16.01.2013 Views

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Rezümékötet 2008. - vmtdk

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia<br />

7. Vojvoðanska maðarska nauèna konferencija studenata<br />

7. Hungarian Scientific Conference of Vojvodinian Students<br />

Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar<br />

Újvidék, <strong>2008.</strong> november 21–23.<br />

REZÜMÉKÖTET<br />

2 0 0 8<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Újvidék, 2008


Fõ- és felelõs szerkesztõ:<br />

Csányi Erzsébet<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia<br />

7. Vojvoðanska maðarska nauèna konferencija studenata<br />

7. Hungarian Scientific Conference of Vojvodinian Students<br />

Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar<br />

Újvidék, <strong>2008.</strong> november 21–23.<br />

REZÜMÉKÖTET<br />

2 0 0 8<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A


4<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia<br />

7. Vojvoðanska maðarska nauèna konferencija studenata<br />

7. Hungarian Scientific Conference of Vojvodinian Students<br />

Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar<br />

Újvidék, <strong>2008.</strong> november 21–23.<br />

RÉSZLETES PROGRAM<br />

<strong>2008.</strong> november 21. (péntek)<br />

17.00–18.00 . . . . Regisztráció és szállásfoglalás a Sajmište Kollégiumban (Slobodan Bajiæ utca 17.)<br />

18.00–19.00 . . . . Vacsora a szálláshelyen<br />

MÛVÉSZETI PROGRAMOK<br />

Az Újvidéki Színház elõcsarnoka (Jovan Subotiæ u. 3.)<br />

19.00–19.30 . . . . Lázár Tibor (Újvidék): A nemlét mint lényeg<br />

(a kiállítást Maurits Ferenc festõmûvész nyitja meg)<br />

19.30–20.00 . . . . Szûcs Mihály (Újvidék): Hangverseny fagottra és zongorára<br />

20.00–20.30 . . . . Máriás Endre, Raffai Ágnes, Crnkovity Gabriella, Pistyák István (Újvidék–Szabadka):<br />

Az éjjel menyasszonya (a költõi kifejezésmód játszóterén)<br />

20.30–21.00 . . . . Barlog Károly, Török Erna, Berényi Emõke, Gedei Viktória, Kocsis Lenke (Újvidék): JELfolyam<br />

21.00–21.30 . . . . Pintér Noémi, Soós Georgina, Pásztor Kornélia, Péter Krisztina, Boldizsár Anna, Huszta Orsolya,<br />

Kocsis Lenke, Herédi Károly, Mészáros Anikó (Újvidék): Hallucinálok?<br />

21.30–22.00 . . . . Asztalos Alfréd (klarinét), Szûcs Mihály (fagott), Krizsák Viktor (nagybõgõ), Nyers Lehel (ütõsök)<br />

Az apokalipszis hangjai (zenei allúziók Sziveri János verseire)<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

5


6<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

<strong>2008.</strong> november 22. (szombat)<br />

8.00–9.00 . . . . Regisztráció a konferencia színhelyén (Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar, (Újvidék, Lazar cár sugárút 1.)<br />

ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ<br />

Elnöklõk: Dr. Gábrity-Molnár Irén, a tudományos bizottság elnöke, Dr. Csányi Erzsébet, a VMFK elnöke<br />

9.30–10.00 . . . . Fababaálombál<br />

A Zentai Gimnázium Drámacsoportjának adaptációja Weöres Sándor versei alapján.<br />

Szereplõk: Illés Eszter, Fehér Nóra, Kovács Vecei Sára és Szögi Miklós.<br />

Közremûködik: Krizsán Szilvia. Zenei munkatárs: Pistyák István. Rendezõ: Máriás Endre<br />

10.00–10.30 . . . . Megnyitóbeszéd (Simon Vilmos, a 2007-es Kristálygömb Díj nyertese)<br />

Köszöntõk<br />

10.30–11.00 . . . . Plenáris elõadás:<br />

Dr. Csermely Péter, az MTA doktora, a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke:<br />

Mikor kreatív egy fehérje a sejt hálózatában és hogyan segít ez bennünket a sikerben?<br />

PLENÁRIS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ÜLÉSSZAK<br />

Elnöklõk: Novák Anikó (Szeged), Radvánszky János (Pozsony):<br />

11.00–11.15 . . . . Kalmár Zsuzsanna (Pécs–Zenta) . . . . . . Funkcionális mágneses rezonancia – képalkotás (fMRI)<br />

és szerepe az agyi lateralizáció vizsgálatában<br />

11.15–11.30 . . . . Gazdag Olga (Budapest–Kanizsa) . . . . A médiahackrõl<br />

11.30–11.45 . . . . Dorogházi Ottó (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . A nikkelterhelés hatása egyes makro- és mikroelemek<br />

transzlokációjára a kukoricamag csírázásakor<br />

11.45–12.00 . . . . Lévai Edit, Magyar Edit (Pécs) . . . . . . . . Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata, avagy a féltékenység,<br />

mint a mindenkit megigézõ „zöld szemû szörny”<br />

12.00–12.15 . . . . Jenei Ervin (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vajdasági pályakezdõ diplomások munkába állási modellje<br />

12.15 . . . . Sajtótájékoztató<br />

12.15–13.30 . . . . E b é d a z e g y e t e m i m e n z á n<br />

13.30–19.00 . . . . TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZEKCIÓÜLÉSEK A TECHNOLÓGIAI KAR TERMEIBEN<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

19.00–19.30 . . . . Tudományos-mentori értekezlet<br />

19.30–20.30 . . . . Konferencia-kiértékelõ kerekasztal, az oklevelek és a Kristálygömb Díj kiosztása a kar amfiteátrumában<br />

20.30–01.00 . . . . TDK-buli az Újvidéki Színház kistermében<br />

Pillangók szabadon – DNS röpt<br />

Zenei improvizáció: Asztalos Alfréd és Vanger László. Grufti Groove Sounds – Jam session<br />

(Asztalos Alfréd – klarinét, Szûcs Mihály – fagott, Krizsák Viktor – nagybõgõ, Nyers Lehel – ütõsök)<br />

A TDK-szervezõk kiértékelõ kerekasztala<br />

<strong>2008.</strong> november 23. (vasárnap)<br />

A TUDOMÁNYOS SZEKCIÓÜLÉSEK<br />

RÉSZLETES BEOSZTÁSA<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

Szekcióvezetõk: Kastori Rudolf akadémikus (Újvidék), Dr. Dujmovics Ferenc egyetemi tanár (Újvidék),<br />

Dr. Berényi János tudományos tanácsos (Újvidék)<br />

Elnöklõk: Pásztor Mónika (Újvidék), Reško Péter (Pozsony)<br />

13.30–13.45 . . . . Bojtos Lilla (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pajzsmirigymûködés mutatóinak változása a vérben<br />

a tireoszubsztitúciós kezelés folyamán<br />

13.45–14.00 . . . . Veréb Brigitta (Szeged) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyi aneurizmás betegek kezelésének összehasonlítása a Szegedi<br />

Tudományegyetemen<br />

14.00–14.15 . . . . Agócs Zoltán (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az amerikai futball – játékosok beválogatásánál használt<br />

funkcionális tesztelés<br />

14.15–14.30 . . . . Kovács Tímea (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . A palicsi állatkert vadállománya belsõ élõsködõinek vizsgálata<br />

14.30–14.45 . . . . Sági Andor (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Két eltérõ kenderfõzet kölcsönhatása a központi idegrendszerre<br />

ható koffeinnel<br />

14.45–15.00 . . . . Pálffy Roland, Jáni Peter . . . . . . . . . . . . . . . Baktériumok által közvetített génterápia kísérletes bélgyulladás<br />

Behuliak Michal, esetén egereknél<br />

Gardlík Roman (Pozsony)<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

7


8<br />

15.00–15.15 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Bojtos Lilla (Újvidék), Veréb Brigitta (Szeged)<br />

15.15–15.30 . . . . Lipinszki Zoltán (Szeged–Zenta) . . . . . Molekuláris biológiai ügyeskedés: a malária elleni védekezés<br />

XXI. századi fegyvere<br />

15.30–15.45 . . . . Radvánszký János (Pozsony) . . . . . . . . . . . A DMPK génben található CTG expanzió azonosítása<br />

Batová Monika, Reško Péter, miotóniás izomdisztrófiában szenvedõ betegeknél<br />

Pálffy Roland „TRIPLET-PRIMED” PCR segítségével<br />

15.45–16.00 . . . . Pásztor Mónika (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . Talajba telepített aknák biodetekciója genetikailag módosított<br />

dohány segítségével<br />

16.00–16.15 . . . . Grabovac Dávid, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fül külsõ élõsködõinek elõfordulása vajdasági kutya- és<br />

Buttás Éva (Újvidék) macskamenhelyeken<br />

16.15–16.30 . . . . Reško Péter, Radvánszký János, . . . . . . . A PMP22 gén mutációs analízise<br />

Pálffy Roland<br />

(Pozsony–Révkomárom)<br />

16.30–16.45 . . . . Dorogházi Emma (Szeged–Zenta) . . . A membránkötött [NiFe] hidrogenáz enzimekben megtalálható<br />

szerkezeti motívum vizsgálata<br />

16.45–17.00 . . . . Veréb Brigitta (Szeged) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Familiáris daganatok Napóleontól a Li-Fraumeni-szindrómáig<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

Szekcióvezetõk: Dr. Zavargó Zoltán rendes egyetemi tanár (Újvidék),<br />

Dr. Nagy László rendkívüli egyetemi tanár (Újvidék), Dr. Péics Hajnalka rendkívüli egyetemi tanár (Szabadka),<br />

Dr. Cinkler Tibor egyetemi docens (Budapest), Dr. Fábián Gyula egyetemi tanár (Szabadka)<br />

Elnöklõk: Beretka Sándor (Újvidék), Lovra Éva (Szabadka)<br />

13.30–13.45 . . . . Fiser Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fotoaktív bio-nanokompozit elõállítása reakciócentrum fehérje és<br />

(Szeged–Nagymuzsaly/Kárpátalja) TiO2-dal borított többfalú szén nanocsövek felhasználásával<br />

13.45–14.00 . . . . Sóti Gergely (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A planáris szcintillációs detektor hodoszkópiai alkalmazása<br />

14.00–14.15 . . . . Holló Berta (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azonos ligandumokat tartalmazó szolvátkomplexek<br />

termikus bomlása<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


14.15–14.30 . . . . Száraz Áron (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkonzisztens Töltés-sûrûségfunkcionál<br />

Alapú Tight-Binding (SCC-DFTB) módszer alkalmazása<br />

14.30–14.45 . . . . Borbás Júlia (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy új ösztron-alapú triazol szerkezetének meghatározása<br />

NMR módszerekkel<br />

14.45–15.00 . . . . Jungábel Éva (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . A homomorf-homogén szemilineáris terek egy osztálya<br />

15.00–15.15 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Sóti Gergely (Újvidék), Jungábel Éva (Újvidék)<br />

15.15–15.30 . . . . Antal Elvira (Szeged–Újvidék) . . . . . . . . . Defuzzifikálási módszerek vizsgálata<br />

15.30–15.45 . . . . Gogolák László (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . Képjellemzõk távolságán alapuló digitális képfelismerõ módszer<br />

15.45–16.00 . . . . Horvát Zoltán (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . A kútegyenlet numerikai megoldásából adódó tapasztalatok<br />

16.00–16.15 . . . . Simon Vilmos (Budapest–Újvidék) . . . Természetes szelekció alkalmazása információterjesztésre<br />

mobil ad hoc hálózatokban<br />

16.15–16.30 . . . . Szántai Vecsera Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasúti jármûvek tárcsafékeinek rezgésvizsgálata<br />

(Budapest–Temerin)<br />

16.30–16.45 . . . . Beretka Sándor (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi hibafaktor csökkentése SMART HOUSE rendszerek<br />

telepítésénél<br />

16.45–17.00 . . . . S z ü n e t<br />

Elnöklõk: Gogolák László (Újvidék), Száraz Áron (Szeged–Szabadka)<br />

17.00–17.15 . . . . Gálfi Csongor (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . Arcfelismerés számítógéppel<br />

17.15–17.30 . . . . Lovra Éva (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Örökségvédelmi törvények összehasonlító elemzése.<br />

Magyarország–Szerbia<br />

17.30–17.45 . . . . Székej É. Krisztián (Szabadka) . . . . . . . . Keresõoptimalizálással kapcsolatos kérdõívek kiértékelése<br />

17.45–18.00 . . . . Sági Mihály (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Párhuzamos programozás<br />

18.00–18.15 . . . . Tarján László (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektromos és pneumatikus tengelyû manipulátor<br />

18.15–18.30 . . . . Bodó Nándor (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . Aszinkron motor vezérlése IRAM20up60b kimeneti fokozattal<br />

18.30–18.45 . . . . Muhi András (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Evolúciós algoritmus<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

9


10<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

Szekcióvezetõ: Dr. Gábrity Molnár Irén rendes egyetemi tanár (Szabadka),<br />

Dr. Györe Zoltán docens (Újvidék),<br />

Kékesi Márk Zoltán tanársegéd (Szeged)<br />

Elnöklõk: Magyar Aletta (Szabadka), Halasi Szabolcs (Újvidék)<br />

13.30–13.45 . . . . Nagygyörgy Katalin, Fodor Ádám, . . . Heti 28 óra a virtuális világban. Magyar online szerepjátékosok<br />

Mihalik Árpád (Szeged) motivációs bázisának és személyiségvonásainak vizsgálata<br />

13.45–14.00 . . . . Grabovac Beáta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egynyelvûség, kétnyelvûség és munkamemória<br />

(Budapest–Újvidék)<br />

14.00–14.15 . . . . Fenyvesi Noémi (Budapest) . . . . . . . . . . . . A humor és a jóllét kapcsolatának vizsgálata<br />

14.15–14.30 . . . . Gubo István (Révkomárom) . . . . . . . . . . . Szlovákiai általános- és középiskolás tanulók matematikai<br />

problémamegoldó képességének vizsgálata<br />

14.30–14.45 . . . . Törteli Ágnes (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . A tanári hatékonyság fejlesztése matematikai modellek<br />

segítségével, avagy a kommunikációs sorompók és a hatalmi harc<br />

vereségmentes megoldása<br />

14.45–15.00 . . . . Halápi Dóra (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vajdasági fiatalok regionális kötõdése és elvándorlási hajlandósága<br />

15.00–15.15 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Gubo István (Révkomárom), Törteli Ágnes (Szabadka)<br />

15.15–15.30 . . . . Klenanc Miklós (Szeged–Újvidék) . . . Kiküldetés az Európai Unióban – a joggyakorlat szempontjából<br />

15.30–15.45 . . . . Beretka Katinka (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . A személyek szabad mozgása az Európai Unió és<br />

a harmadik országok viszonyában<br />

15.45–16.00 . . . . Sörös Imola (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az önrendelkezésre való jog a palesztin–izraeli konfliktus<br />

vonzatában<br />

16.00–16.15 . . . . Mohácsi Huba (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . Egy kisebbség nemzeti tudatáról, a nacionalizmus forgatagában<br />

(a vajdasági magyarok tapasztalata)<br />

16.15–16.30 . . . . Halasi Szabolcs (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . Az alsós fiúk testtömegindexe<br />

16.30–16.45 . . . . Klémán Annabella (Szabadka) . . . . . . . . A különleges bánásmódot igénylõ gyermekek pedagógiája<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


16.45–17.00 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Beretka Katinka (Újvidék), Sörös Imola (Újvidék)<br />

17.00–17.15 . . . . Magyar Aletta (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . A természet- és társadalomtanítás egy lehetséges lényegbeli<br />

megváltoztatása<br />

17.15–17.30 . . . . Engi Georgina (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . A korszellem lecsapódása az irodalom-tankönyvekben<br />

17.30–17.45 . . . . Tobolka Andrea (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . Az aktuáris matematika<br />

17.45–18.00 . . . . Magyar Attila (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elméletek a reformáció magyarországi terjedésének okairól<br />

18.00–18.15 . . . . Szeghõ Patrik (Budapest–Zenta) . . . . . Fejezetek az albán irredentizmus történetébõl:<br />

albánok a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban<br />

18.15–18.30 . . . . Csirmaz Roland (Szeged) . . . . . . . . . . . . . . . Árpád-kori kovácsmûhelyek Zala megyében<br />

18.30–18.45 . . . . Báló Zoltán (Szeged–Zenta) . . . . . . . . . . . . A dohányzás elterjedése és régészeti nyomai a Kárpát-medencében<br />

18.45–19.00 . . . . Sánta Gábor (Szeged) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Archeometriai vizsgálatok néhány késõ bronzkori fémtárgyon<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

Szekcióvezetõ: Dr. Csányi Erzsébet rendkívüli egyetemi tanár (Újvidék),<br />

Mgr. Halupka-Rešetar Szabina (Újvidék),<br />

Samu János Vilmos tanársegéd (Szabadka)<br />

Elnöklõk: Roginer Oszkár (Újvidék), Wölfinger Kitti (Pécs)<br />

13.30–13.45 . . . . Novák Anikó (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „A képzõmûvészet az én igazi terrénumom”.<br />

Állatmotívumok Tolnai Ottó képzõmûvészeti utalásaiban<br />

13.45–14.00 . . . . Vicei Mária (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A napraforgó mint médium<br />

14.00–14.15 . . . . Baráth Viktória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalmi elnyomás hatására kialakult személyes trauma<br />

(Budapest–Kígyós/Kárpátalja) kifejezõdése a kárpátaljai irodalomban<br />

14.15–14.30 . . . . Walla Nóra (Pécs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyak nyelvén<br />

14.30–14.45 . . . . Huszka Márta (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . A zene mint médium Csáth Géza novelláiban<br />

14.45–15.00 . . . . Beke Ottó (Pécs–Szabadka) . . . . . . . . . . . . Mesék, amelyek rosszul végzõdnek<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

11


12<br />

15.00–15.15 . . . . S z ü n e t<br />

Elnöklõk: Walla Nóra (Pécs), Baráth Viktória (Budapest–Kígyós/Kárpátalja)<br />

15.15–15.30 . . . . Csönge Tamás (Pécs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Emberfia és de Man<br />

15.30–15.45 . . . . Bús Natália (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nõ/nem<br />

15.45–16.00 . . . . Balogh Auer N. Zita (Pécs) . . . . . . . . . . . . . Az újradobolt múlt (Günter Grass: A bádogdob)<br />

16.00–16.15 . . . . Berényi Emõke (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . Lovas Ildikó Spanyol menyasszony címû lány, regényének genderszempontú<br />

értelmezése<br />

16.15–16.30 . . . . Wölfinger Kitti (Pécs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Félig áttetszõ tükrök<br />

16.30–16.45 . . . . Roginer Oszkár (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . Yu(?)-Hu(?)-(?)?<br />

avagy Domonkos – identitáshalmazok a Kormányeltörésben óta<br />

16.45–17.00 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Berényi Emõke (Újvidék), Csönge Tamás (Pécs)<br />

17.00–17.15 . . . . Koncsos Kinga (Pécs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Között-élmény<br />

17.15–17.30 . . . . Sz. Móra Regina (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . Perem-közérzet és családmodellek a kortárs vajdasági magyar<br />

novellákban<br />

17.30–17.45 . . . . Pál-Lukács Zsófia (Pécs) . . . . . . . . . . . . . . . . . Az azonosság tükörképei<br />

17.45–18.00 . . . . Laki Boglárka (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . Adalékok a kérés pragmatikájához a magyar nyelvben egy pacséri<br />

kérdõíves felmérés alapján<br />

18.00–18.15 . . . . Csorba Gábriel (Budapest–Újvidék) A kollokációk célnyelvi normativitásának szerepe a forrásnyelvi<br />

mûfaji identitás megõrzésében<br />

18.15–18.30 . . . . Sinkovics Norbert (Újvidék) . . . . . . . . . . . A Magyar Szó, Politika, Blic és Dnevnik napilapokban használt<br />

képek és címek tájékoztató jellege<br />

18.30–18.45 . . . . Szûgyi Judit (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szekrényben õrzött emberöltõk<br />

– A gombosi Rumi Mária öltözékei az 1930-as évektõl napjainkig<br />

18.45–19.00 . . . . Kartag Sarolta (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . Viselet a középkori Szerbiában<br />

19.00–19.15 . . . . Mikes Géza (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vallási és mitikus elemek Tolkien Középföldjében<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

Szekcióvezetõk: Mgr.Vitkay Kucsera Ágota egyetemi docens (Újvidék), Antal Szilárd egyetemi docens (Újvidék),<br />

Kapitány Attila grafikusmûvész (Újvidék)<br />

Elnöklõk: Szûcs Mihály (Újvidék), Pintér Noémi (Újvidék)<br />

13.30–13.45 . . . . Barlog Károly, Török Erna, . . . . . . . . . . . . . JELfolyam (az alkotás lélektani FOLYAMata)<br />

Berényi Emõke, Gedei Viktória,<br />

Kocsis Lenke (Újvidék)<br />

13.45–14.00 . . . . Lázár Tibor (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemlét mint lényeg<br />

14.00–14.15 . . . . Palásti Andrea (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzetek<br />

14.15–14.30 . . . . Szerda Zsófia (Szeged–Becse) . . . . . . . . . A kortárs tánc és pedagógiai módszerei<br />

(együttalkotás a „diktatúrával” szemben)<br />

14.30–14.45 . . . . S z ü n e t<br />

R É S Z L E T E S P R O G R A M<br />

Elnöklõk: Szerda Zsófia (Szeged–Becse), Barlog Károly (Újvidék)<br />

14.45–15.00 . . . . Asztalos Alfréd, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az apokalipszis hangjai<br />

Szûcs Mihály, Krizsák Viktor,<br />

Nyers Lehel (Újvidék)<br />

15.00–15.15 . . . . Szûcs Mihály (Újvidék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hangverseny fagottra és zongorára<br />

15.15–15.30 . . . . Pintér Noémi, Soós Georgina, . . . . . . . . . Hallucinálok?<br />

Pásztor Kornélia, Péter Krisztina,<br />

Boldizsár Anna, Huszta Orsolya,<br />

Kocsis Lenke, Herédi Károly,<br />

Mészáros Anikó (Újvidék)<br />

15.30–16.00 . . . . Máriás Endre, Raffai Ágnes, . . . . . . . . . . . Az éjjel menyasszonya (a költõi kifejezésmód játszóterén)<br />

Crnkovity Gabriella,<br />

Pistyák István (Újvidék–Szabadka)<br />

16.00–16.30 . . . . Tóth Karolina (Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . DNS-weblap<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

13


14<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


ELÕSZÓ<br />

A 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára 104 egyetemista jelentkezett Szerbiából (Vajdaságból),<br />

Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról. Érdekes és biztató adat, hogy a magyarországi egyetemeken tanuló<br />

vajdasági hallgatók közül sokan, szám szerint tizennégyen tartották vonzónak rendezvényünket.<br />

A konferenciára jelentkezõk a JUNIOR Internetes Adatbázis és Fórum hálózatán keresztül már egy hónapja ismerkednek<br />

egymással, egymás rezüméivel, dolgozataival, prezentációival, s ez az információs-kommunikációs lehetõség<br />

egyáltalán nem mellékes a VMTDK által lendületbe hozott szellemi potenciálok szempontjából. Az adatbázisban a<br />

késõbbiek folyamán is megtalálják a feltöltött anyagokat.<br />

A tanácskozás célja a vajdasági tudományos és mûvészi alkotótevékenység népszerûsítése, a vajdasági magyar tudományos-mûvészeti<br />

utánpótlás biztosítása és a nyilvánosság széleskörû bevonása ebbe a fejlesztési folyamatba.<br />

A rendezvény házigazdája idén is az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara, másrészt azonban számos újítás fémjelzi<br />

a 7. konferenciát, mert saját történetének írásakor a VMTDK is szakadatlanul kutatja és jórészt fel is leli a továbblépés,<br />

a változtatás, a fejlõdés lehetõségeit.<br />

Ez úton szeretnénk megköszönni mindenkinek a tevõleges részvételt, együttmûködést és támogatást, az Újvidéki<br />

Egyetem Technológiai Karának pedig a vendégszeretetet!<br />

Csányi Erzsébet<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

15


16<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


A TDK-DOLGOZATOK ÖSSZEFOGLALÓI<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

17


18<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

FUNKCIONÁLIS MÁGNESES REZONANCIA – KÉPALKOTÁS (fMRI)<br />

ÉS SZEREPE AZ AGYI LATERALIZÁCIÓ VIZSGÁLATÁBAN<br />

Szerzõ: KALMÁR Zsuzsanna VI. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. JANSZKY József egyetemi docens<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Neurológiai Klinika, Pécs<br />

A munka bemutatja az agyi lateralizáció vizsgálatának módszereit, különös tekintettel az egyik modern képalkotó<br />

technikára, az fMRI-re. Az fMRI-vizsgálat nem invazív eljárás, alkalmas a beszéddomináns félteke meghatározására és<br />

az aktív idegpályák megjelenítésére.<br />

A dolgozatban saját vizsgálatunk háttereként ismertetem, hogyan hat az agysérülés a beszéd lateralizációjára, hogyan<br />

zajlik stroke után az agyi funkciók reorganizációja.<br />

A TDK-dolgozat fõ témáját a saját vizsgálatunk ismertetése képezi.<br />

A jobbkezûség az emberiség megoldatlan rejtélye. Mindmáig megválaszolatlan kérdés, miért csak az egyik kezünket<br />

(általában a jobbat) részesítjük elõnyben, és nem használjuk mindkettõt azonos mértékben. A két agyféltekénk<br />

funkcionális különbözõségére sem született mostanáig pontos magyarázat. A jobbkezesség és a beszédközpontok bal<br />

féltekei elhelyezkedése jelzi a kézhasználat és a beszéd szoros összefüggését, de az ok-okozati kapcsolat a kezesség és a<br />

beszéddominancia között még nem tisztázott. A legtöbb vizsgálat azt sugallja, a beszédlateralizáció jelenti az alapvetõ<br />

agyi aszimmetriát, a jobbkezûség pedig másodlagos jelenség. Megvizsgáltuk az ok-okozati kérdést másik irányból: az<br />

aszimmetrikus kézhasználat hatással van-e a beszéddominanciára.<br />

15 szülési plexus brachialis sérülést szenvedett személynél funkcionális mágneses rezonancia-képalkotás segítségével<br />

meghatároztuk a beszédközpont lateralizációját. Öt alanynál a bal, tíznél a jobb felsõ végtag (FV) volt érintett. A sérülés<br />

miatt a vizsgálati személyek csak egyik kezüket tudták tökéletesen használni.<br />

Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jobb FV-sérülés súlyossága és a kézhasználat diszfunkciója a beszédlateralizáció<br />

bal-jobb irányú eltolódásával jár. A jobb FV-sérült személyeknél erõsebb a jobb féltekei beszéddominancia, összehasonlítva<br />

a bal FV-sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal (p=0.04). Pozitív korrelációt mutattunk ki a jobb FV mozgáskorlátozottsága,<br />

a sérült gyökök száma, illetve a jobb féltekei beszéddominancia között (r=0.86, p=0.001).<br />

A jobb FV sérülése a beszédlateralizáció balról jobbra történõ eltolódását válthatja ki, ami igazolja, hogy a kézhasználat<br />

befolyásolhatja a beszéddominanciát. Eredményeink megkérdõjelezik azt a széles körben elfogadott elméletet,<br />

miszerint a beszéddominancia határozza meg a kezességet. Eredményeink az aszimmetrikus kézhasználat és a beszédlateralizáció<br />

szoros kapcsolatának vonatkozásában megerõsítik a legújabb elméletet, hogy az emberi beszéd nem közvetlenül<br />

vokalizációból eredeztethetõ, hanem egy õsi gesztusnyelvbõl. Vizsgálatunk azt is alátámasztja, hogy a gesztusok<br />

nemcsak kizárólag evolúciós szerepet töltöttek be, hanem ma is a nyelvrendszer részét képezik.<br />

Kulcsszavak: fMRI, beszédlateralizáció, jobbkezûség<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

FUNCTIONAL MAGNETIC REZONANCE – fMRI AND ITS ROLE<br />

IN THE ANALYSIS OF BRAIN LATERALIZATION<br />

Author: Zsuzsanna KALMÁR 6 th year student<br />

Supervisor: Dr. József JANSZKY associate professor<br />

Institution: University of Pécs, Faculty of Medicine, Pécs<br />

Objective: Right-handedness and left-sided speech dominance is an unresolved mystery with unknown cause/effect<br />

relationship. Most studies suggest that the speech lateralization is related to a fundamental brain asymmetry: the<br />

right handedness may be secondary. We analyzed a possibility of an opposite cause/effect relationship: whether asymmetric<br />

hand usage can influence the speech lateralization.<br />

Methods: We determined speech lateralization by functional magnetic resonance imaging in 15 subjects whose<br />

upper limb (UL) had been injured at birth due to unilateral damage of brachial plexus. These subjects were able to<br />

use only one (the non-injured) UL perfectly.<br />

Results: We found that the severity of right-sided UL injury and dysfunction of hand usage correlated with the degree<br />

of left-to-right shift of speech lateralization. There was, however, not a complete switching of speech dominance.<br />

Interpretation: Right-sided UL injury can induce a left-to-right shift in speech lateralization, suggesting that hand<br />

usage can influence the speech dominance. These findings may contradict the broadly accepted theory of that handedness<br />

is a secondary phenomenon due to left-sided hemispheric dominance of speech. However, the cause/effect<br />

problem between asymmetric hand usage and speech dominance is not resolved in this study. Our findings may support<br />

the theory that gestures had a crucial role in human language evolution and is a part of the language system<br />

even today.<br />

Keywords: handedness, functional MRI, speech lateralization<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

19


20<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

A MÉDIAHACKRÕL<br />

Szerzõ: GAZDAG Olga IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. HAMMER Ferenc Ph.D, egyetemi adjunktus<br />

Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészkar, Mûvészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Budapest<br />

2007 szeptemberében nagyon érdekes hírt közölt a Magyar Távirati Iroda. Az MTI arról számolt be, hogy egy Kazincbarcika<br />

környéki ásatáson megtalálták a barcikai õsanyát, Álmos vezér nõvérének csontjait. Sok hírportál is izgalmasnak<br />

találta, és felrakta a hírt. Nem tartott azonban sokáig a nemzet anyja feletti öröm: kiderült, hogy az egész történetbõl<br />

egy szó sem igaz, e médiahack csak a készülõ Koltai-film reklámkampányának része volt.<br />

Radovan Karadžiæ dragandabic.com honlapja sem állta ki a próbát. Bár elfogása után néhány napig számos tömegtájékoztatási<br />

eszköz részleteket közölt e honlap írásaiból, csakhamar kiderült, hogy ehhez az oldalhoz a volt boszniai elnöknek<br />

semmi köze. A lapot Karadžiæ letartóztatása utána rakta össze egy Tristan Dare-ként bemutatkozó médiahacker.<br />

A médiahack, vagyis a tömegtájékoztatási eszközökhöz és azokon keresztül egy nagyobb közönséghez eljuttatott<br />

téves információhalmaz viszonylag új keletû, bár egyre gyakoribb jelenség. Ennek több oka van. Egyik az egyre agresszívebb<br />

reklámozási taktika, az úgynevezett gerillamarketing megjelenése. Bár Szerbiában eddig alig láthattunk médiahacket<br />

vagy más gerilla-marketingfogást, oda kell rá figyelnünk, hiszen számuk a közeljövõben könnyen sokszorozódhat.<br />

Ez azért van, mert kimutatások szerint hazánk reklámpiaca nõ a leggyorsabban nem csak a régióban, de az<br />

egész világon is.<br />

Dolgozatom elsõ részében a témában született szakirodalomra támaszkodva összehasonlítom a városi legendát és<br />

a médiahacket. A második részben elemzem két médiahack becsapás-mechanizmusait. Itt végigkövetem azt az utat,<br />

amelyen a hack eljut a közönségig. Dolgozatom zárásaként arról is írok, hogy a médiahack miért mûködhet kiválóan<br />

reklámként.<br />

Kulcsszavak: médiahack, városi legenda, rémhír, gerillamarketing, sztereotípia<br />

ABOUT MEDIA HACK<br />

Author: Olga GAZDAG 4 th year student<br />

Supervisor: Dr. HAMMER Ferenc Ph.D., assistant professor<br />

Institution: Eötvös Lóránd Science University, Faculty of Humanities, Department of Communication, Budapest<br />

In September 2007 the Hungarian News Agency (MTI) sent out a very interesting piece of news to its clients. The<br />

news was about the discovered remains of a Hungarian ancestress found near Kazincbarcika. The ancestress was sup-<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

posed to be the sister of Almos, who was one of the leaders of Hungarians at the time of their arrival to the Carpathian<br />

Basin. Many news websites found the story fascinating and reproduced it on their own pages. However, it turned<br />

out to be a hoax. The story was a fake one, it was masterminded by the PR- team of an upcoming movie in order to advertise<br />

the film. Radovan Karadzic’s webpage at dragandabic.com was a hoax as well. Even though after his capture some<br />

media organs quoted this page, the ex-president of Bosnia never had anything to do with this homepage. It was set<br />

up by a media hacker pseudomymed Tristan Dare just after his arrest.<br />

Media hack is a process through which a person disseminates false information at mass media organs. This information<br />

with the help of different mass mediated channels will reach the wider public as well. Media hack is a fairly recent<br />

phenomenon. Its appearance shows a growing tendency. This trend can be accounted for by the invention of guerilla<br />

marketing. Although Serbia has not seen many media hacks and guerrilla marketing tactics yet, it is possible<br />

that their number in the near future will rapidly rise. This is so because the Serbian advertisement market is the fastest<br />

growing not only in the region but also in the world.<br />

In the first part of my essay I will compare the urban legends and the media hacks. For this I will consult earlier<br />

works. In the second part I will look into the way how media hacks work. I will try to explore how a hack arrives at its<br />

audience. As a closing there will be a few words on why a media hack functions perfectly as an advertisement.<br />

Keywords: media hack, urban legend, rumour, guerilla marketing, stereotype<br />

O MEDIAHACKU<br />

Autor: Olga GAZDAG IV godina studija<br />

Mentor: Dr. Ferenc HAMER Ph.d, docent<br />

Institucija: Univerzitet Nauka Etveš Lorand, Filozofski Fakultet, Katedra za kommunikaciju, Budimpesta<br />

Poèetkom septembra 2007 godine veoma interesantnu vest je objavila Maðarska obaveštajna kancelarija MTI. Referisala<br />

je o tome da u okolini Kazincbarcike iskopali kostur pramajke. Ona je bila roðena sestra prehodnika Almoša.<br />

Meðutim uskoro se ispostavilo da je vest lažna. Radi se o mediahacku, bio je deo reklamne kampanje za film Koltai<br />

Roberta.<br />

Ni websajt Radovana Karadžiæa dragandabic.com nije izdržao probu. Posle njegovog hapšenja mediji su citirali odlomke<br />

sa ovog websajta. Ali ispostavilo se da sa ovim sajtom bivši Predsednik RS nema nikakve veze. Tu stranu je sastavio<br />

Tristan Dare jedan od takozvanih mediahackera.<br />

Mediahack su namerno obljavljene pogrešne informacije koje stižu do medije i preko njih do šire publike. Susreæemo<br />

ga u poslednje vreme sve èešæe i èešæe. To ima više razloga. Ti razlozi su: agresivne reklamne kampanje, pojavljivanje<br />

takozvanog gerilskog marketinga.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

21


22<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

U Srbiji do sada mediahack i gerilski marketing nisu bili prošireni, ali moramo biti pažljivi jer u buduæe možemo<br />

na njih raèunanati. I u našoj zemlji brzo se širi marketing, možda brže nego u drugim zemljama u regionu.<br />

U prvom delu svog rada vršim uporeðivanje gradske legende i mediahacka. U drugom delu sam opisala svoje utiske<br />

i misli o uzrocima mediahacka i o vezama sa marketingom.<br />

Kljuène reèi: mediahack, gradske legende, užasne vesti, gerilski marketing i stereotipija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

A NIKKELTERHELÉS HATÁSA EGYES MAKRO- ÉS MIKROELEMEK<br />

TRANSZLOKÁCIÓJÁRA A KUKORICAMAG CSÍRÁZÁSAKOR<br />

Szerzõ: DOROGHÁZI Ottó IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. KASTORI Rudolf akadémikus<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mezõgazdasági Kar, Növény- és Zöldségtermesztési Intézet,<br />

Talajtan és Növénytáplálás Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Az utóbbi idõben a nikkelt a nélkülözhetetlen mikroelemek csoportjába sorolják. Mint más nehézfémek, magas<br />

koncentrációkban a nikkel is károsan hat a növények anyagcseréjére, növekedésére és fejlõdésére. Emiatt fordítanak<br />

nagyobb figyelmet a nikkel mérgezõ hatására, mint a növények életfolyamataiban betöltött szerepére.<br />

A kutatás célja különbözõ koncentrációjú nikkeloldatok hatásának tanulmányozása a kukoricamag csírázására, a<br />

fiatal kukoricanövények növekedésére, valamint egyes mikro- és makroelemek magból való transzlokációjára a hajtásba<br />

és a gyökérbe a csírázás alatt. A kísérletek laboratóriumi körülmények között folytak, NS 7016 kukoricahibriddel és<br />

négy eltérõ koncentrációjú nikkeloldattal: 10 -5 , 10 -4 , 10 -3 i 10 -2 mol Ni dm -3 . A csírázást és a csírázási erélyt standard<br />

módszerrel (Jug. Hivatalos Lapja 47/87), míg az elemek tartalmát ICP segítségével határoztuk meg.<br />

Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a legnagyobb nikkelkoncentráció (10 -2 mol Ni dm -3 ) jelentõsen<br />

csökkentette a csírázást, a csírázási erélyt, a csíranövények hajtásának és gyökerének növekedését és tömegét, egyúttal<br />

növekedett az atipikus és csírázásképtelen csíranövények száma. A kezelt magokban a nikkel tartalma jelentõsen növekedett,<br />

ami eltérõen hatott a vizsgált elemek mobilizációjára a csírázás folyamán a magból a hajtásba és a gyökérbe. A<br />

kapott eredmények a magas nikkelkoncentráció káros hatását bizonyítják a növények élettani folyamataira.<br />

A továbbiakban a kutatások a nikkelnek a mag enzimjeinek aktivitására gyakorolt hatására irányulnak.<br />

Kulcsszavak: nikkelterhelés, kukoricamag, csírázás, elemek mobilizációja<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

23


24<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

THE EFFECT OF NICKEL ON TRANSLOCATION OF MICRO-<br />

AND MACROELEMENTS DURING GERMINATION OF MAIZE SEEDS<br />

Author: Ottó DOROGHÁZI 4 th year undergraduate student<br />

Supervisor: Dr. Rudolf KASTORI academician<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Agricultural, Department of Field and Vegetable Crops,<br />

Section for Soil and Plant Nutrition, Novi Sad<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

Nickel was recognized as essential element for higher plants since quite recently. Higher concentrations of nickel,<br />

as well as of the other heavy metals, have negative effect on plant metabolism and hence on their growth and development.<br />

That is the principle reason for which toxic effects of nickel attract more attention than its role in plant physiological<br />

processes. The aim of this study was to reveal the role of different nickel concentrations on germination and initial<br />

growth of young maize plants as well as on translocation of some micro- and macroelements from the seed to the<br />

shoot of young seedling. The experiment was done on maize hybrid NS 7016, under controlled conditions, with four<br />

different nickel concentrations: 10 -5 , 10 -4 , 10 -3 and 10 -2 mol Ni dm -3 . Germination and germination energy were determined<br />

by standard method (Official bulletin SFRJ 47/87) and concentrations of analyzed elements by ICP.<br />

The highest applied nickel concentration significantly reduced germination, germination energy, growth and<br />

mass of both roots and shoots of seedlings. It concomitantly increased the number of atypical seedlings and ungerminated<br />

seeds. In seeds treated by nickel its concentration increased, which affected translocation of tested elements during<br />

germination from the seed to the shoot, in different ways depending on element. The results point out high toxicity<br />

of higher nickel concentrations on plant metabolic processes.<br />

Further investigations will be focused on studies of the effects of nickel on the activity of enzymes during germination.<br />

Keywords: nickel contamination, maize, germination, mobilization of elements<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

UTICAJ NIKLA NA TRANSLOKACIJU MIKRO- I MAKROELEMENATA<br />

U TOKU KLIJANJA SEMENA KUKURUZA<br />

Autor: Oto DOROGHAZI IV godina studija<br />

Mentor: Dr. Rudolf KASTORI akademik<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Poljoprivredni fakultet, Departman za ratarstvo i povrtarstvo,<br />

Katedra za zemljište i ishranu biljaka, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

U novije vreme nikal se ubraja u neophodne elemente za više biljke. Veæa koncentracije nikla, kao i drugih teških<br />

metala, veoma nepovoljno utièe na metabolizam biljaka i time na njihov rast i razviæe. To je osnovni razlog zbog kog<br />

se toksiènom dejstvu nikla posveæuje veæa pažnja nego njegovoj ulozi u životnim procesima biljaka.<br />

Cilj ovih istraživanja je bio da se utvrdi uticaj razlièitih koncentracija nikla na klijanje semena i poèetni porast<br />

mladih biljaka kukuruza, kao i na translokaciju nekih mikro- i makroelemanata iz semena u stabaoce ponika u toku<br />

klijanja.<br />

Ogled je izveden sa semenom hibrida kukuruza NS 7016, u kontrolisanim uslovima, sa èetri koncentracije nikla:<br />

10 -5 , 10 -4 , 10 -3 i 10 -2 mol Ni dm -3 . Klijanje i energija klijanja utvrðeni su standardnom metodom (Sl. list SFRJ 47/87), a<br />

sadržaj ispitivanih elemenata pomoæu ICP.<br />

Na osnovu dobijenih rezultata može se zakljuèiti da je najveæa primenjena koncentracija nikla znaèajno smanjila<br />

klijavost, energiju klijanja, rast i masu korena i stabaoca ponika, i istovremeno poveæala broj atipiènih ponika i neproklijalih<br />

semena. U tretiranim semenima znaèajno se poveæao sadržaj nikla što se razlièito odrazilo na translokaciju<br />

ispitivanih elemenata u toku klijanja iz semena u stabaoce. Dobijeni rezultati potvrðuju visoku toksiènost veæih koncentracija<br />

nikla na životne procese biljaka.<br />

Dalja istraživanja usmeriæe se u pravcu prouèavanju uticaja nikla na aktivnost enzima u toku klijanja semena.<br />

Kljuène reèi: kontaminacija sa niklom, seme kukuruza, klijanje, mobilizacija elemenata<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

25


26<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

EGY ÖSSZETETT ÉRZELEM EMPIRIKUS VIZSGÁLATA,<br />

AVAGY A FÉLTÉKENYSÉG MINT<br />

A MINDENKIT MEGIGÉZÕ „ZÖLD SZEMÛ SZÖRNY”<br />

Szerzõ: LÉVAI Edit III. évfolyam, MAGYAR Edit V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. LÁBADI Beatrix egyetemi docens<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet,<br />

Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék, Pécs<br />

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet szántak az olyan összetett érzelmek megismerésének, mint a féltékenység.<br />

A dolgozat alappillére két versengõ elképzelés, amelyek adaptív, túlélésünket segítõ érzelemnek tartják a<br />

féltékenységet. Viszont az evolúciós megközelítés (Buss) a nemek közötti különbségeket hangsúlyozza, az érzelmek<br />

szociális elmélete (DeSteno) pedig a szociális kiértékelés eredményének tekinti a féltékenység megjelenését.<br />

Az elsõ kísérletben DeSteno és munkatársai (2006) vizsgálatát módosítottuk, amelyben 24 személy vett részt (egyedülállók<br />

és párok). Egy beavatott személy féltékenység érzését indukálta a kísérleti személyekben egy, az addigi módszertantól<br />

eltérõ kísérleti helyzetben – figyelembe véve az eredeti kísérletbõl hiányzó változókat: a férfi kísérleti személyeket<br />

és a párkapcsolat meglétét.<br />

A második vizsgálatban 55 kísérleti személy olvasta el az elsõ kísérlet történetbe foglalt változatát, amit kérdõíves<br />

módszer segítségével értékeltek.<br />

A harmadik vizsgálat során egy féltékenységi történet két változatát, egy szexuális, illetve egy érzelmi hûtlenségrõl<br />

szólót olvasott el a 67 résztvevõ. Feladatuk az volt, hogy beleképzelték magukat a történet egy szereplõjének helyébe,<br />

ezután kétféle módon válaszoltak a kényszerítõ és folyamatos kérdezéssel feltett kérdésekre, végül 19 érzelemhez tartozó<br />

Likert-skálán jelölték aktuális érzelmi állapotukat.<br />

A vizsgált eredmények szerint mind a nem, mind a párkapcsolat megléte befolyásolja a szituációban átélt érzelmeket.<br />

Eszerint a nõk és a férfiak eltérõ intenzitással reagálnak a féltékenységet indukáló helyzetekre, azonban érdekes,<br />

hogy a féltékenységtörténetek szexuális és érzelmi hûtlenségi jelenete nem váltott ki jelentõsen eltérõ reakciót a nemek<br />

között. Úgy tûnik, a nõk érzékenyebbek a hûtlenség, elsõsorban az érzelmi félrelépés jeleire, mindemellett a kísérletben<br />

párjukkal részt vevõ személyek is fenyegetõbbnek ítélték a szituációt, aminek hátterében feltehetõleg a kötõdési<br />

rendszer aktivációja állt. A kísérlet során DeSteno hipotézise nem igazolódott be. Ha helyes lenne az elmélete az<br />

önértékelésrõl mint a féltékenység közvetítõfolyamatáról, akkor nemtõl függetlenül meg kellene jelennie a féltékenységnek.<br />

Viszont a vizsgálat szerint egyaránt jelentõs hatása van a nemnek és a kapcsolat minõségének arra, hogyan reagálunk<br />

egy féltékenységet kiváltó szituációra.<br />

Kulcsszavak: DeSteno, Buss, féltékenység, evolúciós megközelítés, érzelmek szociális elmélete, párkapcsolat, nem, hûtlenség<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

AN EMPIRICAL EXPERIMENT OF A COMPLEX EMOTION,<br />

OR JEALOUSY AS THE<br />

„GREEN-EYED MONSTER” BY WHOM EVERYBODY IS BEWITCHED<br />

Author: Edit LÉVAI 3 rd year student, Edit MAGYAR 5 th year student<br />

Supervisor: Dr. Beatrix LÁBADI reader<br />

Institution: University of Pécs, Faculty of Humanities, Institute of Psychology, General and Evolutionary Psychology, Pécs<br />

In the past decades an increasing attention was paid to the recognition of complex emotions such as jealousy.<br />

The focus of the paper is two competitive theories, an evolutionary and a social psychology approaches. Both theories<br />

agree that jealousy is an adaptive emotion fostering our survival. But the evolutional approach stresses on the differences<br />

between the genders while the social theory of the emotions regards the appearance of the jealousy as the result<br />

of the social appraisal.<br />

In the first experiment, based on DeSteno et al. (2006) 24 subjects participated (singles or in partnerships). We<br />

created a situation inducing jealousy and, contrary to the usual methodology, introduced two new variables: men and<br />

couples as participants. In the second experiment: subjects (N= 55) were asked to read a jealousy story about first experiment<br />

and evaluate it by a structured questionnaire. The third experiment consisted of two types of the same story,<br />

one about sexual and the other about emotional unfaithfulness. After reading the participants (N=67) had to project<br />

themselves into the role of the one being cheated. They were questioned about theirs emotions in two ways: (a) by<br />

forced questioning and (b) by open-ended questioning. Theirs actual emotional states was recorded on a Likert-scale<br />

of 19 emotions.<br />

According to the results both the gender and the existence of a relationship affected the experienced emotions.<br />

Both male and female participants reacted with different intensities to situations inducing jealousy, but the two types<br />

of unfaithfulness did not lead to notably different reactions between the genders. It was found that women were more<br />

sensitive (emotionally in particular) to the signs of unfaithfulness. Subjects who participated in the experiments with<br />

their mates also found the situations more threatening possibly because of the activation of their attachment systems.<br />

The hypothesis of DeSteno was not supported by the evidence because we have not found relationship between<br />

the self-esteem as the transmitting process, and gender in jealousy. Whereas the experiments proved that both gender<br />

and quality of the relationship had a notable effect on reactions to a jealousy inducing situation.<br />

Keywords: DeSteno, Buss, jealousy, evolutional appraisal, social theory of emotions, partnership, gender, unfaithfulness<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

27


28<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

A VAJDASÁGI PÁLYAKEZDÕ DIPLOMÁSOK MUNKÁBA<br />

ÁLLÁSI MODELLJE<br />

Szerzõ: JENEI Ervin III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Szabadka<br />

Hipotézisem abból indul ki, hogy a Vajdaságban nem zökkenõmentes a pályakezdõk munkába állása, mégpedig a<br />

térségre jellemzõ magas munkanélküliség és a tranzícióból eredõ egyéb problémák miatt. A régióban kiemelt jelentõséggel<br />

bír a munkakeresõ célját, stratégiáját és a konkrét munkakeresési lépéseket felölelõ munkába állási modell,<br />

mely a munkaerõ-piaci szereplõknek nyújthat hasznos információkat.<br />

A dolgozat célja a vajdasági értelmiségi pályakezdõkre szakosodott munkába állási modell meghatározása. A kutatómunka<br />

módszere a kérdõíves adatgyûjtés, illetve a szakirodalom és a hivatalos források tanulmányozása.<br />

Megállapíthatom, hogy a vajdasági diplomás pályakezdõk munkába állási modellje annyiban tér el az általános modelltõl,<br />

hogy a friss diplomásoknak ritkán vannak konkrét munkába állási céljaik, és általában felkészületlenül jelentkeznek<br />

az álláshirdetésekre. A potenciális munkaadóknál a toborzást és kiválasztást általában nem szakember végzi. A gyakornokként<br />

vagy próbaidõre felvett pályakezdõnek szocializáció – orientáció nélkül kell beilleszkednie a munkaközösségbe.<br />

A vajdasági munkaerõpiac tradicionális szerkezetû, és a munkaadók elvétve használják az emberi erõforrásmenedzsment-technikákat.<br />

A munkaerõpiac fejleszthetõsége a gazdasági felzárkózás fontos tényezõje, hiszen a megfelelõen<br />

felkészített és strukturált munkavállalói oldal jelentõs befektetésösztönzõ tényezõ is. A pályakezdõ értelmiségieket<br />

alkalmazó munkaadóknak fontos, hogy ismerjék a vajdasági pályakezdõ diplomások munkába állási modelljét.<br />

Kulcsszavak: pályakezdõ, munkaerõpiac, tranzíció<br />

THE EMPLOYMENT MODEL OF ENTRANTS IN VOJVODINA<br />

Author: Ervin JENEI 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Irén GÁBRITY MOLNÁR university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Economics Subotica<br />

Finding appropriate jobs for freshly graduated people in Vojvodina is difficult because of the high rate of unemployment<br />

and other problems of transitional economy. In this region the employment model, which involves the candidate’s<br />

goal, strategy and specific job seeking steps has significant importance. This model can provide useful information<br />

for all members of the labour market. The aim of this work is to determine the employment model of Vojvodini-<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

an white-collar entrants. The research methodology included a survey based on a questionnaire, the study of literature<br />

and of the official sources.<br />

My conclusion is that the process of finding a job for a Vojvodinian young graduate person differs from the common<br />

employment model. The entrants in Vojvodina usually do not have a specific employment aim and they do not<br />

prepare adequately for the selection process. Potential employers do not engage HRM specialists to arrange the process<br />

of recruitment and selection. The entrants who are employed like trainees or probationers have to adapt to the<br />

employer’s culture without a program of orientation.<br />

In sum, the labour market in Vojvodina has a traditional framework and the employers rarely apply up-to-date<br />

HRM techniques. The development of the labor market is an important factor in the economic close up, because properly<br />

prepared and structured human resources stimulate investors to invest. For the employers who employ whitecollar<br />

entrants it is important to know and apply the employment model of Vojvodinian white-collar entrants.<br />

Keywords: entrant, employment, labor-market, transition<br />

MODEL ZAPOŠLJAVANJA SVEŽE DIPLOMIRANIH U VOJVODINI<br />

Autor: Ervin JENEI III godina studija<br />

Mentor: Prof. Dr Iren GABRIÆ MOLNAR redovan profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Ekonomski fakultet Subotica<br />

Zapošljavanje diplomiranih mladih struènjaka je u Vojvodini problematièno zbog visoke stope nezaposlenosti i<br />

drugih ekonomskih problema tranzicije. Model zapošljavanja koji sadrži cilj i strategije zapošljavanja mladih u regionu,<br />

kao i konkretne korake u potrazi za poslom, ima izuzetan znaèaj i može da ponudi korisne informacije svim akterima<br />

tržišta rada. Cilj ovog rada je da odredi model zapošljavanja sveže diplomiranih u Vojvodini. Metod istraživanja je<br />

ispitivanje pomoæu upitnika i prouèavanje struène literature kao i drugih zvaniènih izvora informacija.<br />

Na osnovu dobijenih rezultata možemo konstatovati da model zapošljavanja sveže diplomiranih u Vojvodini znaèajno<br />

odstupa od opšteg modela zapošljavanja. Mladi retko imaju konkretne pretpostavke o moguænostima zapošljavanja<br />

i obièno se javljaju na konkurse bez adekvatne pripreme. Kod potencijalnih poslodavaca regrutaciju i selekciju<br />

obièno vrši nestruèno lice. Poèetnici koji su primljeni kao pripravnici moraju se aklimatizovati bez programa orijentacije<br />

na poslu. Zakljuèujem da je tržište rada u regionu tradicionalno struktuirano, a poslodavci retko koriste tehnike<br />

menadžmenta ljudskih resursa. Unapreðenje tržišta rada je važan faktor ekonomskog razvoja, jer je i adekvatno pripremljena<br />

i struktuirana ponuda radne snage izuzetno važan podsticajni faktor investicije. Poslodavci koji zapošljavaju<br />

sveže diplomirane, treba da su upuæeni kako izgleda model zapošljavanja novodiplomiranih u Vojvodini.<br />

Kljuène reèi: novodiplomirani, tržište rada, tranzicija<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

29


30<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A PAJZSMIRIGYMÛKÖDÉS MUTATÓINAK VÁLTOZÁSA A VÉRBEN<br />

A TIREOSZUBSZTITÚCIÓS KEZELÉS FOLYAMÁN<br />

Szerzõ: BOJTOS Lilla III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. DUJMOVICS Ferenc egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Kórélettani Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

30 hypothyreosisban szenvedõ és l-thyroxinnal való szubsztitúciós kezelésben részesülõ beteg hormonszintjét: – a<br />

tireostimuláló hormon (TSH), a szabad thyroxin (FT4), az össz-thyroxin (TT4), a szabad trijódthyronin (FT3) és az<br />

össz-trijódthyronin (TT3) – határoztuk meg a vérben. A vérmintákat reggel, a terápia elõtt és két órával azt követõen<br />

vettük. Célunk a hormonszintek változásának nyomon követése a szubsztitúció során. Figyelemmel kísértük az említett<br />

funkcionális paraméterek változását a gyógyszer bevétele elõtt és után, és az azok közötti összefüggéseket. Az eredményekbõl<br />

következtethetünk arra, hogy a pajzsmirigy mely funkcionális paramétereit kell leginkább figyelembe venni a<br />

terápiás dózis meghatározása és a kezelés eredményességének megítélése során.<br />

A gyógyszer bevételétõl számítva a T4 (FT4, TT4) és a TSH értékek folyamatosan változnak az idõ függvényében a<br />

T4 emelkedik, a TSH csökken a dózist megelõzõ értékekhez képest), míg a T3-szint (FT3, TT3) a gyógyszer bevételét<br />

követõ két óra után az egzogén hormon hatására nem változik. A kezelés elõtt és után az FT4-TSH értékek között szorosabb<br />

összefüggés tapasztalható, mint az FT3-TSH értékek esetében. Viszont nem tapasztalható összefüggés a TT4-TSH<br />

és a TT3-TSH értékek között.<br />

Megállapítható, hogy a tireoszubsztitúció folyamán a legcélszerûbb az FT4 és a TSH értékek meghatározása, de tekintettel<br />

kell lenni az l-thyroxin adag bevétele és a vérvétel között eltelt idõre. Amennyiben megfelelõ szintû vagy elégtelen<br />

szubsztitúcióra számítunk, a paramétereket abból a vérmintából kell meghatározni, melyet a gyógyszer bevétele elõtt<br />

és legalább nyolc órával az utolsó dózist követõen vettünk. Túladagolás gyanúja esetén a vérvételt ajánlatos három órával<br />

a hormonpótlás után végezni, mivel akkor éri el az FT4 a legmagasabb, a TSH pedig a legalacsonyabb szintet.<br />

Kulcsszavak: hypothyreosis, tireoszubsztitúcó<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

CHANGES IN THE THYROID FUNCTION PARAMETERS IN THE<br />

BLOOD DURING THYROID HORMONE REPLACEMENT THERAPY<br />

Author: Lilla BOJTOS 3 th year undergraduate student<br />

Supervisor: Dr Ferenc DUJMOVICS university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Medicine, Department of Pathophysiology, Novi Sad<br />

Hungarian College for higher Education in Vojvodina<br />

Serum levels of thyroid-stimulating hormone (TSH), free thyroxine (FT4), total thyroxine (TT4), free triiodothyronine<br />

(FT3) and total triiodothyronine (TT3) were measured in 30 hypothyroid patients on lifelong hormone replacement<br />

therapy with L- Thyroxine. Blood samples for testing were taken pre-dose in the morning and two hours postdose.<br />

The aim of the research was to monitor changes in the hormonal levels during and after thyroid hormone replacement<br />

in order to determine parameters that best show the functional status of the thyroid gland and are most useful<br />

for determining an adequate therapeutic dose of L-Thyroxine.<br />

The results showed that serum levels of T4 (FT4, TT4) and TSH fluctuated in the time interval between thyroid<br />

hormone taking and blood sample taking (an increase in T4 and decrease in TSH compared to pre-dose levels), whereas<br />

