1 / 18

A vér

A vér A  vér  többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet. Fő feladata : - az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok, és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása.

julius
Download Presentation

A vér

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A vér A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

  2. Fő feladata: - az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok, és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. - Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában, és a testhőmérséklet szabályozásában.

  3. A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövet. A vér erekben  folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (visszerek).

  4. Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található:  • máj (200-300 ml),  • lép • az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák,  • bőr alatti vénás fonatok,  • tüdők,  • szív • Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0,45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja

  5. Részei: • Sejtes elemek: • - vörösvértestek • - fehérvérsejtek: • - granulociták • - monociták • - limfociták • - vérlemezkék • Vérplazma

  6. A vörösvértestek sajátos bikonkáv korongok. A vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió!), fejlődésük, érésük kb. 7 napig tart. A vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot.

  7. Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió. A férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió /μl ), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / μl). A vörösvértestek szállítják az oxigént, de szerepük van a szén-dioxid szállításában is. Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték.

  8. A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen. A szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük. Egy felnőtt ember 1 μl vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található. Három csoportjuk van: granulocita, monocita, limfocita

  9. Granulociták  A granulociták (vagy polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok) a vöröscsontvelőben keletkeznek. A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni. Méretük 9-12 μm. A neutrofilek kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis). Az eozinofilek és a bazofilek különböző túlérzékenységi reakciókban játszanak szerepet.

  10. A monociták  A monociták nagyobb méretűek, mint a granulociták (átlagosan 20 μm). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek. Az érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezeket szöveti makrofágoknak nevezzük. Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, szerepük van a sejtes (celluláris immunválaszban is.

  11. A limfociták  A limfociták (nyiroksejtek) szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 μm. Három fő típusuk: - T- és a - B-limfociták, valamint - a természetes ölősejtek (natural killer sejtek, NK-sejtek). A T-limfociták a csecsemőmirigyben (Thymus) válnak éretté, innen a nevük.

  12. A vérlemezkék  A lencse alakú vérlemezkék (trombociták) is a vöröscsontvelőben keletkeznek. Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van.

  13. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.

  14. Vérplazma A vérplazma kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium  kálcium, katinok, ill. a  klorid és  hidrogén-karbonát anionok fordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne: glükóz, aminosavak,  karbamid és  húgysav. A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjék is.

  15. Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg: 1.) albuminok: tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük. 2.) globulinok: összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is (immunrendszer). 3.) fibrinogén: a véralvadásban van szerepe.

  16. Normál értékek a vérplazmában  Enzimek: - Kreatinfoszfokináz : 10 - 79 nőknél , 17 - 148 férfiaknál - Laktátdehidrogenáz : 45 - 90 E/l - Foszfatáz : 0,01 - 0,56 nőknél , 0,13 - 0,63 férfiaknál Hormonok: - Tesztoszteron : 25 - 90 ng / 100 ml nőknél , 300 - 1100 ng / 100 ml férfiaknál - ACTH (adenokortikotróp hormon) : 15 - 70 pg / ml - STH (szomatotrop hormon) : 5 ng / ml felnőtteknél , 10 ng / ml fölött gyerekeknél Inzulin : 6 - 26 mU / ml

  17. Más szerves molekulák: - koleszterin : 120 - 220 mg / 100 ml - glükóz : 70 -110 mg /100 ml - tejsav : 0,6 - 1,8 mmol / l - triglicerig : 40 - 150 mg / 100 ml - húgysav : 3 - 7 mg / 100 ml Térfogat: 80 - 85 ml / kg pH: 7,35 / 7,45 Hematokrit: 37 - 48 % nőknél 45 - 52 % férfiaknál

  18. Hemoglobin: 12 - 16 g / 100 ml nőknél 13 - 18 g / 100 ml férfiaknál Bikarbonát: 24 - 30 mmol / l Ca: 2,1 - 2,6 mmol / l Cl: 100 - 106 mmol / l K: 3,5 - 5 mmol / l Na: 135 - 145 mmol / l

More Related