Gépészeti Segéd

KOMPLEX- és DIPLOMATERVEK
gyakorlati számításai és adatai az

“ÉPÜLETGÉPÉSZET” c. tárgyhoz
Kiadás: 2006-02-20
Összeállította: KERESZTY BALÁZS

tudományos munkatárs
Átdolgozta: Dr. Majoros András (épületvillamosság, világítástechnika)

egyetemi tanár
Szikra Csaba (épületgépészet)
egyetemi adjunktus
A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk

használójának figyelmét a "segédlet" jellegre, mely azt jelenti, hogy a valós épületgépészeti
problémára nem minden esetben talál segítséget. A képlétekbe történő behelyettesítés csak
értelemszerűen, a műszaki megoldások figyelembevételével történhet. A segédlet vakon,
algoritmus értelmezések nélküli végrehajtása nem jelenti a féléves tervfeladat sikeres befejezését.
A.) SZÁMÍTÁSOK
A/1. ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNY SZÁMÍTÁSA
1.1. Nem lakás jellegű épületek (épületrészek) elektromos teljesítményigénye
Pnem lakó = e * (1/1000*Pvilágítás + Σ Pép.gépészet + Σ Ptechnológia)

ahol:
e — egyidejűségi tényező
értéke 0,66 és 0,9 közötti, mérlegelés alapján.
Pvilágítás= Σ p *A
p , W/m2 a világítás fajlagos teljesítményigénye
- kis látási igénye esetén: 5 W/m2,
ilyennek tekinthető funkciók: közlekedő terület, tartózkodó-
pihenőhely, öltöző-modó, WC, raktár, szellőző gépház, kazánház,
gépészeti tér stb.
- mérsékelt látási igénye esetén: 10 W/m2,

ilyennek tekinthető funkciók: recepció, társalgó, oktató-tárgyaló, konyhai
előkészítés, étterem, büfé, mosoda stb. jegypénztár, szivattyúház,
hőközpont, kisfeszültségű elosztó helyiség, gázmérő helyiség,
vezérlőhelyiség, várócsarnok stb
-
közepes látási igénye esetén: 15 W/m2,
ilyennek tekinthető funkciók: iroda, ellenőrzésre szolgáló helyiség,
egészségügyi helyiség, konyha, pénztár, fodrászat stb.
- kiemelt látási igénye esetén: 20 W/m2,
ilyennek tekinthető funkciók: rajzterem, kozmetika, kiállítás
stb.
A , m2 a közel azonos látási igényű helyiségek alapterülete.
Pép.gépészet , kW az épületgépészeti berendezések villamos

teljesítményigénye,
a gépész konzulens adja meg.
Ptechnológia , kW az épületben található technológiai berendezések teljesítményigénye.

Az épületben feltételezet villamos berendezések listája lapján,
amit a rendeltetés ismeretében a hallgató állít össze, a villamos konzulens
adja meg az egyes berendezések teljesítményigényét
1.2 Lakóépületek (épületrészek) illetve hasonló jellegű épületek, épületrészek
elektromos teljesítményigénye
Plakó = n * Pegység * e , kW
ahol:
n — a lakóegységek (lakások, szállodai lakóegységek) száma
Pegység — a lakóegység teljesítményigénye:
- villamos tűzhellyel felszerelt lakás esetén : 10 kW,
- vezetékes gáztűzhellyel ellátott lakás esetén : 6,6 kW,
- szállodai egység esetén : 2,2 kW,
e — egyidejűségi tényező:
0,8
e = 0,2 +
n
Amennyiben az épületben nincsenek lakóegységek, úgy az épület teljesítményigénye az 1.1 alattiak
szerint meghatározott:
Pépület = Pnem lakó , kW
Amennyiben az épületben vannak lakóegységek, úgy az épület teljesítményigénye az 1.1 alattiak

szerint meghatározott nem lakóépületrész és az 1.2 alattiak szerint meghatározott lakóépületrész
teljesítményeinek összege:
Pépület = Pnem lakó + Plakó , kW.
Az épület villamos energiaellátásának valószínű módja

Belvárosi környezetben
− ha a teljesítményigény 200 kW-nál kisebb
utcai 0,4 kV-os kábelhálózatról, kábelcsatlakozással
− ha a teljesítményigény 200 kW-nál nagyobb
az épületbe telepített transzformátorról (amit 10 kV-os utcai kábel-
hálózat táplál).
Külvárosi környezetben
− ha a teljesítményigény 100 kW-nál nem nagyobb
utcai 0,4 kV-os szabadvezeték hálózatról
20 kW teljesítményig szigetelt szabadvezeték-, vagy földben
elhelyezett kábelcsatlakozással
20 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén földben vezetett kábel
csatlakozással
10 kV-os szabadvezeték hálózatról,
az épületbe telepített transzformátorról, vagy zöld területen elhelyezett
épített-házas transzformátorról földben vezetett kábellel.
Falusi környezetben
− ha a teljesítményigény 100 kW-nál nem nagyobb
utcai 0,4 kV-os szabadvezeték hálózatról
20 kW teljesítményig légkábellel, vagy földkábel csatlakozással
20 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén földkábel csatlakozással.
20 kV-os utcai szabadvezeték hálózatról ellátott oszlop-transzformátor, vagy
épített házas transzformátor telepítése indokolt. A transzformátorról az
épület ellátása földben elhelyezett kábellel nyerhet megoldást.
Villamos központi elosztó helyiség alapterület igénye:

− 30 kW teljesítményig
1 m széles, 0,3 m mély szekrény
− 30 – 50 kW teljesítményig
2 m széles, 0,3 m mély szekrény, vagy 4 m2 alapterületű helyiség.
− 100 kW teljesítmény felett
megbeszélendő a konzulenssel.
A központi elosztóhelyiség ajtaja kifelé nyílik!
2
3
A/2. VÍZIGÉNY
A/2.1. Lakások átlagos, napi vízigénye
1 [m3/d = m3/nap]
Vl = a ⋅ f
1000
ahol:
f - a lakások (fők) száma az épületben, összesen
a - napi fejadag
A/2.2. “Nem lakások” átlagos, napi vízigénye
1
Vnl = f * ⋅ a ⋅ [m3/d = m3/nap]
1000
ahol:
f* - vendéglátóüzem esetén az adagok, fők száma;
irodarák esetén a dolgozók száma;
kereskedelmi egységek esetén a dolgozók száma;
a- napi fejadag;
A napi fejadag értékeit lásd az I.számú mellékletben
A/2.3. Az épület teljes átlagos, napi vízigénye:

V = Vl + Vnl [m3/d]
A/2.4. A bekötővezeték méretezéséhez a mértékadó víztömegáram, csúcsban

q v = 0,75 ⋅ 4 V [l/s]
ahol:
“V” – az épület teljes átlagos, napi vízigénye (A/2.3. pont)
A/2.5. A vízmérő utáni alapvezeték szükséges belső átmérője:

d b = 25,84 q v [mm]
(db min = NA 20; belső nedves oltóvíz hálózat esetén minimum NA 80)
A/2.6. Az épület teljes, napi melegvíz igénye:

Vm = 0,4 ⋅ V [m3/d]
A/2.7. A szükséges melegvíztároló-térfogat

Vb = 244,75 ⋅ Vm [liter]
ahol:
“Vm” az épület teljes, napi melegvíz igénye (A/2.6. pont)
A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az

építményhez központi használati melegvíz ellátó rendszert tervezünk. A szükséges tárolókat
általában a kazánházban helyezzük el. Álló típus esetén a mérete 100l – 1000l –ig változhat,
melyből igény szerint többet is elhelyezhetünk.
4
A/2.8. Tűzivíz-hálózat
Az építmények oltásához külső, belső tüzivíz-hálózatot, illetve egyes esetekben automatikus zápor
(sprinkler) berendezést kell biztosítani. A szükséges oltóvíz intenzitásról, a tervezési, méretezési
alapelvekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (35/1996 (XII.29) BM rendelet.) és a vonatozó
nemzeti szabványok rendelkeznek. Az engedélyezési dokumentációban fel kell tüntetni az
építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (Vo[l/perc]), az oltóberendezés minimális csatlakozási
nyomását (Pcs[bar]) és a szükséges üzemidőt (tü [perc]).
A/2.8.1. Épületen kívüli tüzivíz-hálózat:

Épületen kívül minden esetben biztosítani kell az oltóvizet. A szükséges oltóvíz intenzitása a
mértékadó tűzszakasz függvénye. A berendezés üzemideje a számított vagy normatív tűzterhelés
függvénye. A csatlakozási nyomás a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye. A három
méretezési paramétert illetve az egyéb tervezési követelményeket a III. melléklet 1. fejezete
tartalmazza. A melléklet alapján meghatározandó a külső tüzivíz hálózat oltóvíz intenzitása
(Vko[l/perc]), üzemideje (tü [perc]) illetve csatlakozási nyomása(Pcs[bar]).
A/2.8.2. Épületen belüli tüzivíz-hálózat

A nedves üzemű tüzivíz-hálózat önálló mérővel csatlakozik a közműhálózatra. Mivel a használati
vízfogyasztás és a tüzivíz fogyasztás jellege nagymértékben eltér egymástól, így mérőinek mérete is
más. Gyakori az ún. kombinált mérő alkalmazása, mely közös házba építve két mérőt tartalmaz, így
szolgálja egyszerre a használati víz (NA20) és a tüzivíz (NA80) mérését.
A szükséges oltóvíz intenzitását (Vkb[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok

egyidejűsége illetve az egy tűzcsap vízhozama alapján lehet meghatározni a III. melléklet 2.
fejezete alapján.
A/2.8.3. “Száraz üzemű” tüzivíz-hálózat

Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap
hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett
csatlakozó csonk segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges
oltóvíz intenzitását az épületen belüli vízhálózat méretezési elvei szerint kell meghatározni.
Az épület külső homlokfalán kell kialakítani a tűzoltó autó számára a csatlakozó csonkot az alábbiak
szerint
A szekrény alsó síkja az épületet körülvevő terepszínttől mérve maximum 0,45 m-re lehet.
A szekrény méretei:
- szélesség: 480 mm,
- magasság: 720 mm,
- mélység: 450 mm.
A/2.8.4. automatikus működésű (beépített) tüzivíz-hálózat

Egyes épületeknél (helyiségeknél) különleges automatikus működésű tüzivíz-hálózatot kell
kialakítani (Pl.: színházak, mélygarázsok, illetve egyes középmagas és magas közösségi épületek),
melyeket automatikus zápor berendezéseknek (Sprinklerek) hívunk. A berendezés működéséhez
egy tüzivíz tárolóra, egy sprinkler gépházra van szükség. Méretezési alapelveit, legfontosabb
paramétereit a III. melléklet 3. fejezete alapján határozhatjuk meg
A/2.8.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye:
Vo[l/perc]),= Vko[l/perc]+ Vbo[l/perc], ]+ Vtt[l/perc]

Mely egyenletben:
Vo – az építmény teljes tüzivíz intenzitás igénye
Vko – az építmény külső tüzivíz intenzitás igénye
Vbo – az építmény belső tüzivíz intenzitás igénye
Vtt – a beépített tüzivíz hálózat tároló feltöltéséhez szükséges intenzitás
5
A/3. SZENNYVÍZMENNYISÉG, CSATORNATERHELÉS
A/3.1. Épületből távozó szennyvíz:
A/3.1.1. Napi átlagos:
q sz = V [m3/d]
(U.az, mint a vízigény - lásd A/2.3. pontnál)
A/3.1.2. Csúcsterhelés (csak szennyvíz)

q , sz = 1,53 V [l /s]
ahol:
“V” az A/2.3. pontból adódik
A/3.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség)

A
q cs = ⋅ i ⋅ϕ [l /s]
10000
ahol:
A - a tetőfelület vízszintes vetülete [m2]
i - esőintenzitás: [l /s,ha], 2sz. melléklet alapján.
ϕ - lefolyási tényező: 0,92 ~ 0,96 [ - ]
A/3.3. Össz-csatornaterhelés (egyesített rendszerű közcsatorna esetén)
q = q sz , + q cs [l /s]
A/4. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS

Mozgatott levegőmennyiséget tapasztalati úton becsülhetjük meg:
Vsz = n ⋅ Vh [m3/h]
ahol:
n - a légcsereszám [l /h] értéke
Vh - a szellőztetéssel ellátott helyiségek összes légköbmétere [m3]
A légcsereszám ajánlott értékei:

WC 10 – 15
fürdő 8– 10
zuhany 10 – 15
konyha melegítő 10 – 12
főző 15 – 20
étterem 6– 8
színház, mozi 4– 6
tornaterem 3– 4
uszoda 3– 5
műhely 3– 4
Olyan helyiségekben, ahol viszonylag magas a benntartózkodók száma (színházak mozi termek,
koncerttermek előadók stb.), a légcsereszám alapján történő méretezés helyett, választhatjuk a fejadagra
történő méretezést. A minimális fejadag olyan helyiségekben, ahol tilos a dohányzás 20m3/h
A/5. AZ ÉPÜLET HŐIGÉNYE

A/5.1. Használati melegvízellátás esetén kell számolni!
Qm = 223 ⋅ Vm ⋅ (t m − t h ) [W]
ahol:
Vm - melegvízigény [m3/d]
tm - melegvíz hőmérséklete (általában +65°C-ra vehető)
th - hidegvíz hőmérséklete (általában +10°C-ra vehető)
A/5.2. Szelőztetés, légfűtés hőigénye

Q L = 0,36 ⋅ Vsz (t lm − t lh ) [W]
6
ahol:
Vsz - mozgatott levegőmennyiség [m3/h] lásd A/4. Pontnál
tlm - meleg levegő hőmérséklete
csupán szellőztetés esetén: +21 [°C]
légfűtés esetén +28 ~ +31 [°C]
tlh - hideg levegő hőmérséklete:
visszakeverést feltételezve: +2 [°C]
egyébként a méretezési külső hőmérséklet: -15 [°C]
A/5.2.1. Hővisszanyerő alkalmazása esetén
Q , L = 0,18 ⋅ Vsz (tlm − tlh ) [W]
Amennyiben az épületben, vagy annak egyes részeiben szellőztető berendezés nem létesül, úgy
légutánpótlást természetes úton kell megoldani. A természetes légutánpótlásnak is van energia igénye,
hiszen a fűtetlen, épületbe érkező levegőt a helyiség hőmérsékletére melegítjük. Természetes szellőzés
energia igényének számításakor az A/5.2 összefüggést használhatjuk. A légcsereszám értékét természetes
szellőzés esetén n=0.5-1 1/h között vehetjük fel.
A/5.3. Fűtési hőigény
QF = VF ⋅ q F [W]
ahol:
VF - a fűtéssel ellátandó helyiségek összes légköbmétere (a légfűtéssel ellátott helyiségek esetén 5.1
fejezet alapján kell számolni, így ez esetben a ezen helyiségek térfogatát le kell vonni) [m3]
qF - fajlagos hőigénye: melyet csak az épület hőigényének közelítő számításához használhatunk.
Értéke az épület szerkezettől, annak hőszigetelésétől, az ablakozási arányától, az egységnyi
épülettérfogat-külső felületarányától, az épület hőtároló tömegétől stb. függ. Ezért a számításnál a
fajlagos érték 10 ~ 45 W/m3 között szór. Segítségképp:
Régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén: 37-43 W/m3
Fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén: 20-30 W/m3
Könnyűszerkezetes, hőszigetelt nagycsarnokok esetén: 10-15 W/m3
A/5.4. Az épület teljes hőigénye

Q = Qm + QL + QF [W]
vagy
,
Q = Qm + QL + QF [W]
A/6. GÁZIGÉNY
Csak akkor számoljuk, ha van vezetékes gázellátás!
A/6.1. Lakások gázigénye

V gl = Vlj ⋅ e ⋅ F [m3/h]
ahol:
Vlj - egy lakás gázigénye:
~ egy tűzhely esetén: 2,5 (m3/h)
~ cirko+gázvízmelegítő esetén: 3,8 ~ 4,2 (m3/h)
~ tűzhely+cirko+gázvízmelegítő esetén: 6,3 ~ 6,7 (m3/h)
~ kombi készülék esetén: 1,9 ~ 4,1 (m3/h)
0,9
e - egyidejűségi tényező : e= 4
F
F - lakások száma (db)
A/6.2. Gázkazán gázigénye

Csak akkor kell számolni, ha központi fűtés, vagy központi melegvízellátás, vagy szellőztetés/légfűtés, vagy
mindegyik van!
Q
V gh = (m3/h)
8500
ahol:
Q - az épület teljes hőigénye [W] - ásd A/5.4. pontnál
A/6.3. Az épület teljes gázigénye

V g = Vgl + V gh (m3/h)
7
A/7. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET
Gázkazánháznál csak akkor kell kialakítani, ha
− a kazán(ok) egységteljesítménye nagyobb 140 kW-nál;
− és/vagy a kazánházban lévő kazánok összteljesítménye nagyobb
1 400 kW-nál.
A “hasadó-nyíló” felület nagyságát az alábbiak szerint lehet meghatározni.
A/7.1. Ha a “hasadó-nyíló” felület az oldalfal: az előírás bonyolult számítást ír elő, de közelítőleg (jó
közelítéssel) a következő összefüggéssel lehet meghatározni:
A = 0,2 ⋅ Vkh [m2]
ahol:
Vkh - a kazánház vagy gázmérő helyiség légköbmétere [m3]
A/7.2. Ha a “hasadó-nyíló” felület a tető: Nem kell számolni semmit, hanem az egész kazánház vagy
gázmérő helyiség tetejét “repülőtetővel” kell ellátni.
A/8. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK KÉMÉNYKIALAKÍTÁSA

Egy kürtőbe 2 kazánnál több nem köthető. A kéménytestben 2 db min. 14x14 cm-es kürtőt (vagy ennek
megfelelő körkeresztmetszetű csövet) kell elhelyezni a “kazánház” gravitációs szellőztetése céljából.
Minimális kéménymagasság (kazánbekötéstől számítva): 16,0 m. A kémény 30 m-es körzetben lévő

építmény legmagasabb pontjánál 3,0 m-el nyúljon túl.
A kéménykürtő szükséges keresztmetszete:
Qk
A = 27 ⋅ (cm2)
1000 hk
ahol:
Qk - az egy kürtőbe kötött kazánok összteljesítménye [W]
hk - a kémény - kazánbekötéstől számított magassága - [m]
A kéménykürtő oldalaránya max: 1:2 lehet!
A/9. GÁZKÉSZÜLÉKEK KÉMÉNYEINEK KIALAKÍTÁSA
A/9.1 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei:

