RÖGZÍTÉS
A végtagot teljes hosszában rögzítsük! A b e h a jlíto tt karral rögzítendő tö ré ­
seknél kötést alkalmazzunk! Ha nem találunk sínt, vagy még erősebb rögzítést
szeretnénk, kössük a sérült v é g ta g o t az éphez, vagy a testhez! A végtag
m egfelelő helyzetben tartásá hoz párnázzunk ki m inden természetes m é­
lyedést! A rögzítést a törés a la tt és fe le tt, v a la m in t a legközelebbi ízület
a la tt erősítsük m eg! A kötéshez használhatunk bárm ilyen puha anyagot!
A csom ók ugyanazon az oldalon legyenek, könnyű hozzáférést biztosítva
a rögzítéshez! Egyszerű nyolcas csom ót vagy nyolcas h urkot alkalmazzunk!
RENDSZERESEN ELLENŐRIZZÜK A KERINGÉST!

A kötés anyaga
Kiváló kötés készíthető három szögletű kendőből (lá s d Kötözés), de a képe­
ken látható módszerrel ruhadarabokból, övből stb. m agunk is rögtönözhetünk
kötözőanyagot. A sínt NE kössük közvetlenül a sérülésre, és a csomók ne
nyom ódjanak a végtagnak!
ELLENŐRIZZÜK A KERINGÉST!

- A KAR TÖRÉSÉ A KÖNYOK ALATT


- A KÉZ ÉS AZ UJJAK TÖRÉSE
Helyezzük a kötözöanyagot (ebben ez eset­
ben a hosszú ujjú inget) a kor és a test közé!
Bélelt sínnel rögzítsük o kort könyöktől ujj-
középig! Tegyük oz ing egyik ujját c fej mögé,
majd kössük a másik ujjhoz a sérüléssel
ellentétes oldalon! Kössük meg a könyök
a la tt hogy ne csússzon le!
A körtéméivé rögzítsük, hogyne ala­
kuljon ki súlyos duzzanat!

420
ELSŐSEGÉLY

TÖRÉS A KÖNYÖKNÉL

Behajlított könyök esetén: Szoros kötést Egyenes könyök esetén: Ne hajlítsuk


készítsünk! A mozgatás megakadályo­ be! Párnázzuk ki a hónaljat, és kössük
zása érdekében kössük át a felkaron és a kart a testhez, vagy helyezzünk a kar
a mellkason! Ellenőrizzük a pulzust, hogy valamelyik oldalára béléit sínt!
nem zártunk-e e( egy artériát! Ho nincs
pulzus, egyenesítsük ki kissé a kart; hogy
visszatérjen. Ha még így sincs pulzus,
azonnali orvosi segítségre von szükség!

FELKARI TÖRÉS
Béleljük ki a hónaljat! Rögzítsük sínnel
a kar külső részét a vciltól a könyökig!
A kötés a csuklónál vékonyodjon!Kös­
sük egymáshoz a kart és a mellkast!

- LAPOCKATORES
- KULCSCSONHÖRÉS
A kötést úgy készítsük eit hogy levegye
a súlyt a sérült testrészről!
A kötést a kar és a test köré tekert köt­
szerrel rögzítsükI

FIGYELEM!
Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a keringést akadálytalan-e! Az ujjak
és lábujjak sárgás vagy kékes elszíneződése egyértelm űen jelzi, ha
^ a vállszíj vagy a kötés túl szoros.

421
EGÉSZSÉG

A com b és a láb alsó részének m inden törésénél nyolcas kötést kell a lk a l­


m aznunk, am ely m in d ké t lábat és a bokát is rögzíti. Ez szabályozza a fo r ­
gást és m egakadályozza a végtag m egrövidülését.

A CSIPO VAGY A LÁB FELSŐ


RÉSZÉNEK TÖRÉSE
Helyezzünk sínt a láb belső részéhez, egy
másikat pedig a bokától a hónaljig! A sérült
Iáb hajla tai ala tt bo t segítségével igazgassuk
a kötszert!

m
Ha nem ál! rendelkezésünkre sin, párnázzuk
ki a lábak közti részt (egy összehajtogatott
takaró kiválóan megfelelj, majd kössük hoz­
zá az ép lábhoz!

TERDTORES
Egyenes láb esetén: helyezzünk sínt a láb
alá! A térd alá tegyünk hideg borogatást
(lehetőleg jeget)!

Ha a láb be van hajlítva, és nem tudjuk ki­


egyenesíteni, tegyük egymás mellé a lába­
kat, párnázzuk ki a lábikrák és a comb közti
részt, majd kössük át ezeket a területeket!

Ez csak ideiglenes, a m egfelelő orvosi segítség megérkezéséig alkalm az­


ható megoldás. Ha nem s zá m íth a tu n k segítségre, a lábakat m inél jobban
ki kell egyenesíteni.
422
ELSŐSEGÉLY

A LÁB ALSÓ RÉSZÉNEK TÖRÉSE


Tegyük sínbe a lábat a térdtől a sorokig
(a sín mindkét irányba nyúljon további vagy
párnázzuk ki a lábak közti területet és kössük
össze /lásd A csípő vogyaláb felső részének
törése) I

BOKA- VAGY LABFEJTORES


Általában nem ked sínbe tenni. A duzzana­
to t a láb megemelésével csökkentsük!Rög­
zítsük párnával vagy takaróval körbeteker­
ve a bokát és a lábfej alatti részt! A bokánál
két, o lábfej alatt egy helyen kössük át! Má­
sik lehetőség: ha nincs seb, hagyjuk a bete­
gen a cipőjét vagy a bakancsát, ez növeli
a stabilitást! A sérült nem helyezheti o tö­
rö tt testrészre a súlyát!

MEDENCETÖRÉS
Tünete a lágyékhajíatbon érzett vagy ot-
hasi fájdalom. Párnázzuk ki o combok közti
részt! Kössük össze o térdeket és a bokát!
Helyezzünk párnákat támasztékul a behaj-
lito tt íábak alá, majd kössük a beteget a vál­
lánálo derekánál ésabokájáná! egy egyenes
támasztékhoz (ajtó, asztallap, hordágyj!

VAGY
Párnázzuk ki a lábok közti területet! Kössük
össze a két lábat, bokát és a térdet! A me­
dence fölött két egymást fedő kötést alkal­
mazzunk!

Koponyatörés
Koponyatörésre utal, ha vér vagy szalmasárga folyadék szivárog a fülből,
illetve az orrból. Helyezzük a bete get stabil oldalfekvésbe - a szivárgó
oldal nézzen a fö ld felé! Hagyjuk távozni a folyadékot, ha ugyanis bekö-
423
EGÉSZSÉG

tözzük vagy ta m p o n á lju k a sebet, a koponyában fe lg y ü le m lő folyadék nyo­


m ást g ya ko ro lh a t az agyra.
Alaposan ellenőrizzük a beteg légzését! Rögzítsük teljesen (legyen
m o zd u la tla n a teste), és helyezzük kényelmes pozícióba!

Gerinctörés
Ha a beteg fá jd a lm a t érez a hátában vagy a nyakában, és esetleg kevésbé
érzi az alsó vé g ta g ja it is, erre kell gyanakodnunk. A végtag érzékelését annak
óvatos m egérintésével e lle n ő rizh e tjü k! Kérjük meg a beteget, hogy m oz­
gassa az u jja it és a lá b u jja it! Figyelmeztessük, hogy nyugodtan feküdjön!
Ha s z á m íth a tu n k orvosi segítségre és biztonságos helyen tartózkodu nk,
helyezzünk a sé rü lt mellé puha, de szilárd tá rg ya ka t (pl. csom agokat vagy
párnázott köveket), hogy ne mozgassa a testét vagy a fe jé t!

Nyaktörés r •

Ha nyaktörésre gyanakszunk, ELETBEVAGO, hogy nyaksta bilizáló ga llé rt


helyezzünk a beteg nyakára, vagy földdel teli zsákot, illetve ehhez hasonlót
tegyünk a nyak m in d k é t oldalára a m ozgás megakadályozása m ia tt.

NYAKSTABILIZÁLÓ GALLÉR
Készíthetjük összegöngyölített újságpapír­
ból, összehajtogatott törülközőből, autó-
szőnyegből stb. Hajtsuk 10-14 cm szélesre,
ez megfelel o mellcsont teteje és az állka­
pocs közti távolságnak! Hajtsuk be a széleit,
hogy hátul keskenyebb legyen, m int elöl!
Tekerjük ó t vele o nyakat! Övvel rögzítsükt
vagy kössük össze!

Ha a beteg v á lla it és m edencéjét erősen rögzítjük, kipárnázásképpen he­


lyezzünk valam ilyen anyagot a com bjai, térdei és bokái közé! A két bokát és
lábat nyolcas kötéssel rögzítsük egym áshoz! A térd és a com b körül széles
k ö tö z ő a n y a g o t használjunk! Rögzítsük teljesen m o z d u la tla n állapotba,
és rem énykedjünk a gyors m egm enekülésben!
424
ELSŐSEGÉLY

RÁNDULÁS/FICAM
Rándulás
A rándulás ízületnél keletkezik, az ízülethez kapcsolódó szövet megcsavaro-
dása vagy szakadása okozza. Tünetei: fájdalom, duzzanat, később zúzódások
is megjelenhetnek. Ha kétségünk van afelől, hogy rándulással vagy töréssel
állunk szemben, a törésekhez hasonlóan kezeljük a sérülést!
Rándulás esetén mozgassuk át a testrészt annak teljes mozgási ívén, na­
gyon erős terhelésnek azonban ne tegyük ki, m ert maradandó károsodást
okozhat! A duzzanatot hideg vízzel borogatva csökkentsük! Rögzítsük a rán­
dulást kötözőanyaggal, ez lehetőleg rugalmas pólya legyen (ne húzzuk össze)!
Emeljük meg az é rin te tt végtagot, és pihentessük!
Ha m egrándult a bokánk, de fo lyta tn u n k kell az utat, hagyjuk magunkon
a bakancsunkat! Ha levesszük, a létrejövő duzzanat m ia tt nem tudjuk majd
visszavenni. Ha viszont m agunkon hagyjuk, a bakancs sínes rögzítéshez
hasonló fe la d a to t lát el.

Ficam
A ficam általában ütés, esés vagy az ízületre ható hirtelen, széthúzó nyomás
hatására alakul ki. Fájdalom és egyértelmű testi elváltozás kíséri (a csont egy
részét tisztán érezni lehet a bőr alatt). Recsegő hang nem jelentkezik, m ert
a csontvégek általában nem károsodnak. Az izomgörcs egy helyzetbe „rögzíti"
a csontot, am elyet visszailleszteni nagyon fájdalmas. A ficam különösen a
vállakra jellem ző.

K ific a m o d o tt v á ll: Vegyük le a cipőnket és lépjünk rá a beteg hónaljára!


Húzzuk a karját!
A másik, sokkal kockázatosabb módszer, hogy derékszögbe hajlítjuk és
em előkarként használjuk a beteg kö n yö ké t
Rögzítsük a kart kötéssel, vagy helyezzük a kötést a mellkas köré.
K ific a m o d o tt u jj: Húzzuk meg az ujjat, majd óvatosan engedjük el, hogy
a csont visszaugorjon a helyére! Könnyebb, ha valaki ta rtja közben a beteg
csuklóját.
Hüvelykujj esetén m indezt nagyon óvatosan végezzük! Ha nem sikerül
elsőre, ne próbálkozzunk többet, mert csak nagyobb károkat okozunk a hü­
velykujjon!
K ific a m o d o tt á llkapocs: Helyezzünk ruhából készített párnát az alsó
fogsor m indkét oldalára! A beteg feje legyen erősen kitám asztva! Nyomjuk
a párnákat hüvelykujjunkkal lefelé, ujjainkkal felváltva forgatva az á ll­
kapocs k iu g ro tt o ld a lá t hátra és felfelé! Az állkapocs e ttő l visszaugrik a
helyére.
Helyezzünk kötést a fej és az állkapocs köré, és hagyjuk két hétig a bete­
gen. A sérültnek csak puha ételeket szabad fogyasztania!
425
EGÉSZSÉG

SOKK
A sokk akár halálos is lehet. Megelőzése és kezelése az egyik legfontosabb
feladat az elsősegélynyújtás során.
M inden sokkra a következő tünetek jellem zőek:

- ájulás,

- erős sápadtság,

- hideg, nyirkos bőr,

- gyenge, de gyors pulzus,

- izgatottság és nyugtalanság.

Idegrendszeri sokk: Ez a rögtön kialakuló sokkfajta a szívműködés hirtelen


fellépő lelassulását, vérnyomáscsökkenést idéz elő. Súlyos sérülések esetén
a szív akár le is állhat. Legfőbb oka a fájdalom és az idegek erős ingerlése.

Vérveszteség okozta sokk: Utólag jelentkező sokk: a sérülést öt perccel, de


akár egy órával is követheti. Vérveszteség, égés, hasi sérülések, vala m in t
a hányás, illetve hasmenés m ia tt kialakuló folyamatos, jelentős folyadék­
vesztés okozza. A különböző sérülések m ia tt kialakuló vérmérgezés és
fertőzés a sokk újabb válto zatá t idézi elő.

Kezelése
Fektessük le vízszintesen a tú lé lő t, és emeljük fel a lábait! Lazítsuk meg
a nyak, mellkas és has körüli szoros vagy feszes ruhát! Pihentessük és pró­
báljuk m eg n yug tatni!
Ne adjunk a sérültnek folyadékot! Tartsuk fenn a testhőm érsékletét, de
ne növeljük: a te stfe lü le t melegítése elvonja a belső szervektől a számukra
ebben a helyzetben nagyon fontos folyadékot.
A sokk kezelésében fontos a saját hozzáállásunk és viselkedésünk. Ha
nyugodtak m aradunk és uralni tu d ju k a helyzetet, a beteg érezni fogja,
hogy gondoskodnak róla, és ennek megfelelően reagál. Lehetőleg m arad­
junk vele, a sokkos állapotban lévő beteget ne hagyjuk magára! Fogjuk meg
a kezét, ez nyu g ta tó hatású! Gyakran az is segít, ha nedves ruhával tö rö l-
getjük a hom lokát!
Á lljunk készen, m ert ha leáll a beteg légzése vagy szívverése, szájon át
lélegeztetést és újraélesztést kell végrehajtanunk! Kezeljük az összes sé­
rülését, fá jd a lm á t pedig lehetőleg gyógyszerekkel enyhítsük! A sokk lassan
m úlik el. A beteget ne mozdítsuk el feleslegesen, inkább pihenést javasol­
ju n k neki!
426
ELSŐSEGÉLY
■■ ■■
KÖTÖZÉS
Háromszög alakú kendő használata
A rövidebb oldalán is legalább egyméteres háromszög alakú kendő sokol­
dalú kötszer. Alkalm azhatjuk rögzítéshez, de összehajtogatva kötési célokra
és tám asztéknak is használhatjuk.

427
EGESZSEG

Pólya és rögtönzött kötözőanyagok


A pólya egy általában laza szövésű géztekercs, amelynek rugalmas v á lto ­
zata könnyebben használható, ritkábban lazul ki, és egyenletes nyomást
b iz to s ít A nehezen beköthető területekre ragasztószalaggal rögzíthetjük
a kötszert Egyesek allergiásak a ragasztószalagra: ilyenkor a kötszerhez kell
rögzíteni, nem a bőrre.
R ögtönzött kö tö ző - és tartó a n ya g n ak használhatunk m indenféle
anyagot (különösen ruhát). Arra azonban ügyeljünk, hogy ne fejtsenek ki
a szükségesnél nagyobb nyomást, és a húsba se vágjanak bele!

Sebfedők
A sebfedő általában egy gézzel bevont pam utvatta, amely valamilyen kö-
tözőanyagban vagy ragasztószalagban folytatódik, és steril csomagolásban
kapható. A vattá h oz lehetőleg ne érjünk hozzá! Sebfedő anyagot minél
tisztább anyagból rögtönözzünk! A p a m u tv a ttá t ne helyezzük közvetlenül
a nyílt sebre, mert beleragad! Ha a sebfedő átnedvesedett, cseréljük ki! A seb
rossz szaga és lüktetése fertőzést jelez.

Egyszerű kötözés
A kötéseket kössük olyan szorosra, hogy ne tudjanak lecsúszni, de annyira
azért ne legyenek szorosak, hogy akadályozzák a keringést és fájdalm at
okozzanak! Még a rö gtönzött kötszer használatát is megkönnyíti, ha előbb
feltekerjük! Ha a kötözés közben tekerjük ki, simábban és egyenletesebben
illeszkedik a fe lü letre!
A kötözést a rögzítés érdekében rögtön a m űvelet kezdetekor fordítsuk
el ferdén! M inden réteg kétharmada fedje az előzőt, a két réteg széle pedig
egymással párhuzamosan helyezkedjen el! A kötszer végét nyom juk az
utolsó réteg alá, majd rögzítsük biztosítótűvel vagy ragasztószalaggal, eset­
leg hasítsuk ketté a végét, hajtsuk az egyik véget a másikkal ellentétes irányba,
és alkossunk velük egyszerű nyolcas csom ót a sebtől távol!

- Kéz: Kezdjük a csuklóval! A kötözést a kézfej, majd az ujjak körül


folytassuk (egészen a körmök végéig), aztán tekerjük át a tenyeret
és a csuklót! Ismételjük egészen addig, amíg a kezet teljesen be nem
fedtük, és a kötés elég erős nem lesz!
- Láb: A bokánál kezdjük, hogy ne csússzon le! A módszer azonos a kéz
bekötözésének technikájával.

- A lka r és lábszár: A legalacsonyabb pontból kiindulva, felfelé halad­


ju n k!
- Könyök és té rd : Először tekerjük körbe az ízületet, majd felváltva
folytassuk alatta és fö lö tte !

428
ELSŐSE GELY

- Felkar és láb: A nyolcas kötéshez hasonlóan kötözzük! Ha a kötést a


térd vagy könyök fe le tt kell kezdenünk, egyszerűen haladjunk tovább
felfelé!

— — —
NE FELEM ÍKL __________________
- A kötszereket ne csomóval rögzítsük egymáshoz! Ha két külön
pólyát kell használnunk, az újat a már feltekertre vigyük fel, hogy
a helyén tartsa!
- A záró csom ót vagy hurkot m indig az ép oldalra vagy a sértetlen
végtagra kössük, különben a sérült kényelmetlenül fogja magát
érezni!
- Egyszerű nyolcas csom ót vagy hurko t használjunk, mert ezeket
könnyű kioldani! Próbáljuk a csom ókat vagy a megerősítést
a külső oldalra készíteni, hogy a kötszer eltávolításakor vagy cse­
réjekor könnyű legyen hozzáférni!
- Rendszeresen ellenőrizzük, hogy nem tú l szoros-e a kötés! Ellen­
őrizzük azt is, nem kékülnek-e a végtagok, mert ez akadályozott
keringésre utal!
- A kötszert a sérült testének természetes hajlatain (nyak, derék,
térd, a lábak elágazásának helye a törzs alatt) vezessük át!

V . ■ .

ENYHÉBB PANASZOK
A túlélésért küzdve a legkisebb panaszt sem szabad figyelmen kívül hagynunk!
A legkisebb kezeletlen probléma is komolyra fordulhat. Ha valami már pró­
bára teszi a szervezetünket, kevésbé tudunk megküzdeni az újabb gondokkal
és nehézségekkel.
Ne essünk kísértésbe: ne vágjuk le a tyúkszemet vagy a bőrkeményedést!
Ezzel ugyanis növeljük annak kockázatát, hogy ezeknél sokkal nagyobb
gondot okozó fertőzéseknek nyitunk utat.

Hólyagok
*

Általában a lábon jelennek meg, bár a túléléshez szükséges feladatok el­


látásához és a szerszámokhoz nem szokott kéz szintén felhólyagosodhat.
Az utóbbi kockázatát kesztyűviseléssel és kezünk körbetekerésével csök­
kenthetjük. Körültekintően válasszuk ki a szerszámnyeleket, és a lábunkra
tökéletesen illeszkedő cip ő t hordjunk! A rosszul illeszkedő csizma akár
meg is nyúzhatja a lábunkat. A bakancsot vízbe áztatva tö rh e tjü k be, majd
vonjuk be olajjal, hogy rugalmasabb legyen!
429
EGESZSEG

A vízhólyag kialakulásának egyik leggyakoribb oka, hogy a zokni lecsú­


szik és összegyűrődik a cipőben. Ez a vízen történő átgázolás után fordul
elő a legtöbbször. Húzzuk fel ilyen ko ra zoknikat, és szükség esetén kössük
őket a bakancs tetejéhez! A legjobb, ha egyszerre két pár zoknit viselünk:
t

egy belső, nejlonszálasat a bőrön és egy külső pam utzoknit! így nem tudnak
elcsúszni.
Kezelés: Mossuk le a vízhólyag környékét! S terilizáljunk egy tű t! Szúrjuk
f

ki a hólyagot a szélénél! Óvatosan nyom juk ki a benne lévő folyadékot!


Tegyünk rá ru h á t és ragasszuk le, vagy kössük be!

Idegen lest a szemben


Először vizsgáljuk meg a szem golyót és az alsó szem héjat! Húzzuk lefelé,
hogy lássuk a belső felszínét (közben kérjük meg a beteget, hogy nézzen
felfelé)! Nedves ruhavéggel távolítsunk el minden idegen dolgot!
Ha nem látunk semmi rendellenességet, és a probléma a felső szemhéj
a la tt érezhető, próbáljuk meg kipislogni az idegen dolgot úgy, hogy a szem­
héjat ráhúzzuk az alsó szempillákra, amelyek aztán kiseprik onnan! Ha így
sem sikerül, hüvelyk- és m uta tó ujju n kka l fogjuk meg a felső szempillákat,
és emeljük meg a szemhéjat! Ha valaki máson végezzük a műveletet, köny-
nyebb, ha gyufát vagy kisebb gallyat helyezünk a szemhéjra, majd arra hajtjuk
vissza! Kérjük meg a sérültet, hogy nézzen lefelé! Vizsgáljuk meg a szemet
és a szemhéj alsó felét! Az idegen testet távolítsuk el nedves ruhavéggel,
tiszta vízfestékecsettel vagy to lla l! Ha magunkon végezzük a műveletet,
inkább tükörrel, m in t tapintás alapján dolgozzunk!

Fülfájás 0

Ha nem fertőzés okozza, akkor a dobhártyát nyomó fülzsír a felelős. Á lta ­


lában elviselhető. M elegítsünk fel néhány csepp ehető olajat, csöpögtessük
a fülbe, majd dugjuk be a fü le t pam utvattával! M ár maga a hő is enyhíti a
fájdalm at, az olaj pedig m egpuhítja a zsírt.

Fogfájás és a fog kinyílása


A fogfájást általában a fogban képződött lyuk vagy egy tömés kiesése okozza:
a szabadon h a g yo tt idegek fá jd a lm a t gerjesztenek. A fogfájás olyan prob­
léma, amely egyáltalán nem hiányzik túlélési helyzetben.
A lyuk betömésével kezeljük, így elfedjük az ideget és enyhül a fájdalom.
A fenyő vagy hasonló fák gyantája sokat segíthet. Vágjuk meg a fa törzsét,
mire gyanta kezd el belőle szivárogni! Gyűjtsünk belőle össze egy keveset
egy vattára, majd tö m jü k be vele a lyukat!
Ha baleset közben hullik ki egy fog, tegyünk a helyére egy ruhadarabot,
majd harapjunk rá. Ezzel nyomást gyakorolunk a sebre és elállítjuk a vérzést!
Vigyázzunk a fogainkra! Tisztításukhoz használhatunk puhafát és nö­
vényeket. Az ejtőernyőkötél belső része fogselyem ként használható.
430
ELSŐSEGÉLY

FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ SZEREK
Morfium
A m orfium széles körben használt fájdalom csillapító - a repülőgépek, hajók
és a katonaság orvosi felszereléseinek is a részét képezi. Nagyon erős, álta­
lában injekció formájában beadott érzéstelenítő. Csökkenti az erős fájdalm at
és a sokkot, de számos mellékhatása is van.
9
Elfojtja a légzést (sőt, akár meg is állíthatja), és hányingerrel járhat.
Éppen ezért nem alkalm azható olyan betegeknél, akiken egyébként is ilyen
tünetek m utatkoznak!
A m orfium 1 0 -1 5 m g-os am pulla form ájában kerül forgalom ba. A tű
rögzített, saját magunknak is beadhatjuk vele a m o rfiu m o t A beinjekciózás-
hoz minél nagyobb izm ot keressünk! Ha magunknak adjuk be, a comb felső
negyedénél szúrjunk! A beteg injekciózásakor a farizom felső, külső negye­
déhez tegyük a tű t!

MIKOR HASZNÁLJUNK MORFIUMOT?


- törés
- am putálás
- súlyos égési sérülés
- egyenes a hasba fúródó éles tárgy okozta sérülés esetén

NE ALK A LM A ZZU K A MORFIUMOT:


- légzési nehézségekkel, pl. fe j- és mellkasi sérüléssel szenvedő betegek
esetén
- a kígyómarás áldozatainál (a kígyóméreg hatással van a légzőrend­
szerre)
- gyerekeknél vagy terhes nőknél
- sok vért vesztett betegek esetén
- feltehetően belső sérüléssel járó, nyomás hatására keletkezett sérü­
lések esetén

FIGYELEM!
A M O RFIUM HALALOS IS LEHET
A m orfium túladagolása végzetes. Alkalmazásai között teljen el leg­
alább három óra! Ha m o rfiu m o t injekcióztunk a betegbejegyezzük
fel (lehetőleg a homlokára) az id ő p o n to t és a dózist, az üres fecs­
kendőt pedig tűzzük a gallérjába!

431
EGÉSZSÉG

Temgesic tabletták
A m orfium helyettesítésre alkalmasak. Lassabban fe jtik ki a hatásukat, v i­
szont akkor is alkalmazhatóak, amikor a m orfium nem (pl. hasi sérüléseknél).
Helyezzük a ta b le ttá t a nyelv alá, de ne rágjuk szét és ne nyeljük le! Közepes
fájdalom esetén egy, erős fájdalom esetén kettő ta b le ttá t vegyünk be! Napi
0

négy ta b le ttán á l ne fogyasszunk tö b b e t! Álm osságot és hallueinációkat


okozhat. NE adjuk gyerekeknek és terhes nőknek!

Gyógyszerek kisebb fájdalmakra


Általános fájdalom csillapításra az aszpirin és a paracetam ol a legalkalm a­
sabb. Az aszpirin e m ellett a megfázásos betegségeknél enyhíti a lázat is.
NE adjunk aszpirint emésztési zavarokkal vagy gyomorfekéllyel küzdő beteg­
nek, m ert a gyom or belsejének irritá c ió já t és vérzését okozhatja!

A SÉRÜLT MOZGATASA
M inden gerincén vagy alsó végtagján sérült személyt lehetőleg hordágyon
szállítsunk!
Hordágyat rögtönözhetünk két rudat átfűzve egy vászondarabon, nagy
műanyagzsákon vagy ruhán (pl. mellényen, gombos dzsekin, ingen). Hord­
ágyat készíthetünk takaróból is, ha rátekerjük két külön rúdra és rögzítjük
azokon. Ajtó és asztallap is szolgálhat hordágyként. Ha nincs megfelelő rúd,
tekerjük be a takaró oldalait, és szállítás közben azokat fogjuk! A rö gtö n ­
z ö tt hordágyat próbáljuk ki először egy egészséges személyen, csak ezután
vigyünk rajta sérültet!


SÉRÜLT ELSZÁUMM VESZÉLYES HELYRŐL
Még a gerincsérültet is m ozgatnunk kell, ha további veszély leselke­
dik rá. Ha legalább hárman-négyen vagyunk, gurítsuk a sérültet a rög­
tönzött hordágyra! Ne hajlítsuk be a beteg testrészeit, és ne forgassuk
a testét! Valamelyikünk feladata kizárólag a fej és a nyak helyzetének
megtartása legyen! Egy másik személy fogja a beteg vállait! Ha nincs
sem hordágyunk, sem valamilyen táblánk, gurítsuk a beteget takaróra
vagy kabátra! Törzsét és fejét még akkor is tartsuk egyenesen, ha
lábait a földön vontatjuk!
Ha egyedül kell dolgoznunk, meg se próbáljuk megfordítani a sérültet!
Ha arccal lefelé fekszik, a vállánál, ha felfelé, a bokájánál fogva húzzuk
a test elhelyezkedésének irányába! Ne forgassuk a sérültet! Durva te­
repen vagy lépcsőn hátulról, vállalnál fogva, fejét alkarunkon tartva
húzzuk!

432
ELSŐSEGÉLY

A beteg hordágyra helyezése


Ha a beteg takarón fekszik vagy rágurítható egy takaróra, tekerjük be a ta ­
karó végeit és ezeknél fogva vigyük a rögtönzött hordagyat! A beteg takaró
nélküli megemelésének módszerét a segítők száma befolyásolja. Ha többen
végezzük az emelést, m ozdulataink összehangolása érdekében ta láljunk ki
m agunknak jelzéseket!

NÉGY SEGÍTŐ ESETÉN


Hárman ugyanazon az oldaton emelik
a betegei, Cpedig o fejet és a válla kát ta rt­
ja. D ujjaival megfogja B és C szomszédos
kezét hogy könnyebben meg tudják emelni
a sérültet. A.BésC tartja a sérültet, miköz­
ben D elhelyezi a hordagyat. D segít a sérült
leengedésében.

HÁROM SEGÍTŐ ESETÉN


A hordágy a sérült fejénél legyen! C meg­
emeli a sérültet a térdénél. A szembeáll B-
velf miközben a beteg vállalnál és csípőjénél
összekulcsolják a kezeiket A sérültet a hord­
ágy vége felől emelik rá.

KÉT SEGÍTŐ ESETÉN


Mindketten terpeszben állnak. B összekul­
csolja kezét a beteg vállai alatt. A meg­
emeli a sérültet egyik kezével annak combja,
másikkal a térde alatt. Mindketten elindul­
nak előre a hordágy fölé. Keskeny helyeken
több segítő esetén is ez a módszer ajánlott

Hogyan emeljük meg a sérültet egyedül?


Ha nincs segítségünk, NE is próbáljuk meg egyedül megmozdítani a sérültet!
Ha még sincs más választásunk, mérjük fel a beteg súlyát, állapotát és a meg­
tenni kívánt távolságot, majd ennek megfelelően válasszuk ki a szállítási
módszert! Ne válasszunk olyan eljárást, amelyet nem tu d u n k elvégezni: ha
elejtjük a beteget, nemcsak a sérülés rosszabbodását kockáztatjuk, de az
áldozat elveszti a belénk vetett bizalm át is. Ha a beteg tú l nehéz ahhoz, hogy
megemeljük, húzzuk takarón vagy kabáton!

Bölcső: Kisgyerekek vagy nagyon könnyű fe ln ő tte k szállítására alkalmas.


Emeljük meg a sérültet egyik karunkkal a térde alatt, másikkal a válla körül!
A valamivel súlyosabb sérültet könnyebb ülő helyzetben ta rta n i.
433
EGESZSEG

M a n k ó : A sé rü lt karját helyezzük nyakunk köré és ta rts u k o tt (a kar ne


legyen sérült)! Karunkkal fo g ju k át a derekát! A sérült m e g ta rtá sá t segíti,
ha m e gm arkoljuk a ru h á já t a csípőjénél.

Háton cipelés: Guggoljunk, míg a sérült a nyakunk köré fonja a karját! Emel­
jü k fel a sérült m in d ké t lábát! Fontos, hogy a beteg eszméleténél legyen, és
sérülései lehetővé tegyék, hogy a vállunkba vagy a nyakunkba kapaszkodjon!

A tűzoltók módszere
Nehéz sérült esetén ez a fogás nem alkalmazható. Az eszméleténél lévő sérül­
te t segítsük álló helyzetbe. Ha széken ül, engedjük, hogy előreessen a v á l­
tunkra! Ezektől a kivételektől eltekintve ugyanúgy kezeljük az eszméletleneket
és az eszm életüknél lévőket.

Eszméletlen sérült esetén: Fordítsuk arcca!


lefelé! Térdeljünk o fejéhez! Mindkét kezünket
csúsztassuk o válla alá!

Emeljük a sérültet hónaijó ná l fogvo először


térdelő, majd ólló helyzetbe! Emeljük meg
a jobb karját (a bal kezünkkel')!

Másik módszer:^ hátán fekvő beteget há­


tulról emeljük meg! Álljunk terpeszben a fej
irányából Emeljük a sérültet hónaljánál fogvo
Térdelő helyzetbe!Ezután húzzuk vissza, hogy
kiegyenesedjenek a lábai! Mozdítsuk előre
és helyezzük álló helyzetbe, miközben a hónal­
jánál fogva tartjuk! Emeljük meg a sérültjobb
karját, majd gyorsan nyúljunk be alá, ezután
engedjük el a karját, és szemtől szembe tart­
suk a sérültet! Emeljük meg a jobb karját
(o bal kezünkkel)!

434
ELSŐS EGELY

Eszméleténél lévő beteg: így kezdjük

Döntsük meg a sérültet; hogy fejünket A jobb térdünkre ereszkedhetünk, ha aka­


a korjo alá tudjuk tenni (miközben karját runk. Hagyjuk, hogy c súly a vállunkra és
fejünk fölé emeljük}! Döntsük tovább, hogy a hátunkra nehezedjen / Helyezzük jobb
a vállunk az ö afhasával legyen egy szin ten! karunkat a sérült lába köré vagy közé!

Tegyük a sérültjobb csuklójátjobb kezünk­ Viszonylag kényelmes helyzet, a súly el-


be, majd emeljük meg, hogy a súly a jobb oszlik a vállainkon. A sérült feje viszont le­
vállunkra nehezedjen!A felállást segítendő fele lóg, ami a fej- vagyarcsérültek esetén
ba! kezünkkel támaszkodjunk a bal tér­ nem kedvező.
dünkre!

435
EGÉSZSÉG

Emelés heveder segítségével


Az eszm életlen személy m egem elésének m ásik módszere. Egy em ber és
nagy távolság esetén az összes lehetőség közül ez a legjobb. Szükségünk van
egy hevederre, am ely a vastagsága m ia tt nem vág a sérült testébe, és elég
hosszú ahhoz, hogy átérjen a vállunkon és kétszer a beteg hátán. Használ­
ható két három szögletű kendő, puskaszíj, széles öv, bőröndheveder vagy
bőr. Ha kötelet használunk, ki kell párnáznunk, hogy ne vágjon és dörzsöljön!

HELYEZZÜK EL A HEVEDERT!
A hevederből alakítsunk ki folytonos hur­
kot, majd helyezzük a sérült combjának és
hátának alsó része alá!

FEKÜDJÜNK A SÉRÜLT LÁBAI KÖZÉ!


Húzzuk ót a korunkat a hurkon!Húzzuk meg
a meglazult hevederrészeket! Fogjuk meg a
sérült kezét, majd emeljük meg o sérülés
oldalán lévő kart vagy lábat! Forduljunk el
a sérült ofdalról! Úgy gördüljünk át, hogy a
sérült feküdjön felül!

ALLITSUK BE A HEVEDERT!
Úgy állítsuk be, hogy a test kényelmesen
feküdjön a hátunkon!
ELSŐSEGÉLY

EMELKEDJÜNK FÉLTÉRDRE!
A heveder a hátunkon lévő sérültet is meg­
emeli Ha túl laza, vagy a sérült nem érzi
magát biztonságban, térjünk vissza az előző
helyzetbe és állítsuk be a szíjakat! Tegyük
kezünket arra a térdü n kre, amelyen nem tér­
delünk, így könnyebb lesz felállni!

VIGYÜK A SERÜLTET!
A súlyt már a hátunkon cipeljük. Az egyen­
súly érdekében foghatjuk a sérült csukló­
já tt fontos viszont, hogy haladás közben
mindkét kezünk sza bad legyen!

Tálcafogás
Ha a sérült képes használni a kar­
ját, tegye az őt szállítók nyakába! Két
segítő formázzon a kezeivel négy­
kezes ülést!A négy kéz a képen lát­
ható módon kapcsolódjon össze:
jobb kezünk fogja a bal csuklónkat,
bal kezünk fogja a másik segítőjobb
csuklóját!

437
EGÉSZSÉG

A kórját használni képtelen sérült úgy emel­


hető meg, hogyo két szállító megtámasztja
a sérült mindkét oldalát és átnyúlnak a sérült
háta mögött, lehetőleg megmarkolva a ru­
háit. A szállítók eiől lévő kezüket becsúsztat­
já k a sérült combjai aiá, és egymás tenye­
rébe markolva fogják a másik kezét.

SZÜLÉS VÉSZHELYZETBEN
A vészhelyzet okozta stressz néha m egindítja a szülést. Ezt jelzi a hát alsó
részének fájd a lm a , a rendszeres alhasi összehúzódások, a véres nyálka
megjelenése, ille tv e néha a m agzatvíz elfolyása.
S terilizáljunk egy o lló t vagy kést, és három 20 em hosszú zsinórt! Ké­
szítsünk elő kényelmes és tiszta fe lü le te t az anyának! Legyen a szüléshez sok
forró víz!
A segítők alaposan mossák meg a kezüket, és ne engedjenek közel senkit,
aki m egfá zott, fertőzésgyanús vagy sebes a keze!

A szülés első szakasza


A méh 1 0 -2 0 percenként összehúzódik. M egnő a véres nyálka mennyisége.
A m a xim u m 1 percig ta rtó görcsszerű fá jd a lm a k egyre gyakoribbá válnak.
Ez a szakasz órákon á t ta rth a t.

Második szakasz
M in im u m fél lite r víz áram lik ki, vagyis elfolyik a magzatvíz. Az anya a hátán
feküdjön! Az összehúzódások idején húzza fel a térdeit, fogja meg őket a ke­
zével, hajlítsa feléjük a fejét, és tartsa vissza a lélegzetét! Az összehúzódások
kö zö tt pihenjen!
Ha dom bo rulat jelenik meg, közeledik a szülés. Az anya vegye fel a szü­
lési helyzetet: vagy feküdjön fe lh ú z o tt térdekkel, hogy ülepe az ágy, asztallap
stb. szélénél legyen, vagy guggoljon le (ez sokszor jobb módszer, ha az anya
elég erősnek érzi m agát)!
438
ELSŐSEGÉLY

A szülés
Az anya az összehúzódások a la tt ne tartsa vissza a lélegzetét és ne nyomjon!
N y ito tt szájjal vegyen kis lélegzeteket! A zihálással m egkönnyíti a gyermek
assú és egyenletes világra j ö t t é t Ha az anya a szülés közben székel, töröljük
e a székletet elölről hátrafelé!

- Á lta lá b a n a csecsemő feje je le n ik meg először, de ez nincs m indig így.

- Távolítsunk el m inden hártyát, am ely befedi a csecsemő arcát!

- Ha a köldökzsinór a csecsemő nyaka köré tekeredett, o ld ju k ki a fej körül


vagy tekerjük a vállakra!

- A csecsemő fe jé t tám asszuk a tenyerünkbe! A m in t m egjelennek a vállak,


segítsük a csecsemőt a hónaljánál fogva, és em eljük az anya hasa felé!
Szám ítsunk rá, hogy a csecsemő nagyon csúszós lesz!

- Hogy ne feszüljön a köldökzsinór, a csecsem őt az anya lábaihoz (ha


a hátán fekszik, ne mellé, hanem a lábai közé) tegyük úgy, hogy a feje ala­
csonyabban legyen, m in t a teste!

- Ha nem a feje je le n ik meg először, vagy ha a szülés a vállak m egjelenésétől


s z á m íto tt 3 percnél tovább ta rt, fin o m a n húzzuk a csecsemőt!

A szülés után
Tekerjünk ru h á t a csecsemő bokájára! Tegyük egy vagy két u jju n k a t a ruha
alá, fejjel lefelé tartva a csecsemőt, hogy a folyadék kiszivároghasson a
szájából és orrából! Fejét ta rts u k enyhén hátradöntve, száját pedig nyitva!
T öröljünk le róla m inden nyálkát és v é rt! A m in t felsír, tegyük az anya m el­
lére!
Ha a csecsemő a szülést követő 2 percben nem sír fel és nem m u ta tja
annak je lé t, hogy lélegezne, kezdjük meg nagyon fin o m a n a szájon á t tö r ­
ténő újraélesztést!
Ilyenkor a legjobb, ha az anya s zé ttá rt lábakkal a hátára fekszik, m ert
a méhlepény kb. 10 perc múlva eltávozik (utószülés). A méhlepény eltávozása
után, illetve m iu tá n a köldökzsinór m ár nem lü k te t a vértől, a vér a köldök-
zsinórból a gyermekbe folyik, és a köldökzsinór kék színűről fehérre változik.
A csecsemő köldökétől 15 c m -re kössünk erősen a köldökzsinórra egy• •

steril cérnát! Ezután 20 cm távolságra kössünk egy másik cérnát! Ügyeljünk


rá, hogy az első kötés valóban szoros legyen, különben a csecsemő vért fog
veszíteni! Steril ollóval vagy késsel vágjuk el a köldökzsinórt a két kötés
közötti A levágott végekre helyezzünk steril sebfedőt! Hagyjuk rajtuk 10 per­
cig, majd nézzük meg, nem fo ly t-e ki vér! Kössünk egy újabb cérnát a
köldökzsinórra, e z ú tta l 10 c m -re a kö ld ö ktő l!
Mossuk le az anyát, adjunk neki meleg ita lt, és biztassuk alvásra!
439
EGÉSZSÉG

HARAPÁSOK
Emlősállatok harapása
Az á lla ti harapások leginkább az á lla t szájában lévő b a kté riu m o k m ia tt
veszélyesek. A legveszélyesebb a veszettséget okozó baktérium : ez a beteg­
ség szinte m in dig halálos, ha annyira kifejlődik, hogy már a növekvő inger­
lékenység, a hidrofóbia (erőteljes undor a víztől), a bénulás és a fény kerülé­
sének tüne tei is jelentkeznek. Túlélési helyzetben, oltóanyag nélkül sem mi
remény nincs a kezelésére. Nagyon kell ügyelnünk rá, hogy az áldozat ne
adja á t másnak a betegséget! Veszettséget terjesztenek a m acska- és ku­
tyafélék, a m ajm ok és számos más állat, még a denevér is hordozza egyik
vá lto za tá t.
M egm enekülés után m indenképpen je le n te n ü n k kell, ha túlélés közben
bárm ikor m egha rapott m inket valam i, még akkor is, ha a seb begyógyult, és
úgy tű n ik, m inden rendben van! Orvosi vizsgálatra van szükségünk!
Bárm ilyen harapás okozhat tetanuszt. A tetanusz elleni védőoltás m in ­
denki számára javasolt, ahogy a veszettség elleni oltóanyag is azoknak, akik
olyan helyre utaznak, ahol szám ítani lehet erre a betegségre.
M inden állati harapást tisztítsunk ki alaposan, és öblítsük 5 percen ke­
resztül, hogy távozzon a sebből a nyál és a fertőzési Ezután lássuk el a vérzést,
végül kössük be a sebet!

Kígyómairás
Szinte alig akad olyan kígyó, amelynek a marása halálhoz vezet, ha van nálunk
ellenm éreg. A kígyóm arástól s z á m íto tt e g y -k é t órán belül kórházba szál­
líto tt beteget általában időben kezelni tudják, feltéve, hogy ismerik a kígyó
fa jtá já t, am i a m egfelelő ellenm éreg elkészítése m ia tt fontos. Túlélési hely­
zetben m inden bizonnyal nem ju tu n k ellenm éreghez (az áldozat általában
nincs ennyire kedvező helyzetben), de szerencsére csak a kígyók kis hányada
mérges.
A m érget kibocsátó méregfog a legtöbb kígyónál a felső állkapocs elején
ta lálható, és a harapáshoz hasonlóan jellegzetes szúrásnyom ot hagy maga
után (bár pl. az am erikai korallkígyóé szinte észre sem vehető).
A nem mérges kígyók is haraphatnak vadul. Ha nem tudjuk, hogy mérges
v o lt-e a kígyó, a harapást a mérges kígyókénak m egfelelően kezeljük (a be­
tege t viszont m e g n yu g ta th a tja , ha azt m ondjuk neki, nem mérges kígyó
harapta meg)!

KEZELÉS: Célunk a méreg testben tö rté n ő szétterjedésének m egakadályo-


zása. Bátorítsuk az áldozatot, próbáljuk m e g n yu g ta tn i! ü g y fektessük, hogy
a m e g h a ra p o tt testrész a szívnél alacsonyabban helyezkedjen el! M ossunk
le minden börfelületen található m érget - lehetőleg szappannal! Helyezzünk
szorító - de nem érszorító! - kötést a harapásra, és kössük le a marás fö lö tti
440
ELSOSEGELY

részt! Pl. ha az á ld o za to t a bokáján érte a marás, a kötözést a térdnél kezd-


jü k ! így m egakadályozhatjuk a méreganyag gyors szétterjedését, v a la m in t
hogy a nyirokrendszer felvegye és szállítsa a testben.
Tegyük a sebet hideg vízbe, pl. patakba! Ha van, használjunk jeget, hogy
m inél hidegebben ta rts u k a sérülést!
Szinte biztos, hogy a sérültet sokk m ia tt is kezelnünk kell, és mesterséges
lélegeztetésre is szükség lehet, ezért fig ye ljü k a légzését!
Soha ne vágjuk meg, és ne próbáljuk meg kiszívni a kígyóm arást!

Mérges és veszéiyes állatok


A tü n e te k e t és egyéb részleteket lásd a Veszélyes á lla to k fejezetben
(ugyanott:színes óörák)\

Pókcsípés
A pókcsípést a kígyómaráshoz hasonlóan kezeljük! A hideg borogatás (olyan,
m in t a dunsztkötés, csak hideg - lehetőleg jeget csavarjunk bele) csökkenti
a fá jd a lm a t.

Csípés
A skorpió erős m érget fecskendez a testbe. A méh, a darázs és a lódarázs is
súlyos reakciót v á lt ki a m érgükre érzékenyeknél. Veszélyes lehet, ha több
csípést szerzünk, m e rt a m éreganyag m ennyisége és a kialakuló gyulladás
befolyásolhatja a légzést.
A méh fu llá n kja benne marad a bőrben, ezért óvatosan el kell távolítani.
Ne nyom juk össze a fu llá n k végét, m e rt csak még több m érget ju tta tu n k
a szervezetbe! A fu llá n k o t egy tű oldalával piszkáljuk, hogy k ifo rd u ljo n ! Ne
szúrjuk bele a tű hegyét!
A kezelést ism ét a kígyóm arásénál leírtak szerint végezzük.

Fekélybolha, kullancs, szúnyog


A kisebb rovarok csípése inkább kellem etlenséget, m in t veszélyt jelent, bár
ném elyik fe rtő zé st is hordoz. (Lásd M eleg éghajlaton je lle m ző fertőző be-
r

tegségek [ebben a fejezetben ] és Trópusi területek oz Éghajlat és tere p vi­


szonyok fejezetben).

441
EGÉSZSÉG
mm

A MERGEZESEKROL ALTALABAN
A lenyelt m éregtől legegyszerűbben azokat kihányva lehet m egszabadulni
- ami viszont veszélyes a maró vegyszerek és olajos anyagok esetén, hiszen
ezek további károkat okozhatnak, miközben feljönnek. Ha növénymérgezésre
gyanakszunk, u jju n k a t torku n ko n lenyom va idézzünk elő hányást!
Az étel és ital tárolására g y á rto tt eszközöket gyakran és helytelenül mér­
gező anyagok tárolására használjuk, o tth o n és a túlélésért küzdve egyaránt
(pedig pl. N agy-B ritanniában ezjogszabályba ütközik). M in d ig ellenőrizzük,
hogy az a d o tt edény valójában azt ta rta lm a zza -e , ami a cím kéjén lá th a tó !
Különösen arra figyeljünk, nehogy az éhes vagy szomjas gyerekek kiszolgálják
m agukat olyan „édességgel" vagy „ü d ítő v e l” , am ely valójában tüzelőanyag
vagy a ta rta lé k öblítőszer!
Hatékony „általános" ellenméreg - amely a mérgező folyadék felszívására
is alkalmas lehet - a tea (azaz csersav) és a faszén keveréke (ugyannyi m ag-
néziatej hozzáadásával, ha van), vagy a tiszta faszén magában. Célunk a
méreg felszívása, vagyis a szervezetből tö rté n ő kiürítése az elszenesedett
fa segítségéve!.

Konfaktméreg
N ém elyik növény (pl. a mérges szömörce, a szömörce és a mérges tölgy)
kom oly b ő rirritá c ió t okozhat. Néhány em ber látszólag im m u n is a méregre,
ez a védelem azonban nem állandó. M ásokból enyhe - vagy éppen súlyos
- allergiás reakciót v á lth a t ki az ilyen növények érintése. M inden növényhez
hozzáért b ő rte rü le te t alaposan, szappannal és vízzel m ossunk le! A leg­
fontosabb, hogy mossuk ki az összes méreggel érintkező ruhát, m ert amíg
az irritá c ió t okozó olaj a ruh áza tunkon van, b á rm iko r á tte rje d h e t testünk
más részeire.
A bőrön vagy ruhán m aradt olaj semlegesítésére használjunk alkoholt!
Súlyosabb esetekben sokk elleni kezelés is szükséges lehet!

FIGYELEM!
Ha egy növény érintése súlyos reakciót v á lto tt ki, kezünkkel ne
érintsük meg se az arcunkat (különösen ne a szemünket és a szánkat),
se a nemi szerveinket, amíg kezünket alaposan meg nem m ostuk!
Testünk érzékenyebb részein ugyanis olyan duzzanatok és kiütések
alakulhatnak ki, amelyek akadályozzák a légzést vagy elzárják a v i­
zelet útját.
^ J
442
EL505EGELY

Vegyi méreg
A vegyi mérgeket vízzel öblítsük le a bőrünkről! Ha a bőrt károsodás érte,
az égési sebekhez hasonlóan kezeljük (lásd még Égés)!

FIGYELEM!
Némelyik vegyszer hatását tovább súlyosbítja, ha v z z tl próbáljuk
leöblíteni. Fontos, hogy ismerjük a vegyszereket, amelyekkel é rin t­
kezhetünk, és a megfelelő tennivalókat a velük kapcsolatos balese­
tek esetére!

WM

ALTALANOS JELLEGŰ PROBLÉMÁK


A székrekedéshez és hasmenéshez hasonló gondok együtt járnak azzal a meg­
rázkódtatással, amely a túlélő te sté t érte. Pl. a hajótörötteknél nem szo­
katlan a székrekedés. Az új és eleinte esetleg gusztustalan ételek gyakran
okoznak hányingert.
Túlélőként a kisebb emésztési zavarokat többé-kevésbé elhanyagolhat­
juk, a súlyosabb helyzetre utaló tü n e te ke t azonban nem szabad figyelm en
kívül hagyni.
Az ételhiány eleve nagy megterhelés a szervezetnek, am elyet a stressz
fejfájással és egyéb rendellenességekkel egészíthet ki. A nők esetén pl. a menst­
ruáció a súlyos stressz hatására szünetelhet.
Az emésztési problémák kezelésére még bőséges élelemforrások esetén
is a böjtölés és a pihenés a legjobb módszer, bár a meleg éghajlaton fontos,
hogy a folyadékot folyam atosan pótoljuk.

Láz
A lázat pihenéssel és aszpirinnal kezeljük! Kutassuk a betegség okát!

Tüdőgyulladás
Tünete a gyakran mellkasi fájdalmakkal is kísért gyors testhőmérséklet-emel­
kedés, a véres köpet, a fejfájás, a gyengeség, később az önkívület. A tü d ő -
gyulladás számos okra vezethető vissza, a leggyakoribb a tüdőlebenyeket
m egtám adó baktérium . A n tib io tik u m o k nélkül a körültekintő ápolás a leg­
több, a m it tehetünk.
Biztassuk a beteget a sétálásra és mély lélegzetvételekre! Tartsuk me­
legen és gyakran kortyoltassunk vele meleg vizet! Minél többet legyünk
a beteg m ellett, szavainkkal is biztassuk!
443
EGÉSZSÉG

BETEGSEGEK
A fertőző betegségek fő okai: a baktérium ok, a vírusok és a kullancsbeteg­
ségeket is okozó rickettsiák. Komoly g on d o t okoznak továbbá a nagy para­
ziták (pl. a bélférgek, a rüh, a trópusi bögöly lárvája és az apró fekélybolha).
A baktériumok okozta betegségek közé tartozik a vérhas, a kolera, a tu ­
berkulózis és a diftéria. Vírusok váltják ki a közönséges megfázást, a kanya­
rót és a gyermekbénulást. A legkisebb baktériumoknak és „nagy vírusokénak
egyaránt nevezett rickettsiák idézik elő a tífuszt, a b ozó ttífu szt és a szik-
lás-hegységi fo lto s lázat.
A legtöbb fertőző betegség - amelyek többsége m indannyiunk számára
ismerős gyermekkorunkból - gondos ápolással megfékezhető. Ezeket a be­
tegségeket egy másik személytől kapjuk el: ha a csoport valam elyik tagja
(vagy olyan valaki, akivel a csoport kapcsolatba került) nem hordozza eleve
magában, nagy valószínűséggel sem ezek, sem a fertőző és szexuális úton
terjedő megbetegedések nem jelennek meg. Némelyik emberi parazita (pl. a
rühességet okozó atka) nem bírja sokáig emberi test nélkül, ezért csak akkor
okoz gondot, ha valaki a szervezetében szállította a baleset idején.

