(Dr. Erdődy János csoportjai részére).

SEGÉDANYAG A „RÓMAI JOG GYAKORLAT 2” CÍMŰ TÁRGYHOZ 

Alapfogalmak a második féléves anyagban 

1. Az egyetemes jogutódlás fogalma. 

2. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? 

3. Az örökség fogalma. 

4. A hagyomány fogalma. 

5. A nyugvó hagyaték fogalma. 

6. Az uratlan hagyaték fogalma. 

7. Melyek a civiljog szerinti öröklési 

osztályok? 

8. Melyek a praetori edictum szerinti 

öröklési osztályok? 

9. Melyek a iustinianusi öröklési osztályok? 

10. Az in capita, in stirpes, per / in lineas 

öröklés fogalma. 

11. A ius representationis fogalma. 

12. A római végrendelet fogalma. 

13. A végrendelet / jogügylet 

érvényességének fogalma. 

14. A végrendelet / jogügylet hatályosságának 

fogalma. 

15. Az alaki mellőzhetetlenség fogalma. 

16. Az anyagi mellőzhetetlenség fogalma. 

17. A kötelesrész fogalma. 

18. A collatio fogalma. 

19. Mit jelent a favor testamenti elve? 

20. A kötelem fogalma. 

21. A naturalis obligatio fogalma. 

22. A jogügylet fogalma. 

23. A semmisség fogalma. 

24. A megtámadhatóság fogalma. 

25. Az essentialia negotii fogalma. 

26. A naturalia negotii fogalma. 

27. Az accidentalia negotii fogalma. 

28. Milyen akcidentális jogügyleti 

alkatrészeket ismerünk? 

29. A feltétel fogalma. 

30. Az időtűzés fogalma. 

31. A meghagyás fogalma. 

32. Az ex tunc és az ex nunc hatály fogalma. 

33. A specifikus szolgáltatás fogalma. 

34. A zártfajú kötelem fogalma és esetei. 

35. A kár fogalma. 

36. A damnum emergens fogalma. 

37. A lucrum cessans fogalma. 

38. Mit jelent a „Casum sentit dominus” -elv? 

39. Az interesse-tan. 

40. A pozitív interesse fogalma. 

41. A negatív interesse fogalma. 

42. A pretium affectionis fogalma. 

43. A dolus fogalma. 

44. A culpa lata fogalma. 

45. A culpa levis fogalma. 

46. A culpa in concreto fogalma. 

47. A custodia-felelősség fogalma. 

48. A receptum-felelősség fogalma. 

49. A vis maior fogalma. 

50. Kivételként ki köteles helytállni a vis 

maiorból eredő kárért? 

51. A kezesség fogalma. 

52. Az engedményezés fogalma. 

53. A tartozásátvállalás fogalma. 

54. A reálszerződés fogalma. Melyek a 

reálszerződések? 

55. A konszenzuál-szerződés fogalma. 

Melyek a konszenzuál-szerződések? 

56. A mutuum fogalma. 

57. A commodatum fogalma. 

58. A depositum fogalma. 

59. A pignus fogalma. 

60. Az emptio venditio fogalma. 

61. Az eladói jogszavatosság fogalma. 

62. Az eladói kellékszavatosság fogalma. 

63. A locatio conductio fogalma, fajtái. 

64. A mandatum fogalma. 

65. A societas fogalma. 

66. A pactum fogalma. 

67. Melyek a praetori pactumok? 

68. Melyek a császári pactumok? 

69. Melyek a kvázi kontraktuális tényállások? 

70. Az ajándékozás fogalma. 

71. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma. 

72. A negotium gestum fogalma. 

73. A delictum fogalma. 

74. A civiljogi és a praetori edictum szerinti 

delictumok felsorolása 

75. A furtum rei fogalma. 

1

Öröklési jog 

A törvényes öröklés osztályai a római jogban: 

CIVILJOGI* PRAETORI** IUSTINIANUSI 

Sui heredes: = akik az apa 

halálával önjogúvá válnak! 

• természetes és adoptív 

gyerekek 

• postumusok 

• uxor in manu 

Bonorum 

liberi: 

possessio unde 

• sui heredes 

• sui ficti (emancipáltak + 

ezek emancipáció után 

fogant [!] gyerekei***) 

Proximi agnati Bp. unde legitimi: 

• sui heredes 

• proximi agnati (egyszerre 

hívta meg őket a praetor!) 

Gentiles Bp. unde cognati: 

• lemenők (sui heredes, sui 

ficti, nem suus lemenők) 

• felmenők (csak önjogú 

gyermek után; szülők, 

nagyszülők) 

• oldalágiak (6. fokig) 

Bp. unde vir et uxor: túlélő 

házastárs örököl (CSAK a nem 

manusos feleség!) 

2 

Lemenők: örökbefogadottak is 

(de: törvénytelenek csak anyjuk 

után!) 

Felmenők és teljes testvérek: 

akár dédszülők is, (kivéve, ha 

szülők és teljes testvérek is 

maradtak; ilyenkor szülőkön túli 

felmenő nem örököl!) 

Féltestvérek, ill. ezek 

gyermekei (halál esetén) 

Cognati collaterales: összes 

távolabbi oldalrokon, akár 6. 

fokon túl is! 

Bp. unde vir et uxor: a túlélő 

házastárs itt örököl**** 

*: Soha nem suus a civiljogban: akit emancipáltak / adoptióba adtak, illetőleg a manusos házasságot 

kötött leány. 

** A praetori ún. bonorum possessiós rendszer, ami arra utal, hogy a hagyatéki vagyon birtokát a 

praetor a missio in possessionem nevű jogsegéllyel adja meg. A bonorum possessiót kérni kellett; 

feltételeit az edictum tartalmazta: ha valaki ennek megfelelt, vizsgálat nélkül utalták birtokba, 

egyébként: vizsgálat. Határidők: fel- és lemenők esetén 1 annus utilis; egyéb esetekben 100 dies utiles. 

Ha a határidő eredménytelenül telt el (= senki sem jelentkezett), a következő osztály került 

meghívásra. A birtokbautalás hatálya: (1) sine re: amikor a birtokba utalás hatálytalan a civiljogi 

örökössel szemben; utóbbi hereditatis petitióval sikeresen elperelheti a hagyatékot; (2) cum re: 

amikor (1) civiljogi örökös kapott bp-t; (2) olyan kapott bp-t, aki a XII tt. alapján NEM részesedhetett 

volna a hagyatékból (pl. emancipált gyerek), DE a praetor méltányosság alapján védelemben 

részesítette harmadik személyekkel és a civiljogi örökösökkel szemben is (lényegében 

bonitártulajdonos lett – vö. actio Publiciana!). Ezekben az esetekben végérvényes a hagyaték átadása; 

a hereditatis petitio hatástalan velük szemben. Az egyéves elbirtoklási idő letelte után mind a sine re, 

mind a cum re hatályú bp-t kapott örökösök civiljogi örökösökké váltak! 

***: Nova clausula Iuliani: mivel itt az öröklés in stirpes történt, így az az emancipált fiú, aki a 

potestas alatt maradt, gyermekeivel konkurált, velük egy részt örökölt (fele-fele arányban megosztva). 

****: A Novellae (117, 5) nem szabályozta kifejezetten a túlélő házastárs öröklését, ekként 

lényegében a praetori bonorum possessio unde vir et uxor szabályait alkalmazták ebben a körben, 

azzal a különbséggel azonban, hogy a túlélő házastársat akár a legtávolabbi kognát rokon is megelőzte 

(a praetori rendszerben ez csak a 6. fokig volt igaz). Kiegyenlítő szabály azonban a túlélő feleség 

vonatkozásában, hogy rászorultsága esetén törvényes hagyomány címén igényt tarthatott a hagyaték ¼ 

része feletti haszonélvezeti jogra (özvegyi haszonélvezet). Ennek az özvegyi haszonélvezetnek az 

értéke nem haladhatta meg a 100 aranyat, továbbá csak akkor volt igényelhető, ha a túlélő feleségnek

volt az örökhagyóval közös gyermeke. Háromnál több közös gyermek esetén legfeljebb egy 

gyermekrésznyi hányadot kaphatott haszonélvezetbe. Biztosan nem minősült rászorulónak a túlélő 

feleség, ha donatio propter nuptiast kapott. 

A végrendelet értelmezése 

Cic. de inv. 2, 122 

Paterfamilias cum liberorum haberet nihil, 

uxorem autem haberet, in testamento ita scripsit: 

" SI MIHI FILIUS GENITUR UNUS PLURESVE, 

IS MIHI HERES ESTO ". Deinde quae assolent. 

Postea: " SI FILIUS ANTE MORITUR, QUAM IN 

TUTELAM SUAM VENERIT, TUM MIHI ", dicet, 

" HERES ESTO ". Filius natus non est. Ambigunt 

adgnati cum eo, qui est heres, si filius ante, quam 

in tutelam veniat, mortuus sit. 

SC-k az öröklési jogban 

Egy családapa, akinek gyermekei nem voltak, 

felesége azonban volt így végrendelkezett: „Ha 

fiam születik, egy vagy több, ő legyen örökösöm” 

- és a többi szokásos. Majd alább: „Ha a fiú 

serdületlenül halna el [= azelőtt, hogy saját 

gyámsága alá kerülne], akkor ő [ti. Curius] legyen 

örökösöm”. Nem született fia. Az agnát rokonok 

pereskednek azzal, aki örökös lenne, ha a fiú 

serdületlenül halt volna el. 

SC Iuventianum: Részletesen szabályozza a hereditatis petitio pervesztes alperesének 

kötelezettségeit. 

JÓHISZEMŰ BIRTOKOS ROSSZHISZEMŰ 

HAGYATÉKBÓL Azt kell kiadnia, ami a litis 

contestatiókor megvan, az 

összes gyümölccsel egyetemben. 

KÁROKÉRT A litis contestatio előtti károkért 

egyáltalán nem felel; a litis 

contestatio után pedig csak a 

vétkessége folytán 

keletkezettekért. 

BERUHÁZÁSOKAT A szükséges, a hasznos és a 

fényűző beruházásokat is 

megtéríttetheti. 

BIRTOKOS 

3 

Megfizeti mindazon 

vagyontárgyak értékét, amik a 

litis contestatio előtt vétkessége 

miatt elpusztultak, és felel a litis 

contestatio előtt beszedni 

vétkesen elmulasztott 

gyümölcsökért is. 

Felel a litis contestatio előtt 

vétkesen okozott károkért, 

illetőleg a litis contestatio után 

azokért, amik a felperesnél nem 

következtek volna be (→ vis 

maior károkért is!). 

Megtéríttetheti a szükséges és a 

hasznos beruházásokat, a 

fényűzőek tekintetében azonban 

csak ius tollendivel bír. 

SC Libonianum: A végrendelet írójának tett juttatások csak külön e résznek az örökhagyó általi 

aláírásával válnak hatályossá. 

SC Neronianum: A rendelési alakszerűségek hibája miatt érvénytelen legatumok kötelmi 

hagyományként továbbra is érvényesek. 

SC Orfitianum: Az anya után a gyermekeket mindenkit megelőzően civiljogi öröklés illeti meg. A 

nem manusos házasságból származó is igaz ez a szabály, azonban a törvénytelen gyereknek 

bizonyítania kell, hogy ő attól az anyától származik.

SC Pegasianum (Kr.u. 70): A lex Falcidia szabályait kiterjeszti a hitbizományra is, azaz az örökös 

megtarthatta a hagyaték 1/4 részét; ez volt a quarta Pegasiana. Ha még így sem fogadta el a 

hagyatékot, a praetor rákényszeríthette annak elfogadására. 

SC Tertullianum: A háromgyerekes ingenua és a négygyerekes libertina anya gyermeke után 

civiljogi örökös lesz, csupán az elhalt gyermek lemenői, a gyermek apja, valamint az apai ágról 

származó testvérei előzik. 

SC Trebellianum (Kr.u. I. sz.): Ha a hagyatékot hitbizomány formájában adták ki, akkor a hagyatéki 

hitelezők kapják meg az örökössel szembeni keresetek utiliter változatát, ugyanakkor a hagyatéki 

követeléseket a hitbizományos érvényesíthette; ezzel a hitbizományos heredis loco került. 

Lexek az öröklési jogban 

Lex Falcidia (Kr.e. 40): Az örökös kapja meg a hagyaték ¼-t hagyományoktól mentesen (ez a quarta 

Falcidia). Ha a hagyományok a hagyatéknak több mint ¾ részét kimerítették, az örökösnek joga van a 

hagyományokat a quarta Falcidia mértékéig csökkenteni. Ezután az örökös köteles volt elfogadni a 

hagyatékot; erre a praetor akár rá is kényszeríthette (iussum). 

Lex Fufia Caninia (Kr.e. 2): A rabszolgák száma szerint korlátozza a végrendeleti felszabadítást; e 

törvény megsértése érvénytelenít (2-10 rabszolga → ½; 11-30 → ⅓; 31-100 → ¼; 101-500 → ⅕; 500 

felett maximum 100). 

Lex Furia testamentaria: A lex Voconiával egyetemben a mértéktelen hagyományrendelést 

igyekezett kiküszöbölni. 

Lex Iulia de maritandis ordinibus (Kr.e. 18) + lex Papia Poppaea (Kr.u. 9): Minden 25 és 60 év 

közötti római férfi, valamint minden 20 és 50 év közötti római nő római házasságban köteles élni. Ha 

nem teszik (caelibes), elveszítik a majdan rájuk szálló hagyatékot; ha pedig gyermektelenek (orbi), 

csupán a hagyaték felét szerezhetik meg (egymás javára végrendelkező házastársak esetén csak egy 

tizedét). Kivételt tesz a törvény a háromgyerekes ingenua és a négygyermekes libertina anyákkal: 

nekik nincs újraházasodási kötelezettségük (ius trium / quattor liberorum). 

Lex Iunia Vellaea (Kr.u. 28): Előzetes örökösnevezéssel vagy kitagadással lehetett védekezni az 

örökhagyó életében született postumusok ellen. A fiúk mellőzése esetén a végrendelet egészében 

megdőlt; lányok, illetve unokák mellőzése esetén a suusoktól törvényes részt, az egyéb kinevezett 

örökösöktől az ő örökrészük felét követelhették. (A második fejezet ezt kiterjeszti minden egyéb esetre 

is, amikor az örökhagyó fia megszűnt suus heres lenni.) 

Lex Voconia (Kr.e. 164): Korlátozta a nők öröklési képességét, ám ez a korlátozás utóbb megszűnt, 

így a nők öröklési képesség tekintetében a férfiakkal váltak azonossá. 

4

Jogesetek a törvényes öröklés köréből 

Az örökhagyó után az alábbiak jelentkeznek. Mi a kielégítés sorrendje és aránya a civiljog, a 

praetori jog és a iustinianusi jog törvényes öröklési szabályai szerint? 

1. Az örökhagyó suus fia és annak két gyermeke, emancipált fia, elhalt suus fiának két 

gyermeke és annak manusos felesége, elhalt leányának gyermeke, az örökhagyó 

manusos felesége. 

2. Az örökhagyó apja, apai nagyapja és apai nagyanyjának apja, anyai nagyapja és 

nagyanyja, anyai nagyapjának szülei, anyai nagyanyjának apja. 

3. Az örökhagyó filius familiasa, emancipált fia, elhalt emancipált fiának két gyereke (ha 

emancipáció előtt, és ha után fogantak!), elhalt leányának két gyereke, manusos 

felesége. 

