1 / 21

Kémiai egyensúlyok

Kémiai egyensúlyok. A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók Egyensúlyi reakció: α A + β B + γ C… ↔ λ L + μ M + ν N…

chad
Download Presentation

Kémiai egyensúlyok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: • pillanatreakciók • időreakciók A reakciók lehetnek. • egyirányú • egyensúlyi reakciók Egyensúlyi reakció: αA + βB + γC… ↔ λL + μM + νN… v1 = k1[A]α[B]β[C]γv2 = k2[L]λ[M]μ[N]ν Egyensúlyban: v1 = v2 azaz k1[A]α[B]β[C]γ= k2[L]λ[M]μ[N]ν K = k1/ k2 egyensúlyi állandó

  2. Kémiai egyensúlyok CH3COOH + C2H5OH ↔ CH3COOC2H5 + H2O v1 = k1[CH3COOH].[C2H5OH] v2 = k2[CH3COOC2H5].[H2O] Egyensúlyban: v1 = v2 azaz k1[CH3COOH].[C2H5OH] = k2[CH3COOC2H5].[H2O] [CH3COOC2H5].[H2O] K = k1/ k2 = [CH3COOH].[C2H5OH] K: egyensúlyi állandó Tömeghatás törvénye

  3. Egyensúlyi reakció 2.NO2 -> N2O4 N2O4 -> 2.NO2 v1 = k1.[NO2]2 v-1 = k-1.[N2O4] v1 = v-1 2 NO2 N2O4 K = k1/k-1 = [N2O4] / [NO2]2

  4. Kémiai egyensúly jellemzése Egyensúlyi reakció általános felírása a.A + b.B c.C + d.D Ha K értéke nagy, a reakció termékei vannak többségben [C]c [D]d K = ▬▬▬▬▬ [A]a [B]b Ha K értéke kicsi alig képződik reakció termék [A] ; [B] ; [C] ; [D] : egyensúlyi koncentrációk a, b, c, d : sztöchiometriai együtthatók K : dimenziómentes szám, amelyhez mindig tartozik egy egyensúlyi egyenlet

  5. Homogén kémiai egyensúlyok Minden résztvevő azonos fázisban Gőz vagy gáz fázis esetén N2 + 3 H2 2 NH3 [NH3]2 K = ▬▬▬▬▬ p*V = n*R*T [N2] * [H2]3 p2NH3 Egyensúlyi állandó parciális nyomásokkal felírva Kp = ▬▬▬▬▬▬ pN2p3H2 p = R*T * n/V konst koncentráció

  6. Egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése Van’t Hoff egyenlet integrálva hatás – ellenhatás Törvénye Le Chatelier

  7. Egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése

  8. Egyensúlyi állandó nyomásfüggése Gázok térfogat ~ mólszám hatás – ellenhatás Törvénye Le Chatelier

  9. Mólszám-változással járó reakciók 1 mol ideális gáz terfogata 1 bár nyomáson 0 oC-on 22,41 dm3 Hidrogén égése: 20 oC-on 24 dm3 2.H2 + O2 = 2.H2O 3 mol -> 2 mol térfogatváltozás: 72 dm3 -> 48 dm3 Szénmonoxid égése: 2.CO+ O2 = 2.CO23 mol -> 2 mol Nitrogéndioxid bomlása: 2.NO2 = N2 + 2.O22 mol -> 3 mol Nincs mólszámváltozás: CH4 + 2.O2 = CO2 + 2.H2O 3 mol -> 3 mol

  10. Le ChatellierBraun-elv Ha egyensúlyban lévő rendszerre változást kényszerítünk, akkor a rendszer úgy reagál, hogy csökkentse a változás mértékét. exoterm 2 NO2 N2O4 p, T függés endoterm színtelen barna

  11. Ammónia szintézis (p,T függés) • Reakció: 3H2 + N2 = 2NH3∆H=-46 kJ/mol Mólszámcsökkenés, Exoterm reakció Az egyensúlyi gázelegy összetétele a nyomás és a hőmérséklet függvényében: Alacsony hőmérséklet : kicsi reakciósebesség Katalizátor Fe-Al2O3-K2O A katalizátor igen érzékeny kénvegyületek H2S, COS (karbonilszulfid) megmérgezik a katalizátort.