Minimális kéménymagasság a készülék bekötési pontjától 2m.
A/9.2 60kW feletti (központi kémények kialakítása)
8
B.) HELYIGÉNY
B/2. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY
B/2.1. Nyomásfokozó berendezés
Abban az esetben kell kialakítani, ha az épület párkánymagassága (a környező terepszinttől mérve)

magasabb, mint 19 ~ 20 m.
Külön helyiséget kell biztosítani. A helyiség elhelyezésénél gondolni kell arra, hogy a berendezéseket ki-
beszállítani kell, így a földszinten vagy a pincében helyezhető el (pincénél a tartályok szállítási útvonalát
biztosítani kell).
A helyiséget kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.
Alapterület igénye:
A = 24,5 + 0,7 ⋅ V [m2]
ahol:
V – az ellátandó épületrész (teljes épület, vagy a 19,0 m magasság feletti
rész) átlagos, napi vízigénye (m3/d). Számítása az A/2.3. pont alapján
Szükséges belmagasság:
V = 41,0 m3/d-ig 3,00 m
V = 41,0 – 153,0 m3/d-ig 3,70 m
V = 214,0 m3/d-ig felett 4,60 m
B/2.2. Használati melegvíz készítő hőközpont

Nem kell kialakítani a hőközpontot, ha
− az épületben egyedi melegvízkészítő berendezések kerülnek felszerelésre, vagy
− az épület részére tetőtéri gázkazánházat alakítunk ki, felügyelet nélküli modul típusú kazánokkal.
A hőközpontot földszinten – esetleg pincében – kell kialakítani, gondolva a tartályok cseréjéhez szükséges
útvonal biztosítására (pince!).
A hőközpontot kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.

A hőközpont szükséges alapterülete: B/2.2.1. ésB/2.2.2. pontok alapján számolva
B/2.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén:
A = 24,0 +
Qm
1000
[ ]
m2
ahol:
Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A/5.1. pont alapján.
Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A/2.7. pont alapján):
Vb = 3150 literig 2,80m
Vb = 3150-8000 l között 3,10 m
Vb = 8000 l felett 3,30 m
B/2.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:
A = 13,6 + 0,026
Qm
1000
[ ]
m2
Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A/5.1. pont alapján.

Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A/2.7. pont alapján):
Vb = 2500 literig 3,50 m
Vb = 2500-5000 l között 4,10 m
Vb =5000 l felett 5,00 m
B/3. SZELLŐZÉSI HELYISÉGNY
Csak külön szellőzőgépház esetén kell meghatározni. A szellőzőgépházat kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval
kell ellátni. lehetőleg földszinten, vagy pincében kell kialakítani, gondolva a gépek cseréjénél a szállítási
útvonal biztosítására.
9
A szellőzőgépházhoz szükséges alapterületet és belmagasságot a mozgatott levegőmennyiség – Vsz [m3/h]
– alapján határozzuk meg. (A mozgatott levegőmennyiség számítását lásd az A/4. pontnál.)
Szükséges belmagasság:
Vsz = 20 000 m3/h-ig 2,65 m
Vsz = 20 000 – 30 000 m3/h között 3,00 m
Vsz = 30 000 – 40 000 m3/h között 3,50 m
Vsz = 40 000 m3/h felett 4,00 m
Szellőzőgépház alapterület-igénye
elszívó gépház: A = 9,7 + 0,3

Vsz
1000
[ ]
m2
V
befúvó gépház: A = 14 + 0,6 sz m
1000
[ ]
2
V
befúvó+elszívó gépház: A = 19 + 1,43 sz m
1000
2
[ ]
B/3.1. Légcsatorna keresztmetszete:
B/3.1. Légcsatorna keresztmetszete
A légcsatorna keresztmetszetét – más szállított közegekéhez azonos módon – a szállított légmennyiség és

az áramló levegő sebessége határozza meg.
A szükséges keresztmetszet:
V
A= [m2]
3600 ⋅ v
ahol:
V – a szállítandó levegőmennyiség [m3/h]; az indulásnál ez egyenlő az A/4. pontnál meghatározott
3
Vsz [m /h] levegőmennyiséggel, majd a leágazások után mindig az illető légcsatornába szállítandó
levegőmennyiség a meghatározó.
v – a szállított levegő sebessége [m/s] értéke, komfort berendezéseknél 4-6 m/s, kivéve a nagy
légsebességű berendezéseket.
A helyigénynél gondolni kell a légcsatornára kerülő hőszigetelés vastagságára, valamint al égcsatorna

szerelhetőségére is. Ezért a falsíktól, födémsíktól 5 ~ 10 cm távolságban lehet a szigetelt légcsatorna
szigetelésesének külső felülete, vagy szigeteletlen légcsatorna esetén a légcsatorna felülete.
A légcsatorna oldal-aránya max. 1:2 lehet!
B/4. FŰTÉSI HELYIGÉNY
A kazánházak és a fűtési hőközpont helyigényéhez a “használati melegvízkészítő hőközpont” helyigényét –

központi használati melegvízellátás esetén (kivéve a felügyelet nélküli modul gázkazánokat ) – hozzá kell
adni, mivel a két helyigényt azonos helyiségben vagy egymás melletti helyiségekben célszerű biztosítani.
B/4.1. Fűtési hőközpont
Szükséges alapterület:
A = 27 + 0,014
Q
[m 3 ]
1000
ahol:
Q – az épület teljes hőigénye [W] az A/5.5 pont alapján.
Belmagasság legalább: 2,65 m.
10
A hőközpontot a földszinten, vagy pincében kell elhelyezni, kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.
Gondolni kell a berendezések szállítási útvonalának biztosítására.
B/4.2. Gázkazánház
A gázkazánház tűzveszélyes és robbanásveszélyes épületben, valamint abban az esetben, ha “hasadó-

nyíló” felülettel kell ellátni a helyiséget (lásd A/7. pontnál), akkor a következő épületek alatt nem helyezhető
el:
− lakóház,
− egészségügyi intézmény,
− kulturális intézmény,
− nagy tömegek befogadására szolgáló épület,
− oktatási intézmény.
A felsorolt épületek esetén (kivéve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes épület) a gázkazánházat a tetőn

helyezhetjük el – lásd B/4.3. pontnál.
A kazánházat kétszárnyú, kifelé nyíló, fémajtóval kell ellátni.

A kazánházhoz felügyeletet kell biztosítani, ezért a felügyelő részére pihenő és szociál-higiéniai
helyiségeket biztosítani kell az építésügyi előírásoknak megfelelő alapterülettel.
A kazánház szükséges alapterülete:
A = 30 + 0,022
Q
1000
[ ]
m2
ahol:
Q – az épület teljes hőigénye [W] – A/5.4. pont alapján.
A szükséges belmagasság:
Q = 450 000 W-ig 3,0 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
Q = 450 000 – 800 000 W között 3,2 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
Q = 800 000 – 1 630 0000 W között 3,5 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
B/4.3. Tetőtéri gázkazánház
Az alábbi adatok kizárólag felügyelet nélküli, modul típusú gázkazánok telepítése esetén érvényesek!
Födémterhelés: 600 kp/m2.

Szükséges belmagasság: legalább: 2,65 m
Az alapterület-igény az épület teljes hőigénye – Q [W] alapján (lásd A/5.4. pontnál):
Q = 480 000 W-ig A = 22 [m2]

Q = 480 000 – 720 000 W között A = 35 [m2]
Q = 720 000 – 1 200 0000 W között A = 45 [m2]
Q = 1 200 000 – 1 400 0000 W között A = 62 [m2]
A kazánok felügyeletet nem igényelnek!
11
B/4.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész
A szilárdtüzelésű kazánházi rész több helyiséget foglal magában:

− kazánház,
− széntároló helyiség,
− salaktároló helyiség,
− kiszolgáló helyiség.
A “kiszolgáló helyiségek” a kazánfűtő(k) részére biztosított pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket foglalja

magában. Ezek helyigényét az érvényben lévő építésügyi előírások alapján kell meghatározni.
A többi helyiség alapterület igényét az épület teljes hőigénye – Q [W] – (lásd A/5.4. pontnál) – alapján
határozhatjuk meg:
kazánház: A = 15,1 + 0,06

Q
[m2 ]
1000
széntároló: A = 0,20
Q
[m 2 ]
1000
salaktároló: A = 0,04
Q
[m 2 ]
1000
Mindhárom helyiséget az épület határoló falánál kell elhelyezni. Gondolni kell a kazánok, tüzelőanyag és
salak szállítási útvonalának biztosítására. A salakot (amennyiben a tűzrendészeti előírások és az esztétikai
megjelenés lehetővé teszi) telekhatáron belül, épületen kívül is lehet tárolni.
Mindhárom helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell.

