CPU

Central Processing Unit –

központi feldolgozóegység
 CPU feladata
• Az összes CPU alapvető feladata a tárolt műveletek
sorainak (programok) végrehajtása.
– A program számok sorozata, melyeket a memóriában tárolunk.
– bináris műveletek feldolgozása
– A processzorok programozásához gépi kódokat használnak.
• A gépi kód olyan program, ami a processzor által közvetlenül megértett utasításokból
áll.
 Neumann ciklus
• A négy alapvető utasítás,
amit a CPU alkalmaz:
– betöltés az operatív
memóriából,
– értelmezés,
– végrehajtás és visszaírás
az operatív memóriába.

Az éppen végrehajtandó programutasítás helyét

a memóriában a programszámláló (program
counter - PC) mutatja, mely az utasítások
végrehajtása után növekszik, és amit az
ugrások meg is változtathatnak.
 CPU működése
• A gép a programot és annak adatait
egy külső adattároló eszközről tölti
be, leggyakrabban merevlemezről.
• Ezután a program és az adatok a
központi memóriába kerülnek
• Ezután a program végrehajtása
megindul, és a gép egyenként
sorban végrehajtja a gépi kódú
utasításokat, adatokat változtat,
majd az ugró utasítások hatására a
végrehajtást a memória más
pontján folytatja.
 CPU logikai felépítése
• ALU (Arithmetic and Logical Unit –
Aritmetikai és Logikai Egység).
– A processzor alapvető alkotórésze,
ami alapvető matematikai és logikai
műveleteket hajt végre.
• CU (Control Unit - vezérlőegység).
– Szervezi, ütemezi a processzor
egész munkáját.
• Regiszter (Register)
– A regiszter a processzorba beépített
nagyon gyors elérésű, kis méretű
memória.
• MMU: memóriakezelő egység
– memória frissítését/ellenőrzését
végzi
 Cache
• A cache a processzorba, vagy a processzor környezetébe
integrált memória, ami a viszonylag lassú
rendszermemóriaelérést hivatott kiváltani azoknak a
programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával,
amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet.
• A mai PC processzorok általában 3 gyorsítótárat
használnak,
– Az L1 magban van
– az L2 gyorsítótárat a RAMba van integrálva
– Az L3 gyorsítótár a leglassabb és legnagyobb
réteg, amelyet az összes mag használ.

Külső gyorsítótár IC-k

egy 486-os PC
alaplapon.
 RISC - CISC
A RISC: (angolul Reduced Instruction set Computer) típusú processzorok
célfeladatokra optimalizáltak és gyorsak.
• Az 1980-as évek elején új koncepció jelent meg a processzortervezők kollektív
tudatában, melynek előfutárának a University of Berkeley-n fejlesztett RISC I, majd
a RISC II processzorok tekinthetőek. A koncepció egyszerű:
• A bonyolult, lassú utasítások mellőzése és a címzési módok egyszerűsítése
miatt a korábbinál jóval egyszerűbb felépítésű chipeket tudtak tervezni.

A CISC: (angolul Complete Instruction set Computer) olyan cpu-kat jelent, melyek

utasításkészlete jóval több, bonyolultabb utasítást tartalmaz, mint
a RISC processzorok utasításkészlete. A CISC processzorok utasításai általában
több elemi műveletet végeznek egyszerre, így a gépi kódú programjaik
rövidebbek, jobban átláthatóak egy ember számára (ami nem feltétlenül jelent
előnyt, mivel a gépi kódú programok nagy részét manapság fordítóprogramok állítják
elő).
 A CISC processzorokra példa a mikroszámítógépek köréből a Pentium és a
vele kompatibilis processzorcsalád.
 Regiszter méret
 A regiszter rendkívül gyors, de kisméretű átmeneti
adattárolást lehetővé tevő tároló a processzor
belsejében.
 Mérete befolyásolja, hogy egy-egy műveletnél milyen nagy
számmal tudunk műveletet végezni. Ezt a processzor által
használt szóhossznak is nevezzük.
 Jelenlegi tipikus
értékei: 32, 64 bit.
Mit jelent a CPU tunningolása?

A processzor tuningolása frekvenciájának növelése, esetleg csökkentése. A frekvencia

megegyezik az alap órajel (BCLK) és a processzor szorzó összegével. A BCLK (az
angol Base Clock rövidítése) az oszcillátor által az alaplapon generált frekvencia, amely
a processzoron kívül, más frekvenciákat is befolyásol, például a memória órajelét,
jellemzően 100 MHz-re van állítva. A processzor frekvenciája a legtöbb esetben
módosítható. Vagy a BCLK változtatásával, amely a gyakori instabilitás miatt nem
ajánlott, és az alaplapok többsége nem is támogatja, vagy a már említett szorzó
értékének módosításával.
 Intel és az AMD asztali processzorait két részre lehet osztani:
• szorzózáras és
• szorzózár nélküli processzorokra.

A zárolt szorzó azt jelenti, hogy a gyártó nem engedélyezi az értékek módosítását, és a
technológia jellege miatt ezt utólag nem is lehet feloldani.
Ha azonban szorzózár nélküli processzort vásárolunk, a megfelelő alaplappal, vagyis
chipkészlettel kombinálva lehetőségünk nyílik megváltoztatni az értékeket, vagyis a processzor
frekvenciáját.

Ha ilyen módosításokat teszünk, akkor „tuningolásról” beszélünk.