T3 levels remained unaffected by the exogenous thyroxine in the two-hour post-dose period. The correlation<br />

between FT4 and TSH levels was higher than that between FT3 and TSH levels. However, no significant correlation<br />

was found between TT4-TSH and TT3-TSH levels.<br />

It can be concluded, therefore, that for monitoring thyroid hormone replacement therapy the most effective measurements<br />

are those of FT4 and TSH, provided that the time interval between a dose and blood taking for analysis is<br />

considered. In patients in whom inadequate or insufficient thyroid function is achieved, blood should be taken predose<br />

and at least eight hours after the last daily dose. If hormone overdosing is suspected, it is recommended to take<br />

blood for analysis three hours after the dose is taken, because in this period T4 reaches its highest and TSH the lowest<br />

serum levels.<br />

Keywords: hypothyroidism, thyroid hormone replacement therapy<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

31


32<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

PROMENE FUNKCIONIH POKAZATELJA ŠTITASTE ŽLEZDE U KRVI<br />

TOKOM TIREOSUPSTITUCIONE TERAPIJE<br />

Autor: Lila BOJTOŠ III godina studija<br />

Mentor: Dr Ferenc DUJMOVIÆ profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Medicinski Fakultet, Katedra za patološku fiziologiju, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Kod 30 hipotireoidnih bolesnika, koji su na trajnoj supstitucionoj terapiji l-tiroksinom, odreðivan je nivo hormona<br />

i to: tireostimulišuæeg hormona (TSH), slobodnog tiroksina (FT4), ukupnog tiroksina (TT4), slobodnog trijodtironina<br />

(FT3) i ukupnog trijodtironina (TT3) u krvi. Uzorci krvi su vaðeni ujutru pre uzimanja i dva sata posle uzimanja<br />

supstitucione terapije. Cilj rada je bio praæenje promena nivoa hormona tokom tireosupstitucije, odnosno, kako se<br />

menjaju spomenuti parametri nakon terapije. Na osnovu dobijenih rezultata dobiæe se uvid u one parametre, koji najbolje<br />

predstavljaju funkciono stanje štitaste žlezde, i na kojima najviše može da bazira odreðivanje velièina terapijske<br />

doze l-tiroksina.<br />

Rezultati pokazuju, da nakon uzimanja leka vrednosti T4 (FT4, TT4) i TSH se neprekidno menjaju u funkciji vremena<br />

izmeðu uzimanja doze leka i vaðenja uzorka krvi (T4 raste, TSH pada u odnosu na vrednosti pre uzimanja doze),<br />

dok se vrednosti T3 u toku dva sata ne menjaju pod dejstvom egzogenog tiroksina. Vrednosti FT4-TSH pokazuju<br />

viši stepen meðusobne povezanosti u odnosu na vrednosti FT3-TSH. Meðutim, nismo utvrdili statistèki znaèajan nivo<br />

meðusobne povezanosti izmeðu vrednosti TT4-TSH i TT3-TSH.<br />

Prema dobijenim podacima može se zakljuèiti, da je tokom tireosupstitucione terapije najsvrsishodnije odreðivanje<br />

vrednosti FT4 i TSH, ali se mora voditi raèuna o vremenskom intervalu izmeðu uzimanja leka i vaðenja uzoraka krvi<br />

za analizu. Kod pacijenata za koje se smatra da su adekvatno ili nedovoljno supstituisani, vaðenje uzorka krvi za analize<br />

treba vršiti pre uzimanja leka i najmanje osam sati nakon poslenje doze. U sluèaju sumnje na predoziranje leka,<br />

preporuèuje se vaðenje krvi tri sata nakon unošenja, jer vrednosti T4 u tom periodu postižu najviši, a vrednosti TSH<br />

najniži nivo.<br />

Kljuène reèi: hipotireoza, tireosupstitucija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

AGYI ANEURIZMÁS BETEGEK KEZELÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA<br />

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN<br />

Szerzõ: VERÉB Brigitta VI. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. PETÕ Zoltán 1 egyetemi tanársegéd, Dr. BARZÓ Pál 2 intézetvezetõ egyetemi tanár<br />

Intézmény: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet 1 , Idegsebészeti Klinika 2 , Szeged<br />

Felmérésünk az egyetemre agyi aneurizma diagnózissal felvételre került betegekrõl szól.<br />

Az SZTE Idegsebészeti Klinikájára 25 hónap alatt agyi aneurizma diagnózissal felvett betegek adatait elemeztük<br />

(kor, nem, hipertónia és vérzéses szövõdmények elõfordulási gyakorisága, az intenzív osztályon töltött idõ hossza és<br />

egyéb adatok). Csoportokba soroltuk a betegeket: A csoport: nem rupturált, coillal ellátott betegek, B csoport: vérzett,<br />

coillal ellátott betegek, C csoport: nem rupturált, clippel ellátott betegek, D csoport: vérzett, clippel ellátott betegek.<br />

194 beteg (145 nõ, 49 férfi) került felvételre az említett diagnózissal. A betegség leggyakrabban (39,69 %) az<br />

51–60. életévben jelentkezett. Kezelt magasvérnyomás-betegsége 136 betegnek volt (70,1%), subarachnoidalis vérzést<br />

144 esetben találtunk (74,23%). Az aneurizma ellátását 87 betegnél nyitott koponyamûtéttel (clipp), 75 betegnél endovascularis<br />

intervencióval (coil) végezték el.<br />

Intézetünkben a betegség elõfordulása kor, nem, súlyos társbetegségek tekintetében megegyezik az európai és<br />

amerikai irodalom eredményeivel. Az aneurizmák ellátására használt módszerek mortalitási adatai megegyeznek, viszont<br />

a maradványtünetek szempontjából a coillal végzett beavatkozás bizonyult eredményesebbnek.<br />

Kulcsszavak: agyi aneurizma, coil, clipp, subarachnoidealis vérzés<br />

COMPARISON OF THERAPIES OF PATIENTS WITH CEREBRAL<br />

ANEURYSM AT THE UNIVERSITY OF SZEGED<br />

Author: Brigitta VERÉB 6 th year student<br />

Supervisor: Dr. Zoltán PETÕ 1 clinical doctor, Dr. Pál BARZÓ 2 professor<br />

Institution: Department of Anesthesiology and Intensive Therapy 1 , Department of Neurosurgery 2<br />

This study analyses patients admitted to the Department of Neurosurgery of the University of Szeged with the diagnosis<br />

of cerebral aneurysm.<br />

We analysed the data (age, gender, prevalence of complications caused by hypertension and haemorrhage, duration<br />

of intensive therapy and other data) of patients who were admitted to the clinic with the diagnosis of cerebral<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

33


34<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

aneurysm during the last 25 months. We classified them into four groups. Group A: patients with non-ruptured aneurysm,<br />

treated with coiling; group B: patients with hemorrage, treated with coiling; group C: patients with non-ruptured<br />

aneurysm treated with clipping; group D: patients with hemorrage, treated with clipping.<br />

The results of the analysis are the following: 194 patients (145 female, 49 male) were admitted with the above diagnosis.<br />

This disorder occured most frequently (39.69%) between the age of 51 and 60. 136 patients had treated hypertension<br />

(70.1%), subarachnoidal hemorrage were found in 144 cases (74.23%). In 87 cases, craniotomy (clipping)<br />

was used as therapy for the aneurysm, endovascular intervention (coiling) was performed in 75 patients.<br />

The prevalence of the disorder corresponds to those in European and American studies in respect of age, gender<br />

and severe accompanying diseases. The mortality data of the methods used as therapy for aneurysms are the same.<br />

But in respect of residual symptoms, the interventions including coiling were found more effective.<br />

Keywords: brain aneurysm, coil, clipp, subarachnoideal haemorrhage<br />

UPOREÐIVANJE LEÈENJA OBOLELIH OD ANEURIZMA MOZGA<br />

NA UNIVERZITETU NAUKA U SEGEDINU<br />

Autor: Brigita VEREB VI godina studija<br />

Mentor: Dr. Zoltan PETE 1 asistent, Prof. Dr Pal BARZO 2 profesor<br />

Institucija: Institut za anesteziologiju i intenzivnu terapiju 1 , Institut za neurohirurgiju 2<br />

Uvod: Naša ocenjivanja se odnose na pacijente koji su primljeni na naš univerzitet sa dijagnozom aneurizma mozga.<br />

Materijali, metodi: Na neurohirurškoj klinici Univerzuteta nauka u Segedinu tokom 25 meseci analizirali smo podatke<br />

pacijenata koji su primljeni sa dijagnozom aneurizma mozga (starost, pol, hipertonija i uèestalost komplikacija<br />

krvarenja, provedeno vreme na intenzivnom odeljenju i ostali podaci). Pacijente smo svrstili u éetiri grupe: grupa A:<br />

ne ruptuirani, coilom leèeni pacijenti, grupa B: krvareni, coilom tretirani pacijenti, grupa C: ne ruptuirani, clipom leèeni<br />

pacijenti, grupa D: krvareni, clipom leèeni pacijenti.<br />

Rezultati: 194 pacijenta (145 žena, 49 muškaraca) je primljeno sa naznaèenim dijagnozama. Oboljenje se javjalo<br />

najèešæe (39,69%) u godinama starost od 51 do 60. Leèenu hipertoniju je imalo 136 pacijenata (70,1%). Subarachnoidalno<br />

krvarenje smo pronašli u144 sluèaja (74.23%). Intervenciju kod aneurizma u sluèaju 87 pacijenata smo izvršili<br />

operacijom otvorene lobanje (clipp), a u sluèaju 75 pacijenata endovascularnom intervencijom (coil). Dogovor: U našoj<br />

instituciji poljavljivanje oboljenja, obzirom na starost, pol, teških drugih oboljenja podudara se sa evropskim i amerièkim<br />

literalnim podacima. Mortalitetni podaci korišæenih metoda za leèenje aneurizma takoðe se podudaraju. Meðutim,<br />

s obzirom na zaostale simptome, sa coilom izvršene intervencije su se pokazale efikasnijama.<br />

Kljuène reèi: aneurizma mozga, coil, clipp, Subarachnoidalno krvarenje<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

AZ AMERIKAI FUTBALL – JÁTÉKOSOK BEVÁLOGATÁSÁNÁL<br />

HASZNÁLT FUNKCIONÁLIS TESZTELÉS<br />

Szerzõ: AGÓCS Zoltán VI. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BARAK Ottó docens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Élettan Intézet, Újvidék<br />

A játékosok fizikai felkészültségébe való betekintés minden amerikai futballedzõnek fontos szempontot jelent egy<br />

jó csapat összeállításánál. Az Egyesült Államokban már régóta meghatározták a tesztelések standardját ebben a sportban.<br />

Az amerikai futball az „explozív” sportok közé sorolható be, melynek kifejezett anaerob jellege van.<br />

Munkánk célja a sportolók motorikus képességét felmérõ terepi és laboratóriumi tesztelések egymást kiegészítõ<br />

jellegének vizsgálata volt. A vizsgált egyéneket az ezt a sportot ûzni vágyó személyek képezték. A gyorsaságot (10, illetve<br />

40 yardon), a kéz-, illetve lábizmok ismételt extensiós erejét (bench és félguggolás gyakorlatokkal), a fürgeséget, valamint<br />

a koordinációt (poligon segítségével) teszteltük. Az anaerob kapacitást felmérõ laboratóriumi tesztekként a<br />

Wingate-tesztet és dinamometriát használtunk. A terepi tesztelésnél a mellizmok és a láb feszítõizmainak erejét határoztuk<br />

meg, mégpedig azzal a számadattal, amit az határoz meg, hogy a vizsgált egyén egy perc alatt hányszor tudja leküzdeni<br />

a maximális terhelés 70%-át. A vizsgált személyek 16.17±4.16-szor emelték fel a rudat a bench pressen, a félguggoló<br />

gyakorlatot pedig 80.44±21.21-szer végezték el. A terepi dinamometriás méréseknél kapott értékek nagymértékû<br />

összefüggést mutattak (p


36<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

FUNCTIONAL TESTING IN THE PROCESS OF SELECTION OF<br />

AMERICAN FOOTBALL PLAYERS<br />

Author: Zoltán AGÓCS 6 th year undergraduate student<br />

Supervisor: Dr Ottó BARAK associate professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Department of Physiology, Medical Faculty, Novi Sad<br />

The insight into the degree of physical fitness of every player should represent a significant factor for every coach<br />

of American football in the process of forming a team. In the USA, the standards for testing in this sport had been defined<br />

long time ago. American football belongs to sports typically defined as „explosive” with anaerobic component<br />

being of crucial importance.<br />

The goal of the research was to determine to what extent do the measurements of motoric skills in sportsmen,<br />

performed on the field complement those performed in laboratory & vice versa. The choice of subjects was determined<br />

by the number of applicants who wanted to train American football. Speed (10 and 40 yds), repetitive muscle<br />

strength of the arm and leg extensors (bench and semisquat exercise), agility and coordination (on the testing ground)<br />

were tested. As laboratory tests for evaluation of the anaerobic capacity we used Wingate anaerobic test and dynamometry.<br />

The results of the field testing of the chest muscles and leg extensors strength are given in the number of<br />

times the subject can achieve 70% of the maximum load per minute. On average subjects lifted the bench press bar<br />

16.17±4.16 times and they did 80.44±21.21 semisquats. The values gained through the dynamometric tests show a<br />

high level of correlation (p


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

FUNKCIONALNO TESTIRANJE PRI ODABIRU<br />

AMERIÈKIH FUDBALERA<br />

Autor: Zoltan AGOÈ VI godina studija<br />

Mentor: dr Oto BARAK docent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Zavod za fiziologiju, Medicinski fakultet, Novi Sad<br />

Uvid u nivo fizièke spremnosti svakog igraèa treba da predstavlja bitnu smernicu prilikom odabira tima svakom<br />

treneru amerièkog fudbala. Odavno su u SAD postavljeni standardi testiranja u ovom sportu. Amerièki fudbal spada u<br />

karakteristiène „explozivne” sportove sa najbitnijom anaerobnom komponentom.<br />

Cilj rada bio je da se utvrdi komplementarnost izmeðu terenskih i laboratorijskih merenja motorièkih sposobnosti<br />

sportista. Izbor ispitanika bio je uslovljen brojem prijavljenih kandidata za amerièki fudbal. Testiraju se: brzina (10 i<br />

40 yds), repetitivna snaga ekstenzije ruku i nogu (benè i poluèuèanj), agilnost i koordinacija (pomoæu poligona). Kao<br />

laboratorijski testovi za procenu anaerobnog kapaciteta koristili smo Wingate anaerobni test i dinamometriju. Rezultati<br />

terenskog testiranja snage grudne muskulature i ekstenzora nogu se izražavaju brojem koliko puta ispitanik može<br />

da savlada 70% maksimalnog optereæenja za jedan minut. Ispitanici su podigli 16.17±4.16 puta šipku na bench presu<br />

a vežbu poluèuèanj izveli su 80.44±21.21 puta. Vrednosti dobijene terenskim dinamometrijskim testiranjem pokazuju<br />

visok stepen korelacije (p


38<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A PALICSI ÁLLATKERT VADÁLLOMÁNYA BELSÕ<br />

ÉLÕSKÖDÕINEK VIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: KOVÁCS Tímea V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. SINKOVICS Mirko egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mezõgazdasági Kar, Állatorvosi Tanszék, Újvidék<br />

Az állatkert Palicson, Vajdaság északi részén található, Szabadka közvetlen közelében. Megalapításának eszméje a<br />

II. világháború utáni években született.<br />

Mivel az állatkert gondozói nagy gondot fordítanak az állatok egészségvédelmére, állandó ellenõrzéseket végeznek.<br />

Az egyik ilyen ellenõrzéshez tartozik a vadállomány belsõ élõsködõinek vizsgálata, amiben én is részt vettem.<br />

A külvilágra ürülõ ivari termékek (oocysták, peték, lárvák), férgek, féregízek kimutatásával és meghatározásával<br />

következtetni tudunk a szervezetben megtelepedett élõsködõk fajára, tartózkodási helyére, esetleg számára is. A kvalitatív<br />

petekimutatásra (ovoszkópia) a flotációt (felszíndúsítási eljárás) szokták alkalmazni.<br />

A mintavételt két alkalommal ejtettük meg: az elsõ csoportnál vett mintából az állatfajok 25 százalékánál kimutatható<br />

volt a bélférgesség jelenléte, a második csoportnál pedig az állatfajok 7 százalékánál. Az állatfajoknál, amelyeknél<br />

bélférgességet állapítottunk meg, gyógykezelésbe kezdtünk, amely antiparazitikum alkalamazásából állt. A gyógykezelés<br />

után megismételtük a mintavételt a gyógykezelt állatoknál.<br />

A megbetegedések száma aránylag kismértékû volt, mivel az ellenõrzések téli hónapokban történtek (február), de<br />

az idõ felmelegedésével várható, hogy nagyobb számú egyednél lesz kimutatható a fertõzöttség, hisz ez kedvezõ feltétel<br />

a paraziták egyes stádiumának a külsõ környezetben való fejlõdéséhez.<br />

Kulcsszavak: belsõ élõsködõk, vadállomány<br />

PARASITE EXAMINATION OF WILD ANIMALS IN PALIC ZOO<br />

Author: Tímea KOVÁCS 5 th year student<br />

Supervisor: Dr. Mirko ŠINKOVIÆ university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Agriculture, Department of Veterinary Medicine, Novi Sad<br />

The Zoo is located in Palic, in the North of Vojvodina, close to the town of Subotica. The idea about founding<br />

the Zoo was born right after WWII.<br />

Since the health of the animals is very important to the Zoo, health examinations are conducted on a regular basis.<br />

One of these examinations is testing for parasites, in which I participated.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

By testing oocysts, eggs, larva and parasites in the feces of the animals, we can determine the species of parasite in<br />

the host. The method that is used for quality testing of the parasite is called flotation.<br />

We collected samples on two occasions: the first group showed that internal parasites were present in 25% of the<br />

animal species that were tested, the second group had 7% of infected animals.<br />

After treating sick animals with antiparazitic therapy, testing the feces was repeated. The number of animals that<br />

are sick is relatively low, because the testing was done during wintertime, which is not consistent with the development<br />

of certain stages of parasites in an external environment.<br />

Keywords: internal parasites, wild animals<br />

PARAZITOLOŠLI PREGLED DIVLJIH ŽIVOTINJA U<br />

PALIÆKOM ZOO VRTU<br />

Autor: Timea KOVAÈ V godina studija<br />

Mentor: Dr Mirko ŠINKOVIÆ profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Poljoprivredni fakultet, smer Veterinarska medicina, Novi Sad<br />

Zoo vrt se nalazi na Paliæu,na severu Vojvodine blizu Subotice.Ideja o osnivanju Zoo vrta rodila se odmah posle II<br />

svetskog rata.<br />

U Zoo vrtu jako veliki znaèaj pridaju zdravstvenom stanju životinja pa se iz tog razloga stalno vrše zdravstveni<br />

pregledi. Jedan od takvih pregleda je i parazitološki pregled, u kome sam i ja uèestvovala.<br />

Ispitivanjem oociste, jaja, larve i parazita u fecesu životinja možemo dobiti podatke o vrsti parazita u domaæinu.<br />

Korišæena metoda za kvalitativno odredjivanje parazita je flotacija.<br />

Uzimanje uzoraka smo vršili u dva navrata: kod prve grupe utvrðeno je da je kod 25% vrsta životinja prisutno infestacija<br />

sa unutrašnjim parazitima,a kod druge grupe 7% od ispitanih životinja.<br />

Kod obolelih životinja posle davanja terapije sa antiparaziticima, ponovljen je pregled fecesa. Broj obolelih je relativno<br />

nizak, jer je ispitivanje raðeno u zimskom mesecu,što ne odgovara razvoju pojednih stadijuma parazita u spoljašnjoj<br />

sredini.<br />

Kljuène reèi: unutrašnji paraziti, divlje životinje<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

39


40<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

KÉT ELTÉRÕ KENDERFÕZET KÖLCSÖNHATÁSA<br />

A KÖZPONTI IDEGRENDSZERRE HATÓ KOFFEINNEL<br />

Szerzõ: SÁGI Andor IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr HORVÁT Olga egyetemi tanársegéd; Dr János BERÉNYI tudományos tanácsos<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Toxikológiai Intézet, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A munka célja a kölcsönhatás kivizsgálása az újvidéki „NK” genotípusú ipari kender, valamint az indiai „VIR SK”<br />

(VK) genotípusú kender fõzetének egy, a központi idegrendszert excitáló gyógyszerrel, a koffeinnel. Mindkét kenderfajtát<br />

a vajdasági petrõci mintagazdaságban termesztették. A kölcsönhatást kísérleti egerek spontán mozgékonyságának<br />

vizsgálatával mértük. A kenderfõzetet naponta készítettük 2,2 gramm kenderlevél, ágacskák és kendervirág egy liter<br />

forrásban lévõ vízbe való adagolásával. A kísérleti modellben egyik kenderfõzet adagolása sem váltott ki farmakodinamikai<br />

hatást. Noha mindkét genotípusú kender fõzeténél észlelhetõ volt a kísérleti egerek spontán mozgékonyságának<br />

mérséklése, a különbség kisebb volt a statisztikailag releváns értéknél. Egyik kenderfõzetnél sem volt kimutatható<br />

a koffeinnel való kölcsönhatás.<br />

Kulcsszavak: kender, canabinoidok, delta-9-tetrahydrocannabinon, koffein<br />

INTERACTION OF INFUSIONS OF TWO HEMP GEMOTYPES<br />

GROWN UNDER THE SAME CLIMATIC CONDITIONS WITH<br />

CENTRAL ACTION DRUGS – CAFFEINE<br />

Author: Andor SÁGI 4 th year student<br />

Supervisor: Dr Olga HORVÁTH 1 assistant, Dr János BERÉNYI 2 science advisor<br />

Institution: 1 University of Novi Sad, Faculty of Medicine, Department of Pharmacology,<br />

Toxicology and Clinical Pharmacology, Novi Sad<br />

2 Institute of Field Crops and Vegetables, Serbia<br />

Hungarian College for higher Education in Vojvodina<br />

The aim of this work was to study the interaction of infusions of industrial hemp, genotype „Novosadska” (NK)<br />

and of Indian hemp, genotype „VIR SK” (VK), grown on the experimental field Baèki Petrovac (Vojvodina, Serbia),<br />

with caffeine as a CNS-exciting drug by measuring spontaneous motility of mice. Hemp infusions were prepared daily<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

by adding 2.2 g of crushed leaves, twigs and flowers to 1 l of boiling water. None of the two infusions showed pharmcodynamic<br />

action in the given experimental model. Although control values obtained for the mice treated with both<br />

infusions showed a tendency of reducing spontaneous motility with respect to the control values for the animals that<br />

drank water, the difference did not attain statistical significance. In the combined treatment, none of the infusions<br />

showed a significant interaction with caffeine.<br />

Keywords: Hemp, cannabinoids, delta-9-tetrahydrocannabinol, caffeine<br />

INTERAKCIJA INFUZUMA DVA GENOTIPA KONOPLJE UZGAJANE<br />

NA OGLEDNOM POLJU BAÈKI PETROVAC<br />

– VOJVODINA SA LEKOM CENTRALNOG DELOVANJA – KOFEINOM<br />

Autor: Andor ŠAGI IV godina studija<br />

Mentor: Dr Olga HORVAT 1 asistent, Dr Janoš BERENJI 2 nauèni savetnik<br />

Institucije: 1 Univerzitet u Novom Sadu, Medicinski Fakultet, Institut za farmakologiju i toksikologiju, Novi Sad<br />

2 Institut za ratarstvo i povratarstrvo, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Cilj rada bio je da se ispita interakcija infuza industrijske konoplje genotipa „Novosadska” (NK) i infuza indijske<br />

konoplje genotipa „VIR SK” (VK) uzgajane na oglednom polju Baèki Petrovac – Vojvodina sa lekom koji ekscitira CNS<br />

– kofein merenjem spontane pokretljivosti miševa. Infuz od konoplje pripreman je svaki dan dodavanjem 2,2 g usitnjenog<br />

lista, granèica i cvasti konoplje u 1 l prokljuèale vode. Ni jedan od infuza nije pokazao farmakodinamsko delovanje<br />

na eksperimentalnom modelu. Iako su oba infuza pokazala tendenciju smanjenja spontane pokretljivosti miševa,<br />

razlika nije dostigla statistièku znaèajnost. Ni jedan od infuza nije pokazao interakciju sa kofeinom u odnosu na delovanje<br />

samog kofeina.<br />

Kljuène reèi: konoplja, kanabinoidi, delta-9-tetrahydrocannabinol, kofein<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

41


42<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

BAKTÉRIUMOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT GÉNTERÁPIA KÍSÉRLETES<br />

BÉLGYULLADÁS ESETÉN EGEREKNÉL<br />

Szerzõ: PÁLFFY Roland, BEHULIAK Michal, GARDLÍK Roman, JÁNI Peter<br />

Témavezetõ: Peter CELEC<br />

Intézmény: Comenius Egyetem, Patofiziológiai és Molekuláris Biológia Tanszék, Pozsony, Szlovákia<br />

A bakteriális génterápia – baktofekció egyszerû és olcsó eljárás a plazmid DNS szövetbe juttatására. Feltételezzük,<br />

hogy az orális in vivo baktofekció egyszerû és olcsó eljárás lehetne a bélgyulladásos betegségek kezelésére. Munkánkban<br />

az antioxidatív és gyulladásellenes génterápia hatását szeretnénk megfigyelni dextrán-szulfát nátriumsóval kezelt<br />

egereken.<br />

Két atenuált Salmonella Typhimurium SL7207 baktériumot állítottunk elõ, melyek a Cu-Zn szuperoxid-dizmutáz,<br />

illetve a monocitákat kemoatraktáló protein 1 mutáns formájának génjét kódoló plazmidot tartalmaznak. Nõstény<br />

Balb/c egerek 10 napon át 1%-os dextrán-szulfát nátriumsóoldatot ittak, és naponta 20 Mio baktériumot kaptak gyomorszondán<br />

keresztül. A kísérlet során az állatok egészségi állapotát, víz- és élelemfogyasztását, valamint a fekáliák állagát<br />

figyeltük. 10 nap után a mintákban az oxidációs stressz mutatói és a gyulladásserkentõ citokinek szintje került<br />

mérésre. A vastagbél szövetét vak hisztológiai vizsgálatnak vetettük alá.<br />

A dextrán-szulfát nátriumsóval való kezelés szignifikánsan megnövelte a gyulladásserkentõ citokinek szintjét a vastagbél<br />

homogenátumokban. A malondialdehid szintje szintén megnövekedett a kísérleti csoportokban. A gyulladásellenes<br />

génterápia javította a vastagbélszövet teljes antioxidáns kapacitását, és javult a hisztológiai index a nem génkezelt<br />

csoporthoz képest.<br />

Az 1%-os dextrán-szulfát nátriumsóoldatos kezelés könnyû bélgyulladást váltott ki a Balb/c egereknél. A génterápia<br />

hatása nem volt követhetõ a gyulladásserkentõ citokinek szintjének változásával, viszont a vastagbélszövet hisztológiai<br />

indexe javult a génterápia hatására atenuált Salmonella Typhimurium SL7207 baktérium felhasználásával.<br />

Kulcsszavak: in vivo baktofekció, antioxidatív, gyulladásellenes, dextrán-szulfát nátriumsó<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

BACTERIA MEDIATED GENE THERAPY IN<br />

EXPERIMENTAL COLITIS IN MICE<br />

Author: Roland PÁLFFY, Michal BEHULIAK, Roman GARDLÍK, Peter JÁNI<br />

Supervisor: Peter CELEC<br />

Institution: Comenius University, Inst. of Pathophysiology & Department of Molecular Biology, Bratislava, Slovakia<br />

Background and aim: Bacterial gene therapy – bactofection is a simple and cheap method to deliver plasmid<br />

DNA into targeted tissue. We hypothesized that oral in vivo bactofection can be a simple and easy way to influence the<br />

course of inflammatory bowel diseases. The aim of this study was to prove the effects of antioxidative and anti-inflammatory<br />

gene therapy in dextran sulfate sodium treated mice.<br />

Methods: Attenuated bacteria Salmonella Typhimurium SL7207 carrying plasmids with genes encoding Cu-Zn superoxide<br />

dismutase and an N-terminal deletion mutant of monocyte chemoattractant protein-1 were prepared. Male<br />

Male Balb/c mice has ad libitum access to 1% dextran sulfate sodium solution instead of drinking water during 10<br />

days (mild model of colitis) and were daily fed with 20 Mio bacteria via gastric gavage. Fecal consistency, clinical status,<br />

food and water intake were monitored. After 10 days samples were taken and markers of oxidative stress and inflammatory<br />

cytokine levels were measured. Colonic tissue was scored histologically by a blinded investigator.<br />

Results: Dextran sulfate sodium treatment significantly increased the levels of inflammatory cytokines and malondialdehyde<br />

in colon homogenates. Anti-inflammatory gene therapy improved the total antioxidative capacity of colon<br />

tissue homogenates. In comparison with untreated group, bacterial gene therapy lowered the histological colitis score.<br />

Conclusions: Treatment with 1% dextran sulfate sodium solution induced mild inflammation in Balb/c mice.<br />

There was no effect of gene therapy on inflammatory cytokines levels. However, the histological parameters of colon<br />

were improved by the antioxidative and anti-inflammatory gene therapy using attenuated salmonella as a vector.<br />

Keywords: in vivo bactofection, antioxidative, anti-inflammatory, dextran sulfate sodium<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

43


44<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI ÜGYESKEDÉS:<br />

A MALÁRIA ELLENI VÉDEKEZÉS XXI. SZÁZADI FEGYVERE<br />

Szerzõ: LIPINSZKI Zoltán doktoranduszhallgató, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. UDVARDY Andor tudományos tanácsadó, az MTA doktora<br />

Intézmény: MTA Szegedi Biológiai Központ, Biokémiai Intézet, Szeged<br />

„A legkönnyebben talán úgy jutnánk ki a válságból, ha az utolsó pandát megfojtanánk az utolsó kék bálna beleivel”.<br />

Ezzel a „vérlázító” kijelentéssel kezdi mondandóját Steve Jones angol genetikus a Darwin szelleme címû legújabb<br />

könyvében. Ezen kijelentés értelme nem több és nem is kevesebb annál, minthogy a fajok kipusztulása természetes folyamat,<br />

nem pedig katasztrófa. Ellene csak idõlegesen tehetünk, s bármennyire is tervez az ember, végül az Isten végez!<br />

Az evolúció és a természetes szelekció tekintetében vajon mennyivel ér többet bármely, az ember által „hasznosnak”<br />

titulált faj élete a maláriát terjesztõ moszkitóétól (Anopheles gambiae)? Semennyivel! Mégis, ezer másik laboratóriummal<br />

együtt mi is azon dolgozunk, hogy eredményeinket a moszkitó elterjedésének gátlására, s ezáltal a malária<br />

visszaszorítására alkalmazzuk.<br />

Drosophila melanogasterben (ecetmuslica) az általunk azonosított proteázok vizsgálatakor felmerült annak a lehetõsége,<br />

hogy hasonló (ortológ) fehérjék módosításával, a molekuláris biológia és genetika technikáit alkalmazva a moszkitó<br />

szúnyogokat irányítottan elpusztíthatjuk, csökkentve azok elterjedését az endemikus területeken. A módszer lényege,<br />

hogy a lerakott petékbõl a hímek már lárvakorban elpusztulnak, így a kikelt, ám fertilis nõstények megtermékenyítése<br />

elmarad. Elõadásomban részleteiben is ismertetem az elmélet genetikai alapjait.<br />

A malária komoly globális probléma. Az Egészségügyi Világszervezet 2007. évi adatai szerint mintegy 300–500 millió<br />

ember fertõz meg a maláriát okozó parazita (Plasmodium), amely a szúnyogcsípést követõen kerül a véráramba. Az<br />

eukaliptuszligetek és a kémiai védekezés ellenére napjainkban közel 1,5 millió ember bele is hal a betegségbe – fõleg<br />

afrikai gyerekek és terhes nõk. A téma fontosságát a fenti adatok minden igényt kielégítõen hitelesítik.<br />

Kulcsszavak: malária, moszkitó, ecetmuslica<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

PLAYING WITH MOLECULAR BIOLOGY:<br />

THE 21 ST CENTURY WEAPON AGAINST THE MALARIA<br />

Author: Zoltán LIPINSZKI 3 rd year PhD student<br />

Supervisor: Andor UDVARDY M.D, PhD, D.sc. Senior Scientist,<br />

Institution: HAS, Biological Research Center, Institute of Biochemistry, Szeged<br />

„Many who once cared about the environment now share a Voltairean sentiment that the easiest way out of the<br />

crisis might be to strangle the last panda with the guts of the last blue whale.”<br />

These are the opening words of the book Darwin’s Ghost, one of the newest works of Steve Jones, a genetics professor<br />

of the University of Oxford. The meaning of this quotation is not more than that the dying out of different species<br />

is not a disaster but a part of the natural selection. We can protect them temporarily, but at the end of the story<br />

they will disappear from the biosphere – that is men proposes God disposes. The question is whether in the point of<br />

evolution there are any biological differences or priorities between „useful” species and the mosquito Anopheles gambiae,<br />

the vector of the malaria causing parasite. Nothing! In spite of this natural low together but independently with<br />

thousands of laboratories we try to decrease the spreading of malaria by the selective elimination of the vector animal,<br />

the mosquito.<br />

Applying molecular biology and genetic methods we try to selectively decrease the vitality of Anopheles gambiae.<br />

The base of this study is that we found extraordinary proteases in Drosophila melanogaster that have orthologues in<br />

Anopheles gambiae and also in human. We suppose that the overexpression of these specifically modified enzymes in<br />

male mosquitoes leads to the selective destruction of the transgenic creature. Without males the female insemination<br />

fails, and the genus dies out spatially. In my lecture I will review our findings in detail.<br />

According to the WHO data there are 300–500 million word-wide malarial infections per annum. In spite of the<br />

fact that hundreds of chemical and biological (e. g. eucalyptus groves) methods are in use more than 1.5 million people<br />

die in malaria every year – mainly African children and pregnant women.<br />

In my opinion the above data correctly emphasize the importance of the topic that is very much up to date.<br />

Keywords: Malaria, mosquito, fruit fly<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

45


46<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A DMPK GÉNBEN TALÁHATÓ CTG EXPANZIÓ AZONOSÍTÁSA<br />

MIOTÓNIÁS IZOMDISZTRÓFIÁBAN SZENVEDÕ<br />

BETEGEKNÉL „TRIPLET-PRIMED” PCR SEGÍTSÉGÉVEL<br />

Szerzõ: RADVÁNSZKÝ János 1 , BATOVÁ Monika 2 , REŠKO Péter 1 , PÁLFFY Roland 3 doktorandusz, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Doc. RNDr. KÁDAŠI Lajos, PhD.1<br />

Intézmény: 1 Comenius Egyetem, Természettudományi Kar, Molekuláris Biológia Tanszék, Pozsony, Szlovákia<br />

2 Comenius Egyetem, Természettudományi Kar, Mikrobiológia és Virológia Tanszék, Pozsony, Szlovákia<br />

3 Comenius Egyetem, Orvostudományi Kar, Patofiziológiai Intézet, Pozsony, Szlovákia<br />

Az öröklõdõ progresszív izomdisztrófiák egyik típusa az úgynevezett miotóniás izomdisztrófia (dystrophia myotonica),<br />

melyhez a DMPK (Dystrophia Myotonica Protein Kinase) génben található CTG ismétlõdések expanziója vezet.<br />

Ezen ismétlõdések száma mind az egészséges, mind a mutáns allélok esetében is magasan variábilis. Az egészséges allélok<br />

nagysága 5 és 37 ismétlõdés között található, míg a betegséget kiváltó allélok 50-tõl több ezer CTG ismétlõdést tartalmazhatnak.<br />

A DNS-vizsgálat nagy fontossággal bír, mivel nemcsak a betegség fellépésének ideje változó, de a tünetegyüttes<br />

is gyakran fedi egymást egyéb neuromuszkuláris rendellenességekkel. Az expandált CTG ismétlõdések szokatlan<br />

másodlagos szerkezete viszont erõs kihívást jelent a legtöbb PCR alapú DNS diagnosztikai metódus esetében.<br />

A bemutatott dolgozat egy két lépésbõl álló metódust mutat be a fönt leírt expanziók azonosítására. Az elsõ lépésben<br />

a CTG ismétlõdések számát klasszikus PCR segítségével határoztuk meg. Az olyan problematikus minták esetében,<br />

melyekben csak egy allélt azonosítottak (a páciens homozigóta ezen lokuszra nézve, vagy heterozigóta, mely egy amplifikálható<br />

allélt és egy expandált hordoz, nem amplifikálható allélt), a DNS-mintát egy következõ metódus, az úgynevezett<br />

„Triplet-Primed” PCR (TP-PCR) segítségével vizsgáljuk tovább. A bemutatott dolgozat során a CTG ismétlõdések<br />

nagyságát 38 miotóniás izomdisztrófiagyanús páciens és 103 egészséges kontrollegyén DNS mintájában vizsgáltuk a<br />

felvázolt kétlépéses metódus felhasználásával. Az egészséges allélok vizsgálata trimodális disztribúciót mutatott, miközben<br />

a kromoszómák többsége a (CTG) 5 és (CTG) 9-17 csoportokba tartozott.<br />

A miotóniás izomdisztrófiagyanús páciensek mintái között 8 esetben támasztottuk alá a CTG expanzió jelenlétét.<br />

Kulcsszavak: CTG ismétlõdés, DM1, Dystrophia Mytonica Protein Kinase, miotóniás izomdisztrófia, TP-PCR, Triplet-<br />

Primed PCR<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

IDENTIFICATION OF EXPANDED DMPK ALLELES<br />

IN PATIENTS WITH MYOTONIC DYSTROPHY TYPE 1 WITH THE<br />

USE OF TRIPLET-PRIMED PCR<br />

Author: János RADVÁNSZKÝ 1 , Monika BATOVÁ 2 , Péter REŠKO 1 , Roland PÁLFFY 3 3 rd year of postgradual studies<br />

Supervisor: Doc. RNDr. Lajos KÁDASI, PhD.1<br />

Institution: 1 Comenius University, Faculty of Natural Sciences, Department of Molecular Biology, Bratislava, Slovak Republic<br />

2 Comenius University, Faculty of Natural Sciences, Department of Microbiology and Virology, Bratislava, Slovak Republic<br />

3 Comenius University, Faculty of Medicine, Institute of Pathophysiology, Bratislava, Slovak Republic<br />

Myotonic dystrophy type 1 (DM1) is a neuromuscular disorder caused by a CTG trinucleotide expansion in the<br />

Dystrophia Mytonica Protein Kinase gene (DMPK). This repeat is highly polymorphic both in healthy and in affected<br />

individuals. Healthy alleles are in a range of 5 to 37 CTG repeats. The disease causing CTG expansion can vary from<br />

50 to several thousand repeats in affected individuals. DNA testing is important for the diagnosis of this disease because<br />

clinical discrimination is complicated by its late onset and frequently overlapping symptomatology with other neuromuscular<br />

diseases. However unusual secondary structures of the expanded CTG repeat regions poses a challenge<br />

for PCR based diagnostic methods. Our work describes a two-step procedure for detection of unstable alleles causing<br />

myotonic dystrophy type 1. At first the repeat lengths are examined by standard PCR and those problematic samples,<br />

were only one allele is detected (homozygous sample for this allele or heterozygous sample with one amplifiable and<br />

one non-amplifiable, expanded allele) are further analysed by Triplet-Primed PCR (TP-PCR). CTG repeat length was<br />

analysed in samples of 38 suspected patients and in 103 samples of healthy, unrelated individuals both by standard<br />

PCR and by TP-PCR. Both types of these reactions were carried out with fluorescent labelled primers and the results<br />

were analysed using fragment analysis in genetic analyser. Analysis of the repeat length in healthy samples showed trimodal<br />

distribution with the majority of chromosomes belonging to the groups (CTG) 5 and (CTG) 9-17. Among samples<br />

of suspected patients expanded allele was detected in 8 cases.<br />

Keywords: CTG repeat, DM1, Dystrophia Mytonica Protein Kinase, myotonic dystrophy type 1, TP-PCR, trinucleotide<br />

expansion, Triplet-Primed PCR<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

47


48<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

TALAJBA TELEPÍTETT AKNÁK BIODETEKCIÓJA GENETIKAILAG<br />

MÓDOSÍTOTT DOHÁNY SEGÍTSÉGÉVEL<br />

Szerzõ: PÁSZTOR Mónika II. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BERÉNYI János tudományos tanácsos<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mezõgazdasági Kutatóintézet, Újvidék<br />

A fegyveres konfliktusok kísérõi az aknamezõk, amelyek a konfliktusok elmúltával is nagy veszélyt jelentenek, különösen<br />

a civil lakosság számára. Ezeknek a robbanótesteknek az eredményes hatástalanítása a detekciójukkal kezdõdik.<br />

A felderítési lehetõségek ígéretes változata a biodetekción alapuló módszer. A biodetekció lényege, hogy biológiai<br />

rendszer észleli és jelzi az akna helyét. A munka egy olyan új, még kidolgozás alatt álló, talajba telepített aknák biodetekciójára<br />

alkalmas módszert ír le, amely genetikailag módosított (transzgénikus, GMO) dohány (Nicotaiana tabacum<br />

L.) felhasználásán alapul. A talajba telepített aknák egyik nélkülözhetetlen összetevõje a trinitro-toulen (TNT). A<br />

talajlakó mikroorganizmusok hatására lassan bomló TNT nitrogén-dioxidot (NO 2) szabadít fel. A biodetekció során<br />

alkalmazott dohányt genetikailag úgy módosítottuk, hogy képes az NO 2 észlelésére, és ezalatt a növény a zöld színét pirosra<br />

változtatja.<br />

A kísérleti munka során a talajba telepített aknákat TNT darabok helyettesítették (két változatban: 3×20 g és 4×10<br />

g négyzetméterenként). Az 1 m 2 nagyságú parcellák közepén 80×80 cm területre került a vad (genetikailag nem módosítot)<br />

és a 16 GMO dohányváltozat magja. A 8–10 cm magas GMO dohánynövények a kontrollparcellákon zöldek<br />

maradtak, a TNT-vel kezelt parcellákon pedig megpirosodtak. Ugyanakkor a vad (genetikailag nem módosított) dohánytípusokon<br />

sehol sem volt megfigyelhetõ a piros szín. A munka eredményei alapján az a következtetés vonható le,<br />

hogy a genetikailag módosított dohány alkalmas a talajba telepített aknák biodetekciójára. A további kutatás célja kidolgozni<br />

a dohánymag aknamezõkre való kijuttatásának a megfelelõ módszerét. Ez a biodetekciós módszer nemcsak a<br />

talajba rejtett aknák biodetekciójára, hanem pl. nehézfémek és egyéb szennyezõanyagok jelenlétének a kimutatására,<br />

sõt bioremediációra is alkalmas lehet.<br />

Kulcsszavak: akna, biodetekció, dohány, GMO<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

BIODETECTION OF LANDMINES USING GENETICALLY<br />

MODIFIED TOBACCO<br />

Author: Mónika PÁSZTOR 2 nd year student<br />

Supervisor: Dr. János BERÉNYI scientific advisor<br />

Institution: Institute of Field and Vegetable Crops, Novi Sad, Serbia<br />

War conflicts often result minefields which present a great danger even after the conflicts are over, especially for<br />

civilian population. The first step in neutralization of this explosive devices is their detection.<br />

Biodetection presents a very perspective method for landmine detection. The essence of biodetection is the use<br />

of biological systems for uncover and mark the place of landmines in the soil. This paper deals with a new method of<br />

biodetection of landmines based on genetically modified (transgenic, GMO) tobacco (Nicotaiana tabacum L.). Trinitrotoulen<br />

(TNT) is an essential part of landmines. Influenced by soil microorganisms TNT is degraded resulting the<br />

release of nitrogene dioxide (NO 2). As the result of genetic modification tobacco is capable of detection of NO 2 by<br />

changing its color from green to red.<br />

In this paper landmines were replaced by pieces of TNT (applied in two variants: 3×20 g and 4×10 g per m 2 ). In<br />

the middle of each elementary plots measuring 1 m 2 a 80×80 cm space was sown by wild (genetically non-modified)<br />

along with 16 types of GMO tobacco. GMO plants measuring 8-10 cm in height preserved their green color on control<br />

plots but changed their color to red on plots previously treated with TNT. At the same time on the wild type plants<br />

no red coloration was observed.<br />

Based on the results obtained in this paper it can be concluded that the genetically modified tobacco is suitable<br />

for landmine detection. The purpose of further studies is to develop a suitable method for distribution of tobacco seeds<br />

on minefields. This biodetection method is suitable not only for landmine detection but also for detection of heavy<br />

methals and other pollutants in the soil and for bioremediation as well.<br />

Keywords: mine, biodetection, tobacco, GMO<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

49


50<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

BIODETEKCIJA MINA U ZEMLJŠTU POMOÆU GENETIÈKI<br />

MODIFIKOVANOG DUVANA<br />

Autor: Monika PASTOR II godina studija<br />

Mentor: Dr. Janoš BERENJI nauèni savetnik<br />

Institucija: Institut za ratarstvo i povrtarstvo, Novi Sad<br />

Oružane konflikte prate minska polja koja predstavljaju veliku opanost èak i po završetku oružanih sukoba, naroèito<br />

za civilno stanovništvo. Detekcija je prvi korak u uspešnoj neutralizaciji ovih minsko-eksplozivnih naprava.<br />

Biodetekcija predstavlja veoma perspektivnu metodu za otkrivanje mina u zemljištu. Suština biodetekcije je korišæenje<br />

biološkog sistema za detekciju i oznaèavanje mesta gde se nalaze mine. Ovaj rad se bavi jednom novom metodom<br />

biodetekcije mina u zemljištu koja se zasniva na korišæenju genetièki modofikovanog (transgeni, GMO) duvana<br />

(Nicotaiana tabacum L.). Trinitrotoulen (TNT) je nezamenljivi deo mina u zemljištu. Pod uticajem zemljišnih mikroorganizama<br />

TNT se razlaže pri èemu se oslobaða azot dioksid (NO 2). Duvan je genetièkom modifikacijom osposoljen za<br />

detekciju NO 2 pri èemu menja svoju zelenu boju u crveno.<br />

U eksperimentu su mine zamenjene komadima TNT (u dve varijante: 3×20 g i 4×10 g po m 2 ). Na sredini svake<br />

elementarne parcelice velièine 1 m 2 , prostor dimenzija 80×80 cm je bio zasejan divljim (genetièki nemodifikovanim) i<br />

sa 16 tipova GMO duvana. GMO biljke velièine 8–10 cm su na kontrolnim parcelama saèuvale svoju zelenu boju dok<br />

je na parcelicama tretiranim sa TNT promenile svoju boju u crveno. U isto vreme na divljim tipovima duvana nigde<br />

nije zabeležena crvena boja.<br />

Na osnovu dobijenih rezultata može se zakljuèiti da je genetièki modifikovani duvan pogodan za biodetekciju mina<br />

u zemljištu. Cilj daljih istraživanja je razrada odgovarajuæe metode zasejavanja minskih polja semenom duvana. Ova<br />

metoda biodetekcije, pored moguænosti otkrivanja mina u zemljištu pogodna je i za otkrivanje npr. teških metala ili<br />

drugih zagaðivaèa zemljišta kao i za bioremediaciju.<br />

Kljuène reèi: mine, biodetekcija, duvan, GMO<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A FÜL KÜLSÕ ÉLÕSKÖDÕINEK ELÕFORDULÁSA<br />

VAJDASÁGI KUTYA- ÉS MACSKAMENHELYEKEN<br />

Szerzõ: GRABOVAC Dávid, V. évfolyam, BUTTÁS Éva, V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. LALOŠEVIÆ Vesna rendkívüli egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mezõgazdasági Kar, Állatorvostudományi Szak, Újvidék<br />

A közvetlen testi kontaktussal terjedõ ektoparaziták állandó veszélyt jelentenek a nagy csoportokban tartott állatokra,<br />

szintúgy az õket kezelõ emberekre. A kutyáknál és macskáknál a fül régiója kifejezetten érzékeny.<br />

A kutatómunka fõ célja az ízeltlábú külsõ élõsködõk elõfordulásnak, gyakoriságnak és fajtájának meghatározása<br />

három vajdasági állatmenhelyen. Különbözõ fajú, korú és nemû állatot vizsgáltunk meg, összesen 82 kutyát és 14 macskát.<br />

A páciensektõl bõrkaparékot és fülzsírkenetet vettünk, amelyet fiziológiás oldattal oldottunk fel, majd mikroszkóp<br />

alatt vizsgáltuk. Parazita jelenlétét 11 (11.5%) állatnál regisztráltunk. Háromfajta külsõ élõsködõt azonosítottunk: 7<br />

(7.3%) állatnál Otodectes spp, 2 állatnál (2.1%) Psoroptes spp, úgyszintén 2 állatnál (2.1%) Demodex spp. Az infekció intenzitása<br />

nagyobb azokon a helyeken, ahol nagyobb az állatok koncentrációja és a higiéniai feltételek alacsonyabbak.<br />

Ebbõl arra következtethetünk, hogy a fülparaziták elszaporodásának megelõzése csupán szigorú higiéniai feltételek<br />

mellett és állandó egészségügyi ellenõrzés alatt lehetséges.<br />

Kulcsszavak: kutya, macska, ektoparaziták, Vajdaság, állatmenhelyek<br />

ECTOPARASITES IN THE EARS OF DOGS AND CATS IN ANIMAL<br />

SHELTERS IN VOJVODINA REGION<br />

Author: Dávid GRABOVAC 5 th year student, Éva BUTTÁS 5 th year student<br />

Supervisor: Prof. Dr Vesna LALOSEVIÆ associate professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of agriculture, Departman of Veterinary medicine, Novi Sad<br />

Ectoparasites present a frequent threat with animals kept in great numbers, as to the people handling them. The<br />

ear region is specially sensitive in dogs and cats. The aim of this study was to establish the species and numbers of ectoparasites<br />

in three animal shelters for dogs and cats in Vojvodina. We examined 82 dogs and 14 cats. all of different<br />

race, age and sex. Swabs were collected from the auricle, deep inside the auditory canal and skin scrapings, and we registered<br />

parasites in 11 animals (11.5%). The following species of ectoparasites were found: Otodectes spp. in 7 ani-<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

51


52<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

mals (7.3%), Psoroptes spp. in 2 animals (2.1%) and Demodex spp. in 2 animals (2.1%). Prevalence of ectoparasites<br />

is higher in the place with big population of animals and low hygienic situation. In that reason, good hygienic measures<br />

and health surveillance is very important to eradicate this infections in dogs and cats.<br />

Keywords: dog, cat, ectoparasites, Vojvodina, shelters<br />

EKTOPARAZITI UŠIJU PASA I MAÈAKA U AZILIMA ZA<br />

NAPUŠTENE ŽIVOTINJE U VOJVODINI<br />

Autor: David GRABOVAC V godina studija, Eva BUTAŠ V godina studija<br />

Mentor: Prof. dr Vesna LALOŠEVIÆ vanredni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Poljoprivredni fakultet, Odsek za veterinarsku medicinu, Novi Sad<br />

Ektoparaziti predstavljaju stalnu pretnju za zdravlje životinja koje se drže u velikim grupama, zbog direktnog meðusobnog<br />

kontakta kao i za ljude koji su u kontaktu sa njima. Kod pasa i maèaka ušni region je posebno osetljiv na infestaciju<br />

ovim parazitima. Cilj našeg istraživanja je bio da ustanovimo pojavu, uèestalost i vrste artropodnih ektoparazita<br />

u tri azila za pse i maèke u Vojvodini. Istraživanje je obuhvatilo 82 psa i 14 maèaka razlièite rase, starosti i pola, iz tri<br />

azila za napuštene životinje u Vojvodini. Pozitivan nalaz je registrovan kod 11životinja (11.5%). Ustanovljeno je prisustvo<br />

tri vrste artropodnih ektoparazita: kod 7 (7.3%) životinja naðen je Otodectes spp, kod 2 (2.1%) Psoroptes spp.,<br />

i kod 2 (2.1%) Demodex spp. Uèestalost infekcije veæa je u azilima gde je gušæa populacija životinja na malom prostoru<br />

i gde su higijenske i zdravstvene mere slabije, te se može zakljuèiti da se prevencija ektoparazita ušiju pasa može sprovoditi<br />

striktnom higijenom i dobrim zdravstvenim nadzorom koji æe spreèiti prenošenje infekcije koja je visoko kontagiozna,<br />

a prenosi se direktnim kontaktom.<br />

Kljuène reèi: pas, maèka, ektoparaziti, Vojvodina, azil<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A PMP22 GÉN MUTÁCIÓS ANALÍZISE<br />

Szerzõ: REŠKO Péter 1 , RADVÁNSZKÝ János 1 , PÁLFFY Roland 2 doktorandusz, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Doc. RNDr. KÁDASI Lajos PhD.1<br />

Intézmény: 1 Comenius Egyetem, Természettudományi Kar, Molekuláris Biológia Tanszék, Pozsony, Szlovákia<br />

2 Comenius Egyetem, Orvostudományi Kar, Patofiziológiai Intézet, Pozsony, Szlovákia<br />

Az örökletes perifériás neuropátiák a környéki idegrendszer nem letális megbetegedései közé tartoznak, melyek<br />

motorikus és/vagy szenzorikus meghibásodásokat okoznak. A környéki idegrendszer kialakulását és fennmaradását<br />

irányító gének mutációi felelõsek ezekért a megbetegedésekért. Az utóbbi évtizedekben sok új adat gyûlt össze ezzel a<br />

témával kapcsolatban, de ezen elõrelépések ellenére még mindig keveset tudunk az örökletes perifériás neuropátiák<br />

molekuláris hátterérõl, és sajnos nincs rájuk hatékony gyógymód. Az ebbe a csoportba sorolt klinikai egységek tünetei<br />

sokszor fedik egymást, továbbá hasonlítanak a szerzett neuropátiák tüneteire, így gyakran problematikus a helyes diagnózis<br />

felállítása. Éppen ezért fontos e betegségek genetikai vizsgálatának bevezetése.<br />

A bemutatott dolgozat a Charcot-Marie-Tooth betegség 1A altípusával (CMT1A) és a nyomásos bénulásokra hajlamosító<br />

örökletes neuropátiával (HNPP) foglalkozik, mivel ezek a leggyakoribb örökletes perifériás neuropátiák. Mindkettõ<br />

kialakulásához a perifériás myelin protein 22-t (PMP22) kódoló gén különbözõ mutációi vezetnek, legtöbb esetben<br />

az egész gén duplikációja (CMT1A esetek 70%-a), vagy deléciója (HNPP esetek 80%-a).<br />

A dolgozatban bemutatott real time PCR-ón alapuló relatív kvantifikáció ezeket a duplikációkat és deléciókat hivatott<br />

leleplezni a PMP22 gén kópiaszámának meghatározása által. 100 egészséges, 2 delécióval rendelkezõ és 13 duplikációval<br />

rendelkezõ egyed DNS-ének vizsgálata és ∆∆Ct-metódussal történõ kiértékelése a következõ eredményekkel<br />

szolgált: a delécióval rendelkezõ egyedek átlagértéke 0,62 (min. 0,62; max. 0,62) az egészséges egyedek átlagértéke<br />

0,99 (min. 0,76; max. 1,24) és a duplikációval rendelkezõ egyedek átlagértéke 1,43 (min. 1,35; max. 1,55).<br />

Kulcsszavak: Charcot-Marie-Tooth betegség, CMT1A, HNPP, nyomásos bénulásokra hajlamosító örökletes neuropátia,<br />

perifériás myelin protein 22, PMP22, real time PCR<br />

MUTATION ANALYSIS OF THE GENE PMP22<br />

Author: Péter REŠKO 1 , János RADVÁNSZKÝ 1 , Roland PÁLFFY 2 3 rd year of postgradual studies<br />

Supervisor: Doc. RNDr. Lajos KÁDAŠI PhD.1<br />

Institution: 1 Comenius University, Faculty of Natural Sciences, Department of Molecular Biology, Bratislava, Slovak Republic<br />

2 Comenius University, Faculty of Medicine, Institute of Pathophysiology, Bratislava, Slovak Republic<br />

Inherited peripheral neuropathies are non lethal diseases of the peripheral nervous system, which cause mild to<br />

severe motor and/or sensory disability of the affected individuals. They are caused by mutations in genes responsible<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

53


54<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

for the differentiation and maintenance of the peripheral nerves. Unfortunately, despite the huge amount of information<br />

collected in the last few decades in this field, the molecular background of most of these neuropathies is still<br />

unknown and none of them can be succesfully treated up to this day. In addition, the symptoms of different clinical<br />

entities classified into the group of inherited peripheral neuropathies are overlapping, emphasizing the need of genetic<br />

tests for the establishment of reliable diagnosis.<br />

This work takes a closer look on Charcot-Marie-Tooth disease type 1A (CMT1A) and hereditary neuropathy with<br />

liability to pressure palsies (HNPP), which are the two most prevalent inherited peripheral neuropathies. Both of<br />

them are caused by distinct mutations of a single gene encoding peripheral myelin protein 22 (PMP22), duplication<br />

(70% of CMT1A cases) and deletion (80% of HNPP cases) of the whole gene being the most frequent mutations.<br />

The work introduces a method capable of PMP22 gene copy number quantification, which is meant to detect these<br />

duplications and deletions and is based on relative quantification by real time PCR. This method tested on DNA<br />

samples from 100 healthy individuals, 2 patients with deletion and 13 patients with duplication and evaluated by the<br />

∆∆Ct method gave the following results: average value of patients with deletion is 0,62 (min. 0,62; max. 0,62), average<br />

value of healthy individuals is 0,99 (min. 0,76; max. 1,24) and the average value of patients with duplication is 1,43<br />

(min. 1,35; max. 1,55).<br />

Keywords: Charcot-Marie-Tooth disease type 1A, CMT1A, hereditary neuropathy with liability to pressure palsies, HNPP,<br />

peripheral myelin protein 22, PMP22, real time PCR<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

A MEMBRÁNKÖTÖTT [NiFe] HIDROGENÁZ ENZIMEKBEN<br />

MEGTALÁLHATÓ SZERKEZETI MOTÍVUM VIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: DOROGHÁZI Emma biológus, Ph.D hallgató, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. KOVÁCS L. Kornél tanszékvezetõ egyetemi tanár,<br />

Dr. RÁKHELY Gábor egyetemi docens,<br />

Dr. MARÓTI Gergely kutató<br />

Intézmény: SZTE, TTK Biotechnológiai Tanszék; MTA SZBK Biofizikai Intézet; Bay-Gen Intézet, Szeged<br />

