A12.

A kommunikációs képességek fejlesztése

A kommunikáció fogalma

- Latin eredetű (communicare=közölni, közzé tenni, megosztani).

- Fizikailag, kémiailag vagy biológiailag kimutatható jelzések adása, vétele és feldolgozása
élőlényeknél. Közös jel, jelrendszer segítségével megvalósuló dinamikus, kölcsönös folyamat, az
infócsere folyamata adó és vevő közt.
- Emberi komm. jellemzője: egymással kapcsolatban álló felek vmilyen jelrendszer segítségével
kapcsolatba kerülnek, információkat adnak át, hatnak egymásra. A személyek közötti kommunikáció
egyéni és társadalmi aktus egyszerre. A kommunikáció megindulásának alapvető feltétele, hogy a
partnerek között kapcsolat jöjjön létre. A kommunikáció létrejöttéhez szükség van az információ
közlőjére, a befogadójára, az információra, s egy kódrendszerre. A befogadó csak úgy értheti meg a
kommunikáció tartalmát, ha számára a kód megfejthető.
- Bármi lehet jel, aminek jelentést tulajdonítunk, pl füst, kresz tábla, stb..

üzenetkódközlemény
adó címzett
ez a csatorna a közlemény eltorzul az itt lévő zaj miatt

A kommunikációs képességek, a kommunikatív kompetencia fogalma

A képességek Nagy József rendszere szerint:

1. Ösztön szint: öröklött. A komm.-ban kevésbé játszik szerepet, inkább a nonverbális elemeknél
jellemző.
2. Szokás szint: tanult, adott szituáció váltja ki, nehéz a szokások kiküszöbölése (pl. töltelék szavak)
3. Készségfélék szintje: tanult,
o készség: (automatikus)- légzés, artikuláció, hangképzés, tempó, hangerő
o jártasság: (tudatos) – mondatalkotás, mondatok összekapcsolása
4. Képesség szintje: tanult, - szövegalkotás változó tartalommal és helyzetben

A kommunikációs képességek fejlesztésében az ösztön szintje az emberi komm.-ban kevésbé játszik

szerepet. A velünk született hangadási késztetések-pl. a siket csecsemő gagyogása- a társadalmi körny.
megerősítése nélkül nem válnak a komm. eszközévé. Az ösztönös szint a nonverbális komm. –ban jelenik
meg, de ezeket a velünk született jelzéseket is (mosoly, testmozgások) döntően befolyásolják,
meghatározott kulturális rendbe terelik azok a minták és visszajelzések, melyeket környezetünkből
kapunk.

A kommunikatív kompetencia fogalma:

- Kommunikatív kompetencia= komm.-s képességek rendszere, képességek+ismeretek
- A kommunikatív kompetencia összefoglalja az aktív nyelvhasználathoz szükséges nyelvtudás
valamennyi vonatkozását. Hymes vezette be a fogalmat.(’1970 )
- Elterjedőben: az oktatás során nemcsak a nyelvtant és szókincset kell elsajátíttatni, hanem a valódi cél
a kommunikatív kompetencia kifejlesztése.
- Canale és Swain négy fő komponensre osztották a kommunikatív kompetenciát: grammatikai,
szociolingvisztikai, szövegszerkesztési, stratégiai kompetencia.
 Tehát: „a kommunikatív kompetencia olyan készségek és tudásanyag ötvözete, melynek
segítségével a beszélő nyelvtanilag helyes mondatokat képezhet, a mondatokból összefüggő
szövegeket állíthat össze; ezek a szövegek harmonikusan illeszkednek a beszédszituációba és a

1
 szociokulturális kontextusba, miközben folyamatosan rendelkezésre áll egy stratégiai
»elsősegélycsomag« a problémák kiküszöbölésére”.

A kommunikáció modelljei, a kommunikatív viselkedések kategorizálási lehetőségei

Modellek:
Az üzenetek jelegéből adódóan a modelleket három csoportba sorolhatjuk: telekommunikációs,
tömegkommunikációs, társadalmi kommunikációs.
A Shannon-Weaver modell:
Ebben a modellben a csatorna a tényleges közvetítő
eszközre vonatkozik, amint a zajforrás is a beszédhang,
vagy a telefon torzulását jelenti. A folyamat egyirányú,
holott a címzettől visszafelé is megtörténhet – amint
általában meg is történik – az információátadás, a
visszajelzés (feedback).

Jakobson modellje:
A dekódolás feltétele a kontextus, amely összefüggés
rendszerben a kód értelmezhető. A feladó és a vevő
közti kapcsolat nemcsak technikai adottságon (látás,
hallás) alapul, hanem pszichológiai irányultságot is
feltételez.