Az egyes helyiségek belmagassága:
− kazánház: 3,1 – 5,0 m a kazánok nagyságától, típusától és tüzelőanyag-ellátásától függően;
− széntároló: legalább 2,0 m;
− salaktároló: legalább 2,0 m.
B/5. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY

B/5.1. Gázmérők helyisége 100 m3/h névleges teljesítményig
Ebbe a csoportba tartoznak a lakások és egyéb, kisebb fogyasztók mérői. A szükséges

mérőnagyságot az A/6.1. pontnál felsorolt gázigények alapján lehet meghatározni. (A fel nem sorolt
gázberendezések gázfogyasztására az “épületgépész” konzulens ad adatot.)
Ezeket a fogyasztókat zárható, szellőzőnyílásokkal ellátott szekrényben kell elhelyezni. a szekrény

csak közösségi helyiségekben lehet (pl. lépcsőház).
A szekrény magassága: az adott szintmagasság.
A szekrény vízszintes méretei:
lakások:
1 db vagy egymás alatt elhelyezett 2 db mérő esetén:
mélység: 250 mm
szélesség: 510 mm
2 db vagy egymás alatt elhelyezett 3 db mérő vagy 4 db mérő esetén:

mélység: 250 mm
szélesség: 1020 mm
egyéb fogyasztók (1 db mérő helyigénye):

gázigény 9-15 m3/h között: mélység: 400 mm
szélesség: 800 mm

12
Megjegyzés: célszerű az egyéb fogyasztók mérőit is külön helyiségben elhelyezni 16 m3/h gázigény esetén.
B/5.2. Gázmérők helyiség
Gázmérő helyiséget kell kialakítani minden 100 m3/h névleges teljesítménynél nagyobb gázmérő
részére, vagy amennyiben a gázmérőket közösen egy helyiségben helyezik el és a gázmérők összes
névleges teljesítménye több, mint 100 m3/h.
A helyiséget a földszinten kell elhelyezni, közvetlenül a szabadba, kifelé nyíló fémajtóval kell ellátni.
Az alapterület 1 %-ának megfelelő szellőző nyílást kell kialakítani. El kell látni az A/7. pont alatt részletezett
“hasadó-nyíló” felülettel.
A gázmérő helyiség helyigénye:
75 – 150 m3/h gázfogyasztás között: 4,5 m2 alapterület, belmagasság: 2,65 m.

150 – 220 m3/h gázfogyasztás között: 7,6 m2 alapterület, belmagasság: 3,00 m.
B/5.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér
Háztartási, kéménybe kötött, nem zárt égésterű gázkészülék (melynek egyenként 58 kW –nál, illetve
összesen 116 kW-nál kisebb a teljesítménye) csak olyan helyiségben üzemeltethető, amely rendelkezik
minimum 1,3 m2 névleges felületű, közvetlenül a szabadva, vagy lépcsőházba nyíló, nem légtömör,
nyílászáróval. Amennyiben a helyiség ezzel nem rendelkezik, úgy egy ilyen nyílászáróval (vagy
nyílászárókkal, melyek összterülete 1,3 m2) rendelkező “kiegészítő helyiséggel” kell összeszellőztetni.
(Kiegészítő helyiségként lakóhelyiség, WC és kamra, valamint tűz- és robbanásveszélyes helyiség nem
vehető igénybe.) Kéménybe nem kötött készülék esetén 5230W névleges hőterhelés felett a helyiségben
mindenképpen szükséges 1,3m2 szabadba nyíló ablakfelület.
A legtöbb gázkészülék (kivéve a 2 főzőhelyes gázfőzőt) csak legalább 8,0 m3 térfogatú helyiségben
üzemeltethető, de a fajlagos hőterhelést minden esetben ki kell számolni, ellenőrizni kell.
A légtérigényt a helyiség fajlagos hőterhelése alapján határozzuk meg:

n
∑H ⋅e
[W / m ]
i
q= i =1 3
V
ahol:
Hi – a helyiségben működő nyílt égőjű, illetve kéménybe kötött gázkészülékek névleges
hőterheléseinek összege [W]
e – készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzó [-]
V – a helyiség légtérfogata [m3]
Az egyes készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzók (“e”) értékei:

kéménybe kötött készülékek e = 1,00
2 főzőhelyes gázfőző e = 0,65
2 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,65
3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,50
A leggyakrabban használatos gázkészülékek névleges hőterhelései a következők:

2 főzőhelyes gázfőző H = 1860 W
2 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 5240 W
Kisvízmelegítő (5 lit/perc – nyílt égőjű) H = 10470 W
Nagyvízmelegítő H = 25 000 ~ 27 300 W
Falikazán (cirkogeizer) H = 24 420 ~ 25 440 W
Kombikazán H = 25 400 ~ 43 480 W
40 W-os falikazán H = 47 000 W
13
Abban az esetben, ha valamely helyiségben kéménybe kötött és nyíltégőjű készülékek is üzemelnek, úgy
mindkettőre külön-külön el kell végezni a fajlagos hőterhelés számítását és arra a készülékfajtára adódó
légellátási feltételeket kell betartani, amelyre a szigorúbb (nagyobb) értékek adódnak.
B/5.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél:

q > 3140 W/m3 esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben.
1750 < q < 3140 W/m3 esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a gázhelyiséghez kapcsolni,
hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 1250 W/m3 alatt legyen.
q < 1750 W/m3 esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség.
Megjegyzés: a fokozott légzárású nyílászárók miatt célszerő zárt égésterű készülékeket alkalmazni.
B/5.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél:
Kazánházak légellátása:
Biztosítani kell a kazánház óránként ötszörös légcseréjét és a kazánok égési levegőjét
⋅ ⋅
V szell = 5 / h ⋅ Vkh
Végési = Vg ⋅ 11m 3 / m 3
Vkh a kazánház térfogata m3

Vg a kazánok gázigénye m3/h
A légellátás történhet gravitációsan, illetve ventilátoros levegő befúvással (konzultáció gépész

konzulenssel).
q > 590 W/m3 esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben.
350 < q < 590 W/m3 esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a helyiséghez kapcsolni, hogy az
együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 245 W/m3 legyen.
q < 350 W/m3 esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség.
B/6. FELVONÓK HELYIGÉNY

B/6.1. Teherfelvonók
A teherfelvonók általában egyedi igényeket elégítenek ki, így az azokhoz tartozó akna- és gépház igényeket
egyedileg kell meghatározni a “gépész” konzulens segítségével.
B/6.2. Személyfelvonók
A személyfelvonók is készülhetnek egyedi igények kiszolgálására, azokkal nem foglalkozunk. A
továbbiakban a hazánkban legáltalánosabban alkalmazott személyfelvonók helyigényét ismertetjük.
A helyigények adatainál az akna és gépház belméreteit közöljük. Az akna oldalfalainak méreteit

(kialakítását, vastagságát) statikai számítással kell meghatározni. Az összes ismertetett felvonó “felső-
gépházas”.
4 személyes felvonó
akna méretei: 1400x1400 mm (esetleg 1300x1400 mm)
gépház alaprajzi helyigénye: 2500x2500 mm
gépház belmagassága: legalább: 2,0 m
akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,2 m.
6 személyes felvonó
akna méretei: 1600x2550 mm (esetleg 1600x2450 mm)
6 személyes, bútor szállításra is alkalmas felvonó

akna méretei: 1600x2550mm (esetleg 1600x2450 mm)
14
15
I. Melléklet
Lakossági és közintézmények napi vízfogyasztása
Revízió: 2004-12-12
A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült fogyasztásának
meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti irányadó értékek alapján kell
meghatározni. Amennyiben az alábbi felsorolásban nem találunk a tervezett építmény alapján besorolható
értéket, úgy az ahhoz legközelebb álló értéket kell megkeresni. A napi vízigény számítás a vízellátásért
felelős szolgáltató számára szükséges annak elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum
napi vízigény ellátását. A táblázatokban szereplő értékek tartományából az alacsonyabb értékeket
válasszuk, mivel a fogyasztási díjak változása az utóbbi időben lefelé módosítja a fogyasztást. A szolgáltató
az elláthatóságot, az engedélyezési hatóság számára, elvi nyilatkozat formájában teszi közzé. A táblázatban
szereplő értékek általában l/fő,D vagyis a fejadagra vetített napi várható átlagfogyasztás. Az átlagos napi
vízfogyasztás a napi fejadag alapján a következő összefüggéssel számítható:
1
V [m 3 / nap] = a ⋅ f
1000
Mely egyenletben „a” a napi fejadag , „f” a lakásokban tartózkodók száma; vendéglátóüzem esetén az
adagok, fők száma; irodarésznél a dolgozók száma; kereskedelmi résznél a dolgozók száma.
Tisztálkodás
1. Háztartások fél komfortos ellátottság 8...12 l/fő,D
Azokat a létesítményeket, amelyek vonatkoztatási komfortos ellátottság 80...150 l/fő,D
egysége nem l/fő,D, az egyidejűség és az összkomfortos ellátottság 120...180 l/fő,D
előfordulási valószínűség ismeretében a tervező W. C. öblítése 24...80 l/fő,D
egyedi mérlegeléssel határozza meg. Vizelde 5 lit/min
1.1. Közkifolyós ellátás 1.2.2. Lakástípusok szerint