A hidrogenázok a 2H + + 2e ⇔ H 2 reakciót katalizáló enzimek, melyek számos mikroorganizmusban fordulnak elõ.<br />

A hidrogéntermeléssel a sejt a felhalmozódó elektronok sejten kívülre jutását biztosítja, míg a hidrogén felvétele energiatermelési,<br />

megõrzési lehetõség számukra. A hidrogenázok többféle szempont szerint csoportosíthatóak. Az aktív<br />

centrum fémtartalmát tekintve lehetnek csak vasat, illetve nikkelt és vasat tartalmazó ([NiFe]) enzimek. A [NiFe] hidrogenázok<br />

legalább egy nagy és egy kis alegységbõl épülnek fel, és lehetnek membránhoz asszociáltak, vagy citoplazmában<br />

lokalizálódóak.<br />

Modellorganizmusunk, a Thiocapsa roseopersicina, eddig azonosított négy aktív hidrogenáza [NiFe] típusú. A HynSL<br />

és a HupSL enzimek membránkötöttek, míg a Hox1YH és Hox2YH a sejt citoplazmájában találhatóak.<br />

Megfigyeltünk egy nagyon konzervált hisztidin gazdag régiót a hidrogenázok nagy alegységében, melynek szerepérõl<br />

semmilyen irodalmi adat nem áll rendelkezésre. A HxHxxHxxHxH szekvencia jelen van minden membránkötött<br />

hidrogenáz nagy alegységében, illetve a szolubilis hidrogenázokban az öt hisztidin közül kettõ helye konzervált.<br />

A motívum szerepét irányított mutagenezissel kezdtük vizsgálni, és jellemezzük a létrehozott mutáns enzimek biokémiai<br />

sajátságait. Az in vivo és in vitro mérések adataiból kiderült, hogy a mutációk hatással vannak az enzim aktivitására,<br />

de a lokalizációjára nincs. Megvizsgáltuk a mutáns fehérjék proteolitikus stabilitását Western hibridizációs módszerrel,<br />

s úgy tûnik, az enzimek aktivitásbeli különbsége nem magyarázható a fehérjék sejten belüli destabilizációjával.<br />

További vizsgálatokkal szeretnénk még több információt kapni arra vonatkozólag, hogy ezen hisztidin gazdag motívum<br />

hogyan befolyásolja a hidrogenázok biokémiai tulajdonságait.<br />

Kulcsszavak: Thiocapsa roseopersicina, [NiFe] hidrogenáz, hisztidin gazdag régió, irányított mutagenezis<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

55


56<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

ANALYSIS OF A STRUCTURAL MOTIF IN THE<br />

MEMBRANE-ASSOCIATED [NiFe] HYDROGENASES<br />

Author: Emma DOROGHÁZI 3 rd year PhD student<br />

Supervisor: Kornél L. KOVÁCS university professor;<br />

Gábor RÁKHELY associate professor;<br />

Gergely MARÓTI research<br />

Institution: Department of Biotechnology, University of Szeged, Institute of Biophysics, Biological Research Center,<br />

Hungarian Academy of Sciences, Bay-Gen Institute, Szeged<br />

Hydrogenases, catalyzing the following reaction: 2H + + 2e ⇔ H 2, are harboured by several microorganisms. The<br />

cells dispose of excess electrons through hydrogen production accomplished by hydrogenases, while consumption of<br />

the molecular hydrogen mostly provides electron source for the various energy conserving processes, like respiration.<br />

Sometimes hydrogen can be the sole energy source. Hydrogenase enzymes are distinguished by several properties. Based<br />

on the metal content of the active centre of the hydrogenases, they are classified as [FeFe] and [NiFe] enzymes.<br />

The core of a [NiFe] hydrogenase is composed of a large and a small subunit and they can be associated to the membrane<br />

or localized in the cytoplasm.<br />

Our model organism, the purple sulfur photosynthetic bacterium Thiocapsa roseopersicina contains at least four active<br />

[NiFe] hydrogenases. The HynSL and the HupSL enzymes are attached to the cell membrane, while Hox1YH and<br />

Hox2YH are localized in the cytoplasm.<br />

We have noticed a highly conserved histidine-rich region with unknown function in the large subunit of [NiFe]<br />

hydrogenases. The HxHxxHxxHxH sequence occurs in all membrane-bound hydrogenases, but only two of these<br />

conserved histidines are present in the soluble hydrogenases.<br />

In order to identify the function of this motif, we used site-directed mutagenesis in the His/rich region of the<br />

Hyn hydrogenase and started to characterize the biochemical properties of the mutants. The in vivo and in vitro activity<br />

measurements showed that the enzyme activity was affected by the replacement of these His residues but the enzyme<br />

still remained in the membrane. Western hybridization experiment was applied to investigate the proteolytic stability<br />

of the enzymes. It seemed that the activity differences of the mutant hydrogenases did not come from the destabilization<br />

of the proteins.<br />

Further investigations are in progress for getting deeper insight into the molecular mechanism of how these histidines<br />

contribute to the biochemical properties of the hydrogenases.<br />

Keywords: Thiocapsa roseopersicina, [NiFe] hydrogenase, histidine-rich region, site-directed mutagenesis<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

FAMILIÁRIS DAGANATOK NAPÓLEONTÓL A<br />

LI-FRAUMENI-SZINDRÓMÁIG<br />

Szerzõ: VERÉB Brigitta VI. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. TISZLAVICZ László egyetemi docens<br />

Intézmény: Pathológiai Intézet, Szeged<br />

Bevezetés: Jól ismert, hogy a malignus tumorok kialakulásához a személy genetikai konstrukciója mellett a környezeti<br />

hatások is hozzájárulnak. A tumorok kis része családi halmozódást mutat, ezeket nevezik familiáris daganatoknak.<br />

A familiáris tumor szindróma jól ismert colorectalis- és emlõ-, valamint multiplex endokrin neoplasiában. Ezek a<br />

tumorok a „mendeli” öröklõdésmenetet követik, s leggyakrabban autoszómális domináns módon öröklõdnek. A betegek<br />

nagy része fiatal és többszörös elsõdleges tumorral bír. A sejtciklust és a tumorigenesist jelen ismereteink szerint<br />

három géncsalád szabályozza. Ezek az onkogének, a szuppresszorgének és a DNS „mismatch repair gének”. Ez utóbbi<br />

géneknek van szerepe a herediter non polyposus coloncarcinoma kialakulásában.<br />

Anyag, módszer, betegek: A familiáris elõfordulást mutató colorectalis carcinoma kialakulását, a hozzá vezetõ tényezõket,<br />

génmutációkat vizsgáltuk. Saját esetként a fentiek szemléltetésére egyetemünk Orvosi Genetikai Intézete által<br />

nyilvántartott beteget és családját mutatja be, ahol halmozottan fordult elõ coloncarcinoma.<br />

Következtetések: Az irodalmi adatok és saját vizsgálatok alapján a familiáris daganatok vizsgálatát rendkívül fontosnak<br />

tartjuk, mivel ezek segítségével a carcinogenesis egyes részjelenségeit jobban megismerhetjük. A vizsgálat eredményeként<br />

lehetõség nyílik szûrésre, prevencióra, korai diagnózisra. Ezáltal a beteg élete, életminõsége („quality of life”)<br />

nagymértékben javulna.<br />

Kulcsszavak: familiáris daganat, onkogének, szuppresszorgének, colorectalis daganatok<br />

FAMILIAL TUMORS FROM NAPOLEON TO<br />

LI-FRAUMENI SYNDROME<br />

Author: Brigitta VERÉB 6 th year student<br />

Supervisor: Dr. László TISZLAVICZ associate professor<br />

Institution: Department of Pathology, Szeged<br />

Introduction: It is well known, that beside the individual genetic construction, the environmental factors contribute<br />

to the development of malignant tumors. A small proportion of tumors shows a familial accumulation, they are<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

57


58<br />

É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

called familial tumors. The familial tumor syndrome is wellknown in colorectal, breast and multiple endocrine neoplasia.<br />

These tumors follow Mendel’s inheritance pattern, and most frequently their inheritance is autosomal dominant.<br />

Most of the patients are young and have multiplex tumors. According to our present knowledge, the cell cycle<br />

and the tumorigenesis are regulated by three gene families. These are the oncogenes, the suppressor genes and the<br />

DNS mismatch repair genes. These latter ones play a role in the development of the hereditary nonpolyposis colon<br />

carcinoma.<br />

Methods: We examined the development, especially the triggering factors and the gene mutations, of colorectal<br />

carcinomas that show familial occurrence. As our own case, we present a patient of the Department of Medical Genetics<br />

of our university, and his family where colon carcinoma is inherited.<br />

Conclusion: According to data from literature and our own examinations, we think the examination of familial<br />

tumors is extremly important, because it helps to get to know better the certain parts of carcinogenesis. As the result<br />

of the examinations, an opportunity for screening, prevention and early diagnosis arises. Thus, the patient’s life, and<br />

its quality would imporve considerably.<br />

Keywords: familial tumor, oncogens, tumor suppressor genes, colorectal cancers<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

FOTOAKTÍV BIO-NANOKOMPOZIT ELÕÁLLÍTÁSA<br />

REAKCIÓCENTRUM FEHÉRJE ÉS TIO 2 -DAL BORÍTOTT TÖBBFALÚ<br />

SZÉN NANOCSÖVEK FELHASZNÁLÁSÁVAL<br />

Szerzõ: FISER Béla IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. HERNÁDI Klára egyetemi tanár; Dr. NAGY László egyetemi docens<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar,<br />

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet, Szeged<br />

Biológiai anyagokat hozzá lehet kapcsolni nanoszerkezetekhez úgy, hogy mindkét összetevõ elõnyös tulajdonságait<br />

megõrizzük. Az így keletkezõ anyagok, a bio-nanokompozitok fontos szerepet játszhatnak az új generációs gyakorlati<br />

alkalmazásokban (pl. optoelektronika). Dolgozatomban bio-nanokompozitok elõállításával foglalkozom. Elsõ lépésként<br />

nanocsöveket borítottam TiO 2-réteggel. Ehhez TiCl 4 vagy TiBr 4 prekuzort használtam, s vizsgáltam a kapott rétegeket<br />

elektronmikroszkóp segítségével. Az EM-képek megmutatják, hogy a szervetlen TiO 2-réteg kialakul az MWNT-n<br />

mind a TiCl 4, mind a TiBr 4 esetében. A TiBr 4-t használva sokkal homogénebb bevonatot kaptunk, mint TiCl 4-dal.<br />

A hidrolízis sebességétõl is függött a felszíni borítottság minõsége és a részecskék mennyisége. Azt találtam, hogy<br />

a lassú hidrolízis elõnyösebb, mert akkor a TiO 2 jobban beborította a nanocsöveket.<br />

Ha fotoszintetikus reakcióközpontokat kötünk össze TiO 2/MWNT-vel, összetett bio-nanokompozit anyag keletkezik,<br />

ami fotoszintetikus aktivitást mutat. Ennek stabilitása perceken keresztül megmarad.<br />

Kulcsszavak: bio-nanokompozit, MWNT, TEM<br />

PREPARATION OF PHOTO-ACTIVE BIO-NANOCOMPOSITE<br />

MATERIAL COMPOSED OF REACTION CENTER PROTEIN AND TIO 2<br />

COATED MULTIWALLED CARBON NANOTUBESS<br />

Author: Béla FISER 4 th year student<br />

Supervisor: Dr. Klára HERNÁDI university professor; Dr. László NAGY associate professor<br />

Institution: University of Szeged, Department of Applied and Environmental Chemistry,<br />

Institute of Medical Physics and Biophysics, Szeged<br />

It is possible to attach biological materialis to nanomaterials combining the advantageous properties of both components.<br />

These new types of materials, bio-nanocomposites, open possible directions for new generations of practical<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

59


60<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

applications (e.g. optoelectronics). The topic of my work is how to make bio-nanocomposits. First of all we covered<br />

nanotubes with TiO 2. I used TiCl 4 or TiBr 4 prekusors, and I examined the received layers with the help of an electron<br />

microscope.<br />

The EM pictures show that the inorganic TiO 2 layer is formed on the MWNT if the composite was prepared either<br />

without or with solvent and TiCl 4 or TiBr 4 was used as precursor. If TiBr 4 was used as a precursor a more uniform,<br />

homogeneous coating was achieved compared to TiCl 4.<br />

The rate of hydrolysis has also effected on the quality of the surface coverage and the quantity of the bulk solid<br />

particles. I found that slow rate was more advantageous for covering the nanotubes by TiO 2.<br />

If photosynthetic reaction centers are bound to TiO 2/MWNT composite the bio-nanocomposite material, which<br />

is formed, shows photosynthetic activity.<br />

Keywords: bio-nanocomposit, MWNT, TEM<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

A PLANÁRIS SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR<br />

HODOSZKÓPIAI ALKALMAZÁSA<br />

Szerzõ: SÓTI Gergely doktorandusz<br />

Témavezetõ: Dr. BIKIT István egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Fizikai Intézet, Magfizikai Tanszék, Újvidék<br />

E dolgozat a planáris szcintillációs detektor hodoszkópiai célokra való alkalmazásának lehetõségeit vizsgálja. Ez<br />

egy új és egyszerû módszer, s a régi rendszerekkel ellentétben itt nincs szükség összetett elektronikai berendezésekre.<br />

Ismeretes, hogy a szcintillátorban a müonok által leadott energia hogyan függ a beesési szögtõl. Ennek az összefüggésnek<br />

a pontos ismerete lehetõvé teszi a müon beesési szögének megállapítását a leadott energia alapján. A müon<br />

kezdeti energiája viszont elhanyagolható hatással van a leadott energiára, úgyhogy azt nem kell figyelembe venni.<br />

A müonok szcintillációs detektorral való kölcsönhatását a GEANT4 programban szimuláltuk. A Fizikai Intézetben<br />

levõ 5 cm vastag mûanyag szcintillációs detektort modelleztük. A müonsugár beesési szöge 0° és 80° között változott,<br />

10°-os lépésekkel. A müonok kezdeti energiája 1 és 20 GeV között változott. Az eredmények alapján megerõsítettük,<br />

hogy a müonok leadott energiája nem függ a kezdeti energiától. Elvégeztük az energiai kalibrációt az elmélet által jósolt<br />

összefüggés alapján, és meghatároztuk a detektor szögfelbontását. A szögfelbontás kisebb mint 5° nagy beesési<br />

szög esetében, viszont a kis beesési szögekre elfogadhatatlanul nagy. A kísérleti eredményekkel a szimuláció összhangban<br />

van. A kisebb eltéréseket a szimuláció egyszerûsége okozza, ugyanis csak a leadott energiát számítottuk ki, és nem<br />

az egész szcintillációs mechanizmust. A müonok durva szögeloszlása is hatással van az eltérésre.<br />

Kulcsszavak: szcintillációs detektor, müon, hodoszkóp<br />

THE POSSIBILITY OF THE APPLICATION OF<br />

PLANAR SCINTILLATION DETECTOR FOR MUON HODOSCOPY<br />

Author: Gergely SÓTI PhD student<br />

Supervisor: Dr. István BIKIT full professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Natural Sciences, Department of Physics, Novi Sad<br />

The goal of this paper is to investigate the possibility of the application of planar scintillation detector for muon<br />

hodoscopy. This new and simple method doesn’t require complex electronic instruments.<br />

The dependency of the deposited energy of muons on the incident angle in scintillation detectors is known. Its<br />

exact form enables the determination of the muon’s incident angle from the deposited energy. The energy of the<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

61


62<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

muon has a negligible effect on the deposited energy so it is disregarded. Simulations of the passage of muons through<br />

the scintillation detector were carried out in GEANT4. The 5 cm thick plastic scintillator which is installed at the<br />

Department of Physics was modeled. The incident angle of the muon beam varied from 0° to 80° with steps of 10°.<br />

The muon energy varied from 1 to 20 GeV.<br />

The results of the simulation confirmed that the deposited energy did not depend on the initial muon energy.<br />

The energy calibration and the angular resolution of the detector was also determined. The angular resolution is less<br />

than 5° for big incident angles, but for smaller angles it is unacceptably high. The results from the simulation are consistent<br />

with the experimental ones. Minor differences are caused by the simplicity of the simulation, since only the deposited<br />

energy is calculated, not the whole scintillation process. The coarse angular distribution of the incident muons<br />

also worsen the results of the simulation.<br />

Keywords: scintillation detector, muonic hodoscopy<br />

ISPITIVANJE MOGUÆNOSTI PRIMENE PLANARNOG SCINTILATORA<br />

ZA MIONSKU HODOSKOPIJU<br />

Autor: Gergelj ŠOTI doktorant<br />

Mentor: Dr. Ištvan BIKIT redovni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Prirodno-matematièki fakultet, Departman za fiziku, Novi Sad<br />

Cilj ovog rada je ispitivanje moguænosti primene planarnog scintilacionog detektora za mionsku hodoskopiju. To<br />

je jedan nov i jednostavan metod, i nasuprot starijim metodima ovde nisu potrebni složeni elektronski ureðaji.<br />

Poznato je kako deponovana energija miona u scintilacionim detektorima zavisi od upadnog ugla. Taèno poznavanje<br />

ove zavisnosti omoguæuje utvrðivanje upadnog ugla miona iz deponovane energije. Poèetna energija miona ima<br />

zanemarljiv uticaj na deponovanu energiju tako da to nije uzeto u obzir. Simulacije prolaska miona kroz scintilacioni<br />

detektor su raðene u programu GEANT4. Modelovan je plastièni scintilacioni detektor debljine 5 cm koji se nalazi na<br />

Departmanu za Fiziku. Upadni ugao snopa miona se menjalo od e 0º do 80º sa koracima od 10º. Poèetna energija miona<br />

se kretalo od 1 do 20 GeV. Na osnovu dobijenih rezultata smo potvrdili da deponovana energija miona ne zavisi<br />

od njihove poèetne energije. Uraðena je energetska kalibracija na osnovu teorijsko predviðenog modela. Takoðe je<br />

odreðena i ugaona rezolucija detektora. Ugaona rezolucija je manja od 5º za velike upadne uglove, ali za male uglove<br />

je neprihvatljivo veliki. Obraðeni rezultati dobijeni simulacijama su u skladu sa eksperimentalnim rezultatima. Manje<br />

devijacije su uzrokovane jednostavnošæu simulacije, pošto je raèunata samo deponovana energija a ne ceo scintilacioni<br />

proces. Gruba ugaona raspodela upadnih miona takoðe ima uticaj na devijacije.<br />

Kljuène reèi: scintilacioni detektor, mionska hodoskopija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

AZONOS LIGANDUMOKAT TARTALMAZÓ SZOLVÁTKOMPLEXEK<br />

TERMIKUS BOMLÁSA<br />

Szerzõ: HOLLÓ Berta doktorandusz<br />

Témavezetõ: Dr. LEOVAC Vukadin a VTMA levelezõ tagja;<br />

Dr. MÉSZÁROS SZÉCSÉNYI Katalin egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Kémiai Intézet, Újvidék<br />

Hosszú távú kutatásaink célja fémkomplexek szerkezettõl függõ termikus bomlás-mechanizmusának meghatározása.<br />

E közleményünkben a [Co(ampf)(NO 3)(MeOH) 2]NO 3 (1), a [Cu(ampf)(NO 3) 2(MeOH)]•MeOH (2) és a [Ni(ampf)<br />

(NO 3)(MeOH) 2]NO 3 (3) koordinációs képletekkel jellemezhetõ kobalt(II)-, réz(II)- és nikkel(II)-komplexek termikus<br />

bomlásmechanizmusát tárgyaljuk. Az ampf = N,N’–bisz(4–acetil–3–amino–5–metilpirazol–3–il)formamidin ligandum<br />

in situ képzõdik a 4–acetil–3–amino–5–metilpirazol és a fémsó-nitrátok metanolos oldatában trietil-ortoformiát jelenlétében.<br />

A trietil-ortoformiát vízelvonó képessége mellett ligandumképzõként is szerepel. Annak ellenére, hogy a szolvátmolekulák<br />

(MeOH) helyzete a 2 komplex molekulaszerkezetében eltér az 1 és a 2 komplexekében lévõkéhez viszonyítva,<br />

a vegyületek termikus bomlásmechanizmusa nagyon hasonló.<br />

Kulcsszavak: hõbomlás, N,N’–bis(4–acetil–3–amino–5–metilpirazol–3–il)formamidin, kobalt(II)-, réz(II)-, nikkel(II)nitrát,<br />

molekulaszerkezet<br />

THERMAL DECOMPOSITION OF SOLVAT COMPLEXES<br />

WITH THE SAME LIGANDS<br />

Author: Berta HOLLÓ PhD student<br />

Supervisor: Dr. Vukadin LEOVAC corresponding member of VANU;<br />

Dr. Katalin MÉSZÁROS SZÉCSÉNYI full professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Sciences, Department for Chemistry, Novi Sad<br />

Our long term research objectives include the determination of relationships between the structure and thermal<br />

decomposition mechanism of metal complexes. In this paper we discuss the thermal decomposition mechanism of cobalt(II),<br />

copper(II) and nickel(II) complexes of formulae [Co(ampf)(NO 3)(MeOH) 2]NO 3 (1), [Cu(ampf)(NO 3) 2(Me-<br />

OH)]·MeOH (2) and [Ni(ampf)(NO 3)(MeOH) 2]NO 3 (3). The ampf = N,N’–bis(4–acetyl–3–amino–5–methylpyrazole–3–il)formamidine<br />

ligand formation takes place in situ, by the reaction of 4–acetyl–3–amino–5–methylpyrazole and<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

63


64<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

the corresponding metal nitrate solution in methanol, in the presence of triethyl orthoformate. Triethyl orthoformate,<br />

beside of its dehydration ability, is a ligand forming agent, too. In spite of the fact that the position of solvent (Me-<br />

OH) in complex 2 is different from that of in the complexes 1 and 3, the thermal decomposition mechanism of the<br />

compounds is very similar.<br />

Keywords: thermal decomposition, N,N’– bis(4–acetyl–3–amino–5–methylpyrazole–3–il)formamidine, cobalt(II),<br />

copper(II), nickel(II) nitrate, molecular structure<br />

TERMIÈKA DEKOMPOZICIJA SOLVATNIH KOMPLEKSA<br />

SA ISTIM LIGANDIMA<br />

Autor: Berta HOLO doktorant<br />

Mentor: dr Vukadin LEOVAC dopisni èlan VANU;<br />

dr Katalin MESAROŠ SEÈENJI redovni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sad, Prirodno-matematièki fakultet, Departman za hemiju, Novi Sad<br />

Cilj naših dugoroènih istraživanja je odreðivanje mehanizma termièke dekompozicije metalnih kompleksa u zavisnosti<br />

od strukture. U ovom saopštenju diskutujemo mehanizam termièke razgradnje kompleksa kobalta(II), bakra(II)<br />

i nikla(II) koordinacionih formula [Co(ampf)(NO 3)(MeOH) 2]NO 3 (1), [Cu(ampf)(NO 3) 2(MeOH)] MeOH (2)<br />

i [Ni(ampf)(NO 3) (MeOH) 2]NO 3 (3). Ligand ampf = N,N’–bis(4–acetil–3–amino–5–metilpirazol–3–il)formamidin<br />

nastaje in situ, reakcijom metanolnog rastvora 4–acetil–3–amino–5–metilpirazola i nitrata metala u prisustvu trietilortoformata.<br />

Trietilortoformat, pored dehidratacionog svojstva, uèestvuje i u formiranju liganda. Bez obzira što je položaj<br />

solventa (MeOH) u molekulskoj strukturi kompleksa 2 razlièit u odnosu na komplekse 1 i 3, mehanizam termièke<br />

dekompozicije jedinjenja je veoma slièan.<br />

Kljuène reèi: termièka dekompozicija, N,N’–bis(4–acetil–3–amino–5–metilpirazol–3–il)formamidin, kobalt(II), bakar(II),<br />

nikl(II) nitrat, molekulska struktura<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ÖNKONZISZTENS TÖLTÉS-SÛRÛSÉGFUNKCIONÁL ALAPÚ<br />

TIGHT-BINDING (SCC-DFTB) MÓDSZER ALKALMAZÁSA<br />

Szerzõ: SZÁRAZ Áron I. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BOGÁR Ferenc tudományi fõmunkatárs<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, MTA-SZTE Szupramolekuláris<br />

és Nanoszerkezetû Anyagok Kutatócsoport, Szeged<br />

A tradicionális Tight-Binding módszer lehetõséget ad a nem önkonzisztens Hamilton-operátor sajátérték problémájának<br />

megoldására. Ez a módszer széleskörûen alkalmazható a hasonló elektronegativitású atomok alkotta szilárdtest<br />

rendszerekben. Az itt tárgyalt önkonzisztens Tight-Binding módszer lehetõséget kínál különbözõ töltéseloszlású<br />

rendszerek számítására, ahol töltéskülönbség jelentkezik az egyes atomok között, mint például a biomolekulák esetében.<br />

A dolgozat egyik célja az SCC-DFTB módszer mélyebb megismerése volt. Továbbá a segítségével kapott molekuláris<br />

jellemzõk összehasonlítása más sûrûségfunkcionál és nem sûrûségfunkcionál alapú módszerek eredményeivel. A<br />

mintaszámolás egy víz dimer hidrogénkötési energiájának meghatározásával történt. Az SCC-DFTB módszert Frauenheim<br />

és munkatársai implementálták DFTB+ nevû programba.<br />

Távlati célunk az itt szerzett ismeretek és tapasztalatok hasznosítása egy hélikus szimmetriával bíró, nagy átmérõjû<br />

királis nanocsövek sávszerkezetének számítását végzõ program megírásában.<br />

Kulcsszavak: sûrûségfunkcionál, Tight-Binding, önkonzisztens, nanocsõ<br />

SELF-CONSISTENT-CHARGE DENSITY-FUNCTIONAL<br />

TIGHT-BINDING METHOD<br />

Author: Áron SZÁRAZ 1 st year student<br />

Supervisor: Dr. Ferenc BOGÁR<br />

Institution: University of Szeged, Faculty of Natural Science and Informatics,<br />

Supramolecular and Nanostructured Materials Research Group, Hungarian Academy of Science<br />

The traditional Tight-Binding method gives an opportunity to solve the problem of the not self-consistent Hamilton<br />

operator’s eigenvalue. We can use this method in the solid state systems built by the same electronegative atoms.<br />

The self-consistent Tight-Binding method gives an opportunity to count the different charge systems, where there are<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

65


66<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

charge difference between the atoms, just like in the case of biomolecules. The aim of this study is to have bigger<br />

knowledge about the SCC-DFTB method. On the other hand we can compare the molecular representatives we get by<br />

using this method, with the accomplishments of the other density-functional, and non-density-functional based methods.<br />

The sample calculation was done by defining the energy of one water dimer H-bond. The SCC-DFTB method<br />

was implemented to a DFTB+ program by Frauenheim, and his colleagues. In the far future we want to utilize the observations<br />

we get into the program which calculates the band structure of a large diametered chiral nanotubes which<br />

have helical symmetry.<br />

Keywords: density-functional, Tight-Binding, self-consistent, nanotubes<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

EGY ÚJ ÖSZTRON-ALAPÚ TRIAZOL SZERKEZETÉNEK<br />

MEGHATÁROZÁSA NMR MÓDSZEREKKEL<br />

Szerzõ: BORBÁS Júlia abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. CSANÁDI János egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Szerves Kémiai Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A mágneses magrezonancia kétdimenziós módszerei igen hatásos eszközök a szteroid típusú vegyületek szerkezetének<br />

felderítésében. Munkánk során egy, a laboratóriumunkban újonnan szintetizált szteránvázas triazol szerkezetét<br />

sikerült bizonyítani az NMR-es eredmények alapján. A vizsgált vegyületet egy ösztron-származék D-seco-16-ciano-17-tozilhidrazonjából<br />

nátrium-bórhidrides redukcióval állítottuk elõ.<br />

Vegyületünk 1H és 13C NMR jeleinek teljes asszignációja során felhasználtuk annak homo- és heterokorrelációs<br />

2D spektrumait is ((1H/1H COSY, NOESY, HSQC, HMBC). A dolgozat részletesen tárgyalja a kétdimenziós mappák<br />

analízisét.<br />

Kulcsszavak: 2D NMR, szteroidok szerkezetmeghatározása<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

67


68<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

STRUCTURE ELUCIDATION OF A NEW ESTRONE BASED TRIAZOLE<br />

BY NMR SPECTROSCOPY<br />

Author: Júlia BORBÁS final year student<br />

Supervisor: Dr. János CSANÁDI university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Sciences, Department of Chemistry,<br />

Chair of Organic Chemistry, Novi Sad<br />

Hungarian college for higher education in Vojvodina<br />

Two-dimensional Nuclear Magnetic Resonance methods are effective in the complete structure determination of<br />

steroid compounds. In this work, a triazole derivative of 3-O-benzyl-estrone (compound 2), obtained by sodium borohydride<br />

reduction of D-seco- 16-cyano-17-tosylhydrazone (compound 1) was subjected to investigation with homoand<br />

heteronuclear 2D NMR techniques ( 1 H/ 1 H COSY, NOESY, HSQC and HMBC) to achive 1 H and 13 C NMR assignments,<br />

particularly of the steroidal backbone.<br />

Keywords: 2D NMR, structure of steroids<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ODREÐIVANJE STRUKTURE JEDNOG TRIAZOLNOG DERIVATA<br />

ESTRONA NMR SPEKTROSKOPIJOM<br />

Autor: Julija BORBAŠ apsolvent<br />

Mentor: Dr Janoš ÈANADI redovni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Prirodno-matematièki fakultet, Departman za hemiju,<br />

Katedra za organsku hemiju, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Dvodimenzionalne NMR spektroskopske metode su veoma efikasne pri odreðivanju kompletne strukture steroidnih<br />

jedinjenja. U ovom radu smo dokazali strukturu jednog triazolnog derivata 3-O-benzil-estrona (jedinjenje 2) koje<br />

je dobijeno redukcijom D-seko-16-cijano-17-tozilhidrazona (jedinjenje 1) pomoæu natrijumborhidrida.<br />

Za potpunu asignaciju 1 H- i 13 C NMR signala novosintetizovanog jedinjenja 1 korišæene su pored 1D i homo- i hetero-korelacione<br />

2D metode kao što su 1 H/ 1 H COSY, NOESY, HSQC i HMBC. U radu su dati detalji analize dvodimenzionalnih<br />

mapa, diskusija i tabelarni prikaz rezultata.<br />

Kljuène reèi: 2D NMR, struktura steroida<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

69


70<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

A HOMOMORF-HOMOGÉN SZEMILINEÁRIS TEREK EGY OSZTÁLYA<br />

Szerzõ: JUNGÁBEL Éva IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. Dragan MAŠULOVIÆ; Dr. Igor DOLINKA egyetemi tanárok<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudomanyi Kar, Matematikai és Informatikai Intézet, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A dolgozat a homomorf-homogén szemilineáris terekkel foglalkozik.<br />

Egy struktúra homomorf-homogén, ha minden homomorfizmus két végesen generált részstruktúra között kibõvíthetõ<br />

endomorfizmusig.<br />

A szemilineáris tér magában foglalja a pontok és az egyenesek véges halmazát, és érvényes rá a következõ axióma:<br />

minden egyenesnek legalább két pontja van; és egy egyenes legfeljebb csak két pontot tartalmaz. Reguláris egyenesnek<br />

nevezzük azt az egyenest, mely legalább három pontot tartalmaz, míg szingulárisnak azt, mely pontosan két pontot<br />

tartalmaz. Eddig leírták már a homomorf-homogén véges szemilineáris tereket, melyek két egymást metszõ reguláris<br />

egyenest tartalmaznak. Hogy teljes képet kapjunk a homomorf-homogén szemilineáris terekrõl, le kell írnunk azokat<br />

a szemilineáris tereket is, amelyek nem tartalmaznak egymást metszõ reguláris egyeneseket.<br />

A dolgozat részletesen foglalkozik véges szemilineáris terekkel, melyek a következõ tulajdonságokkal rendelkeznek:<br />

létezik pontosan két reguláris egyenes, a és b, melyek nem metszik egymást, és mindegyik pontot vagy az a egyenes,<br />

vagy a b egyenes tartalmazza. Külön-külön vizsgáljuk ezeket a tereket a szinguláris egyenesek tulajdonságaitól függõen,<br />

és mindegyik részstruktúrára megadjuk a teljes leírást. A fõ eredmény az a tétel, mely kimondja, hogy ez a szemilineáris<br />

tér homomorf-homogén akkor és csak akkor, ha egyike a következõ tereknek:<br />

Kulcsszavak: szemilineáris terek, homomorf-homogén<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ON A CLASS OF HOMOMORPHISM-HOMOGENOUS<br />

SEMILINEAR SPACES<br />

Author: Éva JUNGÁBEL 4 th year student<br />

Supervisor: Dr Dragan MAŠULOVIÆ university professor, Dr Igor DOLINKA university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Science, Department of Mathematics and Informatics, Novi Sad<br />

Hungarian college for higher education in Vojvodina<br />

This paper discusses one class of homomorphism-homogenous semilinear spaces.<br />

A stucture S is homomorphism-homogeneous if every homomorphism from S’ to S’’, where S’ and S’’ are two finitely<br />

induced substructures, can be extended to an endomorphism of S.<br />

A semilinear space is a non-empty finite set of points, together with a collectoin of subsets called lines such that<br />

every line contains at least two points and any pair of points is contained in at most one line. A line which contains<br />

more than two points is referred to as a regular line. A line wich contains exactly two points is called singular. Homomorphism-homogenous<br />

semilinear spaces containing two regular intersecting lines have been described. In order to complete<br />

to characterization of homomorphism-homogeneous semilinear spaces it is necessary to describe homomorphismhomogenous<br />

semilinear spaces where regular lines are disjoint. This paper considers finite semilinear spaces which<br />

fulfill the following two conditions: There are exactly two regular lines a and b, which are disjoint, and every point belongs<br />

to either the line a or the line b. We distinguish several cases according to the structure of singular lines and we<br />

give a complete characterisation for each case. The main result of this paper is a theorem which states that an above<br />

described semilinear space is homomorphism-homogenous if and only if it belongs to one of the following classes:<br />

Keywords: semilinear spaces, homomorphism-homogeneity<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

71


72<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

JEDNA KLASA HOMOMORFIZAM-HOMOGENIH<br />

SEMILINEARNIH PROSTORA<br />

Autor: Eva JUNGABEL IV godina studija<br />

Mentor: Dr Dragan MAŠULOVIÆ profesor, Dr Igor DOLINKA profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Prirodno-matematièki fakultet, Departman za matematiku i informatiku, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Ovaj rad se bavi jednom klasom homomorfizam-homogenih semilinearnih prostora.<br />

Za strukturu kažemo da je homomorfizam-homogena ako se svaki homomorfizam izmeðu dve konaèno generisane<br />

podstrukture može proširiti do endomorfizma strukture.<br />

Semilinearni prostor èine konaèna kolekcija taèaka i konaèna kolekcija pravih koje zadovoljavaju sledeæe dve aksiome:<br />

svaka prava ima bar dve taèke; i svake dve razlièite taèke leže na najviše jednoj pravoj. Za pravu sa bar tri taèke<br />

kažemo da je regularna, dok za prave sa taèno dve taèke kažemo da su singularne. Ranije su opisani konaèni homomorfizam-homgeni<br />

semilinearni prostori koji sadrže dve regularne prave koje se seku. Da bi se kompletirala karakterizacija<br />

homomorfizam-homogenih semilinearnih prostora potrebno je još opisati homomorfizam-homogene semilinearne<br />

prostore kod kojih ne postoje regularne prave koje se seku.<br />

Ovaj rad se bavi konaènim semilinearnim prostorima koji zadovoljavaju sledeæe dve osobine: postoje taèno dve regularne<br />

prave, a i b, koje se ne seku, i svaka taèka pripada ili pravoj a ili pravoj b. Posmatramo te prostore u zavisnosti<br />

od toga kakve osobine imaju singularne prave i za svaku podklasu dajemo potpunu karakterizaciju. Glavni rezultat rada<br />

je teorema koja trvdi da je takav prostor homomorfizam-homogen ako i samo ako je to jedan od sledeæih prostora:<br />

Kljuène reèi: semilinearni prostori, homomorfizam-homogenost<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

DEFUZZIFIKÁLÁSI MÓDSZEREK VIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: ANTAL Elvira IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. CSENDES Tibor egyetemi tanár<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar,<br />

Alkalmazott Informatika Tanszék, Szeged<br />

A különféle képalkotó berendezések általában fuzzy (elmosódott, életlen) tulajdonságú digitális képeket szolgáltatnak<br />

számunkra. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol nem követelmény az árnyalatgazdagság, sõt, az eredeti<br />

helyett egy megfelelõen megválasztott bináris kép alkalmazása kifejezetten elõnyökkel jár. Az éles (crisp) ábrázolást kihasználva<br />

például olyan képfeldolgozó eszközök válhatnak elérhetõvé, amelyek fuzzy képek esetében nem állnak rendelkezésre.<br />

Az optimális, az eredetihez legjobban illeszkedõ bináris kép megtalálása már viszonylag kis képméret mellett<br />

is rendkívül számításigényes feladat, ezért fontos kérdés, milyen optimalizálási módszerekkel segíthetõ a probléma<br />

megoldása.<br />

A dolgozat három defuzzifikálásra alkalmas módszerre koncentrál. A hasonló célokra leggyakrabban ajánlott szimulált<br />

hûtés, a BTRK klaszterezõ algoritmuson alapuló GLOBAL eljárás, valamint egy lineáris megoldó összehasonlítására<br />

kerül sor. Ez utóbbi alkalmazhatóságát a célfüggvény és a feltételek linearizálása tette lehetõvé. A három módszer<br />

tesztelése a MatLab rendszerben implementált változatokkal, kisméretû szintetikus képeken történt.<br />

A dolgozatból kitûnik, hogy a lineáris modell bevezetésével jelentõs sebesség-növekedés érhetõ el, így a korlátozó<br />

feltételek finomításával ígéretes lehetõséget jelenthet a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából.<br />

Kulcsszavak: defuzzifikálás, linearizálás, optimalizálás<br />

DISQUISITION ON DEFUZZIFICATION METHODS<br />

Author: Elvíra ANTAL 4 th year student<br />

Supervisor: Dr. Tibor CSENDES professor<br />

Institution: University of Szeged, Faculty of Science and Informatics,<br />

Department of Applied Informatics, Szeged<br />

In most cases, imaging equipments produce fuzzy digital images. However, there are some fields of application<br />

where shadedness is not necessary, what is more, using an adequately chosen binary image instead of the original is<br />

expressly beneficial. Applying crisp representations possibly permits adaptation of some image processing tools, which<br />

are not available for fuzzy images. Finding the optimal crisp representation is a highly demanding computational task<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

73


74<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

for relatively small images too, therefore it is relevant to find out which optimization methods are able to help solving<br />

the problem.<br />

This paper compares three methods suitable for defuzzification: simulated annealing, which is most recommended<br />

for similar aims, global optimization program GLOBAL, based on BTRK clustering algorithm, and a linear solver.<br />

The applicability of the latter was made possible by linearizing the objective function and the constraints. The three<br />

methods were implemented in MatLab and tested on small synthetic images.<br />

As the paper presents, speed can be considerably increased by applying the linear model, so with refined constraints<br />

it could offer a good opportunity for practical use.<br />

Keywords: defuzzification, linearization, optimization<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

KÉPJELLEMZÕK TÁVOLSÁGÁN ALAPULÓ DIGITÁLIS<br />

KÉPFELISMERÕ MÓDSZER<br />

Szerzõ: GOGOLÁK László V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Mgr. LUKITY Tibor egyetemi tanársegéd<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Tudományok Kara, Mechatronika Szak, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Manapság a digitális kép mindenki által ismert és használt fogalom. A mindennapi ember is használja élményei,<br />

szép pillanatai, élete eseményei megörökítésére. A digitális kép nagy elõnye a sokoldalú utólagos feldolgozhatóság.<br />

Ezek a feldolgozások, változtatások sokszor különféle matematikai módszerek alkalmazásai.<br />

A dolgozat célja egy matematikai módszer bemutatása, amely digitális képek teljes pontosságú felismerésére alkalmazható.<br />

A módszer három komponensbõl tevõdik össze: 1) a tesztképek adatbázisából, 2) a kérdéses kép elõkészítésére<br />

szolgáló eljárásokból, valamint 3) egy képfelismerõ algoritmusból. A már meglévõ képadatbázis alapján a módszer<br />

felismeri és azonosítja a kérdéses digitális képet. A módszer fõ részét képezi a képfelismerõ algoritmus, mely a<br />

képjellemzõk távolságának minimalizálásán alapszik. A kísérletek folyamán mûvészi képek (festmények) felismerését<br />

vettük célba. A módszert a Matlab programcsomag segítségével fejlesztettük ki.<br />

Kulcsszavak: digitális képfeldogozás, képfelismerés, optimizáció, Matlab<br />

DIGITAL IMAGE IDENTIFICATION METHOD BASED ON<br />

FEATURE DISTANCE<br />

Author: László GOGOLÁK 5 th year student<br />

Supervisor: Tibor LUKITY teaching assistant<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Technical Sciences, Department of Mechatronics, Novi Sad<br />

Hungarian college for higher education in Vojvodina<br />

Nowadays digital photos are well-known and widely used. In everyday life people use them to record their experiences,<br />

memorable moments of their lives. A great advantage of digital images is their many-sided and repeated processing.<br />

The changes in case of the different processes are applications of various mathematical methods.<br />

The aim of this work is to present a mathematical method which can be applied for precise recognition of digital<br />

images. The method consists of three components: 1) database of test images, 2) processes for preparing the uniden-<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

75


76<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

tified images, and 3) the algorithm for image recognition. Based on the given database of digital images the method<br />

recognizes and identifies the unidentified digital picture. The main component of this method is the image recognition<br />

algorithm which is based on the minimalization of the feature distance between images. In the course of our experiments<br />

we aimed at recognizing pieces of art (paintings). The method was developed with the Matlab software packet.<br />

Keywords: digital image processing, image recognition, optimalization, Matlab<br />

METODA ZA PREPOZNAVANJE DIGITALNE SLIKE NA<br />

BAZI RASTOJANJA ODLIKA SLIKA<br />

Autor: Laslo GOGOLAK V godina studija<br />

Mentor: mr Tibor LUKIÆ asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet tehnièkih nauka, mehatronika, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

U današnje vreme digitalna slika je svakome poznat pojam. Koristi se i u svakodnevnom životu za ovekoveèavanje<br />

životnih dogaðaja. Velika prednost digitalne slike je što omoguæava raznovrsne naknadne obrade. Ove obrade, izmene<br />

na slikama su èesto rezultat primene razlièitih matematièkih metoda.<br />

U ovom radu predstavljamo matematièku metodu za prepoznavanje digitalnih slika. Metoda se sastoji iz tri dela:<br />

1) baze podataka test slika 2) postupaka za preobradu nepoznate slike i 3) algoritma za prepoznavanje slika. Na osnovu<br />

poznate baze podataka metoda prepoznaje i identifikuje nepoznatu digitalnu sliku. Glavni deo metode je algoritam<br />

za prepoznavanje slika, koji je baziran na minimalizaciji rastojanja izmeðu slika. U praktiènim eksperimentima koristili<br />

smo digitalne slike umetnièkih slika. Metoda je razvijena pomoæu Matlab softverskog okruženja.<br />

Kljuène reèi: Digitalna obrada slike, prepoznavanje, optimizacija, Matlab<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

A KÚTEGYENLET NUMERIKAI MEGOLDÁSÁBÓL ADÓDÓ<br />

TAPASZTALATOK<br />

Szerzõ: HORVÁT Zoltán PhD. hallgató, I. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. FÁBIÁN Gyula rendkívüli egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Építõmérnöki Kar, Szabadka<br />

A dolgozat tárgya az artézi kutakat leíró parciális differenciálegyenlet numerikai megoldása különbözõ peremfeltételekre,<br />

valamint az eredménybõl levonható következtetések. A munka ismerteti a kútegyenlet levezetéséhez elfogadott<br />

feltételezéseket. Ezt a (pontos) analitikus megoldás bemutatása követi, ami pusztán az egyedülálló, vízhordó réteget<br />

teljes mélységében megcsapoló, állandó vízhozamú kútra érvényes.<br />

A parciális differenciálegyenlet és a rá vonatkozó peremfeltételek diszkretizációját követõen az eredményhez többismeretlenes<br />

egyenletrendszer megoldása vezet. A modell ellenõrzése a fent ismertetett peremfeltételek esetére történt,<br />

mivel azokra ismert a pontos, analitikus megoldás. A továbbiakban a pontos megoldáshoz viszonyított legkisebb<br />

hibát mutató diszkretizációs módszert választottuk, ennek segítségével történt a további elemzés.<br />

A kalibrált modell lehetõvé tette az összetettebb esetekre vonatkozó számításokat is, melyekre nincs analitikus megoldás.<br />

Ilyen eset a nem teljes kút, azaz amikor a kút a vízhordó réteget nem teljes mélységében csapolja meg. Ez esetben<br />

úgynevezett adalék energiaveszteségek lépnek fel, amelyeket az áramvonalak görbülése okoz. A továbbiakban<br />

összehasonlítottuk a numerikus modell által nyert eredmények a szakirodalomban fellelhetõ, mérések alapján kapott<br />

eredményekkel, miáltal betekintés nyerhetõ a numerikus megoldás megbízhatóságába.<br />

Végül röviden ismertetjük a nem teljes kút áramvonalak görbületére kifejtett hatását.<br />

Kulcsszavak: artézi kút, analitikus megoldás, numerikus szimuláció, adalék energiaveszteségek<br />

EXPERIENCE GAINED BY THE NUMERICAL SOLUTION<br />

OF THE WELL EQUATION<br />

Author: Zoltán HORVÁT 1 st year PhD student<br />

Supervisor: Gyula FÁBIÁN PhD, university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Civil Engineering, Subotica<br />

The subject of this paper is numerical solution of the well equation corresponding to different boundary conditions<br />

as well the experience gained by the same.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

77


78<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

The assumptions applied for deriving the well equation are presented in the introduction. Presentation of the exact<br />

analytical solution for a solitaire perfect well of constant discharge, capturing the full thickness of the aquifer follows.<br />

Following the discretization of the partial differential equation and the boundary conditions solution can be achieved by<br />

solving a system of equations with multiple variables. The calibration of the model was performed for the above described<br />

boundary conditions since the exact analytical solution is available for that particular case. The method of discretization<br />

producing the least difference compared to the exact solution has been exploited in the subsequent analysis.<br />

The calibrated model allows solving of more complex cases for which exact solution is unavailable. Such is the case<br />

of the „imperfect well” which does not capture the aquifer in full depth. In that case additional energy losses occur due<br />

to the curvature of the streamlines. The results of the numerical model have been compared with the empirical results<br />

from the literature, gained by field observations. This has allowed getting insight in the reliability of the numerical<br />

model. Finally, the influence of screen length/aquifer depth ratio on the curvature of streamlines is presented.<br />

Keywords: pressurized well, analytical solution, numerical solution, additional energy losses<br />

ISKUSTVA NA OSNOVU NUMERIÈKOG REŠAVANJA<br />

DIFERENCIJALNE JEDNAÈINE BUNARA<br />

Autor: Zoltan HORVAT PhD. I godina studija<br />

Mentor: Dr Ðula FABIJAN vanredni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Graðevinski fakultet, Subotica<br />

Predmet rada je numerièko rešavanje diferencijalne jednaèine bunara za razlièite graniène uslove, kao i zakljuèci<br />

koji proizilaze iz istog.<br />

U radu su prikazane pretpostavke koje su usvojene tokom izvoðenja jednaèina. Nakon toga sledi prikaz (taènog)<br />

analitièkog rešenja koje važi iskljuèivo za usamljeni, savršen bunar sa konstantnim proticajem. Po diskretizaciji parcijalne<br />

diferencijalne jednaèine i graniènih uslova do rezultata se dolazi rešavanjem sistema jednaèina sa više nepoznatih.<br />

Provera modela je vršena za gore navedene graniène uslove, pošto je za njih poznato (taèno) analitièko rešenje. U<br />

daljem radu korišæen je postupak diskretizacije koji je dao najmanje odstupanje od analitièkog rešenje.<br />

Kalibrisani model omoguæava rešavanje sluèajeva sa složenijim graniènim uslovima, za koje ne postoji analitièko<br />

rešenje. Takav sluèaj je nesavršeni bunar, tj. bunar koji ne zahvata vodonosni sloj po celoj dubini. U tom sluèaju javljaju<br />

se dodatni gubici, pored ostalog, usled zakrivljenosti strujnica. U radu su uporeðeni rezultati numerièkog modela i<br />

empirijski rezultati iz literature, dobijeni na osnovu merenja, èime se stièe uvid u pouzdanost numerièkog rešenja.<br />

Na kraju je prikazan uticaj nesavršenog bunara na zakrivljenost strujnica.<br />

Kljuène reèi: arteski bunar, analitièko rešenje, numerièka simulacija, dodatni gubici<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

TERMÉSZETES SZELEKCIÓ ALKALMAZÁSA<br />

INFORMÁCIÓTERJESZTÉSRE MOBIL AD HOC HÁLÓZATOKBAN<br />

Szerzõ: SIMON Vilmos tanársegéd<br />

Témavezetõ: Dr. IMRE Sándor docens<br />

Intézmény: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar,<br />

Híradástechnikai Tanszék, Multimédia Hálózatok Laboratórium, Budapest<br />

A mobil hálózatoknak egy erõteljesen feltörekvõ, forradalmian új vonulata az autonóm, önszervezõdõ, állandó<br />

kapcsolat nélküli hálózatok csoportja (mobil ad hoc hálózatok). Számos információterjesztési algoritmus létezik a szakirodalomban<br />

ad hoc mobil hálózatokra, viszont a mobil terminálok által alkotott topológia olyan gyorsasággal változik,<br />

hogy nem lehetséges kiválasztani az elméletileg optimális algoritmust. Ezért egy olyan biológiai ihletésû megoldást<br />

dolgoztam ki, amely a természetes kiválasztódás jelenségét használja fel folyamatos változásban lévõ hálózatban. Így<br />

nincs egy elõre meghatározott algoritmus, amelyik a hálózat egészére a legjobb teljesítményt nyújtja, hanem több, elõzetesen<br />

hatékonynak bizonyult algoritmus versenyez folyamatosan egymással, így a legéletképesebbek fognak elterjedni a<br />

hálózat különbözõ részein, annak függvényében, hogy mennyire felelnek meg az adott hálózati részen kialakult topológia<br />

jellemzõinek. Azon algoritmusok, amelyek alkalmasabbak az adott környezetben való mûködésre, gyorsabban „szaporodnak”<br />

majd, mint a kevésbé alkalmasak. Ezért úgy választottam meg a jósági függvényt, hogy azon algoritmusok<br />

kapjanak nagyobb jósági pontszámot, amelyek jobb teljesítménnyel mûködnek az adott környezetben. Egy nagy elõnye<br />

ennek a megoldásnak, hogy nincs központi jósági függvénykiértékelés, minden döntés helyi szinten születik meg<br />

az egyes mobil terminálokban, így megszûnik a teljesítmény-visszajelzésekbõl származó járulékos forgalom.<br />

Mindezen kutatás kerete a BIONETS európai uniós projekt, ahol futurisztikus biológiai hálózat kifejlesztése a cél.<br />

Kulcsszavak: mobil ad hoc hálózatok, információ terjesztés, természetes szelekció<br />

APPLYING NATURAL SELECTION FOR INFORMATION<br />

DISSEMINATION IN MOBILE AD HOC NETWORKS<br />

Author: Vilmos SIMON assistant professor<br />

Supervisor: Dr. Sándor IMRE associate professor<br />

Institution: Budapest University of Technology and Economics, Department of Telecommunications,<br />

Multimedia Networks Laboratory, Budapest<br />

The distributed and self-configuring nature of Mobile Ad Hoc Networks (MANETs), combined with the ease and<br />

flexibility of deployment of such networks, make MANETs appealing for a wide range of application scenarios, where<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

79


80<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

their presence becomes ubiquitous in many life sectors. Due to the frequent topology change one of the most important<br />

aspects of the self-managing MANETs is the effective spreading of information; it should be disseminated fast, before<br />

the period of validity expires. While there are a huge number of information dissemination algorithms described<br />

in the literature, the environment is changing so rapidly that there is no hope for choosing a theoretically optimal algorithm.<br />

Therefore I introduced a biologically inspired solution based on the phenomena of natural selection. The<br />

individuals with the highest fitness will reproduce faster than the less fit ones. The designer chooses the fitness function<br />

so that the species with good performance will get higher fitness scores. An important benefit is that there is no<br />

central fitness evaluation; every decision is made locally in the nodes, reducing the overhead generated by the performance<br />

feedback.<br />

This works has been partially supported by the European Commission within the framework of the BIONETS<br />

project<br />

Keywords: Mobile Ad Hoc Networks, information dissemination, natural selection<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

VASÚTI JÁRMÛVEK TÁRCSAFÉKEINEK REZGÉSVIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: SZÁNTAI VECSERA Bálint V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. STÉPÁN Gábor egyetemi tanár<br />

Intézmény: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar,<br />

Mûszaki Mechanikai Tanszék, Budapest<br />

A dolgozat témája a vasúti jármûveken alkalmazott tárcsafékek modellezése, valamint rezgéseinek vizsgálata. Bemutatja<br />

a merevtest rendszert (Multi Body System), mint a dinamikai lengõrendszerek számítógépes vizsgálatának egy<br />

lehetséges eszközét, körüljárja modellezési lehetõségeit az egyszerû, lineáris modellektõl a bonyolult, sok szabadságfokú,<br />

nemlineáris modellekig. Kitér a rezgések kialakulásának lehetséges okaira: az öngerjesztett rezgésre (akadozó csúszás),<br />

a fék–féktest kapcsolat súrlódási tényezõjének változására.<br />

A dolgozat a súrlódási tényezõ inhomogenitása mint erõgerjesztés által keltett rezgéseket elemzi a merevtest rendszer<br />

segítségével. Beszámol a súrlódási tényezõ megváltozásának okairól, valamint bemutat egy lehetséges megoldást<br />

ennek modellezésére. Leírja a tárcsafék, valamint a vasúti jármû sajátfrekvencia spektrumának meghatározási módját<br />

a modálanalízis segítségével.<br />

Vizsgálja, milyen hatással lehetnek a fék rezgései a vasúti jármûben tartózkodó személyekre, és kitér arra, miként<br />

növelhetõ az utasok komfortérzete. Taglalja a lehetséges megoldások elméleti alapjait, valamint ezek gyakorlati megvalósítását<br />

(a rendszer sajátfrekvenciáinak hangolása, rezgésszigetelés).<br />

Kulcsszavak: tárcsafék, gerjesztett rezgés, változó súrlódási tényezõ, modálanalízis<br />

ANALYSIS OF RAILWAY DISC-BRAKE VIBRATIONS<br />

Author: Bálint SZÁNTAI VECSERA 5 th year student<br />

Supervisor: Dr. Gábor STÉPÁN professor<br />

Institution: Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Mechanics, Budapest<br />

The subject of the paper is modelling railway disc brakes, and analising disc brake vibrations. It presents the Multi<br />

Body System, a tool for simulating and analising mechanical systems. It explores possibble models of the analized<br />

mechanical system, from simple, linear models, to complex, nonlinear ones. The paper also gives a short summary of<br />

the effects producing disc-brake vibrations: the self-excitation effect and the variaton of the friction coefficient of the<br />

pad/disc interaction.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

81


82<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

During the Multi Body System simulation the vibrations caused by the floating friction coefficient were analized,<br />

and the natural frequencies of the disc brake and a railway carriage were determined with performing modal analisys.<br />

The paper tells about the root cause of the floating friction coefficient, and gives a solution for modelling the phenomena.<br />

Analizes the possible effects of the brake vibrations on the passengers in the railway carriage, and the ways of raising<br />

travel comfort. Represents the theoretical concept of reducing vibrations, and its realization (tuning of natural<br />

frequencies, vibration control).<br />

Keywords: railway disc brakes, excited vibrations, floating friction coefficient, modal analisys<br />

ISPITIVANJE VIBRACIJA DISK KOÈNICA NA ŠINSKIM VOZILIMA<br />

Autor: Balint SANTAI VEÈERA V godina studija<br />

Mentor: Gabor STEPAN profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet za tehnièke i ekonomske nauke u Budimpešti, Mašinski fakultet,<br />

Odsek za primenjenu mehaniku, Budimpešta<br />

Tema ovog rada je modeliranje disk koènica na šinskim vozilima, kao i ispitivanje njihove vibracije. Rad prikazuje<br />

višetelesni sistem (Multi Body System), kao moguæe sredstvo kompjuterske kontrole dinamièkih oscilacionih sistema,<br />

obraðuje moguænosti izrade od jednostavnih, linearnih modela do složenih, nelinearnih modela sa mnogobrojnim<br />

stepenom slobode. Osvræe se na moguæe uzroke nastanka vibracija: na samoindukovanu vibraciju (klizanje sa prekidima),<br />

na variranje faktora trenja izmeðu koènice i pakne.<br />

Rad analizira vibracije izazvane nehomogenošæu faktora trenja pomoæu višetelesnog sistema. Navodi razloge variranja<br />

faktora trenja i prikazuje moguæa rešenja za njegovo modeliranje. Opisuje naèin utvrðivanja spektra sopstvene<br />

frekvencije disk koènice i šinskog vozila pomoæu modalne analize.<br />

Analizira koji je uticaj vibracija koènica na lica koja se nalaze u vagonu šinskog vozila i obuhvata i moguænost poveæanja<br />

komfora za putnike. Objašnjava teorijske osnove moguæih rešenja, zatim njihovu realizaciju u praksi (usklaðivanja<br />

sopstvenih frekvencija sistema, izolaciju vibracije).<br />

Kljuène reèi: disk koènica, samoindukovana vibracija, varijabilni faktor trenja, modalna analiza<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

AZ EMBERI HIBAFAKTOR CSÖKKENTÉSE SMART HOUSE<br />

RENDSZEREK TELEPÍTÉSÉNÉL<br />

Szerzõ: BERETKA Sándor IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. NAGY László egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Tudományok Kara, Mechatronika Tanszék, Újvidék<br />

