- Information
- AI Chat
Bűnösség (büntetőjog általános rész)
Büntetőjog I (BUJEN1XN/SZ)
Szegedi Tudományegyetem
Preview text
Bűnösség
A bűnösség a bűncselekmény-fogalom rendszerében
a cselekmény tényállásszerűségét és büntető-jogellenességét feltételezi lehetséges a büntető-jogellenesség megállapítása bűnösség hiányában van olyan eset, amikor az elkövető a büntető-jogellenesség feltételeinek hiányában cselekszik – betartja a jog határait – ilyenkor jogos védelem nem megengedett vele szemben – mert az jogtalan támadás van a másik eset, amikor az elkövető, bűnösség nélkül valósítja meg a jogellenes cselekményt – az elkövető magatartása ellentmond a jogrendnek szabályainak és követelményeinek – ekkor lehet jogos védelmet alkalmazni vele szemben
Bűnösségről több értelemben:
bűnelkövető büntetőjogi meghatározása több értelmű anyagi büntetőjog bűnösség fogalma különbözik a büntető eljárásjogi bűnösségi kategóriától (perjogi vagy processzuális bűnösség) perjogi – bűnössé nyilvánítás azt jelenti, hogy a bűnelkövető (vádlott) büntetőjogi felelősségre vonás valamennyi feltétele fennáll ez azonos a bíróság megállapításával mely szerint: o vád tárgyává tett cselekmény=bűncselekmény o vádlott követte el o bűnösen (szándékosság vagy gondatlanság) o nem állnak fenn büntethetőséget kizáró vagy megszüntető körülmények a perjogi bűnösség feltételezi az anyagi jogi bűnösséget (szándékosság vagy gondatlanság), de többet is magába foglal – felelősségre vonás minden objektív és szubjektív ismérvét továbbiakban az anyagi jogi bűnösséget vesszük át
Bűnösségfogalmi irányzatok
német dogmatikában megjelentek (sorrend szerint): o pszichológiai o pszichológia-normatív o tisztán normatív bűnösség fogalom ezeket egészíti majd ki Liszt – materiális bűnösség
A. Pszichológiai bűnösségfogalom o 19. szd. o minden jogi fogalmat igyekezett – természettudományosan megragadható jelenségekre visszavezetni o bűnösség az elkövető szubjektív kapcsolata a cselekményével, illetve tette következményével o bűnösség összetevői – szándékosság vagy gondatlanság o beszámítási képesség – főként bűnösségi vagy büntetési előfeltétel o képviselők nálunk Finkey és Angyal – bűnösség kizárólag a cselekmény és az elkövető közti etikailag színtelen lélektani cselekmény kapcsolat ( szándékosan egyaránt jót és rosszat is lehet cselekedni) o szélesebb értelemben vett pszichológiai bűnösségfogalom – normatívnak nevezik
o ennek képviselői Angyal és Vámbéry – bűnösséghez a kötelességellenesség, rosszallás ténylegesen vagy potenciálisan megjelenik a tudatban – ebből lesz később a jogellenesség
B. Komplex (pszichológiai-normatív) bűnösségfogalom o nagy szerepe volt Franknak – bűnösség fogalom felépítése 1907. o szerinte a bűnösség – kötelességellenes akaratképződés, amely az elkövetőnek felróható. o tehát – bűnösség áll: pszichés kapcsolat 3 elem: beszámítási képesség, szándékosság/gondatlanság, bűnösséget kizáró okok hiánya o Bűnösség felróhatóság – a tiltott magatartás, mint bűnös, valakinek csak akkor írható a terhére – ha azt elkövette, azt választotta o komplex – pszichikus+ értékelő elemek egymás mellett o 3 főbb sajátossága: hanyag gondatlanság esetére tagadja a pszichés viszony meglétét szándékosság és gondatlanság rendszerbeli helye megmarad – a bűnösség fogalmilag a pszichés viszony melletti értékítéletté válik értékítélet – a felelősség szűkítő külön dogmatikai és gyakorlati szerephez jut – lehetséges, hogy a jogszerű magatartás el nem várása végett a negatív értékelés elmarad és a bűnösség hiányzik o ezt az irányt nálunk Heller és Schultheisz képviselte o nézeteik az elvárhatóság kizáró okai: mindenki mást gondolt
Német dogmatika Schultheisz Heller Elvárhatóság törvény felett vizsgálandó – általános érvényű bűnösségi elem**.** Kifejlesztette a törvény feletti elvárhatóságot. Bírói mérlegelés.