Ivóvíz, főzés, tisztogatás, A fajlagos vízigények értékei a háztartások teljes
tisztálkodás, mosás 30...50 l/fő,D vízigényéit jelentik (fejenként).
Személygépkocsi kézi tisztítása 40...60 l/szgk
Ugyanez egyidejűséggel véve 5...15 l/fő,D Félkomfortos lakóépületek közös csapolóhellyel,
Kert egyszeri locsolása 1 ...1,5 11m2 lakásonkénti vízcsapok nélkül 80...100 l/fő,D
Ugyanez egyidejűséggel véve 10...15 l/fő,D Félkomfortos lakóépületek, lakásonkénti
vízcsapokkal, vízöblítéses W.C.-vel120...150 l/fő,D
1.2 Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok Komfortos lakóépületek lakásonkénti
1.2.1 Fogyasztás célja szerint vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses
Ivás 1...2 l/fő,D W. C.-vel és fürdőszobával 150...200 l/fő,D
Főzés 4..:5 l/fő,D Összkomfortos lakóépületek
Takarítás: lakásonkénti egyedi, tároló rendszerű
fél komfortos ellátottság 5...8 l/fő,D villamos vízmelegítővel 220...280 l/fő,D
komfortos ellátottság 8...10 l/fő,D Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti
összkomfortos ellátottság 10...12 l/fő,D egyedi, átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítővel vagy
központi
Tisztogatás melegvíz-ellátással 250...350 l/fő,D
mosás, öblítés (kézzel) 15...20 l/fő,D
mosás (géppel),öblítés (kézzel) 20...25 l/fő,D 2. Települések
mosás (automata mosógéppel) 30...40 l/fő,D A fajlagos vízigények értékei kommunális
mosogatás (kézi) 4...6 l/fő,D vízigényt jelentenek (a beépítési mód és a
mosogatás (folyó vízzel) 20...30 l/fő,D település jellege szerint).
mosogatás (mosogatógéppel) 4...6 l/fő,D
Kert egyszeri locsolása 1,5...3 11m2 2.1. Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok
Utca egyszeri locsolása 1,5...2 11m2
Gépkocsi mosás kézzel, tömlővel 100...200 l/szgk 2.1.1. Szabadon álló beépítés túlnyomórészt
egyszintes épületekkel
Mezőgazdasági jellegű településeken120...150I/fő.D
16
Ipari és vegyes jellegű településeken 3.1.6. Bölcsődék
150...220l/fő,D Gyermekenként 100...150 l/fő,D
Kert és üdülő jellegű településeken: Dolgozónként 70..170 l/fő,D
állandó jellegű lakosság 200...250 l/fő,D
idényjellegű vízfogyasztó 250...300 l/fő,D 3.1.7. Óvodák
időszakos vízfogyasztó 50...70 l/fő,D Félnapos igénybevétel esetén 30...50 l/fő,D
Kert és üdülőövezeti településeken 300...400 l/fő,D Napközi otthonos óvodák
gyermekenként 80...100 l/fő,D
2.1.2. Zárt sorú beépítés egy- vagy többszintes dolgozóként 50...70 l/fő,D
épületekkel
Vegyes jellegű, régi városokban, városrészekben: 3.2. Tisztasági fürdők
összkomfortos ellátottság 300...400 l/fő,D Egy kádfürdőre
komfortos ellátottság 200...320 l/fő,D (fürdővendég-forgalom szerint) 180...200 l/fő,D
félkomfortos ellátottság 120...150 l/fő,D Zuhany (fürdővendégenként) 70...100 l/fő,D
közkifolyós ellátás 50...70 l/fő,D Dolgozónként 50...100 l/fő,D
Ipari jellegű városokban:
összkomfortos ellátottság 350...450 l/fő,D 3.3. Közoktatási intézmények
komfortos ellátottság 250...350 I/fő,D
fél komfortos ellátottság 120...150 l/fő,D 3.3.1. Alsó- és középfokú intézmények
Általános és középiskolák, szakmunkásképző
2.1.3. Többszintes, szabadon álló épületek intézetek zuhanyozó nélkül, tanulónként
telepszerű beépítés 400...500 l/fő,D 30...50 l/fő,D
Általános és középiskolák, szakmunkásképző
intézetek zuhanyozóval, tanulónként 70...100 l/fő,D
Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,D
3 .Közületek, intézmények 3.3.2. Felsőoktatási intézmények
laboratóriumi vagy műhelygyakorlattal egybekötött
3.1. Közegészségügyi intézmények oktatás esetén, hallgatónként 70...100 l/fő,D
Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,D
31.1. Kórházak és szanatóriumok
Kórházak betegágyanként 350...500 l/fő,D 3.3.3. Diákjóléti intézmények, szolgáltatások
Szanatóriumok betegágyanként 300...400 l/fő,D Napközi otthon gyermekenként 30...50 l/fő,D
Kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, Diákétterem, menzák
betegágyanként 500...600 l/fő,D konyha nélkül, csak melegítéssel,
Szanatóriumok mosodaüzemmel, adagonként 50...80 l/fő,D
dolgozónként 100...120 l/fő,D konyha étkeztetés nélkül,
adagonként 30...80 l/fő,D
3.1.2. Szakorvosi rendelői intézetek konyha étteremmel, adagonként 80...160 l/fő,D
Ambuláns betegek, betegen ként 10...50 l/fő,D Diákszálló, kollégiumok,
Vízgyógyászati osztály, Bentlakónként, étkezés nélkül 200...300 l/fő,D
betegen ként 200...300 l/fő,D Személyzet dolgozónként 50...70 l/fő,D
Egészségügyi dolgozók,
személyenként 70...100 l/fő,D 3.4. Kulturális intézmények
Laboratórium egészségügyi Filmszínház, látogatók száma szerint 5...10 l/fő,D
dolgozónként 100...120 l/fő,D Színház
látogatók száma szerint 5...10 l/fő,D
3.1.3. Körzeti orvosi rendelők dolgozónként 20...50 l/fő,D
Betegforgalom, betegen ként 10...15 l/fő,D Kultúrház
körzeti tüdőgondozó, betegenként 15...20 l/fő,D Állandó üzem mel büfével,
Körzeti laboratórium, Férőhelyenként 15...30 l/fő,D
egészségügyi dolgozónként 70...100 l/fő,D Időszakos üzemmel, büfé nélküli
Férőhelyenként 10...20 l/fő,D
3.1.4. Gyógyszertárak Dolgozónként 50...70 l/fő,D
Dolgozónként 70...100 l/fő,D Könyvtár
Mentőállomások elsősegélynyújtással, Látogatók száma szerint 5...10 l/fő,D
dolgozónként 50...70 l/fő,D Dolgozónként 50...70l/fő/D
Mentőállomások gépkocsi-mentőszolgálattal Múzeum, kiállítás
dolgozónként 150...200 l/fő,D Látogatók száma szerint 5...10 l/fő,D
Dolgozónként 50...70 l/fő,D
3.1.5. Szociális otthonok
Bentlakónként 250...300 l/fő,D 3.5. Vendéglátóipari létesítmények
Bejáró dolgozónként 100...150 l/fő,D
3.5.1. Szállodák, motelek, kempingek
17
Szálloda reggelivel, ágyanként,
osztályon felüli 300...500 l/ágy,D
I. oszt. külön fürdőszobával 250...400 l/ágy,D 4. Munkahelyek nem termelésre fordított
I. oszt. közös fürdőszobával 150...250 l/ágy,D vízigénye
alacsonyabb osztályú 100...150 l/ágy,D
személyzet, dolgozónként 70...150 l/fő,D 4.1. Ipartelepek
Motel (étterem nélkül) Ivóvíz, dolgozónként 2...3l/fő,D
ágyanként 150...250 I/ágy,D Használati vízigény, dolgozónként 10...70 l/fő,D
személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,D Tisztálkodás üzemekben,
Kemping férőhelyenként dolgozónként 5...10 l/fő,D
I. osztályú 150...250 I/férőhely,D Tisztálkodás (fekete- és fehér fürdőben) ,
II. osztályú 80...120 I/férőhely,D dolgozónként 100...150 l/fő,D
III. osztályú 30...50 I/férőhely,D Tisztálkodás (fehérfürdőben),
személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,D dolgozónként 50...70 l/fő,D
Tisztálkodás bányászfürdőben,
3.5.2. Éttermek dolgozónként 120...170 l/fő,D
Konyha étkeztetés nélkül Tisztogatás, takarítás, felmosás 2...3 l/fő,D
melegkonyha 30...80 l/adag,D
hidegkonyha 10...15 l/adag,D 4.2. Közlekedési és hírközlési üzemek
Étterem konyha nélkül 50...100 l/adag,D
Étterem konyhával 80...180 l/adag,D Felvételi épületek
személyzet dolgozónként 70...100 l/fő,D Utasok vízigénye .( ivó- és használati víz),
Italbolt, bisztró, cukrászda, személyenként 2...3 l/fő,D
Gyermekváróterem, befogadóképesség
szerint 10...15 l/fő,D
Eszpresszó Váróterem, befogadóképesség szerint 3... 5 l/fő,D
takarítás m2 -enként 2...5l/m2 Kultúrváróterem, befogadóképesség
személyzet, dolgozónként 70...100 l/fő,D szerint 5...15 l/fő,D
vendégenként 5...10 l/fő,D Felvételi épületek takarítása 2...5 l/m2
Peron tisztántartása 2...5 l/m2
Üzemi étterem (lásd: 333 Diákétterem) Forgalmi személyzet
ivó- és használati vízigénye 20...25 l/m2
3.6. Sportpályák tisztálkodási vízigénye 15...50 l/fő,D
Sportolók létszáma szerint 50...70 l/fő,D
Nézőközönség száma szerint 5...10 l/fő,D Szolgáltatási épületek (vontatási, pálya-
Locsolás 3...5 l/m2 fenntartási stb.) vízigénye
ivó- és használati víz dolgozónként 2...3 l/fő,D
3.7. Közigazgatási intézmények mosdás dolgozónként 5...15 l/fő,D
Iroda, hivatal zuhanyozás dolgozónként 60...80 l/fő,D
ügyfélforgalom után személyenként 10...30 l/fő,D
személyzet, dolgozónként 20...30l/fő,D 4.3. Építőipari munkahelyek
A dolgozók vízigénye értelemszerűen.
3.8. Egyéb helyek vízigénye
3.8.1. Gépkocsi-mosó telepek 4.4. Kereskedelmi egységek