Az „intelligens ház” fogalmának említése a hatvanas évek elsõ felére tehetõ. A technológiai fejlõdés hatására azóta<br />

egyre keresettebbek az ilyen épületek. Elsõsorban a technológia kényelmi és biztonsági szolgáltatásai miatt, másodsorban<br />

az ésszerûbb energia-felhasználás szemszögébõl.<br />

A dolgozat elsõ részében egy rövid történeti áttekintés áll, a 80-as évekkel kezdõdõen, amikor a smart house technológia<br />

elõször került a piac érdeklõdési körébe. A történelmi áttekintés után bemutatásra kerülnek a jelenlegi smart<br />

house rendszerek telepítésének nehézségei. A dolgozat második részében leírásra kerül egy módszer, amellyel akár<br />

külsõ szakember beavatkozása nélkül is telepíthetõ egy smart house rendszer. Az algoritmus mellékleteként olyan tanácsok<br />

fejezik be a dolgozat második részét, amelyekkel a rendszer beüzemelése a telepítõ személy programozói tudásától<br />

függetlenítõdik. (Természetesen az alapvetõ számítógépes ismeretek megléte alapvetõ fontosságú.) A dolgozat<br />

harmadik része az adott módszer felülvizsgálata biztonságtechnikai szemszögbõl és az adott hiányosságokra való rámutatás.<br />

Összefoglalóként a módszer egy gyakorlati példán keresztül is bemutatásra kerül, rámutatva a lehetséges hibaforrásokra<br />

és az új módszer elõnyeire.<br />

Kulcsszavak: smart house, intelligens ház, algoritmus<br />

REDUCTION OF THE HUMAN MISTAKE FACTOR<br />

AT THE INSTALLATION OF SMART HOUSE SYSTEMS<br />

Author: Sándor BERETKA 4 th year student<br />

Supervisor: Dr. László NAGY professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Technological Sciences, Department of Mechatronics, Novi Sad<br />

The definition of „intelligent houses” first occured in the early ’60s. Today, as technology develops, these buildings<br />

are more and more in demand: primarily because of their comforts and security services, secondly because of<br />

their rational energy use.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

83


84<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

The first part of the paper is a short historical summary. It describes the events of the ’80s and ’90s, when smart<br />

house technology got to the range of interest of the market. After this historical summary, the installing difficulties of<br />

present-day smart house systems will be presented. In the second part of the paper a method will be described, which<br />

enables installing smart house systems without external technicians. This part closes with some advice for installation<br />

of the system without programmer skills. (Basic computer skills are neccesarry of course.) The third part of the paper<br />

offers a security review of the method and points out its imperfections.<br />

In the summary the method is described from a practical point of view too. It points out possible errors as well as<br />

advantages of the new method.<br />

Keywords: smart house, algorithm<br />

SMANJENJE FAKTORA LJUDSKE GREŠKE PRI INSTALACIJI<br />

„SMART HOUSE” SISTEMA<br />

Autor: Šandor BERETKA IV godina studija<br />

Mentor: Dr Laslo NAÐ vanredni profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet tehnièkih nauka, odsek: mehatronika, Novi Sad<br />

Pojava pojma „inteligentne kuæe” datira se iz ranih šezdesetih. Kao rezultat tehnološkog razvoja, potražnja za<br />

ovakvim zgradama je danas sve veæa, prvenstveno zbog komfora i sigurnosti tehnologije, a s druge strane radi efikasnijeg<br />

korišæenja energije.<br />

U prvom delu rada daje se kratak istorijski pregled, poèev od 80-ih i 90-ih godina XX veka, kada se „smart house”<br />

tehnologija prvi put pojavila na tržištu. Nakon istorijskog osvrta daje se prikaz teškoæa pri instalaciji sadašnjih „smart<br />

house” sistema. U drugom delu rada biæe predstavljen metod za instaliranje kompletnog „smart house” sistema bez<br />

angažovanja treæeg (struènog) lica. U prilogu algoritma date su preporuke koje olakšavaju prvo podešavanje celog sistema<br />

do te mere, da korisnik može biti lice bez bilo kakvog programerskog znanja. (Osnovno poznavanje raèunara je,<br />

naravno, neophodno.) Treæi deo rada je provera metoda iz aspekta sigurnosne tehnike i prikazivanje njegovih nedostataka.<br />

U rezimeu se prikazuje praktièan primer za primenu datog metoda sa moguæim nedostacima i prednostima istog.<br />

Kljuène reèi: smart house, inteligentna kuæa, algoritam<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ARCFELISMERÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL<br />

Szerzõ: GÁLFI Csongor<br />

Témavezetõ: PLETL Szilveszter PhD<br />

Intézmény: Szabadkai Mûszaki Szakfõiskola<br />

A dolgozat témája a Java programozási nyelvben megvalósított arcészlelõ és arcfelismerõ alkalmazás. A dolgozat<br />

taglalja a számítógéppel megvalósítható arcfelismerés jelenét és jövõjét. Áttekinti az eddigi gyakorlatban használt arcfelismerõ<br />

módszerek elméletét. Kiválaszt egy hatékony megoldást a nem valós idejû arcfelismerésre. A munka során<br />

Java programozási nyelven implementálásra kerül a kiválasztott algoritmus. Az algoritmus elsõ lépése az arc színes képeken<br />

történõ észlelése (detektálása). A sikeres észlelés érdekében néhány kép-elõfeldolgozó mûveletet szükséges végrehajtani.<br />

Az elkészített program szükség szerint három ilyen mûveletet alkalmaz: a hisztogramkiegyenlítést, szaturációt<br />

és megvilágítás normalizálás. A sikeres arcdetektálást az arcfelismerés fázisa követi. Az ennél a lépésnél alkalmazott<br />

módszer a sajátarc vagy eigenface módszer. A munka során a javasolt algoritmust lépésrõl lépésre mutatjuk. Az elkészült<br />

program hatékonyságát bizonyítandó, néhány példán keresztül több különbözõ minõségû és paraméterû arcképet<br />

azonosítottunk.<br />

Kulcsszavak: arcfelismerés, arcészlelés, sajátarc<br />

COMPUTER FACE RECOGNITION<br />

Author: Csongor GÁLFI<br />

Supervisor: Szilveszter PLETL PhD<br />

Institution: Polytechnical Engineering College, Subotica<br />

The subject of my work is the Java implementation of a face detection and face recognition application. The essay<br />

discusses the current and future possibilities of computer face recognition. It reviews the different face recognition<br />

theories that are currently used. It chooses a sufficient non-real time face recognition method. During work the chosen<br />

algorithm was implemented in Java programming language. The first step of this algorithm is the face detection<br />

on color images. In the interest of successful detection there are several built-in tools. The application offers three tools<br />

for this: histogram equalization, saturation and illumination normalization. After a successful face detection comes<br />

the face recognition phase. The method used for this step is called: eigenface method. The proposed algorithm is<br />

presented step-by-step throughout the essay. The efficiency of the finished application is proven by identification of<br />

several faces with different image quality and parameters.<br />

Keywords: face recognition, face detection, eigenface<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

85


86<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

RAÈUNARSKO PREPOZNAVANJE LICA<br />

Autor: Èongor GALFI<br />

Mentor: Silvester PLETL PhD<br />

Institucija: Visoka tehnièka škola strukovnih studija<br />

Tema rada je jedna aplikacija za prepoznavanje lica. Aplikacija je realizovana u programskom jeziku Java. Rad daje<br />

pregled sadašnjosti i predviða buduænost prepoznavanja lica pomoæu digitalnog raèunara. Daje pregled teorije i u<br />

praksi do sada korišæenih metoda u prepoznavanju lica. Bira efikasnu metodu za prepoznavanje lica. Rezultat rada je<br />

Java implementacija izabrane metode. Prvi korak algoritma je detekcija lica. Radi efikasnije detekcije, program nudi<br />

nekoliko moguænosti za preprocesiranje slike. Nakon uspešne detekcije sledi faza prepoznavanja lica. Implementirana<br />

metoda je metoda pod imenom metoda sopstvenih lica (eigenface method). Svi korišèeni algoritmi su temeljno opisani<br />

korak po korak. Radi ilustracije efikasnosti programa identifikovana su lica sa dosta razlièitim parametrima prikaza.<br />

Kljuène reèi: prepoznavanje lica, detektacija lica, sopstvenih lica<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ÖRÖKSÉGVÉDELMI TÖRVÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE<br />

MAGYARORSZÁG–SZERBIA<br />

Az örökségvédelmi törvények és rendelkezések vizsgálata Magyarország és Szerbia jogszabályainak tükrében<br />

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérõl<br />

Szerzõ: LOVRA Éva abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. ALADŽIÆ Viktorija, MERSITS Ildikó<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Építõmérnöki Kar, Városrendezési Szakirány, Szabadka<br />

Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Mûszaki Kar, Pécs<br />

A TDK-dolgozat témája a magyarországi, már EU-konform 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérõl<br />

és a szerbiai jogszabály, (Zakon o kulturnim dobrima „Službeni glasnik RS” br. 71/94.) vizsgálata, annak életszerûsége,<br />

betarthatósága, minõségi, stilisztikai és szakmai szintû meghatározásai alapján.<br />

A pécsi tanulmányaim során találkoztam a gyakorlati és elméleti örökségvédelemmel, a magyarországi, már európai<br />

uniós példával, amely minõségében és a megvalósításában egy teljesen más látásmódot képvisel, mint a szerbiai törvénykezés.<br />

A szabadkai példát figyelve nem találtam logikus okokat és magyarázatot az ott tapasztaltakra, emiatt fogtam<br />

a hazai törvény vizsgálatához, majd mikor megismertem a magyar pozitív és negatív példákat, a jogi háttér mellett<br />

a gondolkodásmódot is figyelni kezdtem. Mivel a jogszabályokon és gondolataimon kívül nem volt más érdemleges<br />

forrásom, a tárgyilagos téma néhány esetben igencsak szubjektívan csapódott le.<br />

Az analízisen keresztül létrejön, akaratlanul is, a törvények összehasonlítása. Dolgozatomban kiemelkednek az ellentétek,<br />

hasonlóságok, s mindezek alapján az elemzés során, valamint a végsõ összegzésben a kritika, vélemény és a<br />

változtatási javaslatok. Mindez tapasztalati és elméleti síkon, abból a célból, hogy minõségi javulás jöjjön létre, nem<br />

csak a törvényekben, hiszen egyik sem hibátlan, de az emberi gondolkodás sem.<br />

Kulcsszavak: örökségvédelem, Magyarország, Szerbia<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

87


88<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

COMPARATIVE ANALYSIS OF THE LAW OF<br />

HERITAGE PROTECTION<br />

HUNGARY–SERBIA<br />

Scientific examination of the statute and measure in the Law of Heritage Protection in Hungary and in Serbia<br />

Author: Éva LOVRA final year student<br />

Supervisor: Viktorija ALADŽIÆ Phd, Ildikó MERSITS<br />

Institution: University in Novi Sad, Faculty of Civil Engineering, Urbanism, Subotica<br />

University in Pécs, Pollack Mihály Technical Faculty, Pécs<br />

The topic of the research work is a scientific examination of the Hungarian law, 2001. évi LXIV. törvény a kulturális<br />

örökség védelmérõl, what is already EU-conform and of the Serbian statute, Zakon o kulturnim dobrima „Službeni<br />

glasnik RS” br. 71/94. The point of measure is how these acts could live, how can we observe them and also the qualitative,<br />

stylistic and professional features.<br />

During my studies in Pécs I came across with the practical and theoretical heritage protection use in Hungary<br />

that served as an example of what can be seen as caracteristic in the European Union. The way of thinking, in quality<br />

and in their realisation is quite different from the Serbian. Monitoring the examples in Subotica, I wasn’t able to find<br />

logical reasons and explanation of those issues that I discovered there. For this reason I started to take a look on our<br />

Law; after I learned more about the positive and negative side of the Hungarian examples, next to the judicial background,<br />

I took the mentality, the mental aspect, in the way of common behave of the country also into consideration.<br />

Considering the small sources that i had (used laws and my own toughts) this objective topic has,in some cases, subjective<br />

outputs.. Spontaneously trough the analyse it came into being the comparison of the acts.<br />

In my paper the contrasts, parallels stand out in relief. During the analysis and at the end of the work critical<br />

comments and changeover recommendations are given, both practical and theoretical, with the objective of the improvement<br />

of both laws and the way of thinking inherent to them.<br />

Keywords: heritage protection, Hungary, Serbia<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

UPOREÐUJUÆA ANALIZA ZAKONA O ZAŠTITI<br />

KULTURNIH DOBARA<br />

MAÐARSKA–SRBIJA<br />

Ispitivanje zakona i naredbi o zaštiti kulturnih dobara iz aspekta pravnih normi Maðarske i Srbije<br />

Zakon o kulturnim dobrima „Službeni glasnik RS” br. 71/94<br />

Autor: Eva LOVRA apsolvent<br />

Mentor: Viktorija ALADŽIÆ, Phd, Ildiko MERSITS<br />

Institucija: Univerzitet u NovomSadu, Graðevinski fakultet, Subotica, Urbano-komunalni smer, Subotica<br />

Nauèni fakultet u Peèuju, Polak Mihaj Tehnièki fakultet, Peèuj<br />

Tema rada za studentsku nauènu konferenciju je ispitivanje Maðarskih, EU-kompatibilnih zakona iz 2001. évi<br />

LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérõl i pravna odredba, Zakon o kulturnim dobrima „Službeni glasnik RS”<br />

br. 71/94, njihova moguæmost primene, na osnovu kvalitativnih, stilistièkih i stukovnih odredbi.<br />

Na studijama u Peèuju susretala sam sa praktiènom i teorijskom zaštitom kulturnih dobara, primenjene u Maðarskoj<br />

i u drugim zemljama EU, koji i po kvalitetu i po moguguænostima primene razlikuju od zakona primenjenem u Srbiji.<br />

Posmatrajuæi primere iz Subotice nisam našla logièke razloge i obljašnjenja za tamošnja iskustva, i zbog toga sam<br />

izuèavala domaæe zakone, a kad sam upoznala i pozitivne i negativne primere iz Maðarske, pored zaleðine poèela sam<br />

posmatrati i naèin razmišljanja. Tokom izrade ovog rada, pored pravnih propisa i mišljenja nisam imala drugih izvora<br />

i zbog toga je ova objektivna tema na nekim mestima postala subjektivna.<br />

U analizi su uporeðeni zakoni, i do do izražaja su došle razlike, sliènosti i na osnovu toga kritika, mišljenje i predlozi<br />

za promene. I sve to na nivou iskustva i teorije u cilju da bi došlo do poboljšanja, ne samo u zakonima, jer ni jedan<br />

nije besprekoran, veæ i u razmišljanju èoveka.<br />

Kljuène reèi: zaštita kulturnih dobara, Maðarska, Srbija<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

89


90<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

KERESÕOPTIMALIZÁLÁSSAL KAPCSOLATOS<br />

KÉRDÕÍVEK KIÉRTÉKELÉSE<br />

Szerzõ: SZÉKEJ É. Krisztián III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. PATAKI Éva fõiskolai tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Fõiskola, Szabadka<br />

A dolgozat fõ célja, hogy támpontul szolgáljon egy szakkönyv kiadását lehetõvé tevõ marketingterv elkészítéséhez.<br />

Jelen esetben egy számítástechnikával kapcsolatos, mégpedig a keresõoptimalizálás témáját taglaló könyvrõl van szó.<br />

E célkitûzés megvalósítása során a marketing egy lényeges elemét, a piackutatást alkalmaztuk. A piackutatás számtalan<br />

módszere közül a potenciális fogyasztók véleményének megállapítása kérdõív általi információgyûjtéssel történt.<br />

A papíron történõ felmérésben a szabadkai Mûszaki Fõiskola többnyire végzõs hallgatói mûködtek közre. A kérdõív<br />

elektronikus formában megtalálható és kitölthetõ a http://sikertar.extra.hu/index.php?l=k weboldalon. A piackutatási<br />

kérdõív zárt kérdéseket tartalmazott: alternatív, szelektív és skálázó kérdéseket.<br />

A válaszadók szakaránya nem alakult a legkedvezõbben, mivel a túlnyomórészt informatikai és villamossági szakok<br />

megjelenése helyett elég nagy számban képviseltették magukat a gépészeti szakos hallgatók. Az ismertetett tények következtében<br />

az eredmények elmaradtak az optimista várakozásoktól, mivel a megkérdezetteknek csak a 20%-a tanúsított<br />

érdeklõdést a keresõoptimalizálással kapcsolatos szakkönyv iránt, biztatásra ad viszont okot az a tény, hogy közel<br />

50%-uk szívesen látogatna meg egy olyan honlapot, amely a kérdéses témával foglalkozik. Fontos következtetések vonhatók<br />

le abból az eredménybõl is, hogy a válaszadók több mint 75%-a hagyományos, papír alapanyagú könyvet szeretne<br />

olvasni. A megkérdezett hallgatóknak a fele rendelkezett honlappal.<br />

A kérdõívek által összegyûjtött adatok kielemzése és értékelése után arra lehet következtetni, hogy bár a begyûjtött<br />

eredmények nem a legkedvezõbbek, ha a célcsoport behatárolása pontosabban történik, és alkalmazásra kerülnek a<br />

modern online-marketing eszközök, akkor igenis jövedelmezõ lehet a vállalkozás, amelynek célja a könyv kiadása.<br />

Kulcsszavak: piackutatás, kérdõív, statisztika<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

EVALUATION OF QUESTIONNAIRES ON SEO<br />

(Search Engine Optimization)<br />

Author: Krisztián SZÉKEJ É. 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Éva PATAKI college lecturer<br />

Institution: University of Novi Sad, Polytechnical Engineering College, Subotica<br />

The main goal of the work is to make a marketing plan for issuing a technical book (in this case a book for Search<br />

Engine Optimization).<br />

To realize this goal, we have done some market research, which is a significant part of marketing. Of the numerous<br />

methods of market research, we used questionnaires to find out the opinions of potential consumers. The survey<br />

was done among students of the Polytechnical Engineering College in Subotica. The questionnaire can also be found<br />

and completed in electronic form at the following web address: http://sikertar.extra.hu/index.php?l=k. The questionnaire<br />

comprises closed questions of three types: alternative, selective and scaled questions.<br />

We expected that mostly students of the electrical and information technology branches will participate in this research,<br />

but most of the participant were students of the mechanical branch. Because of this, the results were different<br />

from what we expected, that is, only 20% was interested in the book about SEO, but 50% claimed to be willing to visit<br />

the site about SEO. Another important finding is that more than 75% of the survey participant would prefer a hard<br />

copy of the book in question. Half of participiants have their own website. After analysing and evaluating the collected<br />

data, it can be concluded that although we got results that we did not expect, if we can determine the target group<br />

more precisely and apply modern tools for online marketing, this business can be profitable.<br />

Keywords: market research, questionnaire, statistics<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

91


92<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ANALIZIRANJE UPITNIKA O OPTIMALIZOVANJU WEB SAJTA<br />

ZA PRETRAŽIVAÈE<br />

Autor: Kristijan E. SEKEJ III godina studija<br />

Mentor: Dr Eva PATAKI profesor više škole<br />

Institucija: Visoka tehnièka škola strukovnih studija, Subotica<br />

Glavni cilj rada je da da oslonca za pravljenje marketinškog plana za izdavanje struène knjige. U ovom sluèaju je<br />

reè knjizi o optimalizovanju web sajta za pretraživaèe.<br />

Tokom ostvarivanja ovog cilja primenjeno je istraživanje tržišta, koje je znaèajan elemenat marketinga. Od mnogobrojnih<br />

metoda istraživanje tržišta za utvrðivanje mišljenje potencijalnih potrošaèa korišæena je metoda upitnika. U<br />

anketiranju, što se radilo na papiru, uglavnom su uèestvovali studenti završnih godina Visoke tehnièke škole struènih<br />

studija. Upitnik u elektronskom formatu može se naæi i popuniti na web adresi http://sikertar.extra.hu/index.php?l=k.<br />

Upitnik istraživanja tržišta sadržao je zatvorena pitanja, i tri vrste tih pitanja: alternativnih, selektivnih i skaliranih. Oèekivalo<br />

se da æe u anketiranju uèestvovati pretežno studenti elekro i informatièkog smera, meðutim, prevagnuo je<br />

broj studenata mašinskog smera. Zbog nepovoljnih brojnih odnosa ispitivanih studenata rezultati su odstupali od oèekivanih,<br />

pošto je od pitanog broja samo 20% pokazalo interesovanje prema knjizi o optimalizovanju web sajta za pretraživaèe,<br />

meðutim jako je bitna èinjenica da bi 50% od anketiranih rado posetio web sajt koji se bavi tom tematikom.<br />

Iz tog rezultata mogu se izvuæi važni zakljuèci da više od 75% u anketirani bi više volelo da èita knjigu, klasièno štampanu.<br />

Polovina u anketi ispitanih posedovala je web stranu.<br />

Posle analize i ocenjivanja prikupljenih podataka pomoæu upitnika može da se zakljuèi da ako se, iako dobijeni<br />

rezultati nisu najpovoljniji, preciznije odredi ciljna grupa i primenjuju moderna sredstva online marketinga, onda stvarno<br />

mogu da budu profitabilni preduzetnici èiji cilj je izdavanje knjiga.<br />

Kljuène reèi: ispitivanje tržišta, upitnik, statistika<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

PÁRHUZAMOS PROGRAMOZÁS<br />

(A Cell B. E. bemutatása és egy példaprogram párhuzamosítása)<br />

Szerzõ: SÁGI Mihály II. évfolyam<br />

Témavezetõ: Mgr. KASZÁS-LAŽETIÆ Karolina, Dr. Miroslav POPOVIÆ<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Kar, Programozási és Automatikai Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A számítástechnika rohamos fejlõdésével az elvárások is nõnek, így nagy adatmennyiség feldolgozását belátható<br />

idõn belül hagyományos (nem párhuzamos) processzoron nem lehet elvégezni. Ilyenkor kapnak jelentõs szerepet a<br />

párhuzamos processzorok. A programok párhuzamosítása korántsem egyszerû feladat. Elsõsorban már a programokban<br />

levõ kritikus (hosszú ideig tartó, vagy nagy adatmennyiséget feldolgozó, potenciálisan párhuzamosítható) szegmensek<br />

magukban is specifikusak, némelyek kisebb-nagyobb sikerrel párhuzamosíthatók, viszont más feladatok kizárólag<br />

szekvenciálisan végezhetõk el. Másodsorban, mivel a párhuzamos adatfeldolgozás magában tág fogalom – egyes<br />

processzorok a párhuzamosság más-más formáit támogatják – egy adott program (programszegmens) legeffektívebb<br />

párhuzamosításához különbözõ processzorok felelnek meg.<br />

E dolgozat célja azon módszerek bemutatása, melyekkel a szekvenciális programokat párhuzamosítani lehet, valamint<br />

a párhuzamosítás teljesítményre való hatásának ábrázolása. A dolgozat kísérleti része egy példaprogramon belül<br />

vizsgálja, miként lehet egy szekvenciális programot az IBM Cell B. E. platformján párhuzmosítani, és ezáltal gyorsaságát<br />

megnövelni.<br />

Kulcsszavak: párhuzamos programozás, Cell B. E., párhuzamosítás<br />

PARALLEL PROGRAMMING<br />

(CELL B. E. and parallelizing a program)<br />

Author: Mihály SÁGI 2 nd year student<br />

Supervisor: Karolina KASZÁS-LAŽETIÆ, Dr. Miroslav POPOVIÆ<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Technical Sciences, Department for Computing and Automatics, Novi Sad<br />

Hungarian college for higher education in Vojvodina<br />

Because of the sudden growth of computer engineering, the expectations grow too, and processing the large quantities<br />

of data on a traditional processor can not be done. Hence the parallel processors must be applied. Paralleli-<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

93


94<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

zing a program is indeed not an easy task. Mainly, because the critical parts of the programs (the ones that last long<br />

or that processes a large amount of data) are specific, some of them can be parallelized more or less successfully, but<br />

the others can be executed only sequentially. Furthermore, because the parallel programming is a wide concept – different<br />

processors use different types of parallelization – so a program (program segment) can be parallelized on different<br />

type of processors to get the best result in performance.<br />

This study shows the methods witch can be applied to parallelize a sequential program, and presents how it affects<br />

its performance. The experimental part of the study shows how sequential program can be parallelized for the<br />

IBM Cell B.E. platform, and how the parallelization increases its execution speed.<br />

Keywords: parallel programming, Cell B. E., parallelization<br />

PARALELNO PROGRAMIRANJE<br />

(CELL B. E. i paralelizacija jednog programa)<br />

Autor: Mihalj ŠAGI II godina studija<br />

Mentor: Karolina KASZÁS–LAŽETIÆ, Miroslav Dr. POPOVIÆ<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu. Fakultet tehnièkih nauka, Departman za raèunarstvo i automatiku, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Naglim širenjem raèunarstva, i sami zahtevi za korišæenjem istih rastu. Zahteva se obrada sve veæe kolièine podataka,<br />

koji u zadatom vremenu ne mogu da se obrade na tradicionalnom procesoru. U takvim situacijama stupaju na scenu<br />

paralelni procesori. Paralelizacija programa nimalo nije jednostavan posao. Prvo, jer su kritièni delovi programa<br />

(delovi koji traju dugo ili u kojima se obraðuje velika kolièina podataka) specifièni, pri èemu, neki od njih, mogu da<br />

se manje-više uspešno paralelizuju, dok drugi mogu da se izvrše iskljuèivo sekvencijalno. Drugo, pošto je paralelna obrada<br />

podataka širok pojam – razlièiti procesori podržavaju razlièite oblike paralelizma – i zbog toga, za efektivniju paralelizaciju<br />

datog programa (ili dela programa) potrebno je da se koriste razlièiti procesori.<br />

Cilj rada je, da pokaže, kojim metodima mogu da se paralelizuju sekvencijalni programi, i kako paralelizacija utièe<br />

na njihove performanse. U eksperimentalnom delu rada je prikazan naèin paralelizacije sekvencijalnog programa<br />

na IBM Cell B.E. platformi i kako je paralelizacija doprinela brzini izvršavanja samog programa.<br />

Kljuène reèi: paralelno programiranje, Cell B. E., paralelizacija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ELEKTROMOS ÉS PNEUMATIKUS TENGELYÛ MANIPULÁTOR<br />

Szerzõ: TARJÁN László okleveles mérnök – MSc, doktorandusz<br />

Témavezetõ: Dr. JEGES Zoltán egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Tudományok Kara, Mechatronika Szak, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Az utóbbi években, ahogyan más tranzícióban levõ államokban is, a mi piacunk is lassan megnyílik a világpiac felé,<br />

aminek következtében a termelés minden szektorában megjelenik a konkurencia. Termelõinknek, hogy konkurensek<br />

maradjanak a világ fejlettebb országainak termelõivel szemben, minõségesebb és olcsóbb áruval kell elõállniuk.<br />

Ennek érdekében sok termelõ vállalkozik az eddigi kézzel végzett munkák részleges vagy teljes automatizálására. Itt<br />

jutnak kifejezésre a különbözõ manipulátorok, amelyeket sokféle feladat elvégzésére lehet használni.<br />

Ennek a munkának a témája egy elektromos és pneumatikus meghajtású tengellyel rendelkezõ manipulátor. E<br />

munka keretén belül az Újvidéki Egyetem Mûszaki Tudományok Kara, Mechatronika, robotika és automatika laboratóriumában<br />

egy három különbözõ meghajtású tengellyel rendelkezõ manipulátort realizáltak. A manipulátor feladata<br />

egy elõre meghatározott alakzat kirakása Maxi Legó kockákból.<br />

A munka célja a különbözõ meghajtású tengelyek karakterisztikáinak összehasonlítása, az elkészített manipulátor<br />

pedig alkalmas a különbségek bemutatására és könnyebb megértésére. Összehasonlítás készült egy on/off pneumatikus,<br />

egy proporcionális pneumatikus és egy elektromotoros (szervomotor) meghajtású tengely között. Bemutatjuk a tengelyek alkalmazási<br />

lehetõségeit a karakterisztikáik alapján.<br />

A munka bemutatja a manipulátor tervezésének általános lépéseit és a fõ PLC-n futtatandó manipulátort mûködtetõ<br />

program algoritmusát is.<br />

Kulcsszavak: manipulátor, PLC, pneumatikusan meghajtott tengely, elektromosan meghajtott tengely<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

95


96<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

MANIPULATOR WITH ELECTRICALLY AND PNEUATICALLY<br />

ACTUATED AXIS<br />

Author: MSc. László TARJÁN PhD student<br />

Supervisor: Dr. Zoltán JEGES university professor<br />

Institution: Department of Mechatronics, Faculty of Technical Sciences, Novi Sad University, Novi Sad<br />

Hungarian College for High Education in Vojvodina<br />

In the past few years, as in other countries in transition, our market is opening to the world’s market, and competition<br />

is growing in all sectors of manufacturing. Manufacturers have to improve the quality of the products and cut<br />

down the prices, to parry manufacturers from economically more developed countries. They have to switch to semior<br />

full automatization in the manufacturing processes. This can be done by various types of manipulators.<br />

The topic of this paper is a manipulator with pneumatically and electrically actuated axis. As a part of the project,<br />

a manipulator with three different axes was made in the Laboratory of Mechatronics, robotics and automatization at<br />

the Faculty of Technical Sciences in Novi Sad. The task of the manipulator is assembling Maxi LEGO cubes to a previously<br />

defined figure.<br />

The objective of this project is comparing characteristics of different axis actuators, and the manipulator was realized<br />

to present these differences in practice. The different axis actuators which were compared in the project are:<br />

on/off pneumatic, proportional pneumatic and electro engine (servo motor). Also, some advice for their use are given.<br />

A common process of manipulator projecting and a motion control program algorithm for the main PLC are also<br />

presented.<br />

Keywords: manipulator, PLC, pneumatically actuated axis, electrically actuated axis<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

MANIPULATOR SA ELETRIÈNO I PNEUMATSKI<br />

POGONJENIM OSAMA<br />

Autor: Mr Laslo TARJAN PhD kandidat<br />

Mentor: Dr Zoltan JEGEŠ profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet tehnièkih nauka, Odsek za Mehatroniku, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Poslednjih godina, kao i u svim zemljama koje su se našle u tranziciji, naše tržište se otvara prema svetu i javlja se<br />

konkurencija u svim sektorima proizvodnje. Da bi proizvoðaèi sa ovih prostora mogli da pariraju proizvoðaèima iz razvijenih<br />

zemalja, neophodno je da poboljšaju kvalitet svojih proizvoda i smanje cene istih. Da bi postigli ove zahteve,<br />

mnogi proizvoðaèi se opredeljuju za delimiènu ili potpunu automatizaciju proizvodnje. Tada stupaju na scenu razni<br />

manipulatori koji mogu uspešno da obave razne poslove.<br />

Tema ovog rada je manipulator sa elektrièno i pneumatski pogonjenim osama. U sklopu rada, u laboratoriji Katedre<br />

za Mehatroniku, robotiku i automatizaciju, Fakulteta tenièkih nauka u Novom Sadu, realizovan je manipulator<br />

sa tri razlièito pogonjene ose. Zadatak manipulatora je slaganje unapred definisanog oblika od Maxi LEGO kocaka.<br />

Cilj rada je uporeðivanje karakteristika osa sa razlièitim pogonima, a manipulator je realizovan kako bi se ove razlike<br />

prikazale i bolje razumele. Uporeðene su ose koje za pogon koriste: on/off pneumatiku, proporcionalnu pneumatiku i<br />

elektromotor (servo motor), i dati su saveti za njihovu primenu.<br />

U radu je prikazan i uopšteni tok projektovanja manipulatora, kao i algoritam programa za glavni programabilno<br />

logièki kontroler koji upravlja kretanjem manipulatora.<br />

Kljuène reèi: manipulator, PLK, pneumatski pogonjene ose, elektrièno pogonjene ose<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

97


98<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

ASZINKRON MOTOR VEZÉRLÉSE IRAM20UP60B<br />

KIMENETI FOKOZATTAL<br />

Szerzõ: BODÓ Nándor IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. NAGY László egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Kar, Energetikai, Elektronikai és Távközlési Szak, Energetikai Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Kutatási témám egy kalitkás aszinkron elektromotor vezérlésével kapcsolatos. A meghajtott motor maximális teljesítménye<br />

1,2kW. A projektumot a IRAM20up60b típusú kimeneti fokozatra kell alapozni. Közben lehetõvé kell tenni<br />

két meghajtási lehetõséget, ugyanis a berendezésünknek kompatibilisnak kell lennie a dsPIC és Texas Instruments<br />

gyártású mikroprocesszorokkal. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kommunikációnak 0-5V-i, illetve 0-3,3V-i tartományba<br />

tartozó jelekkel kell történnie. Ezenkívül, mivel a kész makett hallgatók kezébe kerül, a biztonság kedvéért<br />

minden jelet galvanikusan el kell választani a nagyteljesítményû (azaz a hálózati feszültségen mûködõ) és az elektronikai<br />

rész között. A meghajtáshoz szükséges tápfeszültséget egyfázisú hídegyenirányító kapcsolás biztosítja.<br />

A kimenõ fokozatot PWM jelekkel kell meghajtani, ami egyben alkalmassá teszi bármilyen vezérléstípus megvalósítására.<br />

Ilyenek a lágy indítás (soft start), U/f vezérlés, vektoros vezérlés, fékezés stb. Az adott feladatnak megfelelõ vezérlés<br />

kiválasztása a mikroprocesszorba táplált megfelelõ program aktiválásával történik. A vezérléshez szükség van a<br />

vezérlõ paramétereinek megadására. Ezenkívül folyamatosan követni kell a vezérelt mennyiség kívánt és mért értékeit.<br />

Ezt az áram, a feszültség és a rotor sebességének visszacsatolásával lehet elérni.<br />

Kulcsszavak: aszinkron motor vezérlése, mikroprocesszor, PWM, invertor, egyenirányító<br />

ASYNCHRONOUS MOTOR DRIVE WITH AN IRAM20UP60B INVERTER<br />

Author: Nándor BODÓ 5 th year undergradute student<br />

Supervisor: László NAGY PhD, professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Technical Sciences, Department of Power,<br />

Electronics and Communication Engineering, Chair for Electroenergetics and Machines, Novi Sad<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

Prof. dr. Darko Marèetiæ has given me an assignment to construct a prototype for laboratory exercises at the Faculty<br />

of Technical Sciences of the University of Novi Sad, at the Department of Power, Electronics and Communication<br />

Engineering. This project has to be based on an IRAM20UP60B inverter output stage. The maximal power of the<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

driven electric motor should not exceed 1.2kW. The output stage should be able to communicate by signals from 0 to<br />

3.33 V as well as from 0 to 5V, depending on the microcontroller used. As a microcontroller, either a dsPIC or a Texas<br />

Instruments type can be used. The setup will serve as a learning tool for future students, and for their safety it is necessary<br />

to ensure a galvanic isolation between high voltage parts and low voltage parts, containing more sophisticated<br />

electronics. We get the necessary DC voltage from a mains voltage rectifier. For driving the motor, we use PWM signals<br />

that enable us to implement even the newest methods of control. These are soft start, U/f drive, vector drive, regenerating<br />

braking etc. Choice can be made by the program downloaded into the microcontroler. To enable the microcontroller<br />

to calculate the output voltage it is necessary to work with the right parameters. For this reason, voltage,<br />

current and rotor velocity feedback control have to be implemented.<br />

Keywords: asynchronous motor drive, microprocessor, PWM, inverter, rectifier<br />

UPRAVLJANJE ASINHRONIM MOTOROM POMOÆU<br />

INVERTORA IRAM20UP60B<br />

Autor: Nandor BODO V godina studija<br />

Mentor: Dr Laslo NAÐ profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet tehnièkih nauka, Departman za energetiku, elektroniku i telekomunikacije,<br />

Katedra za elektro-energetiku i mašine, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Profesor dr Darko Marèetiæ mi je poverio zadatak da naèinim za odeljenje za Elektro- energetiku Fakulteta tehnièkih<br />

nauka u Novom Sadu maketu za neke laboratorijske vežbe. Ovaj projektni zadatak u sebi treba da sadrži jedan<br />

invertorski izlazni stepen tipa IRAM20UP60B koji æe napajati kavezni asinhroni motor snage do1.2kW. Invertor treba<br />

osposobiti za upravljanje pomoæu mikrokontrolera èiji proizvoðaè može biti dsPIC ili Texas Instruments. Ovo znaèi da<br />

signali koji služe za komunikaciju izmeðu izlaznog stepena i mikrokontrolera moraju da budu u opsegu od 0 do 3.3 V<br />

kao i od 0 do 5 V. Osim toga, pošto æe se gotovim projektom služiti studenti, iz bezbednosnih razloga mora se pobrinuti<br />

da se deo u kome se nalazi energetika potpuno galvanski odvoji od elektronskog dela. Potreban jednosmerni napon<br />

dobijamo preko jednofaznog ispravljaèa. Za pokretanje motora koristimo PWM signale, što nam omoguæava da<br />

realizujemo i najmodernije tipove upravljanja. Takvi su soft start, U/f upravljanje, vektorsko upravljanje, rekuperativno<br />

koèenje, itd. Izbor se vrši uèitavanjem odreðenog dela programa u mikrokontroler. Za izvršenje ovih programa<br />

mikrokontroleru je potrebno dostaviti odreðene podatke. Zbog toga je neophodno ostvariti povratnu spregu po naponu,<br />

struji i brzini obrtanja rotora.<br />

Kljuène reèi: Upravljanje asinhronim motorom, mikroprocesor, PWM, invertor, ispravljaè<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

99


100<br />

É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

EVOLÚCIÓS ALGORITMUS<br />

Szerzõ: MUHI András III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. TAKÁCSI Árpád egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûszaki Tudományok Kara, Számítástechnika és Automatika Tanszék, Újvidék<br />

Optimizációs problémák kapcsán manapság gyakran találkozunk a függvényminimum meghatározásának problematikájával.<br />

Ilyen esetekben általában többváltozós függvényekkel találkozunk, melyek lokális minimumokat is tartalmaznak.<br />

Ezek globális minimumának megkeresése matematikailag igen összetett és hosszadalmas. A probléma tovább<br />

bonyolódik, ha szakadásos függvényekrõl van szó.<br />

Az evolúciós algoritmus Darwin fajfennmaradási elméletének alkalmazása függvények minimumának meghatározására.<br />

Eszerint a legéletképesebb egyedek fennmaradnak és szaporodnak, míg a kevésbé életképesek elhullanak. Az<br />

algoritmus lassú, nem garantál pontos eredményt, mégis gyakran használják. Az elõnye abban rejlik, hogy megkerüli<br />

az összetett matematikai számításokat, és nagy valószínûséggel megtalálja a függvény globális minimumát.<br />

Az evolúciós algoritmus egy egyszerûbb változatát programoztam meg Microsoft Visual Studio 2005 fejlesztõi környezetben<br />

C++ programnyelven. Tulajdonképpen egy több szálon futó konkurens programról van szó, melyben minden<br />

egyed egy szál (ang. „thread”). Az egyedek elhalálozását és új egyedek születését az egyes szálak megszûnésével és<br />

létrejöttével szemléltettem (szimuláltam). Minden egyes egyed tulajdonképpen a függvény értékét képviseli egy adott<br />

pontban, az egyedek „életképességét” pedig a függvény értéke határozza meg. Minél kisebb a függvény értéke egy<br />

adott pontban, az egyed annál életképesebb. Azok az egyedek maradnak fenn és szaporodnak, amelyek a függvény legkisebb<br />

értékét tartalmazzák (legéletképesebbek). Így jutunk el végül a függvény minimumához.<br />

Kulcsszavak: függvényminimum, evolúció, egyedek, konkurens program<br />

EVOLUTION ALGORITHM<br />

Author: András MUHI 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Árpád TAKÁCSI professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Technical Sciences, Department of informatics and automatics, Novi Sad<br />

Concerning optimization-problems we often encounter the problem of finding the minimum of a function. In<br />

these cases we usually meet multi-variable functions which also have local minimums, and whose global minimums are<br />

hard to determine for it requires complex and time-consuming mathematical methods. The problem gets more complicated<br />

if the function has breaks.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


É L E T T E L E N T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K<br />

É S M Û S Z A K I T U D O M Á N Y O K<br />

The evolution algorithm is the application of Darwin’s theory about natural selection to find the minimum of a<br />

function. It says that the more vital specimens survive and reproduce, while the less vital ones disappear. The algorithm<br />

is slow and it does not guarantee precise results however it is used quite often. Its advantage lies in the fact that<br />

it does not use complex mathematical calculations and it finds the minimum of the function with great probability.<br />

The program is written in Microsoft Visual Studio 2005 on C++ language, based on a simplified version of the<br />

evolution algorithm. In fact it is a multi-thread application. The birth and death of the specimens is represented by<br />

creating and destroying some threads. Each specimen represents the value of the function at a given point. Vitality of<br />

a specimen is determined by the value of the function at a given point. The smaller the function value the bigger the vitality.<br />

Those specimens that contain the smallest values (the most vital) survive and reproduce. This way we get to the<br />

minimum of the function.<br />

Keywords: minimum of a function, evolution, specimens, multi-thread application<br />

EVOLUTIVNI ALGORITAM<br />

Autor: Andraš MUHI III godina studija<br />

Mentor: Dr Arpad TAKAÈI profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet tehnièkih nauka, odsek: Raèunarstvo i automatika, Novi Sad<br />

U optimizacionim problemima èesto susreæemo problem pronalaženja minimuma neke funkcije. U ovakvim sluèajevima<br />

najèešæe se radi o funkcijama više promenljive koji sadrže lokalne minimume, kojima pronalaženje globalnog<br />

minimuma zahteva složene matematièke operacije. Problem se još usložnjava ako se radi o funkcijama koji sadrže<br />

prekide.<br />

Evolutivni algoritam je u suštini primena Darvinovog principa o evoluciji za pronalaženje minimuma funkcije, koji<br />

kaže da najvitalnije jedinke ostaju žive, dok manje vitalne jedinke propadaju. Vitalne jedinke se razmnožavaju. Algoritam<br />

je spor i ne garantuje taène rezultate, ali ipak se èesto koristi. Prednost je u tome da ne upotrebljava složene<br />

proraèune i sa velikom verovatnoæom nalazi minimum funkcije.<br />

U razvojnom okruženju Microsoft Visual Studio 2005 sam isprogramirao jednu jednostavniju varijantu evolutivnog<br />

algoritma na jeziku C++. Ustvari, radi se o jednom konkurentnom programu koji se sastoji od više niti. Roðenje i<br />

umiranje jedinki simulirano je stvaranjem i poništavanjem niti. Svaka jedinka predstavlja vrednost funkcije u datoj taèki.<br />

Vitalnost jedinke je odreðena vrednošæu funkcije. Što je manja vrednost funkcije u datoj taèki to je vitalnost veæa.<br />

Jedinke koje sadrže najmanje vrednosti funkcije (tj. one najvitalnije), prežive i razmnožavaju se. Na ovaj naèin dolazimo<br />

do minimuma funkcije.<br />

Kljuène reèi: minimum fukcije, evolucija, jedinke, konkurentni program<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

101


102<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

HETI 28 ÓRA A VIRTUÁLIS VILÁGBAN<br />

(Magyar online szerepjátékosok motivációs bázisának és<br />

személyiségvonásainak vizsgálata)<br />

Szerzõ: NAGYGYÖRGY Katalin, FODOR Ádám, MIHALIK Árpád<br />

Témavezetõ:<br />

Intézmény: SZTE, Bölcsészettudományi kar, Pszichológia Tanszék, Szeged<br />

Napjainkban egyre többen játszanak online szerepjátékokat szabad idejükben. A legnépszerûbb MMORPG (Túlnyomóan<br />

Többszemélyes Online Szerepjáték) a World of Warcraft, amely 2008-ban már 10 millió elõfizetõt számlál. Az<br />

MMORPG-k olyan virtuális világot kínálnak, ahol a játékosok egy valósághoz hasonló társas környezetben tölthetik idejüket.<br />

Célunk az volt, hogy feltárjuk a kapcsolatot a játékosok kora, motivációja és személyiségjegyei között. Az adatokat<br />

online kérdõívvel gyûjtöttük, ami magában foglalt egy motivációs kérdõívet (ezt Nick Yee motivációs komponensei<br />

alapján állítottuk össze), a Big Five Questionnaire-t és három általános kérdést (nem, kor, heti játszott óra). A statisztikai<br />

elemzést 1679 alany adataival végeztük. Három csoportot különítettünk el életkor alapján (1. csoport: 11–18, 2.<br />

csoport: 19–30, 3. csoport: 31–51).<br />

A statisztikai elemzést követõen lényeges különbséget találtunk a három csoport között a teljesítménnyel kapcsolatos<br />

motivációs komponensek, valamint az eszképizmus és a nyitottság BFQ személyiségfaktor átlagaiban.<br />

Kulcsszavak: szerepjátékok, virtuális világ, motivációs komponensek, eszképizmus, nyitottság<br />

28 HOURS PER WEEK IN A VIRTUAL WORLD<br />

(Study of the motivational base and personality traits<br />

of Hungarian MMORPG players)<br />

Author: Katalin NAGYGYÖRGY, Ádám Fodor, Árpád MIHALIK<br />

Supervisor:<br />

Institution: University in Szeged, Faculty of Humanities, Cognitive psychology, Szeged<br />

Online gaming is a mainstream recreational activity nowadays. The most popular MMORPG (Massively Multiplayer<br />

Online Role Playing Game), World of Warcraft has reached 10 million subscribers in <strong>2008.</strong> MMORPGs offer an alternative<br />

social environment, where people can interact, just like in the real world.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

Our goal was to find connections between the age, motivational components, and personality traits of World of<br />

Warcraft players. We collected data by an online survey, including a motivational questionnaire (developed by the authors<br />

based on Nick Yee’s motivational components), the Big Five Questionnaire, and three other questions to get general<br />

information (sex, age, weekly hours spent playing the game). 1679 subjects participated in the survey. Three<br />

groups were formed based on the age of the subjects (group 1: 11-18, group 2: 19-30, group 3: 31-51). After the statistical<br />

analysis the results showed that the first group is significantly different from the other groups in achievement related<br />

motivational components, escapism, and openness BFQ personality factor.<br />

Keywords: Role Playing, virtual world, motivational components, openness, escapism<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

103


104<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

EGYNYELVÛSÉG, KÉTNYELVÛSÉG ÉS MUNKAMEMÓRIA<br />

Szerzõ: GRABOVAC Beáta PhD-hallgató, II. évfolyam<br />

Témavezetõ: PLÉH Csaba akadémikus<br />

Intézmény: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar,<br />

Pszichológiai Doktori Iskola, Kognitív tudomány témakörben, Pszicholingvisztika, Budapest<br />

A kutatás célja a lehetséges különbségek feltárása az egynyelvû és kétnyelvû személyek kognitív funkcionálásában.<br />

Azt szeretnénk kutatásunkkal ellenõrizni, hogy vajon létezik-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat a munkamemória-kapacitás<br />

és a nyelvtudás között.<br />

Bialystok és kollégái kutatásaikban abból a feltevésbõl indultak ki, hogy a kétnyelvûek megismerési funkcionálása<br />

más, mint az egynyelvûeké. Feltételezték, hogy a kétnyelvûek központi végrehajtó funkciói fejlettebbek és hatásosabb<br />

módon mûködnek, mint az egynyelvûekéi.<br />

Eredményeiket alapul véve a jelen kutatás ebbõl a hipotézisbõl indul ki, azzal, hogy feltételezi a kétnyelvûek jobb<br />

verbális munkamemória-képességét is.<br />

A kutatásban 20 személyt teszteltünk, 10 egynyelvût és 10 kétnyelvût. A következõ teszteket használtuk: számterjedelem<br />

teszt (elõre és visszafelé), betû-fluencia teszt, álszóismétlési teszt, olvasásterjedelem teszt, 7+/- teszt. A kétnyelvûek<br />

a számterjedelem (elõre) tesztet és az álszó-ismétlési tesztet mindkét nyelvükön elvégezték. A tesztelés individuálisan<br />

és szóbelileg folyt.<br />

Adatfedolgozásra az SPSS statisztikai programot használtuk. Az eredményeket t-teszttel analizáltuk azzal a céllal,<br />

hogy feltérképezzük a lehetséges különbségeket a verbális munkamemória és a központi végrehajtó funkciókat illetõen.<br />

Kulcsszavak: munkamemória, nyelvtudás, központi végrehajtó<br />

MONOLINGUALISM, BILINGUALISM AND WORKING MEMORY<br />

Author: Beáta GRABOVAC PhD student, 2 nd year<br />

Supervisor: Csaba PLÉH academic<br />

Institution: Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Economics and Social Sciences,<br />

Doctoral Studies in Psychology, Cognitive Science, Psycholinguistics, Budapest<br />

The goal of this research was to map the possible differences in the cognitive functioning of mono- and bilinguals.<br />

We wanted to examine if there are statistically significant relations between working memory capacity and language<br />

knowledge.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

Bialystok and collegaues proposed that bilinguals might have different cognitive functioning from monolinguals<br />

– that there might be a better developed and more efficient central executive functioning in bilingual persons.<br />

Based on their results, the hypothesis of our resarch was that bilinguals might have more developed executive<br />

control and also that they could be better at verbal working memory functioning.<br />

20 subjects were tested, 10 monolingual and 10 bilingual adults. The tests used were the following: Digit Span<br />

Test (forward and backward), Letter Fluency Test, Nonword repetition Test, Readig Span test, 7+/- Test. Bilinguals<br />

did the forward Digit Span test and the Nonword repetition in both of their languages.<br />

The results of the two groups was analysed with t-test, aiming to find out if there are differences in verbal working<br />

memory and executive control functioning, and which group has advantage over the other.<br />

Keywords: working memory, bilingualism, control executive<br />

JEDNOJEZIÈNOST, DVOJEZIÈNOST I RADNA MEMORIJA<br />

Autor: Beata GRABOVAC, PhD II godina studija<br />

Mentor: Èaba PLEH akademik<br />

Institucija: Fakultet tehnièkih i privrednih nauka, Doktorska škola iz psihologije,<br />

Kognitivna psihologija, Psiholingvistika, Budimpešta<br />

Glavni cilj istraživanja je otkrivanje moguæih razlika u kognitivnom funkcionisanju izmeðu dvojeziènih i jednojeziènih<br />

ljudi. Ovim ispitivanjem bismo želeli istražiti da li postoji statistièki znaèajna veza izmeðu kapaciteta radne memorije<br />

i izmeðu znanja više jezika.<br />

Bjalistok (Bialystok) i kolege su u svom istraživanju krenuli od pretpostavke da je kognitivno funkcionisanje dvojeziènih<br />

osoba drugaèije od jednojeziènih. Njihova hipoteza je bila da dvojeziène osobe imaju efikasnije i brže funkcionisanje<br />

centralnog izvršitelja od jednojeziènih osoba.<br />

Uzimajuæi njihove rezultate kao osnovu za naše istraživanje isto želi proveriti gornju hipotezu, a pored toga i hipotezu<br />

da je i verbalna radna memorija bolja kod dvojeziènih osoba.<br />

U istraživanju smo ispitali 20 osoba, 10 jednojeziènih i 10 dvojeziènih.<br />

Testovi korišæeni u istraživanju su: brojevi (unazad i unapred), fluencija slova, lista pseudoreèi, zadaci merenja<br />

opsega radne memorije pri èitanju, 7+/- test. Dvojezièni su brojeve unapred i listu pseudoreèi radili u oba jezika. Tok<br />

testiranja je bio individualan i sproveo se verbalno.<br />

Za obradu podataka koristili smo statistièki program SPSS. Analiza podataka se vršila pomoæu t-testa s ciljem da se<br />

pronaðu moguæe razlike u funkcionisanju verbalne radne memorije i centralnog izvršitelja.<br />

Kljuène reèi: radna memorija, znanje jezika, centralni izvršitelj<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

105


106<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A HUMOR ÉS A JÓLLÉT KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: FENYVESI Noémi, IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: HEVESI Krisztina tanársegéd<br />

Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológia Tanszék, Budapest<br />

A vizsgálat elsõdleges célja a Szituációs humor kérdõív (Situational Humor Response Questionaire, Martin és Lefcourt,<br />

1984) és a Humor, mint megküzdés kérdõív (The Coping Humor Scale, Martin és Lefcourt, 1983) kérdõívek<br />

magyar nyelvre való adaptációja volt. A Szituációs humor és a megküzdéses humor kérdõívekrõl elmondható, hogy<br />

magyar nyelven is alkalmasnak bizonyultak a mérésre, megfelelõ a reliabilitásuk és validitásuk, így hasznos lenne õket<br />

a jövõben szélesebb körben alkalmazni. Emellett vizsgáltam a humor, mint megküzdési stratégia és a szubjektív jóllét<br />

összefüggéseit is. A regresszió analízis eredménye szerint az általános jóllétet a Humor, mint megküzdés kérdõíven<br />

elért pontszám megbízhatóan elõrejelzi. Egy másik izgalmas kérdést is vizsgáltam: a kívánatossági hatás torzítását, vagyis<br />

ha megkérdezzük az embereket, mennyire gondolják magukat humorosnak, akkor hajlamosak az átlagnál humorosabbként,<br />

vagy átlagosan humorosként kategorizálni magukat, annak ellenére, hogy a valóságban ezen személyiségjegy<br />

is normál eloszlást követ. Végül, de nem utolsósorban az attitûdbeli hasonlóság kérdése is elõkerült: minél többet<br />

nevet, mosolyog valaki, annál valószínûbb, hogy fontos számára, hogy barátai is hozzá hasonlóan humorosak legyenek.<br />

Kulcsszavak: humor, mint megküzdés; a humor kvantitatív definíciója; jóllét; pozitív pszichológia<br />

CONNEXIONS BETWEEN THE SUBJECTIVE WELL-BEING<br />

AND THE SENSE OF HUMOR<br />

Author: Noémi FENYVESI 4 th year student<br />

Supervisor: Krisztina HEVESI assistant<br />

Institution: Eötvös Lóránd Science University, Faculty of Humanities, Budapest<br />

The purpose of this work is to adapt The Situational Humor Response Questionaire (Martin & Lefcourt, 1984)<br />

and The Coping Humor Scale (Martin & Lefcourt, 1983) into hungarian language. Based on the results of this review<br />

the scales have adequate reliability and validity rates, so it would be useful to use them widely in the future. I also examined<br />

the humor as a coping strategy and it’s connexions to the subjective well being. It reveals that the Coping Humor<br />

Scale scores dependably forecasts one’s subjective well being. The social desirability effect is also an interesting<br />

question: when asked to estimate their own sense of humor most of the subjects stated that theirs was either average<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

or above average, even though we know that this quality also has normal distribution. The correspondence of attitudes<br />

shows: the more you laugh and smile, the more probable is that it’s important for a person, that his/her friends<br />

have a sense of humor like him/her.<br />

Keywords: Humor, as a coping startegy; the quantitative definition of humor; Well-being; positive Psychology<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

107


108<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

SZLOVÁKIAI ÁLTALÁNOS- ÉS KÖZÉPISKOLÁS<br />

TANULÓK MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK<br />

VIZSGÁLATA<br />

Szerzõ: Dr. GUBO István asszisztens, PhD-hallgató<br />

Témavezetõ: Dr. STOFFA Veronika egyetemi tanár<br />

Intézmény: Selye János Egyetem, Tanárképzõ Kar, Informatika Tanszék, Révkomárom, Szlovákia<br />

A TDK-dolgozat célja bemutatni egy empirikus vizsgálat eredményeit, amely a szlovákiai általános (5. és 8. évfolyam)<br />

és középiskolás (10. évfolyam) tanulók matematikai problémamegoldó képességének vizsgálatát tûzte ki célul. A<br />

kutatásba 40 iskolai osztály összesen 745 tanulója kapcsolódott be.<br />

A dolgozat két részre tagolódik. Az elsõ rész röviden ismerteti a kutatás elméleti hátterét és célkitûzéseit. MAYER<br />

és HEGARTY kutatásai szerint a matematikából eredményesebb tanulók elõször megpróbálják megérteni a problémában<br />

leírt helyzetet, majd a szituáció reprezentációján alapuló megoldási tervet szerkesztenek (problémamodellezõ<br />

stratégia). Ezzel szemben a gyengébb tanulók a legtöbb esetben egyszerûen kiragadnak a probléma szövegébõl bizonyos<br />

számokat és kulcskifejezéseket, majd ezek alapján hajtanak végre aritmetikai mûveleteket (közvetlen transzlációs<br />

stratégia).<br />

A második rész a kutatás statisztikai kiértékelését tartalmazza. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a<br />

matematikából jobb elõmenetellel rendelkezõ tanulók sikeresebbek a szöveges matematikai problémák megoldásában,<br />

mint gyengébb társaik. A kutatás további fontos megállapítása, hogy közvetlen transzlációs stratégia gyakori használata<br />

mindhárom évfolyamban megfigyelhetõ. Ez arra enged következtetni, hogy a szlovákiai matematikaórákon a rugalmas<br />

gondolkodást igénylõ nem rutin problémákkal szemben még mindig jelentõs teret kapnak az absztrakt formában<br />

kitûzött, konvergens gondolkodást igénylõ feladatok.<br />

Kulcsszavak: probléma, problémamegoldás, probléma-reprezentáció<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

THE RESEARCH ON MATHEMATICAL PROBLEM<br />

SOLVING ABILITIES OF SLOVAKIAN ELEMENTARY AND<br />

MIDDLE SCHOOL STUDENTS<br />

Author: Dr. István GUBO assistant, PhD student<br />

Supervisor: Dr. Veronika STOFFA university professor<br />

Institution: J. Selye University, Faculty of Pedagogy, Department of Computer Sciences, Komárno, Slovak Republic<br />

The main purpose of this paper is to introduce the results of an empirical research which was conducted at elementary<br />

(grade 5 and 8) and middle (grade 11) schools in the Slovak Republic. The foremost aim of this research was<br />

to examine students’ mathematical problem solving abilities. The research was carried out in 40 classrooms and altogether<br />