  12. Ammónia szintézis A konverzió nem teljes : recirkuláció A folyamat leírása: - A szintézisgáz nem alakul át teljesen - Az átalakult ammóniát kondenzáltatás után elvezetik, a maradék gázt recirkuláltatják - A rendszerbe csak annyi friss gázelegyet visznek, ami a képződött ammónia pótlására szükséges - A cirkuláló gázelegyből időnként lefúvatnak az esetleges szennyeződések feldúsulásának elkerülésére

  13. Egyensúlyi összetétel hőmérséklet és nyomásfüggése

  14. Heterogén kémiai egyensúly Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis egyensúlyban a gázfázissal konstans Mészégetés (900 Co) CaCO3 CaO + CO2 [CaO] [CO2] K’c = ▬▬▬▬▬▬ [CaCO3] Kc = [CO2] vagy Kp = pCO2 konstans Amig CaCO3 és CaO is jelen van, addig CO2 koncentrációja, vagy parciális nyomása állandó. (állandó hőmérsékleten, mert a K hőmérsékletfüggő)

  15. Heterogén kémiai egyensúly Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis az egyensúlyban Karbonát-hidrogénkarbonát egyensúly H2O + CO2H2CO3 szénsav ~ CO2 H2CO3 + CaCO3 Ca(HCO3)2 szénsav ~ Ca(HCO3)2 CO2~ Ca(HCO3)2 Amíg mészkő van, addig CO2 koncentrációja arányos a tengervíz hidrogénkarbonát-tartalmával. (Puffer!) (égethető szén kevesebb van mint karbonát!)

  16. Szilárd anyagok oldódása folyadékban • A rosszul oldódó anyagok oldhatóságát - az oldódási egyensúlyból származtatható oldhatósági szorzattal (L) jellemezzük • Az AmBn összetételű só esetén: AmBn m An+ + n Bm- L = [An+]m·[Bm]n AgCl Ag+ + Cl- L = [Ag+]·[Cl]

  17. Oldhatóság L = 1,58*10-8 = [Pb++]*[SO4--] ~0,0001 mol/dm3 0,0207 g/dm3 ~20 ppm

  18. Szilárd anyagok oldódása • Az oldhatóság hőmérsékletfüggése - növekvő és csökkenő - az oldáshő előjelétől függően • A nyomás gyakorlatilag nem változtat az oldhatóságon negatív oldáshő pozitív oldáshő

  19. Az egyensúly eltolási lehetőségei Koncentráció változtatás az egyensúlyi rendszerben sav + alkohol észter + víz [észter] [víz] Egyensúlyi állandó koncentrációkkal felírva Kc = ▬▬▬▬▬▬ [sav] [alkohol] Az egyensúlyi állandó kis szám, így kevés termék keletkezik ! Hogyan lehetne megnövelni a termék (észter) mennyiségét ? • Az egyensúlyi koncentrációhoz képest megnövelem a kiindulási • anyag valamelyikét. K = állandó miatt a rendszer a termék • képződése irányába mozdul el mindaddig • amíg a tört értéke el nem éri a K értékét. • 2. Befolyásolás: a termék egyikét folyamatosan elvonom a rendszerből.

  20. Az egyensúly eltolás lehetőségei Nyomás változtatás az egyensúlyi rendszerben N2 + 3 H2 2 NH3 1 térf. 3 térf. 2 térf. Nyomás növeléssel a termék irányába tolható az egyensúly. Az egyensúlyi rendszer mindig kitér külső behatás esetén Csak akkor hatásos, ha térfogat változás történik a reakció során Hőmérséklet változás hatása az egyensúlyi rendszerre Exoterm reakciók: növekvő hőmérséklet hatására a kiinduló termékek irányába tolódik el az egyensúly. Endotherm reakciók : növekvő hőmérséklet hatására a termékek irányába tolódik el az egyensúly

More Related