Szándékos bcs. elkövetésekor az elvárhatóság kizáró okok meghatározására csak tv. jogosult. Csak a gondatlan bcs. lehet bírói mérlegelés az elvárhatóságnál.
Elvárhatóság kizáró oknál csak azt ismerte el amit a törvény szabályoz. Abban látta lényegét, hogy a büntethetőséget kizáró okoknál felszínre kerül a jogalkotó akaratát – ezek az okok helyesen tudtak beilleszkedni a dogmatikai rendszerbe.
C. Tisztán normatív bűnösségfogalmi felfogás o szélesebb értelemben – materiális a neve o bűnösségből a szándékosságot, illetve a gondatlanságot, mint tisztán pszichológiai összetevőt eltávolítja o Welzel – szándékosság már nem bűnösség, hanem a jogtalansági tényállás összetevője o bűnösség azon tulajdonságok összessége, amelyek felróhatónak bizonyulnak o Welzel szerint a bűnösség az elkövetővel szembeni személyes felróhatóság, tisztán értékítélet o felróhatóság előfeltételének a beszámítási képességet tekinti
7 A bűnösség fogalma és felróhatóság
7.2 A bűnösség és felróhatóság
o Bűnösség a társadalomra veszélyes cselekmény és az elkövetője pszichikus viszony, amelynél fogva a cselekmény az elkövetőnek felróható. o Bűnösség tartalma szerint a pszichés viszony, amelyhez azonban értékelő mozzanat is hozzátartozik. o pszichikus viszony – társadalomra veszélyes cselekményhez és következményhez kapcsolódik a felróhatósági mozzanat – ezáltal tárul fel a bűnösség tartalma. o felróhatóság – a bűnösség motivációs hiba következménye: bűnelkövetéstől való visszatartásra hivatott – ún. közösséges motívumok vagy fel sem merültek; bár arra megvolt a lehetőség, vagy felmerültek ugyan, de nem jutottak uralomra. o felróhatóság a beszámítási képességen alapuló szándékosságnak, illetőleg gondatlanságnak az automatikus következménye o olyan pszichológiai bűnösségfogalom mely szerint – a bűnösség a szándékosság és gondatlanság gyűjtőfogalma
7.2 A bűnösség fogalmáról
o szándékosság és gondatlanság megléte nem jelent mindig bűnösséget o életkor – nem pszichés viszony feltétlen előfeltétele o 14 évet be nem töltött gyereknek - bár rendelkezik beszámítási képességgel – ha a szándékosság fenn áll akkor sem cselekmény akkor sem róható fel neki – bűnösségnek csak az ontólógiai alapja van meg – pszichés viszony megvan o de hiányzik a normatív kritérium – a pszichés viszony a törvényben megjelölt életkor szerint felróható legyen o elvárhatóságot kizáró okok – pl. nem róható fel hozzátartozónak a feljelentés elmulasztása – a Btk. szerint ez a pszichés viszony nem nem róható fel az elkövető terhére o ezekből következik, hogy a pszichés viszony mellett kell lennie egy normatív-értékelő mozzanat - így válik általános érvénnyel bűnössé o PSZICHÉS VISZONY+ NORMATÍV-ÉRTÉKELŐ MOZZANAT = BŰNÖSSÉG o felróhatóság nem mindig az társadalomra veszélyes cselekmény és az elkövetője közti pszichés viszony automatikus következménye – hanem adott esetben a bűnösség körét korlátozó kritérium is o A bűnösség felróható pszichés viszony az elkövető és a társadalomra veszélyes cselekménye, illetve ennek következménye(i) között. o ez a fogalom a pszichológiai és normatív egysége – de alapvetően pszichés viszony – a normatív pedig a büntetőjogi felelősség o pszichés viszony nem csupán szándékos vagy tudatlan gondatlanság – hanem hanyagság (potenciális pszichés viszony) o pszichés viszonyt nem válthatja fel a jogrend vagy a bírói értékítélet – amelyek a tisztán normatív bűnösségfogalmakra jellemzőek
Bűnösségnek többelemű bűncselekmény-fogalmi elem : ez azért fontos, hogy a bűncselekmény fogalma minden esetben alkalmas legyen elhatárolni a bűncselekményt a nem bűncselekménytől. Összetevői:
megfelelő életkor – mindig szükséges
