Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, éremmûvész és grafikus volt. 1890. június 18-án született mûvész családban, Ferenczy Károly festõmûvész és Fialka Olga festõmûvésznõ gyermekeként. A szobrász, érmész, rajzmûvész, akvarellista, illusztrátor, mûvészeti író, a huszadik századi magyar mûvészet kiemelkedõ egyénisége. Pályája kezdetén kísérletezõ mûvész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában késõbb a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erõteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzõen az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek. Grafikusként is a magyar rajzmûvészet legnagyobb képviselõi közé tartozik, illusztrátorként is jelentõs volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, fõleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremmûvészete kiemelkedõ. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak mûvei a székesfehérvári Deák Gyûjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Mûvészet címû folyóiratokban jelentek meg.