Személygépkocsi egyszeri mosása
tömlővel (10...20 min) 200...300 I/db Piac 3...5 l/m2
Tehergépkocsi egyszeri mosása Vásárcsarnok 5...7 l/m2
tömlővel (10...20 min) 300...450 I/db Áruház, dolgozónként 30...70 l/fő,D
Egyéb jármű egyszeri mosása 300...800 I/db Üzlet, bolt, dolgozónként 25...30 l/fő,D
Gépkocsi gépi mosása (3...5 min) 250 I/db Nem tartósított élelmiszert árusító üzletek, boltok
takarítás 3...7 l/m2
3.8.2. Egyedi létesítmények vízigénye egyedi dolgozónként 25...30 l/fő,D
prognónis alapján határozandó meg.
4.5. Közterületek vízigénye

Burkolt közlekedési felületek
tisztántartása 2...3 l/m2
Utak, utcák, parkolóhelyek
Tisztántartása 3...5 l/m2
Zöldterületek locsolása 1,5...3 I/m2
18
II. Melléklet
Csapadékvíz meghatározása
Revízió: 2004-12-12
A csapadékvíz meghatározásának célja a tetősíkon illetve az ingatlanon keletkező csapadék elvezető
rendszer méretezéséhez szükséges alapadatok kiszámítása. A mértékadó terhelés a elvezető csatornahálózat
méretezéséhez illetve, közműhálózat esetén a hálózat befogadóképességének elbírálásához szükséges. A
csapadékvíz-mennyiség meghatározásakor a 10 perces zápor intenzitását kell figyelembe venni (Budapesten a
4 éves, vidéken az 1 éves gyakoriságú értékeket), amelyek a következők:
Körzet: qe, I/(s,ha) Körzet: qe, I/(s,ha)
1. Budapest illetve közigazgatási területe 274 9. Pécs 162
2. Vértes, Gerecse, Pilis 187 10. Szeged 176
3. Győr 11. Kalocsa 179
193 12. Turkeve 194
4. Sopron 159 13. Nyíregyháza 197
5. Szombathely 183 14. Kompolt 222
6. Bakony 199 15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 250
7. Keszthely 179 16. Börzsöny, Cserhát, Mátra 250
8. Tihany 199
A fenti értékek körzetekre vonatkoznak, ezért a számításokkor a körzet vagy a vizsgált hely közeli
körzet értékét kell figyelembe venni. A táblázatban szereplő intenzitás értékei zápor intenzitást (l/s),
hektáronként (10 000m2) jelentenek. A mértékadó terhelést a következő összefüggésből kell meghatározni:
ΨFqe
QCS [l / s ] =
10 000
ahol Qcs mértékadó terhelés; Ψ a lefolyási tényező (viszonyszám, amely a lehullott csapadéknak a csatornába
jutó hányadát jellemzi) [-]; qe a mértékadó fajlagos csapadékvíz hozam (záporintenzitás) hektáronként [I/(s.ha)];
F a vízgyűjtő terület, vagy ferde sík esetén, annak vízszintes vetülete [m2].
A lefolyási tényező értéke: Ψ [-]

pala, bádog, cserép és szigetelő lemezburkolatú tetők 0,90...0,95
egyéb tetők 0,80...0,90
aszfaltburkolat 0,85...0,90
kövezet 0,40...0,70
zúzott kőburkolat 0,25...0,45
kertek, parkok 0,05...0,10
A méretezéskor, ha nincs egyéb pontosító információ, a magasabb értéket válasszuk.
A műszaki leírásban térjünk ki a csapadék elvezetés módjára. Lapos tető esetén általában az épületen
belül vezetjük a csapadékejtő vezetékeket, melyek még egyesített csatornarendszert esetén sem
egyesülhetnek a szennyvízhálózattal. Magastető esetén épületen kívül függő ereszcsatorna segítségével
vezetjük a csapadékvizet.
A csapadék ejtő vezetékek keresztmetszetének meghatározása:

A csapadék ejtő keresztmetszetét, a záporintenzitástól függetlenül, a tető vízszintes vetületének
függvényében választhatjuk ki:
A tető vízszintes Elhúzás nélküli Az ejtő vezeték átmérője elhúzás esetén a lejtés függvényében
vetülete ejtőcsövek
átmérője
% mm % mm
[m2] [mm]
- 25 50 5,0 50 2,0 63
26 - 35 63 4,0 63 1,5 75
36 - 48 75 3,0 75 1,5 90
49 - 63 90 2,5 90 1,0 110
64 - 100 110 2,0 110 0,8 125
101 - 192 125 2,0 125 0,8 150
193 - 277 150 1,5 150 0,5 175
19
278 - 377 175 1,0 175
20
III. Melléklet
Külső és belső oltóvízhálózat
készült az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján
Revízió: 2004-12-12
1. Épületen kívüli tüzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése:

Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél meghatározott oltóvíz intenzitást kell minden
esetben biztosítani. Az oltóvíz biztosításának módja általában üzemi vagy közműhálózat, illetve ezzel
egyenértékű műszaki megoldás (víztorony, tároló – tüzivíz-szivattyú stb.).
Amennyiben az oltóvíz biztosítása a közszolgáltató (vízművek) feladata, úgy az elvi nyilatkozatnak
tartalmaznia kell az építmény tüzivíz igényének 3 legfontosabb műszaki paraméterét: az építményhez
szükséges oltóvíz intenzitást (Vko[l/perc]), a szükséges üzemidőt (tü [perc]) és az oltóberendezés minimális
csatlakozási nyomását (Pcs[bar]). A helyi szolgáltató ennek ismeretében nyilatkozik, hogy képes-e szolgáltatni
az oltóvizet, illetve milyem műszaki változtatások szükségesek (például további tűzcsaptelepítés, vagy
csőhálózat bővítés).
A tűzcsapokat a védendő építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél (magas épületek
esetén 50m-nél) távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. Az oltóvizet vezetékes
vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
1.1. Oltóvíz intenzitás:

A szükséges oltóvíz intenzitást (Vko[l/perc]), a mértékadó tűzszakasz (Amt[m2]) mérete határozza meg
az alábbiak szerint:
0 m2 ≤ Amt < 50 m2 → Vko= 0 l/perc 2500 m2 ≤ Amt < 3200 m2 → Vko = 3300 l/perc
2 2
50 m ≤ Amt < 150 m → Vko = 600 l/perc 3200 m2 ≤ Amt< 3900 m2 → Vko = 3600 l/perc
2 2
150 m ≤ Amt < 300 m → Vko = 900 l/perc 4600 m2 ≤ Amt < 5400 m2 → Vko = 3900 l/perc
2 2
2 2
2 2
800 m ≤ Amt < 1200 m → Vko = 2100l/perc 7200 m2 ≤ Amt < 8200 m2 → Vko = 4800 l/perc
2 2
2 2
2 2
12000 m2 ≤ Amt < ∞0 m2 → Vko = 6000 l/perc
Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás
1800l/perc. Többszintes épületek esetén a figyelembe veendő mértékadó tűzszakasz csökkenthető
abban az esetben, ha az épület tűzállósági fokozata I-III osztály között van az alábbiak szerint:
2 – 5 szintes épületek esetén 30%-al

6 – 11 szintes épületek esetén 40%-al
11 szint feletti épületek esetén 50%-al
1.2. Üzemidő:
Az üzemidő (tü[perc]) az építményben lévő éghető anyagokban tárolt energiától függ, mely
négyzetméterre vetített fajlagos értékét tűzterhelésnek (Tt [MJ/m2]) hívunk. Az 1.1. pontban
meghatározott oltóvíz kapacitást legalább az üzemidő által meghatározott ideig kell biztosítani. Az
üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő:
a. Tt < 400 MJ/m2 → tü=60perc

2
b. 800 MJ/m ≤ Tt < 400 MJ/m2 → tü=90perc
c. 800 MJ/m2 ≤ Tt → tü=120perc
1.3. Csatlakozási nyomás:

A csatlakozási nyomás a 200mm2 szabad keresztmetszeten történő kiáramláshoz tartozó túlnyomás a
csatlakozó tömlő pontján. Mely a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye, a következők szerint:
Tüzveszélyességi osztály Csatlakozási nyomás

”A”,”B” 4 bar
”C” 3 bar
”D”,”E” 2 bar
21
2. Épületen belüli tüzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése:
Vezetékes vízellátás esetén társasházakban, középületekben, ipari épültekben, az építményen
belül fali tűzcsapot is kell létesíteni. A fali tűzcsapok helyét, ahogy bármely más beépített
épületgépészeti szerelvényt, az engedélyezési dokumentációban fel kel tüntetni.
Az alábbi esetekben el lehet tekinteni az építményen belüli fali tűzcsapok telepítésétől (akkor, ha
azt egyéb nemzeti szabvány külön nem szabályozza):
középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket esetén,
az építményben a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat vagy a tűz terjedését
elősegíti,
Középmagas illetve magas épületek esetén, ha az épület alapterülete nem haladja meg
o "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 200 m2-t
o "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 300 m2-t,
o "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 500 m2-t,
o "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 1000 m2-t.
2.1. Oltóvíz intenzitás:

Az építmény vízigény számításakor a belső fali tűzcsaprendszer oltóvíz intenzitását is
figyelembe kell venni, az alábbi táblázat szerint:
Középmagas épület Magas épület

Egy-egy tűzszakaszában legalább szükséges szintenkénti fali tűzcsapok száma,
A létesítmény megnevezése illetve az építményben egyszerre működő tűzcsapok száma (egyidejűsége)
száma egyidejűsége száma egyidejűsége
E E
Lakóépület 1 2 1 2
Igazgatási, iroda- és oktatási
1 2 2 4
épület
Egészségügyi intézmények
fekvőbeteg-ellátási épületei, Nem szükséges
2 3 -
szociális otthonok, öregek telepíteni
háza
Egyéb épületek 2 3 2 4
A táblázatban szereplő szintenkénti szükséges tűzcsapok száma módosul aszerint, hogy az