 Órajel
 A processzor munkavégzési üteme, az órajel
 Megmutatja, hogy egységnyi idő alatt hány művelet
hajtható végre.
 E jellemző értéket az órajel-sokszorozó technológiákkal
tovább tudjuk növelni.
 A jelenlegi tipikus órajel frekvencia 2-3 GHz.

Az órajel-frekvencia lényegének megértéséhez repüljünk vissza az időben, s képzeljük magunkat

egy római (vagy pun, tetszés szerint) hadigálya evezője mögé. Ha az evezősök össze vissza
húznák a lapátokat, akkor a gálya nem haladna valami gyorsan. Ha valaki ütemesen
dobol, vagyis megadja, hogy mikor kell húzni az evezőt, a hajó nagyobb sebességet érhet
el. Nem nehéz elképzelni, hogy gyorsabb dobolás (esetünkben egy szűk határon belül)
növeli a hajó sebességét.
 Órajel

lépések
+· órajelfrek vencia  [Hz]
másodperc

Az órajel gyakoriságához kapcsolódó

8 lépés az mennyi idő? mértékegység a MIPS (Million
Instruction Per Second), azaz millió
1 Hz-es órajel: 8 s utasítás másodpercenként, mely
2 Hz-es órajel: 4 s szintén a processzor teljesítményét
írja le.
2 GHz-es órajel: 4 ns

Frekvencia ciklus

11
CPU fejlődése

Az Intel processzorok fejlődése,

tranzisztor tartalom millió processzorban
kifejezve. Az Intel4004 processzor még
csak 2300 tranzisztort tartalmazott, a
Pentium II 7,5 milliót, a Pentium IV több
mint 40 milliót.

12
 Tranzisztorok száma
 A processzorlapkára integrált tranzisztorok száma is
befolyásolja a számítási teljesítményt
 Jelenlegi tipikus értéke 200–2000 millió tranzisztor között
helyezkedik el a munkaállomás és a szerver kategóriában.

Kétévente kb. duplázódik az egy

lapkán megvalósítható
tranzisztorok száma .

Moore-törvénynek nevezzük
azt a tapasztalati
megfigyelést a technológiai
fejlődésben, mely szerint az
integrált áramkörök
összetettsége körülbelül 18
hónaponként megduplázódik.
 Számítási sebesség
Számítási sebesség befolyásolható még
 az adattovábbítási,
 párhuzamos feldolgozási
 és egyéb sebességnövelő technológiák

Minél kevesebb idő alatt minél több számítást!

Növekvő tranzisztorszámok nem hoznak egyre növekvő teljesítményt, a

többlet tranzisztorokat a többmagos processzorok építésére lehet használni.
Mi a processzormag?

A magokról tiszta lelkiismerettel elmondható, hogy ezek különálló számítási egységek.

Egy többmagos processzor lényegében több darab egymagos processzor egybe
integrálva. Mivel a magok függetlenek egymástól, lehetővé teszik, hogy a processzor
egyszerre több különböző utasításon dolgozzon, több programot kezeljen egyszerre.
Ez kulcsfontosságú a hatékony multitasking esetében. Napjainkban egyre több
alkalmazás és játék képes kihasználni a több mag adta előnyöket.

Az operációs rendszer
szempontjából az utasítások
párhuzamosan kezelt szálakra
osztódnak

Ma már a processzorok többsége olyan technológiával rendelkezik, amely lehetővé

teszi, hogy egy fizikai mag két szálat dolgozzon fel. Emiatt ezeket a processzor
szálakat szokták virtuális vagy logikai magoknak is nevezni.
 Többmagos processorok

+· +· +· +·

+· +· +·

Egy négyszálas kétmagos processzor nem egyenértékű egy négymagos processzorral!

 Jobb egy többmagos
processzor mint egy egymagos?
Csak nagyon párhuzamos programok
esetében.

80% 20%

+ 4 lépés
·

+ 4 lépés 2 lépés
·

Párhuzamos rész Szekvenciális

rész
17
CPU gyártók
 CPU tokozás
• Tokozáson a processzor külső burkát, érintkezőinek
kialakítását értjük.
– Három elterjedt fajtája van:
• LGA-tokozás:
a tűsor az alaplapon helyezkedik el, míg a processzoron csak
úgynevezett érintőpadok találhatóak.
• PGA-tokozás
a csatlakozók a négyzet alakú tok alján helyezkednek el. Ezen belül is
lehet:
o CPGA, azaz kerámiatok, vagy
o PPGA műanyag tok.

• SECC-tokozás
a tok inkább egy kazettára hasonlít, az érintkezők (tűk) az alján vannak.
 CPU
tokozás
 Processzor hűtés
• A mai processzorok olyan magas frekvencián dolgoznak, hogy
egyszerűen elolvadnának az elektromos áram hőhatása miatt,
ezért ezt kell hűtőrendszerrel orvosolni.
• Több fajtája létezik: A hűtőborda és a processzor közé szinte
mindig hűtőpasztát tesznek, a jobb
– Léghűtéses hőátadás érdekében.
Ez általában alumínium hűtőpaszta.
• Aktív hűtés
A processzorra egy hűtőbordát szerelnek, ami elvonja a hőt, erre pedig egy hűtő-
ventilátort, ami hűti a hűtőbordát.
• Passzív hűtés
Ha nincs ventilátor a rendszerben

Passzív hűtés
Aktív hűtés
Vízhűtéses:

Csövekben vizet cirkuláltatnak, és ezt kötik rá a hűteni kívánt

alkatrészre. Teljesen halk, emellett igen hatékony, ám kiépítése bonyolult
és drága.