beszámítási képesség (csaknem mindig – Btk 18§. felelősség kivételével) bűnösség két központi alakzata (szándékosság és gondatlanság) - (csaknem mindig – Btk 18§. felelősség kivételével) jogszerű magatartás elvárhatósága – (törvény által meghatározott esetekben van bűncselekmény megvalósulását kizáró körülménye)
Általános érvényű elv – megfelelő életkor
Elkövetett cselekményhez viszonyuló elemek - beszámítási képesség, bűnösség két központi alakzata (szándékosság és gondatlanság), jogszerű magatartás elvárhatósága
7.2 Actio libera in causa
o bűnösségnek az elkövetési magatartás kifejtésekor fenn kell forognia o ettől eltér az action libera in causa – törvényben nem szabályozott, de szokás jogilag és bírói gyakorlatban használják o actio libera in causa : actio – cselekmény causa – ok libera – beszámítható actio praecedens – előmagatartás Actio libera in causa alatt olyan cselekmény értendő, amelynek döntő oka az elkövető beszámítható állapotában kifejtett felróható előmagatartás, aminek következtében olyan állapotba helyezi magát, hogy a tényállásszerű eredmény, illetve objektív tényállási elemek csak abban az időpontban jelentkeznek, amikor az elkövető már nem beszámítható. o a bűnösséget, a beszámítási képességet a tényállásszerű magatartáshoz képest egy korábbi időponttól nézve állapítjuk meg a későbbi történésre nézve. o így a bűnösség nem a beszámíthatatlan állapotban végrehajtott magatartáshoz kapcsolódik o hanem az előtte levő magatartáshoz – az ilyen állapot felróható (szándékos/gondatlan) előidézéséhez
Elkövetési magatartás megelőző „cselekvési rész”
Elkövetési magatartás rész
actio praecedens (ok a későbbi action in libera causa-ra)
actio libera in causa (azaz nem libera in se) Bűnösség van Nincs bűnösség
o nemcsak szándékos, hanem gondatlan actio libera in causa-t is ismer a szakirodalom (Btá-tól eltérően) 7.2 A bűnösség elemei
o megfelelő életkor o beszámítási képesség o bűnösség két központi alakzata (szándékosság és gondatlanság) o jogszerű magatartás elvárhatósága
o teljesen beszámíthatatlannál a büntetőjogi értelemben vett szándékosság/gondatlanság kizárt o korlátozott beszámíthatatlanság – szándékosság/gondatlanság elegendő tartalommal létrejöhet o hatályos szabályozás szerint a gondatlan elkövetés csak akkor bűncselekmény, ha a törvény azt külön büntetni rendeli – jogkövetkezmények lényegesen enyhébbek o külföldön is van ilyen – pl. bűnelkövetőt mentesítik a büntetés alól – ha a bűncselekmény következményei olyan súlyosan érintik a bűnelkövetőt, hogy az nem felel meg a büntetés céljának o szándékosságnak és gondatlanságnak – nemcsak bűnösségi alakzat, hanem a diszpozíció (törvényi tényállás) alanyi oldalához is tartozik
d) Elvárhatóság o bűnösségre vezető motivációs hiba o vannak olyan helyzetek amikor az irányadó közösségi motívumok felmerülésének és uralomra jutásának az elmaradása – nem tekinthető büntetőjogilag jelentős motivációs hibának - ilyen helyzetben az elkövetéstől való tartózkodás nem várható el o ahol a törvény az elvárhatóságot diszpozíciós elemként szabályozza (pl. segítségnyújtás elmulasztása) – a bíró jogosult az elvárhatóság mérlegelésére o egyébként a Btk. maga tartja fenn annak jogát , hogy mikor nem jött létre bcs. az elvárhatóság hiánya végett ez úgy történik, hogy a törvény büntethetőséget kizáró okként szabályozza, amelyekben a büntetéssel fenyegetett cselekménytől való tartózkodás nem várható el o a magyar törvény nem ismeri el általában a kizáró okokat o de a gyakorlatban a törvényi szabályozáson túl is szerephez jut o azért fontos az elvárhatóság, hogy a bcs. a nem bcs. meg tudjuk különböztetni o törvény némely rendelkezése maga is értékeli a korlátozott elvárhatóságot aki hamis vagy meghamisított „kisebb vagy azt el nem érő értékű” pénzt forgalomba hozza, korlátlanul enyhíthető a büntetése, ha a pénzt valódiként jogszerűen szerezte