4. Az örökhagyó apai nagybácsi, anyai nagynéni, elhunyt emancipált fiának unokája 

(házon kívüli dédunoka), elhunyt emancipált fiának manusos felesége. 

5

SZERZŐDÉSEK SZERZŐDÉSSZERŰ 

TÉNYÁLLÁSOK 

Kötelmi jog 

Kötelem 

DELICTUMOK DELICTUMSZERŰ 

TÉNYÁLLÁSOK 

Contractus Quasi contractus Delictum Quasi delictum 

Ősi szerződések: 

Nexum 

Stipulatio / Sponsio 

Császárkor 

Reálszerződések 

(mutuum, commodatum, 

depositum, contractus 

pigneraticius + 

contractus innominati) 

Konszenzuálszerződések 

(emptio venditio, locatio 

conductio, mandatum, 

societas) 

Peregrinusok között 

συγγραϕή 

(szüngraphé), 

χειρόγραϕον 

(khirographón) 

• Jogalap nélküli 

gazdagodás 

• Megbízás 

nélküli 

ügyvitel 

• Gyámság 

• Kötelmi 

hagyomány 

• Véletlen 

közösség 

Felelősségi fok neve: Kitől várható el, hogy 

ne tanúsítsa? 

Dolus 

Mindenkitől 

Felelősségi fok neve: Ki a magatartás 

mércéje? 

lata 

Az átlagember 

gondossága 

Culpa 

levis 

in 

concreto 

Jó gazda gondossága 

Saját ügyben elvárható 

gondosság 

Felelősségtan: 

Civiljogi delictumok 

• furtum 

• iniuria 

• damnum iniuria 

datum 

Praetori delictumok 

• megtévesztés 

• megfélemlítés 

• rablás 

• sírrongálás 

Ki felel tehát? 

6 

• actio de 

effusis et 

deiectis 

• actio de posito 

et suspenso 

• actio adversus 

nautas, 

stabularios, 

caupones 

Szándékos szerződésszegésért mindenki felel. 

Ki felel tehát? 

Aki nem tanúsítja az általában elvárható 

gondosságot. 

Minden érdekelt adós (tehát aki nem 

ingyenadós). 

Bizalmi viszonyokban jelenik meg: gyámság, 

gondnokság, férji vagyonkezelés, bonorum 

emptor.

Felelősségi fok neve: Milyen esetben merül 

fel? 

Casus minor esetén 

Custodia (elvesztés, lopás, 

véletlen 

egérrágás) 

rongálódás, 

Receptum-felelősség A vendég által bevitt 

tárgyakért, ha rabszolga 

/ alkalmazott / más 

vendég okozott kárt. 

Ki felel érte? 

Felel érte minden érdekelt adós, akinél más dolga 

van. Határa: vis maior. 

Hajós, fogadós, béristállós (a bevitel tényénél 

fogva). Határa: vis maior. 

Speciális: vis maior - az a nagyobb erő, aminek az emberi gyengeség nem tud ellenállni tipikusan a 

természeti katasztrófák, háború, rablóbanda támadása minősültek ilyenek; kívül esnek az emberi 

akarat hatókörén. Éppen ezért a vis maior VESZÉLYVISELÉS, és nem felelősségi kategória! 

Főszabály: Casum sentit dominus = A tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett mindazon károkat, 

amelyek megtérítésére mást nem lehet kötelezni. Kivételek: helytállni tartozik a vis maiorból eredő 

károkért, (1) aki szerződésben kifejezetten vállalja; (2) a késedelmes adós (aki lejáratkor, felszólításra, 

neki felróhatóan nem teljesít); (3) a tolvaj, mert ő mindig késedelmes adós; (4) a generikus 

szolgáltatással tartozó adós; (5) az az érdekelt adós, aki veszélyhelyzetben a saját dolgait menti előbb 

(5) aki becsértékben (aestimatio alapján megállapított pénzérték alapján) veszi át a dolgot 

(commodatarius, bizományos). EMELLETT (+1) akinek felróható, hogy a dolgot vis maior érte. 

A szerződések általános rendszere: 

Mindkét típus praetori; MARTON szerint nagyjából azonos időben alakultak ki. A központi kérdés a 

csoportosításnál: hogyan (mikor) jön létre a szerződés? 

Reálszerződések 

Benne a „res” szó dologátadással jönnek 

létre, tehát a felek kölcsönös ígérete NEM 

elegendő (ez csak pactum); a felek valamilyen 

teljesítményére van szükség! 

(a) mutuum – kölcsön / dologkölcsön 

(b) commodatum – haszonkölcsön 

(c) depositum – letét 

(d) contractus pigneraticius – zálogszerződés 

Császárkor / későcsászárkor: névtelen szerződések 

Konszenzuálszerződések 

A „konszenzus” szó rejlik benne a felek 

megállapodása már létrehozza a szerződést, 

ehhez képest a dolog átadása másodlagos. A 

puszta megegyezés már a civiljogi szerződés 

erejével bír, tehát a civilis causa benne rejlik a 

megegyezésben! 

(a) emptio venditio – adásvétel 

(b) locatio conductio – bérlet 

(c) mandatum – megbízás 

(d) societas – társaság 

Lényege: mindkét fél kölcsönös szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget (szünallagmatikus) 

ha az egyik fél nem teljesít, perlési lehetőség keletkezik a másik félnél. Azért névtelen, mert nincs 

ténylegesen kidolgozott jogi tartalom a szerződések mögött, így a keresetük sem bír önálló névvel. 

Perlésük praescriptis verbis actióval történik: nem volt demonstratio a formulában; praescriptióval 

kellett leírni, mi is történt valójában (tehát in factum actio volt). 

Megjegyzések a reál- / konszenzuálszerződésekhez: a szerződések közül egyedül a mutuum stricti 

iuris, a többi bonae fidei. A szünallagmatikus / aszünallagmatikus felosztás csak a bonae fidei 

szerződéseknél kérdés: mindkét páros nevű (emptio venditio, locatio conductio) szünallagmatikus, 

valamint szünallagmatikus még a societas, a többi aszünallagmatikus. 

7

A praetori szerződések: 

Megjegyzés: A szerződéseknél használt kritériumok bekezdésenként, sorrendben: 

♦ a szerződés fogalma 

♦ kötelem 

♦ szolgáltatás (ahol releváns) 

♦ felelősség 

♦ keresetek 

CONTRACTUS REALES: 

Mutuum: 

Helyettesíthető dolgok tulajdonba adása azzal, hogy az adós lejáratkor ugyanabból a fajtából, 

ugyanannyit köteles visszaadni. 

Stricti iuris, egyoldalú kötelem. 

A kölcsönbe adó tulajdonba ad, tehát szolgáltatása: dare. 

A hitelező csak követel. 

Az adós generikus szolgáltatással tartozik, így akár a vis maior károkért is helytállni tartozik (Genus 

perire non censetur). 

Pénzkölcsön: actio certae creditae pecuniae. 

Egyéb: condictio triticaria (triticum = búza, gabona). 

Különös esetei: 

Commodatum: 

♦ Fenus nauticum / pecunia traiecticia: Hajózási kölcsön (FÖLDI szerint a 

biztosítás előképe; ZLINSZKY szerint: csendes társaság, stille Gesellschaft) 

– a szállító részt vállal a kockázatból: baleset esetén akár a pénzétől is 

eleshet, siker esetén viszont nagyobb a haszon a kamatmaximumot 

meghaladó kamat miatt. 

♦ Contractus mohatrae: A hitelező specifikus tárgyat ad át az adósnak 

értékesítés céljából, aki az árat kölcsönként megtarthatja. 

Egy (nem elhasználható) dolog ingyenes használatba adása azzal, hogy az adós lejáratkor ugyanazt a 

dolgot köteles visszaadni; a dolog csak detentióban kerül. A szerződés lényege, hogy a kölcsönbe vevő 

a dolgot a rendeltetésének, ill. a szerződésben megjelölt konkrét célnak megfelelően használja. 

A commodatum fogalmi eleme a lejárat: a dolog mindig (a) meghatározott időpontig, (b) 

meghatározott időtartamra, vagy (c) egy bizonyos alkalomra kerül átadásra. 

Bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú (aszünallagmatikus) kötelem. 

Az adós épségben kell visszaadja a dolgot: specifikus szolgáltatás (vélhetően praestare a szolgáltatás). 

Dologhasználat csak külön megegyezéssel lehetséges, ellenkező esetben az adós furtum usust követ el 

(ilyenkor helytáll a vis maior károkért is). 

A hitelező ingyenadós, így dolusért felel. 

Az adósnál idegen dolog van, tehát custodia felelős. (Kivétel: ha a commodatum a kölcsönbe adó 

érdekében jött létre; ilyenkor a felelősség csak a dolusra korlátozódik!) 

8

A hitelező a főkötelmet actio commodati directával, 

az adós kárát és beruházásait actio commodati contrariával perelheti. (Emellett megilleti a retentio az 

alábbi körben: (1) a dologra fordított rendkívüli, de szükséges költségek megtérítése; (2) a dolog 

lejárat előtti önkényes visszavonásából eredő károk és költségek megtérítése; (3) a commodatarius 

csalárdságából eredőkárok, költségek megtérítése) 

Depositum: 

Ingó dolog ingyenes őrizetbe adása bármikori visszaadási kötelezettséggel. 

Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem. 

Letéteményesnél dolog van ugyan, de ingyenadós – dolus. (Gondossági kötelem: mindent meg kell 

tegyen annak érdekében, hogy a dolgot épségben szolgáltassa vissza, de az eredményért már nem 

felelős!) 

Dologhasználat: a letevő érdekében jön létre a szerződés, a letéteményes csak őrzi a dolgot, tehát 

dologhasználat nincsen; ellenkező esetben furtum usust követ el! 

Letevő dolgát actio depositi directával perelheti; ha tulajdonos, rei vindicatio; furtum ususra, lopási 

keresetek. 

Letétes kárát, beruházásait actio depositi contrariával perelheti. 

Különös esetei: 

Contractus pigneraticius: 

♦ Sequestrum: Vitás dolog letéte; a sequester civilis possessor. 

♦ Depositum miserabile (kényszerletét): Elemi csapás miatti kényszerű 

letétbe adás; a letevő nem tudja körültekintően megválasztani a letétest. 

Ilyenkor a praetor duplumra menő keresetet ad! 

♦ Depositum irregulare (rendhagyó letét): Helyettesíthető dolog (pénz!) 

tulajdonba adása generikus teljesítésre (kamat!). Bonae fidei obligatio, a 

teljesítés bármikor követelhető. Kamat kikötése pactum adiectumban 

történik, késedelem esetén késedelmi kamatot kell fizetni. A letétes ellen 

infamáló actio kérhető. 

Az adós átad egy dolgot a hitelezőnek követelése követelésének biztosítására azzal, hogy amennyiben 

az adós lejáratkor nem teljesít, a hitelező jogosult a dolgot eladni és követelését abból kielégíteni. 

Ugyanakkor ha az adós időben teljesít, a hitelező köteles a dolgot épségben visszaadni. 

Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem (emellett pedig obligatio accessoria). 

Záloghitelező dolgot őriz, felelőssége custodia. 

Adós dolgát actio pigneraticia in rem-mel követelheti, illetve eladás esetén a vételárfelesleget is. 

Hitelező kiadásait és a beruházásokat actio pigneraticia contrariával perelheti. 

Nota bene: A záloghitelezőt megilleti az in rem hatályú lex commissoria, amely alapján nemteljesítés 

esetén megtarthatja a zálogtárgyat. I.Constantinus ezt semmisnek mondta – ha nem sikerült eladni a 

zálogtárgyat, a császártól lehetett kérni a dolog tulajdonát. 

A zálogszerződés járulékos kötelem, azaz itt már a puszta megállapodás is kötelemfakasztó tényező, a 

dologátadás szinte közömbös. 

9

CONTRACTUS INNOMINATI REALES: 

Névtelen szerződések: 

Nem tartoznak az önálló névvel rendelkező szerződéstípusok közé, a civiljogi és a praetori 

jogeszközök összefonódásából erednek. Perlésük mindig praescriptis verbis actióval történik. 

Ha ketten megegyeznek a kölcsönös teljesítésben, majd az egyik teljesít, a másik pedig nem, akkor a 

teljesítő fél condictiót kapott a gazdagodás perlésére ( a másik felet teljesítésre nem lehetett szorítani!). 

Fajai: 

♦ do ut des – (kehely - Stichus) 

♦ do ut facias – (fizetés ellenében történő rabszolgafelszabadítás) 

♦ facio ut des – (arcképet festek rabszolgáért) 

♦ facio ut facias – (kölcsönös követelésbehajtás) 

Neves-névtelen szerződések: 

Egy szerződés nevesítettsége azt jelenti, hogy a névhez ténylegesen kidolgozott jogi tartalom is járul!! 

Fajai: 

• Csere (permutatio) – Dolgok tulajdonának kölcsönös átruházása. 

• Szívességi használat (precarium) – Egy dolog ingyenes használatba adása bármikori 

visszaadási kötelezettséggel. 

• Eladási bizomány (aestimatum) – Egy dolog átadása eladás céljából azzal, hogy az átvevő a 

dolgot vagy visszaadja, vagy a kikötött eladási árat fizeti meg. 

• Egyezség (transactio) – Vitás igények kölcsönös engedéssel való rendezése. 

CONTRACTUS CONSENSUALES: 

Emptio venditio: 

Áru tulajdonjogának megszerzése vételár fizetése ellenében. 

Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. 

Eladó árut szolgáltat – praestare (ld. szavatosság). 

Vevő pénzt fizet – dare. 

Eladó – culpa, DE! ha az adásvétel után nála marad az áru, akkor custodia. 

Vevő – culpa és kockázat. 

Eladó – actio venditi. 

Vevő – actio empti. 

Nota bene: 

1. Áru, amit valaki bírhat, birtokolhat, perrel megszerezhet, azaz a res corporalis, incorporalis és 

akár res aliena is lehet. 

2. Speciális esetei: 

♦ Empito rei futurae – elkészítendő dolog vétele. 

♦ Emptio rei speratae – majdani szaporulat vétele. 

♦ Emptio spei – reményvétel (ami a halász hálójába akad). 

3. Az ár meghatározott pénzösszeg a felek megállapodása szerint. Iustinianusnál jelent meg a iustum 

rei pretium, illetve a laesio enormis intézménye (feléntúli sérelem – ha valaki egy ingatlanért 

kevesebb mint a fele értéket kapja). 

10

4. Veszélyviselés szabályai: A szerződés létrejötte és átadás közötti időben a dolog az eladóé. A 

klasszikus jog ismerte a tételt, mely szerint „amint kész a vétel, a vevőre száll a veszély”. Nem 

kész a vétel, ha (1) conditio suspensivával kötötték, (2) emptio rei speratae esetén, illetve (3) 

helyettesíthető dolgok adásvételénél a lemérés, számlálás ideje alatt. Iustinianus viszont újra a 

„periculum est emptoris”-elve válik uralkodóvá azzal, hogy a veszély mellett a haszon is a vevőé. 

5. A szavatosság szabályai: 

EVICTIÓS~ 

(jogszavatosság) 

REJTETT HIBÁÉRT 

(kellékszavatosság) 

Locatio conductio: 

Locatio conductio rei: 

Egy dolog használata pénzfizetés ellenében. 


ARCHAIKUS PRAETORI POSZTKL./IUST. 

Az eladót tanúul lehet Ipso iure - actio empti. Vételár kétszeresére. 

hívni a szerzés Ha az eladó az ügylet 

tanúsítására. Ha nem során dolosus volt, 

megy, actio kártérítést is lehet 

auctoritatist lehet ellene követelni. 

indítani, amely 

duplumra menő kereset. 

Ha az eladó Praetori edictumban: Határidő nélkül 

nagyobbnak mondja a Csalárd elhallgatás vagy megindítható az actio 

telket, mint amekkora kifejezett ígéret esetén – empti + bármilyen árura 

valójában, a duplumra actio empti. 

nézve (a két aedilisi 

menő actio de modo Aedilisi edictumban: kereset megmarad, de 

agri indítható meg. Csak rabszolga és az actio empti 

igásállat piaci vétele alkalmazhatósága miatt 

esetén! Actio gyakorlatilag mindkettő 

redhibitoria – elállásra használaton kívül 

menő, 6 hónapon belül. 

Actio quanti minoris – 

került). 

vételárcsökkentésre, 

éven belül. 

1 

Locator – culpa levis, illetve vis maior folytán bekövetkezett kár esetén nem kap bért. 

Conductor – custodia. 

Actio locati – a bérleménybe bevitt dolgokon és a megtermelt gyümölcsökön egyetemleges zálogjog, 

emellett a bérlet bármikor felmondható. 

Actio conducti – birtokvédelem a locatortól, illetőleg a rendkívüli kár, beruházás megtérítése. 

Locatio conductio operarum: 

Szabad ember munkájának (opera) igénybevétele a munkában eltöltött idő szerinti pénzfizetés 

ellenében. Tárgya fizikai munka (a szellemi inkább mandatum). 


Bérmunkás dolgozik – eredmény nem számít; gondossági kötelem! 

Bérmunkás felelőssége – culpa levis. 

11

Actio locati – actio conducti. 

Veszélyviselés az érdekszféra-elv alapján: ha a munkás ott volt, de rossz idő miatt nem tudott 

dolgozni, jár neki a bér; ellenben ha betegség miatt nem tudott munkába állni, nem kap bért. 

Locatio conductio operis: 

Valaki pénzért egy meghatározott művet (opus) állít elő. Tárgya a műlétrehozása, a készítő részéről 

eredménykötelem. 


Vállalkozó – culpa levis, DE! ha anyagot is átvesz, akkor custodia. 

Actio locati – actio conducti 

Veszélyviselés: régen – hacsak nem késett az átvétel, akkor a conductoré; az új jogban az érdekszféraelv 

érvényesül. 

Mandatum: 

Más ügyének felkérésre történő ingyenes ellátása. Tárgyát bármilyen megengedett cél képezheti. 

Eljárás: megbízó vagy harmadik fél érdekében (saját érdek csak másé mellett részeltetve). 

Bonae fidei, aszünallagmatikus kötelem. 

Megbízott – dolus; Iustinianustól már lehet honoráriuma, ilyenkor culpa in concreto a felelősség; 

gondossági kötelem. 

Megbízó – culpa levis. 

Actio mandati directa – megbízó a befolyt javakat perelheti vele, infamál. 

Actio mandati contraria – megbízott kárát, beruházásait téríttetheti meg. 

Societas: 

Személyek szövetkezése megengedett vagyoni célra. Soha nem jogi személy, csak a tagoknak van 

vagyona. 

Együttes eljárás – felek között egyenlően vagy a szerződés szerinti arányban való megoszlás. 

Egyedüli eljárás – közvetett képviselet szabályai szerint. 

Egyetemlegesség soha nincs. 

Bonae fidei, szünallagmatikus kötelem. Tilos az ún. „societas leonina”, amikor egyesek csak jogokat, 

míg mások csak kötelezettségeket szereznek. 

A szolgáltatás a céltól függ. 

Egymás között dolus a felelősség, a posztklasszikus kortól kezdve culpa in concreto. 

A társak a társasági szerződésből folyó jogaikat az actio pro socio elnevezésű, infamáló keresettel 

érvényesíthetik. 

Fajai: 

• Societas omnium bonorum – a tagok minden jelenlegi és jövőbeni vagyonát, 

gyarapodását felöleli (pl. családtagok). 

12

Megszűnése: 

• Societas negotiationis – a tagok egy bizonyos tevékenység folytatására szövetkeznek 

(pl. rabszolgakereskedelem). 

• Societas unius rei – egyetlen ügylet közös lebonyolítása. 

• személyi okok (halál, capitis deminutio maxima, ~ media) 

• vagyoni okok (tag vagy saját vagyon csődje) 

• akaratból (közös vagy egyoldalú felmondás) 

• jogi okokból (stipulatio, bírói ítélet, társaság eléri célját vagy a cél meghiúsul, 

szerződés hatályát veszti). 

13

Lexek a kötelmi jogi részben 

Lex Cincia (Kr.e. III. sz. vége): Az ajándékozás egy bizonyos mértéken túl tilos, kivéve ha a 

megajándékozott közeli rokon vagy házastárs. Lex imperfecta volt (→ nincs sanctio ); a praetor adott 

esetben exceptio legis Corneliae-t adott. 

Lex commissoria (itt lex privata értelemben): A záloghitelező adósa nemteljesítése esetére 

követelése fejében megtarthatja a zálogtárgyat. 

Lex Cornelia de falsis: Mindenfajta hamisítást bűncselekménynek minősít, elkövetőit száműzetéssel 

bünteti. 

Lex Cornelia de iniuriis: Személysértés fajtái: verbatio (megverés), pulsatio (ütlegelés), domum vi 

introire (erőszakos magánlaksértés). 

Lex Cornelia de maiestate (Kr.e. 81): Külön quaestiót állít fel, amely az államellenes 

bűncselekményekkel foglalkozik. 

Lex Cornelia de sicariis et veneficiis: Külön quaestiókat rendel az orgyilkosság, a méregkeverés és 

más veszélyes bűncselekmények nyomozására. 

Lex Furia de sponsu: Az archaikus korban keletkezett törvény, amely a kezesség intézményét 

szabályozza, kialakítva a stipulatiós kezesség jellemzőit: 

• csak verbálszerződésekhez járulhat 

• létrejötte után függetlenedik a 

főkötelemtől 

• a kötelem örököseire nem száll át 

• csak 2 évig áll fenn 

• több kezes esetén köztük fejenként 

oszlik meg a tartozás 

Lex Iulia de maiestate: A crimen maiestatis egyre inkább a császár személye ellen irányuló 

bűncselekményt jelent. Emellett a törvény rendelkezik más államellenes bűncselekményekről is. 

Lex Iulia de vi privata: Mind stricti iuris, mind bonae fidei szerződéseknél fennáll, hogy ha a 

megfélemlítést közvetlen fizikai kényszer idézte elő, a szerződést semmisnek kell tekinteni. 

Lex mercatoria: A kötelmi jog továbbélése körében a kereskedőkre vonatkozó szabályok elnevezése. 

Lex Pesolania: Kiterjeszti az actio de pauperie hatályát a kutyákra is. 

Lex Pompeia: A parricidium körébe csak azon rokonok megölése tartozik, akiket a törvény név 

szerint említ. 

Lex Rhodia de iactu mercium: Ha tengeri vihar esetén a hajó megkönnyítése céljából árukat 

dobálnak ki, az ebből adódó kárt meg kell osztani azok között, akiknek a hajó megmentéséhez érdekük 

fűződött. 

A lex Aquilia 

Kr.e. 286-ban lépett hatályba, formailag egy plebiscitum volt; szövegét Gaius és Ulpianus alapján 

rekonstruálták. A XII tt. kazuisztikus károkozási tényállásaihoz képest jóval átfogóbban szabályozza a 

damnum iniuria datum körét. 

14

1. Első fejezete a res mancipi (= itáliai telek; ősi mezei telki szolgalmak [via, iter, actus, aquae 

ductus]; rabszolgák; igavonásra és teherhordásra használatos, Itáliában honos négylábúak) mozgó 

csoportja (= rabszolga és igásállat) megölésének esetét szankcionálja. Fontos, hogy a fizetendő 

poena ez nem hagyományos értelemben vett kártérítés, mivel (a) az okozó személyéhez tapad, (b) 

halmozottan is indítható, és (c) az elpusztítás előtt egy évvel fennálló értéket kell megtéríteni 

(poenális elem). A megölés corpore corpori dato kell történjen, azaz közvetlen testi 

beavatkozással. 

2. Második fejezete a falsus adstipulator (= aki úgy enged el tartozást, hogy abból felhatalmazójának 

kára származik; iniuria csak a felhatalmazó és az adstipulator vonatkozásában lehet). Erről igen 

keveset tudunk; Iustinianus csak annyit említ meg, hogy a második fejezet már nincs használatban. 

3. Harmadik fejezete más állatának, rabszolgájának vagy egyéb vagyontárgyának megrongálásával 

foglalkozik. A rongálás megtörténhet égetés (urere), roncsolás (rumpere) vagy összetörés 

(frangere) által; ilyenkor a vagyontárgynak a rongálást megelőző 30 napon belüli legmagasabb 

értékét kellett megfizetni. 

4. Vétkesség: culpa levissima – a legenyhébb gondatlanság (Ulpianus: „in lege Aquilia et levissima 

culpa venit”) → culpa Aquiliana (a.m. tevőleges magatartás; mulasztás nem lehet). DE! 

Klasszikus jogban is megjelenik a tendencia, hogy a mulasztásos gondatlanság esetén is 

megállapították a mulasztó felelősségét. 

5. Kereset és büntetés: actio legis Aquiliae (idegen rabszolga vagy állat megölése esetén az egy évre 

visszamenő legmagasabb értéket, sebzése esetén pedig 30 napra visszamenően a legnagyobb 

értéket kell megtéríteni - ennek alapja az a praktikus szempont, hogy az elpusztítás pillanatában 

fennálló érték bizonyítása lehetetleníti a pert, hiszen lehet, hogy a felperes nem is volt ott!) 

6. Az alperes vitatkozhat a tényleges értékről - ehhez joga van. Azonban ha az elkövetést tagadja és 

mégis rábizonyosodik, duplumra megy a kereset (litis crescentia). 

15

(Dr. Erdődy János csoportjai részére).

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?