Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
A KÜLVILÁGGAL ÉS A SAJÁT HELYZETTEL KAPCSOLATOS BEÁLLÍTÓDÁSOK MEGMUTATKOZÁSA AZ IMAGINATÍV MUNKA SORÁN
1. A KÜLVILÁGGAL ÉS A SAJÁT
HELYZETTEL KAPCSOLATOS
BEÁLLÍTÓDÁSOK
MEGMUTATKOZÁSA AZ
IMAGINATÍV
MUNKA SORÁN
dr. Bátfai Ágnes
2. az előadás ötlete:
egy összehasonlítás és egy feltételezés
az imaginatív-meditatív munka során megjelenő
belső képek és
a kognitív viselkedésterápiában, valamint a
sématerápiában használatos beállítódások,
sémák összehasonlítása és
az ebből következő feltételezés az ötlet
3. a szimbolikus jelentésű belső képek
keletkezési módja és jellemzői, valamint
a sémák keletkezési körülményei és
ezek meghatározása tartalmaz közös
elemeket.
A feltételezés, hogy ezek alapján a belső
képben megjelenhetnek a sémák.
4. VÁZLAT:
I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak
II. Imaginációval való munka, belső képek
III. Sémák megmutatkozásának lehetősége
IV. Sémák felosztása
V. Klinikai példák a sémák megjelenésére
VI. Összegzés
6. Az előadás célja: annak a bemutatása,
konkrét esetpéldákon keresztül, hogy az
imaginatív munka során, hogyan
mutatkoznak meg a klinikumban, a páciensek
külvilággal kapcsolatos beállítódásai és a
magukról alkotott képei, sémái. Miként
látszanak azok a mély meggyőződések,
amelyek befolyásolják a jelentésadást a
maguk számára.
8. relaxáció: ellazulás,
imagináció: belső képekkel való megjelenítés,
szimbólum: érzelmi szempontból azonos vagy
hasonló, sűrített jelentésű tartalom,
kulturális szimbólumok: tudatos fejlődésen
mentek keresztül, „ örök igazságok”, az
előítéletekhez hasonlóan működnek,
természetes szimbólumok: a tudattalan
tartalmaiból származnak, intuitív észlelések
kifejeződései, egyéniek, nem pontosan
meghatározható, komplex , a pszicho-szakma
elsősorban ezekkel foglalkozik (Jung, Piaget)
9. belső kép:
belső világ megjelenítése, képi
gondolkodással kapcsolatos
hívókép:
a szimbólumterápia során a belső képáramlást
indító és elősegítő formula
séma:
struktúra, keret, a valóságra, élményre
illesztett minta, eligazít, értelmez, közvetít,
sématerápiában: mély alapbeállítódás,
alaphiedelem, meghatározza az attitűdöket
10. diszfunkcionális séma:
az a séma, melyek nem segíti a jelen
helyzethez való alkalmazkodást
sématerápia:
integratív pszichoterápia: kongnitív
viselkedésterápiás, kötődési, Gestalt terápiás,
tárgykapcsolat-elméleti, konstruktivista,
pszichoanalitikus elemet foglal egybe egy új
modellbe (J. Young)
12. az imaginatív meditatív munkát autogén
tréning vezeti be,
mely során testünk nyugalmi állapotával
foglalkozunk,
a jelentkező testérzetek felidéznek képeket,
emóciókat,
mivel az életünk folyamán az élményeink a
testérzetekhez kapcsolódnak majd
szimbolikus jelentésű képekbe sűrűsödnek
(fejlődés-lélektani oka van)
13. az autogén tréning módosult tudatállapotában
ezek
a tudattalan tartalmak hozzáférhetőbbé válnak
ezt a folyamatot érzelem irányítja,
a kognitív kontrollnak kis szerepe van,
az önreflexió megtartott
15. Sémák (alaphiedelmek):
mély meggyőződések, melyek az
életünk folyamán a helyzetekhez való
beállítódásainkat (attitűdjeinket),
élményeinket, értékeléseinket
befolyásolhatják.
Stabilak, hosszan tartó mintázatok, melyek
gyermekkorban fejlődtek ki, sok séma a
préverbális korban, pervazív mintázat
16. Miért „kell” a séma?
a világot ezeken keresztül látjuk,
az alkalmazkodást segítő gyors feldolgozást
teszik lehetővé,
hogy a világot egységesen, konzisztensen
lássuk,
ha olykor torzít is a nézőpont pl.
diszfunkcionális attitűdök, sémák esetében
17. az alaphiedelmek, sémák a fejlődés folyamán,
az élményeink mentén alakulnak,
az élmények integrálódnak, sematizálódnak,
szimbolikus kombinációk jönnek létre,
melyben emlékek, érzelmek, testi érzések
kapcsolódnak össze,
kogníciókat is tartalmaznak, ezzel többször
kerülnek kapcsolatba az élet folyamán, a
múltban, az asszimilációs és akkomodációs
folyamatok során
18. röviden:
a séma lényeges elvont vonásokat,
összefüggéseket konkretizál, szimbolizál,
a séma egy globális belső szemléleti kép
19. imaginációkor (sématerápiában: élmény
alapú technika során) lehetővé válik a séma
szimbolikus megjelenése
a sémák átélhetőek, beazonosíthatóak lesznek
a kapcsolódó érzelmek is megismerhetővé
válnak,
érzelmi megélés válik lehetővé
a korábban említett rögzülésmód és
felidézhetőség miatt.
20. ÖSSZEHASONLÍTÁS
belső képek
fejlődés folyamán
élmények mentén
testi érzésekhez
kapcsolódnak
érzelmek mozgatják
imagináció előhívja
sémák
fejlődés folyamán
élmények mentén
testi érzéseket
emlékeket
érzelmeket
kogníciókat
tartalmaznak
imagináció előhívja
21. Látható, hogy a
belső képek és a sémák keletkezésének
meghatározásában és
tartalmában közös elemek vannak,
így adódik az a feltételezés, hogy
a sémák megnyilvánulhatnak a belső
képekben
23. A klinikumban megjelent diszfunkcionális
sémákat mutatom meg.
A gyermekkorban a be nem töltött érzelmi
szükségletek mentén alakulnak ki,
vagy mert traumatizálódtak a gyerekek,
vagy túlzottan elkényeztették őket,
vagy jelentős személyekkel kapcsolatosan
szelektíven identifikálódtak,
vagy tartalmakat internalizáltak
(temperamentum, hamis emlékezés,
reziliencia is szerepet játszhat)
24. Korai máladaptív sématartományok
I. Elszakítottság, és elutasítás (biztonságos
kötődés, elfogadás szükségletével kapcsolatos)
II. Károsodott autonómia és teljesítőképesség
(kompetencia, autonómia, identitásérzés)
III. Nem megfelelő határok (reális keretek,
határok, önkontroll)
IV. Kóros másokra irányultság (szükségletek,
érzelmek kifejezésének szabadsága)
V. Aggályosság, gátlás (spontaneitás, játék)
26. korábbi imaginációs anyagok utólagos
átnézése történt,
a munka önismereti csoportokban
és egyéni terápiákban zajlott,
a kérdés az volt: tükröződnek-e és hogyan az
attitűdök, a sematizálódott tartalmak,
a patológiát illetően szorongásos zavarok és
személyiségzavarok fordultak elő
27. spontán belső képekkel, valamint
hívóképpel indukált belső képekkel
dolgoztam,
a hívóképek a Szőnyi-Koronkai-féle képsor
szerintiek voltak,
vagy menet közben problémákhoz illeszkedő
egyéb spontán hívóképek
28. a belső képeket az imagináció után beszéltük
meg
az imagináció során keletkezett képek
megbeszélésekor
a páciensek saját értékelését, jelentését
támogattam
a visszajelzéseim is a páciensek
saját ütemű feldolgozását tartották szem előtt
29. olyan imagináció-részleteket mutatok be,
melyeket az egyes szereplőkre, személyiség-
tulajdonságaikra, patológiájukra jellemzőnek
tartottam,
és, ha a saját interpretációjuk
is egybevágott ezzel a feltételezéssel
vannak, akik sémakérdőívet is kitöltöttek
30. a bemutatás sémák szerinti, de látható, hogy
melyik hívókép aktiválta ezeket,
nem feltétlen jellemző, hogy mely
hívóképekre jelennek meg bizonyos sémák,
ezek egyéniek, mint ahogy a
szimbólumoknak is egyéni és nem teljesen
kifejezhető, komplex jelentésük van a
természetes szimbólumokat illető
felfogásban,
többféle hívóképre jelent meg egy-egy
pácienstől hasonló érzelmi hátterű belső kép
33. amit bemutattam: egy feltételezésre adott
tapasztalat, melyre bizonyíték: személyiség-
jellemzők, élettörténet, saját értelmezésük,
kísérő érzelmeik és érzéseik korrelálása,
különböző hívóképre hasonló érzelem által
irányított belső kép, valamint sémakérdőív
egy másik pszichoterápiás módszer
szemszögéből világítottam rá az imaginatív
tartalmakra, a két módszer közötti közös
elméleti alap, hivatkozás van: Piaget
fejlődéselmélete (sémák, szimbólumok)
34. Bagdy Emőke: Relaxációs és szimbólumterápiák. Psychiatria Hungarica, 8:161-167, 1993.
Budavári Ágota: Relaxációs és szimbólumterápiák. Füredi J., Németh A., Tariska P.: A
pszichiátria magyar kézikönyve, Budapest, 2009
Carl Gustav Jung: Az ember és szimbólumai, 1978 ( Man and his symbols 1964)
E.A. Bennet: Az igazi Jung 1999 ( What Jung Really Said 1959)
Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban, 1970
Jeffery E. Young, Janet S. Klosko, Marjorie E. Weishaar: SÉMATERÁPIA Gyakorlati
kézikönyv 2010 Bp, (New York, Schema Therapy 2003)
Koronkai Bertalan: Tanítások tanítója I-II. Budapest, 1995, 2005
Németh Marietta: Szimbólumok integratív elemzése a katatim képélmények tükrében,
doktori disszertáció, 1995.
Németh Marietta, Szőnyi Magda: Relaxációs és szimbólumterápiák. Szőnyi G., Füredi J. : A
pszichoterápia tankönyve. Budapest, 2014
Regina Pally: Az agy-lélek kapcsolat (2000) , az International Jurnal of Psychoanalys
folyóiratban megjelent cikkek összefoglalója