745 pupils were tested. The paper is divided into two chapters. The first chapter shortly introduces the theoretical<br />

background and main aims of the research. According to MAYER ad HEGARTY, students with greater mathematical<br />

knowledge firstly try to understand the general situation described in the problem and then construct a plan for<br />

solving the problem (Problem Model Strategy). Contrarily, students with mathematical knowledge in most cases select<br />

some of the numbers and key expressions in the text of the problem and perform arithmetic operation that are most<br />

strongly primed by them (Direct Translation Strategy).<br />

The second chapter contains the statistical evaluation of the research. According to the results those pupils who<br />

have greater mathematical knowledge are more successful at solving mathematical problems than their less erudite<br />

classmates. Another essential conclusion of the research is that the Direct Translation Strategy is frequently used in all<br />

of the three tested grades. One of the main causes of this is that in the Slovak school education as opposed to tasks<br />

that require convergent thinking very little space is devoted to non-routine problems encouraging flexible thinking.<br />

Keywords: problem, problem solving, problem representation<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

109


110<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A TANÁRI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE MATEMATIKAI<br />

MODELLEK SEGÍTSÉGÉVEL,<br />

AVAGY A KOMMUNIKÁCIÓS SOROMPÓK<br />

ÉS A HATALMI HARC VERESÉGMENTES MEGOLDÁSA<br />

Szerzõ: TÖRTELI Ágnes IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. PINTÉR János egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A modellezés elméleti vagy anyagi reprodukció, mely bizonyos jelenségeket, folyamatokat helyettesít. A modellezés<br />

tárgya a való világ minden jelentése, folyamata. A modellezés célja és feladata, hogy az igen összetett valóságot a<br />

matematika – kibernetika fogalmaira, relációira képezze le, és így tanulmányozza. A modellezés alapja az analógia.<br />

Egyes tudományok csak akkor számítanak igen fejlettnek, ha alkalmazzák a matematika modelljeit. Az összetett folyamatokat<br />

absztrahálni kell, ki kell emelni belõlük a lényeget. Léteznek olyan folyamatok, amelyeket nem lehet a valóságban<br />

magyarázni ezeket, elvonatkoztatott, absztrakt modellel leegyszerûsíthetjük.<br />

A matematikai modellezést a különbözõ pedagógiai tudományokban is alkalmazzák, közülük szeretném kiemelni<br />

Tomas Gordon módszerét, a sikeres tanítás elméletét, a Gordon-modellt. A dolgozatomban a tanári hatékonyság fejlesztésével,<br />

a kommunikációs sorompók leküzdésével, a tanár-diák hatalmi harc vereségmentes megoldásával foglalkozom.<br />

Az egészséges kapcsolatok modellje mindenki által megtanulható kapcsolati készségtár, amely a pedagógusok<br />

számára a hétköznapokban jól alkalmazható eszközt ad a problémahelyzetek felismeréséhez és a konfliktushelyzetek<br />

vesztes nélküli megoldásához.<br />

Elõször is arra mutatok rá, hogy nélkülözhetetlen, hogy a személy megkülönböztesse a saját problémáját partnerei<br />

problémájától. Ez döntõen fontos, mivel más kommunikációs eszközzel ér el jó együttmûködést az egyik, illetve a másik<br />

esetben. Bemutatok egy eszközt a látszólag ütközõ igények vereségmentes egyeztetésére és az értékütközésbõl fakadó<br />

konfliktusok oldására.<br />

A dolgozat mottója, hogy meg kell próbálni a tényleges problémák feltárását, beindítani a problémamegoldó folyamatot,<br />

de meghagyni a diákoknak a megoldás felelõsségét.<br />

Kulcsszavak: tanári hatékonyság, vereségmentes megoldás, Gordon-modell<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

VAJDASÁGI FIATALOK REGIONÁLIS KÖTÕDÉSE ÉS<br />

ELVÁNDORLÁSI HAJLANDÓSÁGA<br />

Szerzõ: HALÁPI Dóra abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék, Újvidék<br />

A dolgozat célja elemezni a vajdasági magyar fiatalok elvándorlási készségét. Hipotézisem Saskia Sassen amerikai<br />

szociológus felfogásából indul ki, miszerint a globális piac korában a migrációs kontroll gondolata is tarthatatlan, hiszen<br />

nem egyeztethetõ össze a szolgáltatások, áruk és a tõke szabad mozgásával. Az elvándorlási hajlandóságot a kisebbségben<br />

élõknél a gazdasági logikán kívül még egy egész sor érv serkentheti: az otthontalanság érzése, a nyelvi és<br />

beilleszkedési gondok, az esetleges jogfosztás. Egy idõben az emigrációs hajlammal, a szebb jövõ reményében legitimek<br />

azok a törekvések is, amelyek ezt a tendenciát fékezni próbálják, hiszen egy õshonos kisebbségi közösség ragaszkodik<br />

a szülõföldjéhez, megszokott életteréhez.<br />

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vajdasági magyarok regionális kötõdése igen erõs, mégis vitathatatlan tény,<br />

hogy számuk a régióban évrõl évre csökken. E csökkenésnek az alacsony születési arány és az asszimilálódás mellett<br />

még egy nagyon fontos oka van, az elvándorlás. A vajdasági magyar közösséget leginkább a diplomás fiatalok elvándorlása<br />

sújtja, pedig õk lennének a közösség húzóereje. Fontos rámutatni melyek azok a tényezõk, amelyek ma a fiatalokat<br />

elvándorlásra ösztönzik.<br />

A témafeldolgozás terepmunkát igényelt. Jómagam interjúbiztosként vettem részt a Karrierutak vagy parkolópályák?<br />

Friss diplomások karrierje, migrációja, felnõttoktatási igényei a Kárpát medencében címû nemzetközi projektum<br />

(2006) vajdasági adatgyûjtésében. Dolgozatomban empirikus kutatások másodelemzésével is foglalkozom.<br />

Kulcsszavak: identitás, elvándorlás, lehetõségek<br />

REGION BOND AND MIGRATION WILLINGNESS OF YOUTH<br />

OF VOJVODINA<br />

Author: Dóra HALÁPI final year student<br />

Supervisor: Dr. Irén GÁBRITY MOLNÁR university professor<br />

Institution: University in Novi Sad, Faculty of Philosophy, Department for Sociology, Novi Sad<br />

The aim of this work is to analyze the emigrational readiness of the Hungarian youth in Vojvodina. My hypothesis<br />

is based on the theory of Saskia Sassen, an American sociologist. According to her, in the global market era even the<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

111


112<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

idea of controlling migration is completely incompatible, because it is contradictory to the free flow of services, goods<br />

and capital. In minority groups migration can be caused by a wide range of factors, such as the feeling of alienation,<br />

language problems, assimilation difficulties, possible lack of civil rights. Hoping for a better future certain efforts, that<br />

inhibit this tendency, seem to be legitimate, because native inhabitants are strongly tied to their homeland.<br />

Former research showed that region bond of the Hungarians in Vojvodina is quite strong, yet it can also be stated<br />

that their number is decreasing. Beside the small natality and assimilation, another important result of their decline is<br />

the continuous emigration. The most serious problem is the tendency of highly qualified Hungarian youth to emigrate,<br />

whereas they should be the engine of their community. In my opinion, it is very important to analyze all the circumstances<br />

which inspire youth to leave their homeland.<br />

In order to find proper answers, some fieldwork has been done. I participated in this international project as an<br />

interviewer and collected data in Vojvodina. Its title was Career Path or Career Stagnation? Newly Graduates’ Career,<br />

Migration and Claims for Educating Adults in the Pannonian Basin (2006). This work also contains the analysis of some<br />

empirical research: Mozaik-2001 research on youth conducted by The Scientific Association for Hungarology Research<br />

and related researches of Zsuzsanna Mirnics.<br />

Keywords: identity, emigration, opportunities<br />

VEZANOST ZA REGIJU I EMIGRACIONE SKLONOSTI<br />

VOJVOÐANSKE OMLADINE<br />

Autor: Dora HALAPI apsolvent<br />

Mentor: Dr Iren GABRIÆ MOLNAR profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Odsek za sociologiju, Novi Sad<br />

Cilj ovog rada je da analiza emigracione sklonosti maðarske omladine iz Vojvodine. Polazna hipoteza se temelji<br />

na stavu amerièkog sociologa Saskija Sasena, po kojem u eri globalnog tržišta, èak i pomisao na migracionu kontrolu<br />

je besmislena, pošto je nekompatibilna sa slobodnim kretanjem usluga, dobara i kapitala. Sklonost ka emigraciji kod<br />

manjina su još više izražene, naime kod njih pored ekonomskih razloga postoje i druge potrebe koji pospešuju volju<br />

za selidbom: oseæaj neintegrisanosti u dato društvo, jezièke barijere, moguæe kršenje ljudskih prava. U ime bolje buduænosti<br />

legitimni su i pokušaji koji bi te tendencije ogranièile, naime razumljivo je da su manjine starosedeoci istovremeno<br />

i veoma privrženi svom rodnom mestu.<br />

Ranija istraživanja su pokazala da je regionalni identitet vojvoðanskih Maðara dosta izražen, ipak smanjenje njihove<br />

brojnosti u regiji je sve upadljivije iz godine u godinu. Važan segment ovog smanjenja je pored malog nataliteta i<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

asimilacija, kao i emigracija. Najveæi problem je odlazak diplomiranih, pošto bi oni trebali biti pokretaèka snaga cele<br />

zajednice. Važno je ukazati na okolnosti koji podstièu odlazak visoko obrazovanih mladih iz domovine.<br />

Obrada ovog problema zahtevala je istraživaèki rad na terenu. Uèestvovala sam kao anketar u meðunarodnom<br />

projektu: „Karijera ili parkiranje? Karijera, migracijski i obrazovni zahtevi sveže diplomiranih u Karpatskoj niziji”<br />

(2006), na sakupljanju podataka iz Vojvodine. U svom radu se bavim dodatnom analizom empirijskih istraživanja projekta<br />

„Mozaik–2001” – istraživanje mladih u regionu, realizovan od strane Nauènog društva za hungarološka istraživanja<br />

i studije Žužane Mirniè u vezi sa ovom temom.<br />

Kljuène reèi: identitet, emigracije, šanse mladih<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

113


114<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

KIKÜLDETÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN – A JOGGYAKORLAT<br />

SZEMPONTJÁBÓL<br />

Szerzõ: KLENANC Miklós IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. RÚZS MOLNÁR Krisztina egyetemi adjunktus<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, Szeged<br />

Jelen dolgozat elsõdleges célja a kiküldetés intézményével foglalkozó fontos uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazásának<br />

vizsgálata, nem nélkülözve ezen szabályok és a közösségi bíráskodás lényegretörõ ismertetését sem.<br />

A dolgozat komplex felépítésû: elõször felvázolja a kiküldetés intézményének mibenlétét, majd tömören összefoglalja<br />

a kiküldetés közösségi joganyagának alaprendelkezéseit, végül annak prezentálása érdekében, hogy a gyakorlati<br />

jogélet terén milyen kérdések merülnek fel, a téma szempontjából fontos megállapításokat tett ítéletek kerülnek ismertetésre.<br />

A szerzõ igyekezett a kiküldetés kapcsán teljeskörûen megvizsgálni a közösségi bíróságok joggyakorlatát. Ennek<br />

során az EK Bíróságának hivatalos honlapján található keresõk kerültek felhasználásra.<br />

A kutatás eredményeként leszögezhetõ, hogy a tagállami szolgáltatásnyújtók által egy másik tagállamba kiküldött<br />

tagállami munkavállalók szempontjából különösebb dilemmák nem merültek fel. Probléma sokkal inkább a harmadik<br />

állam állampolgárságával rendelkezõ kiküldött munkások esetén jelentkezik; a tagállamok ugyanis nehezen mondanak<br />

le olyan jogszabályok meghozataláról (illetve nehezen kaphatók hatályos szabályozásuk olyan jellegû megváltoztatására),<br />

amelyek a területükön uniós állampolgársággal nem rendelkezõ munkavállalóknak egy tagállami vállalkozás<br />

általi kiküldetésben történõ foglalkoztatását gyakorlatilag lehetetlenné vagy jelentõsen megnehezítetté teszik.<br />

Következtetésként megállapítható, hogy ha majd az integrációs folyamat teljessé válik, ezáltal pedig a tagállamok<br />

munka- és foglalkoztatási feltételei közel azonosak lesznek, az államok „védekezési reflexei” értelmüket veszítik; addig<br />

azonban marad a közösségi jogszabályok gyakorlati alkalmazását mederben tartó Európai Bíróság.<br />

Kulcsszavak: kiküldetés az Európai Unióban, kiküldetés az Európai Bíróság joggyakorlatában, 96/71/EK Irányelv<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS<br />

A HARMADIK ORSZÁGOK VISZONYÁBAN<br />

Szerzõ: BERETKA Katinka abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. KARTAG-ÓDRI Ágnes rendkívüli egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Jogi Kar<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A személyek szabad mozgása eleinte csak az EU meghatározott alanyainak kiváltsága volt másik tagállamban való<br />

munkavállalás esetén. Ma már ez az elv kiterjedt minden EU-polgárra, és korlátozott hatással ugyan, de a harmadik országbeli<br />

állampolgárokra is, munkavégzéstõl függetlenül. A dolgozat fõ irányvonala tehát, az említettek alapján, a szabad<br />

mozgás elvének megvalósulása a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, amely döntõen meghatározza<br />

jogállásukat.<br />

Amennyiben a jogforrásokat és a szabályozásért felelõs alanyokat tekintjük, figyelembe kell vennünk az Európai<br />

Közösség kizárólagos jogalkotó szerepét az EU jelenlegi hárompilléres szerkezetében. Ez a jogalkotói illetékesség származékos,<br />

ami azt jelenti, hogy a tagállamok lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról. Ez kezdetben nem foglalta<br />

magába a bevándorlási, menedékügyi és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikát (mellyel foglalkozunk),<br />

hanem csak 1997 után, az Amszterdami Szerzõdéssel emelték át a fenti kérdéseket a közösség illetékességébe<br />

(a harmadik pillérbõl az elsõbe).<br />

Mindez különösen fontos, hiszen látható, hogy a fentiekben említett alapszabadság – történetét tekintve – hosszú<br />

utat járt be. A kutatás során külön vizsgáltuk fejlõdését, hatásának terjedését és gyakorlati megvalósulását, amelyet a<br />

Közösségek Bíróságának gyakorlata illusztrál. Magyarország uniós szerepvállalásával meghatározott kérdések merültek<br />

fel a vajdasági magyarság helyzetére vonatkozóan, tekintettel arra, hogy szerb állampolgárokként az Unió területén jogállásuknak,<br />

általában véve, közösségi jogszabályok szabnak határt. Sokan bizakodnak, hogy Szerbia gazdasági, politikai<br />

felzárkózásával ez a kérdés is megszûnik majd, mint oly sok, de ma még nem beszélhetünk végleges megoldásról.<br />

Kulcsszavak: személyek szabad mozgása, harmadik országbeli állampolgárok, Magyarország<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

115


116<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

FREEDOM OF MOVEMENT FOR PERSONS<br />

IN THE RELATIONSHIP<br />

BETWEEN THE EUROPEAN UNION AND THE THIRD COUNTRIES<br />

Author: Katinka BERETKA final year student<br />

Supervisor: dr Ágnes KARTAG-ODRI associate professor<br />

Institution: Faculty of Law, Novi Sad<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

When the European Community was established in 1957, the free movement of persons was privilege only of the<br />

allotted subjects of the EEC i.e. in case of their employment in another member state. Nowadays this principle has spread<br />

to all EU citizens and whit limited effects to third country nationals. Accordingly, the basic guideline of my paper<br />

is the implementation of the principle of freedom of movement of third country nationals which decisively defines<br />

their legal status.<br />

Looking at the sources of law and the subjects responsible for legal regulation we have to take account of the exclusive<br />

law-maker role of the European Community in the current, three-pillar structure of the EU. This legislative<br />

competence has derivative character which means that the member states have transferred some of their competences<br />

to the Community. This competence at first did not include immigration, asylum and other policies related to free<br />

movement of persons (we deal with the last one); it was only after the adoption of the Treaty of Amsterdam in 1997,<br />

when these issues were transferred from the third pillar into the first.<br />

This is of utmost importance, because this „basic freedom” has been coming a long way considering its history.<br />

The present research covers its development, the expending of its effects and its enforcement, which could be seen<br />

trough the case law of the Court of Justice of the European Communities.<br />

After Hungary’s joining the EU the position of the Hungarian minority in Voivodina has changed. Being Serbian<br />

nationals their legal status is limited by community law on the territory of the EU. This is one the reasons why so many<br />

people hope for political and economical improvement of Serbia which can solve this problem, but today we can not<br />

talk about definitive solution.<br />

Keywords: freedom of movement of persons, third country nationals, Hungary<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

SLOBODA KRETANJA LJUDI U ODNOSIMA<br />

EVROPSKE UNIJE I TREÆIH ZEMALJA<br />

Autor: Katinka BERETKA apsolvent<br />

Mentor: dr Agneš KARTAG-ODRI vanredni profesor<br />

Institucija: Pravni fakultet u Novom Sadu<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

U poèetku je sloboda kretanja bila privilegija samo odreðene kategorije lica u Evropskoj zajednici prilikom zasnivanja<br />

radnog odnosa u drugoj državi èlanici. Danas se ovo naèelo veæ proširilo na sve graðane Unije – i sa ogranièenim<br />

dejstvom na državljane treæih zemalja. Osnovno pitanje koje se istražuje u ovom radu je ostvarivanje slobode kretanja<br />

državljana treæih zemalja, s obzirom na to da ona suštinski odreðuje njihov pravni status.<br />

Ako posmatramo pravne izvore i subjekte ovlašæene za regulisanje ovih pitanja, moramo imati u vidu iskljuèivu legislativnu<br />

kompetenciju Evropskih Zajednica u sadašnjoj stukturi EU koja se oslanja na tri stuba. Zajednica ima derivativnu<br />

legislativnu kompetenciju, koja znaèi da su se države èlanice odrekle pojedinih svojih prava u korist Zajednice.<br />

Ova kompetencija nije obuhvatala pitanja useljavanja, azila i druge politike vezane za slobodu kretanja ljudi (kojom temom<br />

se bavimo), nego su ova pitanja tek posle usvajanja Amsterdamskog ugovora (1997) premeštena u delokrug Zajednice<br />

(iz treæeg stuba u prvi).<br />

Navedena osnovna sloboda prešla je dug put dok nije stigla do sadašnjeg stepena razvoja. U ovom istraživanju posebno<br />

smo se bavili razvojem slobode kretanja državljana treæih zemalja, proširivanjem dejstva ove slobode i ostvarivanjem<br />

u praksi koju ilustruje praksa Suda Zajednica.<br />

Pravni status državljana Srbije na teritoriji Unije ogrananièen je pravilima Zajednice, zato su se nakon pridruživanja<br />

Maðarske Uniji postavila odreðena pitanja vezana i za položaj vojvoðanskih Maðara. Mnogi se nadaju da ovaj<br />

problem nestaje unapreðivanjem Srbije u politièkom, ekonomskom smislu, ali ni danas ne možemo još govoriti o konaènom<br />

rešenju.<br />

Kljuène reèi: sloboda kretanja ljudi, državljani treæih zemalja, Maðarska<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

117


118<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

AZ ÖNRENDELKEZÉSRE VALÓ JOG A PALESZTIN–IZRAELI<br />

KONFLIKTUS VONZATÁBAN<br />

Szerzõ: SÖRÖS Imola abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. VÁRADY Tibor akadémikus<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A mai Közel-Keleten történõ zavargások nagyrésze az izraeli zsidók és palesztin arabok közötti konfliktusokból<br />

erednek. A belvillongások fõ oka a hagyományosan Palesztinaként ismert terület feletti hatalom, melyre mindkét fél<br />

jogot formál. A nyugati emberben Palesztina a zsidók „ígéret földjeként” él. Annak ellenére, hogy a zsidóság már háromezer<br />

éve kapcsolatban áll ezen területtel, a római hódoltság idejétõl, i. e. 65-tõl, egyetlen hányadát sem kormányozták<br />

egészen i. sz. 1948-ig, amikor is a cionista mozgalomnak köszönhetõen megalapították Izraelt.<br />

Az 1948. évi izraeli államalapítás a palesztin lakosságot a világ legnagyobb és legrégibb menekült nemzetévé tette.<br />

A palesztin menekült populáció mintegy 4 millió lelket számlál a világ 9,2 milliós menekültjével szemben. A palesztinok<br />

több hullámban lettek hontalanná, és státusuk igen súlyossá és rendkívülivé vált az elsõdleges menekülésük, majd<br />

az 1948-49-es kitelepítésük után.<br />

Az 1948-as izraeli ellenségeskedés idején az araboknak több mint 90 százalékát kiûzték Palesztinából, amelyet a<br />

Zsidó Ügynökség és Izrael vontak ellenõrzésük alá. Válaszul 1964-ben a palesztinok megalapítottak a Palesztin Felszabadító<br />

Szervezetet (PFSZ). A palesztin politika domináns eleme a kezdetektõl fogva a Fatah szervezet volt. A PFSZ, megalapításától<br />

kezdve, azon az állásponton volt, hogy a túlnyomórészt arab palesztin lakosságnak joga van az önrendelkezés<br />

jogára a valamikori Palesztina egész területén. Késõbb azonban a PFSZ változtatott álláspontján, és kijelentette,<br />

hogy az önrendelkezés jogának gyakorlása a történelmi Palesztina csupán egy részén megvalósítható, mégpedig a Gázai<br />

övezetben és a Jordán folyó nyugati partján.<br />

Az 1970-es évektõl kezdve az ENSZ Közgyûlése szavatolta a palesztin arabok önrendelkezési jogát, bár továbbra is<br />

tisztázatlan maradt, hogy egyéni jogról, egy-egy hontalan személy vagy egy nemzet jogárol van-e szó. Továbbá, kérdésessé<br />

vált, hogy az önrendelkezés jogát mely területen kell gyakorolni. Ugyanis az önrendelkezésnek csupán akkor van<br />

értelme, ha az területhez kötõdik.<br />

A történelmi Palesztina területének önrendelkezési jogáról folyó vita 2006-ban fordulatot vett, tudniillik a választások<br />

eredményeként egy Hamasz többségi képviselõház jött létre. A Hamasz a palesztinok önrendelkezési jogát a történelmi<br />

Palesztina egész területére értelmezi. Ez a politikai változás új dimenziót adott az önrendelkezésre való jog létjogosultságára<br />

ezen területeken.<br />

A dolgozat célja, hogy hangsúlyozza az önrendelkezésre és a visszahonosításra való jogot palesztin vonatkozásban.<br />

Kulcsszavak: Palesztina, Izrael, PFSZ, önrendelkezésre való jog, visszahonosításra való jog<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

SELF-DETERMINATION IN THE PALESTINIAN CONTEXT<br />

Author: Imola SÖRÖS final year student<br />

Supervisor: Tibor VARADY PhD, university professor<br />

Institution: Faculty of Law, University of Novi Sad<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

Much of the current political instability in the Middle East origins from the conflict between Israeli Jews and Palestinian<br />

Arabs. At issue is a struggle over territory, each group claiming possession of the region traditionally known<br />

as Palestine. The West is familiar with the vision of Palestine as a „promised” land with which Jews have maintained an<br />

association for over 3000 years, though Jews governed no portion of it from the time of the Roman conquest in 65<br />

B.C. till 1948 when, through the success of the Zionist movement, the state of Israel was established.<br />

Events surrounding the creation of the State of Israel in 1948 have made of Palestinian refugees one of the world’s<br />

largest and oldest refugee population, with estimates ranging over 4 million refugees among a global refugee population<br />

of 9.2 million. Since their initial flight from their homes in Palestine and subsequently from Israel in 1948-1949, Palestinians<br />

have undergone successive waves of displacement and their status continues to be very difficult and peculiar.<br />

During the hostilities of 1948 in Palestine, over 90% of the Arabs were expelled from the territory that the Jewish<br />

Agency and Israel took under its control. As reaction, in 1964 a new political movement called the Palestine Liberation<br />

Organisation (PLO) was founded. Fatah has been the predominant element in the Palestinian politics since the<br />

beginning. The PLO, from the time of its founding, took the position that the predominantly Arab population of Palestine<br />

was entitled to exercise self-determination on the whole territory of the former Palestine. Later, however, the<br />

PLO modified its position and declared instead an aim of effectuating the right of self-determination in a portion<br />

only of the territory of the historic Palestine, namely the Gaza Strip and the West Bank of the Jordan river.<br />

By the 1970s, the UN General Assembly was regarding the Palestine Arabs as entitled to self-determination. But it<br />

still remained unclear whether the right was individual, to be exercised by a particular displaced person, or a collective.<br />

In addition, the recognition of the right of self-determination led to confusion over the identity of the territory in<br />

which the right was to be exercised, since self-determination has meaning only if it relates to territory.<br />

The debate over self-determination as applied to the territory of the historic Palestine took turn in 2006, when<br />

Palestinian voters in the Gaza Strip and West Bank elected a parliamentary assembly in which a majority was held by<br />

the Hamas organization. Hamas proclaimed the right of Palestinians to self-determination in the entirety of the territory<br />

of the historic Palestine. This political turn gave new importance to the question of self-determination in regard<br />

to that territory.<br />

The aim of this paper is to highlight the right of self-determination and repatriation in the Palestinian context.<br />

Keywords: Palestine, Israel, PLO, self-determination, repatriation<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

119


120<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

PRAVO NA SAMOOPREDELJENJE U SVETLU<br />

PALESTINSKO-IZRAELSKOG KONFLIKTA<br />

Autor: Imola ŠEREŠ apsolvent<br />

Mentor: Dr Tibor VARADI profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Pravni fakultet, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Politièka nestabilnost današnjeg Bliskog Istoka dobrim delom potièe iz konflikta izmeðu izraelskih Jevreja i Palestinaca.<br />

Predmet spora èini teritorija, tradicionalno poznata kao Palestina, na koju obe strane polažu pravo. Uprkos<br />

èinjenici da je Zapadu bliska zamisao o Palestini kao „obeæanoj zemlji” sa kojom su Jevreji veæ od pre tri hiljade godine<br />

povezani, Jevreji nisu upravljali tom teritorijom posle 65. godine pre naše ere, i to sve do 1948. godine kada je zahvaljujuæi<br />

cionistièkom pokretu uspostavljena država Izrael.<br />

Usled okolnosti pod kojima je kreiran Izrael kao država, Palestinci postaju najbrojnija i najstarija izbeglièka nacija<br />

na svetu sa brojkama koje dosežu i preko 4 miliona izbeglica unutar svetske izbeglièke populacije od 9.2 miliona. Palestinci<br />

su uzastopno prošli kroz nekoliko talasa raseljenja poèev od prvenstvenog napuštanja svojih domova i narednog<br />

egzodusa tokom 1948-1949 godine, a njihova situacija je i dalje jako teška i svojstvena.<br />

Preko 90% Arapa je proterano 1948. godine sa teritorije koju je tokom neprijateljstava Jevrejska agencija i Izrael<br />

stavila pod svoju vlast. 1964. godine je u okviru novog politièkog pokreta osnovana Palestinska oslobodilaèka organizacija<br />

(PLO). Od samog poèetka dominantni element palestinske politike bila je partija Fatah. PLO je inicijalno zastupao<br />

stanovište da mahom arapsko stanovništvo Palestine ima pravo na samoopredeljenje na svojoj celokupnoj teritoriji.<br />

Kasnije je ovo svoje stanovište PLO preinaèio i konstatovao da se ovo pravo ogranièava na samo deo istorijske Palestine,<br />

tj. ne oblast Gaze i Zapadne obale reke Jordan.<br />

Generalna Skupština UN je tokom 70-ih godina priznao Arapima iz Palestine pravo na samoopredeljenje. Ipak,<br />

ostalo je nejasno da li je to pravo individualno, i tièe se svakog raseljenog lica pojedinaèno, ili je ono kolektivno. Šta više<br />

priznanje prava na samoopredeljenje je dovelo i do nedoumice u pogledu teritorije na kojoj se ovo pravo ima primeniti,<br />

pošto pravo naroda na samoopredeljenje ima smisla samo ukoliko je ono povezano sa nekom teritorijom.<br />

Debate o pravu na samoopredeljenje primenjene na celokupnu teritoriju nekadašnje Palestine su se rasplamsale<br />

posle izbora održanih 2006. godine kada su biraèi iz oblasti Gaze i Zapadne obale izabrali parlamentarno predstavnièko<br />

telo u kojoj bi veæinu predstavljala partija Hamas. Hamas se zalaže za primenu ovog prava na celoj teritoriji istorijske<br />

Palestine. Ovaj politièki zaokret je pitanju samoopredeljenja dodao novu dimenziju i znaèaj.<br />

Cilj ovog rada je da bliže prikaže pravo na samoopredeljenje i repatriaciju u kontekstu Palestinaca.<br />

Kljuène reèi: Palestina, Izrael, PLO, pravo na samoopredeljenje, pravo na povratak<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

EGY KISEBBSÉG NEMZETI TUDATÁRÓL A NACIONALIZMUS<br />

FORGATAGÁBAN<br />

(A Vajdasági magyarok tapasztalata)<br />

Szerzõ: MOHÁCSI Huba II. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A dolgozat ismerteti a nacionalizmus alapfogalmát, bemutatja a szerbiai nacionalizmus okait és jellegét, valamint<br />

foglalkozik a vajdasági magyarság idõszerû nemzeti tudatával.<br />

A nacionalizmus egy politikai elv, amelynek kiindulópontja az, hogy mindenkinek van nemzetisége, ennek alapján<br />

az egyének összetartoznak, és az államnak is ennek alapján kell szervezõdnie. Térségünkben a nacionalizmus szó<br />

negatív értelmezéssel bír, pedig a jelenségnek pozitív tulajdonságai is vannak. Európában és szûkebb térségünkben<br />

nap mint nap találkozunk a nacionalizmus különbözõ formáival. Európában elsõsorban elõsegítette a nemzeti államok<br />

kialakulását, az összefogást. A nacionalizmus negatív jelenségként átcsaphat sovinizmusba, ami nemcsak a másság<br />

lenézését jelenti, hanem intoleranciát, sõt népirtást is kiválthat.<br />

A dolgozatban bemutatom a szerbiai nacionalizmus hátterét, valamint kutatások másodelemzésével a vajdasági<br />

magyarság aktuális nemzeti tudatát. Vajdaságban valódi multietnikus környezet alakult ki a történelem folyamán, ebbõl<br />

kifolyólag az itt élõ embereknek meg kell tanulniuk tisztelni és tolerálni más népeket, nemzeteket anélkül, hogy<br />

feladnák saját nemzeti tudatukat. A dolgozat áttekinti a vajdasági magyarság körében végzett empirikus felmérések<br />

eredményeit saját nemzeti identitásukról és más nemzetiségekkel való kapcsolataikról.<br />

Kulcsszavak: vajdasági magyarság, nemzeti identitás, nacionalizmus<br />

A MINORITY’S NATIONAL IDENTITY IN THE WHIRL OF NATIONALISM<br />

(The experience of Hungarians in Vojvodina)<br />

Author: Huba MOHÁCSI 2 nd year student<br />

Supervisor: Dr. Irén GÁBRITY MOLNÁR university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Teacher Training Faculty in Hungarian, Subotica<br />

The present study is concerned with the concept of nationalism, it introduces the grounds and characteristics of<br />

nationalism in Serbia and deals with the national identity of Hungarians in Vojvodina.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

121


122<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

Nationalism is a political principle. It presupposes that each citizen has a nationality that connects them and on<br />

the basis which the state should be organized. In our region the word ‘nationalism’ has a negative interpretation;<br />

however, the phenomenon has positive characteristics, as well. In Europe and in our narrower region different forms<br />

of nationalism can be encountered day by day. Primarily it has supported the establishment of national countries of<br />

Europe. Nationalism as a negative phenomenon can transform into chauvinism, which not only refers to the disdain<br />

of minorities, but also their intolerance or even genocide.<br />

In this study the background of nationalism in Serbia and the current national identity of Hungarians in Vojvodina<br />

(through secondary data analysis) have been discussed. The historical events has turned Vojvodina into a multiethnical<br />

region, therefore its inhabitants have to learn to respect and tolerate other peoples, nations without giving up<br />

their own national identities. The present study introduces the national identity of Hungarians in Vojvodina and their<br />

relationship with other nations on the basis of an empirical research.<br />

Keywords: Hungarians in Vojvodina, national identity, nationalism<br />

O NACIONALNOJ SVESTI MANJINE U JEKU NACIONALIZMA<br />

(Iskustvo vojvoðanskih Maðara)<br />

Autor: Huba MOHAÈI II godina studija<br />

Mentor: Prof. Dr Iren GABRIÆ MOLNAR profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku, Subotica<br />

Rad saopštava osnovnu definiciju naconalizma, prikazuje karakteristike i uzroke sprskog nacionalizma i bavi se<br />

analizom savremene nacionalne svesti vojvoðanskih Maðara.<br />

Nacionalizam je izmeðu ostalog i jedan politièki stav u èijoj osnovi je da svako ima svoju nacionalnost, na osnovu<br />

èega se pojedinci grupišu u zajednice što je polazište za organizovanje države. Danas nacionalizam ima negativnu konotaciju,<br />

mada ova pojava ima i pozitivne karakteristike. U Evropi je omoguæio formiranje nacionalnih država i slogu<br />

pojedinih naroda. Negativni pojavni oblik nacionalizma je šovinizam, što predstavlja ne samo omalovažavanje druge<br />

nacije, nego i intoleranciju ili èak opravdavanje genocida.<br />

U svom istraživanju se bavim pozadinom srpskog nacionalizma, a na osnovu sekundarne analize nacionalnog oseæanja<br />

Maðara u Vojvodini. Zahvaljujuæi istorijskim zbivanjima Vojvodina je izrazito multikulturalno podruèje. Stanovništvo<br />

koji ovde živi treba da nauèi kako da poštuje i toleriše drugi narod ili naciju, bez potrebe da se sam odrièe svog<br />

nacionalnog identiteta. U radu analiziram rezultate empirijskih istraživanja u vezi sa identitetom vojvoðanskih Maðara<br />

i njhovog mišljenja o odnosima sa drugima.<br />

Kljuène reèi: vojvoðanski Maðari, nacionalni identitet, nacionalizam<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

AZ ALSÓS FIÚK TESTTÖMEGINDEXE<br />

Szerzõ: HALASI Szabolcs masterhallgató, I évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. LEPEŠ Josip egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Sport- és Testnevelési Kar, Újvidék<br />

A szervezett és tervszerû fizikai aktivitás fiatalkorban pozitívan hat a gyermekek komplex (pszichikai, mentális és<br />

fizikai) fejlõdésére.<br />

Dolgozatom célja, hogy felmérje az alsós fiúk testtömegindexét.<br />

A „Vajdaság lakosságának antropológiai állapota és fizikai aktivitása” (Antropološki status i fizièka aktivnost stanovništva<br />

Vojvodine) elnevezésû projekt részeként tesztelésekre és mérésekre került sor, amelyben iskoláskor elõtti és<br />

iskoláskorú gyerekeket mértünk le 2006 márciusától júniusig. A mintát 844 fiú képezi Vajdaság területérõl, 6-tól 10<br />

éves korig. Minden alanynak meghatároztuk a testtömegindex paramétereit, és ez alapján csoportokba soroltuk õket.<br />

A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy Vajdaságban az alsós fiúk testsúlyával gond van.<br />

Kulcsszavak: body mass index, testtömegindex, testsúly, fiúk<br />

BODY MASS INDEX IN BOYS AT THE AGE OF 6 TO 10<br />

Author: Szabolcs HALASI 1 st of Master studies<br />

Supervisor: DR Josip LEPEŠ profesor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of sport and physical education, master studies, Novi Sad<br />

Planned and organized physical activities at childhood age have positive effects on the overall development of<br />

child. Studies in a variety of countries have shown increases in the prevalence of overweight among children in recent<br />

years.<br />

In the research „Anthropological status and physical activities of the citizens in Vojvodina” measurements and testing<br />

were made among preschool and elementary school children in Vojvodina, between the time period of March<br />

and June, 2006. The sample used consisted of 844 boys from Vojvodina, aged 6 to 10, motor measurements were made.<br />

For each boy accurate weights and height measurements were obtained. BMI was than calculated and plotted on<br />

the appropriate growth chart.<br />

Obtained results suggest that body weight status of school boys at the age 6–10 is problematicall.<br />

Keywords: body mass index, body weight, boys<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

123


124<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

INDEKS TELESNE MASE DEÈAKA NIŽEG ŠKOLSKOG UZRASTA<br />

Autor: Sabolè HALAŠI I godina master studija<br />

Mentor: DR Josip LEPEŠ profesor na fakultetu<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Fakultet sporta i fizièkog vaspitanja, master studije, Novi Sad<br />

Plansko i organizovano sprovoðenje fizièkih aktivnosti u deèjem uzrastu pozitivno utièe na celokupan razvitak deteta:<br />

psihièkog i mentalnog, kao i fizièkog razvoja. Namera ovog rada je da ukaže na trenutno stanje težine tela deèaka<br />

mlaðeg školskog uzrasta.<br />

U sklopu projekta „Antropološki status i fizièka aktivnost stanovništva Vojvodine” vršena su merenja i testiranja<br />

dece predškolskog i školskog uzrasta u Vojvodini, koja su trajala u periodu od kraja marta do kraja juna 2006. godine.<br />

Na uzorku od 844 ispitanika, deèaka, iz Vojvodine, uzrasta od 6–10 godina vršena su motorièka merenja. Svakom ispitaniku<br />

je odreðen status težine tela tako što su odreðene osnovne statistièke velièine za parametar BMI.<br />

Rezultati ovog istraživanja ukazuju da deèaci mlaðeg školskog uzrasta imaju probleme sa težinom tela.<br />

Kljuène reèi: body mass index, indeks telesne mase, težina tela, deèaci<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLÕ GYERMEKEK<br />

PEDAGÓGIÁJA<br />

Szerzõ: KLÉMÁN Annabella II. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. IVANOVIÆ Josip egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A dolgozat részletesen ismerteti a különleges bánásmódot igénylõ gyermekek pedagógiájának fõ, valamint alcsoportjait,<br />

ezen belül részletesen leírja, hogy a felsorolt csoportokba mely gyermekeket kategorizálják testi és szellemi elmaradottságuk<br />

alapján. Természetesen különleges bánásmódot igénylõ gyermekek azok is, akik kivételes képességgel<br />

rendelkeznek, s róluk egyaránt átfogó képet ad a dolgozat.<br />

A dolgozat fõ témája a különleges bánásmódot igénylõ gyermekek gondozása, nevelése és tanítása az oktatásban.<br />

Kiemeli, mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie a tanárnak, aki a tehetséges tanulókkal foglalkozik. Kategóriák alapján<br />

leírja, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek a különleges bánásmódot igénylõ gyermekekre jellemzõek.<br />

A befejezõ rész bemutatja az integrált nevelést és oktatást, az integrációt, mint szervezési formát:<br />

1. teljes integráció<br />

2. részleges integráció<br />

3. integrációs részleg<br />

4. fordított integráció<br />

5. spontán integrálódás.<br />

Kulcsszavak: speciális, akadályozottak, problémás, csoportosítás<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

125


126<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTANÍTÁS EGY LEHETSÉGES<br />

LÉNYEGBELI MEGVÁLTOZTATÁSA<br />

Szerzõ: MAGYAR Aletta IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. CZÉKUS Géza egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A dolgozat átfogó képet ad Bácska és Bánát iskoláinak korszerû szemléltetõ- és segédeszközökkel való felszereltségérõl,<br />

s a tanítók munkaszokásairól bizonyos általunk korszerûnek minõsített területeken, valamint az ezek alapján<br />

megfogalmazott lehetséges lényegbeli változtatásokat.<br />

A dolgozat fõ témája a természet- és társadalomtanítás korszerûsítése az általános iskolák alsó osztályaiban. Kérdõíves<br />

módszerû kutatást tartalmaz, melyet Bácska és Bánát 12 iskolájában végeztünk el 61 tanító körében. A kérdések<br />

hét terültet érintettek, amelyekrõl azt gondoljuk, a korszerû okatatás részét kellene képezniük. Ezek a következõk:<br />

• korszerû taneszközök alkalmazása<br />

• didaktikai játékok alkalmazása<br />

• az oktatás helyszínének megválasztása<br />

• a tananyag aktualizálása<br />

• a tanulók aktív helyzetbe hozása<br />

• differenciált csoportmunka alkalmazása<br />

• tankönyvek színvonala.<br />

A munka bemutatja a kimutatott adatok alapján megfogalmazott koncepciónkat és javaslatainkat, miképpen lehetne<br />

pótolni a hiányosságokat, emelni az oktatás színvonalát, ezáltal belevinni a modern technikát s annak lehetõségeit,<br />

a játékok korlátlan színskáláját, s összesítésben interaktívvá, életízûvé varázsolni magát az iskolai környezetet s<br />

megnyitni kapuit a világ, de legalábbis a közvetlen környezet felé, hogy tanulóink aktív ismeretszerzés során egyénileg<br />

tapasztalhassák meg saját környezetük különbözõ jelenségeit „itt és most”.<br />

Kulcsszavak: korszerûsítés, életízûség, aktivitás, aktualizálás<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A POSSIBLE CHANGE IN THE TEACHING OF THE<br />

ENVIRONMENT AND SOCIETY<br />

Author: Aletta MAGYAR 4 th year student<br />

Supervisor: Géza Dr. CZÉKUS academic professor<br />

Institution: University in Novi Sad, Teacher Training Faculty in Hungarian, Subotica<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

This dissertation tells us in details about the general idea of the schools in Bácska and Bánát having modern demonstrating<br />

instruments, the working habits of the teachers in areas that we think are up to date, and based upon this<br />

we recommend some possible essential changes to the education.<br />

The subject of the composition is the modernizing the teaching of Environment and Society in the lower grades<br />

of the primary school. It contains a survey-based research that we did in 12 schools including 61 teachers of Bácska<br />

and Bánát. The questions concerned seven issues that we think should be the part of the modern education.These<br />

are:<br />

• the use of modern demonstrating instruments<br />

• the use of didactic games<br />

• choosing the location of the education<br />

• actualizing the curriculum<br />

• bringing the pupils into active position<br />

• the use of diversed group work<br />

• the standards of the course books<br />

Based on this research we have developed our concepts and suggestions about the correcting the imperfectnesses<br />

and about raising the standards of the education, and by this introducing the modern technology and it’s abilities, the<br />

endless variety of games to make the school environment interactive and life-likely, to open the gates of the school to<br />

the world or the immediate surrounding, making our pupils possible to experience individually the phenomena of<br />

their environment, „here and now”.<br />

Keywords: modernizing, life-likeliness, activity, actualizing<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

127


128<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

JEDNA MOGUÆA PROMENA U PREDAVANJU PREDMETA<br />

„PRIRODA I DRUŠTVO”<br />

Autor: Aleta MAÐAR IV godina studija<br />

Mentor: Dr Geza CEKUŠ profesor univerziteta<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku, Subotica<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Ovaj rad nam pokazuje detaljnu sliku o opremljennosti škola u Baèkoj i Banatu sa modernim demonstracionim<br />

sredstvima, o radnim navikama uèitelja/uèiteljica u uslovima za koje mi tvrdimo da su savremeni, i na osnovu svega toga<br />

preporuèuje moguæe promene.<br />

Glavna tema rada je modernizacija predavanja predmeta „Priroda i društvo” u nižim razredima osnovne škole.<br />

Deo rada je istraživanje putem upitnika, koje smo uradili u 12 škola Baèke i Banata, ulkuèujuæi 61 uèitelja/uèiteljica.<br />

Pitanja su proveravala sedam oblasti koje po našem mišljenju moraju biti deo savremene nastave. To su:<br />

• korišæenje savremenih nastavnih sredstava<br />

• korišæenje didaktièkih igara<br />

• izbor mesta predavanja<br />

• aktualizacija gradiva<br />

• postavljanje uèenika u aktivni položaj<br />

• primenjivanje diferenciranog grupnog rada<br />

• nivo udžbenika<br />

Na bazi ovih podataka i zakljuèaka rad nudi nove koncepcije i preporuke za ispravku nedostataka, za povišenje nivoa<br />

nastave, kao i naèine kako u nastavu uneti savremene tehnike i njihove moguænosti kao i neogranièeni izbor igara,<br />

i tako u celosti uèinili školu interaktivnom, približili je svakodnevnom životu, otvorili prema svetu ili prema neposrednoj<br />

okolini, kako bi ðaci imali prilike da upoznaju razne pojave u svojoj okolini putem aktivnog individualnog iskustva,<br />

i to „sada i tu”.<br />

Kljuène reèi: modernizacija, životnost; aktivnost, aktualizacija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A KORSZELLEM LECSAPÓDÁSA AZ IRODALOM-TANKÖNYVEKBEN<br />

Szerzõ: ENGI Georgina IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék<br />

Jelen munkám alapját egy elõzõ, általam készített dolgozat képezte, amelyben a második világháború utáni ludasi<br />

oktatást és kultúréletet mutattam be. Kutatásaim során feltûnt az akkori és a mai irodalom-tankönyvek közötti nagyarányú<br />

különbség, ezért úgy döntöttem, hogy bõvebben elemzem ezt a kérdéskört, vizsgálódásomat kiterjesztve a vajdasági<br />

magyar nyelvû irodalmi tankönyvekre. Eközben kitértem a tankönyvek funkciójára, elõnyeire, hiányosságaira, külsejére,<br />

és egy kérdõív segítségével felmérést készítettem arról, hogy a mai tanítóknak mi a véleménye az iskolai segédeszközökrõl.<br />

Nem kerülhettem el a technika fejlõdésének, illetve használati lehetõségeinek az érintõleges vázolását. Majdani<br />

tanárként érdekelt, hogy mibõl tanítottak a nagy elõdök, és hogy én mibõl fogok tanítani.<br />

Kulcsszavak: magyar tankönyvek, Tito, technika használata, fejlõdés, ideológia<br />

TRAGOVI IDEOLOGIJE U UDŽBENICIMA ZA KNJIŽEVNOST<br />

Autor: Georgina ENGI IV godina studija<br />

Mentor: Eva HOŽA profesor<br />

Institucija: Novosadski Univerzitet, Filozofski fakultet, Hungarologija, Novi Sad<br />

Osnovu ovog rada èini moja prethodna studija u kojoj sam prikazala stanje prosvete i kulture u Šupljaku posle II<br />

svetskog rata. Tokom istraživanja uoèila sam veliku razliku izmeðu tadašnjih i sadašnjih udžbenika književnosti i odluèila<br />

sam da æu obimnije analizirati ovu temu, proširivši istraživanje na udžbenike iz cele Vojvodine. Isto tako, razmatrala<br />

sam funkciju, prednosti, mane, izgled udžbenika i anketirala nastavnike o tome šta misle o pomoænim sredstvima u<br />

nastavi. Bilo je nezaobilazno skiciranje njihovog tehnièkog razvitka i korišæenje istog u nastavi. Kao buduæu profesoricu<br />

interesovalo me iz èega su obuèavani naši preci a iz èega æu predavati ja.<br />

Kljuène reèi: udžbenici maðarskog, Tito, korišæenje tehnike, razvoj, ideologija<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

129


130<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

AZ AKTUÁRIS MATEMATIKA<br />

Szerzõ: TOBOLKA Andrea IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. SZEDLÁK Ottília docens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar, Szabadka, Pénzügyi Menedzsment és Számvitel, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Manapság gyakran halljuk a biztosítás szót. Az emberek minden ellen biztosítást kötnek. Egyesek a vagyonukat, mások<br />

az életüket biztosítják. Feltehetjük a kérdést: mit is jelent a biztosítás tulajdonképpen? Ezt a fogalmat sokféleképpen<br />

definiálhatjuk. Ökonómiai szemszögbõl a biztosítás olyan munka, amely alapján a biztosítótársaság kötelezi magát<br />

arra, hogy a biztosítottnak bizonyos pénzösszeget fizet, ha a nem kívánt eset bekövetkezik. A biztosítás az elõre nem<br />

látható, véletlenszerûen bekövetkezhetõ események elleni védelem. Fõ feladata a birtok és a személy védelme.<br />

A biztosítás fõ felosztása a következõ:<br />

1. csõdvédelem<br />

2. személybiztosítás<br />

• életbiztosítás<br />

• biztosítás szerencsétlenség esetén.<br />

Ez a munka feltárja az egyes biztosítási lehetõségeket, ezenkívül rámutat arra is, hogy az életbiztosítás nagyon fontos,<br />

mert hozzájárul az ország fejlesztéséhez.<br />

Kulcsszavak: életbiztosítás, csõdvédelem, biztosítótársaság, biztosított, jutalom<br />

ACTUARIAL MATHEMATICS<br />

Author: Andrea TOBOLKA 4 th year student<br />

Supervisor: Dr Ottilia SZEDLÁK assistant professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Economics, Subotica, Financial Management and Accounting, Novi Sad<br />

Hungarian Collage for Higher Education in Vojvodina<br />

Nowadays we often hear the word insurance. People insure themselves for all kind of things. Some of them insure<br />

their property, while others insure their life. We can ask the question, what insurance really means? We can define insurance<br />

in many ways. In economic terms we can define insurance as work, on grounds of which insurance organizati-<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

ons are obliged to pay an amount of money to the insured, if the unwanted situation occurs. Insurance is a way of protection<br />

from unexpected, but probable situations. The main task is the security of property and person.<br />

The main division of insurance:<br />

1. property insurance,<br />

2. person insurance<br />

• life insurance<br />

• insurance in case of misfortune.<br />

This paper indicates some insurance possibilities. Further, it indicates the importance of life insurance, because it<br />

promotes the development of the country.<br />

Keywords: life insurance, property insurance, insurance organization, insured, premium<br />

AKTUARNA MATEMATIKA<br />

Autor: Andrea TOBOLKA IV godina studije<br />

Mentor: Dr. Otilija SEDLAK docent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Ekonomski Fakultet, Subotica, Finansijski menadžment i raèunovodstvo, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

U današnje vreme èesto pominjemo reè osiguranje. Ljudi se osiguravaju protiv svega i svaèega. Neki osiguravaju<br />

imovinu, dok drugi svoj život. Možemo postaviti pitanje, šta osiguranje zaista znaèi? Osiguranje se može definisati na<br />

puno naèina. Sa ekonomskog aspekta osiguranje je takav posao na osnovu koga se osiguravaè obavezuje da æe isplatiti<br />

osiguraniku odreðeni iznos, ako neželjeni dogaðaj usledi. Osiguranje je zaštita protiv nepredvidivog, sluèajnog dogaðaja<br />

koji može uslediti. Glavni zadatak mu je zaštita imovine i lica.<br />

Glavna podela osiguranja:<br />

1. osiguranje imovine,<br />

2. osiguranje lica<br />

• osiguranje života,<br />

• osiguranje po osnovu nesreænog sluèaja.<br />

Ovaj rad ukazuje na pojedine moguænosti osiguranja. Osim toga pokazuje i to, da je osiguranje života veoma bitno,<br />

iz razloga što doprinosi razvoju države.<br />

Kljuène reèi: osiguranje života, osiguranje imovine, osiguravajuæa organizacija, osiguranik, premija<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

131


132<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

ELMÉLETEK A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGI<br />

TERJEDÉSÉNEK OKAIRÓL<br />

Szerzõ: MAGYAR Attila okleveles történész<br />

Témavezetõ: Dr. GYÖRE Zoltán egyetemi docens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelem Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A XVI. század 70-es éveire Magyarország lakosságának nagyobb hányada valamelyik protestáns felekezet hívévé<br />

lett, alig 50 év alatt lezajlott a reformáció befogadásának folyamata. Ez a jelenség akkor válik igazán érdekessé, ha figyelembe<br />

vesszük, hogy Magyarországon a reformáció merõben eltérõ körülmények között fejtette ki hatását, mint<br />

amilyenekkel a nyugat-európai országokban találkozunk. A török hódítás következtében a XVI. század közepére három<br />

részre szakadt Magyarországon, amely nem rendelkezett egységes kormányzattal, és a reformáció terjedésének<br />

szempontjából sokszor kulcsfontosságúnak titulált erõs városi polgársággal, a protestáns eszmék átütõ sikert tudtak<br />

aratni.<br />

A jelenség okaira számos magyarázat született. Ezeket az elméleteket próbálja számba venni a dolgozat, bemutatva<br />

a reformáció sikeres terjedésére ható legfontosabb tényezõket. Foglalkozik az úgynevezett nemesi és a mezõvárosi reformáció<br />

kérdésével, valamint a Magyarország sajátos helyzetébõl adódó, a végvári katonaságot, mint a protestantizmus<br />

bázisát kiemelõ elméletekkel. Ugyanakkor említést tesz az újabb kutatásokon alapuló, a reformáció alapjaként a<br />

belsõ egyházi reformot és megújhodást kiemelõ elméletrõl is, amely a hitújítást egy hosszabb és tágasabb kontextusban<br />

értelmezi.<br />

Kulcsszavak: Magyarország, reformáció, mezõváros, vitézlõ rend, katolikus reform<br />

TEORIJE O UZROCIMA USPEŠNOG ŠIRENJA REFORMACIJE<br />

U MAÐARSKOJ<br />

Autor: Atila MAÐAR diplomirani istorièar<br />

Mentor: Dr Zoltan ÐERE docent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Odsek za istoriju, Novi Sad<br />

Do 70-ih godina XVI veka veæi deo stanovništva maðarskih zemalja postao je vernik neke od protestantskih veroispovesti.<br />

Za manje od 50 godina je bio završen proces prihvatanja reformacije. Ova pojava postaje zanimljivija, ako uz-<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

memo u obzir, da se u Maðarskoj reformacija širila u veoma razlièitim okolonstima i okvirima od onih, koji su bili karakteristièni<br />

za zemlje zapadne Evrope. Uprkos tome da je Maðarska država, usled turskih osvajanja, do sredine XVI<br />

veka raspala na tri dela i nije imala zajednièku državnu strukturu, niti razvijeno graðanstvo, koje se èesto smatra kljuènim<br />

èiniocem širenja reformacije, ideje protestantizma uspele su da pridobiju veæinu stanovništva maðarskih zemalja.<br />

Za objašnjenje ove pojave, nastale su razne teorije. Ta objašnjenja pokušava da prikaže ovaj rad, ukazujuæi na najvažnije<br />

èinioce koje su uticale na širenje reformacije. Bavi se takozvanom plemiækom i varoškom reformacijom, ali i sa<br />

teorijama koje kao polaznu osnovu za uspešno širenje reformacije uzimaju sloj granièara. Istovremeno spominje i teorije<br />

zasnovane na najnovijim istraživanjima, koje obnovu vere analiziraju u jednom dužem i širem kontekstu i kao osnovu<br />

reformacije uzimaju unutrašnju reformu i obnovu crkve.<br />

Kljuène reèi: Maðarska, reformacija, trgovište, granièari, katolièka reforma<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

133


134<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

FEJEZETEK AZ ALBÁN IRREDENTIZMUS TÖRTÉNETÉBÕL:<br />

ALBÁNOK A SZERB–HORVÁT–SZLOVÉN KIRÁLYSÁGBAN<br />

Szerzõ: SZEGHÕ Patrik V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. MAKKAI Béla tanszékvezetõ docens<br />

Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar,<br />

Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest<br />

Dolgozatom Koszovó, a Balkán-félsziget egyik válsággócának történetét tekinti át a Balkán-háborúktól kezdve egészen<br />

a Délszláv Királyság felbomlásáig (1941). Munkám a nemzetközi politika alakulásának tükrében ad képet a pánszerb<br />

és pán-albán törekvések lehetõségeirõl, valamint azok gyakorlati megvalósulásáról.<br />

A Balkán-félsziget és a rajta élõ népek sorsa jelentõs mértékben függött az eltérõ, egymással ellentétes nagyhatalmi<br />

törekvések kimenetelétõl. A félsziget kulcsfontosságú jelentõséggel bírt az európai kontinentális egyensúly fenntartásában,<br />

így a térség politikai történéseivel szemben a nagyhatalmi politika és diplomácia nem lehetett közömbös.<br />

A hosszú 19. század során függetlenné váló balkáni államok egymás rovására megfogalmazott expanziós törekvéseibõl<br />

eredõ konfliktusok egy része a 21. század hajnalára sem oldódott meg. Az elsõ világháborút lezáró Párizs környéki<br />

békék szelektív alapon, a gyõztes hatalmakkal szövetséges államok stratégiai érdekeit figyelembe véve megalkotott szerzõdések<br />

voltak, új konfliktusok magvát vetve el ezzel az ó kontinensen.<br />

A Nemzetek Szövetsége hatékony politikai eszközök hiányában tehetetlennek bizonyult a világháború után megkötött<br />

kisebbségvédelmi szerzõdések rendelkezéseit megszegõ államokkal szemben. A betelepítések és zaklatások miatt<br />

a szeparatista célokért küzdõ albán kaçak mozgalom változó intenzitású, folyamatos gerillaháborút folytatott a hatóságok,<br />

valamint a szerb lakosság ellen.<br />

A világháborúk közti koszovói albán népesség a teljes kiszolgáltatottság állapotába került a szerb dominanciájú<br />

délszláv hatóságok nacionalista politikájával szemben. A Koszovó és Macedónia elszlávosítására tett kísérlet során eltûntek<br />

az albán nyelvû iskolák, megszûnt az albán sajtó, az albán Xhemijet párt felbomlott, miközben a betelepítési<br />

törvények nyomán a szerbek aránya harmadára nõtt a térségben.<br />

A Koszovó homogenizálására tett erõszakos szerb kísérlet, részleges eredményei ellenére, összességében nem járt<br />

sikerrel, a titói Jugoszláviában pedig már nem nyílt lehetõség hasonló nacionalista program folytatására. Az albánság a<br />

délszláv államba történõ beilleszkedésre legkevesebb hajlandóságot mutató kisebbségi csoport maradt mindkét Jugoszlávia<br />

esetében.<br />

Kulcsszavak: keleti kérdés, Balkán-háború, Nemzetek Szövetsége, kisebbségvédelmi szerzõdés, Xhemijet párt, Ferat<br />

Draga, Koszovói Védelmi Bizottság, Hasan Prishtina, Azem Bejta, kaçak mozgalom, Zogu, Szent Katalin Társaság, betelepítési<br />

törvények<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

CHAPTERS FROM THE HISTORY OF ALBANIAN IRREDENTISM:<br />

ALBANIANS IN THE KINGDOM OF SERBS, CROATS AND SLOVENES<br />

Author: Patrik SZEGHÕ major in History and English, 5 th year student<br />

Supervisor: Ph.D. MAKKAI Béla senior lecturer<br />

Institution: Gáspár Károli University of Hungarian Reformed Church, Faculty of Humanities,<br />