8. A bűnösséget kizáró okok
bűnösséget kizáró okok zárhatják ki az adott esetben ha bűnösséget kizáró ok állapítható meg – az nem érinti a cselekmény tényszerűségét és a büntető-jogellenességet ennek az a következménye – a bűnösséget kizáró ok fennállása esetén a jogellenesen, de nem bűnösen cselekvő személlyel szemben például jogos védelem lehetséges bűnösséget kizáró okok – kizárják a bűnösség egyik építő elemét o megfelelő életkor hiánya, gyermekkor; beszámítási képességet kizáró okok; szándékosságot helyett tévedés; elvárhatóságot kizáró okok
8 A megfelelő életkor hiánya, a gyermekkor
o büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges – a büntetőjogi felelősségre vonást zárja ki a nem megfelelő életkor - gyermekkor o a gyermekkor megállapítása változásokon ment át: Csemegi kódex – 12 meg nem haladó nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható Csemegi kódex – 12-16 között sem volt büntetőjogilag felelősségre vonható – ha nem rendelkezett cselekménye bűnösségének felismeréséhez szükséges belátással. 2012. évi új Btk. 16§ – 14. életévét be nem töltötte ezzel szemben a Btk. 105§ - azt mondja, hogy 12 éves büntetőjogilag felelős – ha a 16§ taxatíve felsorolt bűncselekmények bármelyikét megvalósította és rendelkezett belátási képességgel a bűncselekmény következményeire nézve Tehát a 12. életévét betöltött fiatalkorú akkor felel ha 16§ szakaszban taxatíve felsorolt bűncselekményeket: o tettesként vagy részesként valósította meg o rendelkezett belátási képességgel a bűncselekmény következményeire nézve
16§ taxatíve felsorolt bűncselekmények amik vonatkoznak a 12-14 évesre:
emberölés, erős felindulásból felsorolt emberölés, rablás – alap és minősített tényállások testi sértés és kifosztás – csak egyes minősített esetek
16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés], d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) bekezdés], e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül], f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)- (3) bekezdése szerint minősül], g) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], és i) a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Btk. a fiatalkorúakra nézve nem szabályoz külön beszámítási képességet kizáró okot – ha egy nem gyengeelméjű (nem kóros állapotú), de szellemileg visszamaradt fiatalkorú nem képes valamely cselekmény társadalmi jelentőségét felfogni, a társadalomra veszélyesség való címén mentesülhet a felelősség alól kóros elmeállapot önmagában nem értékelhető beszámítási képességet kizáró okként – továbbá a cselekmény következményeinek a felismerésére vagy az ennek megfelelő magatartásra képtelenség csak akkor zárja ki a beszámítási képességet, ha ez a kóros elmeállapot következménye. biológiai okoknak akkor van büntetőjogi jelentőségük, ha: o elkövetőt képtelenné teszik a cselekménye társadalomra veszélyes következmény felismerésére o vagy felismerésnek megfelelően cselekedjen o illetve ebben korlátozzák csökkenti az elkövető büntetőjogi felelősségét – büntetés korlátlan enyhítése új Btk. nem nevesíti a kóros elmeállapot lehetséges eseteit – példálózva sem – orvosi kérdésnek tartja (a régi tartalmazta)
Mégis 5 pszichiátriai kórkép ismert a büntetőjogi hatásait illetően:
1) Elmebetegség: o skizofrénia – pszichés működés egységének, összességének felbomlása o paranóid kórformák – gondolkodás tartalmi zavara o mániás-depressziós elmezavar – affektív, hangulati élet zavaraival kapcsolatos o epilepszia – pszichomotoros rohamok