építmény közlekedési útvonalán számolva, legalább 20m-ként egy-egy fali tűzcsap elhelyezése
szükséges. A belső fali tűzcsapok építménynél figyelembe veendő mértékadó oltóvíz intenzitását
(Vkb[l/perc]) a következő összefüggéssel kell számolni:
Vkb [l / perc] = 150 ⋅ E
mely egyenletben a konstans (150l/perc) egy fali tűzcsap minimális kapacitását jelenti E[-]
pedig a fenti táblázatban szereplő, a teljes építményre vonatkozó egyidejűség.
2.2. Üzemidő:
Az üzemidőt (tü[perc]) hasonlóan a külső tűzcsapok esetéhez, a tűzterhelés (Tt [MJ/m2]) alapján
határozzuk meg. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő:
a. Tt < 400 MJ/m2 → tü= 60perc

2
b. 800 MJ/m ≤ Tt < 400 MJ/m2 → tü= 90perc
c. 800 MJ/m2 ≤ Tt → tü=120perc
2.3. Csatlakozási nyomás:

A csatlakozási nyomás belső fali tűzcsapok esetén (függetlenül a tűzveszélyességi osztályba
sorolástól) 2 bar.
Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap hálózat
nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó csonk
segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz intenzitását fenti elvek
szerint kell számolni, illetve a fali tűzcsapokat a 2.1 pont szerint kell elhelyezni. Az oltó víz igényt ekkor a külső
tűzcsapok biztosítják (a tűzoltó autó szivattyúján és tömlőin keresztül), így a szükséges belső oltóvíz intenzitást
is a külső tűzcsapok intenzitásigényével kell figyelembe venni.
22
3. Beépített automatikus oltóberendezések:
Építészeti szempontból, a beépített vízzel oltó berendezést a helyigények illetve az épületgépészeti,
épületvillamossági igények miatt kell figyelembe venni.
3.1. Építmények ahol mindenképpen kötelező beépített oltóberendezés alkalmazása:

3
Középmagas és magas szálloda illetve szállás jellegű épületek (K2.1; Vse=21,6m , Pszv= 10kW)
Magas iroda, igazgatási és oktatási épületekben, illetve azok számítógép termeiben mely
alapterülete meghaladja a 150m2 (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW)
Fekvőbeteg ellátására szolgáló középmagas és magas épületben, ha a fekvőbeteg-elhelyezés
13,65 méter felett is történik (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW)
Fekvőbeteg ellátására szolgáló épületben, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja
a 300 főt (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW)
Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására
szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben (K1; 6,3m3, Pszv= 6kW)
Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a
8000 négyzetmétert (K2.3; Vse=64,8m3, Pszv= 28kW)
Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett
tűzszakasz méret 50%-át (K2.3, Vse=64,8m3, Pszv= 6kW)
3
Középmagas és magas kereskedelmi épületek (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW)
3
Középmagas zárt garázsépület (K2.2; 43,2m , Pszv= 18kW)
Gépesített garázsépületek, illetve többszintes zárt garázsépületek, melyben szintenként 20-nál
több gépjárművet tárolnak (K2.2; Vse=43,2m3, Pszv= 18kW)
Bármely épület melynek bármely tűzszakasz meghaladja a megengedett tűzszakasz méretét.
Oltórendszer alkalmazása esetén a tűzszakasz mérete kétszerese lehet a megengedett
tűzszakasz méretének.
3.2. A szükséges oltóvíz tároló mérete:
A beépített oltórendszer számára legtöbb esetben víztárolót kell biztosítani, mivel a közműhálózat, a
nagy kapacitásigény miatt nem elegendő. A fenti (3.1 pont) felsorolás zárójelében szerepelnek a szabvány
szerinti kockázati besorolások (K) illetve a hozzá tartozó elméleti tároló méretek (Vse). Sokszor előfordulnak
ennél szigorúbb előírások, melyek nagyobb tároló térfogattal járnak. Ilyenek lehetnek a mai áruházak, melyek
az eladótérben történő polcos tárolás miatt raktárnak minősülnek. Ekkor tároló térfogata a tárolt anyag
összetételétől, csomagolásának módjától és a tároló polcok magasságától függ. Ez eseteben az elméleti tároló
térfogat akár 300m3 vagy ennél nagyobb is lehet.
Az elméleti tároló térfogat a csőhálózat nyomásvesztesége által okozott kapacitás egyenetlenségek
miatt egy biztonsági tényezővel szorzandó, mely a hálózat kiterjedtségétől függő tényező. A gyakorlati
tapasztalatok szerint minimum 30%-os túlméretezés szükséges. Tehát a szükséges tároló mérete:
VS [m 3 ] = 1,3 ⋅Vse
A tüzivíz tárolót 24 óra alatt kell feltölteni, mely további terhelést jelent a közműhálózat számára, így a
szolgáltató felé ezt a vízigényt is be kell jelenteni:
Vtt [l / perc] = 0,6945 ⋅Vs [m 3 ]
3.3. Szivattyú gépház:
A szivattyú gépházat a tüzivíz tároló közelében kell elhelyezni, lehetőleg mellette. Minimális mérete a
beépítendő szivattyúk méretétől függ leginkább. Tapasztalatok szerint 2,5x4m alapterületen 2,7m
belmagasságban elfér két tüzivíz szivattyú, a sprinkler osztó a riasztószelepekkel, illetve az elektromos
kapcsolószekrények.
A szivattyú gépházban minimálisan előírt hőmérséklet elektromos szivattyúk esetén 5°C, Diesel
szivattyú esetén 10°C.
3.3. Energia ellátás
A tüzivíz szivattyúknak az épületgépészet egyéb területén használt szivattyúkhoz képest magas a

teljesítmény igényük. Leggyakoribb eset, hogy az oltórendszer számára két szivattyúk kell alkalmazni,
melyeknek független energia ellátó rendszere kell legyen. Két elektromos szivattyú esetén az építmény két
független betáplálással vagy szünetmentes áramforással kell rendelkezzen. A nagy teljesítmény igény miatt a
szünetmentes áramforrás nehezen megvalósítható. Ezért amennyiben a kettős betáplálás nem valósítható
meg, az egyik szivattyú elektromos motor helyett Diesel erőforrással működik. A szivattyúnkénti becsült
teljesítmény igények értékeit a 3.1-es pontban a zárójelek között (Pszv) találjuk.
23
IV. Melléklet
Kivonat az új szabályozásból
I. Az épületszerkezetekre és az épületre vonatkozó hőtechnikai ellenőrzés
A szabályozás szintjei:
3. szint Összesített energetikai jellemző:
Rendeltetéstől függ, az épületgépészeti rendszereket is magába foglalja. Ennek számítását jelen kivonat nem
tartalmazza, elvégzése épületgépészeti ismereteket igényel.
2. szint Fajlagos hőveszteségtényező:
Rendeltetésstől független, csak az épületre vonatkozó adatokat tartalmaz, minden új épületre, 1000 m2-nél
nagyobb bővítményre, toldalékra és 1000 m2-nél nagyobb szintterület feletti lényeges felújításra egyaránt
vonatkozik.
1. szint Határolószerkezetek:
Minden esetre vonatkozik: új épületek, lényeges felújítások, azon bővítések és toldalékok esetében is, amikor
azok nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át, vagy a 100 m2 eléri, vagy meghaladja.
Általános kivétel a műemléki védelem alatt álló épületek felújításának esete.
1. szint: Határoló szerkezetek

A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (az MSZ EN ISO 6946/A1
2003 szerint) számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott (W/(m2⋅K) mértékegységű)
jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét
a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni.
A rétegtervi hőátbocsátási tényező a pontszerű hőhidak hatása nélkül a következőképpen számítható:
1 ⎡ W ⎤
U= ⎢⎣ m 2 K ⎥⎦
1 d 1
+∑ +
hi λ he
ahol
he [W/m2K] a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: ae)
hi [W/m2K] a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: ai)
d [m] az egyes rétegek vastagsága
λ [W/mK] az egyes rétegek hőátadási tényezői, anyagjellemző (értéke gyártói katalógusokból, az MSZ04-
140-2:1991 szabványból vagy a www.bausoft.hu honlapról ingyenesen letölthető WinWatt
Épületfizika program adatbázisából kereshető ki)
A hőátadási tényezők értékének

meghatározásához az ábra nyújt segítséget.
A pontszerű hőhidak hatása közelítésképpen a

rétegtervi és a pontszerű hőhidak metszetében
számított hőátbocsátási tényezők felületekkel
súlyozott átlagával vehető figyelembe.
A nyílászárók hőátbocsátási tényezőjét a gyártó

adja meg. Az üvegezés és a keret eredő
hőátbocsátását kell figyelembe venni.
24
A határoló-és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A hőátbocsátási
tényező
Épülethatároló szerkezet
követelményértéke
U [W/m2K]
Külső fal 0,45

Lapostető 0,25
Padlásfödém 0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25
Alsó zárófödém árkád felett 0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC) 1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) 2,00
Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00
Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó 1,80
Tetőfelülvilágító 2,50
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50
Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45
0,50
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton
elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
1)
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott
épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része
több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor
ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó
hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási
tényező hatása elhanyagolható.
2)
A besorolás alapja a szerkezet egységnyi homlokfelületére vetített fajlagos tömeg
25
2. szint: Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások
A fajlagos hőveszteségtényező számítása