SKORBUT_____________ ________________
C-vitam,in hiánya m ia tt kialakuló hiánybetegség, egykor a hosszú
úton lévő tengerészeket sújtotta. A friss zöldséggel és gyümölccsel
táplálkozó túlélő számára nem je le n t veszélyt. A tengeri és sivatagi
túlélők valószínűleg jóval előbb halnak éhen vagy szomjan, m int hogy
ez a betegség felütné a fejét. Tünetei közé tartozik a vérző fogíny,
a laza fogak, a légszomj és a bőr könnyű felsérülése.
G ondot jelenthet, ha teljes egészében vadászatra és halászatra ha­
gyatkozunk (különösen a sarkvidéken), és nincs vitamintabletta-kész-
letiink. A skorbut és egyéb hiánybetegségek elkerülése érdekében
mindig törekedjünk kiegyensúlyozott étrend kialakítására!

Megelőzés
A tú lé lőt - különösen a trópusi területeken - leginkább veszélyeztető beteg­
ségek a vízben, illetve a rovarok és az állati eredetű élelem útján terjednek.
A trópusi betegségek tünetei kevésbé ismerősek a tú lé lő számára, ezért
a leggyakoribb betegségekkel részletesen foglalkozunk, hogy könnyen fe l­
ismerhetőek legyenek. Ha nincs gyógyszerünk, a betegség kezelése nagyjá­
ból kimerül a tünetek enyhítésében és a beteg számára lehető legkényelme­
sebb körülmények biztosításában. Természetes forrásból esetleg elkészíthetünk
néhány orvosságfélét.
444
ELSŐSEGÉLY

A megelőzés persze jobb, m in t a kezelés. A betegségek elkerülése érde­


kében az utazás e lő tt be kell adatnunk a megfelelő védőoltásokat (különösen,
ha trópusi helyre készülünk), és lelkiism eretesen ügyelnünk kell a következő
óvintézkedések m egtételére is:

- az ivóvíz tisztítása,

- kézmosás az étel elkészítése vagy elfogyasztása előtt,

- a gyüm ölcsök megmosása és meghámozása,

- az evőeszközök és edények fe rtő tle n íté se ,

- testünk elfedése a rovarcsípések elkerülése érdekében,

- mosakodás (ügyelve rá, hogy mosakodás vagy úszás közben ne nyeljünk


le esetlegesen szennyezett vizet),

- a széklet elásása,

- az étel és ital védelm e a legyekkel és a férgekkel szemben.

Ápolás/elkülönítés
Ha fertőző betegség üti fel a fejét, fo n to s a beteg elkülönítése. Kapcsolatát
a csapat többi tagjával a lehető legkisebbre kell csökkenteni! Forró vízbe kell
te n n ü n k m inden edényt és evőeszközt, am elyet a beteg használt! A vágá­
sokat és a sebeket be kell fedni, hogy kisebb legyen a fertőzés veszélye! A beteg
kezelése után alaposan mossunk kezet!
Igyekezzünk elkerülni, hogy a beteg köhögéssel vagy tüsszentéssel ránk
juttassa a nyálát, m ert az is ta rta lm a z h a t baktérium okat. Fordítsunk külö­
nösen nagy figye lm et arra, hogy a beteg székletének elhelyezése ne jelentsen
veszélyt a feladatot ellátó személy számára, és olyan helyen legyen elhantolva,
ahol nem tud fertőzést terjeszteni, továbbá ne áshassa ki senki és sem m i!

-
v íz i eredetű megbetegedesek ,
SZÉKLET TERJESZTETTE MEGBETEGEDÉSEK
Az ilyen betegségek elkerülésének legegyszerűbb módja, hogy m in ­
den vizet felforralu nk. Még fo g a t se mossunk, és fürdés közben se
öblítsük ki a szánkat olyan vízzel, am ely szennyezett lehet! Fedjük
be a sebeinket és vágásainkat, ne ta rtó zk o d ju n k feleslegesen olyan
vízben, amely fe rtő z ö tt lehet! Vezessünk be szigorú higiéniai szabá­
lyokat, különös te kin te tte l az étel elkészítésére, v a la m in t a fő z ő - és
evőeszközökre, edényekre!

445
EGE5ZSEG

VILÁGSZERTE JELLEMZŐ
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
A következő betegségek a világ m inden részén e lterjedtek (a főleg meleg
ég h ajlaton e lő fo rd u ló betegségekkel később foglalko zun k). Olvassuk el
az Élelem fejezetben le írt figye lm ezteté seket az ételm érgezésre és olyan
állatokra vonatkozóan, amelyeken nagy valószínűséggel élnek paraziták!

LEPTOSPIRÓZIS: Rágcsálók és fe rtő z ö tt víz terjesztette betegség, a sárgaság


súlyos v á lto z a tá t okozza. Vágás vagy seb, illetve szennyezett ivóvíz útján
kerülhet a szervezetbe.
T ü n e te k : Sárga bőr, levertség, magas testhőm érséklet.
Kezelés: B e n z y lp e n ic illin procain és te tra c y c lin az előírások szerinti
adagban.

FERTŐZŐ M ÁJG Y U LLA D Á S : F ertőzött személy széklete és vizelete, va la ­


m in t víz, horzsolások és sebek útján kerülhet a szervezetbe.
T ü n e te k: Hányinger, étvágyvesztés, hasi fájdalom , a bőr általában sárgássá
válik.
Kezelés: A beteg pihentetésén és a m egfelelő ápoláson kívül nem te h e tü n k
sem m it.

GYERMEKBÉNULÁS: A szennyezett ivóvízben ta lá lh a tó vírusok terjesztik.


Bénuláshoz vezet, de van rá védőoltás.
Kezelés: M e g fe le lő ápolás és meleg borogatás az izm okra.

BACILLÁRIS VÉRHAS: Legyek, fe rtő z ö tt víz és a b a k té riu m o t ta rta lm a z ó


em beri széklet érintése ú tján terjed.
Főbb tü n e te k : Véres, nyálkás széklet, hirtelen em elkedő testhőm érséklet.
A magas testhőm érsé klet és az ebből adódó izzadás m ia tt fe nn áll a kiszá­
radás veszélye.
Kezelés: A n tib io tik u m o k , sok folyadék és pihenés.

HASTÍFUSZ (HASI H A G Y M Á Z ): A szalm one llabaktérium okozza.


T ü netek: A vérhas tüneteihez hasonlóan fejfájás, hasi fájdalom , láz, étvágy­
talanság és v é g ta g fá jd a lo m kíséri. A beteg önkívületbe is eshet.
Kezelés: A n tibio tikum okkal. Az oltás és a TAB-vakcina szinte teljes védelm et
nyújt.

KOLERA: Az egykor Londont sújtó, sokak által trópusinak vé lt megbetegedés


valójában m inden olyan helyen előford ul, ahol nem m egfelelőek a h ig ié ­
niai körülm ények. Különösen nagy veszélyt az áradás, a földrengés vagy
446
ELSŐSEGÉLY

a vulkánkitörés következm ényeként je le n ti. Ilyenkor kell a legszigorúbban


ügyelnünk a higiénia megőrzésére.
T ü n e te k : Többek k ö z ö tt hányás, a boka pulzusának megszűnése, hideg,
nyirkos bőr, izom görcsök.
Védekezés: Rendszeres kolera elleni védőoltással m egfelelő védelm et sze­
rezhetünk ellene.

MELEG ÉGHAJLATON JELLEMZŐ


FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
A már e m líte tt betegségeken kívül a trópusi és meleg éghajlaton az itt fe l­
sorolt fertőzések is gyakoriak, de ha akad bármi, ami hordozhatja a kóroko­
zót, máshol is felbukkanhatna k.

Vízi eredetű megbetegedések

BILHARZIA (EGYIPTOMI MÉTELY): Az életciklusának egyik fe lé t vízicsi­


gában, m ásikat az em beri m ájban tö ltő m ikroszkopikus m é te ly vagy féreg
te rje s z te tte b é l- vagy hólyagbetegség. A frika, Arábia, Kína, Japán és Dél-
Am erika egyes részein jellem ző. F ertőzött víz fogyasztása révén vagy sérült
bőrfe lü le te n keresztül ju t az em beri testbe.
Főbb tü n e te k : A húgyvezeték irritá c ió ja .
Kezelés: A N iridazole nevű gyógyszer szedése a ja va so lt adagban.

BÁNYAFÉREG: Egy újabb fe rtő z ö tt ivóvízen vagy meztelen bőrön (általában


a lábon) keresztül a te s tb e ju tó parazita. Lárvája a véráram m al a tüdőbe
kerül, ahol tü d ő g yu lla d á st okoz, majd a beteg felköhögi és lenyeli a kóroko­
zót, am ely ezután a belekben kb. 1,25 cm -es féreggé fejlődik, és vérszegény­
séget, általános levertséget okoz. Több meleg éghajlatú országban, köztük
r

az Egyesült Á llam okban is gyakori. M in d ig legyen ra jtu n k bakancs!


Kezelés: Az A lcapar és a M in tá zo l gyógyszer java solt adagban való szedése.
A saspáfrányból készült fő z e t szintén erős féregtelenítő.

TRÓPUSI VÉRHAS: Szennyezett víz és meg nem fő z ö tt étel útján terjedő


vérhasfajta, am ely leginkább a trópusi, szubtrópusi területeken jellem ző,
de néha a m editerrán vidékeken is előford ul.
Tünetek: Nem fe lté tle n ü l em elkedik meg a beteg testhőm érséklete, viszont
k im e rü lt lesz és közönyös. Elképzelhető ugyan, hogy a széklet szilárd marad,
de a szaga szoktalanul bűzössé válto zik, és vér, v a la m in t vörös nyálka
lá th a tó rajta.
Kezelés: Folyadékbevitel, fo lya m a to s pihenés és nyugalom , Flagyl m egfelelő
adagban.
447
EGÉSZSÉG

Rovarok által terjesztett megbetegedések


A dengue-láz, a m alária és a sárgaláz szúnyogcsípés ú tjá n terjed. Az in d u ­
lás e lő tt m e g ke zd e tt gyógyszeres kúra vé d e lm e t n y ú jth a t a m aláriával
szemben.
A másik két betegség ellen sem m i nem n y ú jt védelm et, legfeljebb ha
befedjük a bőrünket, hosszú ujjú ru h á t és hosszú szárú nad rágot viselünk
(különösen éjszaka), lehetőleg szúnyogháló a la tt alszunk, és ro va rirtó szert
használunk!

Ne fe le d jü k : Ne növeljük a kockázatot azzal, hogy állóvíz vagy mocsár mellé


tábo rozunk le!
/

M ALARIA: Nem kizárólag a trópusokon jellem ző, bár valószínűleg ez az


első trópusi betegség, amely az eszünkbe ju t. A betegség bárhol megjelenhet,
ahol a m aláriaszúnyog ta lá lh a tó . Egykor e lte rje d t v o lt Dél-Olaszország és
Európa más te rü le te in e k m ocsaraiban is. A nőstény szúnyogok nyála te r­
jeszti.
T ünetei: Visszatérő láz. A beteg izzad, ennek ellenére nagyon fázik és erősen
reszket. A fertőzésnek négy fa jtá ja létezik. Az egyik szinte állandó, ö n kívü ­
lettel vagy kómával kísért lázat okoz. Két változata 48 óránként, a negyedik
típus pedig 72 ó rá n ké n t okoz lá z a t
Kezelése hagyom ányosan kininnel tö rté n ik, de napjainkban m ár létezik
a paludrine, a chíoroquine, a daraprin és egyéb m alária elleni gyógyszerek
is segíthetnek. V édelm et úgy szerezhetünk, hogy m ár a te rü le tre érkezés
0

e lő tt gyógyszeres kúrába kezdünk. így a szervezet hozzászokhat a gyógy­


szerhez, és ha az a d o tt fa jta kivált valam ilyen elviselhetetlen tü n e te t, m á ­
sikkal h e lye tte síth e tjü k.
Ezután is ja v a s o lt napi 2 Paludrine és heti 1 N ivaquin ta b le tta szedése,
am elyek m ár csom agban is kaphatóak. H atékonyságukról kérjük ki előbb
orvos vélem ényét! Szedésüket még a hazautazás után is fo ly ta tn u n k kell.
Kövessük a gyógyszerészeti előírásokat!
M indezek ellenére léteznek olyan helyek a világon, ahol a hagyom ányos
m alária elleni gyógyszerek (pl. a Paludrine) nem hatásosak, m ert a szúnyo­
gok néhány fa jtá ja im m unis le tt rájuk. Ilyen te rü le te k leginkább A frikában
és a Távol-Keleten találhatóak. Az utazási irodában kérjünk naprakész tá ­
jé ko z ta tá s t!
A Larium nevű gyógyszer teljes védelm et biztosít, viszont kom oly m el­
lékhatásai vannak. Ezek közé ta rto z ik a hányinger, a hányás, a hasmenés,
a hasi fájdalom , a szédülés, az egyensúlyvesztés, a nyugtalanság, a h a llu ­
cináció és az alvási zavarok. Heti 1 ta b le ttá t kell beszednünk, de m ár az
utazás e lő tt 2 -3 héttel elkezdve.
Létezik egy másik, a te n g e re n tú li m unkások által a lk a lm a z o tt m ódja is
a Larium használatának: nem szednek sem m ilyen gyógyszert, így a malária
448
ELSOSEGELY

tü n e te i könnyen észrevehetőek. Az első tü n e t m egjelenésével viszont


azonnal Larium -kúrába kezdenek. Ezt a m ódszert alkalm azva a hazatérés
után még 4 hétig szednünk kell a készítm ényt!
Létezik egy új, M alarone nevű gyógyszer is, am ely kevesebb m ellékha­
tással já r és 100 százalékos vé d e lm e t biztosít.

D ENG UE-LÁZ (CSONTTÖRÉSES LÁ Z): A tíengue-láz kb. egy hétig ta rt.


Fejfájás, ízületi fá jd a lo m és bőrkiütés kíséri. A m aláriával ellentétben egy
vírustám adás általában im m u n itá s t ad. A d e n g u e -lá za t terjesztő szúnyog
csípése nappal éppolyan valószínű, m in t éjjel. A dengue-láz kezelésére nem
létezik gyógyszer.

SÁRGALÁZ (VÉRHÁNYÁS): Az A frikában és D él-A m erikában e lte rje d t sár­


galáz fejfájást, vé g tagfájda lm at és lázt okoz. A beteg szája feldagad, gyak­
ran vé rt hány, szemei pedig véreresek lesznek. A láz h á ro m -n é g y napon
belül alábbhagy, ekkor viszont székrekedés és vesefájdalom jelentkezik,
a vizelet pedig egyre csökken. Gyógyulás e lő tt a beteg még többet hány, bőre
pedig sárgás színezetűvé válik.
Kezelés: Pihenés és ápolás.

LE IS H M A N IA : Főként a szubtrópusi és m editerrán füves térségekben elő­


fo rd u ló betegség. A kicsi, leginkább a bokát, csuklót és nyakat é rin tő légy­
csípés viszketést okoz, am ely a vakarással csak felerősödik. Végül sebek ala­
ku lh a tn a k ki, am elyek a további fertőzéseknek kedveznek. Fejfájás je le n t­
kezik, a szemeken véraláfutás, v a la m in t náthaszerű tünetek. A iáz általában
3 nap m úlva csillapodik.
Kezelés: Pihenés és folyadékbevitel.

BO ZÓ rrÍFU SZ (TS ü TS U G A M U S H I-K Ó R ): Keíet-Ázsiában és Ausztráliában


széles körben e lte rje d t betegség, am elyet a rágcsálókban élő atka lárvái
terjesztenek. Az atka általában a lágyékhajlaton vagy a nyakon csípi meg
áldozatát, így adva á t a betegséget. A csípés legtöbbször észrevehetetlen,
de néhány napon belül sebbé alakul. 10 napon belül erős fejfájás, reszketés
és láz alakul ki.
A tü n e te k megegyeznek a tífu sz tö b b i válto za tának tü n e te ive l: kb. egy
héten belül bőrkiütés jelentkezik, am ely a korábban leírtakhoz hasonlóan
kezelendő. A fertőzés a sűrű, száraz növényzettel b o ríto tt területeken na­
gyobb valószínűséggel jelenik meg. Kerüljük az ilyen helyeket, a földtől leg­
alább 30 cm magasan aludjunk, és használjunk ro v a rirtó t a fertőzés elke­
rülése érdekében.

TÍFUSZ: Két vá lto za ta van. A kiütéses (vagy járványos) tífu s z t tetvek te r­


jesztik és adják á t az embernek. A patkányok terjesztette (vagy helyi jellegű)
449
E6ÉSZ5ÉG

tífu s z t a patkánybolha adja tovább. M in d k é t változata piszkos, tú lz s ú fo lt


környezetben jellem ző, és sokkal inkább katasztrófa utóhatásaként, m in t
a távoli helyeken túlélésért küzdő em bert fenyegető betegségként jellemző.
T ü n e te k: M in d k é t form ája fejfájást, h á n yin g e rt okoz, majd kb. négy nap
m úlva bőrkiütés indul el a hónaljból a mellkas, a has és a com b irányába.
Az áldozat vagy m eggyógyul 12 napon belül, vagy önkívületbe, kómába esik,
esetleg meghal.
Kezelés: A n tib io tik u m o k k a l. Létezik ellene oltás is.

SZIKLÁS-HEGYSÉGI FOLTOS LÁZ: A tífusz egy újabb, kullancs á lta l té r-


r

je s z te tt válto za ta. Nevéből sejthetjük, az Egyesült Á lla m o k nyugati részén


fo rd u l elő, de gyakori Latin-A m erikában is.
Tünetek és kezelés: A tífuszhoz hasonlóak annyi különbséggel, hogy
a csuklón és bokán m egjelenő bőrkiütés sokkal súlyosabb.
A m agukat a bőr alá befúró kisebb élősködőket, köztük a könnycsepp
alakú, szőrös bögölylárvát vagy a bőrbe fúródás helyén vörös szúrásnyom ot
hagyó fe k é ly b o lh á t még a z e lő tt tá v o líts u k el, hogy u ta t nyitna további
fertőzéseknek!

MELEG ÉGHAJLATON
JELLEMZI BETEGSÉGEK

HOKIUTES
A köleshim lő vagy hőkiütés bárm ikor előfordulhat, ha az ember úgy
kerül nagyon meleg környezetbe, hogy nincs ideje hozzászokni.
Oka: a ruhák dörzsölésével kísért erős izzadás elzárja az izzadság­
m irigyeket, és kellemetlen irritá c ió t okoz. A nagy erőkifejtés csak
felgyorsítja a köleshim lő kialakulását, am elyet a napégés és az ek­
céma csak tovább fokoz. A csecsemők különösen veszélyeztetettek.
Ha a felesleges izzadság nem tu d e jég gyorsan felszívódni,
a m irigyek elzáródnak és elvész az izzadás hütőhatása. Minél több
folyadékot (főleg meleg italt) iszunk, annál tö b b e t izzadunk, tovább
rontva a helyzetet. Vegyük le a ruhánkat, m osakodjunk meg hideg
vízzel és vegyünk fel száraz ru h á t! Egy kis tigrisb alzsam ot kenve
a felső ajkunkra csillapíthatjuk a viszketést, az a n tih iszta m in pedig
csökkenti a kellem etlenségeket

450
ELSŐSEGÉLY
99 ••

HOGORCS: A hőstressz első jele, am ely a leginkább használt izmokat,


a kart, a lábat és az alhasat érinti. Általában a test sóhiánya okozza (amely vi­
szont a tú lz o tt izzadás eredménye, különösen ha nincs semmilyen sóbevitel).
Tünetek: Felületes légzés, hányás, szédülés.
Kezelés: M enjünk árnyékba! Pihenjünk! Igyunk vizet, amelyben kevés sót
o ld o ttu n k fel - fél literhez mindössze egy csipetnyit tegyünk!
99

HŐSTRESSZ: A magas hőmérséklet, a nagy páratartalom és az erős izza­


dás m ia tt kialakuló folyadékveszteség e gyü tt hőstresszhez ve z e t Akkor is
előfordulhat, ha nem közvetlenül a napon tartózkodunk, hanem pl. forró
földön, szélárnyékban fekszünk.
Tünetek: A beteg arca fakó, bőre hideg és izzadt, pulzusa gyenge. Szédü­
lés, gyengeség, esetleg görcs kíséri. A beteg önkívületbe eshet, de még az
eszméletét is elveszítheti.
Kezelés: A hőgörcshöz hasonlóan kezeljük.

NAPSZÚRÁS: A legsúlyosabb következménye annak, ha tú l hosszú ideig


tartózkodunk a napon vagy tú l sokat dolgozunk napos területen.
Tünetek: A beteg bőre meleg és száraz, arca leégett, lázas, viszont nem
izzad. Testhőmérséklete emelkedik, pulzusa gyors és erős. Súlyos fejfájás
jelentkezik, am elyet gyakran hányás kísér. Eszméletvesztéssel is járhat.
Kezelés: A beteget fektessük árnyékba, fe jé t és vállá t kissé em eljük meg!
Vegyük le a külső ruharéteget! A test hűthető a beteget legyezve, vagy lan­
gyos vízbe á z ta to tt alsóneműt adva rá (a hideg víz tovább növelheti a te st-
hőmérsékletet). A beteget NE merítsük teljesen a vízbe, inkább csak locsoljuk
vele! Ezután fektessük jól szellőző, nedves üregbe! Ha visszanyerte az eszmé­
letét, itassuk vízzel! A m in t a testhőmérséklete ismét elfogadható, öltöztessük
át és tartsuk melegen, nehogy megfázzon!
Ha a beteget teljesen belem erítjük a hideg vízbe, kom oly veszélyeknek
tesszük ki. Szélsőséges esetekben (amikor a halál vagy az agykárosodás koc­
kázata nagyobb, m in t a vízbe merítés okozta sokk) alkalm azható, hogyha
a kezdeti hűtés hatása már érződik. Lassan süllyesszük a testet a vízbe a lá­
bakkal kezdve, majd masszírozzuk a végtagokat, így serkentve a vérkeringést
és segítve a hő eloszlását a test belső részeiben! A m in t csökken a te sth ő ­
mérséklet, vegyük ki a vízből! Takarjuk be, ha nagyon alacsony értéket m utat
a hőm érő! A hűtést és betakarást valószínűleg többször el kell végeznünk,
m ie lő tt a beteg testhőm érséklete stabilizálódna.

NAPÉGÉS: A hólyagokkal kísért valódi égés (nem lebarnulás) valós veszélyt


jelent, különösen a világos és érzékeny bőrűeknél. Ha a test több m int két­
harm adát érinti, akár halálos is lehet.
Kezelés: Kerüljük a további ártalmat, maradjunk árnyékban! Vegyünk be fájda­
lomcsillapítót, ha van! A hólyagokat fedjük be kötéssel, de ne szúrjuk ki őket!
451
EGÉSZSÉG
« /

SZEMFAJAS: V akító fény - különösen a tengeren, a sivatagban és a hó­


fedte területeken (lá s d Hóvakság) - okozhatja, vagy ha a szem tú lz o tta n ki
van téve a hom okszem cséknek vagy a napnak.
Kezelés: M a ra d ju n k árnyékban és fe d jü k be a szem ünket, m iu tá n kim ostuk
belőle az idegen testeket, végül meleg vízzel borogassuk! Fedjük be az a r­
cunkat, a szemünk a la tti részt pedig sötétítsük be faszénnel, hogy elkerüljük
a fény visszaverődését!

íu s zá rad A s ________________________
A kiszáradás annál szembetűnőbb, minél nagyobb a te stfo lya d é k-
veszteség. Víz alkotja az ember testsúlyának 75% -át, am i átlagosan
50 litert jelent. Semmi esélyünk az életben maradásra, ha a veszteség
m eghaladja ennek ötödét.
I - 5 % - o s folyadékvesztés: 5zom júság, bizonytalan kellem etlen­
ségérzet, étvágytalanság, k ip iru lt bőr, türelm etlenség, álm atlanság,
émelygés.
6 -1 0 % -o s folyadékvesztés: Szédülés, fejfájás, nehéz légzés, a nyál­
képződés hiánya, bizonytalan beszéd, járásképtelenség.
**

I I - 2 0 % - o s folyadékvesztés: Önkívület, dagadt nyelv, hom ályos


látás, érzéketlen, m egráncosodott bőr, a beteg képtelen nyelni.
A kiszáradás későbbi szakaszaiban: Teljes izomgyengeség lép fel,
csökken a szellemi teljesítöképesség. Ilyen esetekben akkor készítsünk
terveket, am ikor még tiszták a gondolataink, később ezekhez tartsuk
m agunkat!

A HIDEG ÉGHAJLAT VESZÉLYEI


Az alacsony hőm érséklet nem kizárólag a sarkvidékeken je le n t kockázatot
az egészségünkre. Hosszú ideig a hidegben tartózkodni m indenhol veszélyes.
Tegyünk meg m in dent, hogy elke rü ljü k a következm ényeket!
#r #

KIHŰLÉS: A kihűlés (vagyis hip o te rm ia ) azt je le n ti, hogy a test nem tud
olyan gyorsan h ő t term elni, m in t am ilyen gyorsan elveszíti, ezért a te s th ő ­
m érséklet a n orm ális alá süllyed. A szél, az eső és az alacsony hőm érséklet
m e lle tt az alábbiak v á ltjá k ki:

- kim erültség,
- nem m egfelelő ruházat,
- nem m egfelelő menedék,
- nem m egfelelő táplálékbevitel,
- tudás és felkészültség hiánya.
452
ELSŐSEGÉLY

A kihűlést éppen azok a körülmények súlyosbítják, amelyek a sarkvidékeken


jellemzőek, de - leginkább a szél hűtőhatása m ia tt - bárm ilyen hideg kör­
nyezetben előfordulhatnak. A kihűlés gyakori probléma a nagyon hideg
időszakokban, különösen a kedvezőtlen helyzetben lévő idősek körében.
Halállal végződik, ezért felismerése után rögtön kezelni kell.
M egelőzhetjük, ha a zord körülmények között menedékbe vonulunk, és
szárazon tartjuk magunkat. Kerüljük a tú lz o tt erőkifejtést, és ha csoportban
vagyunk, vezessük be a „gondos haverok"-rendszert: figyeljük egymást,
hogy minél hamarabb észrevegyük a tüneteket!
Ha valaki a csoportból már kihűlt, a többiek is közel vannak ehhez az
állapothoz. M indenkin figyeljük a tü n e te ke t!
9

Jelek és tü n e te k : Ésszerűtlen viselkedés, főleg hirtelen energiakitörés és


levertség váltakozása. Lassul a reakcióidő, a beteg nem reagál a kérdésekre
és utasításokra. Hirtelen, leküzdhetetlen reszketésroham. Irányvesztés,
9

botladozás, elesés. Fejfájás, homályos látás, hasi fájdalm ak. Ájulás, kábulat
vagy eszméletvesztés.
Súlyosbító tényezők: Nedves ruha és nagy szél. Erős széllel kísért alacsony
hőmérséklet. Vízbe merülés. M inden bénító és a höterm elő-képességet
csökkentő sérülés. Szorongás és szellemi stressz. Szokatlan soványság.
Kezelés: Kerüljük a további hőveszteséget] Vonuljunk menedékbe a széf és
az időjárás egyéb viszontagságai elől! A nedves ruhákat cseréljük szárazra!
Ne vetkőztessük te a beteget teljesen, egyszerre csak egy ruhát vegyünk le,
és adjunk rá helyette szárazat! A beteg ne a földön feküdjön! Melegítsük
(testünkkel, meleg kövekkel)! Adjunk neki meleg folyadékot és cukros ételt
- de csak akkor, ha eszméleténél van!

A kihűlés előrehaladott fázisában a te s t elveszíti önmaga újra m elegíté­


sének képességét. A testnek azonban belülről is melegednie kell, mert a gyors
külső melegítés hatására a hideg vér a belső részekbe áramlik, ami tovább
súlyosbítja a helyzetet. A következő pontokat melegítsük fel: gyomorszáj, vese
tájéka, hónalj, nyak hátsó része, csukló, combok közti rész! Ezeken a pontokon
a vér a bőrfelszínhez közel áramlik, ezért magával viszi a kívülről érkező hőt.
Ne adjunk a betegnek alkoholt: kitágítja a véredényeket a bőr felületén,
növelve a hőveszteséget!
A beteg még nem gyógyult meg a ttó l, hogy testhőmérséklete elérte a
normális szintet. Tartalékokat kell létrehozni a testben, amíg visszanyeri
a belső hőtermelés képességét.
A fó lia ta ­
karó visszaveri
a hőt, és meg I HOVESZTES: ALTALANOS SZABALYOK
könnyíti a beteg I Ha a test gyorsan veszít hőt, gyorsan p ó to lju k
kezelését nulla | Ha a te st lassan veszít hőt, lassan p ó to lju k !
fo k alatt.
453
EGÉSZSÉG

FAGYÁS: A bőr és a hús akkor fagy meg, ha hőm érséklete -1 °C-ra csök­
ken. A fagyás m inden hidegnek k ite tt te s tfe lü le te t érint, v a la m in t a szívtől
legtávolabb eső - vagyis leggyengébb keringésű - testrészeket is: a kezet,
a lábat, az orrot, a fü le t, az arcot. A fagyás attól függően lehet enyhébb vagy
súlyosabb, hogy m ennyire van kitéve a hidegnek a testrész.
A bőr fagyásának első jele általában szúró érzés. Ezután érzéketlen,
viaszos fo lto k je le n n e k meg a bőrön, amelyek később megkeményednek,
és kavicsos érintésűvé válnak. Ez je le n tő s fá jd a lo m m a l jár, a fo lto k m eg­
dagadnak, bevörösödnek, felhólyagzanak, majd elhalnak, és az utolsó fá ­
zisban lehullanak.

Fagycsípés: Kizárólag
a bőrt érinti. Kezelésére NE FELEDJÜK:
tegyük melegbe az érin­ Folyamatosan fig ye ljü k a fagyás n yo m a -
te tt te rü le te t! Kezünket it m agunkon és a társainkon! A viaszos
tegyük a hónaljunkhoz jelek első megjelenésekor azonnal csele­
vagy a lábunk közé! kedjünk! Arcunkkal grim aszoljunk, m eg­
N yom juk a lá b fe jü n ke t akadályozhatjuk az elfagyását!
a b a rá tu n k hasának (ez
szép barátságoknak v e th e t véget)! A fagyás kiolvadása fájdalm as.

Erős fagyás: Sokkal komolyabb probléma. Védjük az é rin te tt te rü le te t a na­


gyobb sérülésektől! Ne dörzsöljük hóval! Ne tegyük ki nyílt lángnak! A legjobb
kezelési módja, ha a sérült te rü le te t fokozatosan, meleg, 2 8 - 2 8 ,5°C-os
vízzel kiolvasztjuk. Ezt a hőm érsékletet onnan ismerjük fel, hogy könyökünk
könnyen el tudja viselni. Ha tú l meleg lett, hűtsük le a kívánt hőmérsékletre,
majd alkalm azzuk az é rin te tt te rü le te n !

E lő re h a la d t fa g y á s : H ólyagok keletkeznek, am elyek később e lfe rtő z ő d ­


hetnek és fekéllyé alakulhatnak. Ezek a szövetek először szürkévé, majd
feketévé válnak, ezután elhalnak, végül leesnek. Ne lyukasszuk ki a hólya­
gokat, és ne dörzsöljük az é rin te tt te rü le te t! Az erős fájdalom azt jelzi, hogy
a felm elegítés tú l gyorsan tö rté n t. Csak te stm e le g e t használjunk!

HÓVAKSÁG: Ideiglenes vakság, am elyet a h ó b o ríto tta fö ld vagy jég (és a


felhők jé g kristá lya i) által visszavert napsugarak magas koncentrációja és
erőssége vá!t ki. Leggyakrabban akkor fordul elő, am ikor a nap magasan van
az égen, de e lő fo rd u lh a t akkor is, ha nincs közvetlen napsütés (pl. a sarki
és hegyvidéki te rü le te k világos é gb oltja m ia tt).
T ü n e te k : Először a szem érzékennyé vá lik a ragyogásra, m ajd pislogni, h u ­
nyorogni kezdünk. A lá to tt kép rózsaszin árnyalatú lesz, és egyre vörösödik.
Ha nem ism erjük fel a betegséget, ebben a fázisban úgy érezzük, m intha
hom ok ke rü lt voln a a szemünkbe.
454
ELSŐSEGÉLY

Kezelés: M enjünk sötét helyre és kössük be a szemünket! A hő tovább fo ­


kozza a fájdalm at, ezért nedves, hideg ruhás borogatást tegyünk hom lo­
kunkra! A helyzet idővel javul. A további megterhelés elkerülése érdekében
viseljünk védőszemüveget, és a fény visszaverődését a szem a la tti részt
faszénnel befeketítve csökkentsük (lásd Éghajlat és terepviszonyok)!

SZÉN-M ONOXID-M ÉRGEZÉS: Rosszul szellőző helyeken kialakuló tö ké ­


letlen égés okozza ennek a veszélyét. Kiválthatja minden zárt térben, elégtelen
szellőzés m ellett ra ko tt tűz vagy használt kályha, okozhatja a huzat hiánya
is. A létrejövő szén-monoxid színtelen és szagtalan, ezért nehéz észrevenni.
Enyhe fejfájást, szédülést, álmosságot, hányingert, akár hányást is kiválthat,
ezek a tünetek azonban gyakran észrevétlenek, és minden különösebb jelzés
nélkül eszméletvesztés alakulhat ki. Ha nem fedezzük fel időben, halálos!
Kezelés: Egyszerű - ahogy a megelőzése még egyszerűbb: szellőztessünk!
Egyedül nem tudjuk kezelni az ilyen helyzeteket, ezért ügyeljünk rá, hogy ne
is alakulhassanak ki! A beteget vigyük friss levegőre, és biztassuk egyen­
letes, mély lélegzetvételre! Ha nincs eszméleténél és nem lélegzik, mesterséges
lélegeztetést alkalm azzunk! Tartsuk a beteget melegen és szellőztessük ki
a menedéket!

LÁBFAGYÁS: Akkor fordul elő, ha a láb hosszú ideig vízben vagy nedves és
hideg helyen van. A fagyási a tú l szoros bakancs is gyorsítja. Komoly gond,
amelynek kialakulását a kimerültség, a hideg, az élelem -, az ivóvíz- és az
alváshiány még inkább valószínűsíti.
A lábfagyást úgy akadályozhatjuk meg, hogy a lábunkat szárazon tartjuk.
M egfelelő m éretű bakancsot viseljünk! Rendszeresen tornáztassuk és
ellenőrizzük a lábunkat, lá bujjainkat!
Tünetek: Tűszúrásokhoz hasonlító fájdalom jelentkezik a lábunkban. Hasító
fájdalom kíséretében beáll az érzéketlenség. A láb lila, duzzadt és hólyagos.
Kezelés: Szárítsuk meg a lábunkat, de a hólyagokat ne dörzsöljük és ne tép­
jü k fel! Emeljük fel a lábunkat és takarjuk be melegen - készítsünk kalitkát
a takaró súlyának m egtartásához! A felmelegítéshez ne használjunk mes­
terséges hőt! Ne masszírozzuk! Pihentetéssel és melegen tartással gyógyít­
hatjuk a fa g y o tt ábat.

455
TERMÉSZETI ES GYÓGYMÓDOK
ok megbetegedésre kínálkozik természetes gyógyszer, csak tudnunk
S kell, hogy hol keressük. A gyógy- és egyéb növények, illetve természetes
anyagok már évezredek óta gyógyszerek és kezelések alapját képezik. Számos
napjainkban használt gyógyszer hatóanyaga is növényi eredetű. Az orvosok
nem tám ogatják az összes hagyományos orvosságot, m ert azok némelyikét
inkább az alapanyagul szolgáló növényhez kapcsolódó képzettársítások
m ia tt alkalmazták, és nem a tényleges gyógyhatású tulajdonságaik m ia tt
- bár az is tény, hogy a növények szokatlan kinézete feltételezésekre adha­
to tt alapot. Az egykor a vér tisztítására használt növények (pl. a mezei tikszem
és a bojtorján) többsége vörös, a sárgaság gyógyítására szolgáló növény
(köztük a párlófű, az erdei hölgymái és a pitypang) nagy része pedig sárga.
Néha a növény neve utal egykori gyógyászati alkalmazására, ilyen pl. az
orvosi tü d ő fű vagy a szem vidítófű.

Ha jót akarunk, legyünk kérlelhetetlenek!


A beteg túlélőről gondoskodnunk kell, figyelnünk kell rá, ugyanakkor le kell
foglalnunk és meg kell alapoznunk az o ptim izm u sá t is! Ha pl. egy tü d ő ­
gyulladásos fé r fit hagyunk a menedék sarkában kuporogni, m inden b i-
t

zonnyal meghal. Á llítsuk inkább talpra, és kössük le kisebb feladatokkal!


Adjunk neki rengeteg folyadékot és biztassuk evésre! Ne hagyjuk, hogy lefe­
küdjön! A m ájgyulladásos beteget kényszeresük evésre! Nem engedhetjük,
hogy a beteget elhagyja az ereje vagy az életkedve!
Növényeken kívül mással is kipótolhatjuk az orvosi felszerelésünket vagy
készleteinket A sebek kimosásához fertőtlenítőszerként vizeletet is használ­
hatunk. Ha a beteg rosszallását fejezi ki, a saját vizeletét használjuk! Ha pedig
nagyon beteg, már nem fogja érdekelni, kinek a vizelete tisztítja a sebét.
A sérülések kitisztítására a férgek is alkalmasak, ezek a trópusi országokban
azonnal ellepik a sebet. A férgek a jo b b kezelésig tisztán és nyitva tartják
a sebet Arra viszont ügyeljünk, hogy az egészséges szöveteket ne falják fel!
A sebek kitisztítására évszázadok óta használják a tü z e t A seb kiégetése
nagy lelki erőt követel a beteg részéről. Ha úgy érzi, ki fogja bírni, és lőszerünk
is van, tegyünk egy kis lőport a seb köré, majd gyújtsuk meg, ez megakadá­
lyozza az üszkösödést! Egyesek szerint az amputáció után a csonk lezárásának
legjobb módja annak kiégetése (ahogy régen a levágott kezű bűnözőknél
tették), sokaknál viszont a sérülés utáni sokkot követő égetés m ia tt fellépő
sokk akár halálos is le h e t

Modern gyógyszerek
Sok modern gyógyszer - köztük a kokain, a m orfium és a digitálisz - közvet­
lenül növényekből származik, kinyerésük azonban nem könnyű. Sokszor mérget
456
TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK

tartalmaznak, amely nagyon veszélyes lehet a növény alkalmazásakor. Néhány


bekezdéssel lejjebb egy felsorolás ta lá lh a tó egyes gyógynövényekről és azok
lehetséges alkalmazási módjairól. Annak ellenére, hogy tö b b modern gyógy­
szer trópusi növényből készül, és a bennszülöttek által készített gyógyszerek
számos növényi összetevőt tartalmaznak, az itt következő növények többsége
a m érsékelt égövön él, hiszen ezekről a növényekről készült a legtöbb fe l­
jegyzés, és a tú lé lő ezeket ismeri fel a legnagyobb valószínűséggel.

Növényi készítmények
A mérgező növényekkel ne is foglalkozzunk! M indig tökéletesen azonosítsuk
r

a növényt! Á lta lá n o s szabály, hogy a növények virágzáskor a legerősebbek,


leghatásosabbak. Ne feledjük, egy növény különböző részeinek különböző
felhasználási lehetőségi lehetnek!
A fo rrá z a t általában levelekből és virágokból, a fő z e t gyökerekből ké­
szül. Elkészítési m ó d ju k a t később részletezzük. Osszuk a felhasználandó
m ennyiséget napi három adagra! A fo rrá za to t, a fő z e te t és a borogatást
m indig frissen, közvetlenül a használat e lő tt készítsük el! Soha ne hagyjuk
őket 12 óránál to vá b b á lln i!
A növények hatékonyságát a leszedés időszaka is befolyásolja. Ne higgyük,
hogy azzal teszünk jó t, ha nagyobb adagokat szedünk le és azokat a lka l­
m azzuk! Ez nem igaz, így akár b a jt is okozhatunk!
Ne várjunk egyik napról a m ásikra csodát! A djunk elegendő időt, hogy
hasson a kezelés!

Forrázat készítése
Vágjuk fel és zúzzuk össze a növényt, hogy könnyebben hozzáférjünk a le-
véhez és az olajához! Fél lite r vízhez egy m aroknyi gyógynövényt adjunk.
••

Ö ntsünk rá forrásban lévő vize t! Keverjük össze! Hagyjuk k ih ű ln i! Nem kell


a folya dékot megszűrni, a gyógynövények m aguktól lesüllyednek az aljára!
Ha nem tu d u n k vize t fo rra ln i, te g yü n k ki feleakkora m ennyiségű hideg
vizet a napra! Ha nincs se napsütés, se víz, kezdjük el rágni vagy szívni a
leveleket. M inél tö b b nedvet p ró báljunk kinyerni belőlük, majd köpjük ki
a m e g rá g o tt pépet!

Főzet készítése
A fő z e t általában gyökerekből e lő á llíto tt készítmény. V ágjuk szét, kaparjuk
le, majd zúzzuk péppé a gyökereket! Legalább félórára áztassuk vízbe (leg­
kevesebb egy kanálnyiba, m axim um csak 0,85 d l-be)! Forraljuk fel, majd
pároljuk, amíg a folyadék a harm adával csökken!

Borogatás készítése
Törjük össze laposra a gyökereket, a leveleket, vagy a gyógynövény egészét!
Ha a növény túl száraz, adjunk hozzá vizet! Tegyük rá az é rin te tt testrészre,
457
EGESZSEG

majd fedjük be egy nagy levéllel, és kössük a kívánt helyzetbe! B orogatást


te h e tü n k a merev ízületekre, a rándulásokra és a gennyes sebekre is.

A nedv kipréselése
A növény szárából és leveléből készítsünk nedves pépet úgy, hogy a kezünk­
kel, kövekkel vagy b o tta l összezúzzuk. A levet kizárólag a sebbe préseljük,
a pépet az é rin te tt te rü le t köré! Nagy levéllel és kötéssel tartsuk a helyén!

Gipszelöanyagok
A nadálytő (és kisebb m értékben a salamonpecsét) gyökere annyi kemé­
n y ítő t tartalm az, hogy jó l felforralva és porrá zúzva megkeményedik. Hagy­
ju k kissé kihűlni, m ajd v o n ju k vele körbe a sérült v é g ta g o t vagy ízületet!
A borogatás egy helyben tartására is használható.

ORVOSSÁGOK
VÉRZÉS CSILLAPÍTÁS ARA

Gyékfü: kipréselt nedve Lórom : összezúzott levelei


M uská tli: leveleinek kipréselt nedve
#
N adálytő : főzet a gyökeréből bo rogatásként
Óriás p ő feteg : borogatásként O rbáncfű: fo rrá za t a virá gá b ól és a ha jtá sából
Puha g ö lya o rr: kiprése lt nedve Orvosi pem ete fű: fó r rázó f o gyökér kivé te léve I
Télizöld: leveleinek kipréselt nedve az egész növényből
Tisztesfű: kipréselt nedve Orvosi ziliz: főzet a gyökeréből, fo rrá z a t a le­
Ú tifű : p o rrá z ú z o tt levelei borogatásként veléből és o virágából, borogatásként
Papsajt: fo rrá z a t a leveleiből és a virá g a ib ó lt
borogatásként
Pásztortáska: fo rrá z a t a gyökér kivételével
BORKI ÜTES/FEKELY/ az egész növényből’ bo rogatásként
SEB KITISZTÍTÁSA R agadvónyfű: fo rrá z a t a gyökér kivételével
az egész növényből
MEGJEGYZÉS: A növényeket külsőleg, a bőr Salam onpecsét: fő z e t a gyökeréből b o ro g a ­
lemosására, vogy - a h o l az ja v a s o lt - boroga­ tásként
tásként ha szn áljuk! N a p o n ta kétszer-hórom - Sóska: összezúzott levelei
szor alkalm azzuk ő ke t! S zilfa: fo rrá z a t a kérgéből
Tisztesfü: fo rróza t a gyökér kivételével az egész
Á rvacsalán: fo rr ázat a v irá g a ib ó l és a h a jtá ­ növényből
saiból Tölgyfa: fó r rázó t a kergéből
Bodzafa: leveleiből kipréselt nedv Tyúkhúr: leveleiből kipréselt nedv
B ojtorján : fő z e te g yöke rébő l péppé tö rt nyers Varádics: összezúzott levelei
gyökere sóval (á lla ti horapásokra) V izitorm a: kipréselt ned ve
G om bernyő: fo rrá z o l a gyökér kivételével az
egész növényből
Kólán fű: összezúzott levelei
Kom iila. fo rrá z a t a virá g á b ó l borogatásként FERTOZESGATLO
Közönséges cicka fa rk: fo rrá z a t o gyökér kivé­
telével oz egész növényből MEGJEGYZÉS: Ezek c növények külsőleg és
Libapim pó: fo rrá z a t o gyökér kivételével az belsőleg e g ya rá n t alkalm azhatóak. Különösen
egész növényből e lfe rtő z ő d ö tt sebek esetén hasznosak.

458
TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK

Fokhagym a: kipréselt nedve B odzafa: fo rrá z a t a v irá g a ib ó l és a g y ü m ö l­


Kakukkfű: fo rrá z a t a leveléből és a virá g á b ó l cseiből
Közönséges Torma: fő ze t o gyökeréből Hársfa: fo rrá z a t a virá g a ib ó l
Orvosi ziliz: főzet a gyökeréből, fo rrá z a t a le­ K am illa: fo rra z a t a leveleiből és o virá g a ib ó l
veléből és a virágóból Őszi m e rg itvirá g : fo rrá z a t a gyökér kivételével
Papsajt: fo rrá z a t a leveléből és a virágából az egész növényből
Szilfa, fő ze t a kérgéből

FÁJDALOM/FÁJÁS/ZÚZÓDÁS/MEREVSÉG
MEGFÁZÁS/TOROKFÁJÁS/
MEGJEGYZÉS: A m e g je lö lr növények k ü l­ LÉGÚTI PANASZOK
sőleg használandók.
B o jto rjá n : főzet a gyökeréből
B o jto rjá n : főzet a gyökeréből Borógó: fo rrá za t a gyökér kivételevei az egész
B orógó: fo rrá z a t a gyökér kivételével az egész növényből
növény bő! Csalón: fo rrá za t a leveleiből
Fokhagym a: kipréselt nedve duzzanatokra Fekete áfonya: fo rrá z a t a leveleiből és a g y ü ­
Fűzfa: főzet a kérgéből m ölcseiből
G örvélyfö: fő ze t a gyökér kivételével az egész Fűzfa: főzet a kérgéből
növényből, zúzód ások és vér rögök kezelésére, G om bernyő: fo rrá z a t a gyökér kivételével az
külsőleg alkalm azva egész növényből
K am illa: a virágából kipréselt nedv duzzana­ Gyékfú: fo rrá za t a gyökér kivételével az egész
tokra alkalm azva növényből öblögetéshez
Lórom : összezúzó tt levelei zúzód ásókra a lk a l­ Ha vasi maacsá kó: fo rrá z a t az e gész nö vényből
m azva öblögetéshez
N aő ó lytő : főze t a gyökeréből duzzanatokra H ársfa: fo rrá z a t a v irá g á b ó l
alkalm azva Illa to s m en ta: fo rrá z a t a gyökér kivételével az
N yá rfa : fo rrá z a t a levél rügyekből egész növényből
N yírfa: fo rrá z a t a le v e le itő l Kakukkfű: fo rrá z a t a leveleiből és virá g a ib ó l
O rbáncfű: fo rrá z a t a virágá ból és a h a jtá s á b ó l K am illa: fo rrá z a t a virágá ból öblögetéshez
zúzódósokra KigyógyökerO keserű fű : fo rra z a t a gyökér k i­
Orvosi c itro m fű : fo rró z o t a leveleiből vételével az egész növényből
Orvosi pe m e te fű : kipré se lt nedve vagy levelei Közönséges cicka fark: fo rrá z a t a gyökér kivé­
fü lfá já sra telével az egész növényből, inha lá lá sh o z
Piros áfo nya: fo rrá z a t a leveléből és a g y ü ­ Közönséges p ó r ló fű : fo rrá z a t a gyökér kivéte­
m ölcséből lével az egész növényből
Puha g ó lya o rr: fo rrá z a t a gyökér kivételével Közönséges to rm a : nyers gyökere
az egész növényből, duzzanatokra alkalm azva M a rtila p u : fo rrá z a t o leveleiből és a v irá ­
S alam onpecsét: fezer a gyökeréből, külsőleg g a ib ó l
alkalm azva M olyhos ökörfarkkóró: fo rrá z a t a gyökér kivé­
Sóska: összezúzott levelei zúzódósokra a lka l­ telévei az egész növényből, fő ze t a gyökeréből
mazva öblögetéshez
S zilfa: fo rrá z a t a kérgéből N adálytó: fo rrá z a t az egész növényből
Tyúkhúr: fo rrá z a t a gyökér kivételével az egész N yárfa: fo rró zo t a levétrügyekböl
növényből O rbáncfű: fo rrá z a t a v irá g a ib ó l és h a jtá ­
Varódics: összezúzott levelei zúzódásokra saiból
alkalm azva Orvosi a n g ya l gyökér: fő ze t a gyökeréből
Orvosi pem etefű: fo rrá z a t a gyökér kivételével
az egész növényből
Orvosi tu d ő fű : fo rrá z a t a g y ö k é r kivételével
LÁZ az egész növényből
Orvosi ziliz: fő z e te gyökeréből, fo rrá z a t a vi­
MEGJEGYZÉS: Ezek a növények izzadásr rágából és leveléből
idéznek elő, am i a lá z a t csillapítja. Papsajt: fo rrá z a t a virá g á b ó l és a leveléből

459
EGÉSZSÉG

Rózsa: főzet csipkebogyóból Diófa: főzet a kéregbői


Tölgyfa: főzet a kérgéből öblögetéshez Közönséges párlófű: forrázat a gyökér kivéte­
Ú tifű: forrázat a leveléből és a szóróból lével oz egész növényből
Őszi m argitvirág: forrázat a leveleiből és virá­
gaiból
GYOMORBÁNTALMAK ENYHÍTÉSE Pitypang: főzet oz egész növényből
Ragadványfü: forrázol a gyökér kivételével oz
Fekete áfonya : főzető gyümölcséből egész növényből
Gombernyő: forrázat a gyökeréből Rózsa: főzet csipkebogyóból
Illatos menta: forrázat a gyökér kivételével oz Tarackbúza (Elymus vagy Agropyron repens):
egész növényből összezúzott faszén hozzá­ főzet a gyökeréből
adásával Vörösberkenye: gyümölcséből kipréselt nedv
Közönséges cickafark: forrázat a feve/e/6ő/ és
a virágaiból
Közönséges torma: forrázat a gyökeréből ARANYÉR
Orvosi citrom fű: forrázat a leveleiből
Pitypang: főzet az egész növényből MEGJEGYZÉS: Külsőleg, naponta kétszer-
Salamonpecsét: főzet a gyökeréből háromszor alkalmazandó.
Saspáfrány: forrázat a leveleiből
Szeder: forrázat a leveleiből Fekete áfonya: gyümölcséből kipréselt nedv
Kamilla: forrázat o leveleiből és a virágaiból
Libapimpó: forrázat a gyökér kivételével az
HASMENÉS egész növényből
Nyárfa: főzet a levélrügyekből
MEGJEGYZÉS: A tünetek enyhüléséig napi Salamonpecsét: főzet a gyökeréből
két-három alkalom m al alkalmazzuk ezeket Salátoboglárka: leveleiből kipréselt nedv
a növényeket. Szilfa: főzet a kérgéből
Tölgyfa: főzető kérgéből
Fekete áfonya: főzet a gyümölcséből Ú tifű: kipréselt nedve
Illatos menta: forr azat a gyökér kivételével
oz egész növényből
Kigyógyökerű keserűfű: forrázat a gyökér
kivételével az egész növényből
Libapimpó: forrázat a gyökér kivételével oz NE FELEDJÜK:
---------------------------- h T
I j j f
Í i

egész növényből
Havasi magcsákó: forrázat a gyökér kivételé­ Fejfájásra: A fűzfa leveléből
vel az egész növényből és kérgéből készített főzet
M ogyorófo: forrázat a leveleiből szalicint ta rta lm a z, am ely
Orvosi ziliz: forrázat a leveleiből és o virágai­ az aszpirin egyik összete­
ból, főzet o gyökeréből
Őszi vérfű: forrázat o leveleiből és o gyökeréből
vője.
Piros áfonya: főzet a gyümölcséből
Hegesedés e lő s e g íté s é re :
Szeder: forrázat a leveleiből vagy főzet o gyü­
mölcséből A nadálytő leveleiből ki­
Szilfa: forrázat a gyökeréből nyert nedv segíti a szövetek
Télizöld: forrázat a leveleiből, de hosszabb újraképződését.
ideig nem szabad alkalm azni V i /
Tölgyfa: főzet o gyökeréből
i

U tifü: forrázat a leveleiből és a szárából


FÉREGHAJTÓK

SZÉKREKEDÉS Gőrvélyfű: forrázat a gyökér kivételével az


egész növényből
Bodzafa: gyümölcséből kipréselt nedv Őszi m argitvirág: főzet a leveleiből és a virá­
Borbolya: gyümölcséből kipréselt nedv gaiból

460
TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK

S aspáfrány: fo rró z a t a gyökeréből Kardomom (Élettana cardamom um):^ g yöm ­


Varádics: fo rró z a t a tevéiéiből és virágaiból, bér rokono ez az Indiában és az onn an keletre
de csők mértékletesen, kis mennyiségben hasz­ esd területek egyes részein élő, m agas, gyóg y­
ná lju k hatású növény, am elynek vostog, húsos gyö -
kénörzsc vont és hosszú, elágazó fejecskevirág-
z o to t hoz M a g já t vagy gyüm ölcsének kisa jto lt
nedvét emésztési ponoszok és h á n yin g e r eny­
hítésére használjuk!

