Tematika

Bevezetés az irodalomtudományba
Kurzus címe:

Kurzus kódja: BAA 0110, BMR-MIN 0110, BMR 0115, BAA 0210, TNM
0115
Teljesítés módja: írásbeli vizsga
Időpont: kedd, szerda 9-10
Helye: BTK.1.100
Heti óraszám: 1
Kreditek száma: 2
Oktató neve: Dr. Mészáros Márton
Beosztása: egyetemi adjunktus
A tantárgy rövid leírása:
Az előadás bevezető, propedeutikus jellegű. Célja olyan alapvető kérdések és fogalmak
tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nélkülözhetetlenek. Megismerteti a
hallgatót az irodalom- és kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival,
fogalmaival, módszereivel, irányaival.

A félév órái

Dátum: Téma:
1. Az irodalomtudomány helye a kultúratudományok rendszerében; az
irodalomtudomány mint kultúratudomány; a kultúratudomány
fogalma; Dilthey – Rickert
Az irodalomtudomány kultúratudományi fordulata – aktuális kérdések
és tendenciák

2. Tudás és információ a kultúratudományokban és az

irodalomtudományban; episztémé – diskurzus – paradigma – Foucault
és Kuhn

3. Az „irodalom" funkciói és fogalmai az előfeltevések változó

rendszereiben – az irodalom mint médium – az irodalom médiumai

4. Intézményesült irodalom, intézményesült kritika, intézményesült

irodalomtudomány – az irodalomtudomány mint történeti tudomány -
irodalomtudomány területei és feladata

5. Az irodalmi kommunikáció a szerző-mű-befogadó hármasságában -

poétika – retorika – hermeneutika –
6. Az irodalom és a kultúra kánonjai - kánon és történetiség – az
irodalomtörténet kialakulása és a klasszikus historizmus előfeltevései
és alapfogalmai - a nemzeti irodalmi kánonok kialakulása – a nemzeti
irodalmi kánon
7. Pozitivizmus és szellemtörténet Európában és Magyarországon – a
kontextuális megközelítésmód és módszerei – a szerzői intenció és
olvasói rekonstrukció – monográfia és biográfia - szellem és
korszellem - szellem és pszichológia – az élmény kategóriája – az
irodalmi alapviszony

8. A szövegközpontú kritika változatai, az orosz formalizmus és a New

Criticism alapelvei és módszertana - az irodalmi tény – a formális
módszer - morfológia, nyelvészet, poétika - költészet és kritika - a
"szoros olvasás" - ambiguitás és a metaforizáció
9. A strukturalista paradigma - a posztsrukturalizmus - az olvasás
konvenciói és kódjai – az olvasó és az olvasás szabadsága – az írás-
fordulat és utóélete

10. A narratológia alapfogalmai – az elbeszélő és az elbeszélés - elbeszélői

hang – látószög – fokalizáció

11. Irodalomhermeneutika és recepcióesztétika - hermeneutika a

modernségben és a régiségben - az irodalmi hermeneutika elhatárolása
- szöveg és interpretáció - dialogicitás és temporalitás

12. A dekonstrukció – a retorikai olvasás lehetőségei - félreolvasás és

félreértelmezés - az eldönthetetlenségek játéka – dekonstrukció az
irodalomtudományban és a kultúratudományokban, feminista kritika,
posztkolonializmus

Ajánlott szakirodalom

Kötelező olvasmányok:
Szgy I.= Bókay Antal - Vilcsek Béla (szerk.), A modern irodalomtudomány kialakulása. A
pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 1998.
Szgy II.= Bókay Antal - Vilcsek Béla – Szamosi Gertrud – Sári László (szerk.), A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonializmusig. Szöveggyűjtemény.
Osiris, Budapest, 2002.

1. Wilhelm Dilthey, Bevezetés a szellemtudományokba. Előszó, Szgy. I. 99-102.

2. Michel Foucault, A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája,
Osiris, Budapest, 2000. Előszó 9-18.
3. Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete, Gondolat, Budapest, 1984.
X. fejezet, A forradalmak mint a világszemlélet változásai 153-182.
4. Friedrich Kittler, Optikai médiumok, Ráció, Budapest, 2005. 1. Elméleti előfeltevések
19-40.
5. Roman Jakobson, Nyelvészet és poétika, Szgy. I. 449-456.
6. Thienemann Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak (részletek), Szgy. I. 147-159.
7. Taine, Hyppolite, Az angol irodalom története. Előszó, Szgy. I. 40-43
 8. Tolnai Vilmos, Bevezetés az irodalomtudományba, Szgy. I. 72-79
9. Jurij Tinyanov, Az irodalmi tény, Szgy. I. 228-239.
10. Vlagyimir Propp, A mese morfológiája, Szgy. I. 316-319.
11. T.S.Eliot, Hagyomány és egyéniség, Szgy. I. 331-336.
12. William K.Wimsatt - Monroe C.Beardsley, Az intencionalitás téveszméje, Szgy. I. 369-379.
13. Gerard Genette, Strukturalizmus és irodalomkritika, Szgy. I. 543-554.
14. Dobos István, Az irodalomértés formái, Csokonai, Debrecen, 2002. Az elbeszélés elméleti
kérdései 119-134.
15. Gadamer, Hans-Georg, Az „eminens” szöveg és igazsága, Szgy. II. 229-234.
16. Jonathan Culler, Dekonstrukció, Osiris, Budapest, 1997. Az olvasó és az olvasás c. fejezetből,
39-88.
17. Edward Said, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Szgy. II. 602-613.