A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló
(passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső
hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve.
Az egyszerűsített módszerrel:
1 Q
q= (∑ AU R + ∑ lΨ − sd ) [W/m3]
V 72
Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak
vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki.
Korrekciók
Ha az épület egyes határolásai nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött
terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület…), akkor a fajlagos hőveszteségtényező számításához
ezen felületek U hőátbocsátási tényezői
ti − t x
ti − te
arányban módosítandók, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek.
Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek
esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.
Hőhidak hatása
A hőhidak hatása részletes módszerrel a következők szerint számítandó:

∑ lΨ
Ψ [W/mK] a csatlakozás lineáris hőátbocsátási tényezője (meghatározható hőhídkatalógusokból, illetve
hőhídszámító programmal)
l [m] a csatlakozási hőhíd hossza
Mivel a lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása gyakran nehézségekbe ütközik egyszerűsített számítási
módszer alkalmazható. Ekkor a hőhidak hatása az
U R = U (1 + χ )
összefüggés szerint vehető figyelembe. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás
tagoltsága függvényében az alábbi tartalmazza.
26
A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező
A hőhidak hatását
kifejező
Épülethatároló szerkezetek
korrekciós tényező
χ
1)
gyengén hőhidas 0,15
külső oldali, vagy szerkezeten belüli 1)
közepesen hőhidas 0,20
megszakítatlan hőszigeteléssel
1)
Külső erősen hőhidas 0,30
falak gyengén hőhidas 1)
0,25
1)
egyéb külső falak közepesen hőhidas 0,30
1)
erősen hőhidas 0,40
2)
2)
Lapostetők közepesen hőhidas 0,15
2)
3)
Beépített tetőteret határoló szerkezetek 3)
közepesen hőhidas 0,15
3)
4)
Padlásfödémek 0,10
4)
Árkádfödémek 0,10
4)
szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20
Pincefödémek 4)
alsó oldali hőszigeteléssel 0,10
Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon
0,05
hőszigetelt falak
1)
Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a
homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak,
erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján.
2)
Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek
hosszának fajlagos mennyisége alapján (a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe
véve).
3)
Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának,
valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a
födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).
4)
A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve
A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza
Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához
A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2)

Épülethatároló szerkezetek
Épülethatároló szerkezet besorolása
gyengén közepesen erősen
hőhidas hőhidas hőhidas
Külső falak < 0,8 0,8 – 1,0 > 1,0
Lapostetők < 0,2 0,2 – 0,3 > 0,3
Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 – 0,5 > 0,5
27
Talajjal érintkező padlók, pincefalak hőveszteségének számítása
A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező nem tartalmazza a talajjal érintkező határolás és a lábazat
hőveszteségét.
Ezeket az alábbi két táblázat segítségével meghatározott vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján kell
számítani a részletes módszerre vonatkozó összefüggés ( ∑ lΨ ) szerint:
1) A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői (Ψ) a kerület hosszegységére vonatkoztatva:
1)
A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a geodetikus
magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függélyes helyzetű szigetelt sávok összegezett
kiterített szélességének minimális szélessége 1,5m.
28
2) A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői (Ψ) a kerület hosszegységére vonatkoztatva:
A direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre:

Qsd = ε ∑ AÜ gQTOT
[kWh/a]
ahol
Aü [m2] az egyes tájolásokhoz tartozó üvegezett felület
g naptényező
e hasznosítási tényező
QTOT [kWh/m2a] az egyes tájolásokhoz tartozó fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam
A naptényező az adott nyílászárót jellemző érték, értéke gyártmánykatalógusokból határozható meg.
Az e hasznosítási tényező értéke

- nehéz szerkezetű épületekre 0,75
- könnyűszerkezetű épületekre 0,50
A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek az alábbi táblázatban előírt tervezési adatok.
A tervező három lehetőség közül választhat:
1) A sugárzási nyereségeket tájolás szerint számítja, ekkor benapozás vizsgálattal igazolni kell a nem északi
üvegezett felületek benapozottságát. A benapozás vizsgálat elhagyható, ha az adott nyílászáróra nyilvánvalóan
semmilyen árnyék nem vetül (sem a saját épület, sem más épület, növényzet által).
2) A sugárzási nyereségeket mindenütt északi tájolással (árnyékolt eset) veszi figyelembe). Ezzel a a biztonság
javára téved.
3) A sugárzási energiahozam számítása teljesen elhagyható, ekkor a tervező szintén a biztonság javára téved.
29
A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a

következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 qm = 0,2 W/m3K

0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 qm = 0,086 + 0,38 (ΣA/V) W/m3K
A/V ≥ 1,3 qm = 0,58 W/m3K
ahol
ΣA a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete
V a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)
A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandók a külső levegővel, a talajjal, szomszédos fűtetlen
terekkel és fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett
legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az alábbi ábra szemlélteti.
qm ( )
0,7
q (W/m3)
0,6
0,5
0,4
0,3
qm = 0,086 + 0,38 ΣA/V
0,2
0,1
0
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány
2 3
SA/V
ΣA/V /m3/m
(m2(m ) )
Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett, a
biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeiből az
épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének követelményértéke is származtatható a
következő összefüggés szerint:
Um = 0,38 + 0,086 V/ΣA (W/m2K)
30
Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél meghatározott
jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától
függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet – ez a sugárzási nyereség
számítását teszi szükségessé.
31

Gépészeti Segéd

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gépészeti Segéd

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KOMPLEX- és DIPLOMATERVEK

gyakorlati számításai és adatai az

Összeállította: KERESZTY BALÁZS

Átdolgozta: Dr. Majoros András (épületvillamosság, világítástechnika)

A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk

Pnem lakó = e * (1/1000*Pvilágítás + Σ Pép.gépészet + Σ Ptechnológia)

- mérsékelt látási igénye esetén: 10 W/m2,

A , m2 a közel azonos látási igényű helyiségek alapterülete.

Pép.gépészet , kW az épületgépészeti berendezések villamos

Ptechnológia , kW az épületben található technológiai berendezések teljesítményigénye.

Amennyiben az épületben vannak lakóegységek, úgy az épület teljesítményigénye az 1.1 alattiak

Az épület villamos energiaellátásának valószínű módja

Villamos központi elosztó helyiség alapterület igénye:

A napi fejadag értékeit lásd az I.számú mellékletben

A/2.3. Az épület teljes átlagos, napi vízigénye:

A/2.4. A bekötővezeték méretezéséhez a mértékadó víztömegáram, csúcsban

A/2.5. A vízmérő utáni alapvezeték szükséges belső átmérője:

A/2.6. Az épület teljes, napi melegvíz igénye:

A/2.7. A szükséges melegvíztároló-térfogat

A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az

A/2.8.1. Épületen kívüli tüzivíz-hálózat:

A/2.8.2. Épületen belüli tüzivíz-hálózat

A szükséges oltóvíz intenzitását (Vkb[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok

A/2.8.3. “Száraz üzemű” tüzivíz-hálózat

A/2.8.4. automatikus működésű (beépített) tüzivíz-hálózat

A/2.8.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye:

Vo[l/perc]),= Vko[l/perc]+ Vbo[l/perc], ]+ Vtt[l/perc]

A/3.1.2. Csúcsterhelés (csak szennyvíz)

A/3.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség)

A/4. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS

A légcsereszám ajánlott értékei:

A/5. AZ ÉPÜLET HŐIGÉNYE

A/5.2. Szelőztetés, légfűtés hőigénye

A/5.4. Az épület teljes hőigénye

A/6.1. Lakások gázigénye

A/6.2. Gázkazán gázigénye

A/6.3. Az épület teljes gázigénye

A/8. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK KÉMÉNYKIALAKÍTÁSA

Minimális kéménymagasság (kazánbekötéstől számítva): 16,0 m. A kémény 30 m-es körzetben lévő

A/9. GÁZKÉSZÜLÉKEK KÉMÉNYEINEK KIALAKÍTÁSA

A/9.1 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei:

A/9.2 60kW feletti (központi kémények kialakítása)

Abban az esetben kell kialakítani, ha az épület párkánymagassága (a környező terepszinttől mérve)

B/2.2. Használati melegvíz készítő hőközpont

A hőközpontot kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.

B/2.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén:

B/2.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:

Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A/5.1. pont alapján.

B/3. SZELLŐZÉSI HELYISÉGNY

elszívó gépház: A = 9,7 + 0,3

A légcsatorna keresztmetszetét – más szállított közegekéhez azonos módon – a szállított légmennyiség és

A helyigénynél gondolni kell a légcsatornára kerülő hőszigetelés vastagságára, valamint al égcsatorna

B/4. FŰTÉSI HELYIGÉNY

A kazánházak és a fűtési hőközpont helyigényéhez a “használati melegvízkészítő hőközpont” helyigényét –

B/4.1. Fűtési hőközpont

A gázkazánház tűzveszélyes és robbanásveszélyes épületben, valamint abban az esetben, ha “hasadó-

A felsorolt épületek esetén (kivéve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes épület) a gázkazánházat a tetőn

A kazánházat kétszárnyú, kifelé nyíló, fémajtóval kell ellátni.

A kazánház szükséges alapterülete:

B/4.3. Tetőtéri gázkazánház

Födémterhelés: 600 kp/m2.

Q = 480 000 W-ig A = 22 [m2]

A kazánok felügyeletet nem igényelnek!

2 – 5 szintes épületek esetén 30%-al