Trópusi gyógynövények Kínafa vagy kininfa (Cinchona) Nagy, á lta ­


Több ezer trópusi növénynek ismert a gyógy­ lában vörösesbarna törzsű fa. Vadon él Dél-
hatású (a bennszülött törzsek tényleg hasz­ A m erika tró p u si területem , de a világ m inden
nálják is ezeket), de csak viszonylag keveset tójára betelepítették. A m a lá ria elfojtásához
vizsgáltak meg nyugati kutatók, és széle­ készítsünk főzetet k in in ta rta lm ú kérgéből!
sebb körben is csak néhány szám ít ism ert­
nek. A következőkben a sok hasznos növény M oringa (Moringa oleifera, lásd Trópusi n ö ­
közül m utatu nk be néhányat. Ha nem is­ vények a? Élelem fejezetben/- Gyakori, ehető
merjük pontosan a gyógynövényeket, inkább tró p u si növény. A gyökeréből és leveléből ki­
vigyünk m agunkkal orvosságokat. Soha ne préselt nedvet bőrkiütés és gyulladas kezelé­
kísérletezzünk olyan növénnyel, amelyet nem sére használhatjuk.
tudunk egyértelm űen azonosítani!
Kibatalia arborea: Egy újabb ázsiai fo fa jta ,
Indiai szépcsalán (Acalypha indica): Egyike am elynek kérge koucsuktejszerű nedvet bocsál
o számos hasonló, Indiában és Délkelet-Ázsió­ ki, ha m egvágják. A nedvet kis m ennyiségben
ban élő cserjének. 2 -3 m m agas növény, ovális férgek elűzésére használhatjuk.
vagy szív alakú levele/ gyakran a vörös, az
élénk rózsaszín és a zö ld á rn ya la ta ib a n p o m ­ M ahuang vagy bala (Sida cordifoüa): Egye­
páznak. M a lá jfö ld ö n a le p le it m egszorítják nesen növő, szőrös, egynyári‘ m axim um 1 m -es
és teaként fogyasztják. A gyökeréből és leve­ növény am elyre hosszúkás, fo g a z o tt levelek
leiből készült fő ze t ha sh ajtó és erősítő hatású és sárgás virágok jellem zőek. Indiában és o n ­
nan keletre, egészen Tajvanig előfordul. A le ­
A lsto n iafélék, köztü k a sa p ta p a rn a vagy veléből készült fo rrá z a to t köhögés és láz csil­
saptacchada (Alstonia scholaris): M e g ta lá l­ lapítására hosznalhatjuk. M a g ja közepesen
h a tó In d iá tó l keletre egészen a Fülöp-szigete- erős hashajtó.
kig, v a la m in t délre Indonéziáig, illetve A u szt­
rá lia egyes részein is. [/ízben m e g fő zö tt kérge Pergularia extensa: Törzsét kemény, szé tte r­
erősítő es lózcsökkentő hatású, e n yh íti a cu ­ je d ő szőr borítja. Szélesen ovális levelei m a xi­
korbetegséget,, és elpu sztítja a belső, élősködő m um 15 cm hosszúak. A p ró , zöldesfehér v irá ­
férgeket. gokat hoz. A frika trópusi részein él. Puha leveleit
és h a jtá s a it zöldségnövényként is használhat­
Nim növény vagy neem fa (Ante'aea aza- juk, o belőlük készült fo rró z a t azonban o g o ­
dirachta vagy Azadirachta indica): In d ió tó l to nd féreg és a hasmenés kezelésére is alkalmas.
Kínáig, ille tve Indonéziában ta lá lh a tó meg. A leveleiből készült borogatást kelesek, fekélyek
A leveleiből és kérgéből készített főze tte l m eg­ és sebek gyógyítására ha szn álju k!
fékezhető a m alária és a vérhas. A m agjából
szárm azó o la ja t fekély és bőrponaszok keze­ Crateava religiosa: M e g ta lá lh a tó Indiában,
lésére használhatjuk. onnan keletre egészen Pápua Új-Guineáig, va­
la m in t Fbli nézi óban. A leveléből és kérgéből ké­
Bruceafélék: Számos, hasonló m egjelenésű szült főzet e n yh íti a gyom orpanaszokat, a láz­
fa jtá ja to ló ih a tó In d iá tó l keletre Kínáig, és zal já ró fá j de Im a ka t és egyéb fájá so kat

délre, egészen A u s z trá liá ig . M inden része


keserű ízű. A Brucea su m o tra n o m a g já t has­ M ajo m ken yérfa (Adansonia, lásd S iva ta g i
#

menésre és vérhosra alkalm azzak. Összezú­ növények az Eleiem fejezetben/' K aparjuk le


z o tt levele e n y h íti a belső vérzést, csillapítja a kérgén ta lá lh a tó g u m it! Férgek és hasm enés
a keléseket és c rovarcsípéseket. kezelésére használjuk!

461
GYÓGYNÖVÉNYEK
A felsorolt gyógynövények a mérsékelt ég­
övön élnek. Többségük nagyon elterjed t és
biztonságosan fogyasztható. Használhatjuk
őket vérzés elállítására, sebek gyógyításá­
ra, láz enyhítésére, megfázás és emésztési
rendellenességek megszüntetésére és egyéb,
külön m egem lített kezelésekhez. N ém elyik­
nek több felhasználási lehetősége is van,
de alább a leggyakoribb alkalmazási mód
szerint vannak csoportosítva.

ALTALANOS ES FERTOZESGATLO HATAS:


1. S zem vidítófű (Euphrasia officinalis): 30
cm-es, ovális, gyakran szórós leveleket és fe ­
hér, lila erezette) és sárga fo lto k k a l ta rk íto tt
v irá g o ka t hozó növény. Főleg Európa és Ázsia
füves, hegyvidéki területein jellem ző. A teljes
növényből készített, s z ú rt fo rrá z o t kiválóan
alkalm as c szem fertőzéseinek kezelésere. Á l­
lító la g gyó g yítja a szénanáthát, a h u ru to t és
az o rrd u g u lá st is.

2. Fokhagyma ÍA IIijm ): Számos vá lto z a ta


m e g ta lá lh a tó a m érsékelt égövi területeken,
sőt, m anapság m á r a trópusokon is. Szaga
alapján biztosan m e g ta lá lju k: Legtöbb fa jtá ­
j á t több hosszú, csíkszerű, a h a g ym á b ó l fe l­
szökő levél, v a la m in t apró, rózsaszínes vagy
fehér virá g o kb ó l á lló , szára t m egkoronázó
fü rtv irá g z a t jellem zi. G um ója erős fertőzés-
g á tló . Vízzel h íg íto tt, kip ré se lt leve külsőleg
használva sebek és duzzanato k J<ezefésére a l­
kalmas. A hagym a fog yasztásáva l m egelőz­
hető a m egfázás. Természetes a n tib io tik u m o t
is tartalm az.

3. M ezei kakukkfű (Thymus serpyllurm): Kis­


m éretű, illa to s , szétterülő növény. A pró ovális
leveleket és vöröseslila virá g o ka t hoz. Európa
és Ázsia n y u g a ti részének füves területein él,
bár egyes fa jtá i m áshol is előfordulnak. Hasz­
ná lju k fertözésgátlóként, köhögést és m e g fá ­
zá st csilla pító forráza tkén t, ille tve zöldségnö­
vényként!

4. Csomós vagy göcsös görvélyfü (Scropnularia


nodosa): Legfeljebb 9 0 cm m agas, szögletes
szárú, hegyes, ovális levelű és vörösesbarna
virágú növény Európa és Ázsia erdeiben, cser­
jéseiben és bozótosaiban él. Sok különböző

462
GYOGYNOVENYEK

fo jtó jo létezik. Főzetként alkalm azva e n y h íti


o duzzanatot, a rá n d u lá s t a keléseket és zúzó­
d ó so ka t eloszlatja a vérrögöket és g yó g yítja
az aranyeret.

VÉRZÉS:
5. Közönséges gyékfű (Prunella vulgáris):
Szőrös kúszónövény. Hegyes, ovális levelek és
lilai virág fejek jellem zik. Európa és Ázsia szá­
raz, füves vidékein és p u sztá in él. K ipréselt
nedvet vérzések elállítására, fo rró z a tó t belső
vérzések csillapítására használjuk.

6. Puha gólyaorr [Geránium molle): Legfel­


je b b 30 cm magas növény. Szára szőrös, levelei
m élyen csipkézettek, v irá g a i aprók, rózsaszí­
nesek és ö t szirom bó l áí/nck. Száraz, füves,
pu szta je lle g ű területeken él. K ipréselt nedvét
vérzések elállítására, fő ze té t belső vérzések

'm
csillapítására használjuk.

7. Mocsári tisztesfíí (Síacnys palustris): Erős


szagú, szórós, 90 cm m agas növény. Csipké­
zett, szív alakú leveleket, v a la m in t sö té t ró ­
zsaszín és a lila á rn ya la ta ib a n pom pázó, fehér
fo lto s virá g fü zé rt hoz. Á lta lá b a n nedves te rü ­
leteken él. H asonló fa jo k lelhetők fe l az erdö-
széleken és az árnyékos pusztaságokon. Ki­
préselt nedvét vérzés elállítására, fo rró z a tó t
fá jd a lm a s felületek, rá n dulások és sebek le ­
m osására használjuk.

8. Gombernyo (Sanieula eurooaea): 50 cm


m agas növény. Kéz alakú, m élyen karéjos le ­
veleket, és tö m ö r fejecskevirágzat form ájában
apró, fehér vagy rózsaszínes virágo kat hoz.
Európa és Ázsia erdőségeiben terje d t el. K ipré­
selt nedvét vérzések elállítására, fó r rázó ta t
belső vérzések csillapítására használjuk.

9. Nagy télizöld (Vinea major): 50 cm m agas


növény. Bőrszerű, örökzöíd, széles, (ándzsás
levelek és n o g y kékeshlo virágok jellem zik. Eu­
rópa és Ázsia erdős, bozótos és sziklás vidéke­
in él. A világ más részén szám os szám os té li-
z ö ld fa jta fo rd u l elő. K ipréselt ne dvét vérzések
elállítására, külsőleg alkalm azzuk.

Ú tifű /lásd Ehető növények zz Élelem fejezet­


b e n / Nedve sebek és m ellkasi panaszok keze­
lésére alkalmas.

463
EGÉSZSÉG

BÉLPANASZOK:
1. Havasi magcsákó (Dryas octopetala): Ko-
réjos, a lu l halványabb leveleivel és nagy, fehér,
sárga porzószálas v irá g a iv a l a kúszó erdei
szam ócára h a s o n lít Hegységekkel ta rk íto tt
sziklás és északi sarkvid é ki területeken él.
A szárából, leveléből és v irá g á b ó l készített
fo rrá z a t o hasmenés kezelésére és öblögetésre
szolgál.

2. Orvosi citrom fű (Melissa officinalis): O’f-


rom ilta tú, szoros, kb. 50 cm -es növény. Csip-
kézért, ovális, zöldessárgo levél és o levél tövé-
néI növő, örvös, oprő fehér virágok jellem zik.
Európa és Ázsia melegebb, füves terü letein él.
Az egész növényből készíte tt fo rrá z o tt t láz és
h á n y in g e r csillapítására használjuk. M enstruá­
ciós fá jd a lm a k enyhítésére is alkalm as.

3. V ízim enta (Mentha aquatica): Illatos, sző­


rös növény, m in d ig édesvíz közelében ta lá lh a ­
tó . Csipkézett, ovális levelei 80 cm -es, íilás
szárából nőnek ki. Fürtös, rózsaszín virá g o ka t
hoz. A leveleiből készüli fo rrc z a to t hasmenés
en yhitésére és az emész tés serken tésére hasz­
n á lju k, m elegen a lázas beteg verejtékezését
idézi elő. A hasonló m e n tá k szintén h a té ko ­
nyak. He o fo rr á za t tú l erős, hányta tó hatású
(ehet

4. Szilfa (U mus): M agos fafajta* Nagy, ovális,


csipkézett levelek, zöld, korong alakú g y ü m ö l­
csök és gyök re n a fo törzs a ljá b ó l kinövő g y ö ­
kérhajtósok je lle m zik. A kéregből készült fő ­
z e te t hasm enés és bórkiürés gyó g yítására
használjuk.

5. Őszi m argitvirág: lásd a következő oldalon.

6. Ragadványfű vagy ragadós galaj (Galium


aparine): Kusza, hosszú, szúrós szárú növény.
Örvös, keskeny, szúrós leveleket és apró fehér
virá g o k a t hoz. G yakori a nedves, fás és puszta
területeken. A fiá ró l növények forralás utá n
spenótként fogyasztho tóok. A fo rrá za tá ta szék­
rekedés enyhítésére használjuk. H ólyaggyulla-
dás esetén azonos m ennyiségű orvosi zilizzel
keverve, rendszeresen és gyakran alkalm azzuk!

7. Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria):


Szőrös szárú, csipkézett, lándzsás, alsó felén
szürkés íevélkéjü, sárga virágo kból á lló hosszú
füzé rvirágzato t hozó, 9 0 cm m agas növény.
Száraz; füves területeken él, szám os változa ta
létezik. A teljes növényből készült fő ze te t szék­
GYÓGYNÖVÉNYEK

rekedés és gyom orsavtúltengés esetén hasz­


n á lju k I Kisebb ad agokba n, rendszeresen és
gyakran alkalm azva h c fycg g y u ila ő ó st kezel­
he tünk vele.

8. Saláta boglárka (Ranunculus fica rla): 2 0 cm


m agas növény. Fényes, sö té tzö ld, szív alakú
levelek és sárga virágo k jellem zik. Európa és
Ázsia nedves erdőségeiben és nedves ta la jú
területein él. K ipréselt levet külsőleg aranyér
kezelésére használjuk. Ne tévesszük össze
m érgező rokonával, a boglárkákkal!

9. Salam onpecsét(Po)ygonaíum ):/toró, fo lt-


sze rü n ö vén y, íves szóra cső a lakú, zöldesfehér
leveleket tart. A gyökeréből készült főzetet kü l­
sőleg aranyér és zúzodások kezelésére hasz­
náljuk. Készíthetünk belőle h á n yin g e rt enyhítő
fo rró z a to t is. K em ényitödús gyökere a pasz­
ternákhoz hasonlóan fogyasztható. Főzzük
meg, m a jd h a g yju k m egszáradni: m egkem é­
nyedve rö g tö n z ö tt gipszkén t használható sin
készítéséhez. Porrá tö r t gyökere fo rrá z a tké n t
és borogatásként alkalm azva e g ya rá n t g y ó ­
gyítja a zúzódásokat. Bogyója viszont mérgező!

Libapim pó (lásd Ehető növények az Eleiem


fejezetben): S zintén em észtési g o ndok es
aranyér kezelésére alkalm as fo rrá z o l készít­
hető belőle.

LÁ Z, K Ö H Ö G É S ÉS M E G F Á Z Á S :
r;

5. Őszi margitvirág(Tanacetunr. parthenium):


R endkívül illa to s , 45 cm -es nővér?/. Finom,
sárgás levélkék és sok százszorszépszerű virág
t ' ”

jellem zi. Európa és Ázsia puszta és füves Terü­


letein él. A levelek elfogyasztása e n yh íti a fe j­
fá já s t és a m igrént, de egyeseknél h ó lya g o ka t
o ko zh a t a szőj belsejében Biztonságosabb, ha
fo rró z a to t készítünk a teljes növényből, és láz,
fe jfá já s; v a la m in t álta lá n o s fá jd a lm a k enyhí­
tésére vagy tin k tú ra k é n t rovarcsípések csília-
plrására használjuk. A kis adagokban, re n d ­
szeresen és gyakran a d o tt meleg fő ze t segít
szabá lyo zni a m éh izo m -összehú zódáso kat
a szülés során.

465
EGESZSEG

LÁZ, KÖHÖGÉS ÉS MEGFÁZÁS,


FOLYTATÁS:
1. Római kam illa (Char.aem elum nobile]:
Európa és Ázsia füves te rülete m jellem ző,
szétdarabolt levelű és százszorszépszerű virá­
gú, illa to s kúszónövény. Az egész növényből
készült fo rrá z a to t fejfájás, m igrén és m eg fá­
zás enyhítésére használjuk, m ig virága kipréselt
levét fá jd a lm a k ra és húzódásokra c l ka lm óz­
h a tju k ! N yu g ta tó hatása különösen az ideges,
iz g a to tt gyerekeknél érvényesül.

2. M artilap u (Tussilago farfara): A késő Téltől


kezdve gyako ri nö vé ny o sivár és ouszto vidé­
keken. Spárgaszerű szórak tetején ülő, nagy
sárga pitypa ngszerű virágok és a virá g o ka t
követő szív alakú levelekjeliem zik. A leveleiből
készült fo rrá z a to t m egfázás és köhögés eny­
hítésére ha szn áljuk!

3. Orvosi tü d ő fű (Pulmonaria officinalis):


Szőrös, m axim um 30 cm m ogas növény. Fakó
fo lto k k a l ta rk íto tt, lóndzsaszerű leveleket, és
harang alakú, rózsaszín vagy liláskék virágo­
ka t hoz: Európa és Ázsia erdővel és bozótossal
vegyesen b o n to tt területein ta lá l ható. Az egész
növényből készített fo rró z o t kiválóon enyhíti
a m ellkasi panaszokat és a hasmenést. Köhö­
gés esetén egyenlő m ennyiségű m a rtila p u v a l
keverve alkalm a zzu k!

4. Orvosi pem etefű (Marrubium vulgare):


K okukkfüillotú, szőrös növény. Szögletes szó­
ra 50 cm magas, kerek, ku n ko ri levelei zöldes­
fehér színűek, örvös virá g a fe h é r Európa és
Ázsia száraz, bozótos te rü le te in fo rd u l elő.
Az egész növényből készült főzet enyhíti a meg­
fá z á st és a légzőszervi m egbetegedéseket,
a leveléből kipréselt o la j a fü l fá já s t csillapítja.
Kiválóan kezeli a gyerekek köhögését is. Nagy
adagokban ha sh ajtó hatása van.

5. Közönséges ciekafark (Achillea millefolium):


Illatos, szőrös, m a x im u m 60 cm m agos n ö ­
vény. Szétdorabolt, bőrszerú, sö té tzö ld levele­
ket és fejecske virágzatot alkotó, apró fehér vagy
rózsaszín virá g o ka t hoz. A füves területek nö­
vényé. Az egész nö vé nyb ől - kivéve a gyöke­
re tI - készített fo rrá z a to t m egfázás és láz ke­
zelésére használjuk. Elősegíti a v é r olvadását
a sebeken, csökkenti a vérnyom ást és ez arany-
é rb á n ta lm a k o t

466
GYÓGYNÖVÉNYEK

6. Pézsmamályva (Malva moschata): A füves


és bozótos területeken élő növény 60 cm -es
m agasságot ér el. Szőrös szár, erősen o s z to tt
levelek, és nagy, rózsaszín, ötszirm ú virágok
jellem zik. A m á lyván ak szám os vá lto z a ta lé­
tezik és te rje d t el. Az o rvo si zilizhez (8) hason­
lóan használjuk.

7. Pajzssajt vagy m adárm ályva (Lavatera


arborea): 3 m -es m agasságot is elérő növény.
Szőrös, a lu l fás szára, borostyán alakú levelei
és sö tétlila csíkos, rózsaszínes lila virágai vannak.
Európa és Kis-Ázsio sziklás p a rtvid é ke in je l­
lemző. Az orvosi zilizhez (8) hasonlóan hasz­
náljuk,

8. Orvosi ziliz (Althaea offieinalis): 9 0 cm


m agas, szőrös, szürke növény. Nagy, karéjos
leveleket és halvány rózsaszín virá g o ka t hoz.
F őzött gyökere kiváló étel. Az egész növényből
készi te tt fo rr ázató t m ellkasi p anoszo k kezelé­
sére, a kizárólag a gyökérből készültet a vér-
veszteség okozta szédülés enyhítésére, illetve
sebek és kelések tisztítására használhatjuk. Ro­
varcsípéseket csilla pítha tunk veit, ha összetört
leveleivel dörzsöljük azok helyét. Főtt leveléből
kiváló borogatás készíthető a bőr panaszok
gyógyítására. A leveleiből készült fo rrá z c tn a k
eflazító hatása von, és cs ö k k e n tio z em észtő­
rendszer irritá c íó it és g y u lla d á s a it

9. Moiyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus):


2 m -es növény ha lvá ny bolyhos szőr borítja.
Nagy, lándzsa szerű levelek és súrú, ötszirm ú
sárga virágokból álló fü rtö k jellem zik. Száraz,
meleg, füves területeken jellem ző. A leveléből
és virá g á b ó l készíte tt fo rrá z a to t köhögés és
m ellkasi panaszok enyhítésére, a gyökeréből
készült fő z e te t öblögetésre h a szn álhatjuk.
V irágainak p o rrá törésével n y u g ta tó és fá jd a ­
lo m csilla p ító hatású te á t készíthetünk.

10. Közönséges orbáncfű (Hypericum perfo­


ratum): SO cm m agas növény. Apró, hosszú­
kás, áttetsző, fo lto s levelek és aranysárga vi­
rág okból ólló fejecskevirágzat jellem zi. Eltörve
piros nedvet bocsát ki Füves, bozótos vidékeiben
ál, A teljes növényből készült fo rrá z c t m e g fá ­
zás és m ellkasi panaszok enyhítésére hasz­
nálható.

467
VESZÉLYES ÁLLATOK
Az itt következő rovarok és egyéb állatok
nem jele n te n e k tú lz o tt problém át az
ésszerű elővigyázatossággal eljáró túlélő
számára, komoly gondot okozhatnak azon­
ban, ha nem a kellő tis ztele ttel közelítünk
fel éj Ü L

1. Skorpió: A trópusi, szu b tró p u si és meleg


é g h a jla to k sivatagaiban, erdőiben és dzsun-
geleiöen él, bar egyik v a lto z a tc az Andokban,
3 6 0 0 m -es m agasságban is m e g ta lá lh a tó .
Főként éjszaka aktív. A s iv a ta g i fa jtá k többsé­
gének szine a sárgás va g y vilógoszöldes, m ig
a nedves vagy magosabb hegyvidéki területeken
élők barnák vagy feketék. Á tlagosan 2,5 cm-es,
A frik a déli részén és Ú j-G uineóban viszont ta ­
lá ln i lehe t 20 cm -es ó riá s o k a t is. N ém elyik o
földbe ássa m agát, többségük azonban faké­
re g vagy kövek alá bújik; ille tve más menedékeí
keres m agának - c k ö r a m i felszerelésünkben
is. Fullánkja o farkában tó id b a tó. Legtöbb fa j­
tá ja csak kisebb kellem etlenséget okozt de
ném elyik idegm érget termel, am ely ideiglenes,
2 4 -4 8 órán ó t ta rtó bé n u lá st okoz. Néhány
Közel-Keleten, Brazíliában és M exikó nyug ati
részén élő s k o rp io fa jta csípése halálos, igaz,
ezek o fa jtá k nagyon ritkák, és m érgük inkább
csak a gyengébe ellenállású szervezetek (kis­
gyerekek, idősek, betegek) szám ára végzetes.

2. Barna- vagy hegedűspók (loxoseelesree-


lusa): Észak-Am erikában élő pók, a feje hátsó
részén található hegedű alakú m in tá ró l ismer­
hető fel. Számos vá lto za ta közül a L reduso
a legveszélyesebb. Csípése 2 4 -4 8 órán belül
lázat, fázást, hányást, ízületi fá jd a lm a t és bőr­
fo lto k a t okoz. M érge ugyan ritká n halálos, óm
o seb körül szöveti torzu lás a la k u lh a t ki, am i
m egfelelő kezelés h ián yában akár a testrész
am p u tá lá sá h o z is vezethet.

3. Fekete özvegy (Latrodectus):/A világ számos


részén, a melegebb területeken, sivatagokban
él. Apró, sö té t pók, a hasán ta lá lh a tó piros, sár­
ga vagy fehér, néha ho m okóra alakú m in tá ró l
ismerhető fel. Csipése fájdalm as, izzad őst, resz-
ketést és gyengeséget okoz, akár egy hétre is ma­
gatehetetlenné teheti á ld o za tá t Ritkán halálos

468
VESZÉLYES ÁLLATOK

4. Tölcsérpók (Atrax): Nagy, szürkés vagy


barnás színű, A usztráliába n élő pók. A tömzsi,
rö vid lóbú á lla t elnevezése h á ló já n a k fo rm á ­
já ra utal. Éjszakai állat, meleg, száraz, napos
időben nem aktív. A h o l előfordul, o tt gyakori.
Mérge a fekete özvegyéhez hasonló Tüneteket
okoz, de csípése halálos (ehet

5. Tarantula vagy madárpók [TheraphosiGae


es Lycosa): A frika tró p u si részein éiö nagy és
szoros pók. Egyes fa jtá i Európa déli területein
is m e g ta lá lh a tó a k - fenyegető külseje és fá j­
dalm as csípése ellenére enyhe, nem bénító
hatású m érget termel.

6. Száz- és ezerlábúak: Á ltalában apró, á rta l­


m a tla n állatok, ném elyik tró p u si és s iv a ta g i
fa jta elérh eti a 25 cm -t. Lábuk éles köröm ben
végződik, am ely a bő rt átszűrvo fertőzést okoz­
hat. Egyes fa jtá k harapása mérgező. M e n e t­
irányuknak megfelelően söpörjük (e magunkról,
így kisebb valószínűséggel akadnak a bőrünkbe.

7. Lódarázs: Rajokban él, magc készítette


fészkét vadul őrzi. Néhány trópusi fajtája na­
gyon agresszív és mérgező. Ezeket kerüfjük!
Csípése olyan érzés, m intha forró szeget szúr­
tak volna befénk. Egyszerre több csípés halált
is okozhat.

8. Kullancs: A trópusokon gyakori, nagy, la ­


pos testű, kerek á lla t, am ely apró, harapó száj-
szervével b e h a to l a bőrbe. Ne pró b á lju k meg
kihúzni, m e rt a bennm aradó fe j fertőzést okoz
Hő, benzin, alko h o l va g y fo rró víz ha szn á la tá ­
val é rh e tjü k el, hogy kiessen.

9. Pióca: A tró p u si dzsungelekben és egyéb


nedves területen élő vérszívó, gilisztaszerű
állat, am ely a növényzetre csavarodra várja,
hogy rátapad hasson az áld o za tá ra . Ne p ró ­
báljuk meg letépni, inkább tűz vagy csipetnyi
só segítségevei távo lítsu k el. A pióca gyakran
terjeszt fertőzést.
%

10. Rőt vérszopó denevér vagy vám pírde­


nevér (Desmodus): Közép- és D él-A m erikában
él. Apró, éjjel a ktív állat, alvó áldozatának vé­
ré t szívja. H arapásával veszettséget terjeszt­
het. Az ilyen területeken éjjelre m indig ta ka r­
ju k be m a g u n k a t!

469
MÉRGES KÍGYÓK
FIGYELEM!
Hacsak a leírás nem utal kifejezetten az
ellenkezőjére, ezeket a kígyókat halálosan
mérges állatnak kell tekinten ünk! Ne kö­
zeledjünk feléjük, ne ingereljük őket és ne
nyúljunk hozzájuk!

BIZTONSÁGI SZABALYOK:
- Figyeljünk, hova lépünk! A kígyók á lta lá ­
ban he tente egyszer táp lá lko zn o d Evés utón
és sörük vedlésekor nehézkes mozgásúok, ilyen­
kor könnyű összetaposni őket.
- Figyeljünk, am ikor bokrokon vágunk ó t \/ogy
g y ü m ö lc s ö t szedünk, m e rt ném elyik kígyó
fá n él!
- Ne ingereljük, ne vegyük fel és ne szorít­
suk sarokba őket! N éhán y kígyó - köztük a
dél- és közép-om erikai ném a csörgőkígyó vagy
az ázsiai fekete m am bó, ille tve az ázsiai kí­
gyókobra - ha o fészkét ő rzi vagy sarokba
szorítjuk, tó mád.
- Ne kézzel, hanem b o tta l fordítsuk fe l a kö­
veket és fa rö n k ö k e t a fö ld e t se kézzel ássuk!
- Erős, ellenálló bakancsot viseljünk - ha
va n ! Sok kígyó foga ezen nem tud á th a to ln i.
- Használat e lő tt ellenőrizzük az ágyne­
m űnket, ru h á n k a t és c s o m a g ja in k a t m e rt
ezeket a kígyók m enedékként használhatják.
- Őrizzük meg a nyugalm unkat, ha kígyóval
ta lá lk o zu n k !N e teg yün k hirte le n m o z d u la to ­
kat, és ne p ró b á lju k m eg a g y o n ü tn i! Lassan
h á trá lju n k ! Az esetek többségében a kígyó
gyorson m enekülőre fogja.
- Elpusztítás: Ha el keli p u sztíta n u n k egy kí­
gyót, hosszú és - lehe tőleg - görbe b o to t
ha szn áljunk! M érjü nk erős csapóst a feje h á t­
só részére! P róbáljuk m eg az első ütéssel el­
pusztítom , m e rt a s é rü lt kígyók különösen
veszélyesek.

ÉSZAK- ES D EL-AM ERIKA


1. Csörgőkígyó (Crotaius és Sistrurus}: Szá­
m os fa jtá ja él Észak-Am erika-szerte, m éretük
45 cm és 2,1 m kö zt változik. M indegyiknek
vaskos teste, széles feje és (a farok végén) csör­
gője van, am ely legtöbbször - de nem m in d ig
- vészjelzésszerű h a n g o t ad. Legnagyobb fa j­
tá ja a texasi csörgőkígyó, a m e lye t jellegzetes,
rom busz alakú fo lto k borítanak.

470
MÉRGES KÍGYÓK
0

2. Északi rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistro-


don co n to rt rix): /Atlag osan 6 0 -9 0 cm -es á lla t
Vaskos, barnóssárga vogynorancssárgás b a r­
na testén sűrű, barna csikók vannak és a feje
rézvörös. Főként ez E gyesült Á lla m o k keleti
részén él. M eglehetősen félénk, m arása ritká n
halálos.

3. Vízi mokaszinkígyó(Agkistrodon piscívorus):


Á tiagosan 6 0 - 130 cm -es kígyó. Barna vagy
barnószöid szinü teste vastag és helyenként
fo lto k borítják. Hasa szintén foltos, szójának
belseje fehér. Vízben él, az E gyesült Á llo m o k
déli részének vizeiben és azok m entén fo rd u l
elő. Agresszív á lla t - ne inge reljük!

4. Borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus


terrificus): Á tlagosan 1,5-2 m -es kígyó, ro m ­
busz alakú m in tá k b o rítjá k Nyakón ké t s ö té t
csík lá th a tó , farka csörgőben végződik. Éjsza­
kai állat, D él-A m enkában, ille tve északabbra,
Mexikóban lelhető fel a száraz terű leteken. Nagy,
agresszív, különösen veszélyes kígyó.

5. Lándzsakígyó (Bothrops atrox): Ez a h a lv á ­


nyabb színű, szögletes alakzatokkal b o rított,
barnás testű, átlag osan 1,3-2 m -es kígyó sok
ha lá le se t okozója. Számos rokona van, ezek
színe le h e t szürkés, barnás vagy pirosas, de
a m in tá z a tu k hasonló. A lándzsa fejű kígyók
D él-A m enkában és északra, egészen M exikóig
m e g ta lá lh a tó a k. Egyes fa jtá k a fá n élnek.
M in d e a yik h u rk o t fo rrn á ! a testéből tám adás
e lő tt

6. Néma csörgőkígyó (Lachesis muta): Nagy


fejű, rózsaszínes-barnás testű állat. Nagy, sö­
té tb a rn a , há rom szögletű m in tá k bo rítják.
M érete átlagosan 2 -2 ,6 m, de akár ennél n a ­
gyobb is lehet. Éjszaka aktív. Közép- és D él-
A m erikában az alacsonyan fekvő erdőkben,
gyakran üregekben és lyukakban él. Ha sa ro k­
ba szorítják, tárnod. A legveszélyesebb kígyó
az Ú jvilágban.

7. Korallkígyó: Á tlagosa n 4 5 -9 0 cm-es, vé­


kony testű, fe ltű n ő csíkozású kígyó. Fekete és
vörös s á vja it sárga és fe h é r színűek váltják. Az
Egyesült Á llo m o k déli részétől D él-A m eríkáig
fo rd u l elő, (Hasonló kígyó D élkelet-Á zsióban
is él.) Kism éretű állkapcsa van. R itkán harap
ugyan, de m arósa halálos.

471
EGESZSEG

A mérges kígyók felismerésére NINCSENEK


sémák: a kobrákon általában csuklya van,
a csörgőkígyóknak pedig csörgő található a
farkán, ezek azonban nem m egbízható, ál­
talános útm utatások. A mérges kígyókat
egyesével meg kell tan ulnu nk! Ha nem
tudjuk eldönteni, hogy az adott kígyó m ér-
ges-e vagy sem, a mérges kígyóra vonat­
kozó szabályok szerint járju n k el!

EURÓPA
1. Keresztes vipera (Vipera berus); Á tlagosan
3 0 -7 5 cm -es ódat, színe olajoszöld vagy vö­
rösesbarna, sötétebb színű, cikcakkos m in ta
bo ritjo . H angafüves pusztákon, lápokon és
n y ílt területeken, egészen a hegyvidékig m eg-
ta lá lb o tó . Ez Észak-Európa egyetlen mérges
kígyója. R itkán halálos, de D él-Európában
nagyobb és sokkal veszélyesebb rokonai élnek.

AFRIKA ÉS ÁZSIA
2. P uffogó vipera (Bitis arietans): Vastag
testű, rö vid farkú, na gy fejű, szclm asórgós-
barna színű, sötétebb m in tá za tú , átlagosan
9 0 -1 3 0 em -es kígyó. A frik á b a n és az A rob-
félszigeten a fé ls iv a ta g i területeken, á lta lá ­
ban vizközelben él. H asonló ro k o n a i más
élőhelyeken fo rd u ln a k efő: A frika, Európa és
Ázsia m inden részén sok, egym ástól nagyon
különböző viperc fa j ta lá lh a tó , am elyek a h o ­
m okos részektől a sű rű dzsungelig bá rho l fe l­
bukkanhatnak.

3. Efa kígyó (Echis carinatus): D urva pikkelyú


kígyó, színe a világos pirosa stót a ho m okbar­
na á rn ya la tig v á lto z h a t S ötétebb m in tá k és
fehér fo lto k borítják. Á tlagos mérete 4 0 -5 5 cm.
9

Eszak-Afrikában és o ttó l nyugatra, Indiában,


siva ta g o s területeken él. Agresszív, gyako ri
kigyó, sokszor okoz ha lálos kim enetelű bal­
eseteket.

4 . Láncos vipera vagy daboja (Vipera vagy


Daboia russelli): Á tla g o sa n 1-1,25 m -es k i­
gyó, barnás testét három sorban bo rítják fe­
hérrel h a tá ro lt, pirosas közepű, fekete gyűrűk.
Pakisztánban és a ttó l keletre, egészen Tajva­
nig szinte m in d e n h o l m e g ta lá lh a tó (a sűrű
erdők kivételével). A térség viperam arásainak
többségéért ez a kigyó a felelős.

5. M aláj vörös szájú mokasszinkígyó(Callo-


selasma rhodostoma): Á tlagosan 6 0 -8 0 cm -
es kigyó. Sárgásbarna, vöröses vagy szürke
színű, szögletes m in tá z a t díszíti. Hasa sárgás

472
MERGES KÍGYÓK
0

vagy fo lto kb a n zöldesbarna. Défketet-Azsia és


Indonézia egyes részein, c ritkós növényzet­
ben él. G yakori okozója a baleseteknek. A tér­
ségben számos rokona is el. K erüljünk m inden
olyan k íg y ó t am e ly a ká r csak egy kicsit is h a ­
so n lít ró !

6. Kobra: A frika keleti részétől Indián keresz­


tü l Ind onéziáig m in d e n h o l m e g ta lá lh a tó ,
a Fülöp-szigeteken is e lő fo rd u l M érete á lta ­
lában 1,5-2 m. Ha m egijed Jellegzetesen m eg-
em eli c fejét, es szétterjeszti - ó ita lá b a n m in ­
tá s -c s u k ly á já t. Egyes területeken g ya ko ri faj,
különösen a sziklás és félsivatagos tájakon.

7. M am ba (Dendroaspis): A pró fejű, nagyon


vékony kígyó, á lta lá b a n nagy, zöld vagy szür­
kés pikkelyek borítják, á tlag osan 1,5-2 m-cs.
Afrikában, délre egészen o Szaharáig m e g ta lá l­
ható. Á ltalában fákon él, a na gy fekete m am ba
[D. polylepis) viszont legtöbbször a fö ld ö n ta r­
tózkodik. Az esetek többségében annyira gyors,
hogy lehetetlen ag yo nütn i. M arása kezelés
hiányában végzetes lehet.

8. Boomslang (Dispholidustypus): /íf/og oson


1,3-1,5 m hosszúságú, rendkívül vékony kí­
gyó, szine lehe t zöldes, barnás és feketés. N a­
gyon nehéz észrevenni. Fákon, ille tve A frik á ­
ban délen a Szaharáig szavannákon él. Nagyon
tré s o mérge. Ha m egijed, fe lfú jja a torkát.

9. Kraits (Bungarus): Kis fejű , átlagoson 9 0 -


150 cm hosszú á lla t Egyes példányok testén
fekete és fehér, vagy fekete és sárga csikók
futnak. In d ió tó l Indonéziáig n y iit és erdős te-
*

rületeken e g ya rá n t m e g ta lá lh a tó . Éjszakai
állat. Nem támad, harapása azonban sokszor
halálos.

KÖPKÖDŐ KÍGYÓK
Ném elyik kobra - köztük a gyürűsnyakú
kobra - azon túl, hogy harap, m ércét is köp.
Ez pusztán védekező m agatartás, és nem
je le n t veszélyt, hacsak nem ju t a méreg
n yílt sebbe vagy szembe. Ilyenkor viszont
azonnal mossuk ki tiszta vízzel, vészhely­
zetben vizelettel!

473
EGÉSZSÉG

AUSZTRÁLIA
1. Halálvipera (A canthophisantarcticus):V as­
tag, barnás, pirosas vagy szürkés testét söté-
tebb sávok keresztezik. Á tlagosan 4 5 - 60 cm-es.
Ausztrália, Pápua Ú j-G uinea és néhány kör­
nyező sziget hom okos területeine k n a gy ré­
szén m e g ta lá lh a tó . K iválóan álcázza m agot.
N agyon mérgező, mégsem olya n veszélyes,
m in ta tigriskígyó v a g y a tojpán.

2. Vörös hasú fekete kígyó (Pseudechis por-


phyriacus): Á tla g o so n 1,5-2 m-es, vékony
állat, színe kékes fekete, hasa élénkpiros. Auszt­
rá lia n a g y részének édesvizeiben és azok
közelében él. Sok különböző fa jtá ja létezik
Nagyon ritká n végzetes. Ha m egriasztják, be­
la p ítja o nyakát.

3. Textilm intás barnakígyó (Pseudonaja tex-


tilis): Vékony kigyó, színe a sárgósszürke és
a barna közti egyik á rn ya la t, de hasa ennél
világosabb. Á tla g o s m érete 1,5-2 m. A usztrá­
lia és Pápua U j-G uinea szárazabb területein
él. Több fa jró ja van. Támadó és rendkívül m ér­
gező.

4. Tigriskígyó (Notechis scuíalus): Á tlcgosan


1 ,3 -1 6 m-es, vastag testű, nagy fejű kigyo.
Homokszinű, okkersargás testé t zöldessárga,
szürke vagy narancssárgás barna savok ke­
resztezik. A usztrália és Tasmánio félsivatagos
területein él. Tám cao term észetű és rendkívül
erős o mérge. A végzetes harapások jelentős
része e rrő l az á lla ttó l szárm azik.

5. Tajpán (Qxyuranus scutellatus): M in ta nél­


küli, s ö té tb a rn á tó l világosig bárm ilyen árn ya ­
la tb a n előforduló, sárgásbarna hasú, 3,5 m
bosszú kígyó. A u sztrá lia északi részeinek nyílt
és erdős területein e g ya rá n t előfordul. Ho fel­
idegesítik, vad a viselkedése. Halálos mérgú
kigyó.

6. Tengeri kígyók: A z In d ia i- és a Csendes-


óceánban élnek. N ém elyik fa j részben száraz­
földi, fo ly ó to rk o la to k b o n vagy p a rt m e n ti
m ocsarakban él. A te n g e ri kígyók színe és mé­
rete változatos. Hosszuk ótíagoson 1 ,3 -1,5 m.
topos, evezöszerű fa rku k van, pikkelyeik kü­
lönb öztetik m eg őket az a n golnátó l. Nem tó-
m adnok, de ném elyik fa jtá ju k o legerősebb
kigyóm érget hordozza.

474
MÉRGES KÍGYÓK

A kígyók az álcázás mesterei, mindössze


mozgásuk árulja el ő k e t Az olyan terü le­
teken, am elyeken kígyók élnek, naponta
többön is átm együnk anélkül, hogy észre-
vennénk őket.
Kicsi az esélye annak, hogy m egm arnak
m inket. A legsúlyosabb esetek kivételével
a kígyómarás összes áldozata felépül. M a ­
lajziában pl. sokkal többen halnak meg azért
m ert kókuszdió esik a fejükre, m int kígyó­
marástól. Indiában többen szorulnak kórhá­
zi ápolásra patkányharapás, m int a kígyók
mérge m iatt.
A mérges kígyó m arását persze kom o­
lyan kell vennünk, de léteznek súlyossági
fokozatok. Ha a kígyó önvédelemből mar,
általában csak kevés m érget ju tta t az ál­
dozatába - néha sem ennyit. Ha a kígyó
rossz állapotban van, vagy nemrég harapott
meg valam i mást, mérge kevésbé hatásos,
és az is elképzelhető, hogy csak kevés mé­
reg van a méregzsákjaiban. Lehetséges, hogy
a ruhánk vagy a cipőnk fe lfo g ta a harapás
erejét. Sok mérges kígyó sokkal kevesebb
m érget tud csak egy harapással az em ber­
b e ju tta tn i, m in t am ennyi a halálhoz szük­
séges lenne.

KÍGYÓMENTES TERÜLETEK! 9

Nincs mérges kígyó U j-Zélandon, Kubában,


Haitin, Jamaicán, Puerto Ricóban, Írország­
ban, Polinéziában és a sarkvidékeken.

GYÍKOK
7. Arizoniai óriásgyík vagy viperagyík (He-
loderma suspectum): K izárólag ez a n z o n ic i
sivatagban, M exikóban és a környező te rü le ­
teken fe lle lh e tő gyík fajta . Nagy, kerek fej, vas­
kos, töm zsi törzs, rövid, vastag farok és élénk-
sárga m in tá z a t jellem zi. Á tla g o s m érete 3 7 -
45 cm. M arása mérgező, de csak akkor harap,
ba m egfogjuk.

8. M exikói viperagyík (Heloderma horridum):


Az a rizo n ia i óriósgyikra h a s o n lít de nagyobb
és sötétebb, a farka vékonyabb, illetve inkább
pöttyök, m in t színes m in tá z a t borítja. M exikó
és K özép-Am eriko néhány sivatagos területén
fo rd u l e/ő. Könnyen kezelhető állat, harapása
azonban mérgező. Ne fog ju k m eg!

475
VESZÉLYES VÍZIÁLLATOK
Ezek a halak és víziállato k veszélyesek.
A többség vagy érintéskor, vagy húsa elfo­
gyasztásakor mérgez.

FOLYÓVÍZI VESZÉLYEK
1. Elektrom os angolna (Electrophorus
eíectrlcus): E lérheti o 2 m -e s /íosszüsópot és
a 20 cm -es va sta g sá g o t Kerek alakú, töm ör
megjelenésű, színe az o la jzö ld és a feketés
közt változik, ó iu l halványabb. D él-A m eriká-
ban, az Am azonas és az O rinoco fo lyórend-
*

szerben őshonos. Á lta lá b a n a sekély, m ago­


sabb o xig é n ta rta lm ú vizet kedveli. A nagyobb
p é ld á n ya i á lta l o k o z o tt áram ütés elérh e ti az
500 v o lto t, am e ly elegendő ahhoz, hogy le­
döntse az em b ert a lábáról.

2. Piranha vagy pirája (Serrasalmus): Dél-


A m erikóbon, az Orinoco, A m azonas és Para­
g u a y folyórendszerekben él. F ajtá i m éretben
eltérnek egym ástól, de elérhetik az 50 cm-es
hosszúságot is. M agas testű, zömök, n a g y á ll-
kepesú hol. 8orot'/oéles, egym ásba illeszkedő
fo g a i vonnak. K om oly veszélyt je le n th e t kü lö­
nösen a száraz évszakban, a m iko r alacsony
a vizszint.

TENGEREK ÉS FOLYÓK
3. M érgesrájafélék (Dasyatidae): A sekély
vizekben, különösen a trópusokon, de nem ki­
zárólag a hom okos p a rto n jelentenek veszélyt.
Erősen eltérnek egym ásról, közös jellem zőjük
a jellegzetes rója alak, am ely azonban a vízben
gázoló em berszám ára nagyon nehezen kive­
hető. N éhány fa jtá ju k e lő fo rd u l D él-Am erika
és N y u g a t-A frik a vizeiben is. Az édesvízi m ér-
gesrájók m érete ritká n notoaja meg a 30 cm -t.
A Csendes-óceánba ta rtó folyókban nem él
ilyen állat. A farkukban ta lá lh a tó mérges tüs­
kék súlyos; néha végzetes sérülést okozhatnak.

SÓS VÍZI VESZÉLYEK


4. N yúlhalfélék (Siganidae): Á tlagosa n 2 5 -
3 0 cm -es halak, fő k é n t az In d ia i- és a Csen­
des-óceán zá to n y a in á l ford u ln a k elő. Ehetőek,
bár legtöbbjük uszonyában éles tüskék ta lá l­
hatóak, ezek á llító la g mérgesek. Ó vatosan
érjünk hozzájuk!

476
VESZÉLYES VÍZIÁLLATOK

5. D oktorhalfélék (Acanthuridae):Á tlagoso n


2 0 -2 5 cm-es, hosszú festó, kis szájú, nagyon
színes balek. Farkuk o ld a lá t szikeszerü tüskék
bontják, am elyek az em bernek csapódva sú­
lyos sebet okozhatnak. M inden tró p u si vízben
előfordulnak.

6. Ö rdöghalfélék (Batraehoididae): Közép­


es D él-A m erika m in ő k é t p o rtjá n e lő fo rd u ln a k
a tró p u si vizekben. Á tlagosa n 3 -4 cm-es, fakó
színű halak. Szójuk nagym éretű. A hom okba
tem etkezve fekszenek, há tukon éles, nagyon
mérgező tüskék talá lh a tó a k.

7. S árkányfejű h a lfé lé k (Scorpaenidae):


Többnyire a Csendes- és In d ia i-ó ce á n z á to ­
n y a in á l élnek. Sok v á lto za tu k van. Á lta lá b a n
3 0 -7 5 cm -esekf színük főleg pirosas. Testük
hosszú, fodros uszonyuk nyúlványban és tüs­
kékben végződik. Szúrcsuk erős fá jd a lm a kka l
jár. Kevésbé veszélyes rokonaik a Földközi­
tengerben és az A tla n ti-ó c e á n b a n élnek.

8. Kőhaifélék (Synanceia): A Csendes- és az


In d ia i-ó ce á n tró p u si részein élnek. 40 cm -es
állatok, iszap színük és id o m ta lo n alakjuk szin­
te észrevehetetlenné teszi őket. Ho oz em ber
rájuk lép, h á tu k tüskéi m érget fecskendeznek
a bőrbe, a m i g yö trő fá jd a lm a t okoz, szélső­
séges esetben végzetes is lehet.

A mérges ördöghal, a köhal és a tengeri


varangy fogyasztható- M érjün k nagy ütést
az állat fejére, és csak akkor fogjuk meg, ha
már elpusztult, de akkor is nagyon óvatosan!
Léteznek nem mérges, ám nagy tüskéjű,
nehezen, csak közvetlen közelről észreve­
hető halak. Tüskéjük általában a hátukon
vagy az uszonyuk test felöli részén ta lá l­
ható. A legkisebb is képes fertőzést kiváltó
szúrást okozni. A nagy tüskéket - pl. a néha
ember méretű tüskésharcsa esetén - vé­
kony tő rkén t használhatjuk.
A tengerisün is okozhat fájdalm as sérü­
lést, ahogy a tengerirózsa is megszúrhatja
az em bert.

477
EGÉSZSÉG

1. Sárkányhalfélék (Tracninidae): Elvékonyo­


dó, fakó színű, kb. 30 cm bosszú halak. Európa,
N y u g a t-A frik a és a F ö ld közi-teng er p a rtja i­
nak hom okjába ássák be m a g ú k a t A hátakon
és o ko po ítyújuko n févö tüskékből szárm azó
méreg elviselhetetlen fá jd a lm a t okoz az áldo­
zatnak. N agyon meleg vízzel enyhítsük!

MÉRGEZŐ HÚSÚ HALAK


Számos part m enti, korallzátonyokban és
lagúnákban élő bal mérgező, teh át fogyasz­
tásra alkalm atlan. Többségük a trópusokon
él, de azért bárhol legyünk is, fontoljuk meg
a fel nem ism ert hal elfogyasztását!
Bizonyos, más körülm ények között ehe­
tő víziállatok - m int a barrakudák vagy a
esattogóhalak - alkalm atlanok a fogyasz­
tásra, ha zátonyról vagy lagúnából fogjuk
ki őket, m ert táp láléku k révén mérgező
anyag halm ozódik fel a szervezetükben.
A legmérgesebb halak, pl. a gömbhalak
teste többnyire kerek, kemény, páncélszerű,
lemezes, bőrük tüskés. Általában papagáj­
szerű száj és kicsi kopoltyúnyílás jellem zi
őket, és vagy egyáltalán nincs, vagy csak
kisméretű a hasuk alján található uszony.

2. Sün halfélék (Diodontidae): M inden sekély


tró p u si vízben e lő fo rd u lh a tn o d A különböző
fa jtá k sok eltérést m u ta tn a k . Kb. 5 0 -6 0 cm -
esek. Ha megijednek, tüskés göm bbé fo rm á l­
já k m agukat. Húsuk mérgező.

3. G öm bhalfélék (Tetraodontidae): Az összes


tró pusi és számos m elegebb é g h a jla tú vízben
előfordulnak, néhány fa jtá ju k Délkelet-Ázsia
és a tró p u si A frik a fo lyóiba n éf. Tömzsi testű,
kerek, 15 -7 5 cm hosszú, általá ban tüskés ba­
lok, m egijedve göm bbé duzzadnak. Vérük, m á­
ju k és iva rm irig yü k e g y a rá n t m érgező - 28 mg
m á r végzetes!

4. íjh alfélék (Balistrfdae): Sok fa jtá ju k van,


ezek többsége sekély tró p u s i tengerek vizében
él. M agas testű, lapos, áttolóban 50 cm -né l
rövidebb halak, erős és n a gy tüskéket viselnek
a hátukon. Sok v á lto z a tu k a lk a lm a tla n a fo ­
gyasztásra, húsuk mérgező. Kerüljük az összes
ilyen h a ló t!

478
VESZELYES VÍZIALLATOK

EGYEB VIZIALLATOK
5. H ólyagm edúza vagy portugál gálya
(Physalia physalia}: Nem ig a z i medúza, hanem
hid ro id -telep . Leginkább o szubtrópusi terüle­
teken jellem ző, de g y a k o ri o G olf-o rom ba n is,
a m e ly akár a b rit p a rto k ig is elviheti. A déli
á ra m la to k pl. Új-Zé la nő re szállítják. A lebegő
hólyag m indössze 15 cm hosszú, szúrósejteket
ta rta lm a zó ta p o g a tó i viszont a ká r a 1 2 m -tís
elérhetik. Nem végzetes, arra viszo n t képes,
h o g y erőtlenné tegye á ld o z a tá t, ezért kü lö n ö ­
sen veszélyes.
Fülesmedúza {Auirelia aurita): Puha, tán yér
alakú, belül liiós p a tk ó m in tá jú élőlény. Nem
veszélyes az emberre, szemben szám os társá­
val, különösen a dobozmedúzával, másik nevén
kockamedúzával [Chironex fleckeri). A?utób-
b i kocka alakú tölcsére 2 5 cm hosszú, és a szé­
le ib ő l 9 m -es karcsom ók in d u ln a k ki. M érge
J

n a gy m ennyiségben végzetes is lehet. Ó va­


kodjunk m inden m edúza karja itó l\ m ég akkor
is, ho az á lla to t p o rtra sodo rta a víz!

6. Kékgyürűs polip (Hapaíochlacna lunulata):


Az apró, néha csők ö kö ln yi p o lip K elet-A uszt-
ráliánál, különösen a N a g y-ko ra llzá to n y kö r­
nyékén talá lh a tó . Szürkés fehér restét sz ín já t­
szó, gyűrűszerű m in tá k borítják. N agyon m é r­
gező, akár halálos is lehe t a csípése, ha rálé­
pünk az á lla tra vagy a kezünkbe vesszük. Le­
g yün k óvatosak oz összes z á to n y n á l élő p o ­
lip p a l I

7. Kúpcsigák (Conidae): S zubtró pusi és tró ­


pusi haslábúak, mérgező, szigonyszerű ta p in ­
tócsápjuk van. M inde gyik kúp alakú, b á r héjuk
m in tá z a tá t néha h á rty a fedi. N éhány v á lto ­
zatuk rendkívül mérgező, az In d ia i- és Csen­
des-óceán térségében élő egyes fa jtá k h a lá ­
losok. Ne érintsük meg ő k e t!