Ajánlott olvasmányok:
 Heinrich Rickert, Kultúrtudomány és természettudomány, Franklin Társulat, Budapest, 1923.
 Cs. Gyimesi Éva, Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Pátria, Budapest,
1992.
 Wolfgang Iser, Az értelmezés világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest, 2004.
 Thienemann Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pécs, 1985.
 Terry Eagleton, A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest, 2000.
 Bevezetés a modern irodalomelméletbe, szerk. Ann Jefferson – David Robey, Osiris, Budapest,
1995.
 Irodalomelmélet az ezredvégen, szerk. Ármeán Otília, Fried István, Odorics Ferenc, Gondolat,
Pompeji, 2002.
 Jonathan Culler, Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press,
Oxford/New York, 1997.
 Jonathan Culler, Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart, 2003.
 Luce Irigaray,A diskurzus hatalma,a nőiség alárendeltsége. Szgy. II. 483-490.
Az alábbi kérdéssorból 30 bizonyosan szerepelni fog az 50 kérdésből álló tesztben.

1 Mi jellemzi Thomas Kuhn szerint a tudományos forradalmakat, paradigmaváltásokat?

2 Mikor alkotta meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?
3 Hogyan határozza meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?
4 Ki A tudományos forradalmak szerkezete című könyv szerzője?
5 A humán tudományokban hány paradigma lehet egy időben?
6 Mit állít Kuhn a humán tudomány állításainak igazolhatóságról?
7 Mit állít Kuhn a természettudományos állítások igazolhatóságról?
8 Mely tényezőknek jut Dilthey szerint nagyobb szerep a humán tudományokban, mint a
természettudományokban?
9 Ki és mikor választja szét a szellemtudományokat a természettudományoktól?
10 Hogyan határozná meg a hermeneutika fogalmát?
11 Kuhn szerint mit mondhatunk az anomáliákról?
12 Mi Thomas Kuhn nagyhatású könyvének címe?
13 Foucault hogyan határozza meg az episztémé fogalmát?
14 Mi Foucault nagyhatású művének címe?
15 Foucault két megszakítottságot mutat ki a nyugati kultúra episztéméjében. Mikor zajlott ez?
16 Mit állít McLuhan az üzenetről?
17 Mit emel ki Kittler McLuhan híres megfigyeléseiből?
18 Mit állít McLuhan a médiumokról?
19 Mi Shannon Kittler által is idézett kommunikációs modelljének két kulcsfogalma?
20 Mi Roman Jakobson híres munkájának címe?
21 Jakobson modelljében hány nyelvi funkciót különböztet meg?
22 Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli az üzenethez?
23 Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a kódhoz?
24 Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a feladóhoz?
25 Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a címzetthez?
26 Hogyan határozza meg Jakobson a poétikai funkciót?
27 Hogyan határozza meg Jakobson a fatikus funkciót?
28 Mely elméleti irányzathoz sorolná Vlagyimir Proppot?
29 Az orosz formalisták a tudomány mely területéről érkeztek?
30 Mely szerzők tartoztak az orosz formalisták közé?
31 Milyen módszerekkel vizsgálták az orosz formalisták az irodalmat?
32 Melyik nyelvész kutatásai hozhatók kapcsolatba az orosz formalisták munkásságával?
33 Az irodalom mely fogalma áll legközelebb formalisták felfogásához?
34 Ki a szerzője az Irodalomtörténeti alapfogalmak című munkának?
35 Mely tényező játszik szerepet Thienemann Tivadar szerint a történelmi gondolkodásban?
36 Mely típusait különbözeti meg Thienemann Tivadar a fejlődés fogalmának?
37 Miként hatott a szerves fejlődés gondolata az irodalomtörténet-írásra Thienemann Tivadar szerint?
38 Mi az irodalmi alapviszony?
39 Melyik módszer írja le leginkább a pozitivisták irodalomfelfogását?
40 Ki a szerzője Az angol irodalom története című pozitivista irodalomtörténetnek?
41 Taine szerint mely alapvető erők határozzák meg az irodalmi szöveg létrejöttét?
42 Taine koncepciójában mi a célja a „testi, látható ember” felrajzolásának?
43 Mi a címe Tolnai Vilmos 1922-es, nagyhatású munkájának?
44 Milyen vizsgálati területeket különböztet meg Tolnai Vilmos az irodalomtudományon belül?
45 Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a filológiai vizsgálat?
46 Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a történeti vizsgálat?
47 Miért szükséges Tinyanov szerint bevezetni az „irodalmi tény” fogalmát?
48 Hogyan határozza meg Tinyanov az „irodalmi tény” fogalmát?
49 Lehetséges-e Tinyanov szerint, hogy egyes műfajok kikerüljenek az irodalmi tények közül?
50 Tinyanov szerint mi tekinthető az irodalom fogalmában „állandó” elemnek?
51 Mit ért Propp a funkció fogalmán?
52 Mit állít Propp a varázsmese funkcióinak állandóságáról és sorrendjéről?
53 Mit állít Propp a varázsmesék szerkezetéről?
54 Mely elméleti irányzathoz sorolná T.S. Eliot munkásságát?
55 Hogyan értelmezi T. S. Eliot a hagyomány és a hagyományba belépő új mű viszonyát?
56 Hogyan vélekedik Wimsatt és Beardsley a szerzői intencióról?
57 Miben látja Genette a különbséget az orosz formalizmus és a strukturalizmus irodalomfelfogása
között?
58 Mely szerzőket tudna a hermeneutikához kötni?
59 Mi a különbség a mű és a szöveg fogalma között?
60 Mely irányzathoz kötné az „idegenség” fogalmát?