Professional Documents
Culture Documents
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Tristan
Aimee
Aimee
Aimee
Tristan
Aimee
Tristan
Aimee
Aimee
Aimee
Tristan
Aimee
Aimee
Aimee
Tristan
Belepusztulok abba, hogy nem mehetek oda hozzá. De tudom,
hogy ha megpróbálnék vele beszélni vagy megvigasztalni, az
csak rontana a helyzeten. Tudom, kire gondol, mert én is rá.
Chrisre. Ez aztán klassz módja annak, hogy megköszönjem a
segítségét.
De innen nincs visszaút.
Harcolni fogok Aimeeért.
21. fejezet
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Aimee
Bárcsak tudtam volna, hogy egy szót sem bírok majd elhebegni
ebből a beszédből, mert akkor ezeket az órákat mással töltöttem
volna!
28. fejezet
Aimee
Aimee
Aimee
Tristan
A mentőcsapat elmeséli, honnan tudták, hogy még életben
vagyunk. Néhány hete a manausi reptérről már egy újabb
célpontra is lehetett utazni, és a gépek pont a repülési
tilalommal jelölt terület határán repültek el. Aimeevel a járat
útvonalának látókörében voltunk. Az egyik gép észrevette a
fekete füstöt, amit Aimee mindenáron rendszeresen
meggyújtott. A reptér utasította az erre repülő gépeket, hogy
tartsák szemmel a területet, hátha erdőtűzről van szó, mert azt
nem hitték, hogy a füst lehet jelzőtűz eredménye. Miután
néhány gép jelentést tett, hogy a tűz nem terjedt tovább, már
nem kételkedtek abban, hogy ez igenis jelzőtűz. A miénken
kívül egyetlen másik gép sem zuhant le az elmúlt öt évben
Amazóniában. Tudták, hogy csak mi lehetünk.
A mentőcsapat néhány lövéssel könnyen végez a jaguárokkal.
De Aimeet nem tudják ilyen egyszerűen ellátni. Félholt. A
csapatban van egy orvos, de nincsenek nála a megmentéséhez
szükséges eszközök és gyógyszerek. Amint ideérnek, indulunk
is, de a hely, ahol a helikopter leszállhat, így is napokra van.
Chris elmondja, megpróbált engedélyt szerezni, hogy a
helikopter berepülhessen a tiltott területre, de megtagadták,
hiába próbálkozott lefizetéssel, vagy kért szívességet
mindenkitől. Autóval is képtelenség volt idejönni, annyira közel
vannak egymáshoz a fák. Chrisszel ketten visszük Aimeet egy
hordágyon. Abban a pillanatban, ahogy belépett a gépbe,
tudomást szerzett rólunk – Aimee nevére pillantott a vállamon,
majd az övén az én nevemre. Megdöbbent arckifejezéssel vette
tudomásul, de nem beszélt róla. Most minden kizárólag arról
szól, hogy Aimeet megmentsük. Nem hagyok fel a reménnyel,
hogy még időben a kórházba fogunk érni. De ahogy nézem a
nőt, aki a világot jelenti nekem, és látom minden másodperccel
egyre jobban elgyengülni, ez a remény szertefoszlik.
Az élet minden lépéssel elillan belőle.
32. fejezet
Aimee
Aimee