8. Tcrebra-csigák vagy fóvenycsigák (Tere-


bridae): M érsékelt övi és tró p u si vizekben,
leginkább az In d ia i- és a Csendes-óceán té r­
ségében élő állatok. Szintén szúrós ta p in tó ­
csápjuk van. A kúpcsigáknál sokkal vékonyab­
bak és hosszobbak. Szúrásuk nem olyan ve­
szélyes, m in t a kúpcstgákc, de ne együk meg
ő k e t!

479
- 9 -

ÉLETBEN
MARADÁS VÍZEN

inden bizonnyal a tengeri túlélés körülményei a leg­


M zordabbak az összes közül: o tt a legkönyörteleneb­
bek a feltételek. Elképzelhető, hogy a repülőgépünkön vagy
a hajónkon van túlélőfelszerelés, de a vad tengeren még a
mentőcsónakba beszállni is komoly kihívást jelenthet.
Ha elfogy az élelmiszerkészletünk és a vizünk, nem
marad megbízható tartalékforrásunk, ezért minden le­
hetőséget ki kell használnunk, hogy élelmet nyerjünk
a tengerből vagy ivóvizet gyűjtsünk, és minél hosszabb
időre elegendő készleteket tudjunk felhalmozni.
Nem fogyasztható minden hal, de olyan is akad, ame­
lyet még megfogni is veszélyes. A cápaveszélyt az embe­
rek általában eltúlozzák, figyelmen kívül hagyni azonban
semmiképpen sem szabad. Megfelelő intézkedéseket
kell tennünk, hogy elkerüljük és elzavarjuk őket. Egy nehéz
partszakaszon még a megmeneküléshez vezető partra­
szállás is rendkívül veszélyes lehet, ezért mindig tartsuk
szem előtt a módszereket, amelyekkel csökkenthetjük
a kockázatot.

480
ETBEN MARADAS VIZEN 482
Ember a vízben! 484
Életben maradás a mentőcsónakban 487
Védekezés 488
Van szárazföld a közelben? 489
Haladás 490
Jeladás vízen 491
Egészség 492
Víz 492
Eleiem 494
Veszélyes halak 497
Cápák 498
Hogyan érjünk partot? 503

481
ÉLETBEN MARADÁS VÍZEN

rrtrr.

Föld felszínének 4 /5 -e n y ílt víz. Talán ez a környezet a legrémisztőbb


A az összes közül, és ebben a legnehezebb életben m aradni: hideg vízben
a testünk gyorsan kihűl, még csónakban is gyorsan csökken a testhőmér­
sékletünk a szél m ia tt. M egfelelő felszerelés nélkül, egyedül a hideg vízben
nem valam i jó k az esélyeink.
Ha ism erjük az elhelyezkedésünket és a fontosa bb óceáni áramlatokat,
megjósolhatjuk, hogy hova sodor m inket a víz - igaz, ez nagyon lassú utazás
lesz. A meleg áram latokban, am elyek az A tla n ti-ó c e á n északi részén jel­
lemzőek - köztük a G olf-áram latban - sok halat és vízi élőlényt találhatunk.
A te n g e rp a rti vizek szintén bővelkednek tengeri élelemben, de akadnak
bőven veszélyes állatok (pl. cápák) és mérgező fajok is, amelyek a melegebb
482 J
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

éghajlaton a lagúnák és zátonyok közelében, a sekélyebb vizekben élnek.


Ha nincs semmilyen eszközünk a víz desztillálására, ezeknél sokkal nagyobb
gondot fog okozni édesvízhez ju tn i.

Mentőgyakorlat
A mentőcsónakos gyakorlat minden hajón rögtön a kifutás után következik.
Fontos, hogy jól begyakoroljuk! A gyakorlat során az utasok m egtudják,
hogyan vegyék fel a m entőm ellényt, m it vigyenek magukkal vészhelyzetben,
és hogyan jussanak el arra a helyre, ahol a mentőcsónakokat le lehet enged­
ni. A kisebb hajók tengerészeinek szintén elő kell készíteniük ezt a gyakor­
latot, és meg kell ta n ítan iu k az eljárást minden fedélzeten tartózkodónak.
483
ELETBEN M A R A D Á S VIZEM

A mentőfelszerelésnek része lehet a merev csónak, az egyszerű tutaj, a fel­


fú jh a tó gumicsónak, a m entőöv és a mentőmellény.
Ha m egkapjuk a je le t a hajó elhagyására, vegyünk fel meleg, lehetőleg
gyapjúból készült ruhát! Ne felejtsük el a sapkát és a kesztyűt sem! A nya-
$

kunkra tekerjünk törülközőt! így ha véletlenül a vízbe kerülünk, a ruha nem


húz le m inket a mélybe, viszont segít elhárítani legnagyobb ellenségünket,
a hideget. Lehetőleg vigyünk magunkkal zseblámpát, és ha kéznél van, szed­
jünk össze egy kis csokoládét és keménycukorkát! Ne lökdösődjünk és kiabál­
junk, akkor kitör a pánik! Hosszú távon sokkal gyorsabb és a nyugodt hangulat
megőrzésében is segít, ha rendszerezetten szállunk be a mentőcsónakokba,
a tu ta jokra vagy a fe lfú jh a tó gumicsónakokba.
A hajó vagy repülőgép elhagyása e lő tt ne fú jju k fel a mentőmellényt!
Kisebb csónakokon mindig viseljük! A mellény élénk színű, és általában síppal,
fénnyel, jelzőfestékkel, va la m in t - a melegebb éghajlaton használatos -
cápariasztóval van felszerelve.
Ha le kell ugranunk a fedélzetről, először dobjunk le valam it, ami lebeg
a vízen, majd próbáljunk a közelébe ugrani!

A hajó elhagyása
A hajó elhagyásakor vagy a repülőgépről történő leugráskor alapvető fon­
tosságú, hogy annyi felszerelést vigyünk magunkkal, am ennyit csak tudunk.
A m e n tő m e llé n y- vagy m entőöv rengeteg energiát ta k a rít meg nekünk,
amelyet egyébként a vízfelszínen maradáshoz kellene kifejtenünk. Az óceán
felszínén maradni m entőöv vagy -m ellény nélkül sem nehéz feladat, az em­
beri test ugyanis kisebb fajsúlyú, m in t a sós víz, vagyis bárki, aki képes ella­
zítani m agát a vízben, megmenekül az azonnali fulladás veszélyétől. A pánik
és a félelem persze megnehezíti az ellazulást, ilyen körülmények között sokan
csak nagyon nehezen képesek lebegni. Ha nincs m entőövünk vagy -mellé­
nyünk, a ruhánkba zárt levegő fogja segíteni a fe lh a jtóe rő t, ezért hagyjuk
figyelm en kívül a gyakori tanácsot, m iszerint le kell vennünk a ruhánkat:
sokkal jobb m in d e n t m agunkon hagyni!

EMBER A VÍZBEN!
Ha lesodródtunk a fedélzetről, legelső feladatunk - tú l azon, hogy fenntart­
suk magunkat a vízen - felhívni magunkra a figyelmet. A hang jól terjed a víz
felett, ezért a kiabálás és a csapkodás hatásos lehet. Integessünk egy kézzel
a víz fe le tt (ne kettővel, m ert akkor elsüllyedünk), m ert mozogva mások
könnyebben észrevesznek minket.
Ha m entőm ellényt viselünk (ami a kis hajókon kötelező), talán található
rajta síp vagy fényjelző, amely bizonyos m entőm ellények szabályos felsze­
relésének része.
484
ÉLETBEN M A R A D Á S VIZEN

Úszás
Lassan, egyenletesen ússzunk! Ha süllyedő hajót vagy repülőgépet hagytunk
el, a széllel szembe induljunk, és menjünk minél távolabb a roncstól! Tartsunk
kellő távolságot m indenféle vízbe került o la j- vagy üzem anyagrétegtől!
Ha tűz van, és vízbe kell ugranunk, vagy lángok között kell átúsznunk, láb­
bal előre, a széllel szembe ugorjunk! Mellúszással haladjunk, próbáljunk meg
légzöheíyeket létrehozni úgy, hogy a lángokat elcsapkodjuk a fe jü n ktő l! Ha
nem túl nagy a tűz, legjobb a víz a la tt úszva eltávolodni a veszély hely­
színétől.
Ha felszín alatti robbanásveszélye áll fenn, miközben a vízben tartózko­
dunk, a sérülés valószínűségét azzal csökkenthetjük, ha háton úszunk.
Ha a látótávolságban szárazföldet pillantunk meg, ne küzdjünk az apály
ellen, csak lazítsunk és lebegjünk a vízen, amíg az árapály meg nem fordul,
és a szárazföldre nem visz minket! Ha a víz tú l zavaros ahhoz, hogy a hátun­
kon ússzunk, alkalm azzuk az alábbi technikát:

f -
1. Lebegjünk egyenesen o vízben és ve- 3. Lazítsunk ebben a testhelyzetben, amíg
gyünk mély lélegzetet! nem kell levegőt vennünk!
2. Tegyük fejünket o vízbe (szánkót csuk­ 4. Emeljük ki fejünket a vízből, tapossuk
juk be)pés nyújtsuk előre a karunkat, hogy a vizet és fújjuk ki a levegőtI Vegyünk újabb
a víz felszínén nyugodjon! mély lélegzetet és térjünk vissza a lazító-
helyzetbe!

Lebegő „zsák”
Rövid időre egy nadrágból is rögtönözhetünk lebegő zsákot. Csomózzuk
össze a nadrág szárainak végét, majd lebbentsük meg a nadrágot a fejünk
felett, hogy m egteljen levegővel! Tartsuk a nadrág derekát a víz alá, hogy
benne maradjon a levegő! így a lábakból szárny alakú úszóöv lesz, amelyre
rátámaszkodhatunk.

Azonnali feladatok
Amint kiszabadultunk a roncsból, a szelep kihúzásával fú jju k fel a m entő­
csónakot, vagy keressünk olyan csónakot, tutajt, roncsdarabot, amelybe bele
tudunk kapaszkodni! Ha nincs se csónak, se mentőcsónak, fogjunk össze m i­
nél több uszadékot, és használjuk tu ta jk é n t!
485
ÉLETBEN M A R A D Á S VIZEN

A gumicsónak felfújása
A repülőgépeken, sok hajón és a csónakokon fe lfú jh a tó gum icsónak ta lá l­
ható. Ezek többsége a sós vízbe merüléssel aktiválódva, magától fújódik fel.
Ha nem m aguktól fújódnak fel, ta rto zik hozzájuk pumpa. A csónakon
több felfújásra szolgáló p on t található, m ert külön részekből áll, hogy az
egyik rész kilyukadásakor is a víz felszínén maradjon.

Beszállás a felfújható gumicsónakba


M inél hamarabb szálljunk be a csónakba! Ha már vízben vagyunk, ússzunk
a végéhez (ne az oldalához), tegyük át egyik lábunkat az oldalán, és g uru l­
ju n k bele!
NE ugorjunk magasról a csónakba, m ert kárt te h e tü nk benne!
Ha valakit be kell húznunk a gumicsónakba, tutajba vagy m entőcsó­
nakba, fo g ju k meg a vállánál, és emeljük át az egyik lábát a csónak végén,
majd gurítsuk be! Ne hagyjuk, hogy karját nyakunk köré fonja, mert beleránt­
hat m inket is a vízbe! Végül kössük m agunkat és a többieket a csónakhoz!

A FELFÚJHATÓ GUMICSÓNAK
EGYENES HELYZETBE HOZÁSA
A gumicsónakok többségének ólján egye­
nesítő szíjak találhatóak, a nagyobbakon
pedig az egyik oldalhoz rögzített egyene­
sítő kötél. Fogjuk meg a kőtelet szemből,
feszítsük lábunkat a csónaknak, és húzzuk!
A csónak felemelkedik és átfordul, egy
pillanatra kiemelve minket a vízből. Vad
vizen, nagy szélben ez különösen nehéz
feladat lehet

Ügyeljünk rá, hogy a gumicsónak teljesen fel legyen fújva! Legyen kemény, óe
ne kőkemény! Ha puha, magunknak kell teljesen fe lfú jn i a saját levegőnk­
kel, vagy pumpa segítségével. A szelepek egyirányúak, te h á t a levegő nem
fog kiszökni, ha levesszük a védősapkát.
Ellenőrizzük, nem iyukas-e a csónak! A kiáramló levegő buborékot képez
a víz alatt, a víz fe le tt pedig sziszegő hang hallatszik. A gumicsónak tarto­
zékai között ta lá lh a tó kúp alakú dugóval tö m jü k a lyukakat! Elképzelhető,
hogy g u m ifo lto z ó ka t és ragasztóanyagot is találunk.
A csónak keménységét és a lyukakat naponta ellenőrizzük! Ha feltéte­
lezzük, hogy ereszt a csónak alja, ússzunk alá, és helyezzünk a lyukba
dugót!
486
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

ELETBEN MARADÁS
A MENTŐCSÓNAKBAN
A tutaj, a csónak és a gumicsónak arra szolgál, hogy m eghatározott számú
tú lé lő t szállítson. A csónakban tartózkodók élete még nagyobb veszélyben
van, ha számuk a csónakhoz képest tú l nagy!
A többség biztonsága élvezzen elsőbbséget! Először a gyengéket, a gye-
10

rekeket és a sérülteket tegyük a mentőcsónakba! Okét az egészségesek köves­


sék annyian, ahány személy szállítására a csónakot tervezték! A többieknek
a vízben kell m aradniuk! A csónakon lévő egészséges emberek és a vízben
lévő túlélők rendszeresen, sűrűn váltsák egymást!
Az összes felszerelést helyezzük el a csónak rakodóterében (ha van), és
••

rögzítsünk m indent biztosan! Ügyeljünk rá, hogy ne álljon ki semmilyen


hegyes tárgy, amely kárt tehet a csónakban! Gondoskodjunk a vízben meg-
romló dolgok vízálló edényben tö rté n ő elhelyezéséről is, ne érje őket ned­
vesség!
Vizsgáljuk meg az összes jelzőeszközt: a jelzőfényeket, jelzőrakétákat
és heliográfokat! Ha már küldtünk segélykérő jelzést, ezeket az eszközöket
a m inket kereső m entőosztag figyelm ének felhívására használjuk!
Ha a segélyhívásban m egadtuk a helyzetünket, a legjobb, ha ragaszko­
dunk hozzá, úgyhogy használjunk viharhorgonyt! Az utóbbi tulajdonképpen
egy nagy vászonzsák. Ha kidobjuk a csónakból, segít ellenállni az időjárás­
nak és lelassítja a sodrást.
M inden kötéllel biztosan rö g zíte tt tárgyat alkalm azhatunk rö gtö nzö tt
horgonyként. Bármilyen ruhát használhatunk, lehetőleg egyszerű nyolcas
csomóval kössünk őket egy evezőhöz!
Ha nem tudjuk, hol vagyunk, ne próbáljunk meg semerre se menni, amíg
meg nem határoztuk a helyzetünket - kivéve, ha látjuk a partot, m ert akkor
afelé kell ta rta n u n k !

A TÚLÉLÉS FONTOSSÁGI SORRENDJE


- VÉDELEM az elemektől és a természet egyéb viszontagságaitól!
0

- ELHELYEZKEDES: Próbáljuk meg megállapítani, hogy hol vagyunk,


és mivel tudjuk a mentőcsapatok figyelm ét a leginkább felkelteni!
- VÍZ: Raktározzunk minél többet! Rögtön osszuk be! Az esőt m in ­
dig gyűjtsük össze!
- ÉLELEM: Csak akkor együnk, ha elegendő vizünk van! Ügyeljünk
a meglévő adagokra, megfelelően tároljuk őket! Minél hamarabb
kezdjünk el horgászni!

487
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

VÉDEKEZÉS
Napi rendszerességgel vezessünk naplót, még ha egyedül is vagyunk! Ez
lefoglalja a g o n d o la ta in k a t és segít a tájékozódásban. Először jegyezzük le
a tú lé lő k nevét, a szerencsétlenség id ő p o n tjá t és helyszínét, az időjárási
v is z o n y o k a t a m e g m e n te tt felszerelést, majd rögzítsük naponta az észre­
vé te le in ke t és kö rü lm é n ye in ke t!

Hideg éghajlaton
Ha hideg a víz, alapvető fontosságú, hogy minél ham arabb kijussunk belőle!
Vegyük figyelembe a szél hütőhatását, különösen, ha vizesek vagyunk! Hajón­
kat vagy m entöcsónakunkat igyekezzünk minél szárazabban ta rta n i! Merjük
ki belőle az összes vizet, és állítsunk fel pam utvászontetőt (ha találunk hozzá
anyagot), am ely megvédi a csónakot a v íz p e rm e ttő i!
Szárítsuk meg az összes vizes ruhát! Ha nem tudunk száraz ruhát felvenni,
csavarjunk ki a nedvesből m inél tö b b vizet, és vegyük vissza!
Testhőm érsékletünk fe n n ta rtá s á h o z tekerjük be m inden testrészünket
valamilyen rendelkezésre álló anyaggal, pl. vitorlavászonnal vagy ejtőernyővel!
Ha többen vagyunk, bújjunk össze, és melegítsük egym ást! Az izo m - és ízü­
letmerevség megakadályozása és a keringés élénkítése érdekében végezzünk
egyszerű g y a ko rla to ka t pl. nyújtást vagy karkörzést! Arra azonban ügyeljünk,
hogy túl gyors vagy hirtelen m ozdulatokka l ne b ille n ts ü k ki a tu ta jt vagy
a csónakot az egyensúlyából!
A m odern m entőcsónakok többségén ta lá lh a tó b e é p íte tt menedék. Ha
a miénken pont nincs ilyen, állítsunk fel szélfogót és vízperm etvédőt! Feszít­
sünk ki keresztbe bárm ilyen anyagot, hogy m egvédjük m agun kat a permet-
től és a hu llá m o któ l! A megfelelő menedék, a meleg ruházat és a gyakorlatok
jelentősen csökkentik a fagyás veszélyét.

Meleg éghajlaton
Vegyünk le minden felesleges ruhát, de a testünk ne legyen fedetlen! Ha köz­
vetlen napfénynek vagy erős napsütésnek vagyunk kitéve, a napszúrás és
leégés megelőzése érdekében m indig legyen lefedve legalább a fejünk és a
nyakunk! Szem ünket a n ap fénytől szem ellenzőt rögtönözve védjük!
Ha napközben benedvesítjük a ruháinkat tengervízzel, hűvösen tarthatjuk
a testünket. Arra viszont ügyeljünk, hogy estére teljesen szárazak legyünk,
m ert az éjszakák nagyon hidegek lehetnek. Ne feledjük, az éjszaka a trópu­
sokon hirtelen köszönt be! A z t se hagyjuk figyelm en kívül, hogy ha a bor
hosszú ideig tengervízzel érintkezik, kisebesedhet!
Ha nagyon meleg van, a szelepeket meglazítva engedjünk ki egy kis leve­
gőt a m entőcsónakból, m e rt a hőtől m egnő a té rfo g a ta és feszíti a gumi
fe lü le té t! Estére, a m iko r lehűl a levegő, fú jju k fel újra a csónakot!

488
ÉLETBEM M A R A D Á S VÍZEN

•í A
ŐRÖK ÉS FIGYELŐK
Jelöljünk ki őröket a csoportból! M indig, még a sötétben is legyen
valaki a fig ye lő h e ly e n ! Az őrök csak rövid ideig legyenek szolgálat­
ban, hogy ne m erüljenek ki és folyam atosan tudjanak koncentrá lni
M indenki számára jobb, ha egy nap több őr váltja egymást, mintha
bárkinek is hosszabb ideig kellene szolgálatban lennie.
Az őrszem feladata figyelni hajókat, repülőgépeket, a száraz­
földre utaló jeleket, v a la m in t a hínárt, a halrajokat, a madarakat és
a roncsot. Nekik kell figyelni a tu ta j szivárgásának vagy megkarco-
lódásának je le it is.

■■
VAN SZARAZFOLD A KÖZELBEN?
Elképzelhető, hogy nincs szárazföld látótávolságban, de észrevehetjük a rá
és az irányára utaló, alább fe ls o ro lt je le k e t:

Felhők:
Az egyébként tiszta égen lá th a tó g o m o lyfe lh ő valószínűleg szárazföld
fe le tt a la k u lt ki.
A trópusi vizeken a fe lh ő alsó oldalának zöldes színárnyalata (lagú­
naragyogás néven is ismerik) azért jö n létre, m ert a napfény visszave­
rődik a k o ra llz á to n y fe le tti sekély vízről.

Madarak:
A m agányos m adár nem je lz i m egbízhatóan a szárazföldet, a zord idő­
járás is elterelheti a m adarakat az útvonalukról, de csak néhány tengeri
m adár alszik a vízen vagy repül el több m in t 160 kilom éterre a száraz­
földtől. A m adarak repülése általában d é le lő tt a szárazföldtől távolodó,
délután pedig afelé közeledő irányba m utat. A m adarak folyam atosan
h a llh a tó hangja legtöbbször azt jelzi, hogy a közelben szárazföld ta ­
lálható.

Uszadékfa:
Az uszadékfa, a kókuszdió és egyéb úszó növényzet sokszor azt jelzi,
hogy szárazföld van a közeiben (bár talán keresztirányban viszi őket
I a víz az óceánon).

A tenger mozgása:
A te n g e rá r útja szintén je le zh e ti a szárazföldet. Az irányában bekö­
vetkező vá lto zá st okozhatja akár a sziget körül kialakuló árapály is.
489
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

Az uralkodó szélirány alakítja ki a teng erár irányát. Az árapály kisebb,


ha a vizet szárazföld szegélyezi. Ha a szél állandó, viszo n t az áramlás
és a h ullá m ok csökkennek, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a szá­
razföld a szél felőli irányban van.

A te n g e r színe:
A sáros, hordalékkal te li víz valószínűleg egy nagy fo ly ó torkolatából
érkezik.

HALADAS
Ha sikeresen e lkü ld tü k az S. 0. S. jelzést, vagy tudjuk, hogy egy rendszere­
sen használt hajózási útvonal közelében vagyunk, a legjobb, ha 72 óráig
nagyjából ugyanazon a helyen m aradunk.
Ha viszont egyik em lített körülm ény sem áll fenn, ne vesztegessük az időt:
in d u lju n k el, hogy kihasználjuk még jó e rő n lé tü n k e t és m eglévő energián­
kat - főképp, ha a szárazföld közel, ráadásul szélirányban helyezkedik ei!
Ha nincs a közelben szárazföld, próbáljuk meg k ita lá ln i a legközelebbi
hajózási útvonal helyzetét és annak irányába in d u lju n k el!

/■
DONTO TENYEZOK
Vegyük figyelem be az alábbi tényezőket annak eldöntésekor, hogy
m aradjunk vagy útra keljünk:
- M ennyi in fo rm á c ió t to v á b b íto ttu n k m agunkról a baleset eiőtt?
- Ismerik az elhelyezkedésünket a m entőalakulatok? Mi ismerjük
a saját helyzetünket?
- Kedvez az időjárás a keresésnek?
- Mekkora a valószínűsége, hogy másik hajó vagy repülő halad el
jelenlegi tartózkodási helyünkön?
- Hány napra elegendő élelm iszer- és víztartalékkal rendelkezünk?

Járm üvünk a szél és az áram latok segítségével fog haladni. Nyílt óceánon
az áram lás sebessége néha m eghaladja a napi 9 -1 3 kilom étert.
Húzzuk fel a h o rg o n y t! Ha lehet, használjuk ki a szelet! Ha a jármű­
vünknek nincs tőkesúlya, csak teljes sebességgel h a józhatun k a szélben,
legfeljebb 10 fokkal eltérve az irá n yá tó l. 1
490
ELETBEN M A R A D A S VIZEN

K orm án ylapátként az evezőt használjuk! Ha a szélirány nem felel meg


az á lta lu n k v á la s z to tt iránynak, dobjuk ki a horgonyt, hogy inkább egy
helyben m ara djun k!

Hogyan vegyük hasznát a szélnek?


Fújjuk fel teljesen a gum icsónakot, és üljünk a végére! Ha nincs vitorlánk,
rögtönözzünk egyet! Az alsó széleit ne rögzítsük semmihez, csak tartsuk
az aljához rö g z íte tt kötelet vagy a v ito rla lenti részét, hogy hirtelen szél­
lökés esetén egyszerűen el tu d ju k engedni, m egakadályozva a tu ta j fe lb o ­
rulását.

Vad vizeken 0

Dobjuk ki az orrból a v ih a rh o rg o n y t! így az orr m indig a szél felé fog nézni


és a hajó nem tu d fe lb o ru ln i. A tu ta j alján helyezkedjünk ell Ne ü ljü n k az
oldalára és ne á llju n k fel! Ne tegyünk hirtelen m ozd u la to ka t! Ha több tu ta j
vagy m entőcsónak is van, kössük össze őket!

JELADÁS VÍZEN
Vízen a figyelem felhívás eszköze lehet a jelzőra kétán és a színezőanyagon
kívül bárm i m ozgatása is: ha nincs sem m ilyen jelzőberendezésünk, lenges- 0

sünk ru h á t vagy v ito rla v á s z n a t zavarjuk fel a nyugod t v iz e t! Éjszaka vagy


ködben a tú lé lő c s o p o rt több i ta g já va l kapcsolatot ta rth a tu n k egy hasznos
eszköz, a síp segítségével
Ha a csónak felszerelésének a rádió adó-vevő is része, az oldalán biztosan
m egtaláljuk a m űködtetéséről szóló ú tm u ta tá s t. A hullám hosszok á lta lá ­
ban már előre be vannak állítva 121,5 és 243 megahertzre, a hatótávolság
pedig kb. 32 kilom éter. Gyakran adjunk jeleket, de az e le m m e l/a kku m u lá ­
torral m űködő adó-vevő készülékeket m értékletesen használjuk! Az áram
érték (lásd Jeladás a M egm enekülés fejezetben)!
A színezőanyagot kibocsátó vízi nyom jelzőknek csak nappal vesszük
hasznát. Kb. 3 órán á t lá th a tó a k jó l a festéknyoniok - kivéve a nagyon
hullámos vizen.
A pirotechnikai jelzőberendezéseket tartsuk szárazon és biztonságos he­
lyen! Olvassuk el alaposan az ú tm u ta tá s t, és szám ítsunk tűzveszélyre! Az
éjjel-nappali je lző fé n ye k különösen hasznosak - egyik végük a nappali
jelzéshez fü s tö t bocsát ki. A m ik o r m e g g yú jtju k a je lz ő fé n y t vagy a rakétát,
legyünk tu d a tá b a n , hogy veszélyes tű z ijá té k o t ta rtu n k kezünkben: sem m i­
képpen ne irányítsuk lefelé vagy m agunk, illetve mások felé.
A jelzőfényt csak akkor alkalmazzuk, ha biztosak vagyunk benne, hogy lát­
ják, vagyis pl. ha a repülőgép felénk ta rt, nem pedig a m iko r m ár e lh a g yo tt
minket [lásd Jeladás a M egm enekülés fejezetben).
491
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

A legtöbb m entés azután kezdődik, hogy a tú lé lő k fén yje le ke t küldve


felhívták m agukra a fig y e lm e t Az ilyen jeladáshoz felhasználhatunk minden
fényes, fényvisszaverő fe lü le te t.

EGÉSZSÉG
Az elemekkel szembeni kiszolgáltatottság és a kiszáradás az óceáni túlélő két
legnagyobb gondja. A tengeribetegség csak fokozza a kiszáradást.
A vízi túlélés során nem szokatlan a székrekedés, a vizelési nehézség, vagy
éppen a sűrű vizelet. Ne kíséreljük meg kezelni ezeket, m e rt további folya­
dékvesztést idézhetünk elő.
Ha hán yingerünk van, próbáljunk meg nem hányni, és soha ne hány-
tassuk m a g u n ka t!
A sós vízzel folyam atosan érintkezve kiütések jelenhetnek meg a bőrün­
kön. Ne szúrjuk vagy nyom juk ki a bőrön keletkező keléseket és hólyagokat!
Legyünk elővigyázatosak, és ne hütsük m a g u n ka t tú l gyakran tengervízzel!
Ha m egjelenik a sebesedés, ne érintkezzen tovább a bőrünk sós vízzel!
Szemünket védőmaszkkal védjük a tengerről visszaverődő ragyogás ellen,
ha pedig az erős fény szem fájdalm at okoz, nedvesítsünk meg egy ruhát ten­
gervízzel és kössük a szem ünk köré, közben pedig pihentessük! Ezt a meg­
oldást ne alkalm azzuk tú l sokáig, m e rt kisebesedhet a bőrünk.
A láb kapcsolata a vízzel szintén g o n d o t okozhat [lásd Egészség), ha túl
sokáig tartózkodunk pl. vízzel te li csónakban vagy mentőcsónakban. A lába­
in ka t testm ozgással védhetjük meg e ttő l, továbbá a fagyástól és az többi
hasonló p ro blé m á tól! Pihenéskor ta ka rju k be alaposan a lábunkat, ha pedig
őrségben vagyunk, óvatosan tornáztassuk meg a vé g ta g ja in k a t!

VÍZ
Bár m in im u m egy lite r víz kell naponta ahhoz, hogy m egőrizzük az erőn­
létünket, az életben m aradáshoz 0 ,5 -2 ,2 dl is elegendő.
Az ivóvíz beosztását akkor is azonnal végezzük el, ha m egfelelő meny-
nyiségű vízkészletünk van! A beosztásnál a m in im á lis szükségletet vegyük
figyelem be egészen addig, amíg fel nem tu d ju k tö lte n i a készleteinket!
A m egm enekülésig sem m iképpen se lazítsunk az adagoláson, m ert nem
tu d h a tju k , m ennyi ideig kell elégnek lennie a tartalé kna k.

Csökkentsük a vízigényt!
Tegyünk meg m inden szükséges óvintézkedést a vízveszteség megakadá­
lyozására (lá s d V iz az A lapvető követelm ények fejezetben)'. Csökkentsünk
a lehető legkevesebbre az izzadást! Fordítsuk a hasznunkra a szellőt, és
tengervízzel hűtsük a testünket! Ha nagyon meleg van, viszont nincs árnyék,
és a tenger biztonságos, m erüljünk a vízbe a csónak oldalánál, de előtte min-
492
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN
»

denképpen ellenőrizzük a m e n tő k ö te lü n k e t! M in d ig legyünk kikötve! Óva­


kodjunk a veszélyes halaktól, és győződjünk meg róla, hogy vissza tu du nk-e
mászni a fedélzetre!
Ha tengeribetegség veszélye fenyeget, m áraz émelygés kezdetekor vegyük
be a csillapítására szolgáló ta b le ttá t (ha van), m ert a hányással értékes
folyadékot veszítünk!
Ha kevés vizünk van, ne együnk, különösen ne fehérjében gazdag élelm et
(pl. h alat vagy algát), m ert azok megemésztéséhez szervezetünknek sok
folyadékra van szüksége. A szénhidrátok (cukor és keményítő) megemésztése
kevesebb vizet igényel.

A VÍZ ADAGOLASA
1. NAP:
Semennyi. A testünk ta rtá ly k é n t m űködik, vannak tartalékai.
2 - 4 . NAP:
4 dl (ha van).
5. NAP ÉS AZT KÖVETŐEN:
Napi 0 ,5 -2 ,2 5 dl az időjárás és a rendelkezésre álló vízm ennyi­
ség függvényében.
Iváskor a folyadék lenyelése elő tt nedvesítsük be a szánkat,
nyelvünket és torkunkat!

Édesvízgyüjtés
Az esővíz összegyűjtésére éjjel és nappal egyaránt használjunk fel m inden
lehetséges edényt! A zápor közeledését könnyű észrevenni, így van időnk fe l­
állítani vászon és m űanyag felfogóeszközöket (ezeken sokkal több víz gyűlik
össze, m in t az edényekben).
Éjjelre bontsuk szét rögzített szélekkel a vásznakat, hogy felfogjuk a har­
m a to t!
Ha esik az eső, igyuk meg, ami összegyűlt! Lassan igyunk, m ert ha kevés
vízen és kis adagokon éltünk, hányni fogunk a gyorsan ledöntött folyadéktól!
M inden edényünket tö lts ü n k meg a lehető legjobban! Először a csónak­
ban összegyűlt tócsákat igyuk fel! A nagy tengereken legyünk óvatosak, m ert
elképzelhető, hogy a víz sóval szennyezett. A víz kiváló nehezékként szolgál
a fe lfú jh a tó csónakban - a pereméig te lte n is lebegni fog.

Tengeri Jég
A jégből ivóvíz nyerhető, a friss tengeri jég azonban sós. Kizárólag régi te n ­
geri jeget használjunk, amelyet kékesszürke színéről és legöm bölyödött széle­
iről ism erhetünk f e l ! Az ilyen je g e t fe lo lva s z th a tju k vagy elszopogathatjuk,
493
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

m ert a jég egy év vagy hosszabb idő elteltével elveszíti só ta rta lm á t. Nyáron
a régi tengeri jégen kialakuló pocsolyák ihatóak (ha nem a hullám kicsa­
pódásával keletkeztek). Ivás e lő tt óvatosan kóstoljuk meg őket, m ert bár­
m ennyi só elfogyasztása tovább növeli a szom júságot.

Víz nyerése halakból


Igyuk ki a nagy halak gerince m entén és a szemükben ta lá lh a tó vizet! Óva­
tosan vágjuk félbe a halat, így kinyerhetjük a gerince m entén lévő folyadé­
kot, a szemét pedig egyszerűen szívjuk ki! Ha azért kell ehhez folyamodnunk,
m ert m ár annyira híján vagyunk a víznek, ügyeljünk rá, hogy ne igyuk meg
a hal több i te s tn e d vé t: nagy m ennyiségű fe h é rjé t és zsírt tartalm aznak,
am elyek emésztése több ta rta lé k o t emészt fel, m in t a m e n n y it ad.

A tengervíz ihatóvá tétele


A m e n tő tu ta j felszerelése minden bizonnyal tartalm az nap segítségéve! mű­
ködő lepárló és vegyi sótalanító felszerelést, amelyekhez használati útm utató
is tartozik. A nap segítségével m űködő lepárlót azonnal helyezzük ki, a só­
ta la n ító ta b le ttá k a t viszont csak akkor használjuk, ha az időjárás nem ked­
vez a lepárlásnak, és a h a rm a t vagy az eső gyűjtése sem hoz eredményt!


NE FELEDJÜKL ____
NE igyunk tengervizet!
NE igyunk vizeletet!
NE igyunk alkoholt!
NE dohányozzunk!
NE együnk, ha nincs vizünk!
A korlátozott ivás és evés időszakát legkönnyebben alvással és pihenés­
sel vészelhetjük át. Arra azonban ügyeljünk, hogy napközben pihenve
megfelelő árnyékban legyünk!
Ha vad a tenger, kössük m agunkat a tutajhoz, zárjunk be minden
fedelet, és a lehető legjobb körülmények között igyekezzünk átvészelni
a vihart A megoldás a NYUGALOM - legalább próbáljuk meg megőrizn i
------------------------------- — -------- — :

ÉLELEM
Raktározzunk élelm iszer-vésztartaléko t arra az időre, a m iko r valóban nagy
szükségünk lesz rá - még akkor is, ha ennek az az ára, hogy csak kis fala­
to k a t fo g y a s z th a tu n k ! Igyekezzünk a term észet n y ú jto tta élelm e t enni!
494
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

Legfőbb élelem forrásunk a hal lesz. Létezik ugyan néhány mérgező és


veszélyes hal, de a nyílt tengeren, szárazföldtől távol általában biztonsággal
fogyaszthatóak. A partok közelében viszont már akadnak egyszerre veszélyes
és mérgező halak is. Ilyen többek között a vörös csattogóhal és a barrakuda,
amelyek egyébként ehetöek, de a korallzátony vagy zátony vízéből kifogva
mérgezőek.
A repülőhalak akár bele is ugorhatnak a csónakunkba!

Halfogás
- A horgászzsinórt ne kezeljük puszta kézzel, ne tekerjük körbe a kezünkön,
és ne kössük a felfújható gumicsónakhoz! A rátapadó só éles vágóéit alakíthat
ki, amely mind a tu ta jra, m ind a kezünkre veszélyes lehet.

- Viseljünk kesztyűt (ha van), vagy használjunk valam ilyen ruhadarabot


a halak megfogásakor, hogy elkerüljük az éles uszonyok és koponyafedők
okozta sérüléseket!

- Elképzelhető, hogy a halakat és tengeri teknöcöket vonzza a mentőcsónak


vagy tutaj vetette árnyék, és beúsznak alá. Ha van hálónk, feszítsük ki a csó­
nak alatt, egyik végétől a másikig (a szélek tartásához két ember kell)!

- Éjjel zseblámpával csalogassuk m agunkhoz a halakat! Holdfényes éjsza­


kán engedjünk ruhadarabot, a lu m ín iu m fó liá t vagy fé m e t a vízbe, hogy
visszatükrözze a holdfényt és odavonzza a halakat!

- Rögtönözzünk horgot bármilyen rendelkezésre álló tárgyból! Kicsi, kih a jt­


ható zsebkés, fo g a zo tt fém darab vagy drót is megteszi. Kis fém darabok
(pl. csat, kanál vagy érme) szolgálhatnak „csaliként".

- Ha fémkanalat vagy villantót használunk, mozgassuk folyamatosan: engedjük


ki a zsinórt, majd tekerjük vissza. Hagyjuk a „csalit" süllyedni és húzzuk fel!

- Használjuk csaliként a k ifo g o tt halak belsőségét!

- A hal gyorsan romlik. A trópusokon azonnal el kell fogyasztanunk, hacsak


nem száraz a levegő - ennek viszont a trópusi óceánon kicsi a valószínűsége!

- A hidegebb éghajlaton a felesleges halat m egszáríthatjuk a napon,


későbbi fogyasztásra. Előbb azonban tisztítsuk meg és belezzük ki!

Madarak
Az összes tengeri madár potenciális élelemforrás. Elképzelhető, hogy a csónak
m int lehetséges pihenőhely vonzza őket. M aradjunk m ozdulatlanok, amíg
495
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

le nem telepednek, majd próbáljuk meg elkapni őket! Ez akkor sikerülhet


a legkönnyebben, ha a madár kim erült, m ert rossz időben kellett repülnie.
M adarat úgy is foghatunk, ha horoggal, vagy torkon keresztbeálló, hallal
e llá to tt csalival felszerelt m adzagot húzunk a vízben. ^
A madarak odacsalogotösához vonjunk be
halókkal egy rombusz alakú, ónból készült, Lf /
torkon keresztbeálló csalit, majd húzzuk f í
a vízijármű m ögött. Am int a madár bekapja J V
a „halat", az óntárgy keresztbeáll nyelő- / /
csövén. /

V ízinövények
A tengeri alga nem kizárólag a vízparton él, az óceán belsejében is előfordul.
Létezik úszó változata, m in t a tengeri hínárfélék (másnéven Sargassum-mo-
szatok), amelyek számos meleg vizű területen előfordulnak a Sargasso-ten-
gerben és az észak-atlanti áramlatban. Más fajok az A tla n ti- és a Csendes­
óceán déli, hidegebb részén találhatóak. A hínár kemény és sós, nehéz meg­
emészteni. Magába szívja a vizet, ezért ne fogyasszuk, ha híján vagyunk
a folyadéknak!
A hínár a rajta élő garnélarákok és egyéb kisebb rákok, valamint apró halak
form ájában is biztosít élelmet. Rázzuk meg a csónakba h ú zo tt hínárt, hogy
m egtaláljuk őket! Ezek a rákfélék a hínárhoz hasonlóan barna színűek, ezért
nem könnyű észrevenni őket.
A vízből kiszűrt plankton szintén hasznos élelemforrás, különösen a hideg
9

déli vizeken [lásd Eleiem a Sarkvidéki területek részben , az Éghajlat és


terepviszonyok fejezetben).

Készítsünk kutotóhorgot! Kössünk össze fa­


darabokat vagy a roncsról származó fém-
efemeket, és formázzunk belőlük többszörös
horgot! Rögzítsük egy kötélre és húzzuk ma­
gunk mögött, vagy dobjuk a hínárba, hátha
találunk valam it! A rögtönzött tutaj meg­
erősítéséhez használható, vizen sodródó
uszodék összegyűjtésére is használhatjuk.

496
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

VESZÉLYES HALAK
Mérgező halak
Sok zátonyban élő hal húsa mérgező. N ém elyik fajra ez csak az év bizo­
nyos szakában, másokra m indig igaz. A méreg a hal m inden részében, de
különösen a májában, a beleiben és ikráiban van jelen.
A hal mérge oldódik a vízben, ezért bármeddig is főzzük, nem tudjuk sem­
legesíteni. A méreg íztelen, ezért a szokásos fogyaszthatósági vizsgálat
9

(lásdEleiem) sem m utatja ki. A madarak kevésbé érzékenyek a méregre, ezért


abból, hogy a m adár m egette a halat, nem köve tke zte th e tü n k sem m ire!
A macskát általában kevésbé viseli meg a méreg, a kutyára és a patkányra
viszont ugyanolyan hatással van, m in t az emberre.
A mérgezés az ajak, a nyelv, a lábujjak és az ujjhegyek zsibbadását, erős
viszketést, v a la m in t a hőmérséklet érzékelésének látszólagos m egfordulását
okozza (a meleg dolgok hidegnek, a hidegek melegnek tűnnek). A mérgezést
valószínűleg kiséri még hányinger, hányás, a beszédkészség elvesztése,
szédülés és bénulás, am ely végül halálhoz vezet.
A mérgező húsú halak (lásdszínes rész) m ellett léteznek veszélyes ta p in ­
tásúak is. Sok rájaféle farkában ta lá lh a tó mérgező csáp, ismertek áram ütést
okozó fajok is. Némelyik zátonyban élő halnak (köztük a kőhalnak és az ö r­
döghalnak) mérges tüskéi vannak, amelyek ritkán vezetnek halálhoz, viszont
komoly fá jd a lm a t, égető érzést, esetleg kínzó fá jd a lm a t okoznak - a n y il­
vánvalóan súlyos seben kívül.
A vízben néha alig észrevehető medúza erős csípésre képes. A hólyagm e­
dúza vagy portugál gálya (nem való di medúza) kékes, hólyagszerű élőlény,
általában kisebb hullám zó ta ra ja t is növeszt. Ha ilyen á lla to t látunk, ne
m enjünk a vízbe! Nagyon hosszú, veszélyes és fájdalm as m éreganyagot
tartalm azó „ta p o g a tó k a t" húz maga után.

Támadó halak
Létezik számos vad, kerülendő hal. A vakmerő és szemtelenül kíváncsi barra-
#

kudáról közismert, hogy rátámad az emberre. Éjszaka ráronthat a fényes vagy


világos tárgyakra is. Az akár 1,8 m - t is elérő tengeri sügértől szintén érde­
mes távol ta rta n i m agunkat. A sok éles foggal felvértezett, 1,5 m-es muréna
szintén tám ad, ha megzavarják. Mérges tengeri kígyók néha előfordulnak
az óceánok közepén is. Nem valószínű, hogy harapnak, de azért kerüljük el
őket!

497
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

CAPAK
Évente mindössze néhány cápatám adást regisztrálnak, amelyeknek csak
kis hányada végzetes. Persze a tengeri tú lé lő sokkai sebezhetőbb, m irt
a statisztikákban leggyakrabban szereplő, tengerparton úszkáló nyaraló.
Az emberre csak néhány cápafaj veszélyes.
A legtöbb áldozatért hat cápafaj felel: a fehér cápa, a mako, a tigriscápa,
a pörölycápa, a bikacápa és a dajkacápa. Ezek közül a fehér cápa (azaz
„a nagy fehér") a legnagyobb. A cápa méretéből azonban nem következtet­
hetünk veszélyességére, ahogy nincs semmi kapcsolat a m éret és a támadás
valószínűsége k ö zö tt sem. Az embernél kisebb cápa is képes megölni a víz­
ben úszó túlélőt. Az óriáscápa és az érdescápa (vagy cetcápa) pedig elérheti
a 13,3 m -es hosszúságot is, mégis apró planktonokkal táplálkozik és nem
je le n t veszélyt az emberre. |
Az óceánban élő cápák tudnak ölni, de a trópusokon olyan bőségesen
áll táplálék a rendelkezésükre, hogy általában nem vadak. Az ilyen cápák
többsége gyáva, könnyen elijeszthetjük őket egy botütéssel, főleg ha az
orrukra kapják. Azonban ha zajt csapunk, szabályosan magunkhoz CSALO­
GATJUK a távoli cápákat is.
A cápák meglehetősen mélyen élnek és táplálkoznak. Többségük az óceán
fenekén keres élelm et, az éhes cápa viszont követi a h a la t a víz felszínére
és a sekély vízbe is, ahol nagy valószínűséggel VESZÉLYES.
••
A cápa étrendjét hal, tin ta h a l, rák és egyéb tengeri állatok képezik.
KÖNNYEN megszerezhető élelm et keres, általában a rajból lemaradt hal
vagy sebesült á lla t nyomába ered. A cápák azért követik a hajókat, hogy
megdézsmálhassák a fedélzetről le d o bo tt hulladékot.
A cápa leginkább éjjel, hajnalban és alkonyaikor aktív. Nem minden cápa­
faj lát jól, zsákmányának elhelyezkedését inkább szaga és vízben terjedő rez­
gései alapján határozza meg. A sebből származó vér, az ürülék és a hulladék
vonzza. Gyenge, ideges m ozdulatokkal magunkra vonhatjuk a cápa figyelmét
m e rt sebezhető, sérült élőlénynek gondol m inket. Erős, szabályos mozdu­
latokkal és hangos zajjal elriasztha tjuk.
A cápa számára újdonság a szokatlan emberi külső, a ruházat pedig bi­
zonytalan fo rm á t kölcsönöz az alakunknak. A ruhát viselő, összecsoportosult
tú lé lők e g yü tt nagyobb biztonságban vannak, m in t egyedül. Ha a cápa
bizonyos távolságot ta rt, csak kíváncsi. Ha viszont befelé köröz és hirte'en
m ozdulatokba kezd, már jelentős a tám adás valószínűsége.
A cápa képtelen a hirtelen megállásra és a gyors megfordulásra. A jó úszó
így kivédhet egy nagy, magányos cápát, ha követhetetlen irányváltásokkal
próbálkozik.

498
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

499
ÉLETBEN M A R A D Á S VIZEM

500
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

A felszín fe le tt megjelenő uszony a la tt nem feltétlen cápa bújik


meg! Egy nagy rája uszonyvégződései m egtörhetik a vízfelszínt, és
úgy tűnhet, m intha két tökéletes összhangban lévő cápa mozogna
o tt - ami természetellenes. A bálnák úszója és úszószárnya szintén
összetéveszthető a cápával - pl. a barna delfiné és egyéb delfineké,
amelyek ártalm atlanok, és valószínűleg többet is m utatnak majd
magukból.

Az itt felsorolt cápákról kö ztudott, hogy am elyeket fe lü l kékes csikók borítanak, a lu l


m egtám adják az em bert: fénylő ezüstszínűek. Erős fogakkal teli, elöre-
nyúlószájuk van. Néhány fa jtá ju k eléri a 2 m-es
1. Fehér cápa (Carcharodon earcharias): hosszúságot. Az összes tró p u si vizben e lő fo r­
A 6 m - t is elérheti, bár á lta lá b a n kisebb. A lu l dulnak. N agyon gyors, hirte le n mozgású, sok­
szürke, fe lö l fehér színű. A teste nagyon vastag. szor rajban élő állatok, de általában csak okkor
Tiszta fekete szem ei és vaskos, kúp alakú Grra veszélyesek, ha vér van a vízben.
von. Az összes óceánban előfordul, de le g in ­ 5. Pörölycápafélék (Sphyrna): Jellegzetes, la ­
kább D él-A frlkában, Észak-Am ertka keleti és pos, kalapácsszerű fe jü k rő l a zo n nal fe lis ­
n yu g a ti részén, A usztráliában és Ú j-Z élandon m erhetőek. Sok különböző fa jtá ju k létezik,
jellem ző. a legnagyobbak elérik a 6 m -es hosszúságot
2. M akó vagy lándzsafogú cápa (Isuruscxi- M inden tró pusi és szubtrópusi vízben e lő fo r­
rinchus): Á lta lá b a n 2 -3 m hosszú, nagy testű, dulnak.
fe lül lazúrkék, a lu l krém színű állat. Az összes 6. Bikacápa (Carcharhinus \euc3s}: Az A tla n ti­
óceánban előfordul, de a meleg ég hajlatú v i­ óceán nyugati, tró p u si részein fo rd u l elő, de
zekben gyakoribb. R endkivül gyorsan úszik. közeli rokonai élnek D é l-A friká n á l és az In d ia i-
Néha kiu g rik a vizből. óceánban. Tömzsi teste fe lü l szürke, a lu l fehér.
3. Tigriscápa (Galeocerdo cuvier):/4fJogoson Elérheti a 4 m -es hosszúságot is. Támadó ter­
3 -3 ,5 m-es, n a g y testű cápa. Fiatal korában mészetű hal, és a zé rt is veszélyes, m e rt felbuk­
felül csíkos vagy foltos; a k ife jle tt egyed ug ya n­ ka n h a t o sekély vizekben, és képes fe l úszni
o tt egyenletesebben szürke, a lu l pedig fehér. a folyókon is.
Ren dkivül széles fe j és állkapocs, valam in t n yers 7. Dajkacápa (Ginglymostoma): Az A usztrália
körvonalú, négyszögletes o rr jellem zi. A z ösz- keleti részeinek vizein je lle m z ő szürke dajka­
szes tró p u si és szubtrópusi vizben előfordul, cápához hasonlóan m eghaladhatja a 4 m -es
sokszor a p a rt m entén is. hosszúságot Erős felépítésű, nagy uszonya, felül
4. Barrakudafélék (Sphyraena): Nem a cápák­ szürkés, a lu l fehér á lló t. Gyakran a partokh o z
hoz tartoznak: vékony, torpedószerű halak, nagyon közel található.

Ha cápát fogtunk^.
Ha véletlenül kisebb cápa akad a horogra, a fe jé t m agunktól távol tartva
húzzuk a csónak vagy tu ta j oldalához, majd üssünk rá nagyot, m ie lő tt
behúznánk a fedélzetre! M ie lő tt megfognánk, győződjünk meg róla, hogy
teljesen elkábult, majd további ütésekkel végezzünk vele, és készítsünk
a húsából cápaszeleteket!
NE próbáljuk meg ezt nagy cápa esetén, m ert sérülést okozhat a csónak­
ban és bennünk is! El kell vágnunk a zsinórt, feláldozva egy részét, m ert
a cápa vergődése hamarosan odavonzza a társait!
501
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN

Védekezés a cápák ellen


M e n tő m e llé n y vagy cápariasztóval fe lsze re lt vízijárm ű nélkül veszélyes
a vízben ta rtó zko d n i, de ezek hiányában sem fog egyértelm űen cápatáma­
dás bekövetkezni. A cápariasztók nem m űködnek 100 százalékos hatékony­
sággal. Csak akkor alkalmazzuk őket, ha mindenképpen szükségünk van rájuk,
és ne fe le d jü k: csak egyszer használhatóak!

Vízben:
Ha cápák vannak a vízben, igyekezzünk ne a vízbe végezni a dolgunkat,
m e rt odavonzhatja őket. Ha mégis vizelnünk kell, rövid és gyors ada­
gokban ürítsünk, és hagyjuk, hogy a vizelet eloszoljon, m ie lőtt kienged­
nék a következő adagot! A székletet gyűjtsük össze és dobjuk minél
messzebbre! Ha hánytunk, próbáljuk benntartani a szánkban, és nyeljük
vissza! Ha ez lehetetlen, gyűjtsü k össze és dobjuk m inél messzebbre!
Ha úsznunk kell, erős, rendszeres csapásokkal haladjunk, elkerülve
a halrajokat.
Ha az egész csoport veszélyben van, ta g ja i az arcukkal kifelé for­
dulva kapaszkodjanak össze! Ha el kell hárítani a tám adást, rúgjunk
kifelé és kéztövünkkel üssünk keményen az állatra (m in t a fociban, ha
a tenyerünkkel ta rtju k távol az ellen felet)!
Csapjunk úgy nagy zajt, hogy tölcsérré fo rm á lt kézzel belecsapunk
a vízbe! M erítsük fejünket a víz alá és kiabáljunk! Ezek a javaslatok cso­
portosan alkalmazva sokkal hatásosabbak, de akkor is működhetnek, ha
egyedül vagyunk. Ha van késünk, állju n k készen a használatára! Tel­
jesen n yo m ju k bele a cápa orrába, de m egcélozhatjuk a kopoltyúját és
a szem ét is!

Tutajon vagy csónakban:


Ha cápa van a közelben, ne halásszunk, és ne dobjunk hulladékot a vízbe
(beleértve a székletet és a hal belsőségeit is)! Engedjük el a csalival ellá­
to tt horgokat! Ne lógassuk a karunkat vagy lábunkat a vízbe! Ha a cápa
tám ad ni készül, ijesszük el az orrára ütve az evezővel vagy egy rúddal!
Ne feledjük, egy nagyobb cápa akár ki is haraphat egy darabot a csó­
nakból vagy a tu ta jb ó l!

NE FELEDJÜK:
Ha van cápa riasztónk, m indig kövessük a gyártó utasításait, de csak
súlyos vészhelyzetben használjuk! A riasztó ham ar szétoszlik a víz­
ben és elveszti a hatását. Jól válasszuk meg a p illa n a to t m ert csak
egyszer használhatjuk!
-------------------------------------------------- . -- ------------------------------------------------ =

502
ÉLETBEN M A R A D Á S VÍZEN
m ■■
■■

HOGYAN ÉRJÜNK PARTOT?


Ha parthoz közeledünk, igyekezzünk olyan helyet választani, ahol könnyen
kiköthetünk vagy biztonságosan a partra úszhatunk! Vonjuk be a vitorlát,
és figyeljünk a sziklákra! A viharhorgony a part felé fog irányítani m inket és
csökkenti a sebességünket, ami időt hagy a közeledő sziklák előli elkanya-
rodáshoz. Ne akarjunk úgy partra szállni, hogy belesüt a nap a szemünkbe,
mert így sokkal nehezebb észrevenni a sziklákat és az aka d á lyo ka t
Ha van választási lehetőségünk, a lejtős, hullámveréses part kínálja a leg­
jobb esélyeket. Ha tudunk időzíteni, használjuk ki a nagy bukóhullám ot! Erő­
sen evezve meg tudjuk akadályozni, hogy a csónakunkat elöntse vagy oldalára
fordítsa egy érkező hullám taréj, de a kiszemelt b u kó h u llá m o t azért ne
hagyjuk le. Nagy hullám törés esetén irányítsuk csónakunkat a tenger felé,
és a hullám közeledtével evezzünk bele!
Ahogy közeledünk, figyeljük a szárazföld fekvését: a magaslatok elhe­
lyezkedését, a növényzet fa jtá já t és az esetleges folyókat! Olyan domborzati
elemeket is észrevehetünk, amelyek a partról már nem láthatóak. Ha csoport­
ban vagyunk, je lö ljü n k ki egy találkozóhelyet arra az esetre, ha a csónak
összetörne és elszakadnánk egym ástól!
Ha éjjel érünk el a szárazföld közelébe, a partraszállást lehetőleg ha­
lasszuk reggelre, m ert tú l sok, sötétben láthatatlan veszély leselkedik ránk.
Ha folyótorkolatba sodródtunk, kövessünk el mindent, hogy elérjük a par­
tot, a váltakozó árapály ugyanis visszavihet m inket a tengerre. Vegyük be
a viharhorgonyt, és a partra érés érdekében tegyük minél könnyebbé a csó­
nakot! M erjük ki a vizet a fe lfú jh a tó gum icsónakból, és fú jju k fel teljesen!
f

így tudjuk a legjobban kihasználni a szárazföld megközelítéséhez a dagályt.


Ha az apály mégis visszasodor m inket a tengerre, nehezítsük úgy a g u ­
micsónakot, hogy részben m eg tö ltjü k vízzel és kivetjük a viharhorgonyt!

Partra úszás
Ha a vad tengerben sziklákon keresztül kell a partra úsznunk, hagyjuk ma­
gunkon a ruhánkat, a cipőnket és a m entőm ellényünket (ha van)! Emeljük
magunk elé a lábainkat, hogy a talpunk fogja fel a sziklának csapódást -

503
\

~1C > -

MEGMENEKÜLÉS

jeladás a mentőcsapat figyelmének felkeltése, a je l­


A zések pedig a kapcsolat felvételét követő kommuni­
káció m iatt fontosak. Ajelzések kihelyezésében segítsé­
günkre lehet (és növeli a hatékonyságukat), ha ismerjük
a kutatóegységek használta módszereket.
Ha a túlélőket légi úton szállítják el a mentőalakulatok,
elengedhetetlenné válhat a repülőgép vagy helikopter
leszállóhelyének előkészítése, ezért bem utatjuk a meg­
felelő helyszín jellem zőit és a helikopterrel kapcsolatos
óvintézkedéseket is.

504
_ - ---------------------------------------------------------------------------------------- — ------------------------------------------------ = *

JELADÁS 506
JELZÉSEK ÉS KÓDOK 508
Föld-levegő jelzések - Jelek a talajon 511
Az üzenetküldés módjai és szabályai 513
A hegyimentők jelzései 517
Tájékoztató jelzések 519
KERESÉS 520
Keresési módszerek 520
Helikopteres mentés 523

505
JELADÁS
m egm enekülés legelső fe lté te le , hogy tudassuk másokkal, milyen
A helyzetbe kerültünk, és - lehetőleg - az elhelyezkedésünket. Ha már
fe lv e ttü k a kapcsolatot, to v á b b íth a tu n k egyéb in fo rm á c ió ka t is.
Ennek legkézenfekvőbb módszere a m o b il- vagy m űholdas telefon taka­
rékos használata. Ha viszont nem áll a rendelkezésünkre ilyen fényűző beren­
dezés, még m in dig számos nem zetközileg ism ert segélykérő jelzést hasz­
nálhatunk. Ezek közül a legism ertebb talán az 5. 0. S. („Savé O urSoils",
azaz „M entsétek meg lelkeinket") betűkom bináció: leírhatjuk, továbbíthatjuk
rádión, b e tű zh e tjü k fényjellel vagy e lk ü ld h e tjü k bárm ilyen módszert hasz
nálva a m orzekód segítségével.
A látszólag értelm etlen „M ayday" jelzés (amely szó szerint „májusnap"-ot
je le n t, valójában a francia m 'oidcz, azaz „segítsetek" kifejezés kiejtés sze­
rin ti angolosítása) a hajók és repülőgépek leg tö b b e t használt rádió-tele­
kom m unikációs jelzése. |

Jármű vagy repülőgép roncsa


Ha elakadt já rm ű vagy kényszerleszállást v é g re h a jto tt repülőgép mellett
vagyunk, számos hasznos segítséget ta lá lh a tu n k a jeladáshoz. Ha nincs tűz,
o tt a m e g g y ú jth a tó üzem anyag-, o la j- és hidraulikus folyadék maradéka.
A g u m it és az elektrom os szigetelést tüzbe dobva sötét fü s tö t hozhatunk
létre.
Az üveg és a króm ozott anyag kiváló fényvisszaverő. A mentőmellény,
a gumicsónak és az ejtőernyő m ind-m ind élénk színű, feltűnő tárgy. Helyezzük
ezeket a színes és fénylő tárgyakat m agunk köré, hogy jó l láthatóak ésfigye-
lemfelkeltőek legyenek!
9

Éjszakára kapcsoljuk fel a lám pákat! Ha viszont az akkum ulátorok vagy


elemek kezdenek lem erülni, ta rta lé k o lju k őket arra az esetre, ha elhaladó
repülőgépet vagy esetleges k u ta tó c s a p a to t veszünk észre!

Tűz és füst
A tűz - láng és fü st formájában egyaránt - kiváló módja a figyelem magunkra
irányításának. Ha m ár az elsődleges feladato kna k (sérültek ellátása, mene­
dék kialakítása) eleget tettünk, a legfontosabb követelmény a jelzőtűz rakása.

Hová helyezzük a jelzéseket?


A jelzések kihelyezésekor vegyük figyelem be a terep sajátosságait! A fény­
jelzéseknek magas helyeket válasszunk! A hegyháton létrehozott szokatlan
árnykép valószínűleg felkelti valaki f igyelmét. Ha a földre helyezzük a jelzéseket,
egyenes te rü le te t válasszunk, vagy olyan dom boldalt, amelyet biztosan észre
lehet venni a légi keresés szokásos m ódszereit alkalmazva!
506
JELA DAS

Nemzetközi jelek
Ha már sikerült kapcsolatot létesítenünk, szóbeli kommunikáció híján is szá­
mos összetett nemzetközi jelzést [lásd később) alkalm azhatunk alapvető
szükségleteink megfogalmazására.
Légi vagy vízi mentés esetén szükségessé válhat leszállópálya létesítése
vagy kötelek és eszközök rögzítése, ezért a m űveletet nagyban megkönnyíti,
ha rendelkezünk róluk némi alapvető tudással [lásd Helikopteres mentés).

/■
MEGJEGYZES:________________
A repülőgépek a dombos területeken általában az alacsonyabb
hegyháttól a magasabb irányába repülnek, ezért előfordulhat, hogy
a hegyhátak m ö g ö tti dom boldalak nem láthatóak a repülőgépről.
Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, a hegyhát csúcsainak kö­
zelébe helyezzük a jelzéseket, m ert így a légi mentőegység minden
lehetséges érkezési irányából láthatóak lesznek.

Adó-vevö készülék
Néha a fe lfú jh a tó gum icsónakokon, m en tőtuta jo ko n , sőt, az egyszemélyes
mentőmellényeken is található adókészülék, amely a helyzetünket m utató,
sípoló hangú jelzést ad - bár nagy távolságra rendszerint kevésbé hatéko­
nyak. A vészhelyzetben használatos rádió adó-vevők többsége kis h a tó tá ­
volságú, és az értékes akkum ulátorok m iatt amúgy is tartalékolnunk kell,
amíg lesz rá konkrét esély, hogy valaki veszi a jeleket. Hatékony rádióberen­
dezés esetén viszont azonnal küldjünk segélykérő jeleket, és rendszeres
időközönként ism ételjük meg őket!
Minden adó-vevő használati utasítását olvassuk el! A hajón és repülő­
gépen található adó-vevők több hullámhosszon működnek, néhány vész­
helyzetben használatos eszköz azonban csak m e g h a tá ro zo tt segélykérő
csatornákra van beállítva.
Általában igaz, hogy a hegymászó csapatok URH adó-vevőivel csak a jól
látható partnerekkel és állomásokkal lehet kapcsolatot létesíteni, ha nincs
semmilyen közbeeső akadály - igaz, néha a stratégiailag fontos, magas
helyeken ideiglenes közvetítő állom ásokat létesítenek. Ezek a készülékek
általában a hegyim entők frekvenciájára vannak hangolva, de azért ezt
indulás e lő tt ellenőrizzük!
Ha van m űködő adó-vevőnk, ellenőrizzük az akkum ulátorok állapotát!
Vajon használható-e még arra a járm ű motorja, hogy áram ot fejlesszünk
vagy feltöltsük vele az akkum ulátort? Tartalékoljunk erre a célra üzemanya­
got, a jeladásokra pedig dolgozzunk ki egy szabályos rendszert, amellyel
elkerülhető a készülék hosszas, folyam atos használata! Ha valaki veszi a
jelünket, tudja, hogy későbbi jelentkezésre is számíthat.
507
MEGMENEKÜLÉS

Hang
A hang segítségével kiválóan m agunkra v o n h a tju k a fig ye lm e t, ha tudjuk,
hogy hallótávolságon belül emberek vannak. A nem zetközi hegyi vészjelzés
- az S. 0. S. m e lle tt - a percenkénti h a t fü ttyszó (vagy h a t intés, fé n y v il-
lantás stb.j, am elyet egyperces szünet követ, majd újból kezdődik. A kiáltás
is elegendő lehet, ha elakadtunk, vagy közel vagyunk a segítséghez, de
a sérüléseink m ia tt nem tu d ju k elérni.

Legyünk kreatívak!
Ne vessük el még a palackba zárt levél ö tle té t sem! Ez a módszer ugyan cse­
kély sikerrel kecsegtet, ha a Csendes-óceán közepén szenvedünk hajótörést,
de egy folyón úszó, könnyebben észrevehető, üzenetet szállító tárgy - mond­
ju k egy kis tutaj, amelynek élénk színű vitorláján az S. 0. S. felirat olvasható -
könnyen fe lk e lth e ti valaki fig ye lm é t. Engedjük szabadjára a fantáziánkat,
am ikor azon gondolkodunk, hogyan vonhatnánk magunkra és a helyzetünkre
mások fig y e lm é t anélkül, hogy értékes e n e rg iá t és erőforrásokat áldoz­
nánk fe l!

Útnak indulás
Ha úgy gondoljuk, nem nagy a valószínűsége annak, hogy valaki m egm ent
minket, és a legjobb, a m it tehetünk a továbbhaladás, hagyjunk magunk m ö­
g ö tt egyértelm ű jelzéseket, amelyek alapján a szerencsétlenség helyszínére
érkező keresők követni tu d já k az útvonalunkat. Elképzelhető, hogy útközben
jobban m agunkra tu d ju k vonni a fig ye lm e t, m ert pl. közelebb kerülünk egy
rendszeres repülőútvonalhoz, vagy nyíltabb te rü le tre ju tu n k .

JELZÉSEK ÉS KÓDOK
Tűzjelzés
Nemzetközileg ism ert segélykérő jel NE FELEDJÜK:
három külön tűz gyújtása. A legjobb,
Szinte minden jelzés hatszori
ha a tü ze ke t három szögben, egy­
ismétlése segélykérő jelzésnek
m ástól egyenlő távolságba rakjuk,
minősül. Helyzetünktől függő­
így a tüzelőanyag pótlása is köny- en ez lehet hat tűz, hat füstosz­
nyebb. Ha ez nem v a ló síth a tó meg, lop, hat hangos füttyszó, hat
b árm ilyen elrendezés m egfelel - puskalövés, de akár hat villan-
a lényeg, hogy a három tűz egymás­ tás is a lámpával. Ha hang vagy
tól egyértelműen elkülönítve legyen. fény használatával próbálunk
Ha viszont kevés tüzelőanyag áll a segítséget kérni, a hat jel után
rendelkezésünkre, a tá b o rtű z is tartsunk 1 perc szünetet!
megteszi.
508
JELZESEK ES KODOK
A jelzőtüzeket nem tudjuk állandóan égve tartani, arra viszont ügyel­
hetünk, hogy m indig készen álljanak: legyenek lefedve a nedvesség m iatt,
és tartsuk őket bárm ikor m eggyújtható állapotban az elhaladó járm űvek
figyelm ének m agunkra vonása m ia tt! Nagy mennyiségű könnyen gyulladó
gyújtóst halm ozzunk fel, hogy belobbantás után gyorsan lángra kapjon
a tűz! Egyéb gyújtósnak való anyagokról a Táborozási technika Tűz c\mü
fejezetében olvashatunk.
Tűzgyújtásra használhatunk benzint, de NE öntsük rá egyszerűen a tűzre!
Használjunk kanócként valam ilyen rongydarabot: áztassuk benzinbe és
helyezzük a gyújtósra, de ne gyújtsuk meg azonnal! Vigyük a benzines
edényt biztonságos távolságba, majd várjunk néhány másodpercet a kanóc
meggyújtása előtt! Ha a tűz nem gyulladt meg elsőre, húzzuk szét a gyújtóst,
ellenőrizzük, hogy nincs-e benne égő szikra vagy parázs, majd öntsünk rá
még benzint!

NE FELEDJÜK:___________________
- Tartsunk zöld ágakból, olajból vagy gumiból álló készletet a kö­
zelben, hogy szükség esetén fü s tö t idézhessünk elő!
- Sűrűs növényzetben vagy fák közelében építsünk minden egyes
tűz köré földfalat, hogy ne engedjék terjedni a lángokat!
- Nincs értelme o'yan helyre tüzet rakni, ahol a fák m ia tt nem lát­
ható, m ert elrejti a lo m b o z a t Tisztásokra helyezzük a jelzéseket!

Ha folyó vagy tó mellett vagyunk,


építsünk tutojokok és azokra rak­
junk tüzet, majd stabilan horgo­
nyozzuk le vagy kössük ki őket!
A képen az áramlás irányát a nyíl
je lz i

Az álló fa mint fáklya


A kisméretű, különálló fák kiváló tűzjelzésként szolgálnak. Rakjunk tüzet
az ágak közé! Sok száraz gallyat használjunk - a régi madárfészkek nagy­
szerűen gyújtják be a tüzet! A lángok majd belobbantják a leveleket és
nagy fü s tö t gerjesztenek. Ha a fa m ár nem él, az aljára rakjunk tüzet: ez
sokáig égni fog, így lehetőséget ad rá, hogy közben más jelzéseket is kihe­
lyezzünk.
V

MEGJEGYZES: Vigyázzunk, nehogy erdőtüzet okozzunk! Nagy veszélynek


tennénk ki m agunkat - az okozott kárról nem is beszélve.
509
■I f

MEGMENEKULES

Kúp alakú, világító tűz *


Tiszta és nyílt területen készítsünk egy háromlábú, emelvényes állványt, és
rakjunk tü ze t rajta! Az emelvény m ia tt a gyújtósfa nem a nedves talajon
van, alatta akár további tű z ifá t is tárolhatunk. Örökzöld ágakkal borítsuk be
a kúpot, hogy száraz m aradjon! Ezek erős fény kíséretében égnek és kiváló
fü s tö t képeznek.
Fedjük be az egész kúpot élénk színű anyaggal, ha van (az ejtőernyő erre
is kiváló)! így nemcsak a nedvességtől óvjuk és égésre készen ta rtju k a tüzet,
de nappal is észrevehető lesz. Rántsuk le a kúpról, amikor m eggyújtjuk a tü ­
zet. Elképzelhető, hogy elsőre nem sikerül felhívni magunkra a figyelm et!

Ügyeljük rá, hogy o háromlábú állvány


mindig megfelelő állapotban legyen( vagyis
a fa iegyen kellően száraz a tűz hirtelen,
gyors begyújtása miatt, és a fa készletet se
használjuk fel más célra! Szúrjuk a rudak
végeit o főidbe, hogy még erős szélben se
boruljon fel az állvány!

Ha ég a kúpban a tűz, a fénye több kilométeres távolságból is észreve­


hető. Nyíltabb, az elemeknek jobban k ite tt környezetben egy kúpos sátorba
vagy ejtőernyőből készült tipibe rakott, kisebb tűz is lehet jó l látható jelző-
••

tűz. ügyeljünk rá, hogy a hő és a füst számára legyen kim enet a tipi tetején,
és tartsuk a tü z e t felügyelet a la tti Ha dom boldalon vagyunk, a tüzelő­
anyagot oldalról vagy fe lü lről tegyük a tűzre, hogy ne takarjuk el túlzottan
a fényét - bár a fényforrás e lő tti mozgás is hozzájárulhat a figyelem fe l­
keltéséhezi

A roncs felhasználása tűzjelzés készítésére


Rakjunk tü z e t a repülőgépből vagy egyéb já rm ű bő l származó fémdarabon,
így a gyújtós nem a nedves földön lesz. Ha a fém felforrósodik, megnő a
hőáramlás és a tűz fényesen kezd égni. Ha a roncsdarabot kifényesítettük,
felerősíti a tűz fényét és fényszóróként világít. Három ilyen tűz azonna
észrevehető segélykérő jelzés.

Füstjelzések
A fü st napközben kiváló helymeghatározó, ezért m indig legyen kéznél sok
füstképzö anyag, amelyeket bárm ikor a tűzre dobhatunk! Olyan anyagot
válasszunk, amelynek füstje elüt a környezettől!
510
JELZÉSEK ÉS KÓDOK

V ilágo s fü s t: S ötét talajú vagy sötétzöld erdővel b o ríto tt területen té r el


környezetétől. Zöld fűvel, levelekkel, m ohával és páfránnyal idézhetjük elő!
A nedves anyagok gom olygó fü s tö t hoznak létre.

S ö té t fü s t: Hóban vagy sivatagi hom okban a leghasznosabb. Gumival vagy


olajjal idézhetjük elő. Ha a légköri viszonyok m ia tt a fü st rétegekben elterül
a talaj m entén, rakjunk nagyobb tüzet, hogy növeljük a h ő t! A hő á ra m la t a
fü s tö t nagy magasságba szállítja.

NE FELEDJÜK:__________________________
A fü s t am ellett, hogy segít a m entőrepülőgép pilótájának m e g ta ­
lálni minket, m egm utatja a területen uralkodó szélirányt is. Ügyeljünk
rá, hogy a fü s t a leszállóhelyhez és az álta lu n k kihelyezett jelzések­
hez viszonyítva szélirányba áram oljon, ellenkező esetben felülről
nehezen lesz észrevehető.

FOLD-LEVEGO JELZESEK
- JELEK A TALAJON
Ezek a betűk nem zetközileg ism ert segélykérő jelzések. A FILL b e tü ko m -
bináeió hasznos em lékeztető, segítségével fejben tu d ju k ta rta n i a le g fo n to ­
sabb jelzéseket. Az egyvonalas jelzés, az „I" a legfontosabb és legkönnyebben
elkészíthető. A pilóta bárm ilyen veszélyt vállal azért, hogy válaszoljon erre
a segélykérésre. A je le k e t a lehető legnagyobbra és legkönnyebben észre­
vehetőre készítsük, használjuk ki a színek kontrasztját és az árnyékhatást is.
Egy-egy je l ja v a s o lt m érete a 10 m -es hosszúság és 4 m -es szélesség. Az
egyes je le k kö zö tt 3 m -es üres helyet hagyjunk!
A jeleket nyílt te rü le tre helyezzük ki vagy készítsük el! Kerüljük a mere­
dek vízm osásokat és szurdokokat.
Használjuk a túlélőtáskában ta lá lh a tó jelző la p o ka t (/ásd Alapvető kö­
vetelmények), ha pedig nincs ilyenünk, készítsünk! Helyezzünk ki roncsdara­
bokat, vagy ássunk sekély árkokat a földbe, és halm ozzuk fel a kiásott
fö ld e t m ellettük, hogy növelje az árnyék (jelzés) nagyságát A jel kihangsúlyo­
zásához használhatunk ágakat és köveket.
A hóban akár a jeleket kitaposva is könnyen észrevehető nyom okat hagy­
ha tu n k - legalábbis a következő hóesésig.
Ha m ár s ik e rü lt kapcsolatot létesítenünk, a repülőgépről le d o b o tt vagy
je lz e tt üzenetre válaszolhatunk az „A ” („A ffirm a tiv e ” - megerősítő) vagy „Y"
(„Yes" - igen), illetve az „N " („N o ” - nem, „N eg ative" - nemleges) jelekkel,
de használhatunk m orzekódot vagy te stje le ke t is.
511
MEGMENEKÜLÉS

FOLD-LEVEGŐ JEIZESEK

Súlyos sérülés - a sérült azonnali elszállítása szükséges


(azt is jelentheti, hogy ORVOSRA VAN SZÜKSÉG)

Orvosi felszerelésre van szükség

Élelemre és vízre van szükség

Nemleges, nem

Megerősítő (az „ V - t , azaz „Yes"-t is megértik)

Minden rendben

Nem tu d u n k továbbhaladni

Ebbe az irányba mentem

Jelezzétek a haladás irányát!

Nem értem

Iránytűre és térképre van szükség

Itt valószínűleg biztonságosa leszállás


(a hiányos háromszög azt jelenti, hogy
érdemes lenne megpróbálni a leszállást)
i i ' ,
■ Adó-vevőre/jeladó
rilB B N mhHm
lám pára/akkum ulátorra van szükség

A repülőgépben nagy kár esett

512
JELZESEK ES KODOK

Éjszakai jeladás
Az eddig fe lso ro lt jelzések segítségével nappal, akár alvás közben vagy sé­
rülten is magunkra vonhatjuk a fig y e lm e t Ha elegendő benzinünk vagy egyéb
gyúlékony anyagunk van, készíthetünk éjjel is látható jelzéseket Ássunk vagy
kaparjunk a földbe, hom okba vagy hóba S. 0. S. - vagy bárm ilyen más -
jelet, majd ha je le zn i akarunk, ö n tsü n k bele ben zint és gyújtsu k meg!

MEGJEGYZES: Az ilyen jelzéseket m egm eneküléskor meg kelf sem m isíte­


nünk, különben távozásunk után még sokáig fölöslegesen fogja odacsalni
a segíteni akarókat!

AZ ÜZENETKÜLDÉS MÓDJAI ÉS SZABÁLYAI


Semmi szükség rá, hogy m e g ta n u lju n k valam ilyen b o n y o lu lt fényjelzési
módszert. A nem zetközi m orzejeleket to v á b b íth a tju k fé nyforrás be- és ki­
kapcsolásával, egyszerű helio gráffa l, zászlóval vagy botra k ö tö tt ruhada­
rabot lengetve, ille tve hanggal is.
f

MEGJEGYZES: Ne hagyatkozzunk az emlékezőtehetségünkre, legyen nálunk


egy felsorolás a jelzésekről! Attól, hogy esetleg rendszeresen használjuk, és akár
visszafelé is fel tudn ánk sorolni őket, másnak szintén szüksége lehet rájuk.
Az üzenet küldésének és fogadásának külön szabályai vannak. Tanuljuk
meg a speciális kódokat a szabályok alkalm azásának m egkönnyítésére!

Heliográf - fényvisszaverő felület alkalmazása


Fényjeleket küldhetünk a napot és egy fényvisszaverőt használva - „villantva".
Bármilyen fényes tárgy (kifényesített konzervfedél, üveg, fóliadarab) megteszi,
de a legjobb a kézitükör. A hosszú viíla n tá s vonást (másik nevén vonalat),
a rövid p o n to t je le n t. Ha nem ism erjük a m orzekódot, véletlenszerű v íllo g -
tatással hívhatjuk fel magunkra a figyelm et. Az S. 0. S. m orzekódját azonban
m indenképpen ta n u lju k meg!
A fény villogtatása messzire ellátszik, így az is elképzelhető, hogy akkor
veszi észre valaki, am iko r konkrétan nem is akarunk kapcsolatot létesíteni
»

vele - vagy mással. Érdemes próbálkozni ezzel, m ert kevés energiát igényel.
Napközben pásztázzuk az eget! Ha nagyon közel van egy repülőgép, szag­
g a to tta n villantsunk, nehogy elvakítsuk a p iló tá t! Ha m ár biztosak vagyunk
benne, hogy észrevettek m inket, hagyjuk abba a jeladást!

EGYOLDALÚ FÉNYVISSZAVERŐ
Rögtönzött fényvisszaverő segítségéve!gyűjt
sük össze a napfényt és vetítsük o földre
vagy valamilyen más felületre, majd vezes­
sük a repülőgép vagy az egyéb lehetséges
kapcsolatteremtési célpont irányába!
513
MEGMENEKÜLÉS

A HELIOGRAF HASZNALATA
Ha von kétoldalú fényvisszaverőnk, amely­
nek a közepébe lyukat is tudunk fúrni, az
így kialakított eszköz már nem sokban tér
el a szabványos heliográftói.
Figyeljük a nap irányának megfelelően
a heliográf résén keresztül az em bert re­
pülőgépet, hajót stb., amellyel fel akarjuk
venni a kapcsolatot (a), hogy a nap átsüs­
sön a nyíláson (b)l Arcunkon egyfényfoft
jelenik meg (c).
Úgy állítsuk be a tükröt, hogy az ar­
cunkon lévő fényfoSt„eltűnjön"a heliográf
résén keresztül, miközben még mindig
a kiválasztott célra fókuszálunk!

Ha a nap olyan szögben helyezkedik el, hogy ez a módszer nem működik,


vigyük a tü k rö t szemünkhöz közel, majd tegyük egyik kezünket önmagunk
és a cél közé! Úgy állítsuk be a tü krö t, hogy a kezünkre világítson, majd
vegyük el onnan a karunkat!

MEGJEGYZÉS: Ezt a jeladási fo rm á t gyakorolhatjuk ugyan, de csak a túlélé­


sért küzdve jelezzünk repülő járműveknek, és soha ne közvetítsünk olyan üze­
netet, amellyel másokat m egriaszthatunk vagy veszélybe sodorhatunk!

Jeladás ruhadarab segítségével


Kössünk zászlót vagy élénk színű ruhadarabot egy rúdra! A vonás jelzéséhez
balra, a pontéhoz jobbra mozgassuk! M inden jelzésünket erősítsük meg
nyolcas alakú m ozd u la ttal!

A „pontot" úgy jelezzünk, hogy a ruhada- A „ vonást" úgy jelezzünk, hogy a ruhada­
rabot jobbra lengetjük, majd leírunk egy robot balra lengetjük, majd leírunk egy
nyolcast! nyolcast!
Ez az egyszerű jeladási módszer kis távolság m ellett a nyolcas leírása nélkül
is m űködhet A ruha balra lengetésekor, a vonás jelzése után nagyobb szüne­
te t hagyjunk, m in t am ikor a jo b b oldali irányba a p o n to t jelezzük!
514
JELZÉSEK ÉS KÓDOK

TUDNIVALÓ
A MORZEKOD
■ fi
A — N 1
B ----- O 2
C ------- P 3
D ---- Q 4
E - R 5
F ----- S 6
G ------ T 7
H ---- U 8
I - V 9
j ------- w 0
K ----- X
L ------ Y
M ---- Z

ÜZEMET KÜLDÉSE
AAAAA* stb. - Hívójel. Üzenetet küldök
AAA* - Mondat vége. Még /esz folytatása
Szünet - Szó vége. Még lesz folytatása
EEEEE* stb. - Hiba. Az utolsó helyes szótól folytatom
A R - Üzenet vége

ÜZENET FOGADÁSA
TTTTT* stb. - Veszem az adást
K - Készen állok. Kezdheted az üzenetet
T - Vettem a szót
IM I* - Üzenet megismételtetése. Nem értem
R - Vettem az adást
* Egy szóként, szünetek nélkül jelezzük!

HASZNOS SZAVAK
s. o. s.
SEN D (Küldjetek)
DOCTOR (Orvos)
HELP (Segítség)
INJURY (Sérülés)
TRAPPED (Elakadtunk)
LOST (Eltévedtünk)
WATER (Víz)
MEGMENEKULES

TESTJELZÉSEK
Ezeket a jelzéseket a pilóták értik, nekik tudu nk velük jelezni. Jegyez­
zük meg a szemben és oldalállás váltását, a karok használatát, a test­
tartást és a kézm ozdulatokat! Az Igen és Nem jelzések hangsúlyozá­
sához fo g ju n k a kezünkbe egy ruhadarabot! A jeleket egyértelm űen
és határozottan m utassuk!

Húzzatok Műszaki segítségre Itt szánjatok le!


fel m inket! van szükségünk!

Minden rendben! Nemsokára tovább Van rádiónk


tudunk haladni

Itt NE Orvosi segítségre Dobjatok


szánjatok le! van szükség! le üzenetet!
JELZÉSEKÉS KÓDOK

Válasz a testjelzésekre
A fö ld rő l k a p o tt jelek visszaigazolásaként a repülőgép pilótája a következő
m anőverek va la m e lyiké t hajtja végre:

V e tt és m e g é rte tt üzenet:
Nappal - repülés közben egyik oldalról a másikra „h im b á lja " többször
a repülőgép s z á rn y a it
Éjszaka - zöld fé n y t v illo g ta t

V e tt, de nem é r t e tt üzenet:


0
Nappal - ó ra m u ta tó járásával megegyező köröket ír le a repülőgéppel.
Éjszaka - piros fé n y t v illo g t a t

A HEGYIMENTÖK JELZÉSEI
Az i t t következő hang-, fé n y és rakétajelzések nem zetközileg ism ertek
a h e g y im e n tő -a la k u la to k körében:
■•

Ü zenet: S. 0 . S.
Rakétajelzés - piros
Hangjelzés - 3 rövid durranás, 3 hosszú, 3 rövid
Egyperces időközönként ism ételjük!
Fényjelzés - 3 rövid villantás, 3 hosszú, 3 rövid
Egyperces időközönként ism ételjük!
m

Ü zenet: SEGÍTSÉGRE V A N SZÜKSÉG


Rakétajelzés - piros
Hangjelzés - 6 durranás gyors egym ásutánban
Egyperces időközönként ism ételjük!
Fényjelzés - 6 v illa n tá s gyors egym ásutánban
Egyperces időközönként ism ételjük!

Ü zenet: ÉRTJÜK AZ ÜZENETET


Rakétajelzés - fe h é r
Hangjelzés - 3 durranás gyors egym ásutánban
Egy perces időközönként ism ételjük!
Fényjelzés - 3 v illa n tá s gyors egym ásutánban
Egyperces időközönként ism ételjük!

Ü zenet: VISSZATÉRÜNK A BÁZISRA


Rakétajelzés - zöld
Hangjelzés - durranások nagyobb időközönként
Fényjelzés - villa n tá s o k nagyobb időközönként
517
MEGMENEKÜLÉS

Rakéta
Keresés közben a színtől fü g g e tle n ü l m inden rakétára figyelnek, mégis
igyekezzünk a terepnek leginkább m e g fe le lő t választani!
- A fákkal sűrűn b e n ő tt te rü le ttő l a piros elüt, a zöld viszo n t nem.
- Hótól fehér te rü le te n a zöld és piros a legm egfelelőbb.
Tanuljuk meg a rakéta fajtá kat! Fontos, hogy pontosan m egértsük a haszná­
lati utasításokat, m ert ném elyik rakéta fehéren izzó m agnézium golyót lő ki,
am ely lyu ka t fú r m indenbe, am ibe csak beleütközik - legyen az egy rosszul
irá n y z o tt lövésnél a mellkasunk, vagy éppen a gum icsónak.

Rakétafajták
Némelyik rakéta kézben fog h a tó és kétvégű: az egyik vég a nappali haszná­
latra füstöt, míg a másik az éjszakai használatra lángot bocsát ki. M inél ma­
gasabbra tartjuk, annál könnyebb észrevenni. A levegőbe lő tt rakéták nagyobb
távolságból láthatóak. Az egyik fajta 90 m magasra emelkedik, o tt pedig ki­
nyílik egy ejtőernyő, amely néhány percig lógva ta rtja a rakétát. Más rakéták
erős robbanást h a lla tn a k és színes g öm bö ket bocsátanak ki.
A rakétákat ta rts u k szárazon, távol a n y ílt lángtól és a hőforrásoktól!
Fontos arra is fig ye ln ü n k, hogy ne g ö rb ü ljö n meg a biztosítószeg, m ert
szükség esetén esetleg nem tu d ju k gyorsan e ltá v o líta n i!

A jelzőrakéta használata
A kézi indítású rakéta egy m in d ké t végén kupakkal lezárt, hengeres cső.
A felső kupakon általában ta lá lh a tó egy betű vagy valam ilyen dom borm inta,
hogy a sötétben, érintés útján is felismerjük. Először ezt távolítsuk el! Ezután
vegyük le az alsó kupakot: egy rövid madzag és egy biztosítószeg, vagy vala­
milyen más biztonsági alkatrész kerül elő. A rakétát tartsuk felfelé, m agunk­
kal és másokkal ellentétes irányba, felkészülve rá, hogy esetleg véletlenül elsül.
Távolítsuk el a szeget vagy fordítsuk tüzelöállásba! Tartsuk a rakétát karnyúj­
tásnyi távolságra vállmagasságban, egyenesen felfelé irányítva! Gyorsan ránt­
suk meg a tüzelőm adzagot függőlegesen lefelé! Támasszuk meg magunkat,
m ert vissza fog ütni. Némelyik rakéta és petárda az egércsapdákhoz hasonló
rugós indítószerkezettel m űködik. ________________________
A jelzőpisztolyok több tö lté n y ki-
lövésére alkalmasak. Lövéshez töltsük VESZELY!
meg a pisztolyt, célozzunk vele az
A kézi használatú rakéták fel­
égre, biztosítsuk kir majd húzzuk meg forrósodhatnak. Am ikor leég­
a ravaszt! nek, ne a csónak aljába dobjuk
A m inirakéták napjainkban gya­ őket, mert tüzet okozhatnak
koribbak a jelzőpisztolyoknál, haté­ vagy kiégethetik a felfújható
konyságuk azonban ugyanakkora gumicsónakot!
(lásd Túlélőcsomag az Alapvető kö- -------- . . ^
518
JELZÉSEK ÉS KÓDOK

vetelmények fejezetben), és ugyanannyira elővigyázatosan kell kezelni is


ő k e t Használatukhoz csavarjuk be a választott szín szerinti rakéta végét 9$

a kisütőbe, célozzunk az égre, majd húzzuk ki az ütőszeget - TŰZ!

TÁJÉKOZTATÓ JELZÉSEK
Ha elhagyjuk a katasztrófa vagy a tábor helyét, hagyjunk magunk után
jelzéseket! Az indulási irányt nagy, levegőből is lá th a tó nyíllal jelöljük.
A földön hagyott jelzések jelenlegi vagy egykori helyzetünket mutatják,
az irányjelzők pedig megkönnyítik a m entőalakulatnak a követést Ne hagy­
ju n k fel az irányjelzők kihelyezésével! Nemcsak a mentőcsapat feladatának
megkönnyítése m ia tt fontosak, de m agunknak is így jelezhetjük az útirányt
arra az esetre, ha eltévedünk és a m e g tett útvonalon akarunk visszamenni,
vagy gyakran használt ösvényt akarunk arra kialakítani.
A táborban hagyjunk írott üzeneteket tárolóedényekben, amelyek a ter­
vünket részletezik! Akasszuk őket három lábú állványokra vagy fákra, és
jelzönyilakkal hívjuk fel rájuk a fig ye lm e t!

Irányjelzésre alkalmasak lehetnek a kö­ helyezünk (e), bemetszés a fák törzsébe az


vetkezők; nyíl alakban elrendezett kövek irányváltásjelzésére, vagy nyíl-, nyühegy-
vagy hulladék (a), villás támasztékra állí­ olakú forma kialakításához (fj.
tott,, útirányunkba mutató bot(b), egyszerű Két keresztbe tett bot vagy kő (g) je­
csomóval összekötött, haladási irányunkba lentése:,, Ne erre!*
mutató fűcsomó (c), menetirányunkba mu­ A veszélyt vagy vészhelyzetet három
tató villás ág (d), nagy köre helyezett ki­ jó l láthatóan elhelyezett kővel, rúddal vagy
sebb kő, amely mellé egy másik kis kövér fűcsomóval jelezzük (hj!

519
KERESÉS
a m egism erjüka keresés módszereit, azonnal látni fogjuk annak fontos­
H ságát, hogy az expedíció vagy túra résztvevői bejelentsék az útitervüket,
a túlélők ne távolodjanak el e ttő l az útvonaltól, egyértelm ű és feltűnő je l­
zéseket helyezzenek ki hollétükre vonatkozóan, valam int jeleket hagyjanak
a táborhelyen annak elhagyásakor (és tájékoztatást a későbbi terveikről).
A keresést az utolsó ismert helyzetünkön kezdik és az egész útvonalat át­
kutatják. A terep- és időjárási viszonyok figyelembevételével megpróbálják
kitalálni a túlélők s tra té g iá já t PL a hegyvidéki területen az erős szelek való­
színűleg arra ösztönzik a túlélőket, hogy a hegyhát szélárnyékos oldalán
haladjanak és leereszkedjenek a magasabban fekvő területekről. Ha a ter­
vezett útvonalon semmi nyom ot nem találnak, az ilyen területekre össz­
pontosítják a keresést
A keresőalakulat mindig tekintetbe veszi a környezeti sajátosságok követ­
kezményeit: a terep tanulmányozását követően feltételezhetik, hogy a túlélők
a terepviszonyok m ia tt kényszerültek letérni az útvonalukról. A keresők mun­
káját úgy könnyíthetjük meg, hogy kő- vagy sziklahalm ot, illetve egyéb
észrevehető építm ényeket építünk olyan jelentős helyeken, ahol biztosan
észre lehet venni azokat Hagyjunk nekik vízhatlan táskában vagy színes ruha­
darab zsebében üzenetetl Tájékoztassuk őket szándékainkról és a csapat
tagjainak állapotáról!
Ha a m entőalakulat átvizsgálta az útvonalunkat és a közelben található
nyilvánvaló menedékhelyeket, a keresést kiterjeszti eltűnésünk egész terüle­
tére. Ideális körülmények között ez a levegőből történik, ha viszont az idő­
járás m ia tt nem adottak a repülés feltételei, vagy rosszak a látásviszonyok,
a gyalogos keresés módszerét választják (még ha egyébként lenne is hasz­
nálható repülő járm ű).
A helyzetnek leginkább megfelelő kutatási módszert a keresők száma
és a terepviszonyok határozzák meg.

KERESÉSI MÓDSZEREK
A keresés első része a fe lté te le ze tt útvonalunk mentén történik.

ALAPVONALAS KERESES
Az aiapvonalos vagy téglalap vonalú keresést
akkor alkai mázzák, ha az általuk ismert útvo­
nalunkon - az alapvonalon - erős szél vagy rossz
időjárási viszonyok voltak (a). A keresőknek ki
kell következtetniük, merre változtattuk meg
az útvonalot hogy a hegyoldal szélirányos ol­
dalán menedéket találjunk.
520
KERESÉS

FOLYÓ MENTI KERESÉS


A folyó m enti keresés sorón az alakulat
a főfolyást alapul (alapvonalul) véve átvizs­
gálja az összes mellékfolyót. Ezt a keresési
módszert akkor alkalmazzák, ha az utolsó
ismert tartózkodási helyünk egy folyón vagy
annak portján volt

LEGYEZŐ ALAKÚ KERESES


A legyező afokú keresési módszert akkor
alkalmazzák, ha az utolsó ismert helyzetünk
szinte bizonyos (x), de tehetetlen kikövet­
keztetni, hogy onnan merre indultunk.

Légi keresés
A légi keresés módszerét alkalmazva a keresők átvizsgálják az e ltű n t repü­
lőgéppel m egtenni kívánt légi útvonal, vagy az ismert földi útvonalunk
m indkét oldalát.
Kedvező időjárási feltételek m elle tt lehetőség nyílhat éjszakai keresésre,
mert ilyenkor a fények tisztábban kivehetőek, és a keresés nagyobb magasság­
ból végezhető, ami szakaszonként nagyobb terület lefedését teszi lehetővé.
Ha a keresés nem vezet eredményre, a területet nappal ismét átvizsgálják.
Ha jeleztünk egy repülőgépnek és m egfordul, figyeljük tovább! Elkép­
zelhető, hogy a felsorolt módszerek valamelyikét követi, és így kitalálhatjuk,
melyik lesz a legm egfelelőbb p illa n a t az újabb jeladásra.

IRÁNYVÁLTÓ KERESÉS
A területsorkábólinduló kúszó vagy irány­
váltó keresés okkor a leghasznosabb, ha
mindössze egy repülőgép áll rendelkezésre
a kereséshez. Párhuzamos vonalakat kö­
vetve végzi a terület átvizsgálását: egyszer
a nap felé, egyszer azzal ellentétes irányba
halad, Így az elveszeti repülőgépről vagy
más roncsról visszaverődő minden fény és
egyéb jelzés könnyebben észrevehető.

521
MEGMENEKÜLÉS

NYOMVONALAS IRANWALTO KERESES


A nyomva nofos irányvó/tó keresés o legfőbb
keresési módszer. A keresők oz elveszett re­
pülőgép tervezett útvonalát mindkét irány­
ból megteszik (a), vagy az ismert földi útvo­
nal mentén halódnak. Egyórányi repülés
után megfordulnak, és visszafelé folytatják
a keresést.

NÉGYZETES KERESÉS
------------ ►
------------ A négyzetes keresés akkor hasznos, ha vi­
szonylag kis területet keli lefedni A keresés
az utolsó ismert helyzettől (x) kezdődik, és
attó l kifelé halad. Ho nem vezet eredményre,
L© ugyanonnan indulva, de az ellenkező irány­
ban haladva folytatják o repülést. így bizto­
sítható, hogy mindkét oldalt átvizsgálják.

)■

RETEGVONALAS KERESES
A rétegvonolos vagy mogasságszintes
keresés segítségével o hegyek és dombok
a legnagyobb alapossággal vizsgálhatóak
át. A mély völgyek átvizsgálásakor több­
ször is végig kel! repülni felettük!

522
KERESÉS

Vegyes médszeríi keresés


Tengeren a vegyes, egyszerre vízi és légi keresés a legjobb. Ha a légijárm ű
tú lé lő k e t fedez fel, a hajó fel tudja venni őket. A hajó lehet a légijárm ű
a lap- vagy kiindulási pontja is. A mentési célú légijármüveken van egy cso­
mag a tú lé lő k számára, am elyet ledobnak, hogy segítségükre legyen addig,
amíg a hajó fel nem veszi őket.

HELIKOPTERES MENTES
A legtöbb országban bevett gyakorlat, hogy a keresést repülőgépről végzik,
a m entést m agát pedig - különösen a szárazföldön - helikopterekkel hajtják
végre. Ha lehetséges, a h elikop ter leszáll és felveszi, majd elszállítja a t ú l ­
élőket. Az is elképzelhető, hogy a pilóta a közelben keres megfelelő leszálló-
helyet, ahova a tú lé lő kn e k el kell ju tn iu k . Á ltalában mégis egyszerűbb, ha
a tú lé lő k maguk ellenőrzik az a d o tt te rü le t alkalmasságát, és szükség esetén
m egfelelő leszállóhelyet készítenek.
A helikopternek olyan akadálymentes megközelítési és távozási útvonalra
(illetve leszállópályára) van szüksége, am ely az uralkodó szélirányba esik.
A területnek egyenesnek kell lennie (a lejtő meredeksége nem haladhatja meg
a 7 fo k o t - vagyis a 1 :10 arányú hajlási m értéket). A leszálló fe lü le t szilárd
és laza anyagoktól mentes legyen, ezért távolítsuk el a leveleket, ágakat és
m inden egyebet! Nem lehet a te rü le te n gödör, fatuskó vagy olyan szikla,
am ely kárt okozhat a gépben.

Hogyan válasszuk ki a leszállóhelyet?


Keressünk természetes tisztást! A növényzettel sűrűn b o ríto tt területen ál­
talában a legmegfelelőbb leszállóhely (LH) egy nagy folyókanyarulat m elletti
partszakasz.
523
mm r

MEGMENEKULES

A másik lehetőség: felmászunk egy hegynyúlványra, és olyan sík területet


keresünk rajta, ahol nincsenek n a g y fá k ! Szükség esetén vágjunk ki fákat,
hogy jobban m egtisztítsuk a te rü le te t! A kivágott fák a hegynyúlványon el­
dőlve nem zárják el a terület, így könnyen elérhető megközelítési-távozási
útvonal és leszállópálya alakítható ki. Sík területen ne is kezdjünk neki a le­
szállóhely m egtisztításának, m ert az örökkévalóságig tartana megtisztítani
egy pályát a helikopternek!

LESZÁLLÓHELY_________________________
A TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉSE
Legalább 26 m átm érőjű sík, talajszintig lecsupaszított területre van
szükség. Keil még egy 5 m széles sáv a teljes te rü le t körül, 60 cm-es
magasság fe le tt megtisztítva. Lennie kell továbbá egy tiszta, a leszál­
lóhelyhez vezető, annak középső síkjával 15 fokos szöget bezáróan
akadálym entes útvonalnak, am ely az uralkodó szél irányába es;k.

Jelöljük meg a leszállási helyet H -vsl! A jelzést elkészíthetjük földbe


ágyazott kövekből (a sima felszín megőrzésére ügyeljünk), szorosan
rögzített ruhákból vagy jelzőlapokból. Havas tájon tapossuk szilárdra,
hogy ne kavarogjon rajta a hó, száraz területen pedig ö rtö zz ü k meg,
hogy ne legyen poros!

KÉSZ LESZÁLLÓHELY
A közelben lévő hegynyúlványt, dom bocskát vagy magasabb te rü ­
letet egyszerűbb megtisztítani, és megfeleíő szélirány m ellett a hegy­
nyúlványon keresztül könnyebb megközelítési, illetve távozási ú t­
vonalat is b iz to s ít

HEGYI TEREP
A helikopterek terhelhetősége a tengerszint feletti magasság em el­
kedésével drasztikusan csökken, ezért lehetőleg 1830 m -nél alacso­
nyabbra alakítsuk ki a leszállóhelyet.

Hegyvidéken a lefelé és felfelé irányuló légmozgás a talaj, illetve az


uralkodó szélirány függvényében jelentős le h e t Olyan helyet keres­
sünk, ahol maximális felhajtóerő érvényesül abba az irányba, amerre
a helikopter később fel fog szállni!

A puha, nedves hó hozzátapad a helikopterhez, és akadályozza a fel­


szállást Próbáljuk minél jobban összetöm öríteni a leszá l óhely fe lü ­
letét! A porhó kavarog a levegőt lefele szorító és m egfo rgató rotor
alatt, ami korlátozza a pilóta látását. Az ilyen havat is tapossuk le!

524
KERESÉS

Leszállás nélküli mentés


Vészhelyzetben a helikopterek je le n tő s kockázatot vállalnak a tú lé lő k m eg­
mentése érdekében. Ha kell, a tú lé lő k beszállása m ia tt csak az egyik ta lp a t
letám asztva lebegnek egy szikla fe le tt - de ha lehetséges, a kockázat
csökkentése m ia tt inkább készítsünk m egfelelő leszállóhelyet.
A helikopterek többségén van csörlő: ha sehogysem oldható meg a leszál­
lás, felem elhetnek m inket a lebegő járm űbe. Ehhez mindössze nyílt területre
vagy tisztásra van szükség, ahonnan fel tu d já k húzni a túlélőket.

Széljelzés
A leszállóhelyen jelezzük a szél irányát és erősségét! így a pilóta el tudja dön­
teni, hogyan tudja a legjobban m egközelíteni a területet, és a mentés során
a légijármü is stabil m aradhat! A fü s t kiválóan m utatja a szélirányt, de ügyel­
jü n k rá, hogy ne olyan helyre rakjuk, ahonnan e lre jth e ti vagy nehezebben
láthatóvá te h e ti a leszállás helyét!
Ha a tűzrakás nem célszerű, készítsünk te re p tő l e lü tő anyagból „T"
jelzést. Ezt úgy kell a leszállóhely hátszélbe eső szélére helyeznünk, hogy
a T betű vízszintes vonala a széllel szembe nézzen!
Ha sem m iből sem tu d u n k T jelzést készíteni, állítsun k va la kit a leszál­
lóhely hátszélbe eső oldalának szélére! Kezei legyenek kinyújtva, és álljon
a szélnek h á tta l! Ez az em ber élő jelzésként szolgál a pilóta számára. Csak
akkor használjuk ezt a jelzési módszert, ha feltétlenül szükséges, és akkor is
mindenképpen a helyes pozíciót vegyük fel, m ert ez nagyon hasonlíthat egy
másik, „segítségre van szükség" üzenetű testjelzésre!

Éjszakai mentés
A helikopter erős fé n y t bocsát ki, amely elegendő a leszálláshoz vagy a t ú l­
élők felemeléséhez, de így is fontos, hogy fényjelzéseket helyezzünk ki, hogy
a pilóta egyáltalán észrevegye a leszállóhelyet. A rakéta és a tűz a helikopter
látótávolságába kerülve jelzést ad a helyzetünkről.
Ha zseblámpával, gépjármű fényszórójával vagy más fénysugárral világí­
tunk, először - a figyelem magunkra irányításához - felfelé irányítsuk a fényt!
Ha viszont a pilóta m ár észrevett m inket, a fénysugárral alacsonyan v ilá g ít­
sunk, nehogy elvakítsuk! Ilyenkor inkább a leszállási helyre vagy a csörlözési
területre irányítsuk a fé n y t!

Vízi mentés
Ha a tú lé lő k e t egy hajó fedélzetéről kell csőrlővel felhúzni, a következő­
képpen k ö n n y íth e tjü k meg a pilóta dolg á t: a h a jó t irányítsuk úgy, hogy
a fedélzete kb. 40 fokos szöget zárjon be jo b b ró l a légára m lat irányával.
Ha tu d ju k vezetni a vízi já rm ű ve t, igyekezzünk 29 km /h -s szélsebességet
elérni a fedélzeten]

525
«« M

MEGMENEKULES

OVINTEZKEDESEK A HELIKOPTER
LESZÁLLÁSAKOR ____________________
- A m ikor a helikopter eléri a leszállóhelyet, a rotorja forgásban van.
Éppen ezért a légi já rm ű megközelítésekor - a helikopter és önm a­
gunk biztonsága érdekében egyaránt - fokozottan figyelnünk kell.
- SOHA ne h á tu lró l közelítsük a gépet, ez a rész ugyanis holttér
a helikopter személyzete számára, a fa ro k ro to r pedig további ve­
szélyt je le n t! Lejtős területen m indig felfelé menjünk, hogy alu ról
közelítsük meg a lapátokat!
- NE a helikopterhez közel m enjünk lefelé a lejtőn, m e rt a lapátok
veszélyt je le n th e tn e k!
••

- Ü gyeljünk rá, hogy ne legyen nálunk semmi olyan, am i beleakad­


hat a fő ro to rb a ! Ha rádió van nálunk, hajtsuk be az antennát!
- Tartsunk m inden éles és hegyes tá rg ya t távol a helikopter oldal­
lemezeitől, ezek ugyanis könnyüfém ötvözetből készültek és nagyon
sérülékenyek!
••

- Üljünk oda, ahova a személyzet mondja, kössük be a biztonsági


övét, és addig ne kapcsoljuk ki, amíg meg nem engedik!
- Leszállás után csak akkor szálljunk ki, ha a m o to r már leállt! Ilyen­
kor is várjuk meg a konkrét utasítást!

Csörlözési módszerek
A leggyakoribb m ódszer a kettős emelés, bár az egyszerű emelés szintén
használatos.

Kettős emelés: Kettős emelés során a legénység egyik tagja (segítő) leeresz­
kedik a csörlön, és magával visz egy szo rító kö te le t (m entőszíjat) a túlélő
számára. Emelés közben a segítő a tú lé lő t a derekánál tartja a lábaival kör-
bekulcsoíva, kezével pedig a fe jé t fogja. M iután a szorítókötél a helyére került
és a segítő m egerősítette a testünkön, csak lógassuk le a karunkat oldalunk
m entén és ne em eljük meg - dő ljü n k hátra, élvezzük az utazást!

Egyszerű em elés: Egyszerű emelés esetén m agunk helyezzük fel a szorító­


szíjat. Ha már beillesztettük a hónaljunk alá és erősen megszorítottuk a gyű­
rűt, jelezzünk a helikopter személyzetének felfelé ta rto tt hüvelykujjal! Miután
ők ezt tudom ásul vették, ne adjunk további jeleket, am íg fel nem értünk
a fedélzetre, m ert ha m egem eljük a karunkat, azt kockáztatjuk, hogy kicsú­
szunk a szorító kö té lb ő l!
526
KERESÉS

Ha elértük a helikopter ajtónyílását, hagyjuk, hogy a csörlőkezelő személy


megforgasson és a fedélzetre húzzon m inket! Kövessük pontosan az utasítá­
sait! A m in t biztonságosan a fedélzetre ju to ttu n k , m e g m u ta tjá k az ü lőhe­
ly ü n k e t Cselekedjünk az utasításoknak megfelelően, kössük be a biztonsági
övét, vagy várjunk, amíg más m ódon bekötnek m in ke t!

Csörlőzés vízről
Vízen m indkét előbb részletezett módszer használható, gyakorlatilag ugyan­
azokat az alapvető m űveleteket kell alkalm aznunk.
Ha tu ta jo n vagyunk, kössük le m a g u n ka t a m e n tő kö té lrő l! Hajtsuk be
a fe lfú jh a tó gum icsónak vászontetejét, m ajd engedjük le a v ito rlá k a t és
minden egyéb fe lá llíto tt vagy kifeszített fe lü le te t! Dobjuk ki a viharhorgonyt!
Ezekkel segítjük a pilótát abban, hogy a tu ta jt a rotor gerjesztette lefelé mozgó
légáramlás alá szorítsa. M ara djun k a gum icsónakban vagy a fedélzeten,
amíg fel nem húznak m in ke t a csőrlővel!

MENTŐSZÍJ

A mentőszíj a csörlő kompójára csatlakozik. Búj­


junk ó t fejünkkel és karunkkal a nyilason, mojd
szorítsuk meg o szorítógyűrűt (a) o szíjon csúsz­
tatva, hogy o hónaljunk alatt illeszkedjen a mell­
kasunkra! Adjunk hüvelykujjunkat felfelé tartva
jelzést a pilótának vagya csör/ő kezelőjének!Ez­
után csők lógassuk karunkat a testünk mellett!

FIGYELEM!
A légi járm űvek működés közben jelentős mértékű statikus elektro­
m osságot gerjesztenek. Ez a légi já rm ű vagy az abból kiengedett
kötél fö ld e t érésekor a vízbe vagy a földbe távozik. M in d ig ügyel­
jü n k rá, hogy először fö ld e t érjen a csörlőhurok vagy a kötél, és csak
» ezután közelítsük meg - különben jelentős áram ütés érhet m inket!

527
- 11 - t ,

KATASZTRÓFA^
HELYZETEK
/

úlélésért küzdeni nem csak baleset vagy elszigeteltség


T m iatt lehet. Számos természet vagy ember alkotta kö­
rülmény terem thet olyan katasztrófahelyzetet, amelyben
túlélési ismereteinkre kell hagyatkoznunk. Pl. az aszály,
a tűzvész vagy az árvíz éppúgy veszélyeztethet minket
a távoli túlélötáborban, m in t otthon. A túlélni akarónak
tudnia kell helyesen cselekedni az erdőtűzben, de ugyan­
ilyen fontos ismernie a helyes menekülési m ódot egy
égő épületből vagy bombarobbanás helyszínéről.
Tudnunk kell életben maradni saját otthonunkban is,
ha nem hagyatkozhatunk az egyébként teljesen természe­
tes szolgáltatásokra és készletekre (erről szól az utolsó,
Túlélés - otthon című fejezet).

528
t *

SZÁRAZSÁG 530
TŰZ 532
Erdőtűz 532
Égő épület 535
Égő járm ű 538
VEGYI ÉS BIOLÓGIAI TÁM ADÁS 540
Toxinok (méreganyagok) 540
Lépfene (anthrax) 541
Vegyi fegyverek 541
GÁZOK ÉS VEGYI ANYAGOK 542
Közút és vasút 542
ÁRVÍZ 544
Szökőár (cunami) 546
HURRIKÁN 547
TORNÁDÓ 549
VILLÁMLÁS 550
FÖLDRENGÉS 551
VULKÁNKITÖRÉS 554
A kitörés veszélyei 554
ATOMROBBANÁS 556
Utóhatások 559
TÚLÉLÉS - OTTHON 561
Élelmiszer-raktározás 561
Fontossági sorrend 5 64
Víz * 564
Tűz 566
Élelem 567
Menedék 569
Higiénia 570

529
SZÁRAZSÁG
z aszályt a hosszú, száraz időjárás vagy a túl kevés csapadék váltja ki
A - ahol a szárazság a te rü le t állandó sajátosságává válik, sivatag alakul
ki. Máshol az aszály az év valamely évszakára jellem ző körülmény, érkezése
évről évre előre jelezhető. Ahol az időjárási viszonyok a nedves évszakkal
kiegyensúlyozzák a száraz időszakot, az elraktározott víz kita rt az aszályos
hónapok alatt is. Az ősi és modern Földközi-tenger menti kultúrák föld alatti,
kőbe vájt vagy betonból kialakított víztárolókba tartalékolták és tartalékolják
a nedves évszakban le h u llo tt csapadékot a hosszú, száraz nyárra.
A mérsékelt égövi területeken előfordul, hogy a megszokottnál kevesebb
csapadék hullik, ami időszakos aszályt okozhat, és ezalatt a növények kép­
telenek az elvesztett nedvesség pótlásához vizet felvenni. Az olyan területe­
ken, ahol nem létezik egyértelműen száraz évszak, de a növényzet számára
mégsincs elegendő nedvesség, „láthatatlan aszályról” beszélünk. A növények
elhalása a tápláléklánc egészét érintő hiányt okoz. A szárazság súlyosbo­
dásával az elp u sztu lt vagy haldokló állatok akár be is szennyezhetik a még
m egm aradt vízkészletet.

Tűzveszély
Az elhullott állatok tetem ét mély sírba kell temetni. A száraz föld nagyon ke­
mény, a lehetséges fertőzésforrások eltávolításának a legjobb módja mégis
a testek elásása. El is égethetjük a tetem eket, csakhogy a szárazság szinte
m indent gyújtóssá változtat, vagyis jelentős a tűz továbbterjedésének koc­
kázata, és könnyen megeshet, hogy kikerül az irányításunk alól. Ez az oka
a Dél-Franciaországban, Kaliforniában és Ausztráliában minden évben tom ­
boló tüzeknek, amelyek víz hiányában ráadásul nagyon gyorsan terjednek. Ha
mégis tüzet kell gyújtanunk, ássunk le olyan mélyre, ahol már csak föld van, és
nagyon kicsi tüzet rakjunk, de ezt se hagyjuk egy percre se felügyelet nélkül!

Higiénia
Az otthonokban a mosakodásra és egyéb higiéniai célokra használt víz hiá­
nya a fertőzés kockázatát vonja maga után. Ha a vécécsészékben lévő víz
szintje már nem éri el az S alakú csövet, a fertőzések a csatornahálózaton
keresztül is terjedhetnek, a személyes higiénia pedig a mosakodás hiánya
m iatt nem ta rth a tó fenn. Ne használjuk a vécét, de hagyjunk a vécécsészében
elegendő vizet ahhoz, hogy elzárjon m inket a csatornarendszertől! Készítsünk
helyette kerti la trin á t és használjuk azt (lásd Tábori higiénia a Táborozási
technika fejezetben )!
Az izzadás segít a pórusok nyitva tartásában és a piszok eltávolításában.
Székelés után és ételkészítés e lő tt még akkor is igyekezzünk m egtisztítani
kezünket, ha az összes folyadékra az ivás m ia tt van szükségünk!
530
SZÁR A ZSÁ G

A víz tárolása és tartósítása


Ha a monszun nem érkezik meg a várt időpontban, vagy a meleg, száraz nyár
m ia tt kiégett a talaj, tegyük meg a szükséges előkészületeket azzal, hogy
minél több vizet tá ro lu n k és a m eglévőt ésszerűen használjuk! Fedjük le és
tartsuk árnyékban a párolgás megakadályozása m ia tti
t

Ássunk gödröt árnyékos, fagyökerektől mentes földterületre tároló cisz­


ternának! Lehetőleg béleljük ki polietilén lappal vagy cementtel (ügyeljünk rá,
hogy addig ne töltsük fel, amíg a cem ent teljesen ki nem száradt}! Ha agya­
gos talajú környéken élünk, a kiásott gödröt vonjuk be agyaggal! Ha a be­
to n - vagy agyagtárolót nagyjából kúp form ájúra építjük, könnyebben marad
a ta rta lm a hideg, és mindössze egy kis nyílást kell befedni.
SOHA ne pocsékoljuk a vizet! A főzésre használt víz később mosáshoz,
mosakodáshoz is használható. Az ivóvizet m indig fo rra lju k fe li Ha kiszá­
radt valamelyik kút, elképzelhető, hogy mélyebbre ásva további készletekre
bukkanunk, ám minél mélyebbre hatolunk, annál inkább kimerítjük a földben
tá ro lt vízkészletet!
A hideg éjszakájú területeken
nem kizárt, hogy a levegőben lévő TUDNIVALÓ
nedvesség lecsapódik. Ennek ösz-
Ha állandósul a szárazság (fő­
szegyűjtéséhez használjuk a sivatagi ként ha már több m in t egy éve
túléléskor a lka lm a zo tt m ódszert folyamatosan tart), megindul
(lásd Alapvető követelmények és Ég­ a sivatagosodás, és ha nem si­
hajlat és terepviszonyok fejezeteket kerül semmilyen vízutánpótlást
A m agaslatokon jelentősebb rendszeresíteni, a kitelepítés
a nappali és éjszakai hőmérséklet marad az egyetlen megoldás.
különbsége, az ilyen területeken
nagyobb valószínűséggel tu d u nk kora reggel harm atot gyűjteni. Arrafelé
a hűsítő szellőt is élvezhetjük.
Az aszály bárhova lesújthat! Még a nagyon csapadékos területeken, pl.
Assamban is e lő fo rd u lh a t szárazság, ha késik a monszun.

FIGYELEM!
- Nagy szárazság idején fordítsunk különös figyelmet a vízkészletek
tisztaságára! Könnyen elterjedhetnek ugyanis az elhullott állatoktól
eredő fertőzések. Bármilyen szomjasak legyünk is, ivás előtt mindig
forraljuk fel a vizet!
•«

- A legyek eleinte komoly gondot jelenthetnek. Ügyeljünk rá, hogy


minden élelmiszer le legyen fedve! Védjük az ennivalót portól is, amely
- ha a szél elfújja a felső talajréteget - szintén veszélyt jelent!
- Ha ilyen esemény zavarja meg a természet rendjét, az állatok szo­
katlanul viselkednek. A nedvességtől legyengült, más körülmények
között szelíd állatok bármikor ránk támadhatnak.

531
TŰZ
tűzhöz hőre, tüzelőanyagra, oxigénre van szükség, és füstöt, hőt, mér­
A gező gázokat termel. Terjedhet közvetlen kapcsolat révén a környezetét
hevítve (vezetés), gáz és fü st felemelkedésével (hőáramlás), illetve hősu­
gárzás útján (sugárzás). E hőátadási módok közül a hőáramlás a legjelen­
tősebb.
A lángokkal szemben a legjobb védelem a megelőzés. Sok tűz azért
keletkezik, m ert valaki figyelm etlen v o lt az égő cigarettával vagy a gyufá­
val. Egy eldobott üvegen vagy széttö rt üvegdarabokon átsütő nap a száraz
évszakban szintén okozhat tüzet.
A tűz bárhol, bárm ikor lángra kaphat. M indig elővigyázatosnak kell
lennünk! A járm üveken és az épületekben MINDIG LENNIE KELL tűzoltó
készüléknek! A te le p íte tt erdőket (faültetvényeket) a tűz továbbterjedésének
megakadályozása m ia tt széles területek, útvonalak szakítják meg. Sok helyen
ta lá lh a tu n k olyan eszközöket, amelyekkel a tü ze t csapkodva el lehet olta­
ni („tűzcsapok"). Legalább nekünk tu d n un k kell ezeket helyesen használni!

ERDŐTŰZ
Ha a tűz lángra lobbanásakor az erdőben, füves pusztán vagy legelőn tartóz­
kodunk (vagy a tábortűz véletlenül továbbterjed), legelső feladatunk eloltani.
A közeledő erdőtűz első jele a fü s t szaga. A tűz ropogását valószínűleg
még a lángok érkezése előtt hallani fogjuk. Esetleg azelőtt is felfigyelhetünk
az állatok szokatlan viselkedésére, hogy tudnánk, mi tö rté n t.

Menekülési útvonal
Ha olyan helyen ragadtunk, ahol tom bol a tűz, és már túl késő egyedül elol­
tani, ne m eneküljünk el azonnal - kivéve, ha a tűz már olyan közel van, hogy
nincs más választásunk!
Talán úgy érezzük, ruhánk akadályozza a mozgásunkat, mégse vegyük le,
m ert védelm et n yú jt a sugárzó hő e lő l!
A fü s t m egm utatja a szélirányt, amely felé a tűz gyorsabban terjed. Ha
a szél nem a haladásunk irányába, de a tűz felé fúj, induljunk a légmozgással
ellentétes irányba! Keressünk természetes akadályokat (pl. egymásba fonódó
fákat), amelyek m egállíthatják a lángokat! A legjobb akadály a folyó, mert
a vízben akkor is biztonságban vagyunk, ha a lángok áttörnek fölötte. A faültet­
vényeken keressünk utakat és a tűz továbbterjedését akadályozó sík részeket!
Ne szaladgáljuk össze-vissza! Válasszuk meg a menekülési útvonalat!
A tűz továbbterjedésének lehetséges irányát a környező terepviszonyok és
a szélirány alapján határozzuk meg!
532
TŰZ

Ha a szél felénk fúj, a tűz valószínűleg gyorsabban terjed, és a lángok akár


egy-egy nagyobb sík területen is á t tudnak ju tn i. A tűz felfelé gyorsabban
halad, ezért ne m eneküljünk magasabban fekvő területre! Lehetőleg igye­
kezzünk m egkerülni a tüzet - bár némelyik tűz akár több kilom éter széles
is lehet! Ha nem tu d ju k sem kikerülni, sem lehagyni a lángokat, nagyobb
tisztáson, mély hasadékban, vízmosásban vagy hegyi patakban keressünk
menedéket!

Irány a tűz!
Néha a legjobb menekülési útvonal a tűzön keresztül vezet. Ez persze lehe­
tetlen, ha a lángok nagyon erősek, és széles a tűzzel b o ríto tt terület. Kiter­
jedtebb tisztáson vagy füves pusztán azért elképzelhető, hogy át lehet törni
a kevésbé magas lángokon, és menedéket találunk a már leégett területen.
M inél nagyobb szabad te stfe lü le te t borítsunk be magunkon, lehetőleg lo­
csoljunk magunkra vizet is, továbbá nedvesítsük be a ruhánkat, a hajunkat
és minden olyan testrészünket, am elyet nem tudunk e lfe d n i! Nedvesítsünk
be egy ruhadarabot, ezzel az orrun ka t és a szánkat takarjuk!
A sűrű növényzet vadul ég, és nagyon lelassítja a haladást, ezért körül­
tekintően válasszuk meg az áttörés helyét! Döntsünk gyorsan, és utána ne
késlekedjünk! Vegyünk mély lélegzetet! Fedjük el az orrunkat és a szánkat,
hogy ne menjen bele a füst, és fussunk!

ERDŐTŰZ OLTÁSA_____________________
A telepített faültetvényeken minden bizonnyal találunk szabályos
közönként, a főbb útvonalak m entén „tűzcsapokat", amelyekkel
csapkodva e lo ltha tju k a tü z e t így seprűbe k ö tö tt gallykötegeket
(általában nyírfából készülnek) és ásó alakú, gum ilapátos csapó-
eszközöket. A tű z korai szakaszában hatékonyan e lolthatjuk velük
a lángokat

Ezekkel az eszközökkel - nevük ellenére - NE csapkodjuk gyorsan


a tüzet, m ert így csak tovább szítjuk a lángokat és terjesztjük a
szikrákat. A cél, hogy a TŰZCSAPÓT a lángra nyomva elfojtsuk a tüzet
- ez az eszköz ugyanis így működik. A lapátos tüzesapó különösen
a levelek között vagy az aljnövényzetben keletkezett tűz eloltására
alkalmas.

Ha semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésünkre, kabáttal vagy


takaróval vonjuk el az oxigént a lángoktól és fojtsuk el a tüzet - de
használhatunk leveles ágat is, ha van a közelben!

533
KATASZTRÓFAHELYZETEK

MARADJUNK A JÁRMŰBEN!
Ha járművel estünk erdőtűz fogságába, maradjunk benne, de húzzu<”
fel szorosan az ablakait! Kapcsoljuk ki a szellőzőrendszert! Az autó
nyújt némi védelmet a sugárzó hőtől. Hajtsunk el a tűz elől, ha tudunk,
ha viszont nem tudunk máshová menni, maradjunk a helyünkön!
Voltak, akik úgy maradtak életben, hogy a jármű üvege már éppen
olvadni kezdett, amikor a tűz továbbhaladt Ha akkor pánikba esnek
és belerohannak a tűzbe, biztosan nem élik túl.
Fennáll ugyan a benzintank felrobbanásának a veszélye, a túlélési esé­
lyeink azonban így is sokkal jobbak az autóban, m int odakint, ha erős
tűz tombol a járm ű körül.

Irány a föld alá!


Ha nincs természetes akadály vagy patak, ahol menedéket lelhetünk, a tűz
pedig tú l erős ahhoz, hogy á ttö rjü n k rajta, nem marad más választásunk,
m in t a földben menedéket találni.
Vannak, akik úgy m aradtak életben a vad tűzben, hogy beásták és föld­
del fedték be magukat, engedve a fö ld e t végigégni maguk fe le t t A kockázat
persze nagy, nemcsak a hő m ia tt: fennáll a fulladás veszélye is, mert a tűz
elégeti az oxigént.
Kaparjunk ki minél nagyobb üreget, és a kiásott földet egy kabátra vagy
ruhadarabra dobáljuk (ha van nálunk), hogy később a földdel együtt ma­
gunkra tudjuk húzni! Tegyük kezünket az orrunk és a szánk elé, azon keresz­
tül vegyünk levegőt! Ettől persze nem nő a rendelkezésre álló oxigén meny-
nyisége, de a kezünk lehűti a forró levegőt és kiszűri a szikrákat - ezek a lég­
zőrendszer károsodását okozhatják. Igyekezzünk visszatartani a lélegzetünket
amíg el nem vonul a tűz!

Tűzzel a tűz ellen


A tü ze t is használhatjuk a tűz elleni védelemként, ha sehogyan sem tudjuk
elkerülni az útját, és áttörni se tudunk rajta, de még elég messze van.
A módszer lényege, hogy a tűz érkezése előtt felégetünk egy földdarabot
Ha nincs minek meggyulladnia, az érkező lángok nem tudnak továbbhaladni,
te h á t a te rü le t menedéket n y ú jt Fontos, hogy a közeledő tűz elég messze
legyen az á lta lun k g y ú jto tt tű ztő l, és még az érkezése e lő tt legyen időnk
kiégetni a helyet, amelyen nem tud majd továbbhaladni.
Igyekezzünk minél szélesebb tüzet gyújtani - legyen legalább 10 m széles,
de a legjobb, ha a 100 m -t is eléri! Saját tüzünk a másik tűzzel azonos irányba
halad, így létrejön egy olyan „szünet", amely menedékül s z o lg á lh a t Fontos,
hogy a szélirányt helyesen határozzuk meg.
534
*

TŰZ

4 FIGYELEM!
Elképzelhető, hogy örvénylő szél alakul ki, és a két tűz is külön légör­
vényt gerjeszt, így esetleg az á tálunk g yú jto tt lángokon kell majd
áttörnünk. Ahhoz, hogy a saját tűzünk meggyulladhasson és elhalad­
hasson, kellő távolságban kell lennie a másik tűztől. Me becsüljük alá
a lángok terjedési sebességét, m ert talán gyorsabban közelednek,
m in t ahogy fu tn i tudunk. Ne gyújtsunk újabb tüzet, csak ha nincs
^ más megoldás, és tisztában vagyunk a lehetséges eredménnyel!

mm

EGO EPULET
A tűz első jele általában a füst. Ha a tűz még nem nagy, igyekezzünk eloltani
takaróval, vastag függönnyel (ezek elvonják a lángoktól az oxigént), vagy
használjunk homokot, vizet, tűzoltó készüléket - ha van és megfelel a célnak!

Elektromos tűz
Ha fennáll annak lehetősége, hogy a tüzet elektromos hiba okozta, az oltás­
hoz NE használjunk vizet, amíg az áram ot - lehetőleg a főkapcsolóval - ki
nem kapcsoltuk! A gázt is állítsuk le a főkapcsolóval! Ha a televízió vagy
a számítógép m onitorja kap lángra, az oltáshoz NE használjunk vizet! Még
az áramról lekapcsolódva is m aradhat annyi elektromos töltés bennük, hogy
áram ütést okozzanak (amely akár halálos is lehet), a hideg víztől pedig
felrobbanhat a képcső. Fojtsuk el az ilyen tüzet, és a képcső felrobbanásának
kockázata m ia tt hátulról közelítsük meg a tárgyat!

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK
r f

KIHÚZÁS - Húzzuk ki vagy oldjuk ki más módon a biztosító elemet!


CÉLZÁS - A tű z középpontja felé irányítsuk a készüléket!
LENYOMÁS - Nyomjuk le vagy húzzuk meg a kart/kioldót!
OLTÁS - Egyik irányból a másik felé haladva locsoljunk!
Nézzük meg, milyen tűzoltó készülékkel van dolgunk! Némelyiket kisebb,
egyszerűbb tüzek oltására tervezték, ezért vizet tartalmaznak. Az ilyen
készülékek nem alkalmasak az olaj meggyulladásából származó, illetve
elektromos tüzek oltására. Más készülékeket olaj, zsír, festék vagy ol­
dószer okozta tüzek oltására készítettek (ezeket a tüzeket okozhatja
pl. egy tartóedény eltörése vagy a benzin kiömlése). A tűzoltó berende­
zések harmadik típusa elektromos tüzek és áram alatt lévő vezetékek
égésének megszüntetésére szolgál. A több célra használható, porral
oltó tűzoltókészülék szinte minden tűz oltására alkalmas.
FONTOS, HOGY TUDJUK HASZNÁLNI A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKET!

535
KATASZTRÓFAHELYZETEK

Épület kiürítése
Ha a tűz m ár túl nagy ahhoz, hogy fel tu d ju k venni a küzdelm et vele a meg­
lévő eszközökkel, ki kell üríteni az ép ü le te t! A főkapcsolóval kapcsoljuk le
az ára m ot! Csukjunk be m inden elérhető a jtó t és a b la ko t! Igyekezzünk az
evakuálás id ő ta rta m á ra egy helyben ta rta n i a tü z e t és megakadályozni
a terjedését, amíg a tű z o ltó k vagy a m e n tő a la k u la t meg nem érkezik!
A tűz felfelé gyorsabban terjed, m in t lefelé - bár egy összeomló emelet
vagy fal alacsonyabb szintre is ju tta th a tja . A lépcsőházak, fe lv o n ó - és
szellőzőaknák különösen veszélyesek.
Tűz esetén soha ne használjuk a lifte t! Ha lefelé kell m ennünk az épü­
letben, fü stm e n te s lépcsőházat vegyünk igénybe!
M ie lő tt bárm elyik a jtó t kinyitnánk, nézzünk meg, hogy a széleinél nem
ára m lik-e a füst, és ellenőrizzük a hőm érsékletét! A fém a jtókilin cs kiválóan
alkalmas erre. Ha meleg, ne nyissuk ki az a jtó t - az ellenőrzést a kézfejünk­
kel végezzük! A kilincs megfogása égési sérülést is okozhat. Egy töm ör ajtó
akár 30 percig vagy tovább is visszatarthatja a lángokat (ezt azonban ne
feltételezzü k a vékony lemezes, m odern ajtóról, hacsak nem tűzvédelm i).

TUD N IV A L Ó _____________________
Ha nincs más választásunk, m in t bemenni egy égő szobába, támasz^"
szűk lábunkat az ajtónak, és csak résnyire nyissuk ki - így megaka­
dályozhatjuk, hogy a bent lévő fo rró levegő és gázok okozta nyomás
széíesre tárja! Belépéskor g u g goljunk le, és minél kevésbé nyissuk ki
az a jtó t! így kevesebb fü s tö t lélegzünk be, kevesebb hő éri a testün­
ket, és a tűz pedig kisebb valószínűséggel szökik be a résen. Csukjuk
be m agunk m ö g ö tt az ajtót, hogy ezzel is lassítsuk a tű z terjedését!

A mentésre várva
Ha azt vesszük észre, hogy elzárt m in ke t a tűz, és nem tu d u n k biztonságos
helyre húzódni, m enjünk abba a szobába, am ely a tű z tő l a legtávolabb esik
(de NE m enjünk magasabb szintre, hacsak nem vagyunk teljesen biztosak
abban, hogy a tű z o ltó lé trá v a l vagy egyéb eszközzel felszerelt m entők már
nagyon közel vannak)! Ha van választási lehetőségünk, olyan szoba m ellett
döntsünk, am ely e lő tt a legpuhább a talaj, és nincsen az ablakain rács, vagy
ahol van kötélkészítésre alkalm as ágynemű vagy függöny! A pázsit, a virág­
ágyás, sőt, a kavicsos gyalogút is puhább, m in t a macskakő, a beton vagy az
útburkolat. Csukjuk be az ajtót, és tö ltsü k ki a réseket függönyökkel, szőnye­
gekkel és más vastag anyaggal, am ely lassabban lobban lángra! Lehetőleg
nedvesítsük be őket! Ha még nem adtunk vészjelzést, az ablakon keresztül
próbáljuk fe lh ívn i m agunkra a fig y e lm e t!
536
f*

TŰZ

Az a blakot vala m ilyen bútordarab segítségével tö rjü k ki! Ki is rú g h a t­


juk, de vigyázzunk, ne rántsuk vissza azonnal a lábunkat (ez a tö rö tt üveg­
darabok m ia tt fontos). Ha kézzel kell b e tö rn ü n k az ablakot, először te ke r­
jü k be az öklü n ke t valam ivel, csak azután üssünk! Vastag kabáttal védett
könyökkel is sikerrel já rh a tu n k .

Hogyan készüljünk fel az ugrásra?


Akkor se ugorjunk, ha nem várható semmilyen mentés - inkább ereszkedjünk!
Kössünk össze lepedőket, takarókat, szőnyegeket, könnyen leszedhető hu­
zatokat és egyéb erős anyagot, és készítsünk belőlük kötelet! Nem baj, ha nem
ér le a földig, m e rt így is csökkenti a magasságot, am elyről le kell esnünk.
A részeit egyszerű nyolcas csom óval kössük össze, és erősen húzva ellen­
őrizzük a kötés erősségét! Toljunk egy nehéz b ú to rd a ra b o t az ablakhoz és
kössük hozzá a kötél egyik végét, vagy kössük a radiátorcsövekhez, vagy
tö rjü k ki az a b la k o t és kössük a keret vastag részéhez! Ha a kötél nem elég
hosszú, dob junk ki az ablak alá vánkost, párnát, m a tra c o t - bárm it, ami
fe lfo g ja a becsapódást!
Ha se m m it nem tu d u n k kötélké nt használni, másszunk ki az ablakra,
és lógjunk le az ablakpárkányról! Ha lógásra alkalm as párkány sincs, az
ablakkeret aljáról ereszkedjünk le!

/ “
TUDNIVALÓ f
NE ugorjunk - hacsak nem várnak ránk a tű z o ltó k kifeszített ta ­
karóval! Hasznosítsunk m indent, am i felfo g h a tja esésünket, igye­
kezzünk ne a puszta földre esni! Az autó teteje kiváló párnaként
szolgál, m ert a súlyunk a la tt belapul.
0

VIGYAZAT! Számítsunk arra, hogy a fák ugyan felfogják az esést, de


fennáll annak a veszélye, hogy az ágak felnyársalják a testünket!

Ugrás a magasból
M iu tán az összes javasolt óvintézkedést m egtettük, hogy csökkentsük a m a­
gasságot, gondoskodjunk a fe jü n k védelm éről! Legjobb a m otoros bukósi­
sak, de a turbánszerűen a fejünk köré tekert ruha vagy törülköző is megteszi.
Ha a lehető legközelebb vagyunk a fö ld h ö z és készen á llu n k az esésre,
egyik lábunk oldalával lökjük el m a g u n ka t az é p ü le ttő l, majd fo rd u lju n k el
a faltól és hajlítsuk be a térdünket! Hagyjuk a kezünket felemelve, hogy védje
fe jü n k e t!
Földre érkezéskor hajlítsuk be még jobban térdünket, és guruljunk egyik
oldalunkról a másikra a hátunkon (levegőben lévő lábakkal és a fejünket még
m indig védve)! Ezzel a becsapódás erejét nagyobb te rü le te n fo g ju k fel és
növeljük az e s é lye in ke t
537
KATASZTRÓFAHELYZETEK

Esés lejtőre
Esés közben nézzünk lefelé, lábainkat összezárva, enyhén b e h a jlíto tt térddel
zuhanjunk! Fejünket húzzuk be a m ellkasunk felé, könyökünket szorítsuk az
oldalunkhoz, kezünkkel a fe jü n k e t védjük! Talppal érjünk fö ld e t és hagyjuk,
hogy a té rd ü n k teljesen behajoljon, majd zárt bukfencben g u ru lju n k előre!
Az ejtőernyősök is ezt a m ódszert alkalm azzák.
HA 4 M -N É L MAGASABBRÓL KELLENE UGRANUNK, VÁRJUNK AZ UTOLSÓ
PILLANATIG, HÁTHA MEGÉRKEZIK A MENTÖCSAPAT!

09
HOGYAN TÖRJÜNK AT A TUZON?_________
- Ha a biztonságos terület eléréséhez át kell törnünk a lángokon, fedjük
be az egész testünket (beleértve a fejünket is) - lehetőleg nedves - ta ­
karóval, függönnyel vagy kabáttal, majd vegyünk mély lélegzetet, és
induljunk!
- Ha ruhánk lángra gyulladt, a tűzbői kijutva semmiképpen NE marad­
junk állva! A lángok és a füst felfelé terjednek: állva az arcunkra és
a tüdőnkbe kerülhet!
- NE is fussunk, m ert csak szítjuk a tüzet!
- Hemperegjünk a földön, és igyekezzünk beletekerni m agunkat vala­
mibe, ami eloltja a lángokat! Ez lehet takaró, szőnyeg vagy kabát
- Ha valaki futva jön a tűzbői, és a ruhái lángolnak, lökjük a földre, és
az előbb leírt módon vonjuk el az oxigént a lángoktól! NE szorítsuk
magun<hoz, m ert a saját ruháinkra is átterjedhetnek a lángok!

ÉGŐ JÁRMŰ
Az autókkal kapcsolatban a legnagyobb veszélyt a benzintank lángra lobba-
nása je le n ti, m ert bombaszerű robbanást idézhet elő, am ely égő benzinnel
áraszt el m indent. Célunk a tűz eloltása, még m ie lő tt elérné a benzintankot.
M inden anyagnak van m egh a tá ro zh a tó g yu lla d á sp o n tja : ezt figyelembe
véve a b e n zin t ta rta lm a z ó ta n k szinte m inden másnál nagyobb veszélyben
van. Á ltaláb an elsőként a benzincső kap lángra (ha nem fém betétes), és
g y ú jtó zsin ó rké n t robbantja fel a ta n k o t.

Garázsban
Ha az autó zárt térben, pl. garázsban lobban lángra, nemsokára füst és mér­
gező gázok keletkeznek.
NE szálljunk be az autóba! M in d e n t meg tu d u n k oldani kívülről, még
a kormányzást is. Lehetőleg húzzuk vagy to lju k ki a kocsit! A gombbal indít­
ható a u tó t tegyük első sebességfokozatba vagy hátram enetbe, és az önin-
538
TŰZ

d ító t használva, a já rm ű ve t mozgásba hozva adjuk rá a gyújtást! Hagyo­


mányos gyújtású autó esetén rövid és gyors m ozdulatokkal fordítsuk el
a kulcsot! Készüljünk fel rá, hogy az autó vadul rángatva fog előrehaladni!

TŰZOLTÓ készülék ___________________


OLYAN HELYEN TÁROLJUK, AHOL KÖNNYEN ELÉRJÜK!
A tű zo ltó készüléket ne a csomagtartóban, hanem az utastérben
tároljuk, m ert onnan azonnal elő tu d ju k venni. Bármilyen erőhatás
eltorzíthatja a csom agtartó fedelét, meggátolva annak felnyitását!

Összetört autóban: Elképzelhető, hogy az ajtók nem nyílnak. Ha az autóban


tűz keletkezik, az ablakon vagy a k irú g o tt szélvédőn másszunk ki!

Ha az autó belsejében támad tűz: Tűzoltó készülék vagy szőnyeg, kabát segít­
ségével oltsuk el! A sok autóban kárpitként használt szintetikus anyagok
gyorsan égnek, és közben sűrű füstöt, illetve mérgező gázokat termelnek,
amelyek a tűz megszűntével sem távoznak. Minél hamarabb m enjünk friss
levegőre!

Ha kint is tűz van, pl. kifolyt a benzin: Felhúzott ablakokkal hajtsunk el a ve­
szélyzónából, majd am int biztonságos helyre érkeztünk, hagyjuk el az autót!

TŰZESET A LEVEGŐBEN
A repülőgépeken a m otortűz eloltására automatikus, a pilótafülkében
keletkezett tűz megszüntetésére kézi tüzoltókészülékeket használnak.
Azonnal cselekedjünk.1Ha polgári lég' járaton utazva gyanítjuk, hogy tűz
van, rögtön tájékoztassuk az utaskísérőt - ő ismeri a felszerelés helyét és
használatát! Igyekezzük elkerülni, hogy pánikot keltsünk a többi utasban!
Ha fü s tö t vagy lángot látunk, oltsuk el ruhával vagy takarókkal!

A következő körülmények a leginkább tűzveszélyesek: a repülőgép körül


lévő illékony üzemanyag és gőz a felszállás előtt, illetve a megrepedt
üzemanyagtartály, amelyet az elektromos vagy súrlódással keletkező szik­
rák lángra lobbanthatnak (főleg a problémás landolásoknál fordul elő).
A szakemberek minden biztonsági óvintézkedést megtesznek annak érde­
kében, hogy csökkentsék a veszélyt. Ehhez magunk is hozzájárulhatunk:
NE gyújtsunk rá, ha az utasítás szerint tilos, és NE dohányozzunk fé l­
álomban!

539
VEGYI ÉS BIOLÓGIAI TÁMADÁS
terrorizmus nem új keletű jelenség. A tulajdon megsemmisítése, a gyil­
A kosság, a fenyegetés, a félelem - és pánikkeltés régóta használt eszköz
azok kezében, akik úgy hiszik, az erőszak a politikai és bűnözői célok eléré­
sének módjai közé tartozik. A modern terroristákat azonban megkülönböz­
te ti elődeiktől a rendelkezésükre álló technológia, és hogy a modern világ
sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínál nekik.
A m édiatudósítások globális természete és az á lta luk nyerhető publi­
citásszintén táplálja a te rro riz m u s t Kétségtelenül léteznek olyan országok
is, amelyek finanszírozzák és tám ogatják a velük politikai konfliktusba kerülő
állam ok ellen irányuló terrorcselekményeket.
A hétköznapi ember élete nagyobb értéket képvisel napjainkban, m int
régen: minél á rtatlanabb az áldozat, annál értékesebb a terroristáknak.
Valójában MINDANNYIAN potenciális célpontok és MINDANNYIAN sebez­
hetőek is vagyunk.
A világ bizonyos országai valós fenyegetést jelentenek, m ert hatalmas
mennyiségű halálos baktérium ot és vegyi fegyvert állítanak elő. Az ilyen
anyagok viszonylag könnyen e lte rje s z th e te k , és a Föld nagy területeit
veszélyeztethetik.
A biológiai fegyverek két csoportra oszthatóak: kórokozókra (baktériu­
mok és vírusok) és toxinokra (méreganyagok). A kórokozók halálos, bénító
betegséget, pl. lépfenét (anthrax) okozór élő m ikroorganizmusok. A toxin
emberre halálos, idegrendszerre ható, a sejtek elhalását okozó méreg.
A baktérium okkal és vírusokkal belégzés, bőrön keletkezett sérülés ú t­
ján vagy az emésztőrendszeren keresztül fertőződünk. Nem azonnal hatnak,
előbb sokszorozódniuk kell a testben, és le kell győzniük a szervezet ellen­
á llá s á t A lappangási idő a b aktérium tól vagy vírustól függően egy óra és
több hónap is lehet. A biológiai fegyvereket nehéz észrevenni, m ert érzék­
szerveinkre nem hatnak. Az első jelek többnyire akkor láthatóak, amikor az
emberi áldozatokban már hatni kezd az anyag, illetve betegnek tűnő állatok
és növények tűnnek fel.

TOXINOK (MÉREGANYAGOK)
A toxinok természetes form ában növényekben és állatokban fordulnak elő,
de mesterséges módon is elöállíthatóak, és fegyverként használva a termé­
szetes méreganyagoknál ezerszer halálosabbak. A toxinok hasonló hatást
váltanak ki, m in t a vegyi fegyverek, de nem reagálnak ugyanarra a kezelésre.
A baktériumokkal ellentétben ép bőrön keresztül is behatolnak a szervezetbe,
a tüneteik is azonnal jelentkeznek. Ezek közé tartozik a bénulás, a görcs, a láz,
a hólyagok-bőrkiütések, a sokk és a halál.
540 U
VEGYI ÉS BIOLÓGIAI TÁM A D Á S

Védekezés
Ha biológiai fegyver jelenlétére gyanakszunk, tegyünk va la m it a szánk és
orrunk köré, hogy ne lélegezzük be! Valószínűleg nincs nálunk gázálarc, ezért
rögtönöznünk kell egyet nedves ruhát az arcunk elé tekerve. Fedjük be m in ­
den szabadon lévő testrészünket és minél hamarabb hagyjuk el a területet!
M inden ruhánkat gom boljuk és cipzározzunk be! Tűrjük nadrágunk szárát
a zokninkba és vegyünk fel kesztyűt! Ha k iju to ttu n k a veszélyes területről,
mosakodjunk meg alaposan szappannal és vízzel! Mossunk fo g a t és hajat,
tisztítsuk ki a körm einket! Mossuk ki minden ruhánkat és felszerelésünket
meleg, tisztítószeres vízben!

LÉPFENE (ANTHRAX)
A lépfene állatok terjesztette betegség, mégis sok emberéletet követel m in­
den évben. A betegség e lh u llo tt állatok tetem éről terjed főleg D él-Am eri-
kában, Dél-Európában, valam int a Közel- és Távol-Keleten. Az állat tetemén
lépfenére utaló jel többek között a puffadtság, a csak részlegesen beállt
hullamerevség, illetve sötét vér szivárgása az orrlyukakból és a végbélnyílás­
ból. Kerüljünk minden kapcsolatot a tetem m el! Ha véletlenül mégis hozzá­
érünk, mosakodjunk meg alaposan! M inél hamarabb kérjük szakember segít­
ségét! Az a n tib io tiku m o k segítenek, de létezik lépfene kezelésére szolgáló
szérum is.
A betegség korai jele a sötét közepű gennyhólyagok jelentkezése. A lép-
fenét biológiai fegyverként is előállítják és alkalmazzák.

VEGYI FEGYVEREK
A vegyi fegyver lehet folyékony és légnemű halmazállapotú, illetve aeroszol
jellegű. Befolyásolhatják a légzést, az idegrendszert és a vért.
A vegyi fegyvereket nehéz észlelni, ezért keressük a gyanús jeleket társa­
inkon is! A legnyilvánvalóbbak a légzési nehézség, a köhögés, a viszketés és
a könnyezés. A vegyi fegyverek hatására a táj lepusztul, a növényzet elszí-
neződík és fonnyad, esetleg h a lo tt állatok és rovarok hevernek mindenfelé.
Némelyik vegyi fegyver szagtalan, másoknak jellegzetes szaguk van. A man­
dulaszag vérre ható, a frissen nyírt fű szaga pedig fo jtó hatású vegyi fegyver
jelenlétére utal.

Védekezés
Az egésztestet fedjük be megfelelő, a vegyi anyag áthatolását gátló ruhával!
Alapvető fontosságú a vízálló felső ruha, a szemüveg és a gázálarc. Minél
hamarabb hagyjuk el a veszélyes területet!
541
GÁZOK ÉS VEGYI ANYAGOK
obbanékony gáz keletkezhet a barlangokban és bányákban, a vadonban
R élő tú lé lő t mégis leginkább az oxigénhiány és a szén-monoxid-mérgezés
veszélyezteti a z á rt terekben és a menedékekben.
Lakóhely vagy járm ű kigyulladása során és ipari területeken fennáll annak
a kockázata, hogy a műanyag vagy más anyagok égése közben mérgező gázok
keletkeznek. A vegyi anyagokat is é rin tő ipari és közúti balesetek újabb
veszélyt jelentenek.
Az olyan katasztrófák esetén, m in t am ilyen egykor Bophalban, Indiában
tö rté n t, nem sokat tu d u n k tenni önm agunk védelm éért: legfeljebb nem me­
gyünk ki a szabadba, illetve becsukjuk az a jtó k a t és az ablakokat. A környé­
künkön lévő ipari és egyéb üzemek révén azonban tájékozódhatunk az eset­
leges veszélyekről! A m egfelelő, biztonságos m űködést az állam i és helyi
hatóságnak ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kell felügyelniü k! Sok hatóság
m egköveteli, hogy jelöléssel lássák el azokat a területeket, ahol vegyi anya­
gokat használnak vagy tárolnak. Londonban pl. erre a célra sárga háromszöget
és/vagy HAZCHEM fe lira to t alkalm aznak.
Veszélyes anyagok használatakor (ami nemcsak munka közben eshet meg,
hiszen a házim unkát végezve vagy hobbinknak élve, illetve kertészkedéskor
is potenciálisan veszélyes anyagokkal dolgozunk) kövessük a java solt biz­
tonsági ú tm u ta tó t! Kerüljük a vegyi anyagokkal való érintkezést és a gázok
belégzését! Tegyünk meg m in d e n t azért, hogy a kemikália ne öm öljön ki, ne
rázkódjon, ne törjön el a tárolója, és ne elegyedjen véletlenül más vegyi anya­
gokkal - ez ugyanis veszélyes kém iai reakcióhoz vezethet.
Ha gázoknak vagy vegyi veszélynek vagyunk kitéve, m enjünk minél ha­
marabb friss levegőre, és bőséges vízzel mossuk le m agunkról a kemikáliákat!
Néhány vegyi anyag esetén azonban a víz még veszélyesebb reakciót válthat
ki! Jegyezzük meg a használt vagy szállított anyagok jellem zőit ésa balesetek
során követendő eljárást!
NE érintkezzünk vegyi anyaggal szennyezett személlyel, és NE alkalmaz­
zunk szájból szájba lélegeztetést, amíg nem tudjuk, hogy az áldozat milyen
vegyi anyaggal k e rü lt kapcsolatba!

KÖZÚT ÉS VASÚT
Tartsunk kellő távolságot a teli tartálykocsit - vagy egyéb veszélyes anyagot
szállító járm üvet - ért baleset helyszínétől! Talán észreveszünk az úton a kibo­
ru lt vegyi anyagot is - a gáz elszabadulása azonban láthatatlan maradhat!
A vegyi anyag okozta tü z e t csak m egfelelő eljárással tu d ju k eloltani.
Ha nem vagyunk kellően képzettek vagy felszereltek a tűz oltásához, közbe­
542
GAZOK ES VEGYI ANYAGOK

avatkozva könnyen ro n th a tu n k a helyzeten, és veszélybe sodorhatjuk m a­


g u n ka t és m ásokat is!
Az ilyen esetekben szokásos eljárás az oxigén elvonása, habbal befedve
a lángoló anyagot, vagy a bőséges vízzel tö rté n ő hígítás (vízre nem veszé­
lyesen reagáló anyag esetén).
Túl sok olyan esetről tudu nk,
amelyben önfeláldozó emberek éle­ TUDNIVALÓ
tü k e t vesztették hasonló kö rü lm é ­
Ha nem tudjuk, hogy pontosan
nyek közö tt: ilyen annak a fé rfin a k
milyen anyag é rin te tt a bal­
a tö rté n e te , aki segíteni akart egy esetben és mi a heiyes eljárás,
erős savat szállító, fe lb o ru lt ta rtá ly - MARADJUNK TÁVOL! HÍVJUK
kocsi sofőrjén. Mire a tűzoltók meg­ A TŰZOLTÓKAT VAGY A REND­
érkeztek, m ár csak egy arany k a ri­ ŐRSÉGET, ÉS NE MENJÜNK
kagyűrű m ara dt utána. A BALESET HELYSZÍNÉRE!
Ajárm üveken gyakran található
egy tábla, am ely a potenciálisan
veszélyes vegyi anyag szállítására fig y e lm e z te t Ezen a tá b lá n számokból
és betűkből álló kód látható, am ely a m entést végző szerveket tájékoztatja
arról, hogy m ilyen eljárást kell követniük, m ilyen védekezés szükséges, és
a vegyi anyag robbanékony, illetve m érgező-e. A b rit kódrendszer szerint
pl. az utolsó helyen álló E betű a te rü le t kiürítésére (evakuálására) ad u ta ­
sítást. A kód elején lá th a tó 1-es vagy 2-es szám jelzi, hogy vizet is hasz­
nálhatnak, ez azonban csak a szükséges in fo rm á ció egy része, hiszen a víz
használata során olyan gáz keletkezhet, am ely gázálarc használatát is szük­
ségessé teszi. A védőruházat alapvető fontosságú lehet!
Az ilyen kódokkal kapcsolatos részleteket általában nem teszik közzé,
m e rt a laikusoknak az ilyen in fo rm á c ió k nem nyújtanak gyakorlati ú tm u ­
ta tá st, mindössze fig ye lm e z te tik őket a jelzéssel, hogy a s z á llíto tt anyag
veszélyes.
A kód n y ú jto tta in fo rm á c ió hasznos ugyan a m entést ellátó hivatalos
szerveknek, de ők sem ismerik a k iö m lö tt vegyi anyag sűrűségét és azokat
az elegyeket, amelyek a vá rttó l eltérő eredm ényt hozhatnak. Ha a veszélyes
anyagok tárolását és szállítását hivatalosan bejelentették, a m entést ellátó
hatóságok képviselőinek lehetőségük van további in fo rm á c ió k a t szerezni,
de irá n y íth a ta tla n tényezők (m in t a szélirány, a hőm érséklet stb.) szintén
befolyásolják a veszély elhárításának m ódját.
Ha felism erjük a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó - már e m líte tt -
b rit kódot, az Európai Közösség lényegesen kevesebb in fo rm á c ió t ta r ta l­
mazó „Accord Européen R elatif auT ransport International des Marchandises
Dangereuses pár Route" (ADR) jelzését, vagy az Egyesült Nem zetek
„Em ergency A ction Code" (EAC) je lö lé sé t (am ely csak kisszámú vészhely­
zetben alka lm azható eljárásra vonatkozik), NE KÖZELÍTSÜK MEG A HELY­
SZÍNT!
543
ÁRVÍZ
#
rvizet okozhat, ha a folyó, a tó vagy a vízgyűjtő nagy esőzés - de nem
Á szükségszerűen az árvíz helyén lehulló csapadék - m ia tt megárad, ha
a teng er vagy tó vize tengerrengés (vízfeneket é rintő földrengés), hurrikán,
nagy hullám ok, erős dagály vagy szél m ia tti felduzzad, illetve ha a védőgát
vagy tö lté s összeomlik.
A nagy esőzés képes rá, hogy rövid időn belül á ra d a to t hozzon létre
egy addig száraz folyóágyban, illetve fe ltö ltse a gátak m ö g ö tti területeket
vagy keskeny csatornákat, am elyek aztán u ta t engednek a m inden útjába
kerülő te rü le te t elöntő, to m b o ló vízáradatnak.
A száraz időszakot követő állandó, hosszan ta rtó esőzés és nagy vihar
fig y e lm e z te th e t m in ke t rá, hogy ne m enjünk a vízm edrek és alacsonyan
fekvő te rü le te k közelébe - bár az árvíz ezeknél lényegesen nagyobb te rü ­
le te t is é r in th e t M in d ig biztonságosabb hegynyúlványon tá b o ro z n il Ha
em elkedik a vízszint, m enjünk magasabban fekvő te rü le tre ! Dombos he­
lyeken ne m enjünk a völgyfenékre, m ert az különösen ki van téve annak, hogy
a hirtelen á rh u llá m elöntse.
Az élelem - legalábbis eleinte - valószínűleg nem okoz gondot, m ert az
állatok is a magasabban fekvő te rü le tre húzódnak. M ind a ragadozók, mind
zsákm ányaik azzal törődnek, hogy biztonságos helyre jussanak, de arra
vigyázzunk, nehogy sérülést okozzon ra jtu n k egy víztő l m e g ria d t állat!
Ivóvizet m ár nehezebb lesz találni, m ert a k ö rü lö ttü n k kavargó víz m in­
den bizonnyal szennyezett. Ivás céljára esővizet gyűjtsünk! Fogyasztás előtt
m inden vizet fo rra lju n k fel!

Elöntött épület
Ha a víz emelkedésének kezdetekor stabil épületben ta rtó zko d u n k, és a víz
r

gyorsan emelkedik, m aradjunk o tt! így kevésbé vagyunk veszélyben, mintha


gyalog próbálnánk meg elhagyni az é p ü le te t Kapcsoljuk ki a gázt és az ára­
mot, gyűjtsünk élelmiszereket, meleg ruhát, ivóvizet (lehetőleg csavaros fedelű
műanyag üvegben vagy egyéb jól záródó tárolóban)! Fontos, hogy minden víz­
ta rtá ly t lefedjünk, m ert így nem tud véletlenül sem kiöm leni vagy szennye­
ződni. Lehetőleg keressünk zseblámpát, sípot, tükröt, jeladásra alkalmas élénk
színű ruh át vagy zászlót, és tegyük a felszerelésünkhöz! Az élelmiszer és ital
m egmelegítéséhez, v a la m in t a fűtéshez nagy hasznát vesszük a tábori tűz­
helynek. A gyertya szintén hasznos, de a gyufáról se feledkezzünk meg!

Menjünk minéB magasabbra!


M enjünk magasabb szintre, vagy egyszintes épület esetén a tetőre! Ha a tetőre
kényszerülünk, készítsünk valam ilyen m enedéket! Ha a te tő lejtős, kössünk
m in d e n k it a kém ényhez vagy a ház más olyan szilárd részéhez, amelyről
544
ÁRVÍZ

fe lté te le zh e tő , hogy a helyén m arad! Ha úgy tűnik, a víz emelkedése nem


hagy alább, készítsünk tu ta jt! Ha nincsen kötelünk, amivel összeköthetnénk
a tárgyakat, használjunk lepedőt! M ara djun k o tt, amíg a víz nem emelkedik
tovább, kivéve ha az ár az épület elmosásával fenyeget, vagy olyan magasra
ér, hogy kénytelenek vagyunk e lhagyni!

Árvízkészenléf
Ha árvízveszélyes folyó vö lgyben vagy te n g e rp a rti részen lakunk, derítsük
ki, hogy m ilyen magasan vagyunk a m egszokott v ízs z in ttő l! Keressük meg
a magasabban fekvő területre vezető legegyszerűbb u ta t - ami nem feltétlen
a k ö z u ta t je le n ti, hiszen az u ta k többsége a szennyvízcsatornákat követi a
völgyek fenekén. Esős időben fig y e ljü k az árvízjelentést, am ely általában
arról is tá jé ko zta t, m ilyen m agasságot fog elérni a víz és m elyik területeke t
veszélyezteti a legnagyobb valószínűséggel!
Akár a néhány cm -es áradás is képes kom oly károkat okozni, ezért nem
á rt hom okzsákokat vagy földdel t ö lt ö t t m űanyag zsákokat te n n i az ajtók
aljához és az ablakokhoz, hogy m inél tö b b vize t ta rtsu n k kint. Ha az épület
igazán stabil, továbbá bezártuk az a jtó ka t, ablakokat és egyéb nyílásokat,
a víz nem fog bejönni. Zárjuk le a központi fűtés kéményét, a szellőzőket és
m inden hasonlót!
Ha nagy árvízre kell szám ítanunk, nincs sok értelm e a pince szárazon
tartásával próbálkozni. A pincés házak némelyikében különösen nagy károkat
okoz a falakat egyenetlenül érő nyomás. Ha a pincét m indenképpen elönti
a víz, fo n to lju k meg, nem lenne-e jobb, ha m agunk árasztanánk el a pincét
tiszta vízzel, m e rt így legalább egyenletes nyomás éri, és később kevesebb
piszkot, h u lla d é ko t kell majd eltakarítan unk.

Az épület elhagyása
Ha el kell hagynunk a házat, vigyük be a kinti bútorokat és minden más moz­
gatható tárgyat, hogy csökkentsük az elsodort és úszó törmelék mennyiségét!
Ha biztonságosabb helyre kell gyalogolnunk vagy hajtanunk, ne feledjük:
az ú t legkisebb lejtése is je le n tő s változást eredm ényezhet a mélységben!
NE próbáljunk meg átkelni tavon (vagy folyón), hacsak nem vagyunk
benne BIZTOSAK, hogy a víz nem ér a já rm ű kerekének közepénél vagy
a térdünknél m agasabbra!
Ha mégis á t kell kelnünk, alkalm azzuk a folyó n tö rté n ő átkelés m ó d ­
szereinek v a la m e ly ik é t [lá s d o z Útközben fejezetben)!
Ha víz alá k e rü lt hídon kell átha lad nunk, legyünk különösen óvatosak,
m ert nem láthatjuk, ha az árvíz esetleg magával ragadta a híd egy részét!

Hirtelen árhullám
A nagy esőzések idején a csapadékhullás közben és után is m aradjunk távol
a völgyfenekektöl és folyóágyaktól! Ne feledjük: nem kell ahhoz a domb alján
545
KATASZTRÓFAHELYZETEK

ennünk, hogy az - általában - iszapot, v a la m in t k itö rt fákból és sziklákból


álló halálos tö rm e lé k e t szállító ár m agával sodorjon m in k e t!

Tengerparti áradás
Legtöbbször a dagály és az azt erősítő szél kom binációja. Á ltaláb an h u rri­
kán-előrejelzéssel hívják fel rá a figye lm et. A legjobb, a m it tehetünk, hogy
elhagyjuk a te rü le te t.

Az árvíz utóhatásai
A víz visszahúzódása lerom bolt, törmelékkel és az áldozatok testével teleszórt
te rü le te t hagy m aga után. A víz levonulása és szennyezettsége maga után
vonja a betegségek veszélyét, am elyek ellen különösen elővigyázatosan kell
r

védekeznünk! Égessük el az összes állati tetem et - ne kockáztassunk, ne együnk


belőlük! A v iz e t fogyasztás e lő tt alaposan fo rra lju k fe l! N ém elyik termés
az ár levonultával is fogyasztható, a tú lé lő m adarak szintén veszélytelenek
és ehetőek.

■■ wm
SZOKOAR (CUNAMI)
A szökőárt az óceán a la tti földrengés idézi elő, am ely tö b b m in t 30 m ma­
gas hullám ok sorozatát indítja el, és je le n tő s károkat okoz a part mentén.
Főként a Csendes-óceán térségében jellem ző, arra a m ú lt században több
m in t 200 esetet jegyeztek fel. Hatásuk és m éretük, az irányuk, a partvonal
form ája és egyéb tényezők függvényében nagyon változó. A szökőár, amely
a d o tt partszakaszon visszafogott volt, néhány kilom éterrel arrébb hatalmas
h u llá m o k a t h o zh a t létre. A szökőárral kapcsolatos előrejelzést a National
Oceanic and A tm ospheric A d m in is tra tio n 's Pacific Cunam i W arning System
haw aii központja adja.
Nem m inden földrengés okoz szökőárt, de bárm elyik képes rá. Ha löké­
seket érzünk, ne m enjünk a partra, in d u lju n k magasabban fekvő területre!
NE in d u lju n k el m egnézni a c u n a m it, m e rt ha elég közel vagyunk ahhoz,
hogy lássuk, tú l közel vagyunk ahhoz, hogy elm eneküljünk (kivéve, ha annak
szintjénél magasabban ta rtó zk o d u n k)! A mozgó vízfal ellen szinte semmi
sem n y ú jt védelm et. Hagyjuk el a te rü le te t!

546
HURRIKÁN
hurrikán nagy sebességű, a B eaufort-skála szerint 12-esnél nagyobb
A erejű szél, am ely szakadó esőt hoz és a gyengébb é p ü le te ke t könnyen
lerom bolja. G yakorlatilag a ciklon trópusi form ája, am ely a m érsékeltebb
égöveken nem tu d kialakulni, m ert a levegő felsőbb rétegeiben uralkodó
nyugati szél ezt m egakadályozza.

A hurrikánnak és a hasonló szeleknek a világ egyes részein eltérő a m eg­


nevezése:

H u rrik á n : A karibi térségben, az A tla n ti-ó c e á n északi, a Csendes-óceán


északi részének keleti, v a la m in t a Csendes-óceán déli részének nyugati
te rü le te in .
C ik lo n : Az A ra b-tenge rnél, a B engál-öbölnél, v a la m in t az Indiai-óceán
déli te rü le te in .
T á jfu n : A K ínai-tengernél, v a la m in t az A tla n ti-ó c e á n északi részének
n y u g a ti térségében.
W illy - w illy : Eszaknyugat-A usztráliában.

A hurrikán az óceán felett, általában késő nyáron alakul ki, am ikor a leg­
magasabb a tenger hőmérséklete. A meleg levegő alacsony nyomású m agot
alkot, am ely körül 300 k m /h -s vagy nagyobb sebességgel keringenek a sze­
lek - az északi félgöm bön az ó ra m u ta tó járásával ellentétesen, a délin azzal
egyezően. A legerősebb szél általában a hurrikán középpontjától 1 6 -1 9 kilo­
méterre tom bol, a hurrikán középpontja („szeme") viszont legtöbbször ideig­
lenes nyugalm at hoz. A „szem" általában 6 - 5 0 kilométeres, de a legnagyobb
hurrikánoknál akár 500 kilom éter átm érőjű is lehet. Az év bárm ely szakában
elő fo rd u lh a t, de az északi fé lg ö m b ö n leggyakrabban jú n iu s tó l novemberig,
a délin pedig novem bertől áprilisig (különösen ja n u á rb a n és februárban)
alakulnak ki. Az A tla n ti-ó c e á n déli részén nem je lle m ző a hurrikán.

A hurrikán ieilemzői
A hurrikán a tengeren alakul ki, majd irá n yt változtat, és a sarkpont felé fo r­
dul. A szél álta lá b a n a szem sarok fe lö li oldalán fú j a legnagyobb sebes­
séggel. 50 km /h -s sebességgel haladva pusztít végig a szigeteken és halad el
a partvidéken, mire azonban eléri a szárazföldet, általában lelassul 16 km /h-s
sebességre.

Hurrikánriasztás
A m űholdas rendszerek lehetővé teszik a m eteorológusoknak, hogy tájékoz­
tathassanak a hurrikánok közeledtéről. Ném elyik hurrikán nagyon szabály­
ta la n u l mozog, ezért fig ye ln ü n k kell az előrejelzéseket a hurrikánveszélyes
területeke n (főleg ha hajóval utazunk).
547
KATASZTRÓFAHELYZETEK

Fia nincs rádiónk, am ely fig ye lm e zte tn e m in k e t a veszélyre, hurrikánra


u ta lh a t az olyan növekvő tengerár, am elyet más jelenség is kísér, pl. nagyon
színes naplem ente vagy napkelte, sűrű pehefyfelhőréteg, am ely a közeledő
vihar örvénye felé ta rt, szokatlan légnyomás-emelkedés, am elyet hasonlóan
gyors süllyedés követ.

BIZTONSÁGI ELOIRASOK
Lehetőleg térjünk ki a hurrikán útjából!
- A hurrikánriasztás általában a hurrikán várt érkezését 24 órává
megelőzi, így rengeteg időnk marad kitérni az útvonalából, ha elég
felkészültek vagyunk.
- Menjünk el a tengerpartról, mert a pusztítás o tt lesz a legsúlyosabb,
árvíz és szökőár is fogja kísérni. Tartózkodjunk a folyópartoktól is!
- Deszkázzuk be az ablakokat és rögzítsünk minden olyan kinti tárgyat,
amelybe belekaphat a szél!
- Ha vízen vagyunk, vonjuk be a vitorlákat és a kötélzetet, deszkázzuk
be a fedélzeti nyílást!

Ha stabil épületben és magasan fekvő területen vagyunk, m aradjunk o tt!


$

Nagyon veszélyes a hurrikánban utazni. Á ltalában a pincében vagy a lépcső


a la tt a legbiztonságosabb ta rtó z k o d n i. Készletezzünk ivóvizet - hiszen
a v ih a r révén m egszűnhet az á ra m - és vízellátás és legyen nálunk elemes
rádió, hogy h a llju k az esetlegesen s u g á rzo tt utasításokat! Ha nem stabil
épületben ta rtó zko d u n k, hagyjuk el és m enjünk óvóhelyre! Indulás előtt
kapcsoljuk le az á ra m o t!

Menedék keresése
A szabadban a barlang n y ú jtja a legjobb védelm et. A m ásodik legjobb hely
az árok. Ha nem tu d u n k elmenekülni, feküdjünk szorosan a földre, hogy ke­
vésbé legyünk kitéve a repülő törm e lék okozta veszélynek! Másszunk vala­
m ilyen szilárd m enedék - pl. stabil sziklás kiszögellés vagy nagy fák vastag
törzse - széllel v é d e tt oldalához! Vigyázzunk, a kerítéseket és a kis fákat
akár tövénél fogva is kité p h e ti a hurrikán!

TUDNIVALÓ
Ha úgy tűnik, a hurrikán elhaladt, még maradjunk ahol vagyunk: általá­
ban kevesebb, m in t egyórás nyugalom következik (amíg a szem elvonul),
majd a szél megfordul, és az ellentétes irányba kezd fújni. Ha a szabadban
kerestünk menedéket, a szünet ideje alatt készüljünk fel, és menjünk
a szélfogó másik oldalára, vagy m enjünk jobb menedékhez (ha van a
közelben)!

548
TORNÁDÓ
tornádó alacsony légnyomással és forgószéllel kísért, heves vihar. Akkor
A alakul ki, a m ik o r a felszíni levegő felm elegszik és levegöoszlop eresz­
kedik le a fe le tte lévő viharos zivatarfelh ő aljáról. Az alacsonyabb nyomású
te rü le tre áram ló levegő vadul fo ro g n i kezd.
A tornádó a legkegyetlenebb és kis területen a legnagyobb pusztítást
végző légköri jelenség. A szél sebessége kb. 620 km /h.
A „tölcsér" á tm é rő je a fö ld felszínén általában mindössze 2 5 - 5 0 m,
ezen a területen viszont hatalm as ro m b o lá st visz végbe. A legszilárdabb
épületek kivételével m in d e n t a levegőbe szippant, ami csak az útjába kerül.
Az épületek esetén a külső és belső nyomás közti különbség gyakran az épü­
let összeomlását, „robbanását" okozza. A tornádó általában egy forgó fedél
vagy m otor hangjára hasonlít, m ár 40 kilométerről hallható, és 5 0 -6 5 km/h-s
sebességgel halad.
A tengeren a tornádó víztö lcsért hoz létre. Bár m áshol is elő fo rd u lh a t,
r

elsősorban az Egyesült Állam ok prérijein, a M issisippi-M issouri völgyében


és Ausztráliában jellem ző. Hurrikánná is alakulhat.

Védekezés a tornádó @S!em


A lehető legszilárdabb épületben keressünk menedéket - a legjobb, ha m eg­
erősített betonos vagy fém keretes szerkezetű! Még biztonságosabb azonban
épület h e ly e tt viharpincébe vagy barlangba m enni. Ha pincében vagyunk,
m aradjunk a külső fa lh o z közel vagy a speciálisan m egerősített részen! Ha
nincs pince, m enjünk az épület legalacsonyabb szintjének közepére, egy kis
szobába vagy b ú jju n k stabil b ú to ra ié ! Ne olyan helyiséget válasszunk, ahol
a felette lévő szinten nehéz bútorok vannak! Ne m enjünk az ablak közelébe!
A közeledő forgószél irányába eső a jtó k a t és ablakokat zárjuk be szó-
rosan, a másik oldalon pedig nyissuk ki az összeset! így megakadályozhatjuk,
hogy a szobába ju tó szél m egem elje a te tő t, egyszersmind kiegyenlítjük
a nyom ást és m e g g á to lju k a ház „felrobbanását".
Ne m aradjunk lakókocsiban vagy autóban, m ert a vihar könnyen felem el­
heti a já rm ű v e k e t is!
A szabadban ki vagyunk téve a veszélyes repülő törm eléknek, és annak,
hogy felemel m inket a vihar - bár tu d u n k olyan emberekről, akiket sértetlenül
te tt a földre! A tornádó közeledtét lá th a tju k és hallhatjuk: térjünk ki az ú t-
jából! Várható irányához képest derékszögben meneküljünk! Keressünk mene­
déket árokban vagy mélyedésben, fe k ü d jü n k szorosan a földre, és kezünkkel
takarjuk el a fe jü n k e t!

549
VILLÁMLÁS
felhőkben összegyűlt elektromos töltés felszabadulása különösen ma­
A gasan fekvő területeken, illetve akkor veszélyes, ha az adott területen
nincs nálunk magasabb dolog. Villámlással kísért vihar során tartsunk kellő
távolságot a hegycsúcsoktól, magas fáktól és magányos szikláktól! Menjünk
mélyen fekvő, sima területre, és feküdjünk szorosan a földre!

Szigetelés
Ha nem tudunk elm enekülni a magas dolgok közeléből, viszont van nálunk
szigetelést biztosító száraz anyag, üljünk rá! A gum italpú cipő segít ugyan, de
a biztonságunkat nem garantálja. Jó szigetelést biztosíthat a száraz, össze­
tekert mászókötél is. Ne üljünk rá semmire, ami nedves! Hajlítsuk le a fejün­
ket, húzzuk térdünket a mellkasunkhoz, és lábunkat emeljük a föld fölé - le­
gyen minden végtagunk behúzva! Ne érintsük kezünkkel a földet, mert
vezetőként szolgálhat a földbe csapódó villám lás számára l Ha nincs semmi,
ami elszigetelhetne m inket a fö ld tő l, feküdjünk rá minél szorosabban, hogy
a testünk a lehető legkevésbé emelkedjen ki a ta la jb ó l!

Maradjunk alacsonyan!
A villámcsapás bekövetkeztét onnan sejthetjük, hogy a bőrünk bizseregni,
szúrni kezd, és úgy érezzük, a hajunk az égnek áll. Ha addig álltunk, azonnal
vessük m agunkat a földre! Először a térdünkre érkezzünk, a kezünk legyen
$

a fö ld ö n ! így ha villám csapás ér minket, elképzelhető, hogy a töltés a leg­


egyszerűbb ú tvo n a la t választja, és a karunkon keresztül, a törzsünket ki­
hagyva távozik a földbe - vagyis m egm enekülhetünk a szívbénulástól és
a fulladástól. Gyorsan feküdjünk szorosan a földre!
V illám láskor ne fo g ju n k sem m ilyen fém tá rg ya t kezünkben, óvakod­
ju n k a fém építm ényektől és kerítésektől is! Felszerelésünket mindenesetre
ne dobjuk el, főleg, ha úgy örökre elveszítenénk (pl. hegymászás közben)!
A fanyelű, száraz balta vége szikrázik ugyan egy kicsit, de jó l szigetel. A nagy
fém tárgyak közelsége akkor is veszélyes lehet, ha nem érünk hozzájuk,
ugyanis a fe lh e v ü lt levegő okozta lökéshullám ok - a villám lás becsapódá­
sakor - károsíthatják a tüdőnket.

Memáék
A villámlással kísért vihar elől a legjobb menedék egy mély barlang, amelybe
legalább 1 m -re húzódjunk be, és minden oldalon tartsunk legalább 1 m-es
távolságot a fa la k tó l! A hegyek között ne húzódjunk barlang szájába vagy
kiálló szikla alá, m ert a villám átüthet a réseken! A sziklákban lévő kisebb nyí­
lások gyakran hosszú repedések végei, amelyek vízelvezető járatok is egyben,
vagyis tökéletesen vezetik az áram ot.
550
FÖLDRENGÉS
legrettegetteb b term észeti katasztrófa m inden bizonnyal a földrengés,
A m ert hirtelen, kom olyabb figyelm eztetés nélkül érkezik. A többi te rm é ­
szet te re m te tte vészhelyzettől - így az árvíztől vagy a tűzvésztől - eltérően
sok előkészületet nem te h e tü n k a földrengés megelőzésére. M éretük a csak
érzékeny műszerekkel érzékelhető kisebb rezgésektől az egész hegyeket
darabokra szaggató, hatalm as rengésekig nagyon válto zó lehet.
Kisebb földlökések bárhol e lő fo rd u lh a tn a k, a nagyobb rengések viszont
az ism ert földrengési övekre korlátozódnak. A rrafelé az épületeket tervez­
hetik körültekintően is, hogy ellenálljanak a rengéseknek, vagy ha összeom­
lanak, kis kárt okozzanak - ez pl. Japánban a hagyom ányos építkezési mód.
A modern városokban azonban ezeket a tényezőket ritkán veszik számításba.
A fö ld re n g é sku ta tó k fo lya m a to s m egfigyeléseikkel előre tu d já k jelezni
a nagyobb földrengéseket, ami lehetővé teszi a lakosság evakuálásának meg­
kezdését. Ilyenkor az á lla to k is rendkívül éberré és fe szü ltté válnak, készen
állnak az azonnali futásra.
A helyi geológiai viszonyok részletes ismerete m egm utathatja ugyan a főbb
hasadékok m entén elhelyezkedő gyenge pontokat, a lökések és a földön átvo­
nuló m ozgáshullám azonban a földrengési zóna te rü le té n belül bárm eddig
terjedh et.

Okok
A földrengéseket a földkéregben, a Felszín a la tt - akár 700 kilométeres m ély­
ségben is - kialakuló feszültség okozza, de csak a felső 1 0 -4 0 kilom éteres
rétegben bekövetkező törések járnak olyan mozgásokkal, amelyek a felszínre
is hatnak. Az 1964-es alaszkai földrengés lökéshullám a pl. a felszín a la tti
2 0 - 3 0 kilom éteres mélységből érkezett.
A földrengési övék a fö ld k é rg e t alkotó, részben merev lemezek határai
mentén helyezkednek el. A legnagyobb rengések az óceánárkok mentén kelet­
keznek, ahol vulkanikus szigeteket hoznak létre és pusztítanak el. A leghe­
vesebb földrengések o tt történnek, ahol az egyik lemez a másik alá to ló d ik
f

- m in t Eszak-Amerika nyugati partvidékén, ahol a Szent András-törésvonal


m ia tt ilyen szem pontból különösen aktív te rü le t a la k u lt ki.
A nagy fö ld re n g é st á lta lá b a n előrengések (előzetes lökések sorozatai)
előzik meg. Ezeket több nyire szeizm ikusán nyugodt szakasz követi, amíg be
nem következik a nagyobb földrengés.

Hogyan készüljünk a földrengésre otthon?


Ha lehetséges földrengésre vonatkozó figyelm eztetést kaptunk, állítsuk rá­
diónkat egy helyi csatornára, ahol friss tudósítást és tanácsokat közölhetnek
az eseményekkel kapcsolatban! Ha azt javasolják, zárjuk el a gázt, az áram ot
551
KATASZTRÓFAHELYZETEK

és a vizet! A nagy és nehéz tárgyakat vegyük le a magasabb polcokról, nehogy


ránk essenek! Helyezzük az üvegeket, poharakat, porcelánokat és egyéb töré­
keny tárgyakat alacsony szekrényekbe! Rögzítsük vagy vegyük le a lógó tár­
gyakat, pl. nagy lám pákat vagy fe lfü gg e sztett virágcserepeket!
Készítsünk elő friss vizet, é le le m ta rta lé k o t zseblám pát elsősegélynyúj­
táshoz szükséges felszerelést és tűzoltó készüléket - hátha szükség lesz rájuk!

BIZTONSÁGI ÓVINTÉZKEDÉSEK__________
LEGYÜNK MEGFELELŐ TÁVOLSÁGBAN MINDEN OLYAN DOLOG-
TÓL, A M I RÁNK ESHET: a szabadban a fáktól (mert akár gyökerestől is
kidőlhetnek), a városban az épületektől (mert darabok még akkor is lesza­
kadhatnak róluk, ha maga az épület kellően stabil és nem dől össze)!
A legjobb nyílt területre menekülni, ha viszont ez nem lehetséges (és talán
az időnk is kevés lenne rá), biztonságosabb az épületben maradni. Az ut­
cán a veszélyt tovább fokozzák az eltört gáz- és elszakadt villanyvezeté­
kek. A ki-be szaladgáló embereket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy
az épületről lehulló faldarabok és egyéb dolgok rájuk esnek.

Ha éppen épületben tartózkodunk


M aradjunk o tt! Oltsuk el az égő dolgokat! M enjünk távol mindenféle üvegtől
és tükörtől, de fő ké n t a nagy ablakoktól!

- Az épület valamelyik belső sarka vagy egy stabil szoba m egerősített ajtó
kerete m egfelelő menedékül szolgál.
- A legjobb esélyünk a túlélésre minden bizonnyal az épület alsóbb szintjein
vagy a pincében van. A felsőbb emeletek leszakadhatnak és magukkal ragad-
••

hatnak minket. Ügyeljünk rá, hogy a kiválasztott helynek több kijárata legyen!
- Másszunk egy asztal vagy más olyan szilárd b úto r alá, amely védelmet
és elegendő helyet biztosít!
- Ha éppen boltban vagyunk, m enjünk messze a nagy, árukat tartalm azó
polcoktól, nehogy ránk szakadjanak]
- Ha magas irodaházban vagyunk, ne m enjünk sehova! Semmilyen körül­
mények között ne használjuk a liftet! A íépcsőházak valószínűleg tele lesznek
pánikba esett emberekkel. Másszunk egy íróasztal alá!

Ha éppen autóban tartózkodunk


9

Álljunk meg minél gyorsabban és a lehető legbiztonságosabban, de ne száll­


ju n k ki az autóból, m ert némi védelm et biztosít a leeső tárgyakkal szemben.
Kuporodjunk az ülés magasságába, hogy további védelmet nyerjünk az autóra
zuhanó tárgyak elől!
552
FOLDRENGES

Ha éppen a szabadban vagyunk


Feküdjünk szorosan a földre! NE próbáljunk meg elfutni, mert a földrengés
ide-oda dobálhat minket, vagy akár hasadékba is zuhanhatunk!

- Menjünk el a magas épületek közeléből!


- Ne menjünk szándékosan alagsorba vagy alagútba, mert a kialakuló aka­
dályok és a beomlás elzárhatja előlünk a kiutat!
- Ha sikerült kijutnunk a szabadba, a rengés után ne menjünk vissza az épü­
letbe, mert az esetleges további, kisebb rengések összedönthetik az első
rengéstől meggyengült épületet.
- Ha hegyoldalon vagyunk, biztonságosabb felmenni a csúcsra. A domb­
oldalakon gyakran alakul ki földcsuszamlás: az elképesztő sebességgel
mozgó, több ezer tonnás föld és sziklák fogságába esve kevés esélyünk
kínálkozik a túlélésre. Egyesek ezt úgy élték túl, hogy szorosan összegöm­
bölyödve, labdaként gurultak végig a földön.
- A tengerpartok eleinte biztonságosak (hacsak nem sziklafal alatt terül­
nek el), viszont a földrengést gyakran kíséri szökőár, ezért a rengés elmúl­
tával azonnal induljunk el magasan fekvő, nyílt területre! A későbbi rengések
közel sem olyan veszélyesek, m int a szökőár.

A földrengés utóhatásai miatt szükséges óvintézkedések


A szennyvízcsatorna széttörése, a víz szennyeződése és az omladék fogságába
esett testek olyan komoly veszélyekkel fenyegetnek, m int maga a földrengés
- a végzetes fertőzések megjelenésével. Temessünk el minden állati tetemet
és az emberek holttestét!
- NE károsodott épületekben vagy romokban keressünk védelmet! A törm e­
lékből építsünk magunknak menedéket!
- Fordítsunk különös figyelmet a személyi higiéniára! Minden vizet szűrjünk
meg és forraljunk fel!
- Ha fennáll a gázszivárgás veszélye, ne használjunk gyufát, öngyújtót és
elektromos berendezéseket!
- A mosdó használata e lő tt ellenőrizzük, hogy a csatornarendszer megfe­
lelően m űködik-e!
- A szekrényeket óvatosan nyissuk ki, nehogy ránk dőljön a tartalm uk!
- Számítsunk utórengésekre!

ww ma

ŐRIZZÜK MEG NYUGALMUNKAT!


DÖNTSÜNK GYORSAN!._____________________
Földrengés idején a gyorsaság alapvető fontosságú. Nincs sok időnk
a többieket eligazítani. Szükség esetén alkalmazzunk erőszakot mások
biztonságos helyre szállítása vagy földre húzása érdekében!

553
VULKÁNKITÖRÉS
ktív vulkánokat általában a föld azon részein találunk, amelyek fö ld ­
A rengésre is hajlamosak, vagyis ott, ahol a legnagyobb a felszín alatti
mozgás. Régóta alvó vulkánokat és ősi vulkáni tevékenységre utaló nyomokat
máshol is felfedezhetünk - pl. az Arthur's Seatet Skóciában, Edinburgh-ban.
Am ikor a m egolvadt kőzetet (magmát) a nyomás egy hasadékon keresz­
tül a felszínre kényszeríti, csatorna jö n létre. Ez a csatorna általában a ké­
sőbbi kitörések során is a fő kivezetőnyílás marad, bár másik kürtő is kiala­
kulhat. Egy nagyobb kitörés a hegy egész te te jé t képes lerobbantani!
A felszínre jutva a még lávának nevezett megolvadt kőzetnek két változata
van: a sűrűn folyó, lassú mozgású gránitos és a gyorsabban, 8 -1 6 km/h-val
haladó bazaltos. A gránitos láva általában elzárja a vulkán kürtőjét, amelyet
végül az alatta felgyülem lett nyomás robbanás formájában nyit meg, lávát és
szikladarabokat szórva szét jelentős távolságokra, komoly tüzeket is okozva.

A KITÖRÉS VESZELYEI
Láva
Bár a bazaltlávafolyam elől legtöbbször el tudunk sétálni vagy szaladni, az
addig fo lyta tja az ú tjá t fe lta rtó zh a ta tla nu l, amíg el nem éri a völgyfeneket,
vagy le nem hűl. Közben pedig m indent összezúz és maga alá temet, ami
az útjába kerül. A kitörés veszélyei közül a lávafolyás a legcsekélyebb, mert az
egészséges emberek képesek kitérni az útjából. A többi veszélyt már nem
ilyen könnyű elkerülni!

Kitörés
A vulkánkitörés nagy távolságra eljutó, változó méretű (kavics- vagy akár
sziklanagyságú) kődarabokat és forró lávabombákat lövell ki. A vulkáni hamu
zuhataga sokkal szélesebb területet érint: a por egy része nagy magasságokba
is e lju t és az időjárást befolyásolva szétszóródik a világban.
Ha a vulkán közeléből kell m enekülnünk, az építőm unkások, kerékpá­
rosok vagy lovasok viseletéhez tartozó kemény sisak nyújthat némi védelmet.
A vulkántól távolabb eső, kitelepítést nem igénylő helyeken a kitörést kísérő
hamu és eső ellen kell védekeznünk.

Hamu
A vulkanikus hamu egyáltalán nem hamu, hanem gőz- és gázfelhő form á­
jában kilövellő, porrá m orzsolódott kőtömeg. Durva, irritáló és nehéz - súlya
554
■• r

VULKÁNKITÖRÉS

képes bedönteni a házak tetejét. Beborítja a termést, megakadályozza a szá­


razföldi utak és a fo ly ó k fo rg a lm á t, továbbá mérgező gázokkal keveredve
a nagyon fiatalok, az idősek és a légzési gondokkal küzdők tüdőkárosodását
okozhatja. A gázok csak a kitörés közelében olyan sürüek, hogy megmérgez­
zék az egészségeseket is. Ha viszont a ham ufelhő kén-dioxidja esővel elegye­
dik, kénsav (néha más sav is) keletkezik, am ely kiégetheti a bőrt, a szemeket
és a nyálkah ártyát. V iseljünk védőszem üveget - a szemet egészen körbe­
vevő sí- vagy búvárszem üveget, ne napszem üveget! Lehetőleg használjunk
ipari porvédő álarcot, vagy tekerjünk a szánk és az orrunk köré nedves ruhát!
Ha menedékbe ju to ttu n k , vegyük le a ruhánkat, alaposan mossuk le az
é rin te tt b ő rfe lü le te t és öblítsük ki a szem ünket tiszta vízzel!

Gázkitörés
A vulkán oldaláról gázzal és porral te li töm eg száguldhat lefelé tö b b m in t
160 km /h-s sebességgel. Ez a n u é o rd e n te-nek, azaz izzó felhőnek is nevezett
jelenség vörösen izzik, és olyan gyorsan halad, hogy képtelenség e lfu tn i
előle. Hacsak nincs a közelben valam ilyen erős föld ala tti menedék, egyetlen
esélyünk a túlélésre, ha víz alá m erülünk, és az á ra m la t elhaladtáig, vagyis
legalább fél percig visszata rtjuk a lélegzetünket.

Sárfolyam
A vulkán m egolvaszthatja a je g e t és a havat, ami jé g fo ly a m o t vagy - fö ld ­
del keveredve - sá rfo ly a m o t hozhat létre (az utóbbi lahar néven is ismert).
A sárfolyam tö b b m in t 100 k m /h -s sebességgel is h aladha t és hatalm as
pusztítást v ih e t végbe (ahogy ez 19 8 5 -b e n Kolum biában is tö rté n t). A kes­
kenyebb völgyekben az iszapfolyam akár 30 m magasra is duzzadhat. A ve­
szély hosszú idővel a fő kitörést követően is jelentkezhet, sőt, akár alvó vulkán
esetén is k ia la k u lh a t a folyam , ha a m agm a képes a fe lo lv a d t vizet vissza­
ta rtó jégtorlaszok felm elegítéséhez elegendő hőt sugározni. A je g e t a nagy
esőzés is m egrepesztheti.

f '
FIGYELEM!
A vulkán általában nagyobb a k tiv itá s t m u ta t a fő kitörés e lő tt m o­
rajlás, v a la m in t gőz- és gázkibocsátás form ájában. Figyelmeztető
jel lehet a környéken lévő fo lyó k kénes szaga, a m aró savas eső,
a vulkánból érkező hangos morajlás vagy gőzcsóva. A területet a u tó ­
val elhagyva ne feledjük, hogy a ham u ugyan nem fe lté tle n ü l zárja
el az utakat, de könnyen csúszóssá teheti őket! Kerüljük a völgyeken
á t vezető utakat, m ert a lahar útvonalaivá válhatnak.
v ___________ j
555
ATOMROBBANÁS
z atomrobbanással járó azonnali veszélyek a légnyomás, a hő és a sugár­
A zás. Ezeknek a súlyosságát a használt fegyver fajtája, a robbanás tá vo l­
sága és magassága, v a la m in t az időjárási- és terepviszonyok befolyásolják.
A keletkezett hő és légnyom ás hasonlít a hagyom ányos robbanás során
fellépőhöz, de sokkal erősebb annál.

Légnyomás
A robbanás először lö ké shu llám ot in d ít az útjára. A tűzgolyó villám gyors
szétterjedése okozta légnyom áshatás enné! m ár erősebb. A robbanás hely­
színétől kifelé haladó lökéshullám épületeket d ö n t romba, fá k a t tép ki gyö­
kerestől, repülő hulladékkal tö lti meg a levegőt - jóval azelőtt, hogy követné
a hőhatás. M egközelítőleg a robbanás teljes energiájának fele kerül így
kibocsátásra.
A m in t a légnyom áshullám elvonult, az üres tereket levegő tö lti be, amely
további károkat okoz. Azokon a helyeken, ahol a légnyom ás a távolság
m ia tt mindössze m eggyengíteni tu d ta az épületeket, ez a vákuum os hatás
véghezviszi a pusztítást.


Az atom robbanás okozta hősugárzás (hő és fény) napnál melegebb hőm ér­
sékletet idéz elő, v a la m in t nagyon erős ultraibolya, infravörös és lá th a tó
fénysugarakat szór szét. A robbanás közelében m inden gyúlékony anyag
m eggyullad - még a gőz á llap otú is. A H irosim ánál le d o b o tt atom bom ba
még a 4 k ilo m é te r távol tartózkodó em berek bőrét is m egégette. A modern
fegyverek sokkal erősebbek ennél, hatásuk nagyságrendekkel erősebb.
Még a robbanás „fo ltjá n a k " látványa is súlyos látáskárosodást és bőrégést
okozhat.

Radioaktivitás
A maghasadás a hősugárzás m e lle tt a lfa - és béta-részecskéket, v a la m in t
g a m m a -su g a ra k a t is létrehoz. Bár a fe h é r hamu és por fo rm á já b a n m egje­
lenő radioaktív csapadék a talajra kerül, ez nem magának a radioaktivitásnak,
hanem az e lp u s z tu lt anyagoknak a m aradványa. A ra d io a k tiv itá s t ugyanis
nem vagyunk képesek érzékelni. Jelenlétének kim u ta tá sh o z G eiger-szám -
lálóra van szükségünk: ennek m u ta tó ja vagy hangjelzése egyre erősödik
a ra d io a ktivitá s növekedésével.

- A lfa -ré s z e c s k é k : Alacsony áthatolóképességű, könnyen kivédhető ré­


szecskefajta. A bőrön nem tud á tju tn i, de lenyelve vagy belélegezve súlyos
problém ákat okoz.
556
ATO M R O BB ANÁ S

- B éta-részecskék: Alacsony áthatolóképességü részecskék, a vastag ru­


házat és a bakancs teljes védelm et bizto sít velük szemben. A szabadon
lévő bőrön azonban égési sérülést okoz. Lenyelve károsítja a csontokat,
a g y o m ro t és a beteket, a pajzsm irigye t és más szerveket.
- G am m a-sugarak: Magas az áthatolóképességük. Az a lfa - és béta-sugarak-
nál lényegesen lassabban haladnak, de m inden sejtet m egkárosítanak.

A visszamaradó sugárzás
Az atom robbanás első percében ki­
bocsátott, kezdeti sugárzás h a lá ­ TUDNIVALÓ
los, de csak rövid ideig ta rt. A lég­
A ra d io a k tiv itá s g y a k o ri t ü n e ­
nyomással együtt a sugárzásveszély t e a h á n y i n g e r , a h á n y á s és az
is elm úlik. A visszam aradó (vagy á lta lá n o s gyeng eség. A b ő rö n
maradék-) sugárzásnak kite tt ember f e k é ly s z e r ű s e b e k k e le tk e z n e k ,
azonban ugyanakkora veszélyben a m e ly e k g y a k ra n szürkés á r­
is le h e t n y a la tú ra v á lto z n a k .
A m aradéksugárzás nagysága ________________________________
a bomba robbantási módjának fü g g ­
vénye. Ha magasan a föld fe le tt robbant, és a tűzgolyó nem érintette a földet,
csak kevés maradéksugárzás keletkezik - ezt a szakemberek „tiszta bom bá­
nak" nevezik. Ha viszont a talajon vagy annak közelében robbant, nagy meny-
nyiségű fö ld e t és h u lla d é ko t szívott fel magasra, am ely radioaktív porként
hullik vissza a földre. A nehezebb részecskék a robbanás közelében hullanak
le, a könnyebbeket viszont messzire elviszi a szél, terjesztve a radioaktivitást
A rad ioa ktivitás csökkenésével Hirosim a és Nagaszaki városát egyaránt
újjáépítették, ism ét benépesültek. A részecskék 70 százaléka mindössze né­
hány napig vagy annál rövidebb ideig marad radioaktív, a maradéknak azon­
ban évekre van szüksége ahhoz, hogy teljesen m egszűnjön radioaktivitása.

TUDNIVALÓ
A r a d i o a k t i v i t á s n a k az a m é r t é k e , a m e l y n e k a v é d t e l e n e m b e r e k az
e ls ő n é h á n y ó r á b a n ki v a n n a k té v e , t ú l s z á r n y a l j a a z t a m e n n y i s é g e t ,
a m e l y a h é t t e lje s h á t r a l é v ő ré s z é b e n f e n n m a r a d . A z első h é t összes
m e n n y i s é g e p e d i g t ö b b , m i n t a m e n n y i az e m b e r é l e t é n e k h á t r a l é v ő
r é s z é b e n a s z e n n y e z e t t t e r ü l e t e n f e l g y ű l i k . E z é rt f o n t o s , h o g y m á r
az e ls ő f á z i s b a n m e g f e l e l ő v é d e l m e t a l a k í t s u n k ki!

Sugárzás elleni menedék


Levegővel, vízzel és élelem készlettel felszerelt, a nukleáris konfliktus és
utóhatása kivárására alkalm as m ély bunker hiányában a legjobb menedék
az egy vagy tö b b m é te r vastag fö lddel befedett, mély árok. Ha a robbanás
557
KATASZTRÓFAHELYZETEK

VEDELEM
G yakorlatilag képtelenség teljes védelm et kialakítani a sugár­
zás ellen, de a menedék anyagának megfelelő vastagságú kialakítá­
sával e lfo g a d h a tó m értékűvé csökkenthető a sugárzás szintje.
Alább néhány sugárzástól védő anyagot sorolunk fel, illetve azt a
vastagsági értéket, am ely m e lle tt a sugárzás mértéke 50 százalék­
kal csökkent-hetö ezeket használva.
A n ya g M é te r
Vas és acél 0,21
Beton 0,66
Tégla 0,60
Föld 1,00
Jég 2,00
Fa 2,60
Hó 6,00

elég távol van ahhoz, hogy ne okozzon teljes pusztítást, az árok és a föld
megvéd m in ke t a légnyom ástól, a hőtő l és a sugárzástól.
Természetes védelemül szolgáló részeket, pl. hasadékot, csatornát, árkot
vagy sziklakiszögellést keressünk! Ha nem ta lá lu n k kész árkot, kezdjünk el
ásni, de legyünk gyorsak! Ha már beférünk a lyukba, másszunk bele, és onnan
folytassuk az ásást, így a sugárzásnak még eközben is a lehető legkevésbé
tesszük ki m agunkat! Készítsünk te tő t is! A ránk hulló portól még akár a vá­
szontető is védelm et n yú jth a t! A káros sugarak elöl azonban így sem tudu nk
m enekülni, ezért lehetőleg legyen fe le ttü n k legalább 1 m vastagon fö ld !
Ha éppen a szabadban ta rtó zko d u n k, m enjünk a menedékbe, am ilyen
gyorsan csak tu d u n k! A m in t behúzódtunk oda, vegyük le a ruhánk felső réte­
gét, és ássuk el a menedék aljának egyik végében, 30 cm -re l a fö ld felszíne
alá! Ne m e n jü n k ki, csak ha m ár tényleg szükséges, e lá s o tt ru h ánkat pedig
ne húzzuk fel újra! Az első 48 óra során sem m ilyen körülm ények k ö zö tt ne
hagyjuk el a m enedéket!
Ha m ár nagyon szükségünk van vízre, a 3. napon m a xim u m 30 percre
e lhagyhatjuk a menedéket. A 7. napon szintén kim e h e tü n k fél órára. A k in t
t ö lt ö t t idő a 8. napon egy órára, a következő 4 nap során pedig 2 -3 órára
emelkedhet, amíg a 13. napon a nyílt területen tartózkodás ideje el nem ér­
heti a m egszokott m unkaidő hosszát - ezt a menedéken tö lt ö t t pihenésnek
kell követnie!

S ug árzásm entesítés
Ha testünket vagy ruhánkat sugárzás érte, sugárzásm entesítést kell végez­
nünk. Kaparjunk össze a menedék aljáról földet, és dörzsöljük az é rin te tt
558
ATO M R O BBANÁS

testrészünkre és a ruhánk külső felére! M iu tá n befejeztük, dobjuk ki a fö l­


det! A b ő rt lehetőleg tiszta ruhával tö rö ljü k le! Ha van vizünk, hatékonyabb,
ha az egész te s tü n k e t fö ld h e ly e tt szappannal és vízzel tis z títju k meg.

Orvosi feladatok
M in d e n sebet be kell fednünk, hogy m egakadályozzuk az a lfa - és b é ta -ré -
szecskék bejutását a bőr alá! A béta-részecskék és a gam m a-sugarak, vala­
m in t a tüzvihar hője által okozott égéseket mossuk ki tiszta vízzel, majd fedjük
be őket! Sugárzásm entes víz hiányában használjunk v iz e le te t! A további
részecskék bejutásának megakadályozására fedjük be a szem ünket, a káros
anyagok belégzését pedig a szánk és o rrunk elé k ö tö tt nedves ruhával aka­
dályozzuk meg!
A sugárzás a vérre is hatással van, és csökkenti a fertőzésekkel szembeni
védekezőképességet. Tegyünk meg m inden lehetséges óvintézkedést, még
a megfázás és a légúti fertőzések ellen is!

UTÓHATÁSOK
A mély menedéken kívül tá ro lt vagy speciális védelem ben nem részesült
összes táplálék elnyelt bizonyos mértékű radioaktivitást. Legyünk különösen
elővigyázatosak a nagy s ó ta rta lm ú ételek, a te jte rm é ke k (pl. te j vagy sajt)
és a tengerből származó táplálékok esetén! A vizsgálatok k im u ta ttá k , hogy
a sót és egyéb adalékanyagot ta rta lm a z ó ételek több ra d io a ktivitá st ta rta l­
maznak. A legbiztonságosabb élelem a leves-, zöldség- és gyüm ölcskon-
zerv. A fü s tö lt és ta rtó s íto tt húsok nagyobb valószínűséggel fertőződtek, m int
a frissek. A legtöbb radioaktivitást a csont szívja magába, ezt követi a száraz,
kevés zsírt ta rta lm a z ó hús.

Víz
A robbanást követő 48 órában kizárólag védett forrásból származó vizet
igyunk! Kerüljük a tavakat és az egyéb felszíni állóvizeket! Ivás e lő tt az összes
vize t szűrjük meg és fo rra lju k fe l!
A következő vízforrások kevésbé szennyezettek (kockázat szerint csök­
kenő sorrendben):

1. föld a la tti kutak és források,


2. víz a la tti vezetékekben és tárolókban lévő víz,
3. mélyen a felszín a la ttró l származó hó,
4. gyors folyású folyók.

Ássunk lyukat gyors folyású patak m entén, és hagyjuk, hogy beleszűrőd­


jön a víz! Szedjünk le m inden felszínen keletkező habot és m erjük ki a vizet!
559
KATASZTRÓFAHELYZETEK

Lyukacsos aljú edénybe vagy harisnyába rakjunk h o m o k o t és kavicsot


(ezekért ássunk mélyre), majd szűrjük á t ezen a vize t! Végül fo rra lju k fel
sugárzásm entesített edényben!
Az evőeszközöket és edényeket gyorsan folyó vagy fe lfo rra lt vízben ala­
posan sugárzásm entesítsük!

Állati táplálék
A felszín a la tt élő állatok kevésbé vannak kitéve a sugárzásnak, m in t a fel­
színen élő társaik. A borz, a nyúl, a pocok és a hasonló á lla to k legm egfe­
lelőbbek, bár ezek is a m in t kimerészkednek, fe rtő z ö tté válnak. Mégis, az
ilyen táplálékforrásnak is hasznát kell vennünk! Elfogyasztásukkal növeljük
ugyan saját fe rtő zö ttsé g ü n ke t, ellenkező esetben viszo n t éhezünk.
A fe rtő z é s v e s z é ly t úgy csök­
ke n th e tjü k, hogy a te te m e t nem
közvetlenül, hanem kesztyűn vagy TUDNIVALÓ
kezünkre h ú z o tt ruhán keresztül
é rin tjü k meg, és így nyúzzuk, illetve Az ugyanazon a területen élő
tis z títju k meg alaposan. Kerüljük halak és a víziállatok jobban
a cson ttal közvetlen kapcsolatban fertőzöttek, m in ta szárazföl­
di élőlények. A madarak na­
lévő húst! A csontváz m e g ta rtja
gyon erősen fertőződnek, ne
a sugárzás 90 százalékát, ezért hagy­
fogyasszuk őket! A tojás v i­
ju n k legalább 3 m m -nyi húst a cson­
szont továbbra is biztonságo­
to n ! A hús legbiztonságosabb része san fogyasztható.
az izom és a zsír. D objuk ki az ösz-
szes belső szervet!

Növényi táplálék
A legbiztonságosabbak a föld a la tt ehető g u m ó t növesztő, gyökértermésű
növények, m in t a répa, a burgonya és a paszternák. Főzés e lő tt alaposan
mossuk és hám ozzuk meg őket!
A második legbiztonságosabb növényi élelem a sima héjú gyüm ölcs és
zöldség. Legnehezebben - durva felületük m ia tt - a redős levélzetű növények
sugárm entesíthetöek. Ezeket kerüljü k!

Hosszú távú túlélés


A term o nukleá ris beavatkozások környezetre gyakorolt, hosszú távú h a tá ­
sáról szóló előrejelzések nagyban eltérne k egym ástól. A „nu kleáris tél"
(m in t fe n n á lló lehetőség) a növényzetre és az éghajlatra bőven a közvet­
lenül s ú jto tt te rü le te n tú l is hatást gyakorolhat, ami még a lé tfe n n ta rtá s t
szolgáló növénytermesztést is nagyon megnehezítheti. Rövid távon és kisebb
beavatkozás esetén viszo n t a Túlélés - o tth o n című fejezetben felso rolt
tanácsok többsége követendő.

560
TÚLÉLÉS - OTTHON
em kell ahhoz több kilométeres távolságban tartózkodnunk a civilizá­
N ciótól, hogy túlélési helyzetben találjuk magunkat! Természeti kataszt­
rófa, polgári zavargás és katonai beavatkozás egyaránt megvonhatja tőlünk
a m egszokott szolgáltatásokat és élelmiszerkészleteket, amelyek helyreál­
lításáig saját erőforrásainkkal és tudásunkkal kell elboldogulnunk.
Áramellátás hiányában megszűnik a központi fűtés, a meleg víz, a világí­
tás, a légkondicionálás, és a hűtőgépek is leállnak. Az elemes rádió és televí­
zió egy ideig szolgáltathat híreket a világ többi részéből (ha a probléma nem
globális), a posta, a telefon és az újság azonban többé nem áll a rendelkezé­
sünkre. Alapvető fontosságú tartalék vészhelyzet esetére a generátor, ahogy
a rövid hullámú rádiónak is nagy hasznát vehetjük. A vezetékes vízszolgáltatás
megszűntével a csapokból nem jön víz, a vécék is használhatatlanná válnak.
Vidéken akadnak olyan természeti források, amelyekre hagyatkozhatunk.
A nagyváros b o ltja it az emberek gyorsan kiürítik (megvásárolják az élelmet
vagy kifosztják az üzleteket), a parkok és kertek fá it pedig lecsupaszítják,
a m in t az o tth o n i készleteik kim erültek. A népességnek a túléléshez a te r­
mészetet kell kiaknáznia, vagy el kell hagynia a várost, hacsak nincs ostrom -
állapot. A vidéki lakosságnak nagyobb telek és terület áll a rendelkezésére az
élelmiszer előállításához, kevésbé vannak rászorulva a boltokra. A jelentős
központoktól távol élők nagyobb valószínűséggel raktároznak sok élelmiszert,
hiszen nem tudnak akárm ikor bevásárolni menni.
A családok többsége felhalm oz valam ennyi élelm iszertartalékot. Ezt be
kell osztanunk, és minden fellelhető ta lá lt táplálékkal ki kell egészítenünk.

ÉLELMISZER-RAKTÁROZÁS
Az élelem raktározása hasznos szokás, főleg, ha elszigetelt helyen élünk,
amely méginkább elszigetelődhet a külvilágtól. Ha 1 évre elegendő ta rta ­
lékkal rendelkezünk (és minden alkalom mal pótoljuk, a m it felélünk), a leg­
rosszabb körülmények között is életben tudunk maradni, ráadásul képesek
vagyunk m indig a tavalyi árak szerint fogyasztani.
A készletet nem egy nagy bevásárlással kell kialakítani. Fokozatosan,
az üzletek a kcióit figyelem be véve raktározzunk! Vegyünk m indig egy do­
bozzal vagy csomaggal több konzervet, és rakjuk el! Az élelm iszert hűvös,
száraz, sötét helyen, soha ne a fö ld ö n tároljuk, m ert a nedvesség és a hő
révén m egjelennek a baktérium ok és a penész. Ha készleteinket a talajon
tároljuk, a rovarok, rágcsálók nem haboznak és kiszolgálják m agukat.
Ügyeljünk rá, hogy tárolóedényeink megfelelő védelm et biztosítsanak a
rovarokkal és a rágcsálókkal szemben!
561
KATASZTRÓFAHELYZETEK

NE FELEDJÜK: Forgassuk meg néha a konzerveket (hogy a ta rta lm u k ne


ülepedjen le) és ta rtsu k őket m egfelelő távolságra egym ástól! Színtartó víz­
álló filccel cím kézzük fel a konzerveket, fe ltü n te tv e ra jtu k ta rta lm u k a t és
lejárati idejüket! Sorrendben, a legrégebbivel kezdve fogyasszuk őket! Logi­
kusan tároljuk a konzerveket, így ha véletlenül leesik az egyikről a címke, még
m in dig tu d n i fo g ju k , hogy m it ta rta lm a z !
Az élelm iszerek megválasztása egyéni ízlés kérdése, de az egyszerűbb
termékek általában tartósabbak és többféleképpen is felhasználhatóak (ezért
pl. célszerű m a rh a p ö rk ö lt és galuska h e ly e tt só zo tt m arh ahúst raktározni).
A búza tovább eláll, m in t a liszt, m e rt kevésbé érzékeny a párára, a fényre,
a rovarokra és a hőm érséklet-ingadozásra. A piram isokban ta lá lt búza még
több ezer év után is jó állapotban v o lt! A liszt készítéséhez azonban a búzát
meg kell őrölni, úgyhogy szerezzünk be kism éretű, kézi őrlőgé pet!

Tartsunk mindent lezárva!


Tárolásra a csavaros tetejű edények a legjobbak, de a jó l záródó fedelű m ű­
anyag tárolóedények is használhatóak. Ne tö ltsü k tú l őket, m ert elvesztik az
alakjukat és a fedél nem illeszkedik rájuk megfelelően. A fedelet ragasztósza­
laggal zárjuk le és szigeteljük! Használat után ism ét zárjuk le az edényt, de
ne feledjük: ha m e g n y itu n k egy dobozt, a ta rta lm a rom lásnak indul!

JAVASOLT ÉLELMISZEREK TÁROLÁSI IDEJE I f c -

Búza 15 °C a la tt határozatlan ideig


Tejpor 2 év
Méz H atározatlan ideig
Tojáspor 2 év
Só Teljesen szárazon tartva határozatlan ideig
Konzerv élelmiszer 3 - 5 év (cseréljük rendszeres időközönként)
Zab H atározatlan ideig
Étkezési olaj 2 év (cseréljük rendszeres időközönként)

M agolás
Sok élelm iszerfajta m egvásárolható készen, előre adagolva - fagyasztva
s z á ríto tt (lio filiz á lt) és egyszerűen s z á ríto tt (aszalt) élelm iszerek egyaránt.
A konzerveknél könnyebbek és kisebb helyet foglalnak. A lio filiz á lt élelmisze-
562
TÚLÉLÉS - OTTHON

rek íz és állag szem pontjából is jobbak, ráadásul m egta rtjá k a szárítás során
egyébként m egsem m isülő ásványi anyagokat. Bár m in d ké t fa jta fogyasztá­
sához kell víz, végszükség esetén száraz rágcsálnivalóként is fogyaszthatóak.

Vitaminok
A m u ltiv ita m in o s ta b le ttá k szintén jó befektetésnek bizonyulnak hosszú
távon. Az emberi test a v ita m in o k többségéből 1 havi készletet tárol. Ha ez
elfogy és elm arad a pótlás, m eggyengül az egészség. Feszült helyzetben
a vita m in gyorsabban távozik a szervezetből. Leghamarabb a B -vitam infélék
(és az ásványi anyagok, kalcium , cink) távoznak. A v ita m in ta b le ttá k nem
tá ro lh a tó k korlá tla n ideig, ezért ellenőrizzük a lejárat id ő p o n tjá tl

Egyéb élelmiszerek
- S z á ríto tt g y ü m ö lc s ö k és m a g o k : Táplálóak, ezért ilyeneket is raktároz­
zunk! A mazsola és a malagaszőlő sokáig eláll. A szárazon ta r to tt (csont)
héjas termés héjában hagyva sokáig eláll. A sózott, előre csom agolt m ag­
term ések (köztük a fö ld im o g yo ró , a paradió és a dió) nagyon táplálóak.
- B u rg o n y a p o r: Kiválóan m e g tö lti az éhes g y o m ro t és sokféleképpen ké­
szíthető belőle ízletes étel.
- H á n to la tla n (azaz barna) rizs: Nagyobb a tápértéke, m in t a hosszú szemű
fehé r rizsnek, am ely főzés során elveszti összes hasznos tápértékét.

A tárolás helyének megválasztása


M inél hűvösebb a tárolóhely, annál tovább eláll a készletünk. Ideális válasz­
tás a pince, ahol viszont a nedvesség okozhat gondot, ezért az élelm iszert
soha ne a földön tároljuk és rendszeresen ellenőrizzük! Ha van ablak a pincén,
fe d jü k be! A készleteinket legjobb sötétben ta rta n i!
A padlás szintén jó raktár lehet - a készlet így nincs a m indennapi tevé­
kenységek útjában. Hátránya, hogy nyáron nagyon felmelegedhet, és nehezen
m egközelíthető (különösen ha csak létra vezet hozzá), am i kényelm etlenné
teszi a nagy készlet m ozgatását. A te tő a katasztrófák többségnél - va ló ­
színűleg - károsodik. A hurrikánveszélyes tájakon a padlás semmiképpen sem
jó választás. Az áradással fenyegető területeken a pince van hasonló veszély­
nek kitéve. A lépcső a la tti rész szintén adhat némi védelm et a készletünknek,
bár fe lte h e tő e n nem sok helyet tu d u n k o tt biztosítani neki.
A zt a helyet használjuk, am elyik a leginkább m egfelel nemcsak az élel­
miszer, de a gyógyszerkészlet, a fertőtle nítősze rek, a tisztítószerek és a víz
tárolására is. Alaposan felké szültnek kell lennünk, ha úgy dön tünk: több
helyen, m in d e n h o l sokféle d o lg o t és élelm iszert tá ro lva akarunk ra ktá rt
létesíteni!
563
KATASZTRÓFAHELYZETEK

LEGYEN MEG A KÉSZLETÜNKBEN:_________


Fogkrém és szappan
Fertőtlenítő- és fehérítőszer
Mosópor
Általános orvosi felszerelés
Orvosságok: vérhasra, gyomorpanaszokra, allergiára, és tegyünk
el általános fájdalom csillapító szereket is
Kötszer és géz
Tartalék akkum ulátorok

FONTOSSÁGI SORREND
O tthoni körülmények között valószínűleg kínálkozik valam ilyen menedék,
kivéve, ha az épület teljesen elpusztul, vagy a te rü le t veszélyzónává válik
és el kell hagyni. Az épületet ért kisebb károkat mindenképpen hozzuk helyre,
hogy továbbra is biztonságot nyújtson a természet viszontagságai elől, de
a nagyobb javításokat szintén minél hamarabb végezzük el!
A vízkészlet pótlása nagy valószínűséggel minden körülmények között
gondot okoz, hiszen még az árvíz m ia tt is ivóvízhiánnyal kell számolnunk.
Szerencsére m indig van o tth o n némi azonnali tartalék, am elyet - miután
figyelm eztettek m in ket a válságra - ki tu d u n k egészíteni.
A melegedéshez szükséges tűz kisebb problém át okoz, m ert a házban
és körülütte bárm ikor ta lá lh a tu n k éghető anyagot. A legnagyobb veszélyt
a fertőzések je len tik, ezért vezessünk be szigorú higiéniai és egészségügyi
szabályokat!

VÍZ
Egy négytagú család rengeteg vizet használ el hetente, ennek azonban csak
kis részét teszi ki az ivóvíz (személyenként napi 2 litert). Ha figyelm eztettek
minket a közelgő válságra, töltsünk meg vízzel minél több gyűjtőedényt - kü­
lönösen a meleg éghajlaton! A kád sok lite r vizet képes tárolni, kapacitását
a tú lfo ly ó elzárásával tovább növelhetjük. Használhatunk még szemetes-
ládát, vödröt, edényt, de akár félig m e g tö ltö tt és biztonságosan lezárt erős
műanyag zsákot, zacskót is.
A vizet sötétben tároljuk, ha ugyanis fény éri, zöldmoszatok jelennek meg
benne. A víz sok helyet foglal el és nehéz. Ne tároljuk a padláson, mert a sú­
lyától akár le is szakadhat a mennyezet.
564
TÚLÉLÉS - OTTHON

Akkor is a rendelkezésünkre áll sok m inden, ha nem kaptunk előzetes


figyelm eztetést: a víztartály, a fűtőcsövek, a radiátorok, esetleg az akvárium,
de még a vécétartály is tartalm az néhány liter vizet (persze csak ha nem húz­
zuk le). A szabadban lehet medence, esővízgyűjtő hordó vagy tó, sőt, a gép­
kocsi hűtővize is hasznosítható. A központi fűtés által használt vízben valószí­
nűleg oxigénelvonó vegyület van, a gépkocsi hűtője pedig minden bizonnyal
ta rta lm a z fagyálló folyadékot, ezért az ilyen helyekről nyert vizet csak tisz­
tításra használjuk! Ha mégis meg kell innunk, fo rra lju k fel, fo g ju k fel a gőzt
tiszta ruhába, majd csavarjuk ki! Ezután ismét forraljuk fel! (Lásd még Alap­
vető követelm ények fe je ze tb e n .)
A fo rra lt víz íztelen, de a de sztillá lt víz még annál is íztelenebb. Részben
visszaadhatjuk a habzását, ha visszaállítjuk az o x ig é n ta rta lm á t: egyszerűen
öntögessük a vizet egyik edényből a másikba! Izletesebbé tehetjük a vizet úgy
is, ha forralás közben egy kis darab faszenet teszünk az edénybe.

SZŰRÉS ÉS FERTŐTLENÍTÉS _____________________________________

Ivás e lő tt m inden vizet szűrjünk meg és fe rtő tle n íts ü n k ! Ha a kö­


rülm ények nem teszik lehetővé a víz felforralását, vegyi anyagokkal
fe rtő tle n íts ü k!

SZŰRÉS: A vizet addig hagyjuk á llni az edényben, amíg az üledék


lesül yed az aljára! Ezután vezessük át szívócső segítségével egy
alul hom okkal, felette faszénnel és m ohával m e g tö ltö tt nejlonha­
risnyán (vagy más lyukacsos anyagon)!
n t i

FERTOTLENITES: Tisztítsuk meg a vizet: literenként adjunk hozzá


2 csepp háztartási fe h é rítő t vagy 3 csepp 2 százalékos ó d o ld a to t!

Zavaros víz esetén: kétszer annyi fehérítőt vagy jó d o t adjunk hozzá!

Nagy mennyiség esetén: literenként fél teáskanál fehé rítőre lesz


szükség.

Főzés a vízben
Az ételkészítésre használt vize t m indenképpen legalább 8 percig fo rra lju k !
Az ennél rövidebb ideig fo rra lt vize t konzervételek melegítésére használ­
hatjuk, ha az étel nem érintkezik a vízzel.
Á llítsuk a konzervet a vízbe, és fú rju n k egy kis lyukat a tetejére, nehogy
fe lro b b a n jo n ! A lyu k a t tö m jü k be ruhadarabbal, hogy ne jusson víz a kon­
zervdoboz belsejébe!
565
KATASZTRÓFAHELYZETEK

A másik lehetőség, hogy fe lfo rra lju k a vizet, majd levesszük a tűzről, és
$

csak ezután állítjuk bele a ki nem lyukasztott konzervdobozt. így viszont több
időre van szükség a konzerv felmelegedéséhez.

Vízgyüjtés
- Gyűjtsünk össze minél több esővizet! Törjük le az ereszcsatorna alsó részét
és a vizet tereljük valamilyen tárolóedénybe, pl. szemetesvödörbe! A csa­
torna beszennyezheti az egyébként tiszta esővizet, ezért fertőtlenítsük!
- A gyűjtőedényt egészítsük ki vízhatlan vagy műanyag vászonnal (ezt bo­
tokkal ta rth a tju k a helyén)! Két esőzés között a fertőzésveszély csökken­
tése érdekében mossuk le a vásznat!
- A víz tárolásához ássunk lyukat és béleljük ki műanyag vászonnal vagy
betonnal! Fedjük be, hogy ne párologjon és ne essen bele semmi!
- Ha magas a talajvíz szintje a környéken, akár le is áshatunk a vízig - elkép­
zelhető, hogy ta lá lun k egy ku ta t a kertünkben, am elyet újra meg lehet
n yitn i!
- Nap segítségével működő lepárlót és növényeket is használhatunk víz­
nyeréshez [lásd Alapvető követelmények).

Víztakarékosság
A vizet - az alsóneműkön kívül - ruha mosására ne pocsékoljuk! Ezt a vizet
használat után semmiképpen se öntsük ki! Hagyjuk, hogy leülepedjen az
aljára az üledék, így még egyszer használhatjuk!
Etel készítése előtt nagyon fo n to sa kézmosás, többi testrészünk lemosása
azonban várhat az esőig. Testünk természetes zsírt term el - amíg a pórusok
nyitva vannak, a fürdés hiánya nem okoz egészségügyi problémákat. Saját
szagunkat hamar megszokjuk, a társas összejövetelek pedig amúgy is ritkák
válsághelyzetben. Ha kis mennyiségű csapadék hullik és ritkán, nedves ruhát
használva m osakodjunk: az éjszakára füvön vagy bokrokon hagyott ruha
összegyűjthet annyi nedvességet, amely elegendő ahhoz, hogy m egtöröljük
m agunkat vele, így takarékoskodhatunk a víztartalékkal.
A sérülteknek a fürdésnél is elsőbbséget kell élvezniük, és a rájuk fe l­
helyezett m inden kötszert rendszeresen fel kell forra ln i!

TŰZ
A tűz nyújtotta meleg és kényelem jó t tesz a hangulatnak és az emberi tartás­
nak, legfontosabb feladata mégis a víz forralása, illetve az ételek tartósítása.
A tüzelőanyag felhasználásakor az utóbbiaknak kell elsőbbséget élvezniük.
Nyissuk meg az elzárt tűzhelyeket és vizsgáljuk át a kéményt, nincs-e
benne valam ilyen akadály. Ha ugyanis nem tiszta, fennáll annak a veszélye,
hogy m agát a kéményt, vagyis a házat lobbantjuk lángra!
566
TÚLÉLÉS - OTTHON

A kémény tisztítása
Kössünk m agyalt vagy hasonló cserjét egy hosszú bot végére, majd enged­
jü k le a te tő rő l a kéménybe (ha a végére követ kötünk, biztosan lehúzza)!
A cserjét lefelé nyomva tisztítsuk ki a kéményt!

Rögtönzött tűzhely
Ha nincs semmilyen tűzhelyünk, fém tárolóedényen, fém szemetesfedélen
vagy a központi fűtés radiátorán rakjunk tüzet! Ha a lakás padlója betonból
készült, közvetlenül a földön is rakhatunk tüzet. A grillező állványnak nagy
hasznát vehetjük.
A házban ra ko tt tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Még a valódi
tűzhelyben rakott tü ze t is el kell o lta n u nk éjszakára, ha senki nem marad
fenn őrizni!

Tüzelőanyag
Kezdjük a kertibútorokkal, fákkal, bokrokkal, növénytámasztékokkal, hinták­
kal, létrákkal, szerszámnyelekkel! Ha mindez elfogyott, a bútorok következnek.
A szőnyeg, a függöny és a párna egyaránt éghető. A kartonpapír, a könyvek
és az összetekert újságok szintén meglepő mennyiségű h ő t term elnek.
Szinte bármilyen já rm ű üzemanyaga - a hagyományos fű tő - és v ilá g ító ­
olajokhoz hasonlóan - jól ég.

t
FIGYELEM!
Számos modern anyag és b ú to r - különösen a PVC és műanyag
bútor - égés közben mérgező gázokat termel. Az ilyen tárgyakat
a kertben égessü* el, de ha mégis a lakásban keil m eggyújtanunk
őket, mindenképpen n y ito tt ablak közelébe helyezzük a tüzet! Ha
kénytelenek vagyunk a tűz közelébe menni, hogy tá pláljuk vagy
valam it melegítsünk rajta, fedjük be az arcunkat nedves ruhával!

ELELEM
- Ellenőrizzük az összes házban lévő élelmet, és azonnal osszuk be!
- Először a rom landó ételeket fogyasszuk el! Leghamarabb a zsíros, leg­
később a konzervételek rom lanak meg.
- Ne feledjük, az áram ellátás megszűntével leáll a hűtő és a fagyasztó! Ha
ritkán és csak rövid időre n yitjuk ki az ajtaikat, kiolvadásuk e lta rt egy
ideig.
567
KATASZTRÓFAHELYZETEK

- Ha fe lfo rra lju k a tejet, tovább eláll.


- Főzzük meg a tojást vagy vonjuk be zsírréteggel, ha pedig van „izinglass"-
unk (ez a tojástartósítás hagyományos módszere), egyszerűen merítsük
bele a tojást!
- A húst főzzük meg, tekerjük ruhába, és ássuk el a földbe! Először a disz­
nóhúst készítsük el (ennek a legnagyobb a zsírtartalm a), majd a bárány,
végül a marha következik (az utóbbi a legtartósabb húsféle).
- Ha a húst egyszer m ár m egfőztük és lehűtöttük, többször ne melegítsük
fel újra, m ert ételm érgezést o k o z h a t
- Mivel nem tu d u n k m indent egyszerre elkészíteni, a m aradékot hagyjuk
a hűtőben vagy a fagyasztóban, ha az még hideg!

Élelem a kertből
A négyszirmú zöldségek, köztük az összes káposztaféle (a sárgaviolától a ká­
posztáig) m ind-m ind ehetőek. A mályvarózsa nem tú l ízletes, viszont nagyon
tápláló. A földigiliszta, a meztelen csiga és a csiga szintén ehető. Kerüljük
a mérgező hagym ákat - a nárciszét, a tu lip á n é t és a sisakvirágét is!

Távolabbi környezet
Vizsgáljuk át a parkokat és az egyéb nyílt területeket: keressünk más növé­
nyeket, próbáljunk vadon élő állatokra vadászni, illetve azokat csapdába
ejteni! Ha van csalétkes hurkunk és hálónk, a városi madarak - különösen
a galambok és seregélyek - gyakran tányérunkra kerülhetnek (lásd Csapdák
és az állatok csapdával történő elejtése az Élelem fejezetben).

A ház közelében
Óvakodjunk a kerti virágoktól, m ert némelyik (különösen a buzogányvirág
és a filodendron) mérgező, bár az orchidea ehető és finom .

MEGJEGYZÉS:___________________________
Ha híján vagyunk az éleíemnek, nem tartalékolhatunk belőle a há­
ziállatoknak és nem lehetünk finnyásak! Ha ki kell innunk az akvá­
rium vizét, ne pazaroljuk el a halat sem! Valójában akkor is ezek
az állatok jelentik a legkézenfekvőbb táplálékforrást, ha nincs szük­
ségünk a vízre. Következő áldozatunk a macska legyen! Ha már
elkészítettük, nehéz m egkülönböztetni a nyúltól. A versenyegér,
a hörcsög, a nyúl, a törpepapagáj és a papagáj szintén az étlapra ke­
rülhet! Ha a kutyánk nem vadászik különösebben jó l - ne kíméljük!

568
TÚLÉLÉS - OTTHON

Az étel tartósítása
A füstölést, sózást, páckészítést és az ízesített húsok készítését lásd Az
étel tartósítása részben, a Táborozási technika fejezetben !
Ha a hűtő már nem működik, vegyük ki belőle a motort, vágjunk lyukat az
aljára, tegyük köre vagy téglára, gyújtsunk alatta tüzet, és használjuk füstölő
helyiségként!

MENEDEK
A legfontosabb, hogy ép tető és stabil építmény legyen a fejünk fe le tt! Taka­
rítsuk el róla a törm eléket! Ellenőrizzük, van-e még valami, ami összedőlhet
vagy leeshet, és ezzel sérülést okozhat! Használjunk fel más házakból szár­
mazó palát, cserepet és téglát, hogy legalább egy ép épület legyen a kör­
nyéken!

Hidegben
Takarékoskodjunk a forrásainkkal úgy, hogy mindössze egy, földszinti és
-fe lté v e , hogy az északi félgöm bön élünk - déli fekvésű szobát használunk!
Zárjuk el a réseket-nyílásokat, és kerüljük az ajtó felesleges nyitogatását!
Ha a szobában tüzet raktunk, ügyeljünk a megfelelő szellőzésre, nehogy
fulladás vagy szén-m onoxíd-m érgezés veszélyeztessen m inket! Öltözzünk
melegen, mert úgy tüzelőanyagot takarítunk meg. Minél többen vannak a szo­
bában, annál magasabb a hőmérséklet. Pihenjünk, csökkentsük minimálisra
a fizikai erőkifejtést!

Pflagy melegben
Emeleti szobát keressünk és szóródjunk szét! A lenti szinten a szél irányába
néző, az emeleten a szélárnyékos ablakokat nyissuk ki! Ha minden a jtó t
nyitva hagyunk, hűvös szellő járja át a házat. A legjobb, ha napközben az
energiával és a folyadékkal takarékoskodva csak pihenünk, a szükséges
m unkákat pedig éjjel látjuk el.

A ház elhagyása
Ha a házat nem lehet megjavítani, vagy más kényszer hatására el kell hagy­
nunk, vigyük magunkkal az alapvető felszereléseket (élelmet, takarót, szerszá­
mot, orvosi felszerelést, víztároló edényeket és menedéképítéshez használ­
ható anyagokat), hátha az új helyen ezek nem állnak majd a rendelkezésünkre.
A szállításhoz használjunk babakocsit vagy bevásárlókocsit! Keressünk
magunknak üres házat, illetve más épületet, vagy verjünk tá b o rt valahol!

569
KATASZTRÓFAHELYZETEK

HIGIÉNIA
A katasztrófa után a higiénia jelentősége különösen megnő. A betegségek
kialakulásához és terjedéséhez nagym értékben hozzájárulnak a nyílt csa­
tornák, a szennyezett víz és a felhalm ozódott hulladék. A patkányok, bolhák
és rovarok terjesztette baktérium ok gyorsan szaporodnak. Az összes h u l­
ladékot megfelelően kell elhelyeznünk, és a Táborozási technika fejezet
Higiénia részében leírt összes eljárást alkalm aznunk kell akkor is, ha szinte
a házunk küszöbén kell küzdenünk a túlélésért!

Vizelet és székiét
A vizelet steril, nagy mennyiségben azonban kellemetlen a szaga és vonzza
a legyeket. Használjuk a Táborozási technika fejezetben leírt („sivatagi ró­
zsá d k é n t is ismert) vizelőedényt! A cső legyen m indig lefedve! Ha nem
közvetlen használjuk, az összes összegyűjtött vizeletet öntsük a csőbe!
A la trin á t (szintén /ásdTáborozási technika) a szag m ia tt a háztól távol
építsük, de ahhoz legyen elég közel, hogy „vészhelyzetben" is elérje az ember
- ebből pedig túlélési helyzetben nem kevés adódik! Egy alján lyukkal ellá­
to tt dobozt használhatunk szükségdoboznak. Ha van vizünk, használat után
inkább mosakodjunk és ne vécépapírt használjunk! Utána alaposan mossunk
kezet!
A szükségdoboz tetejére szereljünk te tő t és az aljára tegyünk földet, így
a szagot bent, a legyeket pedig távol ta rth a tjuk.
A székletet lapáttal helyezzük arrébb, kézzel ne érjünk hozzá!

Állatok
Az állatok olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek képesek átterjedni
az emberre. Csak akkor érintsünk meg állatot, ha nincs sérülés a bőrünkön
- ellenkező esetben viseljünk kesztyűt! A fertőzés a legkisebb vágáson ke­
resztül is bejuthat a szervezetünkbe. Minden húst alaposan főzzünk meg!

Konyhai hulladék
A lebomló hulladékot a kert egyik sarkába gyűjtsük és komposztáljuk, hogy
dúsuljon a ta la jt! A kom poszthalom kiváló gilisztaforrás, ami fehérjével
egészíti ki az étrendünket.
Persze tú l sok konyhai hulladékkal ne számoljunk. Ne hámozzuk meg
a burgonyát, mert tápértékének legnagyobb részét a héja tartalmazza. A ká­
poszta - korábban szemetesbe d o b o tt - külső levelei apró darabokra vágva
fogyaszthatóak.
A nem lebomló hulladékot (a semmilyen célra fel nem használható kon­
zervdobozokat és a műanyagokat) égessük el, lapítsuk össze, illetve ássuk el.
9

így nem vonzzák a legyeket sem! Meleg éghajlaton minden hulladékot éges­
sünk el és az összes ham ut temessük gödörbe!
570
TÚLÉLÉS - OTTHON

ETEL OKOZTA MEGBETEGEDESEK


A szalmonella és a baciliárís dizenteria száj-végbél úton, szennye­
zett kézzel terjedő fertőzés.

A kézen lévő sebek lehetőséget terem tenek a súlyos gyom orfájda­


lommal, hasmenéssel és kiszáradással járó staphyloeoccusos étel-
mérgezés okozóinak a bejutásra.

A Clostridium botulinum gyakran haiált okozó baktérium , amely


a házi tartósítás során keletkezik, ha a hőmérséklet nem elég magas.
Csak o tt alakúi ki, ahol nincs jelen oxigén. N'ncs megbízható m ód­
szer, amellyel m egállapíthatnánk, hogy az étel fertőzött-e, ezért ha
magunk végezzük a tartósítást, JÁRJUNK EL KELLŐ ÓVATOSSÁGGAL!
Egy vele rokon baktérium okozza a tetanuszt is.

Fertőző betegségek
Ha a katasztrófa után zárt csoportban élünk, megnő a fertőző betegségek
terjedésének veszélye, am elyet a lehető legnagyobb mértékű személyes
higiéniával csökkenthetünk. A já n lo tt a megfázással és lázzal küzdő betegek
elkülönítése.
A használt, váladékos kötszert tegyük műanyag zacskóba, és azonnal
égessük el! A székletet és vizeletet ürítsük a latrinába! A tárolásukra szolgáló
edényt rendszeresen főzzük ki!
*

Személyes higiénia
Ha nem áll a rendelkezésünkre víz, homokkal mosakodjunk! Bármilyen nyo-
masztóak is a körülmények, ne rágjuk a körm ünket és ne tegyük az ujjunkat
a szánkba! Ne piszkáljuk a hegeinket és sebeinket, inkább fedjük be őket!
Rendszeresen cseréljük és mossuk az alsóneműnket (a mosáshoz azonban ne
használjunk ivóvizet)!

NEHÁNY HASZNOS NÖVÉNY_____________


A fö ld ie p e r gyökere olyan anyagot tartalmaz, amellyel letisztítha­
tó a fogra rakódott lepedék.
A szarkaláb összemorzsolt magjával a fejünkön élősködő tetveket
irtha tju k ki.
A n yírfa kére g b ől bőrpanaszokat enyhítő kátrányolaj vonható ki.
A levendulából bőrtisztító főzet készíthető.
(Lásd még Gyógynövények)

571
UTÓSZÓ
A z olvasó így m ár saját hasznára fordíthatja m indazt a tudást, amelyet
f i én és a hozzám hasonló emberek egész életükön á t tartó gyakorlással
és tapasztalatszerzéssel gyűjtöttek össze. Am senki ne higgye, hogy pusztán
a könyvet elolvasva túlélő vált belőle!A fejezetekben ugyan összefoglaltam
a szükséges ismereteket, de azokat m ár az olvasónak kell alkalmaznia, és
neki kell képesnek lennie mindig felnőni az ad ott helyzethez.
Am ikor katonáknak vagy civileknek tanítom , hogy m it tegyenek túlélési
körülmények között, a munkám része gondoskodni a biztonságukról. Ugyan-
ezt nem tudom a könyvolvasói esetén is megtenni: mindössze tájékoztatást
és tanácsot adhatok. Nem állok minden olvasó mellett, hogy megakadályoz­
zam, ha éppen va/ami butaságot csinál. Nem ismerem az egyéni, adott hely­
zetet, ahogy azt sem tudom biztosítani, hogy az olvasó tökéletesen meg­
értse, am it írtam. A zt viszont tudom, hogy az általam leírtak m ár sok ember
életét megmentették korábban, és hiszem, hogy ajövőben még több emberen
fogok könyveim révén segíteni. Az olvasónak kellő óvatossággal kell eljárnia
a túlélési technikák alkalmazása során, hiszen nem én, hanem ő lesz a felelős,
ha magának vagy másoknak sérülést okoz.
Testünk bámulatos mértékig képes elviselni a küzdelmes helyzeteket és
az embert próbáló körülményeket. Ennek élő bizonyítékai azok a túlélők, akik
szörnyű nehézségek, látszólag kibírhatatlan körülmények között is kitartottak
és életben tudtak maradni. Ezek a nők és férfiak, fiatalok és idősek m ind­
m ind küzdeni akartak - és tudtak - az életükért Bizonyos mértékig minden­
kiben jelen van ez az elemi ösztön, amely gyakorlással továbbfejleszthető.
A túlélés éppannyira szellemi kihívás, m in t fizikai erő- és tudáspróba.
A túlélési képességet úgy fogjuk felr m in t egy piramist, amelynek alapját az
élni akarás adja: a mindössze ezzel rendelkező emberek akkor is életben
maradnak, ha a nagykönyv összes szabályát megszegik. Ha a birtokukban
lenne akárcsak egykevés tudás is, sokkal könnyebbé tennék a saját dolgukat.
A piram is következő szintjén éppen ezért a tudás helyezkedik el, amely m a­
gabiztosságot n y ú jt és elűzi a félelm et
A harmadik szintet a gyakorlat, azaz a gyakorlás adja. Ez nem azt jelenti,
hogy valam it egyszer kipróbálunk, hanem azt, hogy tökélyre fejlesztjük és
szinten ta rtju k a képességeinket - így a testünk is edzett lesz és formában
marad.
A piramis csúcsán a felszerelés áll . A megfelelő felszerelés és élelmiszer-
tartalék szinte m agától értetődő, ám a túlélő nem feltétlenül tudja, milyen
körülményekkel kell szembenéznie. Ilyenkorszámitigazán a túlélőfelszerelés.
Egészítsük ki meglévő - de fejleszthető - életbenmaradási ösztönünket
tudással és gyakorlattal: máris bármilyen helyzetet képesek vagyunk meg­
oldani!
572
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
adó-vevő készülék 507 hurokkész’tés 3 3 1 -3 3 5 elsősegén 3 9 4 -4 5 5
agy 3 1 2 -3 1 4 kötél 3 1 7 -3 1 8 ,3 4 1 -3 4 2 alapok 3 9 4
akkum ulatcros tűzgyújtás 2 7 9 kötelek összekötésé 3 3 B -3 3 9 am putacío 4 1 5 -4 " 6
alapvető felszerelés 1 0 ,2 8 -3 1 letra 334 artéria elkötese 409
alga 1 8 6 -1 0 7 teher rögzítése 3 3 9 -3 4 0 a rtérias vérzés 408-411
3lig3tor 217 csőntszerszámok 307 belső vérzés 412
állati vér 2 1 9 -2 2 0 csoport betegsége< 444-4-50
állatok átkelése folyón 388 elzárt légút 3 9 6 -4 0 0
áílati te m e k e t 3 1 6 -3 1 9 erőnléte 17 emésztesi zavarok 443
fertőzött 219 haladása 3 7 9 -3 8 0 enyhébb panaszok 4 2 9 -4 3 0
veszélyek 2 1 6 -2 1 7 rádióhasznalati szabályon 24 égés 4 1 6 -4 1 8
víz nyerése belőlük 4 8 -4 9 sebesség 3 8 0 -3 8 1 égés okozta scck 418
állványos tűz 2 7 1 -2 7 2 csörlczési mcoszerek 5 2 6 -5 2 7 érszo'-ító kötés 410
aprófa 2 7 2 -2 7 3 ,2 7 7 csúzli 213 ^ájcalomcsiilapitó szerek 431
aram utes 401 felszerelés 407,411
arapály 85 De. Keresztje 364 ficam 425
árnyékcsúcsmocszer 356 oéli égbolt 3 6 3 -3 6 4 fontossági sorrend 39^
áro<tüz 2B5 desztiílálás 4 5 ,9 3 fül doki ás" 3 9 6 -4 0 0
árvíz 5 4 4 -5 4 6 dorongcsapdak 197-2CX) fulladás megakadályozasa 400
atom robbanás 5 5 6 -5 6 0 cö glott hal 239 harapások 4 4 0 -4 4 1
alapok 55 6 h d e g ra n a jla t 4 5 2 -4 5 5
következmények 5 5 9 -5 6 0 ecetben párolás 297 kisebo vérzések 411
maradéksugarzas 557 égben t időjárásra utaló jelei 371 kötözés 4 2 7 -4 2 9
menedék 5 5 7 -5 5 S egészség kötszerei 4 1 3 -4 1 6
radioaktivitás 5 5 6 -5 5 7 egészségügy vizsgálatok 17 légcsonctszés 3 9 8 -3 9 9
sugármentesítés 5 5 8 -5 5 9 sarkvidéki 76 légzés és pulzus 396
3utó, tósc gépjárm ű sivatagos területek 99 lelegzik.de eszméletlen 3 9 5 -3 9 6
azonnali teendők, és lósd esósegely mérgezés 4 4 0 -4 ^ 3
földrengés 553 égÖ épületeit 5 3 5 -5 3 3 nyíl: <ezeiés 4 1 4 -4 1 6
egyszerű nyoicas csomó 327 nyom óponto< 4 0 6 - 0 9
babaherdó (ke"guruzsák) 3 7 7 é js z a o haladás 381 mesterséges lélegeztetés
balta 3 0 7 -3 1 0 c js za o 'je la d á s 513 39 7 . 4 0 2 -4 0 4 . 4 0 6
bambusz 1 7 9 ,2 5 7 ,2 8 7 éjszaka rögzített horgaszzsmór 233 me eg é g h a ja t 4 4 7 -4 5 2
barlang 2 6 4 -2 6 5 ejtőernyő 56 nincs sem légzés
be'ső részek 2 2 4 -2 2 6 ejtőernyőből készített tipi 252 sem pulzus 401
biltortg 29 6 ejtőernyős hókunyhó 2 6 2 -2 6 3 nincs szívverés 4 0 5 -4 0 7
biologiai tám adás 5 4 0 -5 4 1 elektromos tűz 5 3 5 o rrvérzes 412
birkaszeru állatok elkészítése 226 élelem okosság gyógynövényből
bóla 214 atom robbanás <íWet!<ezménvci 4 5 8 -4 6 1
bőr 3 1 6 -3 1 8 560 rándulás 425
oór kikészítése 317 altat) táplálék H 3 - Í 3 5 rögzítés 4 1 9 -4 2 4
cclcgsegek 571 sebek 4 1 3 -4 1 6
candiru 105 energiaszuKseglet 110-112 sebek ö s s z e '/a rrá s a 414
cáoa 9 2 .4 9 8 -5 0 2 túlélés - o tth o n 5 6 7 -5 6 9 sérült mozgatása 4 3 2 -4 3 8
cassope 72 m egengedett tárolási idő 562 so<k kezelése 42 6
ciklon 54-7 rÖvényék 112-117 stabil oldalfekvó helyzet
crico thyroid^ál végzett növények vizsgálata 113-114 3 9 6 ,4 0 4
eljárás, ícsd gegemetszés nővén yg yjjtés 114-115 szivnasszázs 4 0 5 -4 0 6
csapdák - veszélyei 197, 2 0 1 ,2 0 4 , raktározás 5 6 1 -5 6 4 szívroham 401
207 sarkvidékek 7 3 -7 6 szülés 4 3 8 -4 4 0
cEapdák, á'la: csapdával való sivatagos területek 9 8 -9 9 természetes gyógymodo<
elejtése 1 8 8-20 7 tartósítás 2 9 4 -2 9 7 4 5 6 -4 6 1
csavargó kályha 285 tengeren 4 9 ^ -4 9 6 törések 4 1 8 -4 2 4
csiga 134 tengeipart 8 7 - 9 0 veszelyes terület e hagyasa 395
csillagék iránym egha tározóként trópusi területe* 103 veszélyes vérzések 407-411
3 6 0 -3 6 4 élet csókja 402 emberek szá ítása 377
csillagtüz 274 élni akarás 9 -1 0 emlősök
csomók 3 2 7 -3 4 7 előkészület m in t élelem 1 2 2 -1 2 9
alapok 327 alaook 1 6 -1 7 veszélyes helyzete« 135
egyszerű 320 váratlan esem ény 27 epület elhagyasa árvíz esetén 545
egyszerű nyolcas 327 előre m egtervezett kapcsolattartás erdő
háfokész'tés 3 4 3 -3 4 5 19 egyenl'toi esőerdők 100-101
horgászcsomók 3 4 6 -3 4 7 elórehaladas 3 7 4 -3 9 1 ta oa 6 4 -6 5
0 10

hurkok 3 3 6 -3 3 3 cs .'esd haladás hegyi esőerdők 101-102

573
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

lom bhullató 65 gumicsónak 5 6 ,4 8 6 ,5 0 7 leszállóhely 5 2 3 -5 2 4


Trópusi 6 5 -6 6 gum ó *4 4 -1 4 7 m entés 5 2 3 -5 2 7
tűz 5 3 2 -5 3 5 statikus elektromosság 527
érfogó 411 gyepkunyhó 26 7 heliográf 5 1 3 -5 1 4
eses meredek felszínre 538 gyertya 2 7 7 -2 7 8 héjasok (csonthéjasok)
észak gyógyfüvek 143,571 ehető 1 5 2 -1 5 3 , 180
észati égbolt 3 6 1 -3 6 3 gyökér 1 3 8 -1 4 1 ,1 4 4 -1 4 7 elkészítésük 297
mágneses 354 gyufa 2 7 7 -2 7 8 hínár 87, 1 8 6 -1 8 7 ,4 9 6
térképek 3 5 3 -3 5 4 gyújtós 272 hirtelen árhullám 546
gyümölcs hó
fagyás 7 6 ,4 5 4 ehető 136, 1 4 8 -1 5 1 , 180-181 épités hóban 259
fák főzés 297 hóárok 259
élelem ként 1 5 7 -1 5 9 gyümölcskocsonya készítése 151 hókunyhó 2 6 0 -2 6 4
favágás 3G 9-310 hotalp 69
fáklyafa 509 hajó 2 6 -2 7 hovaksag 7 1 ,4 5 4 -4 5 5
farkas 7 4 ,2 1 7 hajó elhagyása 4 8 4 viz 4 5
fékhiba 5 3 -5 4 h a lé Vészi tése 243 Hoíger-W ielson móöszer 0 4
felhők 3 6 6 -3 6 9 hal és halfogás 2 2 8 -2 4 3 hordágy 433
féinyereg:etös menedék 2 5 4 ,2 6 5 hal lelövése 2 3 8 horgászat 2 2 9 -2 3 4
félrántóhurok csapda 1 9 2 -1 9 4 hal leszürása 238 horog és zsinór 2 2 9 -2 3 4 ,2 4 1
felszerelés 1 9 -2 7 haladás dzsungelben 383 hők ülés 99, 450
felszerelés elrendezése 22 haladás 3 7 4 -3 7 5 hóvesztés 453
felszereles döntés 3 7 4 -3 7 5 hulladékégető 305
alapvető fel szere les 10, 28-31 dzsungel 383 hulladéktárolás 304
elrendezése 22 magasan fekvő területeken hurkok 1 9 0 -1 9 7
túlélő 28-31 3 8 2 -3 8 3 nurkok 3 3 6 -3 3 8
rjlé ö tá s k a 32-34 megtervezése 3 7 8 -3 7 9 hurokkészités 3 3 1 -3 3 5
fémdoboz sütéshez 289 vizen 3 6 4 -3 9 1 hurrikán 5 4 7 -5 4 8
fénytörés 229 halászat robbanóanvagga! 2 3 9 hús felakasztása 224
fenözésgátlök 413,416 halászat hús feldarabolása 223
fóka 74-75, 124 halcsapdak 2 3 4 -2 3 7 húsper (pemmikan) 2 9 6 -2 9 7
£olvóhom ok 386 horgászcsomók 3 4 6 -3 4 7 h ü ’iök, ehető 1 2 9 -1 3 0 ,2 2 7
folyók tengeren 495
átkees 3 8 7 -3 9 0 tengerpart 88 időjárás 3 6 4 -3 7 1
halaöas folyó m entén 378 halcsali 2 3 1 -2 3 2 e'órejelzés 370-371
forralás 287 halfogás kezzel 237 felhők 3 6 6 -3 6 3
földrengés 5 5 1 -5 5 3 halkábítók 2 3 9 -2 4 0 hurrikán 5 4 7 -5 4 8
alapok 2 8 6 hálókészítés 3 4 3 -3 4 5 tornádó 549
azonnal' tennivalók 5 5 3 hálózsák 21 szél 365
épületben 552 hálózsák 2 1 -2 2 vilám lás 550
szabadban 553 hang 500 időjárása parti területeken 365
utóhatás 553 Hangi-m ódszer 2 9 1 -2 9 2 iglú 2 6 0 -2 6 1
főzés 2 8 6-30 1 hangya 1 3 3 -1 3 4 Ij és nyíl 2 0 9 -2 1 2
konyhai eszközök 2 9 2 -2 9 3 háromszögletű kendő 427 inform ációgyűjtés 17 -1 8
konzervdoboz 29B -301 hat zsák 2 1 -2 2 ,3 7 6 iránym eghatározás bot árnyékával
főzés agyagban 2 9 0 -2 9 1 túlélés - otthon 356 ‘
függöágy 3 1 3 -3 1 4 ,3 4 5 alapok 561 iránym eghatározasH old alapján
füstjelzések 506, 5 0 8 -5 0 9 , 511 állatok 568 36 0 *
füstölés 2 9 4 -2 9 5 élelem 5 6 7 -5 6 9 iránytű rögtönzése 3 5 7 -3 5 8
füreszszál 311 ctcIfTiszcr-raktározás £ 6 1 -5 6 4 irányváitó (kúszó) keresés 521
etel okozta ismeret 1 7 -1 8
gaoonafej 115 megbetegedések 571
galóca 1 6 1 ,1 6 4 fontossági sorrend 564 járm üvek
gázok 54-2-543 nígíénía 57 0-57 1 alapok 1 0 6-10 7
g erendakunyhó 2 6 8 -2 6 9 menedek 569 baleset túlélése 5 3 -5 5
gegrm etszés ílarvngotom ia) tűz 5 6 6 -5 6 7 kiugrás belóie 54
3 9 8 -3 9 9 viz 5 6 4 -5 6 6 szé'sőséges körülmények 26
giliszta 134- háziállatok 568 tűz 5 3 8 -5 3 9
glcccse'szskacék 81 hegyi1x 7 7 -8 3 ütközés 5 3 -5 4
gom ba hegyi m ent ok jelzései 5 1 7 -5 1 9 viz alatt 54
egyéb felhasználási ehetőségei magasságm érő 26 jegesm edve 75
165 hegymászás 7 6 ,7 9 -8 0 iég-fal 69
ehető 1 6 0 -1 6 7 H eim lich-m ódsze' 3 9 7 ,3 9 8 ■égháió 242
elkészítése 297 helikopter , éghegy 69
gyűjtés 115 esörlőzési technikák 5 2 6 -5 2 7 jégm ező 80 -8 1
Göncöl szekér 362 leszállásékor szükséges jeladás 5 0 6 -5 1 9
görcs 49 óvintézkedések 526 föld-levegő (jelek a talajon)
grillezés 2B8 leszállás nélküli mentés 525 5 1 1 -5 1 3

574
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

segélykérő jelek 58 lég'katasztrőfa nádfélék ménedé-;néz 266


tajekGiítato jelzések 519 qeptöréses kenyszereszái:ás nádpalm a 175
tengeren 491 5 5 -5 7 Nagygöncöl 362
testjeizések 5 1 6 -5 1 7 jeladás a roncsról 50 6 nap segítségévei működő lepárló
üzenetkűdés 5 1 3 -5 1 7 kényszerleszállás vízre 56 44
jelaáas ruhadarabbal 514 légikatasztrófs helyszíne 5 5 -5 7 négyzetes keresés 522
jclzések es küdok 5 0 8 -5 1 9 tájékozódás 60 növények
íc .'z ö pisztoly 5 1 8 -5 1 9 túlélők 61 ehető 1 1 2 -1 1 7 ,1 3 6 -1 4 3
lepárlás 4-3-45 felismerésük 117
Kassziopeia 362 leptene lanthrax) 541 iránym utatók 359
katasztrófák létra 3 1 5 ,3 3 4 trópusi gyógynövények 4 6 1 -4 6 7
alapvető szükségletek 3 8 -3 9 levél 136-141 víz nyerése be'ólúk 4 6 -4 8
észlelése 52 luctes 158
légi 55 -61 nyakstabilizáló gallér 424
túléíés 3 8 -3 9 madarak nyal leszívó 407
v íz 4 0 -4 9 ehető 1 3 0 -1 3 1 ,2 2 7 nyom epontok 4 0 8 -4 0 9
<éreg 1 5 7 -1 5 8 m im élelem a tengeren 4 9 5 -4 9 6 nyom vonalas írányváitó (kúszó)
kerek csónak 391 vadásza: 2 1 5 -2 1 6 keresés 522
keresés madárcsapdák 2 0 5 -2 0 7 nyúl 1 2 6 -1 2 7
folyam ata 520 madárfogás léppe' 205
módszerek 5 2 0 -5 2 3 magasságm érő 26 olaj.egetése 276
kés élesítése 37 m ajom 217 Orion 362
kések 1 2 ,3 4 -3 7 m edúza 91
kibelezés 221-222 medve 7 4 ,1 2 2 -1 2 3 ,2 1 7 ösztönös reakció 52
kígyó rregmenekűles. figyelem m agunkra
marás 4 4 0 -4 4 1 vonása 9 4 ,1 0 1 pálma 94, 1 7 2 -1 7 3 ,1 8 0
mérges 4-70-475 mcgpróbálíatasok túlélés során 38 papaya 173
veszélyeit 217 méh 133 parang 3 6 -3 7
kigyófészek 283 menedék 2 4 6 -2 6 9 par ttya és használata 213
kiszáradéi 452 fajták 2 4 7 -2 5 4 párolás 290
kizsigerelés 2 2 2 -2 2 3 hosszabb időre 2 6 4 -2 6 9 Dáros csúszorúd 315
kódok 5 0 8 -5 1 9 ponyvából 251 perzselve sütés 288
föld-levegő 512 sarkvidék 7 1 ,2 5 8 -2 6 4 pióca 105
hegyim entók 5 1 7 -5 1 2 trópusi 2 5 5 -2 5 7 pol.'p 8 8 -8 9
Morze 515 MENT rövidítés 1 5 .6 0 prém 3 1 6 -3 1 8
kókjS2dió 9 3 -9 4 m entócsónak-gyakorlat 4 8 3 -4 8 4
kovakő és acél 279 m c n tó íu ü j 507 rádió 3ao-ve vő 2 3 -2 5
kovakő fegyverek 212 meredek hegyoldalak 3 8 2 -3 B 3 ragcsalok 127
kószerszámok 3 0 6 m éreganyagok 5 4 0-54 1 rakéta 5 1 8 -5 1 9
kötél 3 1 7 -3 1 8 .3 4 1 -3 4 2 mérgezés: bogyók 156 rákfélék 6 9 -9 0
Kötél 3 2 0 -3 2 6 elsősegély 401, 4 4 0 -4 4 3 repülőgép 2 6 -2 7
atkötözés 3 2 6 édesvízi a lg á k 187 rétegvonalas keresés 522
dobás 3 2 2 -3 2 3 fák 159 rostszálak
fonás 325 galóca 1 6 1 ,1 6 4 erejének ellenőrzést 324
készítés 3 2 3 -3 2 6 gomba 1 5 0 -1 6 1 ,1 6 4 .1 6 6 -1 6 7 köréihez 3 2 3 -3 2 4
<ivalasztása 320 ha; kábítók 2 3 9 -2 4 0 rovarok
megóvása 3 2 1 -3 2 2 h a l kábitó növények 2 3 9 -2 4 0 ehető 1 3 1 -1 3 4
összekötés 3 2 9 -3 3 1 kígyók 4 7 0 -4 7 5 színes 132
rövidítés 3 3 8 -3 3 9 konía ktm éreg 154 rögz.tes, teher 3 3 9 -3 4 0
sodrás 3 2 5 -3 2 5 ."övéry elfogyasztasa rövidítések
kötélen ereszkedés (abseilingj 79 útján 1 5 4 -1 5 6 MENT 1 5 ,6 0
kreatív jelzések 508 növények 7 3 .1 1 6 ,1 5 4 -1 5 6 TISZTUL 71
krokodil 217 szén-m onaxid 455 tűzhárom szög 270
sztríchnin 179 ÜTEM 24
lábbeli 3 1 6 -3 1 9 tengeri h a l 4 9 7 rudakból álló fal 253
lábfagyás 455 trópusi növények 1 8 2 -1 8 3 ruházat
lándzsa 2 1 4 -2 1 5 mesrerségcs legut 407 rögtönzés 3 1 8 -3 1 9
latrina 3 0 3 ,3 0 4 , 570 mesterséges léegeztetés 397, sárcsuszamlás 83
lavinák 8 2 -8 3 4 0 2 -4 0 4 , 406 sarkvidékek 70-71
iaza szikla 8 0 m obiltelefon 25 sivatagos területek 9 7 -9 8
lebegés a vizen 3 9 0 ,4 9 5 mocsár 102-103, 386 tervezés 19-21
leereszkedés kötéllel 7 8 -7 9 m orfium 431
leereszkedés szikláról 7 7 -7 8 morzekód 515 sárfoíyarr 555
légi járm ű műholdas heiymegna tarozó sárkanvhaio 233
tűz 539 rendszer (GPS) 2 2 -2 3 sarkvidék 64, 6 8 -7 6
vészhelyzet során követendő ralaszat 2 4 1 -2 4 2
eljárás 2 6 -2 7 nád széthasitása 3 2 4 meredéfc 2 5 8 -2 6 4
légi keresés 521 rac álv tő 1 4 4 -1 4 5 növények 1 6 3 -1 6 3

575
hJÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

segélykérő jelzes 58 partra érés 503 ÜTEM rövidítés 24


sertés elkészítése 225 szárazföldre utaló jelek 4 8 9 -4 9 0 vadásza: 2 0 8 -2 1 7
sirály 216 vedelem 4 8 8 -4 8 9 zsákm ány elkészítése 2 1 9 -2 2 4
sivatag v íz 4 9 2 -4 9 4 zsakmannval kapcsolatos
növények 1 70-171 tengeri élelem 8 7 -8 8 teendők 2 1 8 -2 2 7
sebek 99 tengeri jég 4 5 , 4S3
sivatagos területek 9 4 -9 9 re n g c i madarak 90 vadászfegyverek 2 0 9 -2 1 5
skorbot 444 tengensűn 89 vaddisznó 126
só 49 tengerpart 8 4 -9 2 vad macska T22
sóban pácoiás 297 növénye< 1 8 4 -1 8 5 váratlan esemény 27
spontán égés 285 veszélyek 9 1 -9 2 vasút
stabil oldalfekvö helyzet 3 3 6 ,4 0 4 tengerparti aradás 546 járm ű a sireken 55
sütés 289 tengervíz 44 tartálykocsi 5 4 2 -5 4 3
te rec értelmezése 3 5 0 védőoltás 17
szán 37 7 terepviszonyok 3 5 0 vegyi ‘ egyverek 541, 5 4 2 -5 4 3
szappan 3 0 5 .4 1 3 térkép 3 5 0 -3 5 5 vegyi tam aoás 5 4 0 -5 4 1
szar 136-141 terület e^heiyezkedése 350 veszelyes állatok 4 6 3 -^ 6 9
szárazföldre utaló jelek 4 8 3 -4 9 0 tervezés 18 veszelyes tengeri allato'<
szárazság 5 3 0-53 1 test- és övtáska 3 7 6 4 7 6 -4 7 9
tűzveszély 530 festje.zcsek 5 1 6 -5 1 7 vészterv 19, 25
víz 531 tintaha 3 B -8 9 villám (időjárás) 550
szarvas 125 tipi 252 v'«llamcsapás 401
szavanna 66 TI52TÜU rövidítés 71 virág 1 4 1 -1 4 2
szél tornádó 549 viz
hurrikán 5 4 7 -5 4 8 tőzeg 275 autó víz ala tt 54
iránym eghatározás segítségével trópus területek 1 0 0 -1 0 5 e elem alapok 4 0 -4 9 , 60
3 5 9 -3 6 0 megrom lása 177 atom robbanás következményei
tanyim ányozása 365 m eredek 2 5 5 -2 5 7 5 5 3 -5 0 3
személy megemelése 4 3 3 -4 3 6 növények 1 7 2 -1 8 3 állatok jelzik 42
szemüveg 319 tenge-parti növények 185 beosztasa vizen 493
szerszámok 306-311 túlélés - alapvető szűksécetek édesvi2 493
sziget 9 2 -9 4 3 8 -3 9 fertőtlenítés 565
szintvonalak 3 5 1 -3 5 2 túléiőcsomag 2 3 -3 1 ^ózcs vízben 565
szívmasszázs 4 0 5 -4 0 6 túlélőtás-fs 3 2 -3 4 túlélés - otthon 5 6 4 -5 6 6
szökőár 546 tundra 64, 73 jé g h id e g v íz 7Q,38B
szúnyog 105 tutaj 3 8 4 -3 8 6 keresés 4 1 -4 3
szúrócsapdák 201 -2 0 5 tüdőgyulladás 4 4 3 kinyerése 5 9 -6 0
szülés 4 3 3 -4 4 0 tüskésbőrűek 89 növények 4 6 -4 8
tűz repülőgép kényszerleszállása 56
tábor áttörés a tűzö n 538 sarkvidék 72
berendezése 3 1 2 -3 1 5 , épület kiürítése 536 sivatagos területek 8 5 -9 6
elhelyezése 2 4 6 -2 4 7 fajtái 2 8 2 -2 3 5 szárazság 531
elrendezése 303 túlélés - otthon 5 6 6 -5 6 7 sz get 93
frgye:em 305 járm ű 538 5 3 9 szűrés 565
higiénia 3 0 3 -3 0 5 ang terjedési sebessége 535 tengerparton edesviz 8 6 -8 7
taborszervezés 3 0 2 -3 0 5 melegedeshez 2 8 2 -2 8 3 tenger, tűié és vizen 4 9 2 -4 5 4
tá c o rje rés 2 4 6 -2 4 7 sarkvidékek 72 tengervíz 44
tájékozódás 3 5 5 -3 6 4 szarazsác 5 3 0 vízforrások 18
aiapok 355 tűzgyújtás aprófavai 277 vízgyűjtcs 566
cs-llagok 3 6 0 -3 6 4 tűzgyújtás gyakorlása 270 vizbefJladas 401
iránytű rögtönzésé 3 5 7 —353 tűzgyújtó íj 28C vizelet 44
zs eb -va g y karóra 3 5 6 -3 5 7 tűzzel a tűz ellen 534 vízhatianirás 318
tájfun 547 vegyszeres tűzgyújtás 2 6 1 -2 8 2 viz nyerése jégből 45
tartalykocsi 5 4 2 -5 4 3 tüzcsiholas 281 vulkán 5 5 4 -5 5 5
teknős 90 tüzelőanyag 2 7 3 -2 7 6
te n g e r-e re je e s v é s z é iv e l 85 tüzharom szög á b raja 270 w illy-w ílly 547
tenger, túlélés 4 8 2 -5 0 3 tűzjelzések 5 0 6 ,5 0 8 -5 1 0
a'.apck 4 8 2 -4 8 4 tűző .tök mocszere mentéshez Yukon-kem ence 284
cápa 4 9 6 -5 0 2 4 3 4 -4 3 5
egészség 492 tű 2 oltókészülék 5 3 5 ,5 3 9 zöldségek 181
ember 3 vízben 4 8 4 -4 8 6 zuzmó
élelem 4 S 4 -4 9 6 ugrása magasból 537 elkcszitése 2S7
figyelők 489 ugrás a tűzoól 537 ehető 169
fontossági S G r 'e n c 487
haladás 4 9 0 -4 9 1 úszás 8 5 .3 9 0 ,5 0 3 zsákm ány 1 1 8 -1 2 1 ,2 0 8
hal cs veszélyek 497 zsinór 3 1 7 -3 1 8
jelaaás 491 ül óke 315 zsinór 3 2 0 -3 2 6
mentőcsónakban 437 ürü>ck 1 2 0 ,2 7 5 zsírban sütés 290

576
Felkészülés
Megtudhatjuk, mire van szükség a túléléshez, és ho­
SAS gyan állítsunk össze zsebben is hordható túlélőcsoma­
got a legszükségesebb felszereléssel.
T ú lé lé s i Stratégia
kéziko nvv Hogyan kezeljük a váratlan helyzeteket, hogyan készül­
jünk fel a balesetekre, és hogyan tanuljunk meg alkal­
mazkodni a különböző éghajlati és terepviszonyokhoz
John „Lofty” Wiseman 26 évig - a sarkvidékhez, a hegyekhez, a tengerparthoz vagy
szolgált a brit Különleges Légi a trópusi esőerdőkhöz.
Szolgálatnál, a Special Air Élelem
Service-nél (SAS). Világsikerű Mit ehetünk meg, hol találjuk meg az élelmet, hogyan
készítsük el és tároljuk? A könyv külön állat- és nö­
könyve a leghíresebb harci vényhatározóval segít az élelem kiválasztásában, meg­
elitalakulatnál alkalmazott szerzésében és elkészítésében.

kiképzési technikákon alapul. T áb o rve ré s


Hogyan találjuk meg a legmegfelelőbb táborhelyet, és
hogyan építsünk menedéket? Hogyan szervezzük meg
A Túlélési kézikönyv részle­ a tábor életét, mire használjuk a különböző eszközöket?
tesen bemutatja, hogyan Eligazodás a térképen és
maradhatunk életben a dzsun­ a term észetben
Hogyan tájékozódjunk térképpel? Hogyan igazodjunk el
gelben és a sarkkörön, a si­ iránytű nélkül, pusztán a természet megfigyelésével?
vatagban és a hegyekben, Milyen következtetéseket vonhatunk le az időjárásból?

a szárazföldön és a vízen, Menet közben


Milyen a jó útvonalterv, hogyan küzdjünk meg a menet
nélkülözhetetlen segítséget közben felmerülő akadályokkal?
nyújtva a túrázóknak, a hegy­
E gészség
mászóknak, a vitorlázóknak Megismerhetjük az elsősegélynyújtás módszereit, elsa­
és más szabadtéri sportok játíthatjuk a trópusi betegségek, egészségi panaszok,
a hideg éghajlaton jelentkező veszélyek természetes
rajongóinak. kezelési módjait. Mit tegyünk, ha veszélyes állatok tá­
madnak ránk vagy mérgező növényt találunk?

Életben m a r a d á s a vízen
www.alexandra.hu Hogyan hagyjuk el a hajót, és mihez kezdjünk a nyílt
info@alexandra.hu vízen? Hogyan juthatunk élelemhez, és mit tegyünk
www.konyvnagyker.hu cápaveszély esetén?

ISBN 978-963-370-217-8 Megmenekülés


Megtanulhatjuk a legfontosabb segélykérő jelzéseket
és módszereket, megismerkedhetünk a mentési gya­
korlatokkal.

Katasztrófahelyzetek
Mit tegyünk természeti katasztrófák (tűzvész, száraz­
9 789633 702178 ság, árvíz, villámcsapás, földrengés) és vegyi támadás
esetén? Hogyan maradjunk életben saját otthonunk­
ALEXANDRA ban, ha megszűnik minden szolgáltatás és elfogy az
élelmiszerkészletünk?

You might also like