Department of Modern and Contemporary World History, Budapest<br />

My study deals with the history of Kosovo from the Balkan wars to the dissolution of the Yugoslav Kingdom in<br />

1941. In view of international political events the essay also introduces the various policies and aspirations of the Pan-<br />

Serb and Pan-Albanian movement.<br />

Throughout the 19 th century the fate of the Balkans depended on the outcome of political rivalry between the<br />

Great Powers. The peninsula used to play a major role in the balance of power on the continent, therefore the foreign<br />

policy of the Great Powers could not disregard any political events in the area.<br />

The conflict originating in the expansionist aspirations of the newly independent Balkan states that were harmful<br />

to each other’s interest was only partly solved by the dawn of the 21 st century. Fulfilling almost all strategic interests of<br />

the Allied Nations, the Peace Treaties of the First World War were rather selective, planting new seeds of conflict in<br />

Europe.<br />

The League of Nations, lacking appropriate political means, was incapable of preventing the violation of the Treaty<br />

for the Protection of Minorities by the East European countries. Due to the colonization of Kosovo, and the ceaseless infliction<br />

of Albanian minority, the separatist Kachaks lead a guerilla war against the Serbian authorities and population.<br />

During the inter-war period the Albanian minority was exposed to the nationalist policies of the Yugoslav government,<br />

which was dominated almost exclusively by the Serbian political elite. In the efforts taken to slavinise Kosovo<br />

and Macedonia, all Albanian schools were closed, the Albanian press was shut down, and the only Albanian political<br />

party, the Xhemijet, dissolved, while the percentage of Serbian population in Kosovo increased to one-third due to various<br />

laws on colonization.<br />

Attempts made by the Serbian authorities to homogenize Kosovo did not succeed after all. Under the idea of<br />

„Brotherhood and Unity” the regime of Tito did not tolerate nationalist intentions, therefore the Pan-Serb nationalist<br />

program could not be exercised any longer. Consequently, among all other minorities of Yugoslavia, the Albanians<br />

showed the least willingness to integrate in the Southern Slav state.<br />

Keywords: the Eastern Question, Balkan war, League of Nations, Treaty for the Protection of Minorities, Xhemijet, Ferat<br />

Draga, Kosovo Defense Committee, Hasan Prishtina, Azem Bejta, the Kachaks, Zogolli, Society of Saint Catherine,<br />

laws on colonization<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

135


136<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

POGLAVLJA IZ ISTORIJE ALBANSKOG IREDENTIZMA:<br />

ALBANCI U KRALJEVINI SRBA–HRVATA–SLOVENCA<br />

Autor: Patrik SEGE V godina studija<br />

Mentor: Dr Bela MAKAI docent<br />

Institucija: Reformatski univerzitet „Karoli Gašpar” Filozofski fakultet,<br />

Katedra za novu i najnoviju istoriju, Budimpešta<br />

Moj rad obraðuje istoriju Kosova, jednog od najkritiènijeg žarišta Balkanskog poluostrva, poèev od Balkanskih ratova<br />

sve do raspada Južnoslovenske kraljevine (1941.). U svom radu prikazujem sliku u ogledalu meðunarodne politike<br />

o moguænostima pan-srpskih i pan-albanskih težnji, kao i o ostvarenju istih u praksi.<br />

Sudbina Balkanskog poluostrva i naroda koji tamo žive u velikoj meri zavisi od ishoda suprotnih težnji velikih sila.<br />

Poluostrvo je imalo kljuèni znaèaj u održavanju evropske kontinentalne ravnoteže, i zbog toga politika i diplomacija<br />

velikih sila nije mogla biti ravnodušna prema politièkim težnjama ove oblasti.<br />

Jedan deo konflikata, koji su nastali u toku dugog 19. stoleæa, od ekspanzionih nastojanja Balkanskih država, još<br />

ni do poèetka 21. veka nije rešen. Mirovni sporazumi zakljuèeni u blizini Pariza, posle Prvog svetskog rata, bili su ugovori<br />

sastavljeni na selektivnoj bazi, uzimajuæi u obzir strateške interese država koje su bile saveznici pobednièkih velikih<br />

sila, zasejavši seme novih moguænosti za konflikte na starom kontintu.<br />

Liga naroda je bila u nedostatku efikasnih politièkih sredstava, nemoæna protiv država koje su kršile odredbe ugovora<br />

o zaštiti manjinskih prava zakljuèenih posle svetskog rata. Zbog prisilne kolonizacije i uznemiravanja, Albanski<br />

pokret kaèak, koji se borio za separatistièke ciljeve, vodio je sa promenljivim intenzitetom gerilski rat protiv organa<br />

vlasti i Srpskog življa.<br />

Izmeðu dva svetska rata albanski narod na Kosovu živeo je potpuno potèinjeno i nemoæno protiv nacionalistièke<br />

politike dominirajuæih južnoslovenskih organa vlasti. Tokom pokušaja slovenizacije Kosova i Macedonije nestale su albanske<br />

škole, ukidana albanska štampa, raspala albanska partija Džemijet i usled zakona o kolonizaciji procenat<br />

Srpskog življa porasla na jednu treæinu u tom regionu.<br />

Srpski nasilnièki pokušaji homogenizacije Kosova pored delimiènih rezultata, nisu doneli obuhvatni uspeh, a u<br />

Titovskoj Jugoslaviji nije više postojala moguænost za nastavak sliènih nacionalistièkih programa. Albanski narod koji<br />

je pokazao najmanju sklonost za prilagoðavanje u južnoslovenskoj državi, ostao je manjinska grupa u sluèaju obe Jugoslavije.<br />

Kljuène reèi: pitanje istoka, Balkanski rat, Liga naroda, ugovor o zaštiti manjinskih prava, partija Džemijet, Ferat Draga,<br />

Odbor za odbranu Kosova, Hasan Prishtina, Azem Bejta, pokret kaèak, Zogu, Društvo Sveta Katarina, zakoni o naseljenju<br />

(kolonizaciji)<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

ÁRPÁD-KORI KOVÁCSMÛHELYEK ZALA MEGYÉBEN<br />

Szerzõ: CSIRMAZ Roland IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. FODOR István<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészeti Tanszék, Szeged<br />

A munka elsõ része a kovácsok társadalmi megítélését, összetett mesterségük jellegét, annak rekonstruálását mutatja<br />

be, röviden kitérve a vas feldolgozását megelõzõ munkafázisokra is. A második szakasz általánosságban ismerteti a<br />

középkori kovácsmûhelyeket, azok elhelyezkedését, berendezését, kialakítását. Ezek után a Zala megye területén feltárt<br />

mûhelyek sajátosságai és azok szláv vonatkozásai kerülnek elõtérbe. Az ezt követõ fejezet részletesen tárgyalja az említett<br />

kovácsmûhelyeket; ismerteti elõkerülésük körülményeit, pontos adataikat, jellemzõiket, valamint feltáróik és publikálóik<br />

feltételezéseit, véleményeit, továbbá az auktor ezekhez fûzõdõ saját megjegyzéseit. A befejezõ részben a tárgyalt mûhelyek<br />

sajátosságainak összegzésére kerül sor, és azok tükrében a szerzõ önálló következtetéseit, végsõ megállapításait írja le.<br />

A dolgozat elsõdleges célja, hogy rámutasson arra, miként is kell tekintenünk egy Árpád-kori kovácsmûhelyre, és<br />

hogy ettõl az általános képtõl különbözik-e, és ha igen, miben és miért térhet el a tárgyalt területen elõkerült mûhelyek<br />

által rekonstruálható kép. Az értekezés az eltérés feltételezésének alapjaként azt hangsúlyozza, hogy Zala megye<br />

területén a szláv kovácsmesterség hatása érvényesülhetett leginkább. A feldolgozott információkból pedig arra következtethetünk,<br />

hogy ez a hatás a kora középkor idõszakára az ország más területétõl eltérõ munkaszervezeti formában<br />

és mûhelytípusban öltött testet. A zalai (szláv?) kovácsok sajátos gödörmûhelyei körül olyan felszíni épületekkel számolhatunk,<br />

melyeknek nem maradtak megfogható nyomai, továbbá a jelenleg vallott állásponttal szemben lehetséges,<br />

hogy a 10. századtól mégsem volt általános, hogy egymástól elkülönített helyeken állították elõ és dolgozták fel a vasat.<br />

A munka kidolgozása során fellépõ számos kérdés miatt természetesen ezek után sem zárható le a téma. A probléma<br />

tisztázása így a jövõ kutatás feladata.<br />

Kulcsszavak: kovácsmesterség, kovácsmûhelyek, szláv hatás<br />

ÁRPÁDIAN-AGE SMITHIES IN ZALA COUNTY<br />

Author: Roland CSIRMAZ 4 th year student<br />

Supervisor: Dr. István FODOR<br />

Institution: Department of Archaeology, Faculty of Humanities, University of Szeged<br />

The first part of the study offers an overview of the social standing of smiths, the nature of their sophisticated<br />

craft and the various work phases preceding iron processing. The second part presents a survey of medieval smithies,<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

137


138<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

their location, furnishings and structure, followed by a discussion of the smithies known from Zala County and their<br />

possible Slavic ties. The next section offers a detailed description of the smithies in question: their dimensions, circumstances,<br />

contexts, the finds recovered from them, and the interpretations proposed by the excavator, supplemented<br />

by the author’s critical remarks on current theories. The final section provides an overview of the general features<br />

of the discussed smithies and the conclusions that can be drawn from them.<br />

The main purpose of the study is to examine to what extent the smithies uncovered in Zala County (and their reconstructions)<br />

differ from the current general picture of Árpádian-age smithies, and how the smithies of this period<br />

should be conceptualised. The assumed reason for the differences between the smithies known from Zala County and<br />

from other regions of Hungary is that the smithcraft of the Slavs was a living tradition in Zala County during the period<br />

in question. Archaeological records suggest that in the early Middle Ages, this tradition was primarily reflected in<br />

the type and layout of the workshops, as well as in how smithying was organised, which differed from the smithies elsewhere<br />

in the country. The workshop pits used by the (possibly Slavic) smiths of Zala County were surrounded by<br />

above-ground buildings, which left little or no trace in archaeological records, and it also seems likely that in contrast<br />

to the currently accepted view, iron production and iron processing were not conducted in separate locations during<br />

the 10th century.<br />

Many controversial issues still remain to be resolved in the research of smithies and ironworking. The clarification<br />

of these issues remains a task for future research.<br />

Keywords: smithcraft, smithies, Slavic influence<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

A DOHÁNYZÁS ELTERJEDÉSE ÉS RÉGÉSZETI NYOMAI<br />

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN<br />

Szerzõ: BÁLÓ Zoltán IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: LAJKÓ Orsolya<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészeti Tanszék, Szeged<br />

Dolgozatom a sok embert magával ragadó s eseteiben elborzasztó dohányzás témáját dolgozza fel a pipázás kezdetétõl<br />

egészen a 18. századig. A tanulmány régészeti emlékanyag tükrében mutatja be a 16–18. század közötti idõszakban<br />

fellelhetõ pipákat. Munkám révén képet adok a dohányzás kérdésének országonként eltérõ megítélésérõl, továbbá<br />

bemutatom az „ördögi füst” visszaszorítására tett megannyi uralkodói kísérletet, rendeletet, valamint törvényt. Azon<br />

régiókban, ahol vélt vagy valós káros hatásai ellenére felismerték a dohányzásban, illetve a dohány forgalmazásában<br />

rejlõ gazdasági lehetõségeket, hatalmas cseréppipa-gyártó mûhelyek létesültek egyik napról a másikra.<br />

A pipázás elterjedésével a mûhelyek száma is egyre növekedett, termékeiket mesterjeggyel ellátó céhek alakultak<br />

pipakészítésre specializálódva. Bár a pipakészítés féltve õrzött titok volt, amelyet csak a mesterségbe beavatottak ismerhettek<br />

akkoriban, dolgozatommal ezúton betekintést nyújtok a pipagyártó mûhelyek életébe, felfedve a pipakészítés<br />

rejtelmeit.<br />

Két délvidéki (zentai és szabadkai) múzeum vonatkozó leletanyagát felhasználva, régészeti szempontok figyelembevételével<br />

számot adok a legelterjedtebb formák és díszítések felõl. A lelõhelyek keltezésének elengedhetetlen feltétele<br />

a feltárt leletek kronológiai sorba rendezése. Mivel a korábbi kutatásoknak tipokronológiailag eddig nem sikerült elég<br />

alapos sort felállítani, ezért a jelenleg rendelkezésre álló leletanyag és szakirodalom nyomán kísérelem meg annak<br />

idõrendi sorba állítását.<br />

Kárpát-medencei vonatkozásban a pipázás témakörének egyik vitatott kérdése a pipázás elterjedésének forrásirányából<br />

fakad. Az általam vizsgált különbözõ leletanyagok arra engednek következtetni, hogy az elterjedés déli forrásirányú<br />

volt, amelyet a területet ért erõs török kulturális és szokásbeli hatások is alátámasztanak.<br />

Kulcsszavak: dohányzás kialakulása, Amerika felfedezése, pipázás elterjedése, tiltó törvények, pipamûhelyek, pipatípusok<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

139


140<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

THE SPREAD OF SMOKING AND ITS ARCHEOLOGICAL FINDS<br />

IN THE CARPATHIAN BASIN<br />

Author: Zoltán BÁLÓ 4 th year student<br />

Supervisor: Orsolya LAJKÓ<br />

Institution: University of Szeged, Faculty of Arts, Department of Archeology, Szeged<br />

My study deals with the history of smoking, with special emphasis on the history of smoking pipes, from the beginnings<br />

up to the 18 th century. The work presents various types of pipes based on archeological finds from the 16 th to<br />

the 18 th century. The essay introduces the different attitudes of European countries towards smoking, and describes<br />

the struggle of monarchs against the „devilish fume” throughout laws and regulates. In those countries where the economical<br />

benefits of smoking had been discovered besides its drawbacks and disadvantages, huge pipe-making manufactures<br />

were established.<br />

The spread of smoking pipes also involved the increase of pipe-making workshops, therefore many guilds, marking<br />

their products with their own „master sign”, specialized for producing pipes. Despite the fact that pipe-making<br />

was considered to be a secret, known by only those craftsmen who were members of a guild, my work provides an opportunity<br />

to learn about everyday life of pipe-making guilds, also revealing the secrets of pipe-making.<br />

Based on the finds of two museums in Délvidék (Zenta and Szabadka), the essay presents the most prevailing shapes<br />

and decorations of pipes from an archeological point of view. Without a chronological ranking of finds the dating<br />

of archeological sites would be impossible. Inquiries made before had not been successful enough in producing a<br />

substantial typological ranking; therefore I made an effort to create one with the use of relevant secondary literature<br />

and known finds.<br />

A controversy in relation to smoking pipes in the Carpathian basin is related to the direction it spread. Besides<br />

the examined finds, the ostensible influence of the Ottoman culture on the territory also proves that the direction of<br />

spreading was northward (from south to north) and not westward (from west to east).<br />

Keywords: beginning of smoking, discovery of America, spread of smoking pipes, prohibitory laws, pipe-making workshops,<br />

type of pipes<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

RASPOSTRANJENOST PUŠENJA I ARHEOLOŠKI TRAGOVI<br />

U KARPATSKOJ REGIJI<br />

Autor: Zoltan BALO arheologija, IV godina studija<br />

Mentor: Oršolja LAJKO<br />

Institucija: Univerzitet nauka u Segedinu, Filozofski fakultet, Katedra za arheologiju, Segedin<br />

Moj rad obraðuje temu strasti pušenja koja obuzima veliki broj ljudi, a u nekim sluèajevima dovodi do užasa. Ovaj<br />

fenomen pratim od poèetka pušenja lule sve do 18. veka. Rad prikazuje pronaðene lule u periodu od 16. do. 18. stoleæa<br />

u ogledu arheološkog materijala.<br />

Kroz rad prikazujem sliku razlièitosti u stavu prema pušenju u pojedinim zemljama, iznosim veliki broj pokušaja<br />

ogranièenja kroz naredbe i zakone vladara donetih radi za suzbijanje „ðavolskog dima”. U regionima gde su naspram<br />

stvarnog ili pretpostavljenog štetnog dejstva pušenja uoèili privrednu korist od pušenja, tj. u trgovini duvanom, osnovane<br />

su velikom brzinom ogromne radionice za proizvodnju glinenih lula.<br />

Širenjem pušenja lule stalno se poveæavao i broj takvih radionica, nastali su specijalizovani cehovi (esnafi) za izradu<br />

lula sa majstorskom oznakom. Iako je izrada lule bila dobro èuvana tajna, što su mogli znati samo oni koji su bili blisko<br />

upoznati sa zanatom, u mom radu pružam uvid u život radionica za izradu lula, otkrivajuæi tajne proizvodnje lule.<br />

Koristeæi nalaze dva muzeja iz južnih krajeva (u Senti i u Subotici) i uzimajuæi u obzir arheološke aspekte prikazujem<br />

najèešæe oblike i dekoracije (dizajne) lula. Kod datumiranja nalazišta neophodno je hronološko rasporediti nalaze.<br />

Pošto ranija istraživanja nisu pratila potpuno redovni tipohronološki red, pokušavam da na osnovu nalaza koji mi<br />

stoje na raspolaganju i na osnovu struène literature uspostavim hronološki red.<br />

U Karpatskoj regiji, pušenje lule podrazumeva i je jedno diskutabilno pitanje odraðivanja pravca širenja navike<br />

pušenja lule. Razlièiti pronaðeni materijali, koje sam ja ispitivao, upuæuju na to, da izvor širenja potièe iz pravca juga,<br />

što podržava i èinjenica, da su ovi regioni najviše bili pod uticajem Turske kulture i obièaja.<br />

Kljuène reèi: Postanak pušenja, otkrivanje Amerike, širenje pušenja lule, zakoni koji zabranjuju, radionice za izradu lule,<br />

vrste lula<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

141


142<br />

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATOK NÉHÁNY<br />

KÉSÕ BRONZKORI FÉMTÁRGYON<br />

Szerzõ: SÁNTA Gábor III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. SÜMEGI Pál tanszékvezetõ egyetemi docens<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földtani és Õslénytani Tanszék,<br />

Földtudományi Doktori Iskola, Szeged<br />

A dolgozat a középsõ bronzkor végi, késõ bronzkori kultúraváltozásokkal foglalkozik a fémmûvesség szempontjából.<br />

Ezen folyamatok legjelentõsebb állomása a halomsíros kultúra megjelenése hazánk területén. A kultúra nevét jellegzetes<br />

temetkezési szokásáról kapta: a halottak sírja fölé kõbõl, földbõl halmot emeltek. Mai tudásunk alapján a halomsíros<br />

kultúrát soketnikumú, a kereskedelem homogenizáló hatására kialakult egységként képzeljük el. A középsõ<br />

bronzkor záró szakaszára, a koszideri idõszakra jellemzõek a fémtárgyakat tartalmazó, földbe rejtett kincsleletek. A halomsíros<br />

kultúra idejében ez a szokás megszûnik, a fémtárgyak viseleti elemként, mellékletként a sírokba kerülnek. Lényeges<br />

kérdés, hogy milyen összefüggés van a koszideri és halomsíros fémmûvesség között, az addigi kereskedelmi<br />

utak, cserekapcsolatok is szétzilálódtak-e a változások idején.<br />

A TDK-munka fõ témája néhány bronztárgy (ékszerek és használati eszközök) kvantitatív-kvalitatív elemzése és az<br />

eredmények értékelése. Analitikai vizsgálataink fõ módszeréül a microPIXE és SEM-EDX elemzést választottuk. Hat<br />

darab, a Dél-Alföld halomsíros temetõibõl elõkerült fémtárgyat vizsgáltunk meg, elõállítottuk elemtérképeiket, és átlagos<br />

összetételüket is megállapítottuk.<br />

A befejezõ részben áttekintjük a munka folytatásának lehetõségeit, összefoglaljuk eddigi eredményeinket, és kitérünk<br />

az értelmezés lehetõségeire, valamint buktatóira is. Programunk hosszabb távú, mely a fémek analízise mellett<br />

régészeti, ásványtani és metallurgiai kutatásokat is magába foglal.<br />

Kulcsszavak: halomsíros kultúra, fémtárgyak analízise, XRF, microPIXE, SEM-EDX, elemeloszlás, ásványtani háttér, archeometallurgia<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />

ARCHAEOMETRICAL INVESTIGATIONS ON SOME LATE<br />

BRONZE AGE METALS<br />

Author: Gábor SÁNTA 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Pál SÜMEGI associate professor<br />

Institution: University of Szeged, Faculty of Natural Science and Informatics, Szeged<br />

The main point of the complex cultural changes during the transition from Middle to Late Bronze Age was the<br />

appearance of Tumulus culture in the Danube-Tisza region. In this culture people buried the dead beneath burial<br />

mounds made from stone and soil. According to our present knowledge we believe that the ethnically inhomogeneous<br />

Tumulus culture was made homogenous by commerce (especially bronze commerce).<br />

The custom of hiding depots was typical of the final period of Middle Bronze Age called Koszider-phase. During<br />

the Tumulus period the practice of hiding depots came to its end, bronze objects were put into graves. It would be<br />

important to analyze the relation between the Koszider and Tumulus metallurgy. Were these commercial roots and<br />

exchange of goods discontinued during the time of cultural changes?<br />

We choose chiefly the microPIXE and SEM-EDX method for elemental analysis. Examined 6 Tumulus bronze objects<br />

came to light from two Bronze Age cemeteries of the Southern Great Plain. Created elemental distribution maps<br />

and determined average compositions.<br />

Our project is a long-term investigation including elemental analysis, mineralogical, archaeological and metallurgical<br />

researches.<br />

Keywords: Tumulus culture, analysis of bronze objects, XRF, microPIXE, SEM-EDX, distribution of elements, mineralogical<br />

background, archaeometallurgy<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

143


144<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

„A KÉPZÕMÛVÉSZET AZ ÉN IGAZI TERRÉNUMOM”<br />

(Állatmotívumok Tolnai Ottó képzõmûvészeti utalásaiban)<br />

Szerzõ: NOVÁK Anikó PhD-hallgató<br />

Témavezetõ: Dr. CSÁNYI Erzsébet egyetemi tanár<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalom Doktori Iskola, Szeged<br />

Tolnai Ottó mûveiben meghatározó helyet tölt be a képzõmûvészet, õ maga is több helyen írja, hogy ehhez ért<br />

igazán, ez az õ igazi terrénuma. Az egész opust behálózzák a képzõmûvészeti utalások. Képzõmûvészeti esszéi mellett<br />

festészeti tárgyú esszéverseiben, és novelláiban is feltûnik ez a mûvészeti ág.<br />

Jelen dolgozat A meztelen bohóc (1992), a Rothadt márvány (1997), valamint a Feljegyzések a vég tónusához<br />

(2007) címû kötetek képzõmûvészeti esszéivel foglalkozik, továbbá külön figyelmet szentel A rózsaszín sár címû esszének,<br />

amely a Délvidéki Magyar Képzõmûvészeti Lexikon elõszavaként jelent meg.<br />

A képelemzés elméleti szakirodalmát alapul véve vázoljuk fel Tolnai Ottó képleírói módszerét, imaginárius képtárát.<br />

Sajátos témaként járja körül az elemzés azokat az állatmotívumokat, amelyek képzõmûvészeti utalásaiban megjelennek,<br />

például a patkány Velièkoviæ és Dürer kapcsán, vagy Bojan Bem fehér dogja, amely a Virág utca 3 címû regényének<br />

fedõlapján is látható. A jellegzetes flamingómotívum a rózsaszín kerámiák és Fenesi Péter mûvészete apropóján<br />

kerül be a szövegbe.<br />

A kutatás kitér az esszé, illetve a képzõmûvészeti esszé mûfaji sajátosságaira, és összeveti a Tolnai-esszét más szerzõk<br />

hasonló jellegû szövegeivel.<br />

Kulcsszavak: Tolnai Ottó, képzõmûvészeti esszé, képelemzés, összehasonlító vizsgálat, állatmotívumok<br />

„THE FINE ARTS ARE MY REAL DOMAINS”<br />

(Animal motives in Ottó Tolnai’s fine arts relatings)<br />

Author: Anikó NOVÁK PhD student<br />

Supervisor: Dr Erzsébet CSÁNYI university professor<br />

Institution: University of Szeged, Faculty of Humanities, Doctor’s School of Modern Hungarian Literature<br />

The fine arts are very important in Ottó Tolnai’s works, he writes, that he is adept at fine arts and these are his real<br />

domains. There are everywhere fine arts relatings in his oeuvre, not just in essays, but also in poems and short stories.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

This paper is deal with the author’s fine arts essays in the next books: A meztelen bohóc (1992), a Rothadt márvány<br />

(1997), Feljegyzések a vég tónusához (2007) and one more essay (Rózsaszín sár), which is the prolog of Délvidéki Magyar<br />

Képzõmûvészeti Lexikon. The paper’s aim is to show Tolnai’s picture descriptor method, imaginary art gallery based on<br />

the theories of picture-analyses.<br />

During the examination of his fine arts relatings, we can find many animal motives. For example the rat in connection<br />

with Velèkoviæ and Dürer, or the white dog in connection with Bojan Bem. We can find also the typical flamingo-motive,<br />

when the author writes about Peter Fenesi’s pink ceramics.<br />

The analyses deals with the peculiarities of the essay, fine arts essay separately, and Tolnai’s works, methods are<br />

compared with another similiar essays.<br />

Keywords: Tolnai Ottó, fine arts essay, picture-analyses, comparative process, animal motives<br />

LIKOVNA UMETNOST JE MOJA PRAVA TERITORIJA<br />

(Životinjski simboli u umetnièkim aluzijama Oto Tolnaija)<br />

Autor: Aniko NOVAK I godina postdiplomskih studija<br />

Mentor: Dr Eržebet ÈANJI univerzitetski profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Segedinu, Filozofski fakultet, Doktorske studije: Moderna maðarska literatura, Segedin<br />

Likovna umetnost ima važnu ulogu u tekstovima Oto Tolnaija. On piše da je likovna umetnost njegova prava teritorija.<br />

Aluzije o likovnoj umetnosti premrežuju njegov opus. Ova umetnièka grana pojavljuje se u njegovim esejima,<br />

pored toga u esejpoemama o likovnoj umetnosti, kao i u njegovoj prozi.<br />

Ovaj rad se bavi esejima u knjigama A meztelen bohóc (1992), Rothadt márvány (1997), Feljegyzések a vég tónusához<br />

(2007), i posebno obraæa pažnju na esej pod naslovom Rózsaszín sár, koji je predgovor u Leksikonu o maðarskoj likovnoj<br />

umetnosti u Vojvodini.<br />

Analiza se posebno bavi posebnom temom životinjskih simbola, koji se pojavljuju u umetnièkim aluzijama. Na primer<br />

Tolnai piše o pacovu u odnosu Velièkoviæa i Direra. Beli dog Bojana Bema je isto specifièan motiv u analiziranim<br />

tekstovima, i slika se nalazi na koricama knjige Virág utca 3. Karakteristièan motiv flaminga se pojavljuje u eseju o keramici<br />

u ružièastoj boji i umetnosti Petera Fenešija.<br />

Istraživanje bavi se i svojsvenostima eseja i uporeðuje Tolnaijeve eseje sa sliènim tekstovima drugih autora.<br />

Kljuène reèi: Tolnai Oto, esej o likovnoj umetnosti, analiziranje slika, komparativna analiza, motivi životinja<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

145


146<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A NAPRAFORGÓ MINT MÉDIUM<br />

Szerzõ: VICEI Mária abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva egyetemi rendkívüli tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

Dolgozatom célja a figyelem felkeltése a napraforgó mint médium iránt. A napraforgó nap felé fordulása régóta<br />

felkeltette a mûvészek érdeklõdését, motívummá nõtt filmen, zenében, irodalomban, festõvásznon egyaránt. Kutatásaim<br />

elsõsorban a szépirodalmi szövegekben elõforduló napraforgó-motívumok felé irányultak, tehát a Madách Imre,<br />

Kosztolányi Dezsõ, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Allen Ginsberg, William Blake által megközelített virágot vizsgálom,<br />

megidézve a képzõmûvészet látásmódját, így Vincent van Gogh festményeit is.<br />

A napraforgó az õsi kultúrákban világmodellt jelentett, tányérján spirálisan elhelyezkedõ magvaival a folyamatos,<br />

megszakítatlan fejlõdést szimbolizálta. Írásomban mélyrehatóan, ugyanakkor a teljesség igénye nélkül törekszem a<br />

napraforgó nevének és látványának értelmezésére. Nézõpontomba belejátszanak Jacques-Marie Émile Lacan francia<br />

pszichoanalitikus az „én”-rõl, a létrõl, a Másikról, a valóságról vallott nézetei, ugyanakkor a napraforgó kapcsolatba<br />

hozható a buddhista én- és világszemlélettel.<br />

A napraforgó közvetítõ szerepe általunk, befogadók által válhat igazán megfejtetté, illetve értelmezhetõvé.<br />

Bátorkodom ezt a fészkesvirágzatúak családjába tartozó növényt néma médiummá avatni, mely aranysárga sugárzásával<br />

közvetít növény és ember, ég és föld között.<br />

Kulcsszavak: napraforgó, fény, médium, látvány<br />

SUNFLOWER AS A MEDIUM<br />

Author: Mária VICEI final year student<br />

Supervisor: Dr Éva HÓZSA professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica<br />

The main purpose of my essay is to recognize the important role of this well- known plant which blossoms in our<br />

gardens and fields. It is called the sunflower.<br />

Through our time, its movement toward the sun made this flower fascinating for millions of artists and created a<br />

motive in movies, music, poems, stories, novels and paintings. My research includes the great poets and writers vision of<br />

the sunflower. I would talk about Imre Madách, Dezsõ Kosztolányi, Gyula Juhász, Gyula Krúdy, Allen Ginsberg, William<br />

Blake and their expressions of this flower, with the sunflower paintings of Vincent van Gogh, the impressionist painter.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

The sunflower with its unique spiral seed configuration was always have been a model of the world for the ancient<br />

cultures, representing the never – ending evolution of life.<br />

In my essay I will try to explain the depths of the meaning of the name of the flower and explore the ways the artist<br />

used it as a medium. I will examine their symbolic meaning, through the eye of the French psychoanalytic Jacques<br />

– Marie Émile Lacan and compare his idea of the self, the existents, the other being and reality itself, and put it parallel<br />

with the Buddhist view of the ego and the world.<br />

The medium is talking to us through the radio, newspapers, television, pictures, making its statement; it is up to<br />

us, the readers, and the viewer to decode it, to understand its message.<br />

I dare to expose this golden glowing plant’s role as a messenger between plant – human, heaven and earth.<br />

Keywords: sunflower, light, medium<br />

SUNCOKRET KAO MEDIJ<br />

Autor: Maria VICEI apsolvent<br />

Mentor: Dr Eva HOŽA profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku, Subotica<br />

Cilj moga rada je da privuèem pažnju na, za nas veæ prirodno shvaæenu veoma korisnu biljku, koja jednako cveta<br />

na poljoprivrednim zemljama i kuænim baštama, poznatu kao suncokret.<br />

Njeno okretanje prema suncu je za proteklih era izraslo u motiv, probuðujuæi zanimanje miliona, u filmu, muzici,<br />

pesmi, noveli, romanu, na slikarskom platnu podjednako. Tokom svojih istraživanja pažnja mi se usmerila na motive<br />

suncokreta napisanih i izreèenih od strane velikih književnika, romanopisaca kao što su: Imre Madaè, Deže Kostolanji,<br />

Ðula Juhas, Ðula Krudi, Alen Ginsberg, Viliam Blejk; pritom prizivajuæi slike sa suncokretom velikog slikara, impresioniste,<br />

Vinsenta van Goga.<br />

Iz samog postojanja suncokreta proizilazi da je svojim spiralno pozicioniranim semenima na tanjiru, simbolizovao<br />

model sveta u prastarim kulturama, dajuæi pritom sliku teènog i neprekidnog razvoja. U svom radu dubokouticajno,<br />

pritom bez potrebe za celovitošæu trudim se da analiziram i istražim njegovo ime, kao i simboliku motiva; izmeðu redova<br />

upliæujuæi misli poznatog francuskog psihoanalitièara Žak – Mari Emil Lakana o egou, postojanju, o „Drugom”,<br />

o stvarnosti; uporeðujuæi ih pritom sa egom i pogledom na svet budizma.<br />

On kao medij, na razne naèine i raznovrsnim putevima, preko radija, dnevnih novina, ekrana, slikarskog platna<br />

vrši svoju posrednièku ulogu, i u nama kao primaocima poruka može stvarno da bude dekodirana i signifikovana.<br />

Uzimam hrabrost da ovu biljku iz porodice glavoèika, proglasim za nemi medij, koja svojim zlatnožutim zraèenjem<br />

i dan – danas posreduje izmeðu biljke – èoveka, neba i zemlje.<br />

Kljuène reèi: suncokret, svetlost, medij<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

147


148<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A TÁRSADALMI ELNYOMÁS HATÁSÁRA KIALAKULT SZEMÉLYES<br />

TRAUMA KIFEJEZÕDÉSE A KÁRPÁTALJAI IRODALOMBAN<br />

Szerzõ: BARÁTH Viktória VI. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BERTHA Zoltán egyetemi docens<br />

Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalom Tanszék, Budapest<br />

Dolgozatom fókuszában egy kortárs magyar nemzetiségû, ukrán állampolgárságú író-költõ sikerét meghozó regénye<br />

és annak irodalmi hatása áll. Nagy Zoltán Mihály, a ma is élõ mûvész a kárpátaljai történelem egyik válságperiódusát<br />

egy személyes trauma keretein belül ecseteli. A bemutatott periódus a második világháború és az azt követõ idõszak<br />

azon eseményeit világítja meg, amelyek e régióra vonatkoznak, továbbá nemzetünk jelenét és jövõjét súlyosan befolyásolják.<br />

Az esszé bevezetõ részében történelmi áttekintést nyújtok ama kaotikus szituációról, amely eluralkodott a térségben.<br />

A világégés okozta lelki trauma és az ún. „elvtársi korszak” kialakulása komoly megpróbáltatásokkal tûzdelte tele<br />

a falusi emberek mindennapjait. A férfiak „malenykij robot”-ra való elhurcolása nyomorékká tette a kizsákmányolt lakosságot,<br />

figyelembe véve azt a tényt, hogy az asszonyok társadalmi pozíciója ekkor még nagymértékben elmaradt a<br />

nyugati szüfrazsettmozgalom nõi egyenjogúságot hirdetõ nézeteihez képest.<br />

Nagy Zoltán Mihály eme kor utózöngéjébe születik bele, ahol a fájdalom, a hiány és a társadalmi elnyomás hozzátartozik<br />

a közélet mindennapjaihoz. Elsõ kézbõl tapasztalhatta az épülõ és leépítõ kommunizmus kisemberre gyakorolt<br />

hatásait, így kis világának történéseit a mûvészet magasságaiba emelte, világfájdalommá növesztve azokat.<br />

A könyv által ebbe a komplikált helyzetbe kerül egy lelkileg és fizikailag is meggyalázott fiatal falusi lány, aki egy<br />

sóhajnyi vallomásként tesz tanúbizonyságot a vele történtekrõl. Az egész regény csupán egyetlen mondatba sûrített személyes<br />

trauma, mely csöndes alázattal válaszol a tirannusi babérokra törõ társadalom elnyomására. A lány sorsa, mely<br />

összefonódik fiának, a Sátán fattyának és teljes családjuknak borzalmaival, perfektuált képet tár az olvasó elé, ahogyan<br />

ezt a csehovi „kisembereknél” is láthatjuk.<br />

Ahogy a jelen helyzet is mutatja, a szovjet társadalmi elnyomás személyes magyar traumájának következménye<br />

még csak lassan kezd kibontakozni és leülepedni az irodalmi mûvek kusza berkeiben. Forradalmiságának köszönhetõen<br />

ez a regény utat tör és magasra teszi a mércét az õt követni merõknek. Amit a gulág jelentett a történelemben, azt<br />

kifejezésre kell hogy juttassák Kárpátalja mûvészei az irodalomban.<br />

Kulcsszavak: Nagy Zoltán Mihály, Kárpátalja, A Sátán Fattya, malenykij robot, kommunizmus, szovjet, elnyomás, fattyú,<br />

Sátán, kisember, trauma, második világháború, modern irodalom, kortárs, kisebbség<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A TÁRGYAK NYELVÉN<br />

Szerzõ: WALLA Nóra III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomtörténeti<br />

és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs<br />

Ha európaiként a Távol-Kelet mûvészetét próbáljuk megérteni, legyen szó akármely mûvészeti ágról, elõbb-utóbb<br />

gátakba ütközünk. A probléma eredõje lehet a kultúrák – a nyelvek, a vallási, társadalmi rendszerek különbözõsége, és<br />

ezeket látva egy áthidalhatatlan szakadékkal kell szembesülnünk. A kérdéstõl azonban lehetetlen eltekinteni, hiszen<br />

mostanra Európa költészetébe is olyan mélyen beleivódtak a keleti költészet egyes vonásai, hogy a Kelet és Nyugat kategóriák<br />

szoros határai valamelyest elmosódni látszanak.<br />

A késõ modern kor tárgyias költészetének versei és a távol-keleti költészet egyes darabjai (a nyilvánvaló különbségek<br />

mellett) lényeges hasonlóságot mutatnak. E dolgozat a jellemzõ keleti mûfajok közül a nyugaton legelterjedtebbet,<br />

a haikut és annak variációit vizsgálja. Mindkét költõi stratégia mûködési alapja az a felismerés, hogy a szubjektum<br />

és a világban jelen lévõ tárgyak azonos rendszer szerint léteznek, egymásra vetülnek, egymásba folyton áttûnõ dinamikus<br />

egységet alkotnak.<br />

Egyes szerzõk tudatosan fordulnak a haikuhoz, nyomába szegõdnek, vagy magukon átszûrve újraformálják, mások<br />

keleti hatás nélkül jutnak hasonló struktúrákhoz. A vers megtisztul a hagyományos értelemben vett személyes jelenléttõl,<br />

és ekképpen jut el egy másfajta, a késõ modern ember számára teljesebben kifejezett személyességhez. A dolgozat<br />

Ezra Pound, Paul Valéry, T. S. Eliot, József Attila, Petri György, Weöres Sándor, Babics Imre, a klasszikus japán haikuköltõk<br />

közül pedig Matsuo Basho, Kobayashi Issa néhány versét vizsgálja a fenti szempontból.<br />

A dolgozat másodlagos célja az, hogy hozzátegyen még egy árnyalatot a haiku kiterjedt, régóta intenzíven bõvülõ<br />

értelmezési hagyományához.<br />

Kulcsszavak: tárgyias költészet, haiku, szelf<br />

IN THE LANGUAGE OF OBJECTS<br />

Author: Nóra WALLA 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Antal BÓKAY university professor<br />

Institution: University of Pécs, Faculty of Humanities, Department of Modern Literature<br />

If we try to understand the art of the Far East with a European mentality, sooner or later we must cope with some<br />

difficulties. The main problem might be the difference of the cultures. The languages, religions, societies are far from<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

149


150<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

each other and these elements lead to unresolved controversies. It’s unavoidable to engage in these problems, as recent<br />

European poetry has several common features with the Eastern literature.<br />

Besides the obvious differences, the objective poetry of the late modern period and some pieces of poetry of the<br />

East show essential analogies.<br />

The aim of this essay is to show some similarities between the European poetry and the haiku, which is one of the<br />

most prevailing genre of the Japanese poetry. Both poetic strategies are based on the idea that the same system controls<br />

the individual personality and the objects of the world. They are projected on each other, they are turned into<br />

each other in a never ending, dynamic unity. Some authors turn consciously to haiku and renew it by filtering through<br />

themselves. Others get to similar structures without Eastern influences. They clear the poem from the traditional<br />

personal presence and in this way they get to a more complete expression of the personality.<br />

The essay deals with the poetry of some Western poets like Ezra Pound, Paul Valéry, T. S. Eliot, Attila József,<br />

György Petri, Sándor Weöres, Imre Babics and also with Matsuo Basho, Kobayashi Issa, the classic Japanese authors.<br />

Keywords: objective poetry, haiku, self<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A ZENE MINT MÉDIUM CSÁTH GÉZA NOVELLÁIBAN<br />

Szerzõ: HUSZKA Márta masterhallgató<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A dolgozat részletesen ismerteti a modern irodalomtudományban oly elterjedt medialitás kérdését. A médium, medialitás<br />

szavak jelentése közvetítõ, közvetítettség. Az ember és világa között közvetítettség van, nem közvetlenül szembesül<br />

vele, nem üres tér van ember és világ között. A problematika nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a társadalmi fejlõdés<br />

szorosan kapcsolható a médiumok változásához, fejlõdéséhez (mediális fordulatok).<br />

A problémakörrel kapcsolatos elmélet kidolgozása minden kultúratudomány területén megindult, ennek köszönhetõen<br />

az irodalomtudományban is újabb távlatok nyíltak a szövegek értelmezése területén, mert azokat már nem lezárt<br />

egységnek, hanem változó szövegfolyamnak tekintjük.<br />

A tudományágak egymás közti kommunikációja is felerõsödött, melyet Jacques Lacan pszichoanalitikus nyelvelmélete<br />

is bizonyít. Szerinte a dolgokat az imaginárius szintjén érzékeljük, nyelvi szimbólumokkal (jelölõ) töltjük ki egy<br />

reális dolog hiányát (jelölt). A reálissal, valóssal nem találkozhatunk, hiszen akkor a dolgok a helyükre kerülnének, eljutnánk<br />

a vágy megszûnéséig. Ez a helyzet áll fenn akkor is, amikor mûvészi alkotással van dolgunk, vagy álmodunk, az<br />

álmok ugyanis megmutatják, hogy mit rejthet tudatalattink. A tudatalatti pedig túlmutat az imagináriuson, saját nyelve<br />

van, melyet nem fejthetünk meg.<br />

Csáth Géza novelláiban a zene segítségével erõsítette fel az érzelmi hatásokat, hangulatokat. Ezeket a szövegeket<br />

olvasva nehéz eldönteni, hogy a szöveg része-e a zenei beírás, vagy a zene részét képezi a szöveg. Ezzel találkozhatunk<br />

a Tavaszi ouverture címû novellát olvasva, ahol a zenei partitúra konstruálja meg a történetet. Ezáltal kategóriákba be<br />

nem sorolható szövegeket hozott létre, egy sajátságos kifejezésmódot, amely se nem pusztán zenei, se nem pusztán irodalmi,<br />

mely kifejezésmód a XX. századi novellisztika egyik legnagyobb alakjává tette Csáth Gézát.<br />

Kulcsszavak: medialitás, Lacan, reális, imaginárius, Csáth, zene<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

151


152<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

THE MUSIC AS A MEDIUM IN NOVELS OF GÉZA CSÁTH<br />

Author: Márta HUSZKA master studies<br />

Supervisor: Dr Éva HÓZSA professor<br />

Institution: Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica<br />

In this exercise I treat with an up-to-date and wide-spreading problematic of literature and this is medialization.<br />

Mediums mediate between people and the world, we do not face with reality directly, and there is not an empty space<br />

between us. We can not pass by this problem, because the social development is strongly connected to the development<br />

and changing of mediums (medial turns).<br />

Making theories connected to this problem had been started in the area of every cultural study, and because of<br />

this there are new perspectives in literature, in interpretation of texts, because they are not anymore complexes, but<br />

always variable streams. The communication is more intensive between disciplines, what demonstrate the psychoanalyst<br />

theory of language. He said that we perceive things on the level of imaginary; we fill in the poverty of real things<br />

with linguistic symbols. We can not face with the real, because then everything would be on his own place, we would<br />

reach the end of desire. And that is that when we meet with an artwork, or when we dream; dreams show us what we<br />

hide in our subconscious mind. Subconscious is more then what imaginary could imagine; it has his own language,<br />

what we can not resolve.<br />

Géza Csáth intensifies the emotional impression, mood with music in his novels. When we read these texts, we<br />

can not choose if the musical inset is the part of the text, or the text is the part of the music. We can see this in the novel<br />

of „Vernal overture”, where the music generates the story. By this we can not classify this novels, he generate an<br />

original phraseology, which is not merely musical, not merely literary, which phraseology makes Géza Csáth the one<br />

of the biggest writer of the 20 th century.<br />

Keywords: medialization, Lacan, Csáth, music<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

MUZIKA KAO MEDIJ U NOVELIMA GEZE ÈATA<br />

Autor: Marta HUSKA student na masteru<br />

Mentor: Dr Eva HOŽA profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku, Subotica<br />

U ovom radu bavim se važnom i savremenom problematikom u književnosti, a to je medijalnost. Reè medij i medijalnost<br />

znaèe posrednik, posredovati. Izmeðu èoveka i njegovog sveta postoji posredovanje, ovaj prostor nije prazan,<br />

stvari se ne suoèavaju direktno. Ovu problematiku ne možemo ostaviti na stranu jer razvoj društva usko je povezan sa<br />

napredovanjem medija (medijalni preokreti). U svim društvenim/kulturalnim naukama su poèeli da formiraju teorije<br />

u okviru ove problematike, i zbog toga su u književnosti otvorene nove perspektive u interpretaciji tekstova, jer ih više ne<br />

smatramo zakljuèanim jedinicama, nego kao jedan promenljivi tok. Pojaèala se komunikacija izmeðu nauènih disciplina<br />

što dokazuje i psihoanalitièna teorija jezika Žaka Lakana. Po njegovom mišljenju život i stvari opažamo na imaginarnom<br />

nivou, nedostatak realnih stvari ispunjavamo jezièkim simbolima. Sa realnim, stvarnim stvarima se ne možemo<br />

sresti jer stvari bi došle na svoje mesto, stigli bismo do prestanka èežnje. Ista je situacija kada imamo posla sa umetnièkim<br />

delom, ili kad sanjamo, jer snovi nam pokazuju šta se krije u našoj podsvesti. Podsvest je složenija od imaginarnog,<br />

ima svoj jezik, što mi ne možemo razumeti.<br />

Geza Èat je u svojim novelama posredstvom muzike pojaèao emocionalne uticaje i raspoloženja. Èitajuæi ove tekstove<br />

teško je razluèiti da li je muzièki nanos sastavni deo teksta, ili tekst je deo muzike. To možemo videti u noveli<br />

„Proleæna uvertira”, gde muzièka partitura konstruira prièu. Zbog toga ni u jednu kategoriju ne možemo uvrstiti njegove<br />

novele, on je stvorio specifiènu dikciju koja nije ni samo muzièna ni samo književna, i zbog toga možemo reæi da<br />

je Geza Èat jedan od najveæih pisaca XX. veka.<br />

Kljuène reèi: medijalnost, Lakan, realna, imaginarna, Èat, muzika<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

153


154<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

MESÉK, AMELYEK ROSSZUL VÉGZÕDNEK<br />

Szerzõ: BEKE Ottó asszisztens, doktorandusz<br />

Témavezetõ: Dr. CSÁNYI Erzsébet egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka,<br />

Pécsi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs<br />

Csáth Géza novellisztikája nagyobbára negatív narratív logikát követ. A történetek a halállal mint megjelölhetetlen,<br />

mint a léten vagy az itt-léten túli ponttal határosak, konzekvenciájuk a semmi felé nyitott. Mesék tehát, amelyek<br />

rosszul végzõdnek.<br />

A novellaciklus és a gyûjteményes kötet címe (Mesék, amelyek rosszul végzõdnek) interpretációs stratégiaként és<br />

olvasati javaslatként szolgál, amely a narratív szekvenciákat egy elõre meghatározott keretbe foglalja, függetlenül az<br />

egyes szövegek egyediségétõl, megformálódási módjától.<br />

A mûfaji kódok hangsúlyos jelenléte azonban az elbeszélõforma repetitív affirmációja révén szintén jelentõvé válik,<br />

és ellensúlyozza a tematikai-narratív negativitást. Egy másik szövegtér nyílik meg ilyképpen, amely ironikus felhangokkal<br />

él, és metanarratív utalásaival megtöri a fikció illúzióját, miközben mintegy a történetmesélés esélyeit latolgatja.<br />

A narratív szekvenciák mûfaji strukturálódásán túl a mûfaj narrativitása mint önreflexió bontakozik ki.<br />

Kulcsszavak: Csáth, novella, narratíva, negativitás, önreflexió<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

AZ EMBERFIA ÉS DE MAN<br />

Szerzõ: CSÖNGE Tamás III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomtörténeti<br />

és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs<br />

A dolgozat ideális megírására a következõképpen kerülhetne sor: képzeljünk el egy lelkes, dekonstrukciós háttérrel<br />

rendelkezõ ifjút, aki azt a feladatot kapja, hogy támaszkodva Paul de Man 1979-es könyvének 1 bizonyos fejezeteire<br />

és saját logikájára, vizsgáljon meg egy szövegcsoportot, különös tekintettel egy bizonyos Jézus nevû személy életére vonatkozó<br />

feljegyzésre, melyet, hogy ne legyen olyan egyszerû, négy szerzõ neve alatt is olvashatunk. Mindegyik hasonlít<br />

a másikra, mégis mindegyik egy kicsit más. Az ifjú még sosem hallott ezekrõl az iratokról, sem az elmúlt évezredek során<br />

kialakult hitvitákról és vallásról, mely szorosan kapcsolódik ehhez a különös, Jézus nevû szereplõhöz. A dekonstrukciós<br />

elmélet fényében veti bele magát a szövegekbe és próbálja meg felfedezni a szubjektív szövegekre jellemzõ<br />

alapvetõ mozgatóerõket a korpuszban.<br />

A dolgozat, hagyománytól fertõzötten is pusztán, mint a szubjektív szövegek egyik prototípusát akarja szemügyre<br />

venni az evangéliumokat. Kizárólag a szöveg világán belül maradva próbálja majd felfedni az összefüggéseket, elemezni<br />

a tényeket és megfigyelni a szövegek retorikai technikáit. A következõ kérdéseket tárgyalja: Mik a következményei a<br />

szövegek hasonlóságának, illetve ellentmondásainak? Rekonstruálható-e egy egységes történet a négy alapján? A szövegek<br />

nyíltan használnak tropológikus alakzatokat, allegóriát, példabeszédet, sõt Jézus szavaiban található a legtöbb „képes<br />

beszéd”. Vajon mi a célja mindezzel? A harmóniát és örök békét ígérõ Jézus miképpen bontja szét mégis a jelentés<br />

egységét, kerüli el a nyugvópontot és a végleges, lezárt jelentésstruktúrákat? És miért lesz végül minden dekonstruktív<br />

technika felhasználása ellenére a lehetõ legkonstruktívabb szöveg? Csak a hagyomány által nyerte el ezt a státust, vagy<br />

inherens módon magába foglalja ezt a tulajdonságot? Álláspontom szerint a négy evangélium az ellentétes fogalmakat<br />

képes közelíteni egymáshoz (az Emberfia a törvény alázatos tiszteletben tartása közben veti el, s „teljesíti be” azt), és teszi<br />

ezt a szöveg fókuszpontjában álló központi metafora, Jézus segítségével, akinek története (az olvasás lehetetlenségérõl<br />

tanúságot téve) az allegória másodfokú dekonstrukcióját is mûködteti.<br />

Kulcsszavak: dekonstrukció, Biblia, evangéliumok<br />

1 Magyarul: Paul de Man: Az olvasás allegóriái, Magvetõ. Budapest, 2006, második kiadás.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

155


156<br />

THE SON OF MAN AND DE MAN<br />

Author: CSÖNGE Tamás 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. BÓKAY Antal university professor<br />

Institution: University of Pécs, Faculty of Humanities,<br />

Department of Modern History of Literature and Theory of Literature, Pécs<br />

The ideal way to write this essay could be the following: Imagine an enthusiastic young man, supported by the<br />

theory of deconstruction, who was given the task to examine a group of texts with the help of the 1979 book of Paul<br />

de Man 1 and his own logic. In the focus of the texts, there is a person called Jesus, whose life was written by four different<br />

authors. The four stories are similar but sometimes there are differences between them. The young man never<br />

heard about these works, nor the religious tradition mostly based on the texts and their protagonist. He tries to understand<br />

these texts with his deconstructionalist background, and he wants to find the fundamental motive powers<br />

and rethorical tecniques of it.<br />

The essay (even if infected by the tradition) deals with the canonical gospels as a prototype of subjective, rhetorical<br />

texts. It tries to reveal the inner relations, examine the facts about Jesus’s life and observe the methods of arguing<br />

and storytelling. It deals with the following questions: What are the consequences of the texts similarities and differences?<br />

Can we suppose any unified story in the background? The gospels using explicit rethorical tropes, allegory, parable,<br />

even the words of Jesus are full with figurative speech. What is his purpose with this? He promises harmony and<br />

ethernal peace while in a certain way he deconstruct the union of meaning, avoid the standstill and the final significance.<br />

And why that despite all of the deconstructive tecniques it is one of the most constructive texts? Only the tradition<br />

gave them this status or it is an inherent attribute of them? In my opinion the four gospels can approach opposing<br />

ideas to each other, with the support of the main methapor: Jesus, whose story (proving the impossibility of reading)<br />

operating the second degree deconstruction of allegory.<br />

Keywords: deconstruction, Bible, gospels<br />

1 Paul de Man: Allegories of Reading<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

NÕ/NEM<br />

Szerzõ: BÚS Natália IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva egyetemi tanár; SAMU János tanársegéd-gyakornok<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A TDK-dolgozat témája annak az elõzõ évi dolgozatban szereplõ gondolatnak továbbgondolása és kiterjesztése,<br />

miszerint A két testvér címû Grimm-mesében a nemileg nõként aposztrofált szereplõk a maguk nem jelenlétével dinamizálják<br />

a történetet. A jelenlegi dolgozat bemutatja, hogy az egyes feminista diskurzusok milyen nõfogalommal operálnak,<br />

és ezek a fogalmak hogyan kérdõjelezõdnek meg és értelmezõdnek át, ha a dekonstrukció stratégiáit és a lacani<br />

pszichoanalízis terminológiáját is bevonjuk a vizsgálatba.<br />

A kutatás tárgyai az irodalmi szövegeken túl olyan képi és hanganyagok, amelyek lehetõvé teszik az elméleti megfogalmazások<br />

gyakorlati bemutatását, és annak meghatározását, hogy a testek nemi kódoltsága hogyan jut kifejezésre a<br />

szubjektumok létrejöttében.<br />

Az elemzések során többek között olyan fogalmak kerülnek a figyelem középpontjába, mint a nõi hang, a lacani<br />

objet petit a, a spivaki subaltern vagy a kristevai abjekt.<br />

Az eredmények alapján elmondható, hogy a feminizmusokként számon tartott fogalomrendszerek esszencialista<br />

törekvései rendre kudarcot vallanak abban az esetben, ha a nõt mint fogalmat kategorikus kijelentések korlátai közé<br />

igyekeznek szorítani. Mivel a nõ, nõi, nõies jelölõk lényegüknél fogva ellenállnak a pozitivista értelemben vett definiálásnak,<br />

így csupán a különbözõ, egymásnak nemegyszer ellentmondó aspektusok irányából nyílik lehetõség leírásukra.<br />

Éppen ez a polifónia, a meghatározottság-meghatározhatatlanság határán való oszcilláció szabadít fel új jelentéseket,<br />

és mutat meg mindeddig leplezett folyamatokat. A dekonstruktív és a pszichoanalitikus retorika hálójában tetten érhetõk<br />

ezek a jelölõmozgások, melyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az anyagisághoz, mint hordozó közegükhöz.<br />

Kulcsszavak: objet petit a, subaltern, abjekt, feminizmus(ok)<br />

ŽENSKI ROD<br />

Autor: Natalija BUŠ IV godina studija<br />

Mentor: prof. dr Eva HOŽA profesor; Janoš ŠAMU asistent pripravnik<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku, Subotica<br />

Predmet ovogodišnjeg TDK-rada je dalja razrada mišljenja, koje nas je impresioniralo u prošlogodišnjem pismenom<br />

izlaganju. Pri tome se nadovezujem na bajku braæe Grim – Dva Druga, u kojem ženama apostrofirani likovi svo-<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

157


158<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

jim „neprisustvom” unose dinamiènost u èitavu prièu. Upravo ovaj rad ima zadatak da nam prikaže, kojim pojmom žene<br />

operiraju pojedini feministièki diskursi i kako se isti ti pojmovi dovode u pitanje i neminovno prolaze kroz fazu<br />

preobražaja – ukoliko se u istragu ukljuèe strategija dekonstrukcije i psihoanalitièka terminologija Lakana.<br />

Predmet istrage su pored književnih tekstova povrh svega i takve slike i zvuèni zapisi, koji nam stvaraju moguænost<br />

da teorijska razmatranja oživimo i u praksi – dakle, u ovom sluèaju pored reèi i dela dobijaju izvesnu ulogu. Primenom<br />

ovih sredstava želimo iznaæi odgovor na pitanje da na koji naèin i u kokoj meri dolazi do izražaja naša telesna<br />

polna kodiranost u raðanju subjekata.<br />

Prilikom ovih analiza u sred pažnje dolaze takvi pojmovi, kao što su ženski glas, objet petit a Lakana, subaltern Spivaki<br />

ili abjekt Kristeve.<br />

Na osnovu dobijenih rezultata se može sa sigurnošæu reæi, da su svi esencijalni napori pojmovnih sistema – koji se<br />

vode pod imenom feminizma – neminovno osuðeni na poraz u sluèaju kada ženu, kao pojam, nastoje potisnuti u uske<br />

okvire, postavljene kategorièkim izjavama. S obzirom da atributi, poput žena, žensko ili ženstveno, nepokolebljivo istupaju<br />

protiv definisanja sa pozitivistièkim elementima, nama ostaje samo da se u njihovom opisivanju služimo aspektima,<br />

koji ne samo da su razlièiti, veæ su u nekoliko navrata ukazali i na neke meðusobne protivreènosti. I upravo ova<br />

polifonija – oscilacija na granici odreðenosti i neodredivnosti oslobaða neka nova znaèenja i otvara nam vidik ka nekim,<br />

do tada, prikrivenim procesima. Sve u svemu upravo ova kretenja – koja su neraskidivo povezana sa materijalizmom,<br />

kao uroðenom odlikom – možemo zateæi na licu mesta u mreži dekonstrukcije i psihoanalitièke retorike.<br />

Kljuène reèi: objet petit a, subaltern, abjekt<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

AZ ÚJRADOBOLT MÚLT<br />

(Günter Grass: A bádogdob)<br />

Szerzõ: BALOGH AUER Nikolett Zita III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomtörténeti<br />

és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs<br />

Oskar Matzerath önéletírásáról – ha nem lenne tökéletesen összefüggõ szövegegész – könnyedén lehetne állítani,<br />

hogy önmagáról készített eltérõ vázlatok összessége. Günter Grass ugyanis A bádogdob címû regényében egy olyan szerzõ<br />

önéletírását adja közre, aki végleges kiindulópontot nem találván, több mint nyolcszáz oldalon át újra és újra megírja<br />

magát, majd az egészet – mintegy a lejeune-i önéletírói paktum megszegéseként – egyszerre adja közre, végleg elbizonytalanítva<br />

ezzel az valóságot ismerni vágyó olvasót.<br />

Ahogy azt Paul de Man említi, a tény és a fikció eggyé gyúrása újabb szöveget hoz létre, mely késõbb egyre újabb<br />

szövegeket eredményez. Grass kulcsfigurája, a bádogdob mintha az önéletírás ilyen típusú mûködésének tárgyiasulása<br />

volna. Egyfelõl a dob felelõs mindazon történetek létrejöttéért, melyet Grass fõhõse, Oskar Matzerath papírra vet,<br />

másfelõl viszont történetteremtõ mivolta ellenére csupán egy nagyon is kézzelfogható, megrongálható, újabbra cserélhetõ<br />

tárgy.<br />

Oskar születése óta különleges kapcsolatban áll a hangszerrel: segítségével megteremt és felülír, már a kezdetektõl<br />

életeseményei létrehozójaként hordozza magával. Minthogy élete történéseit sokszor már megtörténtükkor a dob<br />

segítségével hozza létre, a késõbbiekben pedig e tárgy „közremûködésével” idézi fel, Oskar önéletrajza a végleges olvashatatlanság<br />

megírásaként körvonalazódik.<br />

A dolgozat Günter Grass regényét a fõhõs önéletírásaként olvasva a valóság és fikció összemosódását vizsgálja, kitérve<br />

az ön-megírás, felülírás és a felül-olvasás problémájának kérdéseire.<br />

Kulcsszavak: Günter Grass, A bádogdob, önéletírás, valóság, fikció<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

159


160<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

THE RE-DRUMMED PAST<br />

(Günter Grass: The tin drum)<br />

Author: Nikolett ZITA BALOGH AUER 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Antal BÓKAY university professor<br />

Institution: University of Pécs, Faculty of Humanities, Department of Modern Literature, Pécs<br />

If it is not read as a perfectly continuous text, Oskar Matzerath’s autobiography could be easily interpreted as a<br />

corpus of various drafts. In his novel Günter Grass presents an autobiography of an author who cannot find a final point<br />

of departure so he re-writes himself again and again. Then, breaking Lejeune’s autopacte, he publishes the whole<br />

corpus at once to leave the readers absolutely unsure about the final variant.<br />

As Paul de Man writes, blending fact and fiction results in newer and newer texts. Grass’s central figure, the tin<br />

drum seems to be a material fuse of these autobiographical components. On the one hand the drum is responsible<br />

for events that are transformed in writing by Grass’s main character, Oskar Matzerath. But on the other hand, in spite<br />

of its history-making character, the drum is only a tangible and replaceable object.<br />

Oskar has a special connection with this instrument: with it he can create and overwrite stories, so he treats it as a<br />

store of his life history. As he produces his life events with the assistance of the drum and later recalls them with the<br />

help of it, Oskar’s autobiography appears to be the story of irreversible unreadability.<br />

Reading Günter Grass’s novel as an autobiography, the essay tries to analyze the fusion of reality and fiction, including<br />

a group of questions about self-writing, overwriting and over-reading.<br />

Keywords: The Tin Drum, autobiography, reality, fiction<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

LOVAS ILDIKÓ SPANYOL MENYASSZONY CÍMÛ<br />

LÁNY, REGÉNYÉNEK GENDER-SZEMPONTÚ ÉRTELMEZÉSE<br />

Szerzõ: BERÉNYI Emõke, IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. DARABOS Enikõ egyetemi tanársegéd<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék<br />

Dolgozatom célja Lovas Ildikó Spanyol menyasszony címû lány, regényének bemutatása gender-szempontú interpretációs<br />

módszerrel. A nõi tapasztalat irodalmi kifejezõdése, amit Virginia Woolf „a nézõpont különbségének, a mérce<br />

különbségének” nevez, a lehetséges olvasási stratégiát is megváltoztatja, hiszen a gynokritika a szexuális kódok fontosságát<br />

tudatosító olvasásmódot javasol. Nõként olvasni tehát olyan értelmezési attitûd felvállalása, amely eleve másféle<br />

kérdésfelvetést feltételez, mint az irodalomtudomány férfi sémája. Különösen érdekes ez egy olyan mû esetében,<br />

amely egyik történetszálában mintegy hivatkozási alapként közli a csáthi szövegkorpusz részleteit. Értelmezési szempontjaim<br />

tehát a genderhez vezetnek, hiszen a két nem közti viszony irodalmi jelölõinek megértésére törekszem.<br />

A populáris kultúrnosztalgia hetvenes évek óta megidézett ködlovagja, Csáth a XX. század eleje legtöbbet vitatott<br />

természettudományi ágának, a pszichoanalízisnek a követõje volt. A freudi nõiség-elméletek pedig biológiai determinizmusra<br />

épülnek, a pszichoszexuális fejlõdés dichotóm útját feltételezik, amelyben a nõi oldal passzivitással artikulálódik.<br />

Ez összefüggésben lehet a kor hagyományos társadalmi szerepfelfogásával, elméleti alapon pedig valószínûleg<br />

nem nélkülözi Otto Weininger Nem és jellem címû munkájában kifejtett elképzeléseit sem. Az anti-lányregény két<br />

narrátora éppen ebbõl a patriarchális világ által determinált elvárássokaságból nem találja a kiutat: így lesz vágyuk tárgyából<br />

(mely mindkettejük számára az ideálisnak hitt házasság) krisztevai értelemben vett abjekt, vagyis a megvetés, a<br />

félelem és az undor érzelmeinek belsõséges formája. Dolgozatom tehát megkísérli az eltérõ idõsíkokban jelen lévõ énelbeszélõk<br />

közötti „rokonság” feltérképezését, a sûrû motívumháló kibogozását, azaz lényegében a nõi sztereotípiák lebontását,<br />

illetve az azokkal való küszködés folyamatának vizsgálatát.<br />

Kulcsszavak: nõi irodalom, lányregény, Csáth<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

161


162<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

THE INTERPRETATION OF THE GIRL, NOVEL<br />

„SPANYOL MENYASSZONY” BY ILDIKÓ LOVAS FROM THE<br />

GENDER POINT OF VIEW<br />

Author: Emõke BERÉNYI 4 th year student<br />

Supervisor: Dr Enikõ DARABOS assistant lecturer<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Humanities, Department of Hungarian language and literature, Novi Sad<br />

The aim of my essay is to present the girl, novel „Spanyol menyasszony” by Ildikó Lovas by means of the gender-method.<br />

The experience of women can change the strategy of reading. Gynocriticism proposes a reading method which<br />

makes us aware of sexual codes. Reading by a woman is accepting an attitude of interpretation which supposes questions<br />

that are different from the male pattern of literary criticism. This is particularly interesting in a work which announces<br />

the deatils of Csáth’s oeuvre. All these lead to gender, my ambition being to understand the literary characteristics<br />

of the relation between the two sexes.<br />

Géza Csáth was a follower of psychoanalysis, which was one of the most controversial branches of natural sciences<br />

in the 20th century. In Freud’s theories of women, they are always passive. This can be connected with the views of<br />

contemporary society. Probably in theory it does not lack Otto Weininger’s ideas, expressed in his work „Sex and<br />

Character”. The two narrators of the anti-girl-novel are not able to break off from the patriarchal world’s abundance<br />

of expectations. This way, the matter of their desire (marriage, which is believed to be ideal) becomes an abject, an<br />

inward form of feelings like contempt, fear and disgust.<br />

Consequently, my essay makes an attempt to explore the similarities between the narrators, to untie the dense net<br />

of motives, to break down the female streotypes and to examine the procedure of struggle against it.<br />

Keywords: gender studies, girl-novel, Csáth<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

TUMAÈENJE SA GENDER TAÈKE GLEDIŠTA<br />

„SPANYOL MENYASSZONY” DEVOJKA, ROMANA OD ILDIKE LOVAŠ<br />

Autor: Emeke BERENJI IV godina studija<br />

Mentor: Dr. Enike DARABOŠ asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Katedra za maðarski jezik i književnost, Novi Sad<br />

Cilj moga eseja je prikazivanje „Spanyol menyasszony” devojka, romana od Ildiko Lovaš, gender metodom.<br />

Žensko iskustvo menja i strategiju èitanja. Ginokritika predlaže metod èitanja koji je svestan seksualnih kodova.<br />

Èitati kao žena priziva takvu interpretacijsku atitudu, koja pretpostavlja druga pitanja od muškog odnosa prema nauci<br />

o književnosti. To je zaista interesantno, posebno kod takvog dela koje saopštava detalje iz Èatovog života. Sve to vodi<br />

do gender metode, pošto se trudim da razumem karakteristiène veze meðu polovima.<br />

Geza Èat je bio pristalica psihoanalize, jedne od najspornijih grana prirodnih nauka u XX veku. U Frojdovoj teoriji<br />

ženstvenosi žena je uvek pasivna. Možda je to vezano za društveni status i gledište onoga doba. Verovatno u teoriji<br />

to ne oskudeva imajuæi u vidu Ota Vajningera, što objašnjava njegovo delo „Seks i karakter”. Dva pripovedaèa u antidevojka<br />

romanu ne mogu da se izdignu iznad mnoštva oèekivanja patrijarhalnog sveta. Tako æe se predmet njihove<br />

èežnje (brak, poverovan kao idealan) pretvoriti u objekt, odnosno prisan oblik oseæanja prezira, straha i muènine.<br />

Moj esej, dakle, pokušava da otkrije sliènosti izmeðu pripovedaèa, da razmrsi gustu mrežu motiva, da analizira detalje<br />

ženskih stereotipova i da osmotri procese njihovih problematizovanja.<br />

Kljuène reèi: ženska književnost, romani za devojke, Èat<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

163


164<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

FÉLIG ÁTTETSZÕ TÜKRÖK<br />

(Bartis Attila két regényének összehasonlító elemzése)<br />

Szerzõ: WÖLFINGER Kitti, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomelméleti<br />

és Irodalomtörténeti Tanszék, Pécs<br />

A dolgozat Bartis Attila A séta és A nyugalom címû regényeirõl igyekszik részletes elemzést nyújtani, választott irányelvek<br />

érvényesítésével. A munka célja, hogy felhívja a figyelmet a Bartis-mûvek között meglévõ, bizonyos prózapoétikai<br />

és szemléletmódbeli kapcsolódási pontokra.<br />

Fõ témaként a narráció és az én-tapasztalat mibenléte, valamint a transzcendenshez való viszonyulás mikéntje jelölhetõ<br />

meg. A dolgozat deduktív módon építkezik, amennyiben azt a kiinduló tételt, mely szerint A séta és A nyugalom<br />

párregényként olvasható, az említett vonatkozásokban bizonyítani kívánja az egyes alkotásokra koncentrálva.<br />

A narratív szerkezetet tekintve összehasonlítási alapul szolgál, hogy mindkét szöveg emlékezõ pozícióból szólal<br />

meg, alanyi beszédmódot követ; emellett kérdésessé teszi az elbeszélõ kilétét. Az én-tapasztalat esetében a szubjektum<br />

önérzékelésének problémája adódik. A séta fõszereplõje múltbeli önmagát alkotja meg felnõttkoráig, ez a „maga”<br />

azonban mindvégig töredezett, megismerhetetlen marad. Weér Andor saját és testvére énjét egyesíti, ugyanakkor szerepe<br />

van Fehér Eszter énjének létrehozásában. Szintén értelmezési szempont a regényalakok transzcendenshez való viszonya,<br />

amely hasonlóan problematikusnak mutatkozik a mûvekben: A séta világa istentelen, nem Isten nélküli, de Isten-ellenes.<br />

A nyugalom lapjain esetlegesen egy apa-isten képe rajzolódhatna ki, ha Weér Andor bízna a magasabbrendûben.<br />

Vágyik rá, de nem tud fiú lenni.<br />

A befejezõ rész összegzõ igényû, a komparatív olvasás hozadékait veszi sorra. A végkövetkeztetés igazolja a kezdeti<br />

hipotézist: A séta és A nyugalom több vonatkozásban párregénynek tekinthetõ, azaz Bartis Attila regénymûvészetében<br />

önmagát építõ, tudatosan továbbépítõ prózapoétika nyilvánul meg.<br />

Kulcsszavak: összehasonlítás, elbeszélésmód, szubjektumkeresés, profanizáció<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

SEMI-TRANSPARENT MIRRORS<br />

(The comparative analysis of Attila Bartis’ two novels)<br />

Author: Kitti WÖLFINGER 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Antal BÓKAY university professor<br />

IInstitution: University of Pécs, Faculty of Humanities, Department of Modern Literature, Pécs<br />

The essay offers a detailed analysis of the two novels of Attila Bartis: from The walk and The calm; according to selected<br />

angles. My purpose is to present some prose-poetical and point of view connections among different Bartis-works.<br />

The major themes are the nature of the narrative structure, the self-experience and the mode of relation to the<br />

transcendence. The paper is built up in a deductive manner, as it tries to prove the starting thesis, that The walk and<br />

The calm can be read as a couple of novel.<br />

From the point of the narrative structure the background of the comparison is that both texts are articulated as<br />

memories, their manner of speech is subjective; and the narrator’s identity is problematic. In the case of the self-experience<br />

the problem of the subject’s self-perception is presented. The walk’s main character constitutes oneself from<br />

his/her childhood to his/her adulthood; but this „oneself” all the while is being fragmentated and becomes unknowable.<br />

Andor Weér combines his self with the self of his sister, and participates in the establishment of Eszter Fehér’s<br />

self. The relation of the novel’s figures to transcendence is also very complex in the works: the world of The walk<br />

is godless, it means that it isn’t whitout God but it is against God. In The calm a father-god can be visualised, if Andor<br />

Weér could trust in the transcendent. Andor has a desire for it, but he cannot be a son.<br />

The end claims to be a summing up of the comparative reading and the initial hypothesis is proved by the conclusion:<br />

The walk and The calm can be taken for a couple of novel and in the art of Attila Bartis’ novel a consciously shaped<br />

prose-poetics manifests itself.<br />

Keywords: comparison, way of narration, subject-searching, profanity<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

165


166<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

YU(?)-HU(?)-(?)?<br />

avagy Domonkos – identitáshalmazok a Kormányeltörésben óta<br />

Szerzõ: ROGINER Oszkár abszolvens<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva rendkívüli tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék<br />

Dolgozatom célja Domonkos István lírájának a nemzeti identitás szempontjából való sokoldalú vizsgálata. Kiindulópontom<br />

a Kormányeltörésben „hosszúvers” és a nemrégiben napvilágot látott Yu-Hu-Rap címû kötet szöveganyaga.<br />

Megkísérlem körvonalazni azon identitásváltozásokat, amelyek egy anyanyelvi környezettõl, a regionális kultúrától távol,<br />

valamint a tartós publikációhiány következtében nyilvánulnak meg.<br />

A változások tipológiáját szeretném kidolgozni, halmazokba foglalni, amelyek az azonosulás/azonosítás problematikáját<br />

vetik fel. Kiemelhetõ viszont a tipológia nyitottsága, a változások lehetõsége. Irodalmi példákat keresek a hajdani<br />

bikulturalizmus nosztalgikus megidézésre és a jelenvaló nemzeti identitást (amennyiben egyáltalán beszélhetünk<br />

ilyenrõl) igazoló mozzanatokra, azaz a kétféle szemléletmód közötti feszültség bizonyítására.<br />

Kulcsszavak: Domonkos Isván, Kormányeltörésben, Yu-Hu-Rap, nemzeti identitás, identitáskeresés, kulturális kötõdés,<br />

multikulturalizmus, önreprezentáció<br />

YU(?)-HU(?)-(?)?<br />

or Domonkos identity-sets since the Kormányeltörésben<br />

Author: Oscar ROGINER absolvent<br />

Supervisor: Dr. Éva HÓZSA university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Philosophy, Department of Hungarology, Novi Sad<br />

The essays aim is the thorough examination of lyrics of István Domokos, concerning the national identity. My<br />

starting points are the textual materials of the „poem” Kormányeltörésben, and the recently published Yu-Hu-Rap. I will<br />

try to give an outline of the identity changes, which were caused by the lack of mother tongue context and regional<br />

culture, furthermore by the lack of publishing possibilities. I will try to work out a typology, to merge into so called<br />

sets the problems which imply to identity/identification. It’s significant to point out the opennes of this typology, and<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

the possibility of shaping. I search for literary examples for the recapture of the late biculturalistic nostalgia and the<br />

present national identity (if we may speak of such), to prove the tension between these two perspectives.<br />

Keywords: national identity, identitysearch, cultural bonding, multiculturalism, selfrepresentation<br />

YU(?)-HU(?)-(?)?<br />

ili Domonkoš identiteti od „poeme” Kormányeltörésben<br />

Autor: Oskar ROGINER apsolvent<br />

Mentor: dr. Eva HOŽA univerzitetski profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Katedra za maðarski jezik i književnost, Novi Sad<br />

Cilj ovoga rada je mnogostrana istraga nacionalnog identiteta u lirici Ištvana Domonkoša (Domonkos István). Poèetne<br />

taèke su mi tekstualne graðe „poeme” Kormányeltörésben i njegove nedavno publikovane knjige Yu-Hu-Rap. Pokušavam<br />

da promeni identiteta ocrtam konture, koje su nastale u permanentnom nedostatku publikacijskih moguænosti<br />

i daljinom maternjeg jezika i regionalne kulture.<br />

Želim da izradim tipologiju promena, da ih svrstam u tzv. skupove koje proizilaze iz problematike identiteta/identifikacije.<br />

Važno je napomenuti, da su ovi skupovi otvoreni i spremni i uvek spremni za redefinisanje. Tražim potvrdne<br />

književne primere izmeðu nostalgiènog priseæanja nekadašnjeg bikulturalizma i današnje nacionalne svesti (u koliko<br />

se o tome još može prièati), tj. potvrde tenzije izmeðu dve vrste perspektive.<br />

Kljuène reèi: nacionalni identitet, potraga za identitetom, kulturnna privrženost, multikulturalizam, samoreprezentacija<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

167


168<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

KÖZÖTT-ÉLMÉNY<br />

Szerzõ: KONCSOS Kinga, IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomtudományi<br />

és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs<br />

A dolgozat témája Nemes Nagy Ágnes költészete, különös tekintettel az ismeretelméleti megoldásokra. Kiindulópontként<br />

József Attila kései és Nemes Nagy Ágnes korai mûvei közötti párhuzamokat ismertet, majd pedig a témának<br />

a Nemes Nagy felõli megközelítését tárgyalja, továbbá, hogy az hogyan alakul a feminista episztemológiai diskurzushoz<br />

képest. A befejezõ rész arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen (további) szempontokból illeszkedhet Nemes Nagy<br />

a feminista hagyományba.<br />

A kutatás alapvetõ célja, hogy megmutassa, hogy bár Nemes Nagy Ágnes hisz az ész általi megismerésben, az állandó<br />

objektivizálásra törekvõ racionalizáló folyamat nem zárja ki nála az odafordulást mint önmagamról való megfeledkezést,<br />

amely viszont nem szünteti meg az ént. A megismerõt és a megismerés tárgyát így nem tekinthetjük bináris ellentétpárnak,<br />

legyen szó tudományról, vagy a szerelemrõl. Az elemzés ebben a viszonyban vizsgálja a szavak szerepét.<br />

A dolgozat elméleti háttere a dekonstrukció, a pszichoanalízis, a feminista filozófia, Jacques Lacan, Julia Kristeva<br />

és Merleau-Ponty elméletei. Vizsgálja továbbá Schein Gábor hasonló témájú értelmezését.<br />

Kulcsszavak: megismerés, között-élmény, odafordulás, mondhatóság<br />

EXPERIENCE OF BEING BETWEEN<br />

Author: Kinga KONCSOS, 4 th year student<br />

Supervisor: Antal BÓKAY, DSc. professor<br />

Institution: Univesity of Pécs, Faculty of Arts, Professorship of Modern Science of Literatur, Pécs<br />

The subject of the essay is the poetry of Ágnes Nemes Nagy, with special attention epistemological questions. As a<br />

starting point, the parallel between Attila József’s later poetry, and Ágnes Nemes Nagy early period is discussed. Further<br />

I study how the works of Nemes Nagy are shaped by a feminist epistemology and finally I attempt to answer the<br />

question, how Nemes Nagy suited feminist tradition.<br />

The main aim of my study is to show that Ágnes Nemes Nagy, who believes in rational cognition, strives for constant<br />

objectivation never excludes the turn toward herself, never excludes the personal. In this sense we cannot consi-<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

der the subjective and the subject of the cognition as binary polarity if we think either about science or love. The paper<br />

discusses the role of language, of words in this relation.<br />

The theoretical background used is deconstruction, psychoanalysis, feminist theory, the ideas of Jacques Lacan,<br />

Julia Kristeva and Merleau-Ponty and I also use the literary analysis of Gábor Schein.<br />

Keywords: emotional cognition, oblivion of myself, experience of being between, bound of expressibility<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

169


170<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

PEREM-KÖZÉRZET ÉS CSALÁDMODELLEK<br />

A KORTÁRS VAJDASÁGI MAGYAR NOVELLÁKBAN<br />

Szerzõ: SZ. MÓRA Regina okleveles filológus-master<br />

Témavezetõ: Dr. HÓZSA Éva egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tanszék, Újvidék<br />

A dolgozat több nézõpontból közelíti meg a Peremet, ebben az esetben a vajdasági írói, emberi közérzetet, az ún.<br />

perem-közérzetet, a kentaurság fogalmát, melyhez a vidék filozófiája kapcsolható.<br />

Öt kortárs vajdasági novellista egy-egy novelláskötetében (Gion Nándor: Mit jelent a tök alsó?; Végel László: Szitkozódunk,<br />

de szemünkbõl könnyek hullanak; Szathmári István: Ünnepnapok; Bence Erika: Ibolya utca; Aaron Blumm:<br />

Csáth kocsit hajt) vizsgálom a perem- közérzetet, azt, melytõl a kisebbségben élõ író, szubjektum, család nem szabadulhat.<br />

Munkám során a novelláskötetekbõl motívumokat, helyzeteket, metaforákat emeltem ki, melyek elõfordulása bizonyítja<br />

a peremhez való kötõdést, ezek a mozzanatok pedig a családok/mikroközösségek alakulására vagy ki nem alakulására<br />

is kihatnak. Kiemelhetõ például a kisebbség, hazátlanság, idegenség, hajó-metafora, zsákutca stb.<br />

A befejezõ rész az emlékezet formáló/átformáló hatását értelmezi. Megállapítható, hogy a vidék szellemisége<br />

szempontjából nincs abszolút vég/befejezés/halál, ez a menekülési lehetõség (is) lezárult, marad tehát a behatárolt<br />

perem, a Vajdaságban-lét.<br />

Kulcsszavak: perem-közérzet, családmodell, a vidék filozófiája, a vidék szelleme, kisebbségi létélmény, kentaurság<br />

FRINGE-FEELING AND FAMILY MODEL<br />

IN CONTEMPORARY VOJVODINIAN HUNGARIAN SHORT STORIES<br />

Author: Regina SZ. MÓRA 5 th year student<br />

Supervisor: Dr. Éva HÓZSA university professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Philosophy, Department of Hungarian Language and Literature, Novi Sad<br />

This work makes several different approaches at the Fringe, which in this case involves Vojvodinian writers, people’s<br />

mood, the so-called „fringe-feeling”, the issue of Centaurism which is connected to the philosophy of the countryside.<br />

Five modern Vojvodinian collections of short stories are analyzed: Nándor Gion: Mit jelent a tök alsó?; László Végel:<br />

Szitkozódunk, de szemünkbõl könnyek hullanak; István Szathmári: Ünnepnapok; Erika Bence: Ibolya utca; Aaron<br />

Blumm: Csáth kocsit hajt. The focus is on the „fringe-feeling”, which the writer, living in minority, cannot shake off,<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

nor can the subject or family. The aim was to highlight motives, situations, metaphors in these collections of short stories<br />

which will serve as proof for the connection to the fringe. Such details have an impact on the development (or<br />

the lack of development) of families or micro communities. The focus is on minority, lack of home country, „alienness”,<br />

ship metaphor, cul-de-sac, etc.<br />

The final part deals with the effect of creating and forming memories. It can be stated that from the point of view<br />

of countryside mentality there is no absolute end/death, this route of escape is (also) closed. All there is, is the limited<br />

fringe, the „in-Vojvodina” existence.<br />

Keywords: fringe-feeling, family model, philosophy of the countryside, countryside mentality, minority existence, Centaurism<br />

OSEÆANJE PERIFERNE PRIPADNOSTI<br />

I MODELI PORODICE-PORODIÈNI MODELI U DELIMA<br />

VOJVOÐANSKIH SAVREMENIH NOVELISTA<br />

Autor: Regina S. MORA diplomirani filolog-master<br />

Mentor: Dr. Eva HOŽA profesor<br />

Institucija: Filozofski kakultet, Novi Sad, Katedra za maðarski jezik i književnost<br />

Rad posmatra periferiju iz razlièitih aspekata u prvom redu prilazi problematici sa aspekta vojvoðanskog maðarskog<br />

pisca, kao ljudskog biæa, koji živi na periferiji i koji taj život proživljava na osobit naèin, što se ogleda u njegovom<br />

raspoloženju. Njegovo raspoloženje se može povezati sa pojmom kentaurstva, a to se vezuje za filozofiju ove oblasti.<br />

Od savremenih novelopisaca je obraðena je po jedna zbirka novela pet autora (Gion Nándor: Mit jelent a tök alsó?;<br />

Végel László: Szitkozódunk, de szemünkbõl könnyek hullanak; Szathmári István: Ünnepnapok; Bence Erika: Ibolya<br />

utca; Aaron Blumm: Csáth kocsit hajt) u kojima se prouèava oseæanje periferne pripadnosti iz koje ne može da se<br />

oslobodi ni pisac, pripadnik nacionalne manjine, ni subjekat, niti porodica. U radu su izdvojeni motivi, sluèajevi, metaforistièki<br />

opisi èije prisustvo potvrðuje koliko su vezani za tu perifernu priopadnost i kako te pojave utièu na nastanak<br />

i razvoj mikro zajednice ili na to da one ne budu formirane. Iz motiva se još može izdvojiti: pripadanje manjinskim<br />

narodima, biti bez domovine, živeti negde kao stranac, živeti u æorsokaku i sliènio.<br />

Završni deo analizira uticaj seæanja i priseæanja na prošlost. Može se zakljuèiti da u intelektualnom smislu na periferiji<br />

ne postoji apsolutni kraj ili završetak niti apsolutna smrt. Ostaje samo ogranièen, oivièen prostor: život ili bitisanje<br />

u Vojvodini.<br />

Kljuène reèi: oseæanje periferne pripadnosti, porodièni model, ideja predela, oseæanje pripadanju manjini, kentaurstvo<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

171


172<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

AZ AZONOSSÁG TÜKÖRKÉPEI<br />

Szerzõ: PÁL-LUKÁCS Zsófia, V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. ORBÁN Jolán egyetemi docens<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomtörténeti<br />

és Irodalomelméleti Tanszék, Pécs<br />

Dolgozatomban Nádas Péter „Egy családregény vége” és az „Emlékiratok könyve” címû mûveinek (transz)diszkurzív viszonyát<br />

vizsgálom. Olvasatomban a két mû belsõ világa egymásra nemcsak történelmi, szemantikai és motivikus értelemben,<br />

de kiemelten ontológiai értelemben reflektál; ezért az opusok között fennálló kapcsolat lehetõségét az azonosság<br />

ideológiájának fokozatos széttörésében ragadom meg. Eszerint a mûvek narratívája az identitás és önazonosság<br />

keresésének a létjogosultságát nemhogy megkérdõjelezi, de értelmezésemben szándékosan tagadja.<br />

Az Emlékiratok könyve már nem(csak) azzal a múltképpel operál, mint az Egy családregény vége címû mû, ahol a múlt<br />

felidézése egy eredetmítoszhoz való hozzáférést tesz lehetõvé, hanem a múlt jelenbe íródása éppen ezt a hozzáférést<br />

lehetetleníti el. Ezáltal az Emlékiratok könyve a narratív identitást mint az önhitelesítés lehetõségét új kontextusba és egy<br />

árnyaltabb megvilágításba helyezi.<br />

Kulcsszavak: transzdiszkurzivitás, önazonosság, narratív identitás, töredékesség<br />

„NARRATIVE IDENTITY AS A SELF- INTERPRETATION”<br />

Author: Zsófia PÁL-LUKÁCS 5 th year student<br />

Supervisor: Dr. Jolán ORBÁN associate professor<br />

Institution: Univesity of Pécs, Faculty of Humanities, Department of Literary Theory and Modern Literature, Pécs<br />

In my paper I focus on the transdiscursive relationship between two of Péter Nádas novels: The End of a Family<br />

Story and A Book of Memories. I presuppose that the inner world of the novels reflect on each other not only historiographically,<br />

semantically and motivically, but ontologically too. One of the relations between the two novels in my viewpoint<br />

it is the narratives, as a central form of self- interpretation. In this sense the novels not only query the identity,<br />

but deny it also. While in The End of a Family Story evoking the past is an opportunity to be close to an ancestry myth,<br />

The Book of Memories shows its impossibility. At the same time The Book of Memories the narrative identity contain the<br />

self- understanding in new perspective and a new concept too.<br />

Keywords: transdiscursivity, identity, narrative identity, fragmentarity<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

ADALÉKOK A KÉRÉS PRAGMATIKÁJÁHOZ A MAGYAR NYELVBEN<br />

EGY PACSÉRI KÉRDÕÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN<br />

Szerzõ: LAKI Boglárka okleveles filológus-master<br />

Témavezetõ: Dr. LÁNCZ Irén egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék<br />

A dolgozat bemutatja, hogy a kérés során milyen stratégiákat választanak a diák és felnõtt adatközlõk különbözõ<br />

szituációkban, hogyan kérünk barátunktól, ismeretlen fiataltól, felnõttõl és tanárunktól, fõnökünktõl kisebb vagy nagyobb<br />

szívességet.<br />

Arra kerestem a választ, mely kérésstratégiákat alkalmazzuk leggyakrabban, mely stratégiák vannak kis százalékban<br />

jelen, illetve melyek hiányoznak, hogyan befolyásolják a külsõ és a belsõ kontextuális tényezõk kérésstratégiánk kiválasztását,<br />

tapasztalható-e eltérés ezt illetõen a különbözõ korosztályokban. Vizsgálataim során ún. diskurzuskiegészítõ<br />

feladatlapot használtam.<br />

Az adatközlõk kérési szokásainak elemzése azt mutatja, hogy a szakirodalomban körvonalazott kilenc stratégia közül<br />

adatközlõim fõként kettõt, a származtatott módot és az elõkészítõ stratégiát részesítették elõnyben. A stratégiaválasztást<br />

többek között a belsõ kontextuális tényezõk, a kérés súlya, valamint a külsõ kontextuális tényezõk, a beszédpartnerek<br />

közötti társadalmi távolság, hatalmi viszony határozza meg. A különbözõ szituációkban korosztály szerint eltérés<br />

tapasztalható a választott stratégiákat illetõen. A kérés során is különbözõ nyelvhasználati elvek és stratégiák érvényesülnek.<br />

E beszédaktus vizsgálata jó lehetõséget biztosít arra, hogy megfigyeljük, mennyire direkt vagy indirekt, udvarias<br />

vagy udvariatlan módon fogalmazzuk meg kéréseinket.<br />

Kulcsszavak: stratégia, szituáció, külsõ kontextuális tényezõ, belsõ kontextuális tényezõ, elõkészítõ stratégia, származtatott<br />

mód, direktség, udvariasság, arcvédés<br />

PRILOZI UZ PRAGMATIKU MOLBE U MAÐARSKOM JEZIKU NA<br />

OSNOVU ANKETIRANJA IZVRŠENOG U PAÈIRU<br />

Autor: Boglarka LAKI diplomirani filolog-master<br />

Mentor: Dr Irena LANC profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Odsek za maðarski jezik i književnost, Novi Sad<br />

Struèni rad prikazuje kakve sve strategije biraju uèenici i odrasli u razlièitim situacijama prilikom iskazivanja molbe,<br />

kako to èine u odnosu na nepoznatog vršnjaka, odrasle, nastavnike, šefa, kada mole za manju ili veæu uslugu.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

173


174<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

Tražila sam odgovor, koje strategije molbe koristimo najèešæe, koje su u manjem procentu, ili koje uopšte nisu<br />

prisutne; kako spoljašnji i unutrašnji kontekstualni faktori utièu na izbor strategije molbe, da li ima razlike kada se radi<br />

o razlièitim starosnim grupama. Prilikom istraživanja koristila sam anketni list sa dopunskim diskursima.<br />

Uobièajen naèin iskazivanja molbe anketiranih prikazuje, da se od, u struènoj literaturi navedenih devet strategija,<br />

najèešæe koriste dve, najdirektnija i konvencionalna. Izbor strategije najèešæe odreðuju unutrašnji – težina molbe –<br />

i spoljašnji – društvena distanca i hiererhijski odnos izmeðu verbalnih partnera – kontekstualni faktori. U razlièitim situacijama,<br />

u izboru strategije postoje razlike izmeðu uèenika i odraslih.<br />

Prilikom molbe izražavaju se razlièiti principi i strategije. Istraživanje ovog akta govora pruža dobru priliku da uoèimo,<br />

da li na direktan ili indirektan, uèitiv ili neuèitiv naèin formulišemo naše molbe.<br />

Kljuène reèi: strategija, situacija, spoljašnji kontekstualni faktor, unutrašnji kontekstualni faktor, direktnost, uèitivost,<br />

zaštita obraza<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A KOLLOKÁCIÓK CÉLNYELVI NORMATIVITÁSÁNAK SZEREPE A<br />

FORRÁSNYELVI MÛFAJI IDENTITÁS MEGÕRZÉSÉBEN<br />

Szerzõ: CSORBA Gábriel PhD-hallgató, II. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. HELTAI Pál egyetemi tanár<br />

Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Fordító- és Tolmácsképzõ Tanszék, Budapest<br />

A fordítás funkcionális megközelítése a forrásnyelvi üzenet célnyelvi normákhoz való megfeleltetését feltételezi. A<br />

norma ismerete szakfordítás esetében különösen fontos, mert az adott diskurzusközösség elvárja a fordítóktól is, hogy<br />

betartsák a célnyelv releváns regiszterének és mûfajának normáit.<br />

A jelen kutatásban azt vizsgáltuk, hogy korpusz-alapú módszerekkel mennyire mutatható ki normatív nyelvhasználat<br />

a szakcikkek bevezetõiben, különös tekintettel a retorikai mozzanatok kollokációhasználatára. Ehhez 10 magyar és<br />

10 angol humángenetikai témájú szakcikk bevezetõjébõl kétnyelvû annotálatlan korpuszt építettünk, a bevezetõket<br />

Swales CARS-modelljét alkalmazva mozzanatokra és lépésekre bontottuk, majd ezekbõl további lépésenkénti alkorpuszokat<br />

hoztunk létre. A korpusz terjedelmi korlátai ellenére a vizsgálat eredményeképpen feltételezhetõ, hogy a tudományos<br />

szakcikkek bevezetõiben nemcsak a retorikai szerkezetek és a nagyobb nyelvi egységek mutatnak konvencionalitást,<br />

hanem az ezeket képezõ kollokációk is.<br />

Ez alapján a fordítók számára nagyban megkönnyíthetõ a célnyelvi norma követése azáltal, hogy tudatosítjuk náluk<br />

azokat az ismétlõdõ szintagmatikus mintákat, melyek hozzájárulnak a forrásnyelvi mûfaj identitásának megõrzéséhez<br />

is a célnyelvben.<br />

Kulcsszavak: kollokáció, norma, korpusz, CARS-modell<br />

THE ROLE OF NORMATIVE TARGET LANGUAGE COLLOCATIONS<br />

IN PRESERVING THE GENERIC IDENTITY OF THE SOURCE TEXT<br />

Author: Gábriel CSORBA 2 nd year PhD student<br />

Supervisor: Dr. Pál HELTAI university professor<br />

Institution: Eötvös Lóránd Science University, Faculty of Humanities, Budapest<br />

The functional approach to translation draws heavily on conforming the source language message to target language<br />

norms. Following these norms is particularly important in case of technical translation, since the target discourse<br />

community expects the translator to adhere to the relevant register and genre of the target language at all times.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

175


176<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

The major purpose of the present research was to examine what results could be obtained from a corpus-based method<br />

in revealing normative language use in research paper introductions, especially in relation to collocation use in<br />

the individual rhetorical moves. To this end, an unnannotated comparable corpus of introductions has been built<br />

from 10 Hungarian and 10 English journal articles on human genetics. The corpus has been analysed relying on Swales’<br />

CARS model, and further subcorpora of the individual steps have been created. Despite the diminutive size of the<br />

corpus, the results of the analysis seem to suggest that not only the rhetorical structures and the larger linguistic units<br />

show conventionality in research paper introductions, but also the collocations comprising these structures and units.<br />

These findings may help translators follow the target language norms more closely by making them aware of recurrent<br />

normative syntagmatic patterns. In this way, the translators will also be able to keep more easily the generic identity<br />

of the source language genre in the target language.<br />

Keywords: collocation, norm, corpus, CARS model<br />

ULOGA NORMATIVNIH KOLOKACIJA CILJNOG JEZIKA<br />

U OÈUVANJU ŽANROVSKOG IDENTITETA IZVORNOG TEKSTA<br />

Autor: Gabriel ÈORBA II godina PhD studija<br />

Mentor: Dr Pal HELTAI univerzitetski profesor<br />

Institucija: Univerzitet Etveš Lorand, Filozofski fakultet, Odsek za prevoðenje i tumaèenje, Budimpešta<br />

Funkcionalni pristup prevoðenju pretpostavlja usklaðivanje izvornog koda normama ciljnog jezika. Poznavanje<br />

ovih normi je od izuzetne važnosti naroèito pri struènom prevoðenju, jer data diskursna zajednica oèekuje i od prevodilaca<br />

da se drže relevantnih registarskih i žanrovskih normi ciljnog jezika. Svrha ove analize je prema tome bila da se<br />

ustanovi u kolikoj meri je moguæe prikazati jezièku normativnost u uvodima struènih èlanaka koristeæi se metodom<br />

analize elektronskog jezièkog korpusa, naroèito u pogledu upotrebljenih kolokacija u datim retorièkim potezima. Da<br />

bismo postigli ovaj cilj, sastavili smo neanotiran dvojezièni uporediv korpus uvoda uzetih iz 10 maðarskih i 10 engleskih<br />

nauènih èlanaka na temu humane genetike. Èitav korpus smo rašèlanili na pojedine retorièke poteze i korake na<br />

osnovu Svejlzovog CARS modela, a zatim smo napravili pojedine podkorpuse za svaki retorièki potez. Iako je korpus<br />

bio premalen, kao rezultat se može pretpostaviti da je odreðen nivo jezièke konvencionalnosti u uvodima nauènih radova<br />

prisutan ne samo na planu retorièkih struktura i veæih jezièkih jedinica, veæ i na planu kolokacija kao njihovih<br />

sastavnih delova. Na osnovu ovoga se umnogome može olakšati praæenje normi ciljnog jezika u prevodilaèkom radu<br />

na taj naèin što se prevodiocima usmeri pažnja na one normativne sintagmatske šablone, koji doprinose oèuvanju žanrovskog<br />

identiteta izvorne poruke u ciljnom kodu.<br />

Kljuène reèi: kolokacija, norma, korpus, CARS model<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

A MAGYAR SZÓ, POLITIKA, BLIC ÉS DNEVNIK NAPILAPOKBAN<br />

HASZNÁLT KÉPEK ÉS CÍMEK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGE<br />

Szerzõ: SINKOVICS Norbert, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. GYÖRE Zoltán docens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Médiatanulmányok Tanszéke, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

A képi dekódolás folyamata domináns szerepet tölt be mindennapjainkban. Ennek tükrében a médiaüzenetek képi<br />

retorikájának vizsgálata különösen indokolt. Ma a média világát és az információs társadalom jelenét éljük. Dolgozatom,<br />

amely négy Szerbiában megjelenõ napilapban (Magyar Szó, Politika, Blic, Dnevnik) szereplõ képek és információk<br />

elemzésével foglalkozik, segíthet abban, hogy megismerjük és felfedjük az esetleges képi manipulációkat. Munkám<br />

a kép és a szöveg különbözõ viszonyait is vizsgálja. A médiadiskurzus-analízis eredményeivel rámutattam néhány hiányosságra,<br />

manipulatív elemre, amelyeket a lapok szerkesztõi elkövettek, alkalmaztak.<br />

Kulcsszavak: napilapok, kép, manipuláció, nem verbális kommunikáció<br />

INFORMATIVE TRAIT OF THE USED IMAGES AND TITLES IN DAILY<br />

PAPERS „MAGYAR SZÓ”, „POLITIKA”, „BLIC” AND „DNEVNIK”<br />

Author: Norbert SINKOVICS 3 rd year student<br />

Supervisor: Dr. Zoltán GYÖRE docent<br />

Institution:University of Novi Sad, Faculty of Philosophy, Department of Media Studies, Novi Sad<br />

Hungarian College for Higher Education in Vojvodina<br />

Nowadays the process of picture decoding fills a dominant part in our lives. Hence the examination of the picture<br />

rhetoric of media messages is especially reasonable. Today we live in the present of the media world and the society of<br />

information. My essay which is engaged in the analysis of pictures and information in the four daily papers published<br />

in Serbia (Magyar Szó, Politika, Blic, Dnevnik) could help to know and identify incidental picture manipulations. In<br />

my essay I also examinate the different realationships between picture and text. With the results of the media discourse<br />

analysis I pointed out some imperfection and manipulative elements that were used by the editors of these daily papers.<br />

Keywords: daily papers, picture, manipulation, nonverbal communication<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

177


178<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

INFORMATIVNI KARAKER SLIKA I NASLOVA U<br />

DNEVNIM NOVINAMA „MAÐARSO”, „POLITIKA”, BLIC” I „DNEVNIK”<br />

Autor: Norbert ŠINKOVIÆ III godina studija<br />

Mentor: Dr Zoltan ÐERE docent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Odsek za medijske studije, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Proces dekodiranja slika igra dominantnu ulogu u našoj svakodnevnici. Oslonivši na ovu èinjenicu vrlo je bitno<br />

analizirati retoriku slika u medijima. Živimo u svetu zasiæenom medijima. Ovaj rad, koji se bavi analizom slika i sadržaja<br />

èetiri dnevnog lista („Maðarso”, „Politika”, „Blic”, „Dnevnik”), može nam pomoæi da upoznamo i prepoznamo eventualne<br />

manipulacije sa slikom. Rad analizira i odnos slike i teksta na raznim relacijama. Sa rezultatima analize medijskog<br />

diskursa sam ukazao na neke manjkavosti i manipulativne elemente, sa kojima su se služili urednici listova.<br />

Kljuène reèi: dnevne novine, slika, manipulacija, neverbalna komunikacija<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

SZEKRÉNYBEN ÕRZÖTT EMBERÖLTÕK<br />

(A gombosi Rumi Mária öltözékei az 1930-as évektõl napjainkig)<br />

Szerzõ: SZÜGYI Judit<br />

Témavezetõ: Dr. SILLING István egyetemi tanár<br />

Intézmény: Magyar Táncmûvészeti Fõiskola, Néptáncpedagógus Szak, Budapest<br />

A dolgozat célja Rumi Mária (szül. 1928-ban) öltözékeinek bemutatása, melyeket az 1930-as évektõl napjainkig<br />

õriz és használ.<br />

Megírásához az anyagot kutatómunkám szolgáltatta. A gombosi viselettel kapcsolatos eddigi kutatások eredményeit<br />

Cselenák Gáborné Durcsák Mária (A gombosi népviselet) és Kálóczi Aranka (A gombosi nõi viselet szemiotikai<br />

leírása) írásaiból ismertem meg. Támpontul szolgált továbbá Raj Rozália és Nagy István Doroszlói népi textíliák címû<br />

könyve.<br />

A dolgozat célja egy személy ruháin keresztül bemutatni a gombosi viselet jellegzetességeit. Manapság ez már szinte<br />

lehetetlen, hiszen a lakosság már kivetkõzött és a gyönyörû viseletnek sokszor csak egy-egy színpompás darabja maradt<br />

meg a szekrények mélyén. Egy teljes fennmaradt ruhatár ezért páratlan etnográfiai értéket képvisel. A gyûjtés során<br />

videókamerával rögzítettem a struktúrálatlan interjúkat, amelyekben Rumi Mária adatközlõ mesél ruháiról. A kérdések<br />

az egyes ruhadarabok megnevezésére, anyagára, eredetére, szabásának és díszítésének jellegzetes vonásaira, viselésének<br />

alkalmaira vonatkoztak. Fényképek is készültek, melyek megkönnyítették a késõbbi elemzõ munkát.<br />

A dolgozat elsõ része sorba veszi Maris néni megõrzött ruhadarab fajtáit, leírja jellegzetességeiket. Kitér az akkoriban<br />

használatos anyagokra, a színek szerepére, valamint arra, hogy milyen alkalomra miben illett megjelenni.<br />

A dolgozat második része részletes leltár Rumi Mária megmaradt ruhadarabjairól, melyben táblázatok segítségével<br />

tekinthetõk át gyermekkori, lánykori és fiatalasszonykori ruhái. Itt van feltüntetve az egyes ruhadarabok megnevezése,<br />

színe, anyaga, díszítése.<br />

Kulcsszavak: Gombos, viselet darabjai (tüledálló, üng, blúz, mellény, vállkendõ, szoknya, kötény, kiegészítõk), anyagok<br />

(cicc, gyolcs, zefir, dibet, magyardibet, delin, bársony, selyem, bársonyvirágú selyem, kangár, szövet)<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

179


180<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

GENERATION SPANS PRESERVED IN THE CUPBOARD<br />

(The clothes of Maria Rumi from Bogojevo (Gombos), from the 1930s until nowadays)<br />

Author: Judit SZÜGYI<br />

Supervisor: Dr. István SILLING university professor<br />

Institution: graduate of the Hungarian Dance Academy, folk dance pedagogue, Budapest<br />

The aim of my paper is to introduce the clothes of Maria Rumi (born in 1928) which she has preserved and used<br />

from the 1930s until nowadays.<br />

The data which I used to write this essay were collected during my own research. I have learned the sofar results<br />

of the Bogojevo traditional costume from the writings of Cselenak Gaborne Durcsak Maria – Bogojevo traditional costume<br />

wear – and Kaloczi Aranka – The semiotics of Bogojevo traditional costumes. The book about the national textiles<br />

by Raj Rozalia and Nagy Istvan was of great help for me as well.<br />

The purpose of this essay is to show through ones’ clothings the caracteristics of the Bogojevo traditional costumes.<br />

This has became almost impossible by present day, whilst the population has taken its traditional clothes off and<br />

the symbols of the colors of this beautiful wearing could only be seen on some cupboards. Thus an intact wardrobe<br />

has made a unique ethnographical value by this time.<br />

During the research I recorded the unstructured interviews with a videocamera, during which the informant, Maria<br />

Rumi talked about her clothes. The questions were about the name, material, origin and cut of certain clothes, the<br />

specalities of their ornaments, as well as the occasions when they were worn.<br />

The first part of my paper enumerates which kind of clothes of Maria Rumi were preserved, and it describes their<br />

features. It also talks about the materials used in that time, the role of colours and occasions when they were worn.<br />

The second part makes an inventory of the preserved pieces of clothing. The names, colours, materials and decoration<br />

of the costumes from her childhood, girlhood and bridehood are shown in tables.<br />

Keywords: Bogojevo (Gombos), pieces of clothing, materials<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

LJUDSKI VEKOVI IZ ORMANA<br />

(Nošnje Marije Rumi iz Bogojeva od 1930-ih godina do današnjih dana)<br />

Autor: Judit SIÐI<br />

Mentor: Dr. Ištvan ŠILING profesor<br />

Institucija: Diplomirani student na katedri pedagoga narodnog plesa Maðarske više škole za plesnu umetnost, Budimpešta<br />

Cilj mog rada je prikazivanje nošnji Marije Rumi (roð. 1928.), koje èuva i koristi od 1930-ih godina do današnjih<br />

dana.<br />

Materijal za ovaj rad sakupila sam vlastitim istraživanjem. Dosadašnje rezultate vezane za istraživanja nošnje iz Bogojeva<br />

upoznala sam iz radova Marije È. Durèak (Bogojevaèka nošnja) i Aranke Kaloci (Semiotski opis ženskih nošnji<br />

iz Bogojeva). Kao referencu, koristila sam i knjigu Rozalije Raj i Ištvana Nað-a Doroslovaèke narodne tekstilije.<br />

Cilj ovog rada je prikazivanje karakteristika nošnje iz Bogojeva analizom odeæe jedne osobe. Danas je ovo zaista<br />

težak zadatak, jer nošnja danas veæ nije u širokoj upotrebi, i komadi ove predivne nošnje èesto mogu da se naðu samo<br />

na dnu ormana. Kompletna, saèuvana garderoba jedne osobe zato predstavlja neprocenjivu etnografsku vrednost.<br />

Tokom prikupljanja materijala sam video-kamerom beležila nemontirane intervjue u kojima izvor podataka, Marija<br />

Rumi govori o svojim haljinama. Pitanja su se odnosila na naziv, materijal, poreklo, karakteristiène crte kroja i ukrasnih<br />

detalja, prilike u kojima su se nosili pojedini odevni predmeti. Naèinjeno je i mnoštvo fotografija koje su olakšale<br />

naknadni analitièki rad.<br />

Prvi deo rada se bavi vrstama oèuvanih odevnih predmeta tetka Marije, i opisuje njihove karakteristike. Obuhvata<br />

i materijale iz tog vremena, ulogu boja, kao i prikladnost pojedinih nošnji za pojedine prilike.<br />

Drugi deo rada je detaljan inventar o odevnim predmetima koji su još u vlasništvu Marije Rumi, i u kojem su tabelarno<br />

prikazane nošnje iz njenog detinjstva, devojaèkih dana i iz doba tek udate žene. U ovom delu su naznaèeni nazivi,<br />

boje, materijali, ukrašavanja pojedinih odevnih predmeta.<br />

Kljuène reèi: Bogojevo, delovi nošnje, materijali<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

181


182<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

VISELET A KÖZÉPKORI SZERBIÁBAN<br />

Szerzõ: KARTAG Sarolta IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. ROKAY Péter egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelem Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

E dolgozat a középkori, X–XV. századi viselettörténetet, nevezetesen a középkori Szerbia lakosainak a ruházkodását,<br />

öltözetét szándékozik bemutatni.<br />

Áttekinti, hogy milyen anyagokból készült a ruházat (pl. bõrbõl, prémbõl, szõttesbõl – a szõttes pedig csalánból,<br />

gyapjúból), kik foglalkoztak ruhavarrással, miben különbözött a falusi és a városi viselet, mit hordtak a jobbágyok, milyen<br />

volt a nemesi viselet, miben pompázott az uralkodó. A szokásjog, a törvényes elõírások vagy uralkodói rendeletek<br />

szabályozták-e az életnek ezt a területét, elõírták-e, mit és milyet szabad viselniük a társadalmi ranglétra más-más fokán<br />

álló személyeknek?<br />

Az öltözet a nem verbális kommunikáció egyik eszköze, amelyet változó mértékben ugyan, de a történelem minden<br />

korszakában kétségtelenül alkalmaznak (amirõl még az is tanúskodik, hogy minden nép nyelvében számtalan, az<br />

öltözékre vonatkozó szólás és közmondás maradt fenn, pl. „Ruha teszi az embert.”). Az öltözet egyszer kisebb, másszor<br />

nagyobb mértékben árulkodik viselõjének társadalmi státusáról, vagyoni és családi állapotáról, etnikai hovatartozásáról,<br />

illetve a foglalkozásáról. Az öltözetnek errõl a szerepérõl írásos dokumentumok, képzõmûvészeti ábrázolások, továbbá<br />

kis számban fennmaradt ruházati darabok, tárgyi emlékek tanúskodnak.<br />

Mindenesetre megállapítható, hogy a hétköznapi alkalmakkor viselt öltözet részeinek alapvetõ típusa szinte minden<br />

társadalmi csoportnál hasonló, azzal, hogy szembetûnõ különbségek mutatkoznak a ruhaanyag fajtájában és minõségében<br />

– tehát értékében, továbbá a díszítõ elemek mennyiségében és pompájában.<br />

Kulcsszavak: öltözet, ruhaanyag, nemesi viselet, társadalmi státus<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

COSTUME IN MIDDLE-AGE SERBIA<br />

Author: Sarolta KARTAG 4 th year student<br />

Supervisor: Prof. Péter ROKAY PhD<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Humanities, Department of History, Novi Sad<br />

College of Higher Education for Hungarians in Vojvodina<br />

The paper attempts to present the history of costume of 10 th –15 th century Serbia, namely the clothing of its population.<br />

It gives an insight to the materials used for clothes (e.g. leather, fur, fabrics woven from nettle or wool), the people<br />

who were engaged in sewing, the differences between the clothes worn in rural areas and towns, what the serfs wore<br />

as opposed to the noblemen, and what was the apparel of the ruler. Was it the common law, legal regulations or<br />

the ruler’s orders that regulated this area of life? Did they lay down what and of what kind was to be worn by the members<br />

of different social standing?<br />

Clothing is one of the means of non-verbal communication that has, although to different extents but in all historical<br />

periods, been undoubtedly used. (This can be proved by the fact that in the language of all nations there are numerous<br />

sayings, proverbs and idioms relating to clothes, e.g. „Clothes make the man.”) Clothing, to some degree,<br />

always speaks about the person who wears it: it tells about their economic and social standing, marital status, ethnic affiliation,<br />

as well as trade. This role of the costume is richly covered by written documents, drawings and paintings, but<br />

there are also a small number of garments, objects and material relics as witnesses of times past.<br />

Accordingly, it can be concluded that the basic types of garments in every-day clothing are similar in all social<br />

ranks except that there are obvious differences in the kind and quality of textile and materials – and therefore in their<br />

value, as well as in the quantity and richness of decorations.<br />

Keywords: clothing, textile, noblemen’s attire, social status<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

183


184<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

ODEVANJE U SREDNJEVEKOVNOJ SRBIJI<br />

Autor: Šarolta KARTAG IV godina studija<br />

Mentor: Prof. dr Peter ROKAI profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Departman za istoriju, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Ovaj rad je pokušaj da se predstavi istorijat odevanja u Srbiji X–XV veka, taènije odeæu naroda u srednjem veku.<br />

Daje se pregled tkanina i materijala od kojih se pravila odeæa (npr. koža, krzno, sukno – a i sukno od koprive ili<br />

vune), ko se bavio šivenjem odeæe, po èemu se razlikovala gradska i seoska nošnja, šta su nosili kmetovi, kakva je bila<br />

odeæa plemstva a kakva odora vladara. Šta je odreðivalo ovaj segment života: obièajno pravo, pravni propisi ili vladarski<br />

ukazi? Da li su propisivali šta i kakvu odeæu mogu da nose pripadnici razlièitih nivoa društvene lestvice?<br />

Odevanje je jedan od naèina neverbalne komunikacije koji se, doduše u razlièitoj meri, ali u svakom periodu istorije<br />

bez sumnje koristio (o èemu svedoèi i èinjenica da u jeziku svakog naroda postoje brojne poslovice, izreke i izrazi<br />

u vezi sa odeæom, npr. „Odelo èini èoveka.”). Odeæa nekad u manjoj nekad u veæoj meri odaje društveni status onoga<br />

koji je nosi, o njegovom imovinskom i porodiènom stanju, etnièkoj pripadnosti kao i zanimanju. O ovoj ulozi odeæe<br />

svedoèe i preostali pisani dokumenti, likovni prikazi, kao i manji broj oèuvanih komada odevnih i sliènih predmeta.<br />

U svakom sluèaju može se zakljuèiti da osnovni odevni predmeti svakodnevne odeæe pokazuju veliku sliènost kod<br />

manje-više svih društvenih staleža, s tim da su uoèljive znaèajne razlike u vrsti i kvalitetu tkanina i materijala – dakle i u<br />

njihovoj vrednosti, kao i u kolièini i raskoši ukrasnih detalja.<br />

Kljuène reèi: odevanje, tkanina, plemiæka odeæa, društveni status<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

VALLÁSI ÉS MITIKUS ELEMEK TOLKIEN KÖZÉPFÖLDJÉBEN<br />

Szerzõ: MIKES Géza, III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Mgr. HALUPKA-REŠETAR Szabina, egyetemi tanársegéd<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Angol Tanszék, Újvidék<br />

A dolgozat fõ témája J. R. R. Tolkien képzeletbeli világára (Középfölde) való hatások felkutatása.<br />

A Középfölde megteremtése J. R. R. Tolkien életmûvének számít. Az angol irodalom tanáraként Tolkien érdeklõdött<br />

az angolszász népek kultúrája és vallása iránt. Õ maga keresztény volt, de hite mellett az õsi germán népek hiedelmei<br />

és mitológiája is vonzották. Bátran feltételezhetjük, hogy ezen õsi hiedelmek és mitológiák, valamint a kereszténység<br />

miszticizmusa is igen nagy hatással voltak Tolkien alkotó munkájára. Dolgozatom alapvetõ célja ezen tényezõk hatásainak<br />

kimutatása.<br />

A kutatás során több összehasonlítást is alkalmaztam: Tolkien mitológiájának elemeit párhuzamba állítottam a legõsibb<br />

angolszász irodalmi mû – Beowulf – elemeivel, valamint az angolszász mitológia és a kereszténység elemeivel is.<br />

Az összehasonlítás eredményei igazolták az állítást, hogy Tolkien alkotására igen nagy hatást gyakorolt az angolszász<br />

pogány mitológia és a kereszténység is.<br />

Kulcsszavak: Tolkien, Középfölde, mitológia, kereszténység<br />

MYTHOLOGICAL AND RELIGIOUS INFLUENCES ON TOLKIEN’S<br />

MIDDLE-EARTH<br />

Author: Géza MIKES, 3 rd year student<br />

Supervisor: Mr. Szabina HALUPKA-REŠETAR, assistant professor<br />

Institution: University of Novi Sad, Faculty of Philosophy, Department of English, Novi Sad<br />

The aim of this paper is to explore the main influences on J. R. R. Tolkien’s mythology featured in the Middleearth<br />

of The Hobbit, The Lord of the Rings and The Silmarillion.<br />

Middle-earth is considered to be Tolkien’s lifework. As a professor of Medieval English literature, Tolkien conducted<br />

extensive research on ancient Anglo-Saxon culture and religion, as well as the myths and rites of the Germanic<br />

people. He was also a devout Christian, and was well acquainted with the mysticism of Christianity. On the basis of<br />

these facts we may assume, that Tolkien was strongly influenced by both the mysticism of Christianity and Anglo-<br />

Saxon mythology in creating the world of Middle-earth. This paper focuses on identifying these influences and on<br />

explaining their relevance.<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

185


186<br />

H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />

The research is based on several comparisons: a parallel is drawn between the elements of Tolkien’s mythology<br />

on the one hand and the epic Beowulf, Anglo-Saxon mythology and the mysticism of Christianity on the other.<br />

The results of the research confirm the initial hypothesis that Anglo-Saxon mythology and Christianity were indeed<br />

a big influence on Tolkien’s Middle-earth.<br />

Keywords: Tolkien, Middle-earth, mythology, Christianity<br />

MITSKI I RELIGIJSKI UTICAJI NA TOLKINOVU SREDNJU ZEMLJU<br />

Autor: Geza MIKEŠ III godina studija<br />

Mentor: Mr Sabina HALUPKA-REŠETAR asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski Fakultet, Odsek Anglistike, Novi Sad<br />

Osnovni cilj rada je da istraži uticaja na J. R. R. Tolkinovu mitologiju, predstavljenu u Srednjoj zemlji u romanima<br />

Hobit, Gospodari prstenova i Silmarilion.<br />

Stvaranje Srednje zemlje je Tolkinovo životno delo. Kao profesor engleske književnosti Tolkin se interesovao za<br />

kulturu i religiju drevnih anglosaksonskih naroda i izuèavao ih je. Bio je pobožan hrišæanin, ali su ga privlaèili i stari<br />

mitovi i legende germanskih plemena. Na osnovu ovih èinjenica možemo pretpostaviti da su verovanja drevnih Germana<br />

i hrišæanski misticizam imali znaèajan uticaj na njegov stvaralaèki rad. Osnovni cilj ovog rada je da utvrdi ove uticaje<br />

i da objasni njihov znaèaj.<br />

Istraživanje se zasniva na uporeðivanju elemenata Tolkinove mitologije sa elementima najstarijeg anglosaksonskog<br />

epa, Beovulfa, kao i sa elementima anglosaksonske mitologije i hrišæanstva.<br />

Rezultati istraživanja potvrðuju poèetnu pretpostavku da su anglosaksonska paganska mitologija i hrišæanstvo imali<br />

velik uticaj na Tolkinov izmišljeni svet Srednje zemlje.<br />

Kljuène reèi: Tolkin, Srednja zemlja, mitologija, hrišæanstvo<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

JELFOLYAM<br />

(az alkotás lélektani FOLYAMata)<br />

Szerzõ: BARLOG Károly, TÖRÖK Erna IV. évfolyam<br />

Közremûködnek: BERÉNYI Emõke, GEDEI Viktória, KOCSIS Lenke IV. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. CSÁNYI Erzsébet egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék<br />

Az alkotói folyamat túlmutat a mûvészi formák puszta alkalmazásán – több annál: valójában az életképek, megélt<br />

dolgok belülrõl õrlõ feldolgozása. Az alkotói folyamat az egyéni, személyi jellegû probléma-felismeréssel indul. Az<br />

egyén és a világ közötti ellentmondások keltette belsõ konfliktusból fakad a feszültség, mely létrehozza a mûalkotást.<br />

A mûalkotás jelek folyamából épül fel. A mûvész azonban nem jelteremtõként, hanem a természet jeleit ismerõ,<br />

azokat mûvészi célokra felhasználó egyénként vesz részt az alkotási folyamatban. A befogadó, akárcsak az alkotó, a jelekkel<br />

áll a legszorosabb kapcsolatban; a különbség kettejük között tevékenységük ellentétes irányultságában lelhetõ<br />

fel (építés – lebontás). A befogadó a meglévõ egészet (mûalkotás) építõelemeire (jelek) bontja, hogy a részek megismerésével<br />

megismerje az egészet. A befogadó által megkonstruált egész (jelentés) már a mûalkotásnak a „lecsupaszított”,<br />

mûvészi elemeitõl megfosztott változata. A mûalkotás lebontásának, majd újrafelépítésének minõsége a befogadó<br />

rátermettségétõl függ, azaz attól, hogy milyen mértékben ismeri és tudja használni ezeket a jeleket, ezt a jelrendszert.<br />

Külön figyelmet érdemel a mûalkotáshoz (szöveg) szervesen hozzátartozó réteg, az illusztráció, amely újabb jelentésárnyalatokkal<br />

ruházhatja fel a szöveget, vagy ellenkezõ esetben gyengítheti, illetve akár kiolthatja a jelentést.<br />

Hangsúlyozott szereppel bír munkánk audiovizuális volta, mivel az itt felvázolt problémák véleményünk szerint<br />

túlmutatnak magán a nyelven (elmélet), gyakorlatban (audiovizuális módon) történõ bemutatásuk célravezetõbb.<br />

Kulcsszavak: jel, diszharmónia, alkotó, (befogadó), jelentés, vizualitás<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

187


188<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

TOK ZNAKOVA<br />

(delo kao psihološki TOK)<br />

Autor: Karolj BARLOG, Erna TEREK IV. godina studija<br />

u saradnji sa: Emeke BERENJI, Viktorija GEDEI, Lenka KOÈIŠ IV. godina studija<br />

Mentor: dr Eržebet ÈANJI profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Katedra za maðarski jezik i književnost, Novi Sad<br />

Proces stvaranja je više od puste upotrebe umetnièkih formi. U suštini to je proces unutrašnje prerade stvarnih<br />

dogaðaja, životnih segmenata. Stvaranje dela poèinje spoznajom problema liène prirode. Napetost, koja stvara umetnièko<br />

delo, proizilazi iz unutrašnjeg konflikta izazvanog paradoksom izmeðu pojedinca i sveta.<br />

Graðu dela èini tok znakova. Ne stvara umetnik znakove, veæ samo ume da ih prepozna, i kao njihov korisnik<br />

uèestvuje u procesu stvaranja umetnièkog dela. Interpretator takoðe sa znakovima ostvaruje najbliži kontakt. Ova dva<br />

uèesnika meðutim deluju u suprotom smeru: dok jedan gradi, drugi ruši isto to. Interpretator postojeæu celinu (umetnièko<br />

delo) rasèlanjuje na delove, da bi njihovim upoznavanjem upoznao celokupno delo. Celina (znaèenje) koju je<br />

interpretator konstruisao je verzija dela bez umetnièkih elemenata. Kvalitet srušenog i ponovo konstruisanog dela zavisi<br />

od sposobnosti interpretatora, odnosno od stepena njegovog poznavanja sistema znakova.<br />

Posebnu pažnju zaslužuje pozadina (ilustracija) umetnièkog dela (teksta) koja predstavlja njegov nerazdvojivi<br />

deo. Pozadina može da da novo znaèenje tekstu, ili suprotno, može oslabiti, pa èak i ugušiti znaèenje.<br />

Autori smatraju da æe problemi, kojima se bavi njihov tekst, biti razumljiviji ako rad bude prikazan na audio-vizuelan<br />

naèin.<br />

Kljuène reèi: znak, disharmonija, umetnik, (interpretator), znaèenje, vizualnost<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

A NEMLÉT MINT LÉNYEG<br />

Szerzõ: LÁZÁR Tibor magisztrandusz, II. évfolyam<br />

Témavezetõ: KAPITÁNY Attila asszisztens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûvészeti Akadémia, Festõi Tanszék, Újvidék<br />

Esztétikai kísérletezésem az üres és a teli fogalmainak ellentétére épül.<br />

Az üresség idegen elemként regisztrálódik a teliben, a nemlét a létezésben. A hiány gyengének hat, fõleg, ha azt a<br />

létezéssel hasonlítjuk össze, ami már puszta jelenlétével erõsebb. Erre azonban számos ellenpélda található. Az üresség,<br />

a nemlét sokszor igen jelentõs tud lenni, sõt, domináns szereppel is bírhat. A ...van, van, van, van, van, van, nincs,<br />

van, van... sorban kétségkívül a „nincs”-et érzékeljük legerõsebben. Ez egy ritmusváltás, ahol a „nincs”-en van a hangsúly.<br />

Amíg a ...van, van, van, van, van... és a ...nincs, nincs, nincs, nincs... sorok monotóniájukkal altatnak, addig a létezés<br />

és nemlétezés váltakozása erõs impulzusként hat az idegrendszerünkre. Legismertebb példa erre a zene, ahol néhány<br />

pillanat csönd (nem-zene) élménydúsabb lehet bármely más fordulatnál. Továbbá még azt is megállapíthatjuk,<br />

hogy az, ami jelen sincs, még a dolgok esszenciáját is alkothatja. Ezen esetekben a hangsúly a hiányon van. Illusztrációként<br />

a bor példáját említhetjük. A bor homogén folyadék. Pezsgõvé akkor változik, amikor apró, „borhiányos” buborékokkal<br />

kitöltött. Önmaga részecskéi hiányoznak önmagából. Ezek a hiányok lényegében változtatják meg a bor természetét<br />

és teszik azt egy egészen más folyadékká.<br />

Munkáim révén ezeket a létbölcseleti kérdéseket közelítem meg a képzõmûvészet eszközeivel.<br />

Kulcsszavak: létezés, üresség, hiány<br />

THE MOST IMPORTANT ELEMENT: THAT WHICH DOES NOT EXIST<br />

Author: Tibor LÁZÁR postgraduate student<br />

Supervisor: Attila KAPITÁNY teaching assistant<br />

Institution: University in Novi Sad, Academy of Art, Painting Department, Novi Sad<br />

Emptiness is a strange element within a whole, just as something which that does not exist is foreign within an<br />

existing body. Absence seems to be weaker when compared with something that exists, since the latter is already characterized<br />

by its mere presence. There are numerous examples, however, that disprove this. Emptiness, that which does<br />

not exist, can be quite significant; it can even play a dominant role. In the ...full, full, full, full, full, full, empty, full,<br />

full... order, indubitably we notice the empty element first. This is a variation in rhythm and the emphasis is placed<br />

upon the „empty.” While the ... full, full, full, full, full... and the ...empty, empty, empty, empty... lines bore us with their<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

189


190<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

monotony, interchanging existent and nonexistent elements impacts us in a more significant way. An easily recognizable<br />

example can be found in music, where a few moments of silence (anti-music) can be more intense than any other<br />

variation. Furthermore, we can also find that that which is absent can sometimes be the very essence of something.<br />

In this instance, emphasis is on the absence. The example of wine can serve as an illustration. Wine is a homogenous<br />

liquid. It becomes Champaign when tiny, „wine-free” bubbles enter the bottle. Its own particles are missing<br />

from it. This absence changes the nature of wine and transforms it into another liquid.<br />

Keywords: existence, emptiness, absence<br />

NE-POSTOJANJE KAO SUŠTINA<br />

Autor: Tibor LAZAR II godina magistarskih studija<br />

Mentor: Atila KAPITANJ asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Akademija umetnosti, Katedra za slikarstvo, Novi Sad<br />

Prazno jeste strano u punom, ne-bivstvovanje jeste strano u bivstvovanju. „Ništa” izgleda veoma slabo, još slabije<br />

ako se uporeðuje sa neèim, što je toliko jako veæ samom prisutnošæu. Brojni primeri, meðutim, pokazuju suprotno.<br />

Praznina može da bude veoma primetna, pa èak i znaèajnija. U nizu ...ima-ima-ima.ima-nema-ima... primeæujemo „nema”<br />

jaèe. To je ujedno i promena ritma, gde je „ništa” akcenat. Dok se nizovi kao što je ...nema-nema-nema-nema-nema...<br />

i ...ima-ima-ima-ima-ima... uspavljuju svojom monotonijom, dotle promene postojanja i nepostojanja deluju na naš<br />

nervni sistem kao jaki impulsi. Najbolji primer za to je muzika, gde sekund tišine može da bude puno snažniji od glasno<br />

odsviranog tona. Nešto što nedostaje, što nije prisutno može èak i da da srž stvari. U takvim sluèajevima akcenat je<br />

na nièemu, na nedostajanju. Kao ilustracija može da nam posluži šampanjac. Vino je homogena teènost. Ono postaje<br />

šampanjac kada je ispunjen mehuriæima nedostataka vina, nedostacima samoga sebe. Te „praznine” bitno menjaju karakter<br />

vina i pretvaraju ga u jedno sasvim drugo piæe.<br />

Kljuène reèi: postojanje, praznina, nedostatak<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

JEGYZETEK<br />

Szerzõ: PALÁSTI Andrea masterhallgató<br />

Témavezetõ: KAPITÁNY Attila grafikus<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûvészeti Akadémia, Fényképészeti Tanszék, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Sorozatom portrékból áll. A képek története egy személyes útkeresés. Útirajz. Jegyzetek.<br />

Egy utazás a múlt (emlékezet, álom, fikció) és a jelen (itt és most) között.<br />

Ki vagyok, hova megyek és mit keresek.<br />

Az emberek akik meghatároztak az utamat.<br />

Saját identitásom és életem térképezem fel általuk.<br />

Kulcsszavak: jegyzetek<br />

BELEŠKE<br />

Autor: Andrea PALAŠTI student masters studija<br />

Mentor: Atila KAPITANJ asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Akademija Umetnosti, Katedra za fotografiju, Novi Sad<br />

Kolegijum za visoko obrazovanje vojvoðanskih Maðara<br />

Serija fotografija sastoji se od portreta. Putopis. Beleške.<br />

Putovanje izmeðu prošlosti (seæanje, san, fikcija) i sadašnjosti (stvarnost, sad i ovde).<br />

Ko sam, gde idem, šta tražim.<br />

Ljudi koji su odredili moj put.<br />

Svoj identitet i život mapiram pomoæu njih.<br />

Kljuène reèi: beleške<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

191


192<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

A KORTÁRS TÁNC ÉS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREI<br />

(Együttalkotás a „diktatúrával” szemben)<br />

Szerzõ: SZERDA Zsófia abszolvens<br />

Témavezetõ: BICSKEI István színész<br />

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kommunikáció, Filmelmélet, Filmtörténet Szak, Szeged<br />

Ami a magyar nyelvû szakirodalmat illeti, a kortárs tánc egy elhanyagolt területnek számít, ezért dolgozatom elsõ<br />

felében röviden felvázolom a kortárs tánc úttörõinek, kiötlõinek életútját, valamint bemutatom a különféle technikákat.<br />

A contraction, release és breathing technikák szerepe minden kortárs táncban nagyon fontos, ezek a technikák segítik<br />

a könnyed mozgást és a pozitív, negatív érzelmek kifejezését. A contraction – központból történõ izolációs technika –<br />

használ a negatív érzelmek kifejezésében, a release – gördüléstechnika – pedig a pozitívakat hivatott bemutatni. A kontakt<br />

improvizációs technikák az egymásra figyelést és a „gondolkodva mozgást” fejlesztik. Fontosnak tartom még meghatározni<br />

az akrobatikus elemek helyét a táncszínházi elõadásokban, s hogy a test határait feszegetve hogyan tudunk<br />

esztétikusat és mûvészileg értékeset alkotni, illetve hogy maga az akrobatika belefér-e a kortárs tánc mûfajaiba.<br />

Dolgozatom befejezõ részében megvizsgálom Nagy Józsefnek és táncosainak a munkamódszerét, melyre az együttalkotás<br />

a jellemzõ, valamint a Szegedi Nemzeti Színház egy koreográfiájának betanítását a táncosokkal, melyet a diktatórikus<br />

táncpedagógia címszó alá soroltam. A két pedagógiai módszert nem szeretném besorolni jó és rossz kategóriába,<br />

a végeredményt és a kész mû további életét, változását elemzem.<br />

Kulcsszavak: kortárs tánc, contraction, release, breathing, akrobatizmus, esztétizmus, Nagy József, együttalkotás, Szegedi<br />

Nemzeti Színház pedagógiai módszerei, „diktatórikus” módszer<br />

MODERN DANCE AND ITS PEDAGOGICAL METHODS<br />

(Cooperation against „dictatorship”)<br />

Author: Zsófia SZERDA final year student<br />

Supervisor: István BICSKEI actor<br />

Institution: Science University of Szeged, Faculty of Philosophy, Department of Communication,<br />

Film Theory and Film History, Szeged<br />

The first part of this work offers a short overview of the origins, the main characteristics and techniques of modern<br />

dance, because the referring literature in Hungarian language is very scarce.<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

Techniques like contraction, release, and breathing play very important roles in modern dances, because they help us<br />

to move easily and to express positive and negative emotions. Contraction, which is an isolation technique started from<br />

the center of the body helps to express negative emotions, release expresses positive emotions. Contact improvisational<br />

techniques help dancers to focus on each other, and to concentrate on their next movement.<br />

It is very important to find the right place of acrobatic elements in theatrical dance performances, and to find<br />

out if we can create something that is esthetical and artistically valuable by using acrobatic elements.<br />

Finally I will analyze Nagy József and his dancers’ technique, which is based on cooperation, contrary to a choreography<br />

by the National Theater of Szeged, which is built on dictatorial dance pedagogy. Without making judgments,<br />

I analyze the finished work and its life after the rehearsal period is finalized.<br />

Keywords: modern dance, contraction, release, breathing, acrobatics, esthetics, József Nagy, cooperation, National Theater<br />

of Szeged, „dictatorship”<br />

MODERAN PLES I NJEGOVE PEDAGOŠKE METODE<br />

(Kooperacija nasuprot „diktaturi”)<br />

Autor: Žofia SERDA apsolvent<br />

Mentor: Ištvan BIÈKEI glumac<br />

Institucija: Segedinski nauèni univerzitet – Filozofski fakultet – smer komunikacija, teorija i istorija filma, Segedin<br />

Malo je pisano o modernom plesu na maðarskom jeziku, i iz tog razloga bi na poèetku mog rada, u kratkim crtama,<br />

želela da napišem nešto o stvaraocima modernog plesa i o njegovim razlièitim tehnikama. Tehnike contraction,<br />

release, i breathing su veoma bitne u svim modernim plesovima, jer olakšavaju pokret i pomažu u iskazivanju pozitivnih<br />

i negativnih emocija. Contraction je izolaciona tehnika koja poèinje iz centra tela, i koristi se za iskazivanje negativnih<br />

emocija; release je kotrljajuæa tehnika koja se koristi za iskazivanje pozitivnih emocija. Kontaktne improvizacione<br />

tehnike poboljšavaju meðusobnu pažnju kod igraèa, i razmišljanje o pokretima.<br />

Važno je da odredim mesto akrobatskih elemenata unutar pozorišnog plesnog komada, kao i da odredim da li poveæanje<br />

akrobatskih sposobnosti tela moze biti estetièno i vredno u artistièkom smislu ili ono ne nalazi mesta u raznim<br />

vrstama modernog plesa.<br />

Nakon ovoga, ispitaæu nastavne metode Nað Jožefa, i njegovih plesaèa, kao primer kooperativnog rada, i metode<br />

Segedinskog narodnog pozorišta, koje je primer diktatoskog, podreðenog odnosa. Ne bih želela da ove dve pedagoške<br />

metode svrstavam niti u dobre niti u loše, nego da analiziram krajnji rezultat, kao i njegove buduæe promene.<br />

Kljuène reèi: moderan ples, contraction, release, breathing, akrkobatika i estetika, Nað Jožef – kooperacija, pedagoške<br />

metode Segedinskog Narodnog Pozorišta – diktatura<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

193


194<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

AZ APOKALIPSZIS HANGJAI<br />

(zenei allúziók Sziveri János verseire)<br />

Szerzõ: ASZTALOS Alfréd abszolvens<br />

Közremûködnek: SZÛCS Mihály fagottmûvész;<br />

KRIZSÁK Viktor akadémista, nagybõgõ;<br />

NYERS Lehel tanársegéd, ütõshangszerek<br />

Témavezetõ: Mgr. Nikola SRDIÆ, egyetemi tanársegéd<br />

Intézmény: ÚE, Mûvészeti Akadémia, Zenemûvészeti Kar, Fúvós Szak (klarinét), Újvidék<br />

A mûvészeti produkció alapját Asztalos Alfréd Sziveri-versekre írt zenei kompozíciói képezik. A szerzõt Sziveri János<br />

Hidegpróba, Mi szél hozott?, Bábel és Magánterület címû kötetei ihlették. Az improvizatív jellegû szerzeményekben<br />

fõként a klarinét és a fagott jut szólószerephez az apokalipszis szó felfedõ-lemeztelenítõ jelentésvonatkozásában, a<br />

dob és a nagybõgõ pedig a kifejezés elrejtés-elfedés jelentésaspektusait hordozza.<br />

A zenei költeményekben drámai módon jutnak kifejezésre Sziveri János próféciái.<br />

Kulcsszavak: Sziveri, disszonancia, felfedés, elfedés<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

HANGVERSENY FAGOTTRA ÉS ZONGORÁRA<br />

Szerzõ: SZÛCS Mihály masterhallgató<br />

Témavezetõ: Mgr. ISZAESZKI Mirkó egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Mûvészeti Akadémia, Zenemûvészeti Kar, Fúvós Tanszék, Fagott Szak, Újvidék<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

Koncertem mûsorát ezúttal Franz Danzi egy fagottra írt versenymûve, Camille Saint-Saëns fagottszonátája és Carl<br />

Maria von Weber Lassú- és Körmagyarja képezi majd.<br />

Franz Ignaz Danzi (1763–1826) német zeneszerzõ, csellista és karmester volt. Életének és munkásságának ideje a<br />

klasszicizmus korának végére és a romantika kezdetére tehetõ: ebbõl kifolyólag mûvei bõvelkednek mindkét korra jellemzõ<br />

stílusjegyekben. Nagy tisztelõje volt Mozartnak, Beethoven iránt viszont, mint kor- és vetélytársa, vegyes érzelmeket<br />

táplált. Tanítója volt a fiatal Webernek. Mûvei közt dominálnak a fúvósokra írt szerzeményei; összesen négy fagottversenyt<br />

írt.<br />

Carl Maria Friedrich Ernst von Weber (1786–1826) szintén német zeneszerzõ, karmester, zongorista, gitármûvész<br />

és zenekritikus. Mozart felesége, Constanza Weber az õ unokahúga volt. A német romantikus opera megteremtõje Bûvös<br />

vadász címû mûvével, amelyet 1817 és 1820 között írt. Számos más operát is írt, ismertebbek az Oberon és az Euryanthe.<br />

Versenymûveket, kamarazenét, miséket és kantátákat is szerzett, viszont maradandót a színpadi zene terén alkotott.<br />

Lassú- és Körmagyar (Andante und Rondo Ungarese) címû alkotását mélyhegedûn is elõ szokták adni.<br />

Charles-Camille Saint-Saëns (1835–1921) francia zeneszerzõ, karmester, zongorista, orgonista. Leghíresebb mûvei<br />

a Sámson és Delila és az Állatok farsangja. Már nagyon korán megmutatkozott zenei tehetsége: hároméves korában megírta<br />

elsõ zongoradarabját, hétévesen zeneszerzést tanult. Saint-Saëns a neoklasszicizmus jeles képviselõje. Mûveinek<br />

plasztikusssága, alkotótechnikájának világos kifejezésmódja méltán emelte õt a tizenkilencedik század francia zenéjének<br />

csúcsára.<br />

A hangverseny mûsora:<br />

1. Franz Danzi: Koncert fagottra és zongorára F-dúrban:<br />

• Allegro • Andante • Polacca Allegretto<br />

2. Carl Maria von Weber: Lassú- és Körmagyar (Andante und Rondo Ungarese)<br />

3 Camille Saint-Saëns: Szonáták:<br />

• Allegro moderato • Allegro scherzando • Molto adagio • Allegro moderato<br />

Kulcsszavak: fagott, Danzi, Weber, Saint-Saëns, koncert<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

195


196<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

KONCERT ZA FAGOT I KLAVIR<br />

Autor: Mihalj SIÈ student masters studija<br />

Mentor: Mr Mirko ISAESKI profesor<br />

Institucija: Akademija Umetnosti u Novom Sadu, Muzièki departman, Grupa za duvaèe, Podgrupa za Fagot, Novi Sad<br />

Na ovom koncertu æe biti izvoðene tri kompozicije: koncert za fagot od Franca Dancija, Maðarska Fantazija od Vebera<br />

i Sonata za fagot od Kamija Sen-Sansa.<br />

Franz Ignaz Danzi (1763–1826) nemaèki kompozitor, èelista i dirigent. Njegovo umetnièko delovanje je na granici klasicizma<br />

i romantike, prema tome znakovi oba doba su prepoznatljivi u njegovoj umetnosti. Mocartovu umetnost je ispoštovao<br />

ali prema Betovenu je imao mešovita oseæanja. Bio je uèitelj mladog Vebera. Meðu njegovim kompozicijama dominiraju<br />

dela za duvaèe. Ukupno je napisao èetiri koncerta za fagot.<br />

Carl Maria Friedrich Ernst von Weber (1786–1826) takoðe nemaèki kompozitor, dirigent, klavirista, gitarista i muzièki<br />

kritièar. Osnivaè romantièarske opere u Nemaèkoj sa svojom operom „Èarobni strelac” koju je napisao izmeðu 1817 i 1820.<br />

Pisao je brojne opere meðu kojima su najpoznatije Oberon i Euriante. Komponovao je koncerte, kamernu muziku, mise i<br />

kantate, ali je svoja najznaèajnija dela napisao u okviru scenske muzike. Maðarska Fantazija može biti izvoðena i na violi.<br />

Charles-Camille Saint-Saëns (1835–1921) francuski kompozitor, dirigent, klavirista, orguljaš. Njegova najznaèajnija dela<br />

su Samson i Dalila i Karneval životinja. Sa tri godina veæ komponuje, sa sedam godina uèi komponovanje. Sen-Sans je<br />

predstavnik neoklasicizma. Plastiènost njegovih kompozicija, brilijantna tehnika ga podiže na sam vrh francuske muzike devetnaestog<br />

veka.<br />

Program koncerta:<br />

1. Franz Danzi: Koncert za fagot i klavir u F-duru:<br />

• Allegro • Andante • Polacca Allegretto<br />

2. Carl Maria von Weber: Andante und Rondo Ungarese<br />

3. Camille Saint-Saëns: Sonata:<br />

• Allegro moderato • Allegro scherzando • Molto adagio • Allegro moderato<br />

Kljuène reèi: fagot, Danzi, Weber, Saint-Saens, koncert<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

HALLUCINÁLOK?<br />

Szerzõ: A III. évfolyam irodalmi mûhelye: PINTÉR Noémi, SOÓS Georgina, PÁSZTOR Kornélia, PÉTER Krisztina,<br />

BOLDIZSÁR Anna, HUSZTA Orsolya, KOCSIS Lenke, HERÉDI Károly, MÉSZÁROS Anikó<br />

Témavezetõ: BENYOVSZKY Krisztián, egyetemi docens<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék<br />

A III. évfolyam nyolctagú irodalmi mûhelye olyan témát választott feldolgozásul, amellyel viszonylag keveset foglalkozik<br />

az irodalomtudomány. A szépirodalmi rémtörténetek, kísértethistóriák, hátborzongató versek lassan feledésbe<br />

merülnek, pedig számos ismert és elismert író, költõ kedvencei.<br />

Az elõadás koncepciója versmondást, prózafelolvasást és egy elõre elkészített film bemutatását foglalja magába.<br />

Többek között Kosztolányi Dezsõ, Szirmai Károly, Edgar Allan Poe, Guy de Maupassant munkásságából válogattunk.<br />

Így kívánjuk felhívni a közönség figyelmét arra, hogy a horror nem csupán a ponyva és a filmmûvészet sikerének kulcsa,<br />

hanem szerves része a világirodalomnak is.<br />

Kulcsszavak: horror, félelem, vers, próza, film<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

197


198<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

AZ ÉJJEL MENYASSZONYA<br />

(a költõi kifejezésmód játszóterén)<br />

Szerzõ: MÁRIÁS Endre, RAFFAI Ágnes, CRNKOVITY Gabriella, PISTYÁK István<br />

Témavezetõ: Mgr. VITKAY Ágota docens, Dr. CSÁNYI Erzsébet egyetemi tanár<br />

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mûvészeti Akadémia, Színmûvészet, Újvidék;<br />

Újvidéki Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék;<br />

Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar, Szabadka<br />

Költõi létpárhuzam: álomvalóság, dimenzió-összemosódás. Veszteség-ragyogás. Hontalan templomban versíró<br />

kegyhegy. Furcsa idegen ösztön, szobornövesztõ vágy, gyurmagyúró eszmélet, kinyíló szempár – önmegcsalás törékeny<br />

csontja, barbár faragta kontár mûremek.<br />

Eredet bomlott bolondja csönd hideg kövén. Mágikus perc, térbetöltõ dallamív, csillagszekéren megértés tüze ég.<br />

Kõkemény õsi költemény, örök hajnalban tiszta fény. Angyali szavalat, költészet-nyersanyag, újjáteremtõ szó-erõ, szándék-ajándék.<br />

Szó bennreked, test megremeg – fényes égi látomás, angyali ragyogás.<br />

Szemtükör: ébredõ erõ elõtör.<br />

Kéznyom: alkonyat ragyog fagyot hozó hajnalon.<br />

Szemfény megpihen: múzsaangyalból merõleges párhuzam. Igazságindok. Tétova szándék, õsi ajándék. Létezés<br />

lángforró szaga – test tobzódó mámorpárlata testbõl fonódó vágy ütõerén.<br />

Szépülõ kép, mit elme felidéz, midõn hite meginog.<br />

Szomorú kép, de nem elég – hirtelen ítélettelen, képtelen helyzetben.<br />

Tettenért remény, szélsodorta verssor, fennhéjázó erény. Unt ajándékcsodák. Repülni hívó csábító levegõ. Szakadék<br />

peremén körkörös repülés. Körkörös zuhanás. Lángoló szárny, forró viaszkönny.<br />

Meggyötör az öröm, ha felszínre tör. Törvény-örvény, álom-parancsszó, elguruló üveggolyó – az örök átutazó s egy<br />

távoli bolygó.<br />

Forró beton, távoli hang, halott virág. Sima tenyér – játszik a szél. Fellobog halkan a láz, megrázkódik a táj – valami<br />

véget ér, valami fáj.<br />

Kulcsszavak: költõ, költemény, verssor, dallam, párhuzam<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


M Û V É S Z E T E K<br />

NEVESTA NOÆI<br />

(na igralištu poetskog izražavanja)<br />

Autor: Endre MARIJAŠ, Agneš RAFAI, Gabriela CRNKOVIÆ, Ištvan PIŠÆAK<br />

Mentor: Agota VITKAI, dr Eržebet ÈANJI profesor<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Akademija Umetnosti, Novi Sad<br />

Univerzitet u Novom Sadu, Katedra za maðarski jezik i književnost, Novi Sad<br />

Univerzitet u Novom Sadu, Ekonomski Fakultet, Subotica, Novi Sad<br />

Poetska paralelnost postojanja: stvarnost sna, nestajanje dimenzije. Gubitak-blistanje. U raseljenoj crkvi planina<br />

milosti pisanja pesama. Èudni strani istinkt, želja zbog koje rastu skulpture, svest koja mesi, formira plastelin, oèi koje<br />

se otvaraju – lomljivost kostiju samoprevare, nestruènjaèko remek-delo rezano od strane varvarina.<br />

Ludujuæi ludak porekla na hladnom podu tišine. Magièni trenutak, luk melodije, koji ispunjava prostor, na zvezdanom<br />

kolu gori vatra razumevanja. Drvena pesma tvrda kao kamen, èista svetlost u veènoj zori.<br />

Anðeoska recitacija, pesnistvo-sirovina, reè koja ponovo izaziva nastanak-snaga, želja-dar.<br />

Glas ne izlazi, telo drhti – sjajna nebeska vizija, anðeosko blistanje.<br />

Ogledalo oèiju: isplivava probuðena snaga.<br />

Otisak ruku: blista sumrak u zori, koja donosi mraz.<br />

Odmara se sjaj oèiju: od anðeoske muze vertikalna paralelnost.<br />

Obrazloženje istinitosti. Nesigurna namera, drevni dar. Miris postojanja vruæ kao plamen – bekrija li mamurni<br />

destilat tela na arteriji želje koja nastaje iz tela.<br />

Prolepšana slika, ali nedovoljna – iznenada bez presude, u nemoguæoj situaciji. Nada, uhvaæena na delu, stih, nošen<br />

vetrom, ohola vrlina. Dosadni èudesni darovi. Primamljiv vazduh, koji priziva na let. Na rubu provalije kružni let.<br />

Kružni pad. Buktajuæe krilo, vruæa suza od voska.<br />

Izmuèi te radost, kad dolazi na površinu. Zakon-vrtlog, san-naredba, kliker koji se kotrlja – veèni putnik, koji uvek<br />

prolazi i daleka planeta.<br />

Vruæ beton, daleki glas, umrli cvet. Ravan dlan – vetar se igra. Tiho se rasplamsava groznica, podrhtava kraj – nešto<br />

boli, neèemu je kraj.<br />

Kljuène reèi: pesnik, pesma, stih, melodija, paralela<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

199


200<br />

M Û V É S Z E T E K<br />

DNS-WEBLAP<br />

Szerzõ: TÓTH Karolina III. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. PINTÉR János egyetemi tanár,<br />

SAMU János Vilmos egyetemi tanársegéd<br />

Intézmény: Újvidéki Tudományegyetem, Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka<br />

A telematikus társadalmak, az informatikai kultúra és a digitális kód logikája átrajzolja a jelenkor esztétikai és ismeretelméleti<br />

irányvonalait, a diszciplínák közötti átfedések a technológia esztetizálását és az esztétika technicizálását<br />

vonják maguk után.<br />

Egy olyan korban, amelyben Nyíri Kristóf szavaival „egyfajta kommunikációtechnológiai visszatérésnek (...), az<br />

emberiség kommunikációtechnológiai felszabadulásának vagyunk tanúi”, a könyv metaforáját felváltja a számítógépé.<br />

Kutatásom az írásbeliség és a könyv logikája, valamint az informatikai digitalitás interferenciáira összpontosít, ezen belül<br />

pedig a DNS-mûhellyel együttmûködve célunk egy olyan számítógépes interfész (weblap) létrehozása, mely egyaránt<br />

épít a hagyományos irodalmiság és a számítógép-kultúra értékeire.<br />

Kulcsszavak: DNS kulturális folyó-irat, weblap, számítógép-kultúra<br />

„DNS” – WEB STRANICA<br />

Autor: Karolina TOT III godina studija<br />

Mentor: Prof. dr. Janoš PINTE redovni profesor;<br />

Janoš Vilmoš ŠAMU asistent<br />

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Uèiteljski fakultet na maðarskom nastavnom jeziku u Subotici<br />

U informatièkom društvu digitalni kod i informatièka kultura prožima, kako saznajne, tako i estetske osnove<br />

raznih disciplina i njihove meðuzavisnosti.<br />

U ovoj eri smo svedoci oslobaðanja i integrisanja raznih komunikacionih tehnologija, pa metaforu knjige ne<br />

retko zamenjuje metafora kompjutera i sl.<br />

Ovo istraživanje se zasniva na interferenciji digitalnih i pisanih dela, sa ciljem optimizacije komunikacija putem<br />

klasiène pismenosti i informatièke tehnologije. Rad se realizuje u okviru projekta „DNS” i u obliku odgovarajuæe Web<br />

stranice.<br />

Kljuène reèi: Web stranice, informatièka kultura, èasopis „DNS”<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

201


202<br />

A VII. VMTDK-án AZ ALÁBBI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPVISELTETTÉK MAGUKAT<br />

INTÉZMÉNY KAR TANSZÉK VÁROS<br />

Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar Kémia Szak Újvidék<br />

Matematikai és Informatikai Szak Újvidék<br />

Fizika Szak Újvidék<br />

Építõmérnöki Kar Víztechnikai Szakirány Szabadka<br />

Városrendezési Szakirány Szabadka<br />

Jogi Kar Általános Szakirány Újvidék<br />

Orvostudományi Kar Általános Orvosi Szak Újvidék<br />

Közgazdaságtudományi Kar Menedzsment Szak Szabadka<br />

Pénzügyi és Számviteli Szak Szabadka<br />

Mezõgazdasági Kar Tájépítészeti szak Újvidék<br />

Állatorvosi Szak Újvidék<br />

Növény- és Zöldségtermesztési Szak Újvidék<br />

Mûszaki Kar Villamossági és Számítástechnikai Szak Újvidék<br />

Mehatronikai Szak Újvidék<br />

Bölcsészettudományi Kar Hungarológia Szak Újvidék<br />

Magyar Tannyelvû<br />

Tanítóképzõ Kar<br />

Mûvészeti Akadémia<br />

Szociológia Szak Újvidék<br />

Történelem Tanszék Újvidék<br />

Angol Szak Újvidék<br />

Média Szak Újvidék<br />

Osztálytanító Szak Szabadka<br />

Zenemûvészeti Szak, Fúvós Tanszak,<br />

Klarinét Tanszék<br />

Újvidék<br />

Képzõmûvészeti Szak Újvidék<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


A VII. VMTDK-án AZ ALÁBBI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPVISELTETTÉK MAGUKAT<br />

INTÉZMÉNY KAR TANSZÉK VÁROS<br />

Színmûvészeti Szak Újvidék<br />

Testnevelési Kar Újvidék<br />

Szegedi Tudományegyetem<br />

Természettudományi és<br />

Informatikai Kar<br />

Alkalmazott Informatika Tanszék<br />

Biológiai Doktori Iskola<br />

Szeged<br />

Biotachnológiai Tanszék Szeged<br />

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Szeged<br />

Fizika Szak Szeged<br />

Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalom Tanszék Szeged<br />

Régészeti Tanszék Szeged<br />

Pszichológia<br />

Kommunikáció-Filmelmélet,<br />

Szeged<br />

Filmtörténet Szak Szeged<br />

Állam- és Jogtudomány Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Szeged<br />

Magyar Tudományos<br />

Akadémia<br />

Szegedi Biológiai Központ,<br />

Biofizikai Intézet<br />

Szeged<br />

Budapesti Mûszaki és<br />

Gazdaságtudományi Egyetem<br />

Gazdaság- és<br />

Társadalomtudományi Kar<br />

Kognitív Pszichológia Budapest<br />

Gépészmérnöki Kar Alkalmazott Mechanika<br />

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar<br />

Magyar szak, Modern Irodalomtörténeti<br />

és Irodalomelméleti Tanszék<br />

Pécs<br />

Pszichológia Pécs<br />

Általános<br />

Orvostudományi Kar<br />

Pécs<br />

Comenius Egyetem Természettudományi Kar Molekuláris Biológia Tanszék Pozsony<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

203


204<br />

Orvostudományi Kar<br />

Mikrobiológia és Virológia Tanszék Pozsony<br />

Patofiziológiai és Molekuláris<br />

Biológiai Tanszék<br />

Pozsony<br />

Selye János Egyetem Tanárképzõ Kar Informatika Tanszék Komárom<br />

Károli Gáspár<br />

Református Egyetem<br />

Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalom Tanszék Budapest<br />

Eötvös Lóránd<br />

Tudományegyetem<br />

A VII. VMTDK-án AZ ALÁBBI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPVISELTETTÉK MAGUKAT<br />

INTÉZMÉNY KAR TANSZÉK VÁROS<br />

Angol és Történelem Szakpár Budapest<br />

Bölcsészettudományi Kar Fordítás és Tolmácsolás Budapest<br />

Pszichológia Szak Budapest<br />

Angol-Kommunikáció Budapest<br />

Szabadkai Mûszaki Fõiskola Szabadka<br />

Magyar Táncmûvészeti<br />

Fõiskola<br />

Néptáncpedagógus Szak Budapest<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


A V I I . V M T D K T U D O M Á N Y O S B I Z O T T S Á G A :<br />

Mgr. Antal Szilárd docens, Mûvészeti Akadémia<br />

Dr. Csányi Erzsébet rendkívüli egyetemi tanár, Bölcsészettudományi Kar<br />

Dr. Dujmovics Ferenc rendes egyetemi tanár, Orvostudományi Kar<br />

Dr. Fábián Gyula rendkívüli tanár, Építõmérnöki Kar<br />

Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár, Közgazdaságtudományi Kar, a bizottság elnöke<br />

Dr. Göncz Lajos egyetemi tanár, a VTMA levelezõ tagja, Bölcsészettudományi Kar<br />

Dr. Györe Zoltán rendkívüli egyetemi tanár, Bölcsészettudományi Kar<br />

Dr. Kastori Rudolf akadémikus<br />

Dr. Péics Hajnalka rendkívüli egyetemi tanár, Építõmérnöki Kar<br />

Dr. Takácsy Árpád egyetemi tanár, Természettudományi Kar<br />

Dr. Zavargó Zoltán egyetemi tanár, Technológiai Kar<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

205


206<br />

S Z E R V E Z Õ B I Z O T T S Á G :<br />

Dr. Csányi Erzsébet rendkívüli egyetemi tanár, a bizottság elnöke<br />

Buttás Éva egyetemi hallgató<br />

Kabók Roland koordinátor<br />

Lázár Tibor magisztrandusz<br />

Máriás Endre egyetemi hallgató<br />

Mellár Angéla koordinátor<br />

Németh Konc Éva lektor, magisztrandusz<br />

Németh Valentina egyetemi hallgató<br />

Novák Anikó PhD-hallgató<br />

Vanger László webmester<br />

A rendezvény házigazdája az újvidéki Technológiai Kar<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


V É D N Ö K E I N K :<br />

Tartományi Tudományügyi és Technológiafejlesztési Titkárság<br />

Tartományi Oktatási Titkárság<br />

Tartományi Mûvelõdési Titkárság<br />

Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest<br />

Szülõföld Alap, Budapest<br />

Európa Kiadó, Budapest<br />

Dániel Print Nyomda, Újvidék<br />

Plakatila, Újvidék<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

207


208<br />

TARTALOM<br />

RÉSZLETES PROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5<br />

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15<br />

A TDK-dolgozatok összefoglalói<br />

PLENÁRIS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ÜLÉSSZAK<br />

KALMÁR Zsuzsanna (Pécs–Zenta)<br />

Funkcionális mágneses rezonancia – képalkotás (fMRI) és szerepe az agyi lateralizáció vizsgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18<br />

GAZDAG Olga (Budapest–Kanizsa)<br />

A médiahackrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20<br />

DOROGHÁZI Ottó (Újvidék)<br />

A nikkelterhelés hatása egyes makro- és mikroelemek transzlokációjára a kukoricamag csírázásakor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23<br />

LÉVAI Edit, MAGYAR Edit (Pécs)<br />

Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata, avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigézõ „zöld szemû szörny” . . . . . . . . . . . . 26<br />

JENEI Ervin (Szabadka)<br />

A vajdasági pályakezdõ diplomások munkába állási modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28<br />

ÉLÕ TERMÉSZETTUDOMÁNYOK<br />

BOJTOS Lilla (Újvidék)<br />

A pajzsmirigymûködés mutatóinak változása a vérben a tireoszubsztitúciós kezelés folyamán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30<br />

VERÉB Brigitta (Szeged)<br />

Agyi aneurizmás betegek kezelésének összehasonlítása a Szegedi Tudományegyetemen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33<br />

AGÓCS Zoltán (Újvidék)<br />

Az amerikai futball – játékosok beválogatásánál használt funkcionális tesztelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35<br />

KOVÁCS Tímea (Újvidék)<br />

A palicsi állatkert vadállománya belsõ élõsködõinek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


T A R T A L O M<br />

SÁGI Andor (Újvidék)<br />

Két eltérõ kenderfõzet kölcsönhatása a központi idegrendszerre ható koffeinnel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40<br />

PÁLFFY Roland, BEHULIAK Michal, GARDLÍK Roman, JÁNI Peter (Pozsony)<br />

Baktériumok által közvetített génterápia kísérletes bélgyulladás esetén egereknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42<br />

LIPINSZKI Zoltán (Szeged–Zenta)<br />

Molekuláris biológiai ügyeskedés: a malária elleni védekezés XXI. századi fegyvere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44<br />

RADVÁNSZKÝ János, BATOVÁ Monika, REŠKO Péter, PÁLFFY Roland (Pozsony)<br />

A DMPK génben található CTG expanzió azonosítása miotóniás izomdisztrófiában szenvedõ betegeknél<br />

„TRIPLET-PRIMED” PCR segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46<br />

PÁSZTOR Mónika (Újvidék)<br />

Talajba telepített aknák biodetekciója genetikailag módosított dohány segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48<br />

GRABOVAC Dávid, BUTTÁS Éva (Újvidék)<br />

A fül külsõ élõsködõinek elõfordulása vajdasági kutya- és macskamenhelyeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51<br />

REŠKO Péter, RADVÁNSZKÝ János, PÁLFFY Roland (Pozsony–Révkomárom)<br />

A PMP22 gén mutációs analízise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53<br />

DOROGHÁZI Emma (Szeged–Zenta)<br />

A membránkötött [NiFe] hidrogenáz enzimekben megtalálható szerkezeti motívum vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55<br />

VERÉB Brigitta (Szeged)<br />

Familiáris daganatok Napóleontól a Li-Fraumeni-szindrómáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57<br />

ÉLETTELEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MÛSZAKI TUDOMÁNYOK<br />

FISER Béla (Szeged–Nagymuzsaly/Kárpátalja)<br />

Fotoaktív bio-nanokompozit elõállítása reakciócentrum fehérje és TiO2-dal borított többfalú szén<br />

nanocsövek felhasználásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59<br />

SÓTI Gergely (Újvidék)<br />

A planáris szcintillációs detektor hodoszkópiai alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61<br />

HOLLÓ Berta (Újvidék)<br />

Azonos ligandumokat tartalmazó szolvátkomplexek termikus bomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63<br />

SZÁRAZ Áron (Szabadka)<br />

Önkonzisztens Töltés-sûrûségfunkcionál Alapú Tight-Binding (SCC-DFTB) módszer alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

209


210<br />

T A R T A L O M<br />

BORBÁS Júlia (Újvidék)<br />

Egy új ösztron-alapú triazol szerkezetének meghatározása NMR módszerekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67<br />

JUNGÁBEL Éva (Újvidék)<br />

A homomorf-homogén szemilineáris terek egy osztálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70<br />

ANTAL Elvira (Szeged–Újvidék)<br />

Defuzzifikálási módszerek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73<br />

GOGOLÁK László (Újvidék)<br />

Képjellemzõk távolságán alapuló digitális képfelismerõ módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75<br />

HORVÁT Zoltán (Szabadka)<br />

A kútegyenlet numerikai megoldásából adódó tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77<br />

SIMON Vilmos (Budapest–Újvidék)<br />

Természetes szelekció alkalmazása információterjesztésre mobil ad hoc hálózatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79<br />

SZÁNTAI VECSERA Bálint (Budapest–Temerin)<br />

Vasúti jármûvek tárcsafékeinek rezgésvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81<br />

BERETKA Sándor (Újvidék)<br />

Az emberi hibafaktor csökkentése SMART HOUSE rendszerek telepítésénél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83<br />

GÁLFI Csongor (Szabadka)<br />

Arcfelismerés számítógéppel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85<br />

LOVRA Éva (Szabadka)<br />

Örökségvédelmi törvények összehasonlító elemzése. Magyarország–Szerbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87<br />

SZÉKEJ É. Krisztián (Szabadka)<br />

Keresõoptimalizálással kapcsolatos kérdõívek kiértékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90<br />

SÁGI Mihály (Újvidék)<br />

Párhuzamos programozás (A Cell B. E. bemutatása és egy példaprogram párhuzamosítása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93<br />

TARJÁN László (Újvidék)<br />

Elektromos és pneumatikus tengelyû manipulátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95<br />

BODÓ Nándor (Újvidék)<br />

Aszinkron motor vezérlése IRAM20up60b kimeneti fokozattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98<br />

MUHI András (Újvidék)<br />

Evolúciós algoritmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK<br />

T A R T A L O M<br />

NAGYGYÖRGY Katalin, FODOR Ádám, MIHALIK Árpád (Szeged)<br />

Heti 28 óra a virtuális világban (Magyar online szerepjátékosok motivációs bázisának és személyiségvonásainak vizsgálata) . . . . 102<br />

GRABOVAC Beáta (Budapest–Újvidék)<br />

Egynyelvûség, kétnyelvûség és munkamemória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104<br />

FENYVESI Noémi (Budapest)<br />

A humor és a jóllét kapcsolatának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106<br />

GUBO István (Révkomárom)<br />

Szlovákiai általános- és középiskolás tanulók matematikai problémamegoldó képességének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108<br />

TÖRTELI Ágnes (Szabadka)<br />

A tanári hatékonyság fejlesztése matematikai modellek segítségével, avagy a kommunikációs sorompók<br />

és a hatalmi harc vereségmentes megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110<br />

HALÁPI Dóra (Újvidék)<br />

A vajdasági fiatalok regionális kötõdése és elvándorlási hajlandósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111<br />

KLENANC Miklós (Szeged–Újvidék)<br />

Kiküldetés az Európai Unióban – a joggyakorlat szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114<br />

BERETKA Katinka (Újvidék)<br />

A személyek szabad mozgása az Európai Unió és a harmadik országok viszonyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115<br />

SÖRÖS Imola (Újvidék)<br />

Az önrendelkezésre való jog a palesztin–izraeli konfliktus vonzatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118<br />

MOHÁCSI Huba (Szabadka)<br />

Egy kisebbség nemzeti tudatáról, a nacionalizmus forgatagában (a vajdasági magyarok tapasztalata) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121<br />

HALASI Szabolcs (Újvidék)<br />

Az alsós fiúk testtömegindexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123<br />

KLÉMÁN Annabella (Szabadka)<br />

A különleges bánásmódot igénylõ gyermekek pedagógiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125<br />

MAGYAR Aletta (Szabadka)<br />

A természet- és társadalomtanítás egy lehetséges lényegbeli megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126<br />

ENGI Georgina (Újvidék)<br />

A korszellem lecsapódása az irodalom-tankönyvekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

211


212<br />

TOBOLKA Andrea (Újvidék)<br />

Az aktuáris matematika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130<br />

MAGYAR Attila (Újvidék)<br />

Elméletek a reformáció magyarországi terjedésének okairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132<br />

SZEGHÕ Patrik (Budapest–Zenta)<br />

Fejezetek az albán irredentizmus történetébõl: albánok a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134<br />

CSIRMAZ Roland (Szeged)<br />

Árpád-kori kovácsmûhelyek Zala megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137<br />

BÁLÓ Zoltán (Szeged–Zenta)<br />

A dohányzás elterjedése és régészeti nyomai a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139<br />

SÁNTA Gábor (Szeged)<br />

Archeometriai vizsgálatok néhány késõ bronzkori fémtárgyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142<br />

HUMÁN TUDOMÁNYOK<br />

T A R T A L O M<br />

NOVÁK Anikó (Újvidék)<br />

„A képzõmûvészet az én igazi terrénumom” (Állatmotívumok Tolnai Ottó képzõmûvészeti utalásaiban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144<br />

VICEI Mária (Újvidék)<br />

A napraforgó mint médium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146<br />

BARÁTH Viktória (Budapest–Kígyós/Kárpátalja)<br />

A társadalmi elnyomás hatására kialakult személyes trauma kifejezõdése a kárpátaljai irodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148<br />

WALLA Nóra (Pécs)<br />

A tárgyak nyelvén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149<br />

HUSZKA Márta (Szabadka)<br />

A zene mint médium Csáth Géza novelláiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151<br />

BEKE Ottó (Pécs–Szabadka)<br />

Mesék, amelyek rosszul végzõdnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154<br />

CSÖNGE Tamás (Pécs)<br />

Az Emberfia és de Man . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155<br />

BÚS Natália (Szabadka)<br />

Nõ/nem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


BALOGH AUER N. Zita (Pécs)<br />

Az újradobolt múlt (Günter Grass: A bádogdob) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159<br />

BERÉNYI Emõke (Újvidék)<br />

Lovas Ildikó Spanyol menyasszony címû lány, regényének gender-szempontú értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161<br />

WÖLFINGER Kitti (Pécs)<br />

Félig áttetszõ tükrök (Bartis Attila két regényének összehasonlító elemzése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164<br />

ROGINER Oszkár (Újvidék)<br />

Yu(?)-Hu(?)-(?)? avagy Domonkos – identitáshalmazok a Kormányeltörésben óta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166<br />

KONCSOS Kinga (Pécs)<br />

Között-élmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168<br />

Sz. MÓRA Regina (Újvidék)<br />

Perem-közérzet és családmodellek a kortárs vajdasági magyar novellákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170<br />

PÁL-LUKÁCS Zsófia (Pécs)<br />

Az azonosság tükörképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172<br />

LAKI Boglárka (Újvidék)<br />

Adalékok a kérés pragmatikájához a magyar nyelvben egy pacséri kérdõíves felmérés alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173<br />

CSORBA Gábriel (Budapest–Újvidék)<br />

A kollokációk célnyelvi normativitásának szerepe a forrásnyelvi mûfaji identitás megõrzésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175<br />

SINKOVICS Norbert (Újvidék)<br />

A Magyar Szó, Politika, Blic és Dnevnik napilapokban használt képek és címek tájékoztató jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177<br />

SZÜGYI Judit (Újvidék)<br />

Szekrényben õrzött emberöltõk (A gombosi Rumi Mária öltözékei az 1930-as évektõl napjainkig) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179<br />

KARTAG Sarolta (Újvidék)<br />

Viselet a középkori Szerbiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182<br />

MIKES Géza (Újvidék)<br />

Vallási és mitikus elemek Tolkien Középföldjében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185<br />

MÛVÉSZETEK<br />

T A R T A L O M<br />

BARLOG Károly, TÖRÖK Erna, BERÉNYI Emõke, GEDEI Viktória, KOCSIS Lenke (Újvidék)<br />

JELfolyam (az alkotás lélektani FOLYAMata) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

213


214<br />

T A R T A L O M<br />

LÁZÁR Tibor (Újvidék)<br />

A nemlét mint lényeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189<br />

PALÁSTI Andrea (Újvidék)<br />

Jegyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191<br />

SZERDA Zsófia (Szeged–Becse)<br />

A kortárs tánc és pedagógiai módszerei (együttalkotás a „diktatúrával” szemben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192<br />

ASZTALOS Alfréd, SZÛCS Mihály, KRIZSÁK Viktor, NYERS Lehel (Újvidék)<br />

Az apokalipszis hangjai (zenei allúziók Sziveri János verseire) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194<br />

SZÛCS Mihály (Újvidék)<br />

Hangverseny fagottra és zongorára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195<br />

PINTÉR Noémi, SOÓS Georgina, PÁSZTOR Kornélia, PÉTER Krisztina, BOLDIZSÁR Anna,<br />

HUSZTA Orsolya, KOCSIS Lenke, HERÉDI Károly, MÉSZÁROS Anikó (Újvidék)<br />

Hallucinálok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197<br />

MÁRIÁS Endre, RAFFAI Ágnes, CRNKOVITY Gabriella, PISTYÁK István (Újvidék–Szabadka)<br />

Az éjjel menyasszonya (a költõi kifejezésmód játszóterén) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198<br />

TÓTH Karolina (Szabadka)<br />

DNS-weblap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200<br />

A VII. VMTDK-án résztvevõ felsõoktatási intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202<br />

A VII. VMTDK tudományos bizottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205<br />

A VII. VMTDK szervezõbizottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206<br />

A VII. VMTDK védnökei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á


7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia<br />

7. Vojvoðanska maðarska nauèna konferencija studenata<br />

7. Hungarian Scientific Conference of Vojvodinian Students<br />

Újvidék, <strong>2008.</strong> november 21–23.<br />

REZÜMÉKÖTET<br />

2 0 0 8<br />

Mûszaki szerkesztõ: Barna Csaba<br />

Lektor: Buzás Márta, Németh Konc Éva<br />

Fedõlapterv: Kapitány Attila<br />

Nyomda: Dániel Print, Újvidék, 2008<br />

Példányszám: 300<br />

Kiadó:<br />

Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium<br />

21000 Novi Sad/Újvidék, Vojvode Mišiæa 1./III. em., tel.: (00 381) 021 557 237<br />

e-mail: vmfk@felkol.org.rs<br />

www.felkol.org.rs<br />

www.junior.felkol.org.rs<br />

N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A<br />

215


CIP – Katalogizacija u publikaciji<br />

Biblioteka Matice srpske, Novi Sad<br />

3 (048.4)<br />

5/6 (048.4)<br />

7 (048.4)<br />

VAJDASÁGI Magyar Tudományos Diákköri Konferencia<br />

(7 ; 2008 ; Újvidék)<br />

<strong>Rezümékötet</strong> : 2008 / 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri<br />

Konferencia, Újvidék, <strong>2008.</strong> november 21–23. = 7. vojvoðanska maðarska<br />

nauèna konferencija studenata [Novi Sad, 21–23. novembar <strong>2008.</strong>] =<br />

7. Hungarian Scientific Conference of Vojvodinian Students, [Novi Sad,<br />

21st–23rd November <strong>2008.</strong>]. – Újvidék : Vajdasági Magyar Felsõoktatási<br />

Kollégium, 2008 (Újvidék : Dániel Print). – 215 str. ; 22 cm<br />

Uporedo mað. tekst i engl. i srp. prevodi. – Tiraž 300.<br />

ISBN: 978-86-85245-15-2<br />

a) Dru{tvene nauke – Apstrakti b) Prirodne nauke – Apstrakti<br />

s) Umetnost – Apstrakti<br />

COBBIS.SR-ID 235437319

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!