Két személyes kommunikációs modell Buda Béla alapján: A kommunikáló személyiség tevékenységét
az a kép határozza meg, amely a címzettről kialakul, s amelyhez hozzátartozik a tevékenység célja. Ez
lehet távlati, stratégiai és közvetlen, rövid intenzitású taktikai cél. Képet a címzettről és önmagáról is
formál a kommunikáló ember, amely sokszor rendkívül összetett. Más lehet a közvetíteni kívánt énkép, és
megint más, amit az egyén önkritikusan magáról teremtett.

Kommunikatív viselkedések kategorizálási lehetőségei:

A kommunikatív viselkedés fajtái:
- verbális (szóbeli, írásbeli közlés)
- nonverbális (az üzenetek továbbítása arckifejezés, gesztus, testhelyzet, stb. segítségével)
 szorosan összefonódnak, egymást kiegészítik
+ Metakommunikáció: másodlagos, nem tudatos, az információn túlra mutat, mely nélkül nem létezik
komm. Megjelenik a verbális és nonverbális komm-ban is, pl: humor (v); távolság, testtartás, stb (n-v).

1. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ:

- csatorna= nyelv (általános jelrendszer. Ennek alkalmazása beszéd és írás)

- Nyelv: legfontosabb komm-s eszköz, egyetemes jelrsz, tanult, szimbólumokra épül, társadalmi
jelenség, segítségével sajátítjuk el a kultúrát és válunk emberré.
- Nyelv= szókészlet+nyelvi rendszer+ használati szabályok
- A beszéd: egyéni produkció, a nyelv egyéni alkalmazása.
- Az írás: A nyelv segítségével kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, egyezményes grafikai jelek
rendszere.  Az írás feltételezi a közlési szándékot
 Gondolatot, érzést vagy egyéb tudattartalmat közvetít
 Jelek vagy jelképek rendszere
2
A verbális komm. technikai alapjai:
a. Beszédnél:
o helyes ejtés
o légzés, beszédlégzés
o beszédszervek épsége, működése
o beszédhangok észlelése, beszédpercepció
o szupraszegmentális tényezők (hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, beszédtempó)
b. Írásnál:
o helyesírás (szabályrendszer, amely a gondolatok írásbeli rögzítésének az alapja)

2. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ:

- vokális jelek= paralingvisztikai jelzések (nyelvet kísérő jelek)

ide tartoznak: szupraszegmentális tényezők (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, ritmus, szünet,
hangerő, hangszín)
- tekintet: szabályozó szerepe van a komm-ban, visszajelzést ad a befogadásról, megértésről, a témával
kapcsolatos, másik személyhez való érzelmi viszonyról.
- mimika: érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgásai által

Mozgásos komm:
- gesztus (fej, kéz, kar mozgása)
- testtartás= poszturális komm: a test álló, vagy ülő helyzete, beszéd közbeni mozgása
- térköz (proxemika)– a komm-s folyamatban felvett távolság
- emblémák- ruha, öltözködés, hajviselet, test díszei
- kronémika- a komm-s folyamat időviszonyai (mennyi időt fordít vki pl. üdvözlésre, búcsúzásra, stb.)

Nem verbális jelek az írásban: Az írás tagoltsága, arányossága, szabályossága a térbeli elhelyezkedés,
margó, bekezdés, sorok, szótávolság, szövegkiemelés, javítások segítségével valósul meg.

A kommunikatív képességek fejlesztése a NAT és az Irányelvek… dokumentum előírásai alapján

NAT-ban foglalt fejlesztendő területek:

- Szociális komm-s készségek: pl: emberismeret, alkalmazkodás a beszédhelyzethez, manipuláció-
felismerés, konfliktuskezelési eljárások, improvizáció, jó/rossz megítélése, stb…
- Kognitív komm-s készségek: pl: kódolás, dekódolás, üzenet megfogalmazása, reflexió, értelmezés,
felidézés/elmondás, stb…
- Személyes komm-s készségek: pl: véleményformálás, gesztus, testbeszéd, ízlés, önkritika,
szókincshasználat, stb…

A komm-s készségfejlesztést leginkább az

anyanyelv (28%), a művészetek (20%), az
ember és természet (15%) és a matematika
(9%) helyezi előtérbe.
A kognitív komm-s készségek fejlesztését az
egyes műveltségterületek nem egyformán
valósítják meg. Vannak olyan készségek,
amelyek fejlesztésében több műveltségterület is
részt vesz (megértés, elemzés) és vannak
olyanok, amelyek 1 vagy 2 műveltségterület
fejlesztési feladataként mutatkoznak meg
(dekódolás, tömörítés).

3
A személyes komm-s készségek közül a véleményformálás, a kifejezés, az önismeret, a szókincshasználat
és a nyelvhasználat jelenik meg a leggyakrabban.
A szociális kommunikációs készségek fejlesztése főleg az alábbi műv.területeken folyik: anyanyelv,
művészetek, matematika, ember és társadalom, idegen nyelv.  főbb ilyen készségek: együttműködés,
érvelés, párbeszéd (beszélgetés), vita, problémaérzékenység.
Vannak olyan műveltségterületek, amelyek:
- a kommunikációt tudatosan, tervezetten, szakszerűen fejlesztik (anyanyelv, művészetek, matematika,
ember és társadalom),
- spontán módon fejlesztik a komm-t (ember és természet, sport),
- vállalások alatt teljesítenek (idegen nyelv, ember és társadalom),
- minimalizálják a komm-s fejlesztést (Földünk és környezetünk, életvitel, informatika).

Irányelvekben:

A SNI tanulók nevelésének-oktatásának elvei alapján: „szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb
alternatív komm-s módszerek és eszközök elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás
folyamatába.”
Fontos a nyelvi komm. mind teljesebb értékű elsajátítása, főként a hallássérült gyermekek esetében, a
kommunikációhoz esetlegesen szükséges eszközök biztosítása.
Fejlesztés feladatai: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés- komm.:
- komm.-s képességek fejlesztése különböző élethelyzetekben
- tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetekben, spontán beszédben
- kulturált nyelvi magatartás
- önismeret, véleménynyilvánítás
- komm. eszközeinek alkalmazása
- ismert szövegek dramatizálása, improvizáció
- szóhasználat-testbeszéd összhangjának megteremtése
- nem verbális komm. elemeinek megismerése
- közlő-befogadó szerep köznapi komm.-s helyzetekben
- szóbeli utasítások megértése, ábrák felfogása

Az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata!!! Az

anyanyelvi és komm. nevelés során fejlődik a kapcsolatteremtő, a közlő és informáló képesség, lehetővé
válik a verbális és nem verbális komm. alapelemeinek elsajátítása. Hozzájárul a beszéd általi további
ismeretszerzés képességének kialakulásához, megszilárdulásához.

A tanulói kommunikáció fejlettségét meghatározó folyamatok (pl. beszédészlelés, beszédmegértés,

beszédprodukció, non-verbális kommunikatív képességek, stb.)

Beszédészlelés, - megértés: azért van meghatározó szerepe a komm. fejlettségét tekintve, mert a pontos
beszédészlelés alapja a helyes ejtésnek, a helyesírásnak. zavarok kommunikációs nehézségeket
okoznak. Tünetei:
- érthetetlen, halandzsa beszéd, szósaláta, hangcserék
- makacs, elhúzódó pöszeség
- kérdésekre helytelen válaszok
- nem veszi észre, ha szólítják, gyakran visszakérdez
- zavarja mások hangos beszéde, ő viszont hangosan beszél
- nem érti meg a feladatot.
Az auditív észlelés döntő jelentőségű a beszélt és írott nyelv elsajátítása szempontjából. Az észlelés a
komm.-s folyamat része.

4
Beszédprodukció: A beszédprodukció maga a beszéd, melynek zavara negatívan hat a kommunikációs
képesség fejlettségére. A nyelvi zavarokkal küzdő gyermek nehezen kommunikál, a súlyosan pösze,
hadaró, dadogó gyermek szintén kommunikációs problémákba ütközik.
A nonverbális kommunikatív képességek: (testnyelv)
A nonverbális csatornáknak fontos szerepe van a nyelvi komm. folyamatában, ezért ismerete, tudatos
használata elősegítheti, egyértelműbbé teheti az emberek közti kimm-s folyamatot.
A nem verbális jelek tájékoztatnak:
o a közlő érzelmi állapotáról (harag, düh, bánat, öröm),
o egyéni tulajdonságairól (önbizalom, szerénység..)
o személyek egymáshoz való viszonyáról (szeretet, kooperációs készség)
o az interakcióban résztvevőről (hangszín, testtartás, járás)
A nem verbális jelek feladata:
o interakció megnyitása
o kapcsolattartás
o nagyobb szakaszok tagolása, témaváltás

A beszédet közvetlenül befolyásoló nem verbális jelzések a prozódiai, vagy szupraszegmentális tényezők
(hangsúly, hangszín, hangerő, tempó, szünet). Egyértelműbbé teszi a közlést, tehát hozzájárul a komm.
eredményességéhez, meghatározza annak színvonalát, befolyásolja annak fejlettségét. A prozódiai
tényezők nélkül a beszéd egysíkú, monoton, a közlés kevésbé egyértelmű.

A komm-s képességek fejlesztése frontális osztálymunka, alternatív pedagógiai keretek és

művészetterápiás munkamódszerek alkalmazása során

Frontális munka: olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanítottak tevékenysége

párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.
Az iskola egy komplex kommunikációs tér.

AZ OSZTÁLYTERMI KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJEI:

1. Intraperszonális komm.= az egyénen belül folyó kommunikáció.
2. Interperszonális komm= Két személy vesz benne részt. Osztálytermi környezetben ennek három
változata lehet:
a. tanár a diáknak,
b. diák a tanárnak,
c. diák a diáknak küld üzenetet.
Itt: a kezdeményező és a reagáló is többszörösen szerepet cserél egy komm-s aktuson belül. Pl. egyéni
feladatmegoldások, számonkérések, valamint párokban tanulás.
3. Csoportkomm.: a leggyakoribb komm-s forma az osztályban. Több változata van:
a. a tanár a csoportnak,
b. a csoport a tanárnak,
c. egy tanuló a többi tanulónak küldhet üzenetet.
 a spontán megbeszélések széttördelik, ezért a komm-s esemény irányítói erős strukturáláshoz
folyamodnak van, hogy a közben felmerülő kérdések sem képesek elterelni a gondolatmenet irányát.
Pl. vita, előadás, stb.

Az iskolai kommunikáció alternatív pedagógiai keretek közt:

- Az alternatív iskolákban a tegeződés, a közvetlenség, a baráti hangulat a jellemző partneri komm.
- Nem teljes egyenlőség: egyforma jogaik vannak, mindketten egyenlők, de a gyereknek kevésbé kell a
felnőtt érdekeit figyelemmel kísérnie, mint a felnőttnek a gyerekéit, ez azt jelenti, hogy gyerekségéből
adódóan mégis több joga van a gyereknek.
A tanár és a szülő közötti viszony és kommunikáció az alternatív iskolákban:

5
- az alternatív iskolába a szülő bármikor bejöhet, délelőttöket végigülhet puszta kíváncsiságból, és az is
természetes dolog, hogy szakkört, esetenként órát is tart  nem érzi magát háttérszereplőnek!
(Waldorf-iskola: kivétel, hiszen ott kevéssé -szinte egyáltalán nem- tűrik meg a látogatókat.)
- Szülői értekezleteken sokszor megcsináltatják velük azt, amit a gyerekek csináltak aznap vagy abban
az időszakban, így a szülő közvetlen élményt szerezhet az iskolában folyó tanításról.
A gyerekek közti kommunikáció és kapcsolat:
- Hagyományos iskolában ½/max3 gyerek van a tanár figyelem-központjában. Itt: négy-öt csoport van
a szociogramon: baráti társaságok, amelyeknek mind van egy-egy vezető egyénisége.
A gyerek személyiségének fokozott figyelembevétele:
- Igyekeznek figyelembe venni az életkori sajátosságokat, az egyéni tanulási tempót, az egyéni
temperamentumot, az egyéni deficiteket, sérüléseket és az otthoni környezet különbségeit.
Montessori isk.:
- Kiemelt figyelem: beszédkészség, szókincs folyamatos fejlesztése sok-sok beszélgetés, irodalmi
művek felolvasása, szerepjátékok által, minden reggel beszélgetéssel kezdődik.  nagyobb hangsúlyt
kap az önkifejezés, a kooperativitás, fontosabb szerepet kap a komm, a gyereknek, mivel csoport,-
vagy páros munkában dolgoznak, lehetőségük van több komm-s helyzetben kipróbálni magukat.
Élménypedagógia:
- Cselekvéses tanulás, élményt nyújtó ismeretelsajátítás komm. sokoldalú fejlesztése!
Drámapedagógia:
- dramatikus pedagógiai eljárások gyűjtőneve
- Fejleszti: nyelvhasználatot, komm-t, a szerepjáték, szituatív játékok sokoldalú komm.-s lehetőségeket
biztosítanak, fejlesztve az empátiát, érzelmi komm.-t. Lehetővé teszi a nonverbális komm. eszközök
sokoldalú megismerését, használatát.
Kooperatív technikák: Csoportmunka:
- A tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik.
- Az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik.
- A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal
foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. Párhuzamos interakciók
jellemzik, az együttműködés során egyidejű interakciók zajlanak, fejlődik a komm.
Művészetterápia:
- Lehet: képzőművészet-terápia, zene-terápia, mozgás-terápia, olyan kreatív tevékenység, mely során az
alkotó illetve befogadó személy szavakkal alig vagy nem kifejezhető tartalmakkal találkozik.
- Az alkotó munkát szóbeli feldolgozás kíséri/ követheti.
- Az önkifejezés vizuális ábrázoló tevékenység során valósul meg.

A komm-s képességek fejlettségének jelentősége az iskolai teljesítmény alakulása tekintetében

- Szociolingvisztika vizsgálja: hogyan befolyásolják a különböző beszédformákat (lektusokat) olyan

társadalmi tényezők, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan
sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy társadalmi rétegben.
- Azok a gyermekek, akik iskolába kerülve gyengébb komm.-s képességekkel rendelkeznek, jelentős
hátránnyal indulnak társaikhoz képest, mely az iskolás évek alatt tovább fokozódhat.
- Korlátozott kód (Bernstein): vannak gyermekek, akik az iskolába szűkebb szókinccsel, alacsonyabb
szintű nyelvi képességekkel érkeznek, jellemzőik:
o rövid, grammatikailag egyszerű, gyakran befejezetlen mondatok,
o csak néhány kötőszó használata,
o kevés alárendelő szerkezet,
o mereven és korlátozottan használja a mellékneveket,
o inkább támaszkodik a nem-verbális kommunikációra
o egyszerűbb szókincs és szintaxis

6
A kommunikációs képességek fejlettségének összefüggései a kognitív, szociális, orientációs, kreatív
és motoros képességek fejlettségével

- KOGNITÍV= megismerő funkciók: figyelem, érzékelés,- észlelés, emlékezet, gondolkodás

Kognitív képességek: tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés.
- A komm. is kognitív képesség komm.-s képesség fejlettsége összefügg a kognitív képesség
fejlettségével. A komm. egyes formáinak elsajátítása elengedhetetlen a figyelem, emlékezet,
érzékelés, észlelés, valamint a gondolkodás megfelelő működése nélkül.
o Figyelem: pl.: nonverbális komm. jelek megértése/elsajátítása megfigyelés után; írás; stb
o Érzékelés, észlelés: a beszédhangok tiszta észlelése alapja a kommunikációnak
o Emlékezet: a szókincs fejlődéséhez
o Gondolkodás: írásbeli, szóbeli szövegalkotáshoz, mondatalkotáshoz

Szociális képesség és komm.:

- Szociális készségek: reakciók az ember adott szociális interakción belül elérje kívánt célját, úgy,
hogy az szociálisan elfogadható legyen, ne mások kárára történjen.
- Alkalmassá teszi az egyént az önálló életvitelre és a társadalmi normákhoz való alkalmazkodásra.
Tanult képesség, tapasztalat útján fejlődik.
- Ha az egyén szociális képességei nem megfelelően fejlettek, az gátolja a komm. fejlődését, ez fordítva
is igaz.

Motoros, - orientációs képesség és komm.:

- A kommunikáció fejlődése először mozgás által történik, később válik absztrakttá
- Mozgás által tanuljuk a nyelvet, fontos a mozgásos tapasztalat a tanuláshoz, ez a cselekvéses tanulás.
- A beszédhez elengedhetetlen a beszédszervek megfelelő mozgása.
- Az orientációs képesség kialakulása is komm által történik, a gyermek verbális úton térben és időben
viszonyít.

Kreatív képesség és komm.:

- Kreativitás = alkotóképesség
- A nyelvi kreativitás a komm-ban valósul meg minél kreatívabb a gyermek, annál összetettebb,
változatosabb, bonyolultabb szöveg alkotására képes, megnyilvánul a választékos fogalmazásban, bő
szókincsben.

A kommunikációs képességek összefüggése az életminőséggel

- A kommunikációs képesség minősége hatással van az egyén családi, munkahelyi, baráti és egyéb
kapcsolataira.
- A jó komm-s képesség előny az új kapcsolatok kialakítása során, szükséges az önbecsüléshez.
- Az alacsonyabb szintű komm. akadályozza az önérvényesítést, megnehezíti az interperszonális
kapcsolatok kiépítését. Gyakran kedvezőtlen reagálást vált ki a környezetből, negatív előítéletet
szülhet.
- A jó komm. eredményesebb életet tesz lehetővé, megkönnyíti a pályaválasztást, segíti a munkahelyi
elhelyezkedést, segítségével eredményesebb a konfliktuskezelés is.
- A komm-s nehézségek az élet számos területén akadályozó tényezőként hatnak, óvodába, iskolába
kerülve az ebből eredő hátrányok gyakran felerősödnek, és ez a hátrány az élet további részében is
fennmaradhat.