2) Gyengeelméjűség: o született, magzati vagy kora gyermekkori károsodás – olyan értelmi fogyatékosság, ami orvosi úton még átmenetileg sem befolyásolható o Esetei (súlyossági sorrendben): debilitás – a többihez képest ők követnek el legtöbb bűncselekményt – cselekmény viszonylatában gyakran rendelkeznek legalábbis korlátozott beszámítási képességgel imbecilitás idiócia
3) Szellemi leépülés : korábbi értelmi teljesítőképességnek különböző okok (pl. aggkori agyérelemszedés) folytán bekövetkező hanyatlását jelenti. 4) Tudatzavar: Btk. 17§ szerint csak akkor tekinthető beszámítási képességet kizáró/korlátozó oknak, ha kóros jellegű o tudat beszűkülése/elhomályosulása – kóros vagy nem kóros jellegtől függetlenül befolyásolhatja a beszámítási képességet o 17§ nem változtat azon, hogy a jogos védelem és végszükség szabályozása a beszámítási képesség talaján nyugszik o erős felindulásból elkövetett emberölés – enyhítő büntetés a beszámíthatóságot csökkentő tudatzavar végett 5) Személyiségzavar: (pszichopátia) o önmagában nem betegség
o személyiségzavarban szenvedő személy – olyan személyiség, amely a társadalmi elvárások szempontjából elégtelen magatartáshoz vezethet (miniszteri indoklás) o 2 álláspont: beszámítási képességet csak az zárhatja ki/korlátozhatja – ha pszichopátia talaján elmezavar lép fel beszámítási képességet zárhatja ki/korlátozhatja - maga a pszichopátia – enyhítő körülmény o az a kérdés tehát, hogy elég a pszichopátia vagy kell hozzá más is, hogy a beszámítási képességet kizárja/korlátozza = elegendő egymagában is o enyhítő körülmény e? NEM
Büntetések: részleges beszámíthatóság – cselekményként kell vizsgálni beszámítási képesség hiányában az elkövető nem büntethető – o de amennyiben személy elleni erőszak vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt valósított meg o és a Btk. 78§ meghatározott további törvényi feltételek is teljesültek o kényszergyógykezelésnek van helye Törvényi feltételek megléte mellett alkalmazható: akkor is ha az elkövető kóros elmeállapota miatt nem büntethető o elkobzás o vagyonelkobzás o elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenségének tétele Amennyiben az elmeműködés kóros állapota korlátozó tényezőként hatott közre – az elkövető beszámítható és a bűncselekmény megvalósul o az elkövető büntethető o azonban a büntetés korlátlanul enyhíthető
8.2 Ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény :
önhibából eredő ittas vagy bódult állapot a kóros állapot körében említett tudatzavarnak speciális változata törvény a kóros állapot szabályainak az alkalmazását – Btk. 17§ - beszámítási képesség kizárásának lehetőségét zárja ki Btk. 17§ csak a heveny ittaságra és bódultságra vonatkozik alkoholistára/iszákosra csak akkor ha heveny alkoholmérgezés állapotában követte el a cselekményt 3 fő irányzat bódult vagy ittas állapotban elkövetett bűncselekmény:
- Klasszikus büntető törvénykönyvek – így pl. a Csemegi kódex o ittasság olyan fokú, hogy beszámítási képességet kizárta – az actio libera in causa esetein kívül – az elkövetőt fel kell menteni o actio libera in causa esetei – gondatlan/eshetőleges szándéknak van gyakorlati jelentősége – pl. valaki tudja magáról ha iszik akkor agresszív, mégis olyan állapotba helyezi magát hogy valakinek testi sértést okozhat vagy embert ölhet
- Beszámítási képességet kizáró ittas/bódult állapotban elkövetett cselekmény – sui generis deliktumoknál való szabályozás. o aki önhibából (szándékosan/gondatlanul)
18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.
o ahogy az sem ha különleges alkalom vagy mások bíztatására történik az alkoholfogyasztás Ha az ittas/bódult állapot a beszámítási képességet kizárta – hiányzik a bcs. szubjektív oldala ettől függetlenül a bíróságnak döntenie kell – szándékos/gondatlanságnak minősíti e a bcs. – objektív (tárgyi) oldalból vezeti le a fiktív szubjektív (alanyi) oldalt ha a cselekmény a külvilágban úgy jelenik meg, mint a szándékos bcs. szokott, akkor szándékos, ellenkező esetben gondatlan szándékos minősítéshez kell: o tényállási elemekre az elkövetőnek józan állapotában meglévő inaktuális tudata kiterjedjen objektív oldal alapján megállapítható: kísérlet, célzat nem irható az elkövető javára – az ittasság stb. miatti tévedés Btk. 18§ - az objektív felelősséget létesíti o beszámítási képességet teljesen kizáró ittas/bódult állapotban elkövetett bcs. – ennek előfordulása elhanyagolható o korlátozott beszámíthatóság - büntetés korlátlan enyhítése lehetőség, bíróságnak akkor sem kellene ezzel élnie ha a 18§ nem tartalmazná.
8.2 A kényszer és fenyegetés
beszámítási képességhez megkívánt – felismerési és akarati képesség a fenyegetés és kényszer a felismerési képességet nem befolyásolja az akaratit viszont igen
Kényszer:
Btk. nem határozza meg a kényszer fogalmát a kényszer rendszerint erőszakban nyilvánul meg erőszak – bírói gyakorlat szerint – valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtörti o vis absoluta – akaratot megtörő – pl. lekötözés o fizikai ráhatás ellehetetleníti az akarat megfelelő magatartását – kényszer bénító jellegű o vis complusiva – akaratot hajlító – pl. bántalmazással való kényszerítés o ellenállás nem lehetetlen, de az ilyen pozícióban levő személy az akaratával ellentétes magatartást tanúsít Btk. rendelkező része meghatározza az erőszakos magatartás fogalmát – erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű, fizikai ráhatás abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. erőszak nélküli kényszerítés is lehetséges – pl. rövidlátó személyt a szemüvege eldugásával kényszerítünk mulasztásra.
Fenyegetés:
19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
Btk. 459§ (1) bekezdés 7. pontja szerint fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba
helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
19§ eltérően – súlyos hátrány kilátásba helyezésével kiváltott félelemnek olyannak kell lennie, amely – mint a kényszernél is – kizárja vagy korlátozza az akaratnak megfelelő cselekvést. a bírói gyakorlat a súlyos hátrány körébe – mindazokat a magatartásokat amelyek megvalósítása bcs. a fenyegetés szubjektív vetülete azt jelenti, hogy a súlyos hátrányba helyezésnek alkalmasnak kell lenni – megfenyegetettben komoly félelemet kelt fenyegetés módja közömbös releváns lehet azonban az elkövetőhöz érzelmileg közel álló személy önsértéssel (különösen öngyilkossággal) való fenyegetése különbség van a Btk. 19§-ban megjelenő fenyegetés és a különös rész egyes tényállásaiban (általában elkövetés módjaként) szereplő fenyegetésnek o 19§ - büntethetőséget kizáró/korlátozó – elkövetővel szemben alkalmazzák o ahol tényállásban szerepel – ott pont ellenkezőleg – felelősséget megalapozó/azt fokozó körülmény – elkövető követi el kényszer és fenyegetés – hatályos jogunk szerint - büntethetőséget kizáró/korlátozó körülmények Ettől eltérően az ő véleményük szerint: o vis absoluta – cselekmény sincs o akaratot hajlító kényszert és fenyegetést – de lege ferenda – elvárhatóságot kizáró/korlátozó okként kellene szabályozni
8. A tévedés szándékosság tudati oldalának valaminő fogyatékossága nem minden kódex rendelkezik róla külön – szándékosságról szóló szabályozás alapján oldandó meg hazai Btk. rendelkezik: o szándékosság tudati oldalának megfelelő ténybeli tévedés o társadalomra veszélyességben való tévedés
1) Ténybeli tévedés közömbös – ha olyan tényre vonatkozik, amelyet szándékosságnak nem kell átfognia
a) tényállási elemek olyan részletvonásában (pl. sértett kiléte) való tévedés, amely konkrétabb, mint ahogy a tényállási elem a diszpozícióban szerepel b) az okozati összefüggés lényegtelen vonásában való tévedés c) minősítő körülményt képező eredményben való tévedés, mivel arra elegendő a gondatlanságnak kiterjednie másfelől – nem szolgál az elkövető javára olyan tévedés, ami önhibából eredő ittas/bódult állapot következménye
- Releváns az a tévedés – amely olyan tényre vonatkozik, amelyet szándékosságnak át kell fognia.
ilyenkor legfeljebb gondatlan bcs. állapítható meg – Btk. 20§ (3)
20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a
ha ugyanis ezt nem tennénk meg a bűncselekmény fogalmának nem lenne egy olyan ismérve sem, amelyet a tévedésnek a most tárgyalt fajtája kiküszöbölne negatív tényállási elemek tana eredetileg a szándékosság és tévedés viszonyára vonatkozott bizonyítani nem a társadalomra veszélyesség tudatát kell – ami szinte mindig fennáll hanem a kivételes-esetekben előforduló tévedést kell bizonyítani társadalomra veszélyességben való tévedésnél a tényállási elemek ténybeli oldalával az elkövető tisztában van ennek ellenére téved: o a cselekménye materiális veszélyességében o a (büntető)jogellenességében o egyébként tilalmazott voltában a gyakorlatban az alábbi esetek jutnak jelentőséghez: o a jogellenességet kizáró okok fennállásának téves feltételezése (pl. vélt jogos védelem, vélt végszükség) o az elkövető valamely keretdiszpozíció tartalmát kikötő – sűrű változás, nehéz követés - más jogági, különösen igazgatási szabályban téved o az elkövető az előzetes tudakozódására, érdeklődésére, a hiteles információ szolgáltatására jogosult hatóságoktól téves felvilágosítást, tájékoztatást kap Jogi tévedés : o tételes jogunkban nem szabályozott – büntetőjog nem tudása, nem mentesít a felelősség alól. o akkor valósul meg, ha az elkövető nem a kifejtett magatartásnak a tilalmazott voltában téved, hanem cselekményének jogi értékelésében – pl. nincs tisztában a büntetés mértékében, magatartás jogi minősítésében stb. o ez az elv miszerint a jog nem ismerése nem mentesít a felelősség alól – eltűnik a nyugat európai országokban – pl. Olaszország – alkotmánybírósági határozat 1988 – alkotmányellenes az elkerülhetetlen tévedés miatti büntetés kiszabás – mert ellentétes a bűnösségen alapuló felelősség elvével Tévedést kiváltó ok: o külső – pl. hatóságtól való téves felvilágosítás o belső - egy nem gyengeelméjű, de szellemileg visszamaradott fiatalkorú téved a cselekmény társadalomra veszélyességében. o tévedésnek alapos okból kell származnia o az alapos ok akkor hiányzik, ha gondatlanságból fakad – adott esetben gondatlan bcs. megállapítására vezethet
5)A katona az elöljáró jogellenes parancsára végrehajtott cselekményért:
csak akkor felel, ha tudta, hogy ezzel bcs. követ el, amihez képest bármiféle tévedés büntetlenséget biztosít ez kivételt képez az a szabály alól miszerint magában a büntetendőségben való tévedés közömbös
6)Fordított irányú tévedés a vélt bűncselekmény:
a vélt bűncselekmény nem bűncselekmény a hamarosan felsoroltak azért nem büntetendők, mert a csak a büntetőtörvényben foglalt valós rendelkezések megsértését lehet büntetni amiről azt feltételezzük, hogy törvénybe ütköző, de nem az – akkor az nem bűncselekmény
ennek körébe tartozik: o aki a cselekményét tévesen büntetendőnek tartja, mert a valóságban nem létező büntetőjogi tényállás meglétét, illetve megvalósulását hiszi – pl. nagykorúak közötti leszbikus szerelem; házasságtörés büntetőjog szabályaiba ütközése o aki létező büntetőjogi tényállást tévesen értelemez és a hátrányára kiterjeszti a tényismeret birtokában – pl. közúti balesetnél valaki csak a saját járművén okozott kárt és a helyszínről való távozásról azt hiszi, hogy bűncselekményt követett el o aki jogellenességet kizáró okot nem ismer fel vagy ilyen kizáró ok határait a hátrányára felismeri – pl. valaki azt hiszi a jogos védelem csak az élet és testi épség elleni támadás elhárítására fejthető ki, de vagyon, dologi értékek védelmére nem.
8. Az elvárhatóságot kizáró okok
A büntetőjogi felelősség általában a tipikus esetekre, s nem olyan kivételes helyzetekre vonatkozik, amikor az elkövetéstől való visszatartásra hivatott motívumok felmerülése és uralomra jutása nem várható el a törvényi értékelés alapján.
Elvárhatóságot kizáró okok:
a) hozzátartozói viszony a feljelentés elmulasztása (pl. Btk. 263.§ (2) bek.) és a bűnpártolás (Btk. 282.§ (4) bek.) bizonyos eseteiben
b) az, hogy az elkövető önmagát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, a hamis tanúzásnál (Btk. 275.§ (1) bek. a) pont) és a mentő körülmények elhallgatása esetén (Btk. 281.§)
c) szintén a hamis tanúzásnál (Btk. 275.§ (1) bek. b) pont), annak a javára, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, az, hogy erre a kihallgatása előtt nem figyelmeztették; továbbá akinek a kihallgatása kizárt (Btk. 275.§ (1) bek. c) pont)
d) hamis tanúzás körében még a Btk. 275.§ (2) bek. – speciális részben korlátozott, részben és kivételesen kizáró elvárhatósági helyzetet is szabályoz. Eszerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást igénylő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki – az alapügyi jogerős befejezése előtt hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
e) további elvárhatóságot kizáró ok a lemenő ágbéli rokon 18 éven aluli volta a vérfertőzésnél (Btk. 199.§ (3) bek.)
Korábban már volt róla szó, hogy több különböző terület szabályait az elvárhatóság talajáról kellene szabályozni:
végszükség túllépése kényszer és fenyegetés gondatlan bűncselekmény körében előforduló helyzetek
Bűnösség (büntetőjog általános rész)
Course: Büntetőjog I (BUJEN1XN/SZ)
University: Szegedi Tudományegyetem